Észak-Magyarország, 1961. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-26 / 22. szám

2 északmagya^qrszag Csütörtök, 1961. január 26. Hozzászólás: A termelés pártellenőrséséről A 3 ÉVES NÉPGAZDASÁGI ter­vünket teljesítettük, sőt túlteljesítet­tük, s ezzel megteremtettük az elő­feltételét a második 5 éves tervünk sikeres megkezdésének. Ha röviden visszapillantunk az elmúlt három év eredményeire, megállapíthatjuk, hogy elért eredményeinket a termelés he­lyes pártellenőrzésének köszönhet­jük. Pártszervezeteink időben felhív­ták a gazdaságvezetők figyelmét olyan dolgokra, amelyek esetleg a későbbiek folyamán gátolták volna a termelést. A termelés pártellenőrzése terüle­tén végzett munkánkat a Lenin Ko­hászati Művek acélművében azzal kezdtük, pártszervezeteink felhagy­tak azzal a helytelen nézettel, amely helyenként tapasztalható volt, hogy gyámkodjanak a gazdasági vezetők felett. Pártszervezeteink vezetői fel­ismerték, hogy az eredményes mun­ka titka: ha a gazdasági vezetőkkel kiépítik a legmegfelelőbb kapcsola­tot, felhagynak az utasítgatási mód­szerekkel. S mi megtaláltuk ezt a helyes módszert. Mind az alapszerve­zetek, mind az egységes pártszerve­zet az időnként legfontosabb feladat­ról számoltatta, s számoltatja be a gazdasági vezetőket, s közösen, a legnagyobb egyetértésben hozzák meg határozataikat a termelés meg­javítása érdekében. Komoly eredményt értünk el azon a területen is, hogy a pártszerveze­tek igyekeznek alaposan megismerni az tizei - termclésalakulását, célját és feladat Pártszervezeteink vezetői felismert.;:, hogy csak úgy nyújthat­nak hathatós segítséget á mindenna­pi munkához, ha ismerik a munka- folyamatok legapróbb mozzanatát is. De nemcsak a pártszervezetek veze­tőinek fontos ismerni a termelés mu­tatóinak alakulását, hanem az üzem kommunistáinak is. Ezért minden ne­gyedévben pártt zagy ülésen beszéljük meg az üzem gazdasági kérdéseit. Nem beszélve a termelési tanácsko­zásokról, ahol szintén erről hallanak dolgozóink. Dolgozóink tehát isme­rik az üzem termeléssel kapcsolatos feladatait, s a pártszervezetre vár az a feladat, hogy á politikai munkán keresztül mozgósítson a jobb mun­kára. Pártszervezeteink vezetői rend­szeresen megmagyarázták és meg­magyarázzák. hogy mit jelent a több­Talajhasznosstáss térképek készülnek miskolci járásról, valamint a konyha­kerti és ipari növények termelésére legalkalmasabb Bodrogközről. A gyakorlati mezőgazdasági talaj­hasznosítási térképek alapján terve­zik meg például a pulnoki és az ózdi járásban az erózió elleni védekezést, a mezőkövesdi járásbari a talajjaví­tást, elsőbbséget biztosítva a járás déli részén húzódó szikes talajok megjavításának, a .Bodrogközben pe­dig a megfelelő tájfajtájú vetőmag­vak használatát. A talajhaszhosítási térképek igen nagy segítséget nyújtanak a nagy­üzemi gazdaságoknak, tsz-eknek a talajerőutánpótlásban, a megfelrlö növényfajták kiválasztásában . és a vetésforgó kialakításában is. Az OMMI miskolci talaflaborató- riuma 1958-ban kezdte meg a gya­korlati mezőgazdasági talajh'i znosí- tási térképek készítését. Ezeknek a térképeknek segítségével alakítják ki a megfelelő termőtájakat. Az el­múlt évek során egész Heves me­gyére elkészültek ezek a térképek, tavaly pedig már a. borsodi részekre is sor került, és a mezőkövesdi járást térképezték fel. Az idén az OMMI miskolci talaj- laboratóriuma tovább folytatja ezt a. munkát, s kereken 400 000 holdról készít gyakorlati talajhasznosítási térképet. Ez évben elkészítik a talaj- hasznosítási térképet a putnoki és az ózdi járás hegyvidéki, eróziós ve­szélynek kitett szántóföldjeiről, a Nagyarányú fejlesztés a Hejőesahai Cementgyárban A Hejőcsabai Cementgyárat az idén és az elkövetkező években nagyarányúan fejlesztik. A fejlesztési költségekre 120 millió forintot irányoztak elő. A bővítési, illetve rekonstrukciós munkák már folynak. A klinker-tároló épület már elkészült, a továbbiakban két nagyméretű — 12 méter hosszú és csaknem három méter széles — cementőrlő-csőmal- mot szerelnek fel. Ezekből az egyik — a tervek szerint — ez év első felében megkezdi munkáját. A cementnek a tároló silóba, majd a cso- magolóba történő továbbítására négy nagyteljesítményű kompresszort építenek, s azok részére megfelelő épületet emelnek. A kompresszorokat az idén szintén üzembe helyezik. A bővítés során korszerűsítik a jelenlegi klinkerégető aknakemen­céket, s ezenkívül egy úgynevezett Loesche típusú elektromos kemencét is létesítenek. Megkezdik a csehszlovák gyártmányú, nagy teljesítményű — úgynevezett Flux-féle — csomagológép beépítését. Ezzel egyszerre tizennégy csövön, ezernyolcszáz — egyenként 50 kilogrammos zsákot töltenek meg óránként kész cementtel. A gyárfejlesztés eredményeként már az idén hetvenezer tonnával több cementet adnak az építkezésekhez. A tervek szerint az 19G3-ban befejeződő beruházási munkák után pedig mintegy 140 ezer tonnával több cement jut majd az építőiparnak. A népjóléti emeléséért A XXI. pártkongresszus határozatait megvalósítva, a szovjet népgazdaság hatalmas eredményeket ért el már a hétéves terv első két éve során is. Az ipari termelés a tervezett 11 százalék helyett 22,1 százalékkal növekedett. Az ipar terven felül 11 300 millió új rubel értékű cikket gyártott. 1961-ben legalább 71 millió tonna acél gyártását tervezik, ami fi millió tonnával haladja meg az 1960- as teljesítményt. A mezőgazdaságban az 1953-as plénum óta hatalmas sikereket értek el mind a szemestermény termelése, mind a hústermelés növe­lése és a tejhozamok emelése terén. A szemestermények állami fel­vásárlása 1953-hoz képest 1 milliárd púddal (1 púd 16,3 kilogramm), a hús,felvásárlása több mint kétszresére, a tejfelvásárlás pedig majd­nem két és félszeresére emelkedett. A szovjet emberek megértették, hogy a mezőgazdaság fejlesztése a kommunista társadalom építésé­nek szerves részét képezi, előfeltétele a dolgozó nép anyagi életszín­vonala emelésének. A most lezajlott, központi bizottsági plénum azonban rámutatott, hogy a nagyarányú fejlődés mellett tovább kell fokozni a mezőgaz­dasági termények termelését, hogy jobban ki lehessen elégíteni a dolgozók igényeit. „A hétéves terv hátralévő öt éve alatt példátlanul gyors ütemet kell elérni a szovjet mezőgazdasági termelés fejleszté­sében. A szovjet mezőgazdaság, nagy sikerei ellenére, még mindig nem fejlődik olyan gyors ütemben, mint az ipar, nem tud összhang­ba jutni iparunk gyors fejlődésével és a lakosság igényeinek növe­kedésével” — jelentette ki Hruscsov elvtárs a Központi Bizottság plénumán. A szovjet dolgozók jövedelme az elmúlt öt év alatt évi átlagban 24 200 millió új rubellel növekedett. A reálbérek továbbra is növe­kedni fognak, így tehát fokozódik majd a kereslet az élelmiszerek és a közszükségleti cikkek iránt. Elsősorban a hús, a vaj és a tej iránt mutatkozik nagy kereslet a munkások és alkalmazottak részéről. A Központi Bizottság plénumán résztvevő központi bizottsági tagok, a meghívott pártmunkások, mezőgazdasági szakemberek, élen­járó kolhozisták, mezőgazdasági gépkezelők részletesen megvitatták azokat a módszereket, amelyek biztosítják a mezőgazdasági terme­lés növelését. Részletesen elemezték az öntözéses földterülete]?, ter­méshozamának növelését, a tudomány felhasználásának jelentőségét. Hruscsov elvtárs beszédében rámutatott, hogy szilárdabb tudomá­nyos megalapozást kell adni a mezőgazdasági termelés szervezésének. Kijelentette, hogy határozottabban kell meríteni a mezőgazdaság­tudományból és emellett fel kell karolni a legjobb mezőgazdasági dolgozok tapasztalatait. A szemestermény termelés növelésén belül különösen nagy figyelmet fordítanak a kukorica vetésterületének növelésére és a hozamok növelésére, mert ez az állattenyésztés szempontjából rendkívül jelentős. A korábbi határozatok alapján 41 millió hektár parlag- és szűzföldet fogtak művelés alá Ezeken a te­rületeken többszáz nagy szovhozt létesítettek. Elérték hogy országo­san az állam által beszerzett gabonamennyiség 40 százalékát ezek az új termőterületek adják. Hruscsov elvtárs különösen nagy figyelmet fordított a munká­ban kitűnt emberek tapasztalatainak általánosítására. A Szovjet­unióban tömegesen vannak olyanok, akik munkafelajánlásokat tesz­nek és ezeket maradéktalanul teljesítik. Ezeknek az embereknek a tapasztalatait el kell terjeszteni Szovjetunió-szerte. bírálva és segítve azokat, akik a vállalásaikat nem teljesítik. Hruscsov elvtárs rámuta­tott: „a plénumon megvitattuk a mezőgazdaság további fejlesztésé­nek kérdéseit. Ez a vita megmutatta az újabb sikerek útját Kide­rült,; hogy egyes elvtársaink az elért sikerek alapján kissé elbizakod­tak es az utóbbi két evben rosszabbul dolgoztak. 4m de milyen gazdag lehetőségeink vannak! Ha értékeljük a lehetőségeket, mindent józa­nul és behatóan mérlegelünk, ha bíráló szemmel nézzük munkánkat akkor gyorsan kiküszöböljük ezeket a hibákat és még biztosabb’ szilárdabb léptékké! haladunk előre fejlődésünk újabb magaslatai A Magyar—Szovjet Mezőgazdasági Napok programja A Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság megyei elnökségének aktívái megkezdték a február—márciusban megrendezendő Magyar—Szovjet Me­zőgazdasági Napok előkészítését. A múlt évi tapasztalatok alapján az idén is gazdag program ígérkezik: többfelé tartanak majd mikét oka*, mezőgazdasági szakelőadásokat. A Miskolcon megrendezésre kerülő me- gyei, ankéton kívül, amelyet a megyei tanács nagytermében tartanak meg, járási, illetve községi szintű rendez­vények is lesznek. Bonta Lajos né elvtárs, az MSZBT megyei titkára erről a következőket mondja: — A Magyar—Szovjet Mezőgazda- sági.'. Napok rendezvényeit elsősorban, a termelőszövetkezeti községekben, valamint a tájjellegű központi nagy­községekben bonyolítjuk le. Ez úgy történik majd, hogy járásonként a tajjellegnek megfelelően, két-három községbe összehívjuk a környék, me­zőgazdasági dolgozóit és egyben szak­mai bemutatókat is szervezünk. A községi előadások anyaga, rendszerint a. helyi feladatok megoldásához ad majd segítséget. r- míc JA-r, -haladásunk, a Fejlődésünk, szociaiizmus épí­tése adta egyre nagyobb feladatok Határozottan megkövetelik, hogy minden kommunista, minden KISZ- fiatal, s szocialista építésünk minden tevékeny résztvevője biztosan iga­zodjon el a marxizmus—leninizmus elvi kérdései között. Ugyanakkor a technika állandó fejlődése szakmai téren igényli az egyre jobb hozzá­értést. Elmaraszthatatlan követel­ményként magaslik tehát mindany- nyiunk előtt a szakadatlan tanulás. A tanulás állandó emlegetése éppen ezért nem dogma, hanem az élet adta olyan követelmény, amely alól sem idősebb generációnknak, sem fiatal­ságunknak egyszerűen nem lehet ki­térnie. Aki kitér az lemarad, nem tud lépést tartani. S a mai nemzet­közi körülmények között, amikor egy­re inkább előtérbe lép a két világ- rendszer. a szocialista és kapitalista világrendszer között] békés gazda­sági verseny, különösen fontos, hogy a munka, az élet minden területén jobbat és többet adjunk. Ez viszont elképzelhetetlen dolog. ~ha nem va­gyunk tisztában az elmélettel és a gyakorlattal. Nem meglepő dolog tehát, hogy évről-évre egyre több kommunista, egyre több fiatal, egyre több párton- kívüli dolgozó jelentkezik az egyete­mekre. a szakmai és politikai tanfo­lyamokra. Beszédes példa erre a rpiskolci városi pártbizottság néhány nappal ezelőtt -megtartott végrehajtó bizottsági ülésének , beszámolója, amely részleteiben elemezte a párt— és KISZ-szervezetek oktatásának eredményeit és hiányos'-ágait. Meg kell mondani, hogy. jelentősen keve­sebb szó esett az utóbbiakról — tohát a hibákról —, mint éppen az oktatás, a tanulásban való részvétel pozitív tényezőiről. Miskolc város pártalan- szervezeteinék több mint 90 százalé­kában indult politikai oktatás szerve­A IbsiIsboMs Mztos iránytűje Néhány szó a párt- és KISZ-oktatásról zetten, s általában véve igen el­enyésző az olyan párttagok száma, akik vagy az állami oktatás, vagy a pártoktatás keretében nem tanulnak rendszeresen. A beszámoló és a hoz­zászólások alapján kiderült, hogy a párttagok 90 százaléka rendszeresen látogatja a politikai és szakmai tan­folyamokat, s az előző évekhez vi­szonyítva elenyésző a lemorzsolódás. A végrehajtó bizottsági ülés ala­posan megvitatta: mi az oka annak, hogy a város üzemeinek, vállalatai­nak alapszervezeteiben akad még olyan kommunista, olyan párttag, aki nem tanul szervezetten. A jelentés szerint ezek jelentős többségét a vi­dékről bejáró dolgozók és a nyug­díjas párttagok teszik ki, azonban az alapszervezetekkel történő megbeszé­lés után, máris jónéhány, vidékről bejáró kommunista csatlakozott a különböző szemináriumok rendszeres látogatóihoz. A végrehajtó bizottság azonban megállapította azt is, hogy e&y-egy alapszervezetnél nem foglalkoznak megfelelően az oktatás kérdésével. Különböző objektív akadályokra hi­vatkozva elhalasztják a szemináriu­mok időpontját, s ez a halogatás végeérhetetlen. A megyei tanácsnál például a gazdaságpolitikai kérdések mezőgazdasági tagozatának szeminá­riuma még nem tartott foglalkozást. Igaz, hogy a mezőgazdaság szocialista fejlesztésével, a falu arculatának megváltoztatásával kapcsolatos mun­kák most halaszthatatlanok. Azon­ban éppen ez a jelentős és nem köny- nyű munka, a falu holnapjának ki­alakítása követeli meg egyre fokozot­tabban, hogy az e problémával fog­lalkozó szakemberek, kommunisták a tökéletességig elsajátítsák a szük­séges elvi és politikai kérdéseket. A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat­nál sem tartottak még egyetlen sze­mináriumot sem, pedig három okta­tási formára jelentkeztek az alap­szervezet kommunistái. A kommunisták többsége természetesen rendszeresen látogat­ja a szemináriumokat, s az a tapasz­talat, hogy a felkészültség, a vita alaposabb, mint az elmúlt oktatási évben volt. Külön foglalkozott a végrehajtó bizottság a KISZ-fiatalok tanulásá­val. A város KISZ-fiataljainak nincs miért szégyenkezniük. Mindennél beszédesebben bizonyítja a fiatalok rátermettségét, tettrekészségét az a tény, hogy a dolgozó KISZ-tagok 75 százaléka részt vesz a szervezett ok­tatásban és igen jelentős azoknak a fiataloknak a száma, akik az „Ifjú­ság a szocializmusért” és más ifjú­sági mozgalom keretében mind szak­mailag, mind politikailag a meglévő­nél eggyel magasabb tanulmányi' fo­kozatot kíván elérni. Sok szó esett a városi pártbizottság megbeszélésén a párt- és KlSZ-okta- tás színvonaláról, az aktivitásról, a módszerekről és nem utolsó sorban arról: hogyan, milyen formában fog­lalkoznak a szemináriumok a napi bel- és külpolitikai kérdésekkel, a nemzetközi éseményekkel, amelyek szorosan összefüggenek a mi minden­napi munkánkkal. A tapasztalatok szerint az aktivitással, a felkészült­séggel nincs különösebb hiba. Termé­szetesen eló'fordul egy-egv szeminá­riumon, hoev csupán egy-két hallga­tó hozzászólása tölti ki a szeminá­riumok idejét. Ez alapjában véve nem hiba, még sem teljesen egészsé­ges dolog. Hiszen azt. jelentheti, hogy esetleg mások nem készülnek olyan alaposan, s bár sokat tanulnak a jó hozzászólásokból, nem biztos, hogy azok a hozzászólások teljesen kime­rítik a téma fogalmát. így egy-egy fontos kérdés megbeszéletlenül ma­radhat. Nem lényegtelen dolog, sőt egyik alapvető feltétel a jó sze­mináriumvezetési módszer. A pro­pagandisták felkészültsége, hozzáér­tése, a téma alapos ismerete mindig lendületet visz a vitába, a beszélge­tésekbe. Ezért fontos tényezőként ha­tározta meg a végrehajtó bizottság, hogy a propagandisták felkészítésé­nek alaposnak kell lennie, s nem sza­bad megengedni, hogy a propagan­disták elmaradjanak a megbeszélé­sekről. Különösen fontos ez, — ha nem felsőfokú képesítéssel rendel­kező propagandistákról van szó — a politikai gazdaságtan, filozófia, párt­történet oktatásánál. De nem lényeg­telen dolog az időszerű kérdésekkel foglalkozó szemináriumok propagan­distáinak alapos, sokoldalú felké­szültsége sem. Általában hiányzik még a párt- és KlSZ-oktat.ás keretén belül az ön­állóság, a kezdeményezés. Az idő­szerű kérdések tanfolyamának anya­gát. például az oktatási év kezdete előtt néhány hónappal állítják ösz- sze, Azonban a napi bel- és külpoliti­kai események természetesen túlnő­nek a kiadott anyagon. S az a ta­pasztalat. hogy a propagandisták, a szemináriumok — bármilyen fontos esemény történjen is — ragaszkod­nak a kiadott anyaghoz. Ez helyte­len. Helytelen, hiszen azt jelentheti hogy igen fontos napi eseményei megbeszéletlenül, megválaszolatlanu maradnak. Példa erre napjaink, ami­kor számos történelmi jeleAtőségí esemény történt és történik. A Moszkvai Nyilatkozat megtárgyalásá­hoz, Kuba, Laosz, Kongó, az ameri­kai elnökválasztás körülményéinél- megbeszéléséhez sem az időszeri kérdések, sem más szemináriumot nem nyúltak hozzá önmaguktól, kü­lön utasítás nélkül. A propagandis tákban, a szemináriumok hallgatói­ban, a párt-^ és KlSZ-tagókban kel legyen annyi kezdeményezés, hogj mindenkor részletesen megbeszéljél az adott eseményeket, hiszen ezet értékelése szorosan összefügg min­dennapi eleiünkkel, mindennapi munkánkkal. és is- mere­Mindexek tudatában tében hozott olyan határozatot a vég­rehajtó bizottság, hogy a város min­den alapszervezeténél, KlSZ-szerve- zeténél — és ez vonatkozik megyénk valamennyi párt- és KlSZ-szerveze- tére —- meg kell nézni, ellenőrizni az oktatást. Nem szabad hagyni hogy a párt- és KISZ-tagok lemor­zsolódjanak. Nem szabad hagyni hogy lényeges napi politikai esemé­nyek megvitatlanu! maradjanak Ugyanakkor természetesen a leg­mélyrehatóbban, a legalaposabban el kell sajátítani a szemináriumok anyagát, a politikai és gazdasági el­vi kérdéseket. Hiszen az alapos elvi ismeretek, a marxizmus—leninizmus ismerete nélkülözhetetlen iránytű mindennapi munkánkhoz, haladá­sunkhoz, fejlődésünkhöz. Ezek is­merete nélkül nem dolgozhatunk egyre jobban, egyre eredményeseb­ben, hibák nélkül! Barcsa Sándor a termelés a dolgozók életszínvonala-* a nak alakulásában, mennyiben segíti? k elő az üzem termelése a szocializmus? !- építésének meggyorsítását hazánk-? ban, mennyiben járul hozzá a mező-? n gazdaság szocialista átszervezéséhez.? :- Üzemünkben a termelés pártellen-? n őrzésében legnagyobb eredményt a? pártcsopórtok érték el. A pártcsopor-? >i tok azok a fórumok üzemünkben,* jamelyel? legközelebb állva a terme-? i- léshez, a legtöbb segítséget nyújtják* i- a mindennapi munkához. Nem egy? 5. oártcsoport-naplóból olvashatjuk,; s- hogy a művezető beszámolt a selejt; !- alakulásáról, a szocialista munkabrü; n gádok patronálásáról, felajánlások teljesítéséről, avagy éppen a téli; k időszak előkészületeiről, t. PARTUNK 'VH. KONGRESSZUSA;- fontos feladatként tűzte,a vaskohá- k szat elé. hogy elsői-orban a termékek, :- minőségét javítsuk, bővítsük a vá-1 s lasztékot, a jobb m'uőeégű acélok és z finomlemezek gyártását feües^zök. n Pártszervezeteink megértették a ki--;- tűzött feladatokat, jobb felvilágosító;- munkával igyekszünk ezekre mozgó-;- sítani. Igen fontos feladatunknak!- t«»kintiük, hnev, amit for-nnlünk. nzb __ ''"I is lehessen használni. Énnen ez én; n em törekszünk a mindenáron való; tobb’et+ermo’esre, csak ott jgyek-; szitok túlteljesíteni terveinket, ahn1; ez lehetséges. ; Hogy müven jelentős segítséget tu-; e dunk nyűitnni a jobb. eredménye­sebb munkához a termelés pártol-;- ’eoőrzésén keresztül, fényesen bízó-;- nyitja a következő példa is: .uértrsn-; ■i nnrt ülésen a kommunisták fölvétet-; í, ték, hogy a műszak vénén történő- esanolás miatt sok a selejt. A párt-; s szervezet megvizsgálta e kérdést. *•; k in.vasnlta a műszak vénén előfordult- "snnolások beszüntetését. Azt java-:- snita. csak akkor végezzék el a csa-; nolást, ba még arra megfelelő idő;; i élj rendo1 közősre abban a műszak-;:- ban. A javaslatot a gazdasánveze.-: I z tők. a dolgozók elfogadták, s ezzel; 5 nagymértékben sikerült csökkenten1 . i a solejtet. ' : I Üzemünkben tehát a termelés;; pártellenőrzése igen komoly eredmé- : nyekkel járt, jelentősen hozzájárult ! a gazdasági mutatók sikeres teljesítő-;: séhez. A termelés pártellenőrzése ! nagyban hozzájárult, hogy 3 éves;; tervünket túlteljesítettük, s az: : 1961-es évben is, amely igen fontos:: esztendő, hiszen ötgves tervünk első* éve, még minden napon teljesítettük** a tervünket. Van ugyan olyan terü­let, ahol kifogásolni való is akad munkánkban, de a pártszervezetek, a kommunisták, a dolgozók nap mint nap feltárják ezt. s azon vagyunk. • hogy azokat mielőbb megszüntessük. 1 AZ , északmagyarorszAg 1 1961. január 22-én a termelés párt- ; ellenőrzéséről közölt vitaindító cikke 1 időszerű, s helyes volt. Időszerű volt. ’ mert feleleveníti a kéjdés fontossá- ! gát, s az eddig jól bevált módszerek 1 ismertetése valamennyiünket hozzá- I segít az eredményesebb munkához, f amelynek gyümölcse az ötéves terv * I időelőtti teljesítése lesz. 3 Nyilas Sándor, 1 LKM martinacélmű

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom