Észak-Magyarország, 1961. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-22 / 19. szám

t Vasárnap, ÍVSÍ. január 22. ÉSZAKMAGYAKORSZAG A 700 éves város kultúr Sátoraljaújhelyi mozaikok Nagy ünnepségre készülődnek Sá­toraljaújhelyen. A város ebben az évben ünnepli fennállásának 70U. év­fordulóját. A jubileumi ünnepségek szervezéséért, rendezéséért az opera­tív bizottság felelős, melynek titká­ra Fülöp László, a Kossuth Lajos Művelődési Ház titkára. Az ősszel kezdődő és körülbelül egy hétig tar­tó ünnepi műsor programjáról már most is lehet érdeklődni, már most is sokmindenről tudnak tájékoztat­ni. A programban valahol lesz majd egy olyan pont is, hogy „A Helytör­téneti — vagy a Rákóczi Ferenc Mú­zeum megnyitása”. Hogy ezt, vagy legalábbis ehhez hasonló mondatot valóban olvasni tudjunk majd a mű­sorfüzetből, althoz már most — vagy még előbb — el kellett kezdeni a gyűjtést. Borsi nevezetű csehszlovák községben volt annakidején egy Rá- kóczi-múzeum, melynek az anyagát a második világháború idején széthur­colták, vagy elpusztították. Ebből az anyagból azonban itt-ott még lehel találni valamit, Ezt az anyagot újra összeszedik, hogy a leendő múzeum­ban helyezzék el. Természetesen eb­ben csehszlovák barátaink is sokat segítenek. Másik forrás a levéltár. Az itteni levéltár — a legrégebbi az országban — nagyon sok értéket tartogat. Anyagának egy részét a megyei le­véltár vette át. Valószínűleg ebből is kerül majd valami az új múze­umba. A gimnáziumban is berendez­tek egy Kossuth-szobát és ez is a múzeumot gazdagítja. A művelődési líáz méltóképpen tölti be hivatását, valóban a kultu­rális gócpontja Sátoraljaújhelynek. Az elmúlt évben különféle rendez­vényein 10117(iG ember vett részt. (A város lakóinak szánra 1G 000!) A látogatottság különben évről-évre emelkedik. 1959-ben például 06 000 ember volt a rendezvényeken, az előző évben pedig kevesebb. Emel- kedik-e még ez a szám? Most már a helyiségen múlik. Ha nagyobb lenne a művelődési ház. akor még több lá­togató kereshetné fel. A zsúfolt programot bizonyítja az is, hogy például a képzőművészeti szakkör foglalkozásait csökkenteni kellett. Eddig hetenként kétszer gyűlhettek össze, most viszont már csak egyszer tudnak. Sűrű a program. Más szak­köröknek is szükségük van a helyi­ségre. Az ilyen okból adódó zsúfolt­ságot azonban nem igen kifogásol­hatja senki. Sok szakköre van a művelődési háznak: képzőművészeti, irodalmi, színjátszó, természetjáró, sakk, bé­lyeggyűjtő szakköre. Az irodalmi színpadról is beszélhetünk már. Mi­lyen eredménnyel dolgoznak? Csak az elsőnek említett szakkörről szól­junk most röviden. A VI, Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállítá­son három itteni nevet is láthattunk a képek alatt: Sárdi Tibornéél. Koncz Józsefét, Kenézi Isvánét. A szakkör­nek egyébként körülbelül 20 olyan tagja van. akiknek a képeiből kiál­lításokat szoktak rendezni. Érdemes elmondani azt is, hogy a fiataloknak külön ifjúsági képzőmű­vészeti szakkört alakítottak. Itt is tanul körülbelül ÍR—20 tehetséges fiatal. I © Különösen nagy gondot fordítanak a gyermekfoglalkoztatásokra. Vasár- naponkint például különféle szóra­koztató előadások, daltanulás, és még sok minden várja a gyermeke­ket. Nemrégiben — első ízben a megyében — 80 ifjú sakkozónak há­romhónapos iskolát szerveztek. Mennyiben sikeres a művelődési ház gyermekfoglalkoztató programja? A rendezvényeken, foglalkoztatásokon az elmúlt évben 12 512 gyermek vett részt. ződhet meg a közönség. Sátoralja­újhelyen ugyanis már három éve minden tavasszal és ősszel szavaló- versenyt rendeznek, ahol a verseny győzteseinek díjakat osztanak ki. A természetjáró szakosztály tag­jai vállalták, hogy kalauzolják a vá­rosba érkező túristákat, látogatókat. Vállalták azt is, hogy a város neve­zetességeihez, értékeihez nemcsak az idegeneket, hanem a városiakat is elvezetik. Az egyik legérdekesebb rendez­vény ebben a városban a nagykövet­ségi est. Ezen az esten, — pontosab­ban esteken — filmekkel, kiállítások­kal, előadásokkal mutatják be va­lamelyik ország jellegzetességeit, népszokásait, eredményeit. Meghív­ják az illető ország követségének képviselőjét is. Eddig Kínáról és Lengyelországról tartottak ismerte­tést. Az elkövetkező időkben az Egyesült Arab Köztársaság, a Szov­jetunió és Csehszlovákia szerepel műsoron. © A Kossuth-klub is a művelődési házhoz tartozik. Ennek a klubnak 400 nyilvántartott tagja van. Helyi­ségében minden este pezseg az élet. Az ügyesen szervezett verseny teszi ilyenné. Alkalmakként például nem egyszerűen biliárdoznak, hanem a szabályok szerint versenyeznek. Gyakori a szellemi öttusa verseny is. A művelődési ház a szavalni ta­nuló fiatalokkal is foglalkozik. Mun­kájukról a szavalóversenyeken győ­FilmJiírek a nagyvilágtól A francia televízió külön adást szentelt Szergej Eizenstein, a nagy szovjet filmrendező életének és mun­kásságának. Az ismertetésben részt- vett George Sadoul is. Az adás ke­retében részleteket mutattak a Pa- tyomkin páncélos és a Rettegett Iván című filmekből. A követ­kező adás a Jégmezők lovagja ismer­tetésével foglalkozik majd. Leni Rieíenstahl kárpótlást köve­telt a MEIN KAMPF című svéd do­kumentumfilm alkotóitól, mert állí­tólag saját felvételeit fedezte fel a filmben. Kapott is egy komoly ösz- szeget. Az egyik nyugatnémet lap így kommentálja az eseményt: „Rie­fenstahl kisasszony a Mein Kampf megtekintése után nem ment haza szép csendesen és szégyellte magát, hanem visszaemlékezett a „dicsősé­ges” napokra és összeszedte a pénzt. Piszkos pénz. Azóta sem hallottuk, hogy a váratlanul keresett összeget szétosztotta volna régi gazdája ál­dozatai között. Valószínűleg ezután sem teszi.” * Január I3-án tartották Moszkvá­ban a LEON HARROS KERESI A BARÁTJÁT című francia—szovjet koprodukciós film bemutatóját. A filmet Marcel Pagliero rendezte, fő­szereplői: francia részről Jean Gavin, Leon Zitrone és Jean Rochefort, szovjet részről Tatjana Szamojlova, Ludmilla Marcsenko és Bjelov. Robert Bresson februárban kezdi meg a JEANNE D’ARC PER című filmjének forgatását. Az ismeretterjesztés igen fontos helyet kap a művelődési ház prog­ramjában. Az elmúlt évben a mű­velődési házban 88 ismeretterjesztő előadást tartottak, ahol 5780 látoga­tó jelent meg. Ezenkívül természe­tesen másütt is volt még előadás a városban. Ezeket az előadásokat a TIT Értelmiségi Klubja szervezte, amely szintén a művelődési házhoz tartozik. A színház és zene kedvelői is hó­dolhatnak kedvenc szórakozásuk­nak. Nemcsak a miskolci, hanem a debreceni színház művészei is gyak­ran felkeresik ezt a várost. Érdemes megemlíteni, hogy az operaelőadá­sokon mindig telt ház van. De sokan hallgatják a filharmonikusok hang­versenyeit, a zeneiskola taná­rainak, növendékeinek a rendezvé­nyeit is. m A városi pártbizottság és a városi tanács sokat tesz Sátoraljaújhely kulturális életének állandó fejleszté­séért, emeléséért. Mindenben segí­tik a művelődési ház vezetőit. A szervezési munkán kívül anyagiak­kal is. A művelődési ház nemrégi­ben kapott a városi tanácstól egy le- mezjátszós rádiót és egy filmvetítő gépet. Priska Tibor Szabó Fercncné pedagógus a 111/b. osztályban képpel illusztrálja a „Rege a csodaszarvasról” című legendát. Az iskola napközijében pedagógus ellenőrzése mellett készülnek fel a másnapi leckére. értek el az ifjúság nevelése terén. Ebben a jól megválogatott pedagó­guskaron kívül komoly eredménye van a szülői munkaközösség és a patronáló üzemek hatékony segítsé­gének. A sok aktíva közül kiemel­kednek Szepesi Ferenc villanyszere­lő, Jakó János esztergályos és Kovács Rudolfné. A gyermekek jó tanulmányi elő­menetele mellett egyéb eredmények­kel is dicsekedhetnek: Wciling Kati V. osztályos tanuló, a Művelődés- ügyi Minisztérium „Édesanyáról" meghirdetett pályázatán könyvjutal­mat nyert. A kisdobosok és úttörőik papírgyűjtéssel járulnak hozzá az in­ányosságok is. A 200 kötetes könyv­tárat fejleszteni kellene. A kémiai szertár még hiányos. Egy év óta ide­iglenes drótkerítés választja el az is­kolát a lakóteleptől, és a gáz szellőz­tető nyílása az iskola front felöli ré­szén van. bekormozza a falat. Ezeken a hibákon a kivitelezőknek sürgősen javítaniok kell! Szabados György Eredetiíeg azzal a szándékkal kerestem fel művésztelepi lakásában Csabai Kálmán Munkácsy-díjas festőművészt, hogy interjút csinálok vele arról, miként egyez­teti össze művészi tevékenységét sokrétű közéleti munkásságával, mennyiben hat ki egymásra a kétfajta munlcálkodás, mennyiben segíti, illetve akadályozza egymást. Ez volt a szándék, de a jegyzettömb és az írószerszám elő sem kerüli a zsebemből, habár egy egész délutánt átbeszél­gettünk. Nem volt rendszerezett a beszélgetésünk. Nem kérdés—felelet formájában jutottunk cl mindahhoz, amit meg akartam tudni Csabai Kálmánról. Beszélt magáról, munkájáról, művészi hitvallásáról, amitől nem választható el emberi hitvallása, és a hallottakból, valamint Csabai Kálmán személyére és munkásságára vonatkozó korábbi ismereteimből kikerekedett az alkotó művésznek és egyben közéleti embernek a kéne, amelyet plasztikusan ábrázolnom, egy szűkre- szabott tollrajz keretén belül meglehetősen nehéz. Nem életrajzi adatokat akarok közölni, róla. Nem is azt akarom- felsorolni, hogy mikor szere­pelt először kiállításon, mikor tüntettek ki Mun- kácsy-díjjal, hanem a ma alkotó, a ma tevékeny­kedő Csabai Kálmánból szeretnék valamit meg­mutatni. Ügy szokták emlegetni Csabai Kálmánt — egy kicsit tréfásan —, mint olyan embert, aki szinte több példányban jelenik meg, mert hol a városi tanács művelődési állandó bizottságában, hol a népfront-bizottságban, hol a kiállítások rendezésében, a. Képzőművészeti Szövetség mun­kájában, az ismeretterjesztő előadások dobogóin, és egy sor más helyen található csaknem vercröl- percre, de amellett rendszeresen meo'alál'a'ó a diósgyőri gyárakban, amint a csapoláskor la’rncs- csenő acélt figyelő munkást, rajzolgatm vázlat- füzetébe, megtalálható az élet legkülönbözőbb társadalmi megnyilvánulása.* között fis végül mű­termében. ahol a sokszínű életben kapott be­nyomásait, az azok nyomán kelt. érzéseit, gondo­latait. mondanivalóját a vásznakon adna. vissza. Származásánál — gazdasági iskolában volt­tanár az apja —, ifjúkori életénél fogva, a mező- gazdasági munka területe a. legismerösebb elölte, de immár huszonkettedik éve él Miskolcon. A lüktető munkásvárosnak szerelmese lett. Alkotá­saiban is a diósgyőri munkás és Miskolc utcáinak képe a leggyakrabban visszatérő téma. Milvenneií látra hogyan ábrázolja a nitvenneit latja, munkást> a virost? A várost, amely — ismétlem — igen a szívéhez nőtt, olyannak, amilyennek fejlődésében szeretné J----------------------------------------V A kép mögött megláttatni az embert... A f látni. Kiemelve azokat a jellemző vonásokat a városképből, amelyeket művészi értékelésével legszebbnek, legértékesebbnek, legjellemzőbbnek tart. A munkás mögött pedig az embert akarja megmutatni. Azt, hogy a kemencéből kicsapó lángnyelvek fényében nemcsak az aszbesztlcöté- nyes alak áll a tűztenger felé figyelve, hanem ez az alak a gondolkodó, érző. töprengő ember, aki­nek a vonásaiból kiolvasható legyen a munkáid­ért, a társadalomért érzett felelősség melleit az ember élete. Az írásművészetben, a novellában, vagy regényben módja van a művésznek hosszú oldalakon, száz oldalakon keresztül jellemezni valakit, elmesélni az ábrázolt személlyel kapcso latos mondanivalót. A képzőművésznek csak egy pillanat áll rendelkezésére, hogy mindezt láttassa, de neki is ábrázolni kell. el kell mondani a meg­festett. vagy megrajzolt emberről mindent. Meg kell találnia az embernek azokat a vonásait, amelyeket minden naturalista ábrázolásmód tel­jes elvetésével, a modern piktura eszközeinek alkalmazásával, úgy vethet vászonra, hogy azol- karakterisztikusan nocsak egy arcot mutassanak, be, hanem megláttassák amögött annak az em­bernek a teljes arculatát, szinte egész élet­regényét, akit a művész ábrázolni kíván. Ezeket a vonásokat felfedezni és ezeket a vonásokat ábrázolni, visszaadni színben, foltban, a legjel­lemzőbben, ez Csabai Kálmán művészi célkitű­zése, törekvése. Említettem róla, hacsak vázlatosan is, hogy igen széleskörű közéleti tevékenységet folytat. Hogyan hat egymásra a közélet és a művészi munka? Tagadhatatlan, hogy a sok közéleti elfog­laltság jelentős időt vesz el olykor-olykor az alkotó tevékenységtől. Ennek ellenére. Csabai Kálmánnak, a közéleti férfiúnak munkálkodása termékenyítöleg hat Csabai Kálmánnak, a festő­művésznek munkájára. A közéleti munka közben megismert, ezernyi életváltozás, ezernyi új arc, a diadalmas élet tíjabb és újabb mozzanatainak megismerése a tanácsüléseken, a TIT-előadáso- kon, a népfront-bizottsági vitákon, a gyárak zajos műhelycsarnokaiban, egyenként, apró, de összes­ségükben elszakíthatatlan acélkötéllé sodródva kötik mind közelebb az élethez az alkotó mű­vészt. Ahhoz az élethez, amely rezzenéseivel percröl-pcrcre kínálja a mondanh'alót. ihleti újabb és újabb alkotásokra, új mondanivalónak a felvázolására, mindinkább láttatni engedi a már említett aszbesztkötény mögött a mát és a jobb holnapot munkáló, érző embert. Alkotásait már nem kell bemutatnunk a miskolci, vagy borsodi közönségnek. Neve orszá­gosan ismert, műveit nemcsak a tárlatokon cso­dálják meg ezrek és ezrek, és adóznak tisztelettel a fentebb vázolt művészi elképzeléseknek sikeres megvalósítása előtt, hanem ott láthatjuk alko­tásait — a családi otthonokon kívül — a nagy­üzemek solcak által látogatott helyiségeiben, köz­hivatalok. közintézmények termeiben, ahol na­ponta tömegek nézik meg. alkotnak róla véle­ményt és gondolnak elismeréssel az alkotó művészre. KÓCŐ netikn nvúlt a beszélgetés. Nnpvjá­iveso esteoe a fentebbi hevenyészett vár vonást próbáltam felvázolni e rövidke toli- rajzban, hogy érzékeltessem Csnhni Kálmán munkásságát és meglátlassam mögötte Csabai Kálmánt, az embert. Benedek Miklós A TIT Filmművészeti Kör (Filmklub) felhívása A Tudományos Ismeretterjesztő Társu­lat és a Filmtudományi Intézet a TIT-ta- gok és hozzátartozói részére 1961. január 25-től a Filmművészeti Kör keretében megkezdi az archív filmek vetítését. El­sőnek a „Párizs 1900” című francia film kerül bemutatásra. Ezt követően az „Ez volt Kabos Gyula” című magyar film­alkotásban gyönyörködhetnek a filmklub tagjai. Továbbiakban Az utolsó ember (német). Párizsi háztetők alatt (francia); A levél (amerikai), Koldusopera (német). Mire megvirrad (francia). Édes anyaföld (amerikai). Sivatagi tizenhármak (szov­jet, Csintalan asszonyok (Mrs. Mini ver); Valahol Európában (magyar). Tavaszi zá­por (francia—magyar) filmeket vetítik. Minden filmvetítés előtt Szinetár György író-filmrendező tart bevezető előadást a filmek létrejöttének körülményeiről és egy-egy filmesztétikai kérdésről. A filmklub előadásait január 25-től min­den második szerdán 17 és 19 órakor tart­ják a Táncsics Filmszínházban. Beiratko­zás a TIT megyei titkárságán (Miskolc; Széchenyi u. 16. sz., I. em.) mindennap 15—18 óra között. ——— oOo——— TIT-HIREK Hétfői előadások: MISKOLCON: Fél 3 órakor a Bartók Béla Művelődési Házban: ,,A fekete internacionálé”. Elő­adó: Lehoczky Sándor tanár. — 6 órakor a tapolcai iskolában: Csodák a tudomány fényében. — Fél 7 órakor a Bartók Béla Művelődési Házban: Katasztrófák Földünk életében. Előadó: dr. Peja Győző, Kos- suth-díjas, a földrajztudományok kandi­dátusa. — Este 7 órakor az Értelmiségi Klubban: Természeti és műemléki neveze­tességek tanulmányozása a hazai és kül­földi túrákon. Előadók: Marjalaki Kiss Lajos és dr. Arokszállásy Zoltán. Bemu­tatásra kerül Farkas Gyula külföldi dia- film képsorozata. SAJÖSZENTPETEREN: 5 órakor a Lévai Szállóban: Ki nevel­heti magát művelt embernek? Előadó: Kocsis Pál főhiémök. — 5 órakor az új bányában: A társadalmi tulajdon védel­me. Előadó: dr. Túrós Dezső megyei bí­rósági tanácsvezető elnök. — 5 órakor a külszíni szénbánya dolgozóinak: Kulturált viselkedés és öltözködés. Előadó: Niklai Colbert Ádám költő. ÖZDON; Regre! fél 8 órakor a sajóparti vízmO- ben: Hazánk nagy folyói. Előadó: Trócsá- nyl Sándor. közel ezer fiatal tanul. Annak ellené­re, hogy az iskola nem rendelkezik nagy múlttal, komoly eredményeket úttörök szellemi tornáján első helye­zést értek el. Az eredményeik mellett vannak hi­Egy évvel ezelőtt adták át a Kili­án lakótelepi általános iskolát. A 640 gyermek részére épített iskolában tézet könyvállományának fejlesztésé­hez. A II. és III. kerület által rendezeti Látogatás egy általános iskolában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom