Észak-Magyarország, 1961. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-20 / 17. szám
f Világ proletárjai, egyesűfietefd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVII. évfolyam, 17. sárim Ara: 50 fillér 1961. január 20, péntek A tanulás mindenkinek kötelessége (4. oldal) Á másik Tiszapalkonya... (2. oldal.) Leánykollégiumban (3. oldal.) V ____________________________________ l K orunk ío jellemvonása, • hogy a szocialista világrendszer az emberi társadalom o# o . & rr & r v i | «» > ff ,, f ff © f f f g] © g teiicsaesenek dönt© tenyezoieve válik A sí SEÍÍ P Kőzpanii Bizottsággá ptéa urnának határozata u kommmsűst a és munkáspártok képviselőinek értekezletéről J Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága január 18-án végétért bővített teljes ülésén jóváhagyta az SZKP Hruscsov vezette küldöttségének a kommunista és munkáspártok képviselői értekezletén végzett tevékenységét és politikai vonalát. Az ülés határozata a kommunista és munkáspártok novemberi moszkvai tanácskozásának eredményeiről kimondja, hogy a plenum helyesli az értekezlet Nyilatkozatát és a világ népeihez intézett felhívását, s elengedhetetlenül szükségesnek tartja, hogy a Szovjetunió Kommunista pártja tevékenységének ■ minden területén tartsák be a dokumentumokban foglalt értékeléseket és következtetéseket. Az SZKP Központi Bizottságának plénuma rámutatott, hogy a kommunista- és munkáspártok értekezlete világtörténelmi jelentőségű esemény volt Az értekezlet eredményeként ..ékesen megmutatkozott a kommunista és munkáspártoknak a marxizmus—leninizmus alapján álló megbonthatatlan egysége, az a szilárd elhatározásuk, hogy továbbra is úgy fogják oltalmazni a nemzetközi proletárszolidaritást, egységet és testvéri barátságot, mint a szemük fényét”. A Nyilatkozatban felvetett új eszmék és tételek — állapítja meg a határozat — a marxizmus—leninizmus alkalmazását és továbbfejlesztését Jelentik olyan viszonyok között, amikor a nemzetközi helyzet és az osztályerőviszonyok mindinkább határozottan a szocializmus javára tolódnak el. A Nyilatkozat valamennyi kommunista és munkáspárt közös eszmei platformja és harci programja. A plénum hangsúlyozta, hogy a kommunista és munkáspártok értekezletén elfogadott, a világ népeihez intézett Békekiáltvány nagy jelentőségű ama harc szempontjából, amely az. emberiségnek a háborús veszélytől való megszabadításáért folyik. A nemzetközi kommunista mozga- lom elmélete és politikája számára elvi jelentőségű — állapítja meg a továbbiakban a határozat — a jelenkor átfogó marxista—leninista jellemzése, amelyet a Nyilatkozatban találhatunk. E kornak az a fő jellemvonása, hogy a szocialista világrendszer az emberi társadalom fejlődésének döntő tényezőjévé válik. Az. SZKP Központi Bizottságának plénuma — hangzik a határozat; — mélységes megelégedéssel állapítja meg, hogy „a tanácskozás résztvevői egyértelműen értékelik pártunknak a nemzetközi kommunista- mozgalom előtt szerzett érdemeit.” ,,Pártunk tevékenységének és tapasztalatának ez a magas elismerése a szovjet kommunistákat még aktívabb harcra lelkesíti országunkban a kommunizmus felépítéséért, ami elsőként mutat utat az egész emberiség ragyogó jövője, a szocialista tábor erejének további megszilárdítása és a világ békéje felé. A Szovjetunió Kommunista Pártja a jövőben is folytatja a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének lenini politikáját. „Mindaddig, amíg a leszerelés nem valósul' meg, az SZKP mindent megtesz azért, hogy a kellő szinten tartsa hazánk védelmi erejét, mivel ezt lényeges feltételnek tartja a béke megőrzése, az egész szocialista tábor biztonságának általános elősegítése szempontjából” — mutat rá a határozat. Mint. a határozat megjegyzi, a Szovjetunió Kommunista Pártja, a többi testvérnárthoz hasonlóan, a szocialista tábor erejének és legyőzhetetlenségének fő forrását a kommunista és munkáspártok, a szocialista országok nénei egységében és összefogásában, a marxizmus—leninizmns eszméihez való ragaszkodásában látja. Az SZKP „fontosnak tartja a tanácskozás megái,'apít.ásrdt a nemzeti felszabadító mozgalomnak a világ- helyzet alakulásában betöltött növekvő szerepéről. a gyarmati rendszer végleges felszámolásának, független nemzeti demokratikus államok .megalakulásának fokozódó lehetőségeiről”. A határozat hangsúlyozza. a szovjet nán nemzetközi feladatának tekinti. hogy minden erkölcsi és anyagi támogatást megadjon azoknak a népeknek, amelyek az imncrialista és a gyarmati iea lerázásáért, független nemzeti létükért és fejlődésükért: harcolnak. Az SZKP Központi Bizottsága plénumának határozata a mezőgazdaság továbbfejlesztéséről Az SZKP Központi Bizottságának január 10—18-án Moszkvában megtartott plénuma elrendelte, hogy a Szovjetunióban a legközelebbi években évi 4,200 millió púdra kell emelni a felvásárolt szemest örmények mennyiségét, s évi 13 millió tonna húst és 50 millió tonna tejet kell felvásárolni. A plénum megállapította, hogy szemesterményből, húsból és tejből teljesen reálisak és elérhetők a fenti célkitűzések. Az SZKP Központi Bizottságának bővített teljes ülése megvitatta a 15 szovjet szövetséges köztársaság párt- és állami szervei vezetőinek beszámolóit. „Az állami terv teljesítéséről, az 1060. évi földművelési és állat- tenyésztési termékek termelése és állami eladása terén tett szocialista vállalásokról, valamint a mezőgazdaság továbbfejlesztését szolgáló intézkedésekről.” A határozat megállapítja, hogy a szovjet nép a kommunista párt vezetésével sikeresen megvalósítja a kommunista építés programját. Gyors ütemben fejlődik a szocialista ipar. A hétéves terv <1959—1965) első két évében az ipari termelés volumene az előirányzott 17 százalékkal szemben 22,1 százalékkal nőtt. 11.3 milliárd rubellel (új árakban számítva) több ipariterméket állítottak elő, mint amennyit a terv előirányzott. A plénum rámutatott, hogy a feladatokat a. legsikeresebben az alábbi. népgazdasági ágak fejlesztésében teljesítik: a kohászat, a kőolajipar, a vegyipar, a gépgyártás, s az építőanyagipar. Uj kimagasló sikereket aratott a szovjet tudomány és technika a világűrkutatásban, a rakéta- építésben, a rádióelektróni kában, n vegyészeiben, az atomenergia békés célokra történő felhasználásában és egyéb területeken. A határozat megállapítja, hogy szüntelenül növekszik a nép jóléte. Az elmúlt évben befejezték valamennyi munkás és alkalmazott rövidített, 7 és 6 órás munkanapra történő átállítását. A történelem során első ízben olyan törvényt hoztak és valósítanak meg, amely eltörölte a munkások és alkalmazottak adóterheit. A városokban és a munkáslakta településeken a hétéves terv kezdetétől 4.600 009 lakást, a falvakban pedig több mint 1,-100 000 lakóházat építettek. A hétéves tervben meghatározott ütemnél gyorsabban nő a mnnkabéralap „A szemestermények termelésének és felvásárlásának növeléséért folyó harcban országos viszonylatban döntő szerepet játszott a szűzföldek meghódítása” — állapítja meg a plénum határozata. Hét esztendő alatt a hústermelés másfélszeresére és a húsfelvásárlás több mint kétszeresére emelkedett. Míg 1953-ban 5,822 000 tonna húst termeltek (vágósúlyban) és 3,600 000 tonnát vásároltak fel (élősúlyban), I960-ban 8.725 000 tonna húst termeltek és 7,900 000 tonnát vásároltak fel. Tavaly 61 538 000 tonna tejet: termeltek és 26 300 000 tonnát vásároltak fel. (1953-ban 36 470 000 tonna volt a termelés és 10 600 000 tonna volt a felvásárlás.) Ilymódon hét év alatt a tejtermelés 1,7-szeresére ás a tejfelvásárlás csaknem 2,5-szörösére emelkedett. Az SZKP Központi Bizottságának plénuma hangsúlyozta: A Szovjetunióban még sohasem fejlődött olyan ütemben a mezőgazdasági termelés. mint az utóbbi hét évben. és az áruforgalom. A tervben megjelölt 15.4 százalék helyett 19,6 százalékkal több árucikket adtak el a lakosságnak. Az SZKP Központi Bizottságának 1953 szeptemberi plénuma óta eltelt hét év alatt több mint 3 milliárd púddal nőtt a szemestermények hozama, közel 1 milliárd púddal növekedtek az állami felvásárlások. 1900- ban 8 milliárd 131 millió púd szemesterményt takarítottak be; a felvásárolt szemes termények mennyisége 2 milliárd 852 millió púd volt (1953-ban 5 milliárd 36 millió púd szemes,terményt termeltek és 1 milliárd 899 millió pudot vásároltak fel.) Tavaly 13 százalékkal több húst és húsárut, 8 százalékkal több tejet, vajat és egyéb tejterméket, valamint tojást, 13 százalékkal több cukrot és 8 százalékkal több zöldségfélét adtak el a lakosságnak, mint 1959-ben. Ugyanakkor az SZKP Központi Bizottságának plénuma úgy látja, hogy ,,a mezőgazdasági, s különösen az állattenyésztési termékek termelésének elért színvonala és növekedésének üteme nem kielégítő”. A plénum rámutatott, hogy az ország állattenyésztési termékekben mutatkozó szükséglete kielégítésével kapcsolatiján tekintetbe kell venni az utóbbi években bekövetkezett jelentős változásokat, öt esztendő alatt (1956-tól 1960-ig) a Szovjetunió lakosságának száma több mint 18 millióval növekedett. Ugyanezen idő alatt a lakosság pénzbeli jövedelme (a bérek emelkedése, az adók csökkenése, az államkölesönök megszüntetése és a nyugdíjak emelése következtében) évente 24,2 milliárd új Hét év salait a hústermelés másl*élszeresére és a Itúsfclvásairlás több mint kétszeresére emelkedett rubellel megnőtt. Emelkedett a falusi lakosság pénzjövedelme is. A pénzjövedelem növekedése jelentős mértékben fokozta a közszükségleti cikkek és mindenekelőtt a hús, tej és a vaj keresletét. „Ugyanakkor azonban — mutat rá a plénum határozata — egyes vezetők megnyugodtak, nyilvánvalóan arra számítottak, hogy már elérték a határt, sőt bomlasztóan hatottak egyes funkcionáriusokra.” Ennek eredményeként az utóbbi időben több köztársaságban. vidéken és területen csökkentették a mezőgazdaság további fellendítéséért folytatott harci erőfeszítéseket. „Egyes vezetők — állapítja meg a plénum határozata — helytelen következtetéseket vontak le abból, hogy / az ország keleti részein sikeresen hódították meg a szűzföldeket és emelkedett a szemestermények hozama; ezek a vezetők nem fordítottak kellő figyelmet arra, hogy köztársaságunkban és területünkön tovább fokozzák a szemestermények termelését." ■ A plénum hangsúlyozta, hogy ma már más körülmények között bírálják' a mezőgazdaságban még fellelhető hiányosságokat, mint 1953-ban. „Akkor súlyos elmaradás volt tapasztalható a mezőgazdaság Valamennyi ágában. Ma a hiányosságokat a szocialista gazdaság viharos növekedése, a népgazdaság valamennyi ágában elért sikerek közepette bíráljuk.” A mezőgazdaság fejlődéséért folyó bare a homnmniüta társadalom felépítésének igen fontos feltétele A plénum rámutatott, hogy a mezőgazdaság még nem tud lépést tartani a szovjet ipar viharos ütemű fejlődésével, a lakosság igényeinek növeli edésével. „A kommunista építés a nép jólétének szüntelen növelése érdekében most más, sokkal gyorsabb ütemben kell fejleszteni a mezőgazdaságot. Az a feladat, hogy a mezőgazdasági termékek előállítása mindig megelőzze a lakosság szükségleteit”. A mezőgazdaság fejlesztésének kérdéseit — hangsúlyozta a plénum — mindenkor a párt figyelmének középpontjába kell helyezni. A mezőgazdaság szüntelen fejlődéséért folyó harc a kommunista társadalom felépítésének igen fontos feltétele és az egész népet érintő feladat. A Szovjetunió ma már olyan hatalmas iparral és olyan erős védelmi felkészültséggel rendelkezik, hogy még nagyobb eszközöket fordíthat a népjólét további növelésére, az ipar- fejlesztés és a honvédelem erősítésének kára nélkül. A plénum hangsúlyozza, hogy most a „hétéves tervnek a mezőgazdaság és a mezőgazdaságot kiszolgáló ipar fejlesztésére előirányzott összegein felül is van lehetőség a beruházások számottevő növelésére”. „A párt azzal, hogy további összegeket fordít a mezőgazdaság fejlesztésére, célul tűzi olyan feltételek megteremtését, amelyek lehetővé teszik, a mezőgazdaság olyan irányú művelését, hogy az ne függjön a természet szeszélyeitől” és a „legkülönbözőbb éghajlati viszonyok mellett is biztosítsa az ország részére szükséges termékeiket a nép szükségleteinek teljes kielégítésére” — hangzik a határozat. A biztos termés elérésének megbízható eszköze az öntözés. Az öntözéssel művelhetővé lehet tenni többmillió hektár földet Közép- Ázsiában. az orosz föderáció déli részén. a Volga mentén. Ukrajna déli részén, a Kaukázuson túli köztárra- ságokban. A plénum a legfontosabb és legsürgősebb feladatnak tartja, hogy nagyarányú intézkedéseket valósítsanak meg a műtrágyagyártás jelentékeny mérvű fokozása és a mező- gazdasági gépgyártás fejlesztése területén. A kibővített teljes ülés nyomatékosan hangsúlyozta: • „Jelenleg az a föfeladat. hogy a meglévő lehetőségeket teljesen kihasználva, már ebben az évben cs a legközelebbi években nagymértékben fokozzák a gabona, az ipari növények, a burgonya és a zöldségfélék, a hús, ’ (* a tej éi> az egyéb eí .imtszerek termelését”. A plénum elengedhetetlenül szükségesnek tartja, hogy a pártszervezetek, a tanácsi és a mezőgazdasági szerveik jelentékeny mértékben megjavítsák a mezőgazdaság irányítását, hogy fokozzák a szervezői és a politikai munkát és a kolhozok és szov- hozok további szervezeti és gazdasági megerősítése, a káderek kiválasztása és nevelése, a közös gazdaság minden eszközzel való fejlesztése érdekében és a kolhozparasztok jólétének növelésére összpontosítsák a figyelmüket. Mint a plénum megállapította, határozottan át kell szervezni a Szovjetunió Mezőgazdasági Minisztériumának és helyi szervezeteinek tevékenységét: és struktúráját. FőíVlatíal: a veíősnagíermesztés mcgjavílása E szervek tevékenységét összpontosítani kell a tudományos kutató intézetek munkájának nagymérvű megjavítására, a tudományos eredmények és a kiváló tapasztalatok általánosítására és propagálására, az övezeti sajátosságok kidolgozására: tanácsokkal kell ellátniok a kolhozokat és szovhozákat a mezőgazda-’ sági termelés legésszerűbb módszereinek kérdéseiben, a közép- és felsőfokú képzettségű szakemberek előkészítésében. ' A minisztérium egyik főfeladata: a vetőmagtermesztés megjavítása. A minisztérium támaszai: a kísérleti állomások. Fokozni kell a mező- gazdaságban az agronómusok és a zootechnikusok szerepét. A plénum célszerűnek tartja olyan társulások felállítását, amelyeknek feladata foglalkozni ja mezőgazdaság műszaki szükségleteinek kielégítésével. tartalékalkatrészekkel, műtrágyával és más anyagi-műszaki eszközökkel való ellátásával, továbbá a kolhozokban és szovhozokban a gépek javításának és felhasználásának megszervezésével. Ezen társulásoknak közvetítő szerepet kell játszani ok egyfelől az ipar. másfelől a kolhozok és a szovliozok között. A plénum rámutatott, hogy a mezőgazdasági termékek állami felvásárlásának jelenlegi rendszerét is meg kell változtatni, gyökeresen meg kell javítani. Ebből a célból létre kel] hozni az állami begyűjtési bizottságot. amely az összes mezőgazdasági termékfelvásárlás különféle formáival foglalkozik. A plénum határozata megjegyzi, bogy „óriási politikai és népgazdasá(Folytatás a 2, oldalon.)
