Észak-Magyarország, 1961. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-26 / 22. szám

4 ÉSZAKMAGTARORSZAO Csütörtök, 1961. január 26. Több szobor is elférne itt v/ Fejlődő vegyipar fejlődd mezőgazdaság A gyapotbálák közül a kártológé­pek mellé értünk, onnan pedig a fe­hér orsókat pörgető, ügyes női kezek irányította gépek közé. — Még nem is készült el teljesen a fonoda, amikor már itt dolgoztunk — mondja Erős Józsefné, a Miskolci Pamutfonoda kultúrfelelőse, ahogy behúzzuk magunk mögött a vasajtót, az üzembe rekesztve minden utá­nunk tolakodó csattogó zajt. — Né­hol a falakat csak ponyva, helyettesí­tette, mégis így zúglak már a. gépek. Igaz, nem ilyen hangosan, mert ak­kor kevesebb volt, a gép, természete­sen a munkás is. „ Az elmúlt néhány év alatt viszont a fonoda, megizmosodott. Megsoka­sodtak. a gépek, megsokasodtak a munkások is. Nők, nők mindenütt. Gyapotpihés kék köpenyükben fris­sek, vidámak mindig, mint ez a fia- , tál üzem. (A rosszmájnak szerint, olyan hangosak is.) De nézzünk körül jobban a fono­dában. Milyen itt a kulturális élet? Mégis a hegy megy Mohamedhez ? A könyvtár a kultúrteremben ka­pott helyet. A kötetek a fal mellett, kis üvegezett szekrényben sorakoz- na.k.. Mellette a. guruló könyvespolc, pontosabban guruló asztal, telerak­va könyvekkel. A könyvtáros időn­ként odatolja a csattogó gépek közé és — kölcsönöz. Nem lehet panasza senkinek. Aki esetleg nem akar a könyvtárba fáradni, ahhoz „odafá- rad” a könyvtár. — Csak kevés a könyvünk — mondja Ádám Istvánná, a könyvtár vezetője. — Jelenleg 1500 kötetünk van, de talán érthető is, hiszen ez a könyvtár is fiatal. Még fiatalabb, mint az üzem... A beiratkozott ol­vasóink száma pedig 450. — Ebből vő? — Körülbelül négyszáz. — Mit olvasnak leginkább? — Nagyon szeretik Jókait — hi­szen legnagyobb részük fiatal lány — és sokan olvassák a mai ynagyar írónők müveit. Egyébként, könyvtá­runkban általában a legújabb kiad­ványokat lehet megtalálni. Termé­szetesen évröl-évre gazdagodunk. Ebben az évben például 12 ezer fo­rintért, vásároltuk- meg a különféle. m,űveket. Gazdag emlékkönyv A fonodában is sokféle könyvbe jegyzik az eredményeket, különféle eseményeket. De van itt olyan könyv is, amelyiknek a. lapjait: nem. szá­mok, kimutatások töltik meg. Ebben a könyvben lapozgatva, az elmúlt évek vidám, hangulatos eseményei­ről, szinte az egész ‘üzem kulturális történetéröl kapunk képet. Képet. — szó szerint, mert ebben a szépmüvü albumban fényképekkel örökítették meg az arra érdemes eseményeket. Az egyik oldalon például egy klub­délután. műsoráról egész fotómon­tázst állítottak össze. Találunk képet a tánccsoportról, karneválról, egy- egy jól sikerült táncmozdulatról és még sok minden egyébről. A cserép­váraljái művelődési otthonnak is ott a képe. A művelődési otthon átadá­sánál ugyanis a pamutfonoda kultúr- csoportja adott műsort. Az egyik képnél tovább időzünk. — Ez a fővárosban, a textiles se­regszemlén készült — mondja Erős Józsefné. — Sokat jártunk a tánc­csoporttal akkor mindenfelé. — És most? — Egyelőre nincs tánctanárunk. — És osoport? — Áz van. A lányok szeretnek láncolni, csak sajnos így tanár nél­kül nem tudunk annyit produkálni, mint amennyit szeretnénk és mint amennyire lellne az erőnkből Táncosok Kamarás Ágjies fiatal és könnyed mozgású. Nem is lehet más, hiszen már öt éve állandóan tagja valame­lyik tánccsoportnalc. Szeret táncolni? — Természetesen. — De nemcsak a magyar táncokat, hanem a lengyel, bolgár, szovjet né­pi táncokat is. — Nem baj, hogy elveszi az idejét? — Nem, veszi el, hiszen ez szóra­kozás és szórakozni mindenki szeret. Az egyik teremben KlSZ-taggyű- lést tartanak. — Van valakinek valami monda­nivalója? — Legyen nálunk is tánccsoport. Szeretnénk mi