Észak-Magyarország, 1961. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-24 / 20. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVti. évfolyam, 20. szám Ära: 50 fillér ! 1961. január 24* hcdd t-------------------------------------------------------------------------------> Fügödi zárszámadás fi, oldal.) Felnőttek az iskolapadokban (4. oldal) Sakálok, ha üvöltenek (4. oldal.) I _____________________________J P ártunk a kommnnizm bis építésének gigtisEl feladatait vázolja fel és walésitja meg Hruscsov beszéde as SZKP Központi Bizottságának teljes ülésén Moszkva (TASZSZ) N. Sz. Hruscsov, az SZKP Közpon­ti Bizottságának első titkára január 17-én beszédet mondott a Központi Bizottság bővített ülésén: „A népjó­lét emelése, a mezőgazdasági ter­melés további növelésének feladatai” címmel. Hruscsov elvtárs többi kö­zött a következőket mondotta: Elvtársak! Az utóbbi években szabállyá vált nálunk, hogy a párt Központi Bizott­sága rendszeresen bővített ülést tart a legfontosabb és az egész pártot ér­deklő kérdésekkel, az ipar és a me­zőgazdaság fejlesztésével, a népjólét szüntelen emelésével kapcsolatos problémák megvitatásara. Ezen a teljes ülésen először a 15 szövetséges köztársaság vezetőinek beszámolója hangzott el a mezőgaz­dasági termelés növelésére szolgáló tervek és szocialista vállalások telje­sítéséről, A teljes ülés részvevői éles, elvi bírálatot gyakoroltak a mező- gazdaságfcjlcsztés vezetésében, a párt-, tanácsi és mezőgazdasági szervek munkamódszereiben észlelhető fogyatékosságok fölött. A Központi Bizottság tagjai, a köz­társaságok, a határterületek és a te­rületek vezető funkcionáriusai mel­lett: igen jól beszéltek a mezőgazda­ság legjobb dolgozói és a tudósok is. Feltárták mezőgazdaságunk nagy tar­talékait, megmutatták, hogyan kell jobban kiaknázni ezeket a tartaléko­kat. A XXX. kongresszus határozatait, nemkülönben a népgazdaságfejlesztés hétéves tervét sikerrel teljesítjük. A hétéves terv első két esztendejében (1959—1960) az ipari termelés a ter­vezett 17 százalék helyett 22,1 száza­lékkal növekedett. Az ipar terven fe­lül 11,300 millió új rubel értékű cik­keket gyártott. Ez a munkások, a mérnökök, a műszakiak, a tudósok nagy győzelme a szovjet ipar fejlesz­tésében. Hruscsov ezután rámutatott, hogy különösen nagy eredményeket értek el a vezető iparágak, így a vaskohá­szat. Mint mondotta, 1961-ben legalább 71 millió tonna acél gyártását vették tervbe, ami jó hat millió tonnával több, mint az 1960. évi teljesítmény. A mezőgazdasági termelésről meg­állapította. hogy a Szovjetunióban sohasem fejlődött olyan gyorsan, trónt az elmúlt hét esztendőben. 1953-tól 1960-ig. 1960-ban a szovjet mezőgazdaság 9,1 milliárd púd szemesterményt ter­melt (1 púd—16 30 kg) az 1953. évi 5 milliárdhoz képest. Szovjet országunk hutát matt. korszerű ipart teremtett Az 1960. évi hústermelés 8,7 millió tonna volt (1953-ban 5,8 millió). A tejtermelés 61,6 millió tonnát ért el, míg 1953-ban csupán 36,5 millió ton­na volt. A szemestermények állami felvásárlása 1953-hoz képest majd­nem egy milliárd púddal, a hús fel­vásárlása több mint kétszeresére, a tejfelvásárlás majdnem két és félsze­resére emelkedett. A mezőgazdaság szakadatlan fej­lesztéséért vívott harc a kommunista társadalom felépítésének rendkívül fontos feltétele, valóban az egész nép ügye. Minden kommunista, minden szovjet ember megérti, hogy nem lehet felépíteni a szocializ­must és a kommunizmust nehéz­ipar létrehozása, az ország villa­mosítása nélkül. Azt is minden­kinek fel kell ismernie, hogy nem lehet felépíteni a kommu­nizmust jól fellett mezőgazda­ság nélkül, amely biztosítani ké­pes a termékbSséget a nép szá­mára. Ahhoz, hogy minden dolgozó jól élhessen, bőven kell rendelkeznünk élelmiszerekkel, ruhával, cipővel, la­kással. mindazzal, ami az emberek kulturális igényeinek kielégítéséhez szükséges. Ezért mind iparunknak, mind mezőgazdaságunknak gyors ütemben kell fejlődnie, gyors ütem­ben kel’ előrehaladnia. Szoviet országunk hatalmas, kor­szerű Inart teremtett. Világvi­szonylatban a második helvet foglalja cl az inari termelésben és mindent előállíthat, amire szükségünk van. Gazdasági éle­tünk virágzó, gyors ütemben fejlődik. A szoviet ország védel­me meghízható, szétzúzhatunk bármilyen ellenséget, ha kísérle­tet tesz megtámadásunkra. A hétéves terv első két évében. — mint már mondottam — Inarunk ter­ven felül tizoneev milliárd három­száz millió fii rubel értékű terméket adott terven felül. Ez lehetővé tét!'' számunkra, hopv n hétéves terv elő­irányzataihoz kénest további hern- házécnkat eszközöljünk g közszük­ségleti pikkek termelésének növelé­sére a néniéiéf fokozáséval összefüe- fó-í ágazatok foiioaztósére. A jelenlegi körülmények között mindent meg kell tenni, hogy kielé­gíthessük a nép megnövekedett igé­nyeit. E létfontosságú feladat meg­oldásában nagy szerep hárul a me­zőgazdaságra. A hétéves terv hátralevő öt éve alatt példátlanul gyors ütemet, kell elérni a szovjet mezőgazdasági ter­melés fejlesztésében. A szovjet me­zőgazdaság nagy sikerei ellenére még mindig nem fejlődik olyan gyors ütemben, mint az ipar, nem tud össz­hangba jutni iparunk gyors fejlődé­sével és a lakosság igényeinek növe­kedésével — jelentette ki Hruscsov. Az utóbbi években megváltoztak a viszonyok a Szovjetunióban. A helyzet a mezőgazdaság fejlődé­sének gyorsabb ütemét követeli meg. A mezőgazdasági termékek termelésének felül kell múlnia a lakosság részéről megnyilvánuló keresletet. Hruscsov elmondta, hogy a mező­gazdasági termelés fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvitatása és a hibák bírálata a mostani plénumon egészen más körülmények között fo­lyik. mint az SZICP Központi Bizott­ságának 1953 szeptemberi plénumán. „Akkor arról volt szó, hogy a me­zőgazdaság minden ágában komoly lemaradás mutatkozott. A mezőgaz­daságban mutatkozó hibák fölött gyakorolt bírálatunkat az ellenség akkor a szovjet mezőgazdaság válsá­gaként tüntette fel. Most. egészen más a helyzet. Hibáinkat a szocialis­ta gazdaság gyors fejlődésének köze­pette, a népgazdaság minden ágának nagy sikerei mellett bíráljuk”. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára megállapította, hogy a dolgozók jövedelme öt év alatt, évi átlagban 24,200 millió új rubellel növekedett. A kolhoz­parasztok jövedelme szintén ma­gasabb lett. 1959-ben a kolhoz- parasztok a kolhozokban végzett munkájukért 2300 millió rubel­lel több pénzt kantak, mint 1955- ben. — A reálbérek továbbra is növe­kedni fognak, így tehát fokozódik majd a kereslet az élelmiszerek és a közszükségleti cikkek iránt. Ez össz­hangban áll politikánkkal — mon­dotta Hruscsov, majd megállapítot­ta: Az országban erősen, megnöve­kedett a kereslet az élelmiszerek, elsősorban a hús, a vaj, a tej iránt. Inari munkások családjainak költ­ségvetéseit megvizsgálva kiderült, hogy hat év alatt (1953—1959-ig) az egy főre jutó évi fogyasztás a követ­kezőképben növekedett: hús 38 kilo­grammról 54 kilogrammra, vaj 4.7 kilogrammról 6.4 kilogrammra, tej- és tejtermék 88 kilogrammról 154 kilóra, örvendetes a fogyasztás ilyen mérvű növekedése. Ez a szocializmus a valóságban. Ez ékes bizonyítéka annak, hogy a szovjet hatalom nem­csak politikai szabadságot hozott a dolgozóknak, hanem nagy anyagi ja­vulást is. Hruscsov kijelentette, hogy a ter­méshozamok biztosításának a leg­megbízhatóbb eszköze, sokmillió hek­tár föld öntözése és vízellátása. Az öntözött földterületek nagyará­nyú növelésére ugyanolyan erőfeszí­téseket kell tenni, mint. a szűzföldek hasznosítására tettünk. Az öntözés eredményeként sokrmHió hektár föld válik művelhetővé Közép-Ázsiában. az OSZSZEZK. Ukrajna déli részé­ben és a Kaukázuson túli köztársa­ságokban. Az öntözéssel művelt földterüle­tekből további cgy-másfél mil­liárd púd szemesterményt lehet ..kihozni”, sőt, ha szükséges, még többet is. Ez azt jelenti, hogy az öntözéses területekről feltétlenül kf lehet elégíteni az ország sze- incsterménvszükséelétének 30— 40 százalékát. A fő kérdés a vezetés, a szervezíí munka Ezzel kapcsolatban Hruscsov meg­jegyezte: leginkább azokban a körze­tekben érdemes áldozni az öntözéses művelésre, ahol a legkedvezőbben térülnek meg a befektetések. Ilyen körzetek közé sorolta Közép-Ázsiát. A szovjet mezőgazdaságban most az a főfeladat, hogy a rendelkezésre álló lehetőségeket a szemestermé­nyek. az iparí növények, a hús, a tej és más termékük termelésének erős növelésére használjuk fel már az idén és a legközelebbi években. Hruscsov hangsúlyozta, hogy egé­szen újszerűén kell megszervezni a Mezőgazdaságügyi Minisztérium, va­lamint helyi szervei és a szakembe­rek munkáját. A minisztérium mun­kájában a leglényegesebb a tudomá­nyos intézmények irányítása, a tudo­mány továbbfejlesztése és a legjobb mezőgazdasági dolgozók tapasztala­tainak széleskörű meghonosítása a termelési-ven. A Mezőgazdaságügyi Minisztérium tevékenységét elsősorban arra kell összpontosítani, hogy segítsen a kol­hozoknak és a szovhozoknak az or­szág legkiválóbb gazdaságai által képviselt termelési színvonal eléré­sében. A minisztérium egyik legfőbb feladata a növénynemesítő munka megszervezése és a vetőmnglermeiés fejlesztése. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára nyomatékosan hangsú­lyozta. hogy „szilárdabb tudományos megalapozást kell adni a mezőgaz- gasági termelés szervezésének”. Ki­jelentette. hogy még határozottabban kell meríteni a mezőgazdaságtudo- mányból, támogatni kel) a tudo­mányt, amely kapcsolatban áll az élettel, segíteni a termelést. Külön felhívta a figyelmet a legjobb mező- gazdasági dolgozóik tapasztalataira. Javasolta e tapasztalatok általános terjesztését. Az SZKP Központi Bizottságának e'ső titkára sok olyan kiváló mező­gazdasági dolgozó nevét említette, okik nagyszerű eredményeket értek el. Többek között megemlítette Bo- linyukot. az Ukrajnában lévő Tver- nopol-i terület Sztálin kolhozának munkacsapatvezetőjét, aki hektáron­ként átlag 167 mázsa szemesikukori- cát termelt. A vezető ne csak büszke legyen a kiváló dolgozókra, hanem tegyen is meg mindent azért, hogy sokezer kö­vetőjük legyen. Nekünk is tanulnunk kell ezektől a kiváló emberektől — mondotta Hruscsov. Célszerű volna létrehozni országos társulást, amely a kolhozok és szov- hozok technikai felszerelését és mű­trágyával való ellátását intézi — folytatta Hruscsov. Ez a társulás köz­vetítő lenne egyfelől az ipar. más­felől a kolhozok és szovhozok 'között. Az iparnak — jelentette ki Hruscsov — csak a kolhozok és szovhozok igé­nyeinek megfelelően, a kolhozok és szovhozok megrendelésére kellene gyártania mezőgazdasági gépeiket és felszerel ősöket. A szemestermelés további fellendí­tése, mondotta Hruscsov elvtárs. döntő szerepet játszik a Szovjetunió egész mezőgazdaságának és ezen be­lül állattenyésztésének a fejlesztésé­ben. Hangoztatta, hogy a szűzföldek meghódítása eredményeként jelentős mértékben emelkedett, az. orsréghan a S7.emestei-mények hozama. A szónok bírálta az ukrajnai sze­mestermény-gazdálkodás hiányossá­gait. és hibáit. Hangsúlyozta, hogy az ukrán szemestermény termelés gyen­ge eredményei nem annyira a kedve­zőtlen időjárási viszonyokból adód­nak. mint inkább abból, hogy nem foglalkoznak kellőképpen az embe­rekkel. A fő kérdés a vezetés, a szervező munka — mondotta Hrus­csov. Hruscsov ezután kijelentette: „nem mondhatunk egymásnak csupán kel­lemes dolgokat, egymás szemébe kell mondani az igazságot. Meg kell érteni, hogy a vezetők hibái és helytelen cselekedetei a kolhoztagokat sújtják. Ila valaki nem érti a dolgát, ha nem tudja megszervezni munkáját, adja áí helyét a hozzáértő embereknek”. A következő években — mondotta — a Szovjetunió, feketeföld-övezetén túl eső vidékein legalább 500—600 millió púddal lehet emelni a szemes­termények hozamát. Feltétlen ki kell használni ezt a tartalékot. Az emlí­tett területeken a vetésterületek kö­rülbelül harminc, millió hektárt tesz- I nek ki. A ssiizföldi sztyeppék újjászületnek A szűz- és parlagföldek problémá­járól szólva Hruscsov hangoztatta, hogy az államnak a szűz- és parlag­földek feltörésére fordított kiadásai teljes egészükben, sőt: messze azon túl is megtérültek. A párt az egész nép támogatásával megvalósította a szűzföldek meghó­dításának nagy programját. Negy­venegy millió hektár új földet fog­tunk művelés alá. Többszáz nagy szovhoz létesült. A szűzföldi sztyep­pék valósággal újjászületnek. Ha az államnak a szűzföldeík meg­hódításából származó bevételeiből le­számítjuk a szűzföldekre fordított beruházásokat, kiderül, hogy az ál­lam csupán az áru formájában nyert szemesterménnvel nemcsak hogy fe­dezi a szűzföldek vidékének vala­mennyi mezőgazdasági jellegű beru­házását. hanem ezen túlmenően. 1954—1960-ban több mint harminckét milliárd rubel tiszta jövedelemhez jutott. Ilymodon a szíízföldok visszafi­zették a meghódításukra fordí­tott kiadásokat és nagymérték­ben hozzájárulnak a felhalmo­záshoz. Országosan az állam ál­tal beszerzett gabonamennyiség negyven százalékát az új termő­földek adják. A jövőben megoldásra váró felada­tokról szólva Hruscsov hangsúlyozta, hogy az, új földeiken állandó kádere­ket kell nevelni. Hozzáfűzte, hogv ezzel egyidejűleg helyesebben kell felhasználni a régi mezőgazdasági te­rületek által a szűzföldeknek nyúj­tott segítséget. Megállapította, hogy a fejlődés mellett „az utóbbi időben csökkent a figyelem az állattenyésztés iránt. A múlt évben az állattenyésztési ter­mékek termelésének növekedése el­maradt a hétéves tervben kitűzött feladatok mögött”. , Az a tény, hogy egyes köztársa­ságok és területek az állatte­nyésztési termékek termelését il­letően egyhelyben topognak, sőt feladják a már meghódított po­zíciókat. kizárólag azzal magya­rázható, hogy csökkent a felelős­ségérzet a párt által kitűzött fel­adatok megoldásával szemben. Az OSZSZSZK-ban. Ukrajnában és Belorussziában 1960-ban a hústerme­lés növekedése kisebb mint 1959-ben volt. „Ennek nem az időjárási viszo­nyokban rejlik a magyarázata, ha­nem abban, hoerv gyengült a figyelem az állattenyésztés, a szervező munka iránt” — hangsúlyozta Hruscsov. Megjegyezte, hogy bár nagy lehető­ségek vannak a juhtenyésztésre, mégis több köztársaságban a juh­tenyésztés fejlesztése nem áll jól. Kijelentette, semmivel sem lehet igazolni, hogy a kolhozokban és a szovhozokban csökkent a baromfi­hús-termelés növekedése. Példákat idézett, amelyek bizonyít­ják, milyen nagyszerű lehetőségek vannak a Szovjetunióban a baromfi- tenyésztésre és hangsúlyozta, hogy ki keli használni a lehetőségeiket. Az SZKP Központi Bizottságának 1953 szeptemberi plénuma után jó eredmények mutatkoztak a tejterme­lésben — állapította meg ezután Hruscsov, de hozzáfűzte, hogy sok terület és köztársaság nem tartotta meg az e téren elért színvonalat, mert gyengült a figyelem a tejelő állattenyésztés iránt, A tejtermelés növekedésének üteme mcglassult, sőt sok területen csökkent. Az által tenyésztés további fellendítésének legfontosabb feltétele a jó tíiknrmányozás Hruscsov hangsúlyozta: az állat­tenyésztés terén a fő feladat a te­hénállomány gyarapítása és a tehe­nek hozamának növelése. Közölte, hogy az 1954-től 1960-ig terjedő idő­szakban a tehénállomány a gazdasá­gok minden kategóriájában 25 millió­ról 34,7 millióra növekedett, vagyis a szaporulat 38 százalék volt. Hogy 50 millió tehenünk legyen — a tehenek számát a hátralévő öt év alatt tizenöt millióval kell nö­velni. vagyis évente átlag három- milliós gyarapodást kell biztosítani. Ez teljesíthető feladat. Az állattenyésztés további fellen­dítésének legfontosabb feltétele a jó takarmányozás — jelentette ki, majd megjegyezte, hogy az utóbbi években a kolhozokban és szovhozokban szé­les körben bevezették a kukoricater­melést és növekedett a takarmány- termelés. 1960-ban 186 millió tonna silótakarmánvt tároltak, vagyis hu­szonöt százalékkal többet, mint 1959- ben. Mégis, fisvelembe véve az állat- tenyésztés terén megoldandó felada­tokat, a tárolt takarmánv mennyiség korántsem elegendő. „Minden kol­hozban és szovhozban ugyanúgy mindent el kell követni a takarmány­(Folytatás a 2. oldalonJ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom