Észak-Magyarország, 1961. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-28 / 24. szám

Fotóriporterünk jelenti a Gázgyárból Jövő évben ünnepli fennállásának SO. évfordulóját a Miskolci Gázgyár, ahová 1050. augusztusában, a baráti összefogás eredményeként, vezetéken megérkezett a román földgáz a tisza- palkonyai elosztó állomásról. Ezzel a gázmennyiséggel dúsítják a saját termelésüket városi minőségűre. A Sajó parti új telepen 10 000 köbmé­teres gáztartályban tárolják a tisza- palkonyai földgázt és e--cl a felépí­tendő új hprekei is el tud Sk látni megfelelő mennyiségű és minőségű gázzal. Ezzel egyidejűleg gondoskod­nak a régi vezetékek bővítéséről és kicseréléséről is. További terveik szerint 1951-ben levegős fölügezbontó berendezés, jövő évben pedig víz­gőzös boníóbcrcndezés készül. Ezek segítségével a. drága importszénből készített gáz gyártása megszűnik, és esek földgázból állítják elő a városi gázt. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVII. évfolyam, 24. sxóm Ara: 50 filléi 1961. január 28, szombat Ha a fegyverkezésre fordított összegeket békés célokra használnák fel, mérhetetlen magasságokba emelkedne a népek Jóléte Békegynlés Miskolcon, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának nagytermében Pénteken délután a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Székházának nagytermében békegyülést rendezett a Szakszervezet Megyei Tanácsa, a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága. A gyűlésen Németh Imre országgyűlési képviselő elnökölt. Üdvözlő beszédében rámutatott a békéért folyó harc jelentőségére, majd köszöntötte a. megjelenteket, köztük Szaikasits Árpád elvtársat, az Országos Béketanács elnökét, a Ma­gyar Újságírók Országos Szövetsége tinókét, Papp Károly elvtársat, a megyei pártbizottság titkárát, valamint a megjelent állami és tömeg- szervezeti szervek vezetőit. r Ssakasiís Árpád elvtárs hesséde maszpontak rendszerét kellene ki­építeni a Marson és a Szalurnuszon is. A Szovjetunió nem készül hábo­rúra. Szputnyiíkjai, holdrakétái és űr­hajói a béke megszilárdítását céloz­zák. Ma már a béke megvalósítása nem utópia. Adva van minden feltétele. Ha a Szovjetunió javaslatait meg­valósítva a leszerelés kérdésében megegyezés születik; ha majd mind­azt a pénzt és azokat az anyagi esz­közöket, amelyeket eddig a hadsere­gek felszerelésére fordítottak, békés célokra használják fel, mérhetetlen magasságokat ér el a népek jóléte és boldogulása. A leszerelés mellett a másak döntő probléma a gyarmati rendszer végle­ges felszámolásának problémája. Lát­nunk kell; nem lehet addig a békéről beszélni, amíg nem valósul meg a függetlenség és nem érik el a demok ratiikus jogok teljes érvényesülését. A gyarmati rendszer nyomorba dön­tötte az ott élő néptömegeket, a leg­olcsóbb munkaerő a világon a gyar­matok bányaiban és ültetvényein dolgozó munkaerő. Szakosíts elvtárs részletesen — számokkal alátámaszt­va kimutatta —, hogy a kenyai, ni­gériai és tanganyikai bennszülöttek csak tíz-tizenötöd részét kapják an­nak a munkabérnek, amelyet hasonló, riagy ugyanolyan munkáért, az euró­pai munkásoknak kifizetnek. Az ala­csony bérek mellett még most is el­terjedt a kényszermunka, a gyermek- munka. Szinte ismeretlen fogalom a munkaidő. A gyermekhalálozások száma rendkívül magas. Amikor a fejlett kapitalista országokban hatal­mas termékfeleslegek halmozódnak fel, a gyarmatokon éhhalál pusztítja az embereket A futók még ma is nehéz munkával, kézzel rakják a kokszot a ka­zánokba. Ilyenkor az előtérben egy méterre sem lehet látni, olyan nage a füst és a. gőz. A gáz nyomáséit és minőségét minden órában ellenőrizni kell, ezt á felelősségteljes feladatot Tóth I. József generátorkezcíő végzi a mü­szertáblán. A kormos kazánházból örömmel lépünk be az üzem ragyogó labo­ratóriumába, ahol mosolygó KISZ-fiaialok fogadják a látogatókat. Beszélgetésre ugyan nincs idejük, de annyit megtudunk, hogy a két ' fiatal dolgozó közül az egyik Nyltrai Bonedelsné KISZ gazdasági ve­zető, mögötte Bucsltó Éva KISZ-szcrvezeti titkár áll. Mindketten a gáz elemzését végzik. Szabados György Bővül az extfrss-iti érető és a konfekciói’sslaa válaszfék A kereskedelem az idén a keresett szintétikus árukból a tavalyinál 15— 20 százalékkal többet kap az ipartól. A kedvelt műselyem- és nylonfehér­neműkből 20—30 százalékkal kerül több az üzletekbe. A ruházati bol­tokban és az áruházakban javul a tréningruhaellátás is. A tavalyinál több, főleg kis- és nagyméretű tré­ningruhát hoznak forgalomba. A fe­hérneműgyárak már az év elején több ízléses, űjfazonú női fehérnemű gyártását kezdik meg. Ilyen lesz pél­dául a hal ásznadrágos hálóruha és a többféle színű hálókabát. Bővítik a női konfekcióruhák vá­lasztékát. A tervek szerint például 20 százalékkal több kész kosztüm között válogathatnak a vásárlók, mint tavaly. Az elmúlt évinél több gycrmekíelsőruházati Ciliket hoznak forgalomba. A tavalyinál 25—30 szá­zalékkal több fiúöltöny- és lányka­ruha kerül az áruházak gyermekru­házati osztályaira és a ruházati bol­tokba. A vásárlóközönség kívánságára a tavalyinál mintegy 10—15 százalék­kal több félkész-ruhát is gyárt az ipar, közte férfi sportzakót, félkész­nadrágot és a különböző fazonú fér­ceit öltönyödét. 1961-ben űj cikkek­kel is bővül az áruházak választéka. Már tavasszal vásárolhat a közönség fémszálas divat kosztümszöveteket, különböző tiszta gyapjú, csíkos férfi szöveteket és ruhaszöveteket, sötét és feketcszínű ballonkabátokat, új­fajta olasz fazonú olcsó férfi félcipő­ket és gyermek ballerina-cipőket. Sokféle űj női kalap is készül velűr- és ftielusia-anyagokbóL Legfontosabb feladat a dolgozók egységének létrehozása ciaországi események egyaránt. A francia munkásmozgalom is fellen­dülőben van amiatt, hogy az algériai háborúk óriási [költségeit a munká­sokkal akarják megfizettetni. A munkásosztály és a haladó erők egységének megteremtése a jelenlegi időszak legfontosabb feladata. Annak ellenére, hogy a belgiumi sztrájk komoly eredményeket ért el, nagyobb sikereket tudott volna elér­ni — esetleg a köztársaság kikiáltá­sát —, ha a munkásosztály egységes lenne. Gyalázatos dolgot követnek el Nyugaton, akik megbontják a mun­kásosztály egységét Az erők tömö­rítésére azért is szükség van, mert az imperialisták összefogtak a sza­badságért és nemzeti függetlensé­gért harcoló népek ellen. Éppen a napokban került nyilvánosságra egy olyan titkos okmány, amely arról ta­núskodik, hogy az USA és Francia- ország összeesküvést szőtt Guinea és a Mali Köztársaság ellen. Szakasits elvtárs beszéde befejező részében Hruscsov elvtársnak az ENSZ-ben elmondott beszéde világ- történelmi jelentőségéről szólt. Ele­mezte azokat a gondolatokat, ame­lyeket Hruscsov elvtárs felvetett a gyarmati rendszer végleges felszá­molása, az általános és teljes le­szerelés, valamint a Kínai Népköz- társaság ENSZ-tagsága kérdésében. Beszélt Kennedy amerikai elnök el­ső megnyilvánulásairól és rámuta­tott, hogy a világ dolgozói nagy vá­rakozással tekintenek Amerika felé, azt várva, hogy elősegítsék a békés egymás mellett élés politikájának gyakorlati megvalósítását. országgyűlési képviselő zárszavával ték a himnuszt. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom győzelme megrázkódtatta a gyarmati rendszert is. A közelmúlt történelmi eseményei és különösen a kinai forradalom győzelme rendkívül nagy hatást gyakorolták a gyarma­tokra. Ez érthető. Hiszen a császárok uralma alatt Kína évszázadok alatt nem ért el olyan hatalmas fejlődést, mint 1949, a kínai forradalom győ­zelme óta. A monopoltőke. amely extraprofitot sajtolt ki a gyarmatok­ból, nem akarja feladni pozícióit; minden áron továbbra is ott akar maradni a gyarmatokon, csak esetleg a kizsákmányolás és gyarmatosítás nyílt, formája és módszerei helyett látszat-függetlenséget engedélyez. A monopóliumok afrikai gyarmatokba 2 milliárd dollárt fektettek be és ez a befektetés olyan óriási hasznokat hozott részükre, hogy azok 4—5 év alatt teljesen megtérültek. Vannak azonban olyan országok, ahol ez nem megy simán és „nem tudnak úgy elmenni, hogy ott maradjanak”. Ezt bizonyítja a kubai nép forradalmi harca, a kongói és az algériai nép szabadságért folyó küzdelme. Ezzel összefügg, hogy az imperia­listáknak nemcsak a gyarmataikon, hanem az anyaországokban is ko­moly gondjaik vannak. A belga mun­kások és közalkalmazottak több mint egy hónapig tartó sztrájkja azt mu­tatja, hogy saját munkásaik monda­nak ítéletet a „szabad világ”, „a leg­fejlettebb demokrácia” fölött. Miután az imperialisták nem tudják biztosí­tani a gyarmatokról a maximális profitot saját munkásaikból próbál­ják kipréselni. Ezt azonban a fejlett országok munkásosztályai nem tűrik. Ezt bizonyítják a belgiumi és a fran­* A békenagygyűlés Németh Imre ért véget, majd a résztvevők eléneke I ténelem során állandóan erősödött, ma pedig már olyan tényezővé válik, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. A szocialista világrendszer országai mellett solle más országban is nagyhírű emberok sorakoznak fel a béke frontján, állandóan nő a béké­ért harcoló hatalmas hadsereg. Az imperialistáik, amíg erősebbek voltak atom- és hidrogén bombái i; birtokában — az erőpolitika pozíció­jából megpróbálták leverni a békéért harcolón?; táborát de ez nem sikerült nekik. Megváltozott a helyzet, mert a Szovjetunió ma már legyőzhetetlen, nem lehet fenyegetni. A szovjet ember vasból vert csil­lagai a világűrben keringenek. Ebben az emberek a béke csilla­gát látják. Meggyőződtek róla, hogy a Szovjet­unió őszintén békepolitikát folytat. Ha az imperialistáik ilyen erőkikel és eszközökkel rendelkeznének, mint a Szovjetunió, ezeket az erőpolitika szolgálatába állítanák. Egyes ame­rikai tábornokok nemrégen még ar­ról álmodoztak, hogy rakétatámasz­pontot kellene építeni a Holdon, ahonnan féken tudnák tartani az egész földgolyót, ezután pedig a tá­Miután Szakasits elvtárs átadta pártunk Központi Bizottsága, a fias Népfront Országos Tanacsa es az Országos Báketanács üdvözletét, a kommunista és munkáspártok Mos kvai Nyilatkozatának jelentőseget méltatta. Rámutatott, hogy korunk telve van eseményekkel, forradal­makkal és ellen forradalmakkal, de erre különösen jellemző a két világ­rendszer, a kapitalizmus és szocializ­mus rendszere között folyo haic. Idézte a Nyilatkozat korunk fő tar­talmára vonatkozó történelmi jelen­tőségű megállapításait. Szakasits elvtái's a gyűlés reszt­vevői között több ismerős arcot lá­tott különösen hozzájuk intézte azo­kat’a mondatokat., amelyekben meg­emlékezett arról, hogy a munkás­mozgalom kezdetén és régen, a fel- szabadulás előtt milyen óriási harcok folytuk a bérért, -u munkaidő csök­kentéséért, a demokratikus szabad­ságjogokért. Merte-e remélni álltkor valaki, hogy még az ő idejében, az ő élete során elkövetkezik ez a hatal­mas arányú változás. Remélte-e va­laki, hogy megéri nemcsak azt, hogy hazánkban győz a szocializmus, ha- ném korunk fő tartalmát a szocializ­mus világméretű győzelme, a béké­ért, a nemzeti felszabadulásért, a szocializmusért vívott harc jellemzi. A Nyilatkozat mellett méltatta a 81 kommunista és munkáspárt értekez­letéről kiadott Kiáltványt, amelynek hangja betölti az egész világot. Be­szélt még Hruscsov elvtárs január 6-án az SZKP Pártfőiskolája, a Tár­sadalom Tudományos Akadémia és az SZKP Központi Bizottsága mellett működő Marxizmus—Leninizmus In­tézet pártszervezetei taggyűlésén el­mondott beszédéről. A továbbiakban erről a három okmányról együttesen úgy beszélt, mint amelyek óriási ha­tással vannak az egész világ közvéle­ményére. Még a kapitalista sajtó sem tudja magát kivonni hatásuk alól. Ennek az a magyarázata, hogy amíg a kapitalizmus politikája bizony­talan, válságokkal küzd. egyenet­lenségek jellemzik, addig a szo­cialista világrendszer országai és a kommunista pártok politikája határozott, egyenes vonalú. Ezek mögött az okmányok mögött hatalmas erő áll. A felszabadult szo­cialista országok népeinek, a Szovjet­unió, a népidemokráciák, Kína sók- százmilliós tömegeinek ereje, azok a hatalmas tényezők, amelyeket a po­litika, a gazdaság, a kultúra és nem utolsó sorban a katonai téren elérted?. A népek erefe elháríthat ja a háborút A kérdés most a béke megtartása, annak problémája, hogy lehet-e élni tovább békében. Ez ma — ahogyan Hruscsov elvtárs beszédének egyik alcíméből olvashatjuk — a kérdések kérdése. Bármilyen tragikus is ez. fel kell tenni a kérdést. Azonban erre a kérdésre tudunk válaszolni: A népek ereje elháríthatja a há­borút, a háború elkerülhető. Ez a Moszkvai Nyilatkozat egyik legdöntőbb megállapítása. Igaz, hogy amíg mrgvan a kapitaliz­mus, fennforog a háború veszélye is. de a békéért harcoló népek ereje egyre lobban növekszik. A Kommu­nista Kiáltvány megjelenése ideién még csak cry maroknyi sereg veit a kommunisták csapata, de ereje a tör­

Next

/
Oldalképek
Tartalom