is táncolni, — Kántor Lidia, mondja ezt.. — Hüzen van már ilyen csoport­ja a. fonodának. — Igen. De az a másik műszaké. A mi műszakunkban is lehetne még egy csoport. Csak. tanár kellene. Fiatal üzem, tele fiatalokkal. Olyan fiatalokkal, akik itt az üzem­ben is tudnak, vagy akarnak szóra­kozni. Akikkel a folyosón beszélget­tünk, azoknak is ez volt a vélemé­nye. Ez a szórakozás azonban nagy­szerű kulturális eredményekhez veze­tett már. Ezt bizonyítják a vitrinben díszelgő szobrok, emléktárgyakis. Kár lenne, ha ezek mellé a szobrok mel­lé már nem tudnának többet tenni. Mert most a kultúrcsoport az elmúlt évek eredményeit nézve, mégiscsak visszaesett. Talán a, SZMT segít­hetne. Priska Tibor S mai magyar irodalom helyzetéről tart előadás! Darvas József Szikszón Darvas József, a. Magyar írószövet­ség elnöke január 26-án este 6 órai kezdettel előadást tart Szikszón „A mai magyar irodalom, helyzete” cím­mel, Előadás után a szikszói Értelmi­ségi Klubban író—olvasó találkozó lesz. Ez alkalommal a járási könyv­tár nagyszabásúi könyvkiállitást is rendez a mai magyar irodalom leg­újabb alkotásaiból. Az utóbbi esztendőkben leJ®2 tősen meggyorsult a mezőgazdaság szocialista átalakulása és a termelés fejlődése hazánkban. Az 1960-as év­ben is folyt, de jelenleg is mind erő­teljesebben folyik a korszerű mező­gazdasági nagyüzemek kialakulásá­nak és fejlesztésének üteme. A nagy­üzemi mezőgazdaság létrejötte le­hetővé teszi a rejtett tartalékok fel­tárását, a mezőgazdasági termelés gyorsabb növelését. A dolgozó pa­rasztság tömegesen tér a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára, ami azt igazolja, hogy felzárkózik pár­tunk politikája mögé és egyre szi­lárdul a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége. Megyénk parasztsága is mind job­ban látja a boldogulás útját. Az el­múlt hetekben sok ezren léptek a közös gazdálkodás útjára. , Egymás­után alakulnak 1 megyénkben az új termelőszövetkezetek. Egyre szaoo- rodik azon községek száma, amely­nek bejáratánál ott büszkélkedik a ..Termelőszövetkezeti község” felira­tú tábla. De ma már nemcsak közsé­gek, hanem számos járás is viseli ezt a megtisztelő címet. A megye összes szántóterületének 78 százaléka szo­cialista kezelésben van. Pártunk és kormányunk nagy figyelemmel kísé­ri a mezőgazdaság erőteljes haladá­sát. feilödését, ezért számtalan in­tézkedést tesz a kialakuló szocialista mr>7,ríeazdaság megszilárdítása érde­kében. Közismert ténv. hogy Magyarorszá­gon a vegyipar fejlődése, viszonyítva a feilett nyugati országokhoz, de az 1945-ben szabaddá lett néni de­mokratikus országokhoz is. jelentő­in«! 1SC2 Nitrogén műtrágya 351 000 .’tfifl OOO Foszfor műtrágya .106 000 430 000 Kállsó 'O! OOO 114 000 Ezek után az országos műtrágya felhszn. kát. holdanként átlagban 85 kg 01 kg Fentiek szerint az ötéves terv vé­gére a mezőgazdaság műtrágyával sen visszamaradt. A lemaradás be­hozása érdekében határozat születeti a vegyipar nagymértékű fejlesztésé­re. A határozat szerint elsősorban a műtrágya és a műanyaggyártás terü­letén kell emelni termelési színvona­lunkat. Pártunk Központi Vezetőségé­nek határozata megállapítja, hogy a mezőgazdaság megsegítése érdekében ..elsősorban tekintettel kell lenni a műti-ágya és a növényvédő szerek gyártásának fokozására”. Ha vizsgáljuk a világ országainak műtrágya termelését, világosan lát­hatjuk, hogy mennyire sürgős és fontos a határozat megvalósítása. Hiszen akkor, amíg 1958. évben egy hektár megművelt területre Magyar- országon csak 4—4,5 kg . műtrágya hatóanyag kerüli, addig a fejlett or­szágokban 16—46 kg. Egyre erősödő és fejlődő mezőgazdaságunk további megszilárdításának döntő feltétele a termés hozamának gyors növelése. Hozzávetőleges becslések szerint, egy kilogramm vegyes műtrágya ható­anyagra (nitrogén, foszfor, kálium) jutó terméshozam többlet kenyérga­bonánál 6 kg, kukoricánál 6 kg, cu­korrépánál 52 kg. burgonyánál 40 kg. Az agrotechnika és az agrokémia együttes hatására létrejövő termés- többletnek kb. 40—69 százaléka mű­trágyázás hatására következik be. Mezőgazdaságunk a vegyinar fejlesztésén belül meg­lévő műtrágyaüzemek bővítése és új üzem építése megvalósul! E létesít­mények megvalósításával jelentősen emelkedik a mezőgazdaság műtrá- pv-ával való ellátása. Az ötéves terv folyamán műtrágyából az alábbi fel- használások vannak betervezve: T 963 1961 1965 147 000 596 son ♦ 676 500 443 non =j41 oon COS 000 % i?3 non ISfi 000 175 000 mi kg 129 kg 146 kg Ha a 136 0Ó0 tonna műtrágyát gyénk mezőgazdaságilag megművelt területére szórnánk, egy kát. holdra kb. 113 kg jutna. Ebből 28 kg a nit­rogén hatóanyag, ami pl. búzánál egy kát. holdon 420 kg terméstöbbletcl eredményez. A megye kb. 200 000 kát. hold búza vetésterületére vonat­koztatva, 84 000 tonna többlet búza­termést eredményezne. Az ötéves terv folyamán » Borsodi Ve­gyikombinát évi műtrágyatermelése kb. 120 százalékkal növekszik és megközelíti az évi 300 000 tonna ter­melést. Ma a vállalat az országos nitrogén-műtrágya termelésének kb. 60—70 százalékát termeli. A válla­latnál most folyó bővítési munkák 1962-ben fejeződnek be, amikor is a vállalat kb. évi 190 ezer tonna mű­trágyatermelést ér el. A bővítéssel egyidőben az eddigi koksz alapanyag­bázisról földgáz-bázisra áll át a vál­lalat. A földgáz-bázisra való áttérés a műti'ágya önköltségének kb. 25—30 százalékkal való csökkenését fogja eredményezni. A tervidőszak máso­dik felében a technológia további fejlesztésével és újabb beruházással fogja a vállalat évi kb. 300 000 tonnás termelési szintjét elérni. A Borsodi Vcg.yikombinüton kívül más műtrágyaüzemek is épülnek és bővülnek. Bővül a Dunántúl nitro­génműtrágya üzeme, a Péti Nitrogén és épül megyénkben a Tiszavidéki Vegyikombinát, amely az ötéves terv végére már ugyancsak termelni fog. Hatalmas, nagyjelentőségű fejlesz­tési tervek valósulnak meg éppen a vegyipari fejlesztés során, elsősor­ban a mezőgazdaság megerősítése ér­dekében. A magyar munkásosztály és a dolgozó parasztság közös erőfe­szítéséből csodálatos eredmények születnek. Sütő László, * Borsodi Vegyikombínát igazgatója való ellátása több mint 70 százalék­kal emelkedik. Ilyen nagyfokú eme­lésre a vegyipari beruházások össze­gének több mint 30 százalékát for­dítják a műtrágyaüzemek bővítésére és építésére. Megyénkben 1959-ben a vegyes mű­trágyával való ellátás 27,200 tonna. 1960-ban 28.900 tonna volt. Az ötéves terv végére kb. 50 000 tonna vegyes műtrágyaellátás biztosítható, anr azt jelenti, hogy megyénk mezőgaz­daságilag megművelt össz-terülétéire kát. holdanként — az 19é0. év 24 kg- íával szemben — átlagban kb. 42 kg. vegyes hatóanyagú műtrágya kerül. Ezek a célkitűzések valósulnak meg megyénk egyik nagyipari üze­meiében, a Borsodi Vegyikombínátban. 1960-ban 136 000 tonna 25 százalé­kos nitrogén műtrágyát termeltünk a mezőgazdaságnak. Mit is jelent a mezőgazdaság számára a 136 000 ton­na 25 százalékos nitrogén műtrágya? Kísérleti ei-edmények alapján számí­tották, hogy 1 kg nitrogén ható­anyag búzánál 15 kg. rozsnál 16 kg, burgonyánál 81 kg, cukorrépánál 90 kg terméstöbbletet eredményez. Kikből lesznek a huligánok? Egy angol kormány­bizottság, amely a fia­talkorúak bűnözési problémáival foglal­kozik, azt állítja, 'hogy leginkább olyan gyer­mekekből válnak ké­sőbb huligánok, akik­nek ötéves születés­napja körül nyugtalan társadalmi viszonyok uralkodtak. Az angol ; kutatócso­port az 1946—1957 kö­zötti bűnügyi statiszti­ka alapján megállapí­totta. hogy százaléko­san a legtöbb bűnöző azokból a fialalkorú- akból került ki, akik a második világháború legszörnyűbb éveiben voltak 4—5 esztendő­sek. A bizottság jelen­tőse kimutatja, hogy az 1935—1945 között születettek között „jó­val több bűnöző akadt az egész világháborút követő időszakban, mint bármely más hét éves időszakban szülé­iének között”. Kimu­tatták, hogy a négy-öt­éves korú gyermekek leginkább reagálnak a nyugtalan társadalmi viszonyokra és ez ké­sőbb is kihatással van egész életükre. Lopott holmik a koporsóban A közelmúltban Korzikából a mar- seillei kikötőbe érkeztet egy hajó, melynek fedélzetéről nagy gyaszme- nettel kísért koporsót vittek a kikö­tőben várakozó halotlaskocsihoz. A vámhivatalnokok már majdnem átengedték a koporsói, amikor fel­tűnt nekik, hogy a „halottat” kizáró­lag férfiak kísérik. Gyanút fogtak, kinyittatták a koporsót, amely tömve volt Korzikában összelopotl holmik­kal. így! akarták Franciaországba csempészni őket. Színkép az NDK mindennapjaiból „ITT A NÉMET TELEVÍZIÓ“ így jelentkezik a Német Demokra­tikus Köztársaság televíziója immár nyolc esztendeje. Pár hónappal .a Né­met Demokratikus Köztársaság ki­kiáltása után, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának javaslata nyomán határozta el a kor­mány a televízió felépítését. 1950 má­jusában kezdte meg a munkát né­hány tudós és technikus Berlin- Adlershofban. Teljesen elölről kel­lett kezdeniük, minthogy a tóború alatt szinte az összes már kidolgo­zott tervrajz, rendelkezésre álló fel­szerelés elpusztult. Ennek ellenére már 1952. január 2-án megkezdték a kísérleti műsor sugározását. A Német. Demokratikus Köztársaság televizió- já.t előbb építették fel, mint a nyu­gat-németországit. s az akkoriban szerzett előnyt mindmáig tartja.. 1- A Német Televízió 1956. január 3-a óta ad rendes műsort. A televí­ziós adók hálózatát gyorsan és nagy­vonalúan éoítették fel. 1960 elején már 11 erős adó működött az NDK- ban. Közben felépültek az első adók egy második tetevizms mű "or sugár­zásához. 1958 óta úpyrv'V'Z'fX csa- tomaátváltók és ter-lőpntenn'% is épülnek, boey az NDK eeész t-rül°- tén leho+ővé tegyék a televíziós mű­sor vételét. Néhány számadat a gvorsütemü fejlődés érzékeltetésére: 1952-ben k-tt diapozitív-velítőgénpel. egy televíziós kamerával s egy háború előtti iko­noszkóp-csővel kezdte meg az adását az NDK televíziója. Ma a köztársa­ság minden részébe eljutnak a kék televíziós kocsik, s mindegyiken há­rom kamera van a közvetítésekhez, sőt már a helikopterekről folyó köz­vetítés is egészen természetes dolog. A hétéves terv végéig — 1965 végéig — megteremtik a műszaki feltétele­ket ahhoz, hogy több műsort sugá­rozzanak, _ köztük egy színes műsort, is. 1953-bán az enész NDK-ban keve­sebb televíziós készülék volt. mint amennyit ma egyetlen nap alatt az NDK szaküzleteiben eladnak. 1960. szeptember 1-én 850 000 bejelentett televíziós készülék szerepelt a nyil­vántartásban s még az év vége előtt köszöntötték a milliomodik tulajdo­nost. A számítások szerint 7965 végén a Német Demokratikus Köztársaság­ban már legalább némi és fél millió bejelentett televíziós készülék lesz. A nézők résztvesznek a műsor kialakításában A Német Televízió adásának első napjától kezdve szoros kapcsolatot tart fenn a nézőközönséggel. A mű­sort a városok és falvak dolgozói szá­mára állítják össze. így természetes dolog, hogy messzemenően figye­lembe veszik kívánságaikat, javasla­taikat. 1958-ban például 107 145 levél .érkezett a Német Televízióhoz, 1959- ben 197 894, S egyetlen levél sem ma­rad megválaszolatlanul, minden ja­vaslatot komolyan tanulmányoznak. A levelek közt ezrével vannak ha­vonta. amelyeket nyugat-németor­szági, illetve nyugat-berlini lakosok írnak. 4'5 millió, nyugatnémet, illetve nyugat-berlini néző Statisztikusok számításai szerint minden televízió készülék előtt át­lagban három személy ül. Ezek sze­rint 1960 végén az NDK-ban 3,3 mil­lió nézője volt a televíziónak. Ugyan­akkor azonban már 1960 márciusá­ban 220 000 nyugat-berlini és 1,5 millió nyugat-németországi televíziós készülékkel is venni lehetett az NDK televíziójának műsorát — vagyis a nézők tábora kb. 750 000 nyugat- berlini és 4.5 millió nyugat-német­országi lakossal bővül. Ilymódon a Német Televízió nagy segítséget nyújt a békééi't és a német egység­ért vívott harcban, amelynek jalen- tősége annál nagyobb, mivel Bonn lefoglaltatja az NDK demokratikus lapjait, könvveit. filmjeit. A „Guardian” című nagy angol polgári lap felismerte az NDK tele­víziójának hatását Nyugat-Német- országban. A lap bonni tudósítója 1960. június 24-én á következőket írta: „Feltehető, hogy a Német Demok­ratikus Köztársaság televíziója az egyeljen olyan műsor á világon, amelyet az ország határán túl még többen látnak, mint az országon be­lül. Nagyszerű technikája folytán a kelétnémet, műsort még a ruhrvidékl televíziós készülékekkel is vehetik. 140 mérföldre a Szövetségi Köztár­saság keleti határától. És a kelet­németek tömegével sugái'ozzák a Szövetségi Köztársaságra vonatkozó érdekes és időszerű anyagot.” Aki Nyugat-Németországban, illet­ve Nyugat-Berlinben látja, hogy te­levíziós előfizetők a szokásosnál ma­gasabb antennákat használnak, tudja, hogy ezekkel a készülékekkel ..rend­szeresen”. vagy „majdnem rendsze­resen” veszik a „Kelet műsorát” — mint ezt a bonni pronaganda minisz­térium egyik bizalmas jelentése mondja. Magasszínvonalú, változatos műsor A Német Televízió műsorában je­lentős helyet foglalnak el a televízió­játékok és filmek, a közvetítések színházakból, operaházakból, hang­versenytermekből. Igen kedvelt a nézők körében, a könn.yűmúzsa is. a hibákat kipellengérező szatíra, a balett, az artistaszámok, slágerek. A televízió erősen megnövelte a film­barátok táborát. Az NDK filmszínhá­zaiban évente 260 millió nézőié van a filmeknek, a televízióban több mint 700 millió nézője. Ez jő lehetőség arra is, hogy közel 6 millió nvugat- németországi. illetve nyugat-berlini lakos láthassa az új DEFA-filmr(ket. i szovjet és népi demokratikus film­művészet alkotásait, — ha ez nem is tetszik Bonnak. A Német Televízió műsorában a tudománynak, nevelés­nek is jelentős szerepe van. Az ak­tuális politikai beszélgetések kereté­ben lehetőség nyílik a bonni mester­kedések leleplezésére, a nyugatnémet lakosság íelvilágosításái'a. a fegyver­kezés elleni mozgósításra. * Nemzetközi együttműködés A békéért és a népek barátságáért, vívott harc révén, valamint színvo­nalas műsora révén mindjobban nö­vekszik a Német Televízió nemzet­közi tekintélye. Húsz országgal tart fenn szoros kapcsolatot. A Német Televízió 1960. február 1-töl március 31-ig például 68 műsort adott az Intervfzió keretében és 35 műsort vett. át más országoktól. 1959-ben több mini 100 szakember látogatott a baráti oi 'gok televíziós stúdiói­ból az NDK-ba és a Német Televízió összesen 247 657 méter filmet bocsá­tott a baráti országok televíziós stúdióinak rendelkezésére, A baráti országok televíziós állomásai heten­ként 10. vagy annál több sziizsét cső* rélnek ki. A jövőben az egyes szú- zsákét a reléhálózaton át továbbítják, hogy még ugyanaz nap este a nézők elé kerülhessen. A Német Televíziónak Moszkvá­ban. Pekingben. Kairóban Brüs-zel- ben, Rómában. Becsben és más fő­városokban televízió-tudósítói van­nak. A moszkvai tudósító például több riportot készített a távoli Szi­bériában. Ezeket a Német Televízió bemutatása után az összes barátt országok televíziójának is átadja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom