Észak-Magyarország, 1961. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-05 / 4. szám

Csütörtök, 1961. január 5. eszakmagyarorszag s Egy járási tanácsülés tapasztalatai — Az elmúlt évi munkánk ered­ményei természetesen nem jelent­hetik azt, hogy most már minden a legnagyobb rendjén van. Sőt! A je­lentések, a hozzászólások és a hatá­rozatok azt bizonyítják, hogy az 1961-es év nem lesz könnyű. S ez a tény sok erőfeszítést követel nem csupán községi tanácsainktól, de el­sősorban tőlünk ... A Szerencsi Járási Tanács tagjai, s a végrehajtó bizottság ott ül szem­ben az emelvénnyel. Figyelő tekin­tetek, ceruzát, tollat szorongató ke­zek. Van mit hallgatni, s van mit jegyezni. Hiszen évente egyszer esik ilyen tanácsülés, ahol egy esztendő munkájának mérlege és egy új év tervei, feladatai a beszélgetés, a ta­nácskozás tárgya. Érdekes, hasznos tanácskozás ez. Szinte néhány röpke percnek tűnik az egész délelőtt. Ki- nek-kinek van mit mondania. Mind­arról, amit az elmúlt év munkával, erőfeszítésekkel, gondokkal és örö­mökkel tűzdelt napjai emlékként örökül hagytak. De méginkább ar­ról: amit az elkövetkezendő hetek­nek, hónapoknak kell hozniok. Hi­szen ez az alkotó, forrongó élet nor­mális rendje. Erősödő termelőszövetkezetek — milliókat érő társadalmi munka A járási tanács végrehajtó bizott­ságának beszámolója és a tanácsta­gok hozzászólásai hű, tiszta képet nyújtanak, értékes csokorba gyűjtik mindazt, amit a szerencsi járás dol­gozói egy esztendő alatt tettek. A fejlődést, az élet törvényszerű gaz­dagodását. De azt is, ami még hiba, ami kimaradt az elmúlt esztendő terveiből. A járási tanács vezetőinek, tagjai­nak nincs miért szégyenkezniük. A járási tanács vezetői, tagjai és irá­nyításukkal, segítségükkel a közsé­gek választott államhatalmi szervei igen sokat és igen eredményesen dol­goztak elsősorban azért, hogy erő­södjön, kibontakozzon a dolgozó pa­rasztság új élete; erősödjön, gyara­podjon minden termelőszövetkezet. Az eredményes munkát mindennél világosabban bizonyítja az a tény, hogy bár a szerencsi járásban sem kedvezett a mezőgazdaságnak az időjárás, valamennyi közös gazdaság pótolni tudta az esőzések okozta ki­esést. Még a csupán egy esztendeje gazdálkodó termelőszövetkezetek is! A legyesbényei, a csobaji, taklabáji, tiszalúci közös gazdaságok gazdag zárszámadást állíthattak össze. Több mint nyolcmillió forint értékű új gazdasági épületet emeltek, s jelen­tős részében saját erőből. S hogy mit tett mindezért a tanácstagság? A szerencsi járásról az a hír járta megyeszerte az elmúlt évben, hogy a járás kommunistái, a tanács vezetői, a tanácstagok szabadidejük nagy ré­szét a termelőszövetkezetek építke­zésein töltötték. Dolgoztak, s a leg- messzebbmenően gondoskodtak arról is, hogy megszerezzék, biztosítsák az olykor nehezen és csak komoly utánjárással beszerezhető építkezési anyagokat. De segítettek más for­mában is. A járási tanács mezőgaz­dasági állandó bizottsága megbeszél­te, értékelte a termelőszövetkezetek, a községek termelő munkáját. Az adott szakmai tanácsok és a más formában nyújtott segítség nem kis mértékben járult hozzá, hogy a ked­vezőtlen időjárás ellenére minél ke­vesebb terméskiesés legyen a járás területén. Az állandó bizottság, a mezőgazdasági osztály és a tanácsta­gok állandó segítő és ellenőrző mun­kájának jelentős része van abban, hogy az egyénileg dolgozó parasztok, de elsősorban a termelőszövetkeze­Az ötéves tervben több műtrágyával segítjük a mezőgazdaságot Sütő László elvtárs, Borsodi Vegyikombinát igazgatójának nyilatkozata a Borsodi Vegyikombinát Megyénk egyik legjelentősebb új létesítménye, a Borsodi Vegyikombi­nát 1955-ben kezdte meg munkáját, a rendszeres termelés azonban csak 1958-ban indult ebben a modern vegyiüzemben. Azóta sokezer tonna műtrágyát adlak a mezőgazdaság­nak, a gyár sok kimagasló termelési sikerrel erősítette népgazdaságunkat. A gyárban jó törzsgárda, műszaki kollektíva alakult ki. Mindnyájan ismerve a célt, arra törekszenek, hogy gazdaságos munkával egyre több műtrágyát adjanak a mezőgaz­daságnak. A második ötéves tervben — mint minden üzemben — a ve- Qyikornbinátban is megnőnek a fel­adatok. Erről beszélgettünk a gyár ÍQazgatójával, Sütő László elvtárssal, aki a következőket mondotta: — Talán azzal kezdeném, hogy hároméves tervünket is jól teljesítet­tük. A múlt évi tervet is 103,2 szá­zalékra sikerült teljesíteni. Hogy mit jelent ez a 3,2 százalék? Négyezer 200 tonna műtrágya többletet. Ebből az eredményből is látható, hogy egyre felfelé ível a termelés, és a második ötéves tervben egyre inkább így lesz. 1960-ban 132 ezer tonna 25 százalékos műtrágyát adtunk, az öt­éves terv első esztendejében már ug­rásszerűen megnő ez a mennyiség: 176 ezer tonna műtrágyát adunk a mezőgazdaságnak. A most folyó be­ruházás, illetve üzembővítés eredmé­nyeként 1961 II. félévében jelentősen megnő a termelés, 1962 III. negyed­évében pedig már a kokszgáz helyett áttérünk a román földgáz használa­tára. Ez azt jelenti, hogy 25—30 szá­zalékkal csökkenteni tudjuk az ön­költséget. Itt jegyezném meg, hogy a román földgáz idevezetése már meg­kezdődött. — Feladataink teljesítése persze nem lesz könnyű. Mert nem csupán azt akarjuk, hogy többet termeljünk, de azt is, hogy ez a termelés gazda­ságos legyen. Gyárunk valamennyi dolgozója minden tudásával és teljes erejével munkálkodik, hogy az öt­éves tervben a vegyikombinát biztos bázisa - legyen a szocialista mezőgaz­daság felvirágoztatásának. — Jelenleg naponta 140 tonna ammóniát termelünk — ezt a meny- nyiséget is napi 300 tonnára akarjuk növelni. Ennek érdekében is sok műszaki feladatot, technológiai mó­dosítást kell végeznünk. Mindebből látható, hogy a Borsodi Vegyikombi­nátra milyen nagy feladat hárul a második ötéves terv során. — A gyár 1500 dolgozója nevében ígéretet teszek, hogy a nagyhord­erejű második ötéves terv ideje alatt sem hozunk szégyent Borsod megye iparára. Ismerjük feladatainkat, pár­tunk útmutatása szellemében mun­kálkodunk a. szocializmus felépítésé­ért — fejezte be nyilatkozatát a gyár igazgatója. tárd<n>s tss-hfizsés? lett Január végén megnyílik a miskolci Pannónia Szálló tek csaknem teljes egészében telje­síthették az év elején készített ter­vet. Az elmúlt esztendő komoly fejlő­dést hozott külön-külön a járás egyes községeinek is. Ennek egyik feltétele volt a rendszeres és pontos adófizetés, az állam támogatása és nem utolsósorban a végzett társa­dalmi munka. A társadalmi munka megszervezése — természetesen első­sorban a példamutatás útján — a járási tanács és a községi tanácsok tagjainak köszönhető. Az évvégi számadás kimutatásai szerint közéi egymillió forint társa­dalmi munka gazdagította az 1960-as évben a járás községeit. A végzett munka azonban értékében és jelen­tőségében ennél jóval több! Elsősor­ban azt jelenti, hogy egyre többen értették meg a járás dolgozói közül, hogy a „van”, a „lesz”, a „kell” egvesegyedül tőlünk, a két kezünk munkájától és nem a kérvényektől, a „siránkozástól” függ1 S ez komoly biztosíték a holnapi fejlődést, előre­haladást illetően is. Az igen értékes, minden részében hangulatos, bizakodó tanácsülés, a beszámoló és hozzászólások egyaránt megmutatták, hogy a járási tanács végrehajtó bizottsága és az egész tanács rendszeres munkája az élet, a munka minden területén kedve­zően éreztette hatását. Hozzájárult a kereskedelem, az ipar jobb, ered­ményesebb munkájához, a kulturális élet fejlődéséhez. Komoly szerepet játszott a járás gazdasági életében a járási tanács által létrehívott külön­bizottság, amely ellenőrizte, értékel­te a különböző gazdasági szervek végzett munkáját. így számos hibát csirájában elfojtottak, ugyanakkor a Népi Ellenőrzési Bizottság segítségé­vel számos visszásságot lelepleztek és megszüntettek. Több egyéni kezdeményezést — még eredményesebb ellenőrzést! Igen sok szó esett a járási tanács ülésén az elkövetkezendő, az 1961-es év feladatairól. Napjainkban egyre erősödnek a termelőszövetkezetek, egyre több egyénileg dolgozó paraszt lép a fejlődés útjára. A tanácsülés az új élet fejlődését, erősödését, az új közös gazdaságok segítését tartja az egyik legfontosabb feladatnak az új esztendőben. S ezt számos hozzá­szólás megerősítette. Azonban ennek a munkának és minden más feladat sikeres elvégzésének egyik alapvető feltétele: a tanácstagok helyes el­gondolása, egyéni kezdeményezései és a még alaposabb ellenőrzés. Az elmúlt esztendő egyik hiányos­sága volt, — elsősorban a községek­ben —, hogy néhány tanácstag nem gyakorolta megfelelően jogait és kö­telességeit. Többen elhanyagolták a tanácsüléseket, a körzetüket, pedig sokat segíthettek volna a hiányossá­gok megszüntetése, a község, a ter­melőszövetkezetek fejlődése, erősö­dése érdekében. Ezért tárgyalta rész­letesen a tanácskozás a tanácstagok kötelességeit, jogait, illetve annak sokoldalúbb, eredménythozóbb gya­korlását Előfordult például az el­múlt esztendőben, hogy egy-egy köz­ségi tanácsvezető ellen a járási ta­nács végrehajtó bizottságának fe­gyelmi eljárást kellett foganatosítani. S ezek oka nem utolsósorban a ta­nácstagok hiányos ellenőrzése, a ta­nácsülések rendszertelen látogatása és megtartása volt. Hiszen, ha meg­felelően ellenőrzik a munkát, akkor a hibát már az első lépésnél észre­veszik és megszüntethetik. A levont következtetésekből tehát szinte önmagától adódik a feladat: a tanácstagoknak mindenkor, min­den körülmények között gyakorol­niuk kell a törvények, a nép tör­vénye által nyújtott jogokat. Ez az alap ahhoz, hogy minden tanács­szerv úgy dolgozik, ahogy azt a ta­nácstörvény előírja, ahogy a közsé­gek, a járás egész közössége elvárja és megköveteli. A még eredménye­sebb esztendő, a még több társadal­mi munka, az építkezésekhez fel­használandó pénzösszeg elosztása és helyes felhasználása, a termelőszö­vetkezetek számszerű és gazdasági erősödése jelentős mértékben ettől függ. Sok szó esett a tanácskozáson a második ötéves tervünk irányelvei­ről. A tervek szerint komoly feladat vár a járás minden kommunistájá­ra, minden dolgozójára, minden ta­nácsi vezetőre és tanácstagra. A ta­nácstagok többszörösen ismételték, de sohasem árt újra és újra felemlí­teni, hogy a tervek teljesítésének, a a járás gyors és egészséges fejlődé­sének, a még több élelmiszernek, a még gazdagabb életnek egyik alap­ja: a becsületes munka. A több, a jobb és alaposabb munka. S ebben a tanácsok vezetőinek, tagjainak kell élen járniuk. — Ami a szeren­csi járást illeti, az ilyen munkában nem is lesz hiány. Erre biztosíték az elmúlt esztendőben végzett lelkiis­meretes munka, s az azt követő eredmények. Barcs« Sándor Az első adag acél A martinászok nagy figyelemmel kísérik a kemence munkáját, de még ennél is jobban a próbavételt, az acél minőségét, melyet mos) vizsgál Kovács H. Sándor, a délutános műszak olvasztóra. A képen: az első kanál acél kiömlik a pódiumra. Kedden este elérkezett a régvárt, nagy pillanat: a martinászok ki­nyitották az új kemence csapolónyílását és dübörögve megindult a 80 tonna acél a hatalmas üstbe. A képen: megindul a folyékony „acél- ■ tenger”. A gyár igazgatója, Horváth Károly elvtárs és a délelőttös műszak martinászbrigádvezetője. Bicskei Béla olvasztár a kemence ajtaja előtt a tűzbe néznek, milyen lesz az új kemence első terméke? Erre kíváncsiak a filmesek is, akik gépükkel egészen a kemenceajtó elé merészkedtek. De nem sokáig, mert a következő pillanatban... megkezdődött a csapolás. A kemence kiállta az első próbát. Ózd a munka győzelmének na gy napját ünnepelte. Foto: Szabados A múlt év második feléken 05 magyar delegáció tett tanuímányulat a Német Demokratikus Köztársaságban Magyarország és az NDK között 1950. június 24-én államszerződés jött létre a műszaki-tudományos együttműködésről, s a gyakorlat azt mutatja, hogy’ ez az együttműködés igen gyümölcsöző. Csupán a múlt év második felében a fenti egyezmény keretében 95 delegációval összesen 245 magyar szakember látogatott el a Német Demokratikus Köztársaság­ba. A magyar küldöttségek közül 58 nehézipari, 7 könnyűipari, 6 építé­szeti és 5 küldöttség tudományos jellegű kérdéseket tanulmányozott (MTI) Undokai is meggyőzik a szövetkezeti mozgalom előnyéről, s felhívással fordultak a szerencsi járás vala­mennyi egyénileg dolgozó parasztjá­hoz: ne tétovázzanak, lépjenek bát­ran a szocialista mezőgazdaság út­jára. Tiszát::, os dolgozó parasztjai is megért 'ttélc az idők szavát, a párt, a kormány célkitűzéseit: január 4-cn a nagyüzemi gazdálkodás útját vá­lasztották. A község lakosai, veze­tni elhatározták, hogy felvilágosító munkával a még egyénileg gazdái­szebb szállodája. Január végén készül el a miskolci Pannónia Szálló átalakítása is, itt 42 új szoba áll a vendégek rendelke­zésére. A , iáéi- -■éi'odaipara 107 szobá- sz.ter éjjelén adták ,;l , nak a gyöngyösi Mátra ozallól. amely 65 szobájával, legkor­szerűbb berendezéseivel a vidék leg-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom