Észak-Magyarország, 1961. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-19 / 16. szám
®WW8irf8ft, imt. Január 1». eSKAKMAGYARORSÍSAO 3 VASUTASOK Télen nehezebb íi vasút munkája. Ilyenkor bizony fő a feje a Tiszai Pályaudvar főnökének, Halmai Albert elvtársnak is. A vasút erőteljesen dolgozik a téli forgalomban. A képen: Halmai elvtárs fontos forgalmi ügyben utasítást ad. A 100 éves pályaudvaron sok a kiváló dolgozó. E^k közé tartozik Lévai Imre fiatal forgalmi szolgálattevő főtiszt is. ö ad engedélyt a vonatok indulására. A téli forgalom az ő erejét, tudását is igénybe veszi. A képen: Lévai főtiszt munka közben. Hideg a váltó fogantyúja. Horváth Imre vezető váltóőr azonban régi,^ edzett vasutas. Kiskabátban dolgozik a szabadban. Az ő munkája is nagy felelősséggel jár. Vezetői clicsérőleg nyilatkoznak róla. A főnöki utasítás végigfutott az egész vonalon. Egy pillanat és indul a nagy gőzbe burkoló dzott mozdony. A képen: Eszi ári László mozdonyvezető és Jacsó Ferenc fűtő, a KISZ-brigád tagjai átveszik az utasítást a vonatvezetőtől, Horváth Kálmántól. Az az általános vélemény, hogy a kocsikban kellemes meleg fogadja az utasokat. Mi ennek az oka? Tí Járuljuk a „titkot**: Két nagykapacitású kazánt helyeztek üzembe a Tiszai Pályaudvaron, melyekkel földalatti vezetékeken fftfiffűtik a kocsikat. Az országban sok állomáson van hasonló ügyes berende- »és. A képen: Pusztai András fűtő „megeteti** afc éhes kazánt. Foto: Szegedi László 99 Ha a falu népe úgy akarja vállalom“ A mikor'az ember sorsformáló léig ** pésre szánja el magát, nagyon Hl alaposan, nagyon melyen elgondol- Ü kodik. Benne van ez a tulajdonság H minden emberben: a szive mélyén §H lappang, s nyomban jelentkezik, §! amikor a sorsfordító lépés követke- §| zik. Számbaveszi szinte egész addigi Hl életét, filmszerűen lepereg előtte a g múltja, kihámozza belőle, mi volt H benne a jó, mi a rossz s egybeveti az- Ü zal az újjal, amely még most követig kezik. A múlt már megszokott, még Ü ha sokszor rossz volt is; az újról lg még csak fogalma van, még ha job- f§ bat is ígér. Ezért nehéz a döntés. ^ A falu szocialista átszervezésének §§ napjaiban, heteiben sok parasztem- f§ bér dönt, számol le a régivel, s válj- lasztja az újat. Ez a döntés minden j= embernél másféleképpen jelentke- Ü zik. Eg}r dologban azonban megegye- = zik: ha már leszámolt a régivel, ha §§ már túljutott a töprengésen, töretig len hittel, szorgalommal és lelkese- §§ déssel. szinte újjászületve küzd azért M az újért, amely az ő kezébe van létéig ve, s amelyben — jól tudja — akkor I! ér el még nagyobb sikereket, ha ő is §= a többség mellé áll, s megtesz a kőül zösségért mindent, ami egy embertől jg kitelik. Azok az elvtársak mondják, Ü akik a falvak szocialista átszervezé- §j seben részt vesznek, hogy sok pali rasztembert ismernek, sok nevet soll Tolhatnának, akik nehezen, vajúdva =§ írták alá a belépési nyilatkozatot. De H amikor ez a nagy lépés megtörtént, jj változás állt be életükben, egész leigt, kivilágukban. Ettől a pillanattól § kezdve mintha súlyos tehertől száll badulták volna meg, felszabadult érig zéssel jártak-keltek otthonukban és P az utcán, nem egyszer az agitátoro- §§ kát is felkeresték: „Adjanak mun- || kát. Íriszen most már én is tsz-tag jj vagyok- Megyek, agitálom a többie- |z két, hiszen mindannyiunk érdeke, g§ hogy együtt dolgozzunk.” Ettől a pil- g lanattól kezdve, noha, még meg sem g§ száradt a tinta a belépési nyilatkozatig ton. felelősséget érez a termel őszö- jj vetkezetért, s ez így nagyon jó dolog, H mert ez a felelősség voltaképpen az jj ő saját életéért érzett felelősség. Ebig ben a felelősségérzetben rejlik a g magyarázata anrtak is, hogy az ala- jH kóló közgyűléseken olyan mé'yreha- Ü tóan. alaposan elemzik: mit, hogyan H csinálianak, az. egyes posztokra ma- j guk közül kit. válasszanak? Talán ellj csépelt kifejezésnek tűnik már, de p ismét le kell írnunk: az alakuló közli gyűlések történelmi dátumot jelen- jj tenek és sokáig emlékezetesek ma- | radnak a falu lakóinak életében. H Ezek az alakuló közgyűlések a tech- g nikai lebonyolítást illetően egyfor- fg mák, de tartalmukat, hangulatukat H illetően mindig újat adnak. Ü Utóbb a tardi Béke Termelőszö- §§ vetkezet alakuló közgyűlésén vetül tünk részt, ahol a falu dolgozói köti zött üdvözölhettük Prieszol József Ü elvtársat, az MSZMP Központi Bili zottságának tagját, a megyei pártbi- Ü zottság első titkárát is. Ma merj tarn Ián fel sem tudjuk mérni annak je- jj lentőségét, ami Tardon ezzel a nap- jj pal következik. De világosabban lát- §1 jak majd holnap, holnapután, amiss kor kibontakozik a szebb, boldogabb g élet, amely azzal indult el, hogy p Tárd termelőszövetkezeti község lett, jj s csatlakozott ahhoz a mozgalomhoz, jj amely az egész dolgozó nép felemelsz kedéséért, még szebb életéért, küzd. H A tardi emberek sokat próbált, so- jgj kát tapasztalt emberek. S ahol ennyi p becsületes és hozzáértő ember van, s jj különösképpen, ha összetartanak, ak- jf kor nem lesz probléma, s bár lesz- Ü nek kezdeti nehézségek, hamarosan g túljutnak azon. Ü így foglalhatnánk össze, amit Pri- 1= eszol elvtárs mondott. S hozzá kell gyorsan tennünk: a taraiak rászolgáltak arra, maguk bizonyították be, hogy a közgyűlésről minden vendég, s minden résztvevő azzal az érzéssel távozzék: jó kezekbe került a termelőszövetkezet, mindenki küzdeni fog azért, hogy még többet teremjen a tardi föld. Zsúfolásig megtöltötték a kultúr- heiyiséget. A szó legszorosabb élteimében. Ahogy mondani szoktak: nem lehetett volna elejteni egy gombostűt sem. Ünnepnapnak számított Tárd lakóinak életében a közgyűlés, s erről senki nem akart lemaradni. Akik nem fértek be a kultúrhelyi- ségbe, az iskolát töltötték meg. Hangszórón továbbították ide a közgyűlés eseményeit; s akik innen is kiszorultak, az ablakmélyedésekben, az ajtókban foglaltak helyet. A vörös és nemzetiszínű zászlókkal díszített művelődési ház körül tolongott még az is, aki nem írta alá a belépési nyilatkozatot.. Minden résztvevőn az az emelkedett érzés lett úrrá, hogy itt. törtértelmet írnak, a falu új történelmét, amely a mai nappal, 1961 január 17-él kezdődik. Elkezdődött ugyan már akkor, amikor a faluban a termelőszövetkezet szervezését megkezdték; elkezdődött azzal, amikor minden emberben kü~ lön-külön végbement a belső átalakulás, amikor egyenként megszületett az elhatározás, de voltaképpen ez a történelem mégis a mai naptól számít, amikor írásba foglalják, s ezer ember emeli beleegyezésül magasba a karját: Tárd termelőszövetkezeti község, a mai naptól kezdve ez a m; új életünk ... VT"alt azonban, amikor nem emel- ’ te fel egyformán minden résztvevő a karját. Volt, amikor vitatkoztak, mielőtt szavaztak volna. Hiszen itt döntöttek arról, amit. magukban külön-külön elterveztek, képzeletükben kidolgoztak; itt, a közgyűlésen találkoztak, s ütköztek meg a nézetek. Amikor a kötelező munkaegységek számának meghatározásáról volt szó. voltak, akik a férfiak részére csak 120-at akartak. Mások a száznyolcvannál kardoskodtak. Végül 150-et szavaztak meg. S ekkor szót kért; a falu egyik legtekintélyesebb gazdája: — Még egyszer gondoljuk meg, emberek! Mert mi lesz. ha majd őszszel töretlen marad a kukorica és hiába megy a brigádvezető, lesznek, akik azt. mondják: „én már bedolgoztam a kötelező munkaegységet, hagyjatok békén. Menjen az, akinek még ez sincs meg.” — Úgy van! — helyeselt a többség, s újra szavaztak. Úgyszólván mindenen vitatkoztak. Nem elvtelenül, nem „kötekedésböl”, hanem nagy-nagy felelősségérzettel. Ügyeltek arra, hogy a vezetőségbe egyenlő arányban kerüljenek be nők, férfiak, volt közép- és kispa- rasztok. idősebbek és fiatalabbak, képviselve legyen ott minden tized. Gondot fordítottak arra is. hogy az igazságos munka és ítélkezés érdekében az igazgatóságba, az ellenőrző bizottságba és a fegyelmi bizottságba ne kerüljenek össze rokonok, komák ás sógorok, s hogy elnöknek a termelőszövetkezet élére olyan ember kerüljön, akiben az egész falu bízik. S ekkor Tardon megtörtént a nagy esemény, amelyre senki nem számított. —- Legyen Szlatki Béla az elnök! — kiáltották kórusban. S emelték a karjukat is beleegyezésük jeléül. Amilyen hirtelen tört ki a javaslatra az éljen, olyan hirtelen támadt a nagy csend. A jelölt, hogy megmutassa magát, nem állt fel. Az ám; hol van Szlatki Béla? — Hiszen nem is tsz-tag! — kiáltotta most észbekapva valaki. Moraj, felháborodás, elégedetlenség zúgott át a termen: „Szlatki Béla nem tsz-tag, s mi elnöknek jelöltük! Nem írta volna alá a belépési nyilatkozatot? Mi oka lehet? Pedig Szlatkj. Bélának már gyakorlata van a közös gazdálkodásban, Egyéves iskolát végzett. Gyerünk a Iákására! Hívjuk el Szlatki Bélát. Mondja el. S ha nincs elfogadható oka, lépjen be, mert mi öt akarjuk elnöknekí” Izgatott percek következtek- Azt most mi sem tudjuk, hogy Szlatki Béla mit'érezhetett, amikor a közgyűlés küldöttsége érte ment. Röviden itt le sem lehetne írni, mi ment végbe lelkében, amíg a többiektől kísérve az emelvényre feljutott, s szembe nézett ezer kíváncsi szempárral, amely mind azt kérdezte tőle: ,.mi a válaszod, Szlatki Béla?” Állt kissé megsápadva, aztán meg- illetődött hangon így válaszolt; — Eddig határozott szándékom az volt, hogy egyelőre nem leszek tsz- tag. De ha a falu népe úgy akarja, vállalom. A helyem nekem is itt van. . A feléje nyújtott töltőtollért nyúlt és az egész falu színe előtt aláírta a belépési nyilatkozatot. . Mi volt az oka, hogy eddig még sem jelentkezett? Talán az. amit mások mondtak el róla. Szlatki Béla már vezetett egy kisebb termelőszövetkezetet. amely azonban az ellen- forradalom alatt felbomlóit. Nem értették meg egymást az emberek, s Szlatki Bélát azóta is furdallta a lel- -kiismeret: csak nem őt okolják ezért? Azokat az okokat itt szükségtelen boncolni. Tanultak belőle, s éppen ezért választotta most. az egész falu közösen az új utat., hogy’ valamennyiük együttes erejével és tehetségével dolgozzanak az újért, amelyet a közgyűlésen olyan nagy felelősséggel kidolgoztak. A falu ismeri Szlatki Bélát, megbízik benne, s azért emelte erre a funkcióra, hogy eloszlassa benne a kételyeket. Nagy megtiszteltetés ez, amely ilyen, nem mindennapi körülmények között Szlatki Bélát érte. S nagy megtiszteltetés a megválasztás azok számára is, akiket a felügyelő bizottságba, az ellenőrző bizottságba küldtek. Tardon az ünnepnapnak számító M közgyűlés után a dolgos hétköznapok következnek. Rengeteg munkával jár majd, amíg számba veszik az összeadott vagyont, a jószágokat, gazdasági felszereléseket, Rendezni kell a földeket, s közben ki is tavaszodik majd. Amikor az ibolyafakasztó szél végignyargal a földeken, szántani, vetni kell. S közben a megnövekedett, hatalmas gazdaság ezernyi doigát intézni. Ezer: a választott vezetők mellett továbbra is szükség lesz minden munkás kézre, minden okos véleményre. javaslatra., A jó munka, a biztos siker feltétele, hogy a dolgos hétköznapokon is éppoly felelősségérzettel járják az új élet útját, mint amilyen felelősségérzettel döntöttek most a közgyűlésen; ha az itt most megmutatkozó felelősségérzet a munkában is testet ölt. ha minden ember éppoly szívügyének tekinti és építi majd a közös gazdaságot, mint az egyéni gazdaságát tekintette — a zárszámadó közgyűlés örömünnep lesz. Onodvári Miklós If jóság! építkezéseket szerveznek, védnökséget vállalnak a vegyipar felett jj A KISZ Borsod megyei bizottsága, H a kongresszus határozatait feldőlni gozva, annak szellemében elkészí- g tette idei munkaprogramját. Ü Az ötéves terv első esztendejében jjj különösen nagy feladatok várnak az H üzemekben és bányákban dolgozó g fiatalokra. Ezért egyik legfontosabb §§ tennivalóként a munka termelékenyül ségének növelését jelölte meg a H KISZ-bizottság. Az ifjúsági brigádok !| számát a jelenlegi 860-ról az év végi géig 1500-ra növelik. jjg A gazdaságosabb termelés me.gg| valósítása végett ifjúsági úiítóÜ csoportokat szerveznek, a fiatal Ü műszakiak tanácsai pedin széles g körben ismertetik és rite-jes~ tik §= az új technológiákat, valamint az g ' új gyártási folyamatokat. Ü A termelékenység emelésére a Lenin = Kohászati Művek fiataljai — többek között — négy darab 50 tonnás öntőüstöt készítenek társadalmi összefogással és igen nagy gondot fordítanak a lakásépítkezéseik határidejének csökkentésére. A tavaszi hónapokban 50 ifjúsági építkezést és brigádot szerveznek. Borsod megye vegyipara a második ötéves tervben hatalmasan fejlődik. Felépül a berentei és a tiszapalko- nyai vegyikombinát, bővítik a Borsodi Vegyikombinátot és a Sajóbábo- nyi Vegyiműveket. A vegyiüzemek építése, a termelési feladatok teljesítése, és a szakmunkás utánpótlás biztosítása felett a fiatalok védnökséget vállaltak. Ügy tervezik, hogy a vegyipari szakszervezettel közö-en továbbképző tanfolyamokat szervez" nek. Elhatározták azt; is, hogy — ha a KISZ Központi ’Bizottsága beleegyezik — a nyári hónapokban sátortábort létesítenek Berentén és társadalmi munkában segítik az új vegyiművek, felépítését, A vegyipari üzemekben egyik döntő feladatuknak tekintik a „szakma ifjú mestere” képzés kiszélesíté'ét, az új technológiák kidolgozását., valamint a gazdaságos módszerek elterjesztését. Ezeknek programját a vegyipari üzemek vezítőivel és az ott dolgozó fiatalokkal közösen dolgozzák ki. Az idén is nagyjelentőségű társadalmi munkát szerveznek utak. művelődési otthonok tsz-iAállók és más létesítmények éníté-ére, úi erdők telepítésére, fásításra, s parkosításra. A terv szerint az év végéig csaknem 90 ezer óra társadalmi munkát végeznek el a fiatalok. Ezen kívül további erőfeszítéseket tesznek a takarékossági mozgalom kiszélesítésére.
