Észak-Magyarország, 1961. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-01 / 1. szám

Ü Világ proletárjai, egyesüli etek 1 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVII. évfolyam, 1. szám Ára: 80 fillér 1961 január 1, vasárnap * Újévi számvetésünk Irtás Kukucitka Járnom I dősebb emberek valaha újév napján így köszöntek el a régi esztendőtől: „Megint öregebbek let­tünk egy évvel.” / Milyen sokat is mondott ez akkor! Áz emberek öregedtek egy eszten­dővel — a rendszer, az életkörül­mények maradtak a régiek, vagy éppen rosszabbodtak. Milyen kilá­tástalan volt akkor a jövőnk! Mennyi gond tükröződött az emberi arcokon! Aggódva néztek a dolgozók az új év elé, vajon lesz-e a családnak kenyere, vajon béke honol-e majd a családi kunyhók lelett. Esztendőkön keresztül minden új­évet rettegéssel vártunk, hiszen dúlt a pusztító háború és szinte alig akadt család, amelynek egyik vagy másik tagja ne a fronton töltötte volna a Szilveszter-éjszakát, ne gondoltak volna féltő aggódással sze­retteikre és arra, vajon holnap nem éri-e őket is utói a gyilkos golyó. Most is egy évet búcsúztatunk, most is egy új esztendőt köszöntünk, de az emberi arcok derűje, a homlo­kon kisimult ránc, a családi otthon melegében játszadozó gyermek mu­tatja: új korban élünk, egy új világ építésének vagyunk alkotó részesei. Sok emberrel beszélgettünk az új év küszöbén. Beszélgetve az elmúlt évtől, az új esztendőről, figyelemre­méltó, hogy az embereknek most nem az jut eszükbe: „Megint öregeb­bek lettünk egy évvel.” — örülnek a jól végzett munka gyümölcsének, s bizakodással, reményekkel tekinte­nek az új esztendő elé. Az 1960-as évet, melytől elköszö­nünk, gyermekeink és unokáink is a magyar történelem szép lapjain fogják tanulmányozni. Ez az esztendő volt hároméves tervünk befejező éve. Ezzel a hároméves tervvel nemcsak az ellenforradalom dicstelen, pusztító gazdasági nyomait tüntettük el, ha­nem szocialista iparunk több mint 40 százalékkal termelt többet, mint 1955-ben. Ebben az esztendőben tet­tük meg az alapvető lépést a mező­gazdaság szocialista átszervezésében, országunkban immár a szántóterü­letnek több mint 80 százaléka a mezőgazdaság szocialista szektorá­nak művelése alatt áll. Ezidőtájt tel­tük és tesszük meg a döntő lépést ah­hoz, hogy hazánkban lerakjuk a szo­cializmus alapjait, hogy véglegesen megszűnjék a magyar földön is em­bernek ember által való kizsákmá­nyolása, s véglegesen kibontakozzék az ember teremtő ereje, hazát, sor­sot formáló energiája. D úcsúzva 1960-tól, s visszatekint- ve végzett munkánkra, önkén­telenül eszünkbe jutnak a nagy ma­gyar költő, Petőfi Sándor elévülhe­tetlen szavai: „Egy új hasát kell nektek is teremteni! Egy új hazát, mely szebb a réginél, és iartósabb is, kell alkotnotok. Egy új hazát, ahol ne légyenek kiváltságosok kcvély nagy tornyai, sötét barlangok, de­nevértanyák, egy új hazát, hol min­den szögletig eljusson a nap s tiszta levegő.” Büszkén vallhatjuk: betar­tottuk és betartjuk Petőfi intelmét; építettük, építjük és építeni fogjuk új hazánkat, melyben immár véglege­sen megszűntek a kiváltságok kevély nagy tornyai, melyben megszűntek a barlanglakók, ahol eljut a haza minden szögletébe a fény, a kul­túra, a tudás, az igaz emberi szó. ahol minden ember teremtő munká­jával saját sorsának kovácsolója, életének formálója. Nem nagy sza­vak, hanem elévülhetetlen tények bizonyítják, hogy 1960. évi munkánk az iparban, a mezőgazdaságban, a kulturális intézményekben, életünk minden területén nagy hozzájárulás ahhoz, hogy felépítsünk egy olyan országot, amely alapjaiban erős. né­pét boldoggá tenni képes. Munkásosz­tályunk. dolgozó népünk pártunk és kormányunk vezetésével jól megér­tette Petőfi intelmét: .,Nézzetek meg minden darabol, mit alapnak vesz­lek, s amely porhat,ag már. vessétek el azt. kérlelhetetlenül.. ■ mert jaj a háznak, mely alapjaiban gyönge.” Szocialista hazánkat szilárd alapokra építjük. Szocialista iparunk megyénk­ben is biztos bázis, amelyben mun­kásosztályunk az anyagi javak ter­melését rohamosan növelheti. Mun­kásaink a kohászatban éppúgy, mint a szénbányászatban, a gépiparban éppúgy, mint a vegyiparban, jól ki­használták 1960-ban a szocialista ipar nyújtotta lehetőségeket, szor­galmas, becsületes munkával túl­szárnyalták termelési előirányzatain­kat, s az év első 11 hónapjában a teljes termelési tervet 104.5 száza­lékra teljesítették. Megértették: a jobb munka, a termelékenység eme­lése — életkörülményeink javításá­nak feltétele. Az üzemvezetés színvonalának ja­vítása mellett ez a fő tényező abban, hogy a munka termelékenységének emelésére vonatkozó tervet 104,5 százalékra tudtuk teljesíteni. Ipa­runk munkája nem hibátlan. Vannak gondjaink a minőség javítása, az ön­költség csökkentése, a termelékeny­ség még gyorsabb ütemű növekedé­se tekintetében, de egy dolog vitat­hatatlan: a gyors, alapjaiban egész­séges fejlődés, mely arányait tekint­ve olyan ütemű, amiről a kapitalista Magyarországon, vagy a mai tőkés országokban nem is álmodhattak. S hadd tegyük még ehhez hozzá: új ipar is születik megyénkben, új gyá­rak nőnek ki a földből Kazincbarci­kán, Tiszapalkonyán. Czilárd alapokra építjük szocia- lista hazánkat a mezőgazda­ságban is. 1960-ban meggyőző, szer­vező munkával, a dolgozó paraszt­sággal egyetértésben hatalmas lépést tettünk eiőre a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésében, országosan kü­lönösen, de megyénk vonatkozásában is. A múlt évben január 1-en me­gyénkben még csak a szántóterület 34 százaléka, jelenleg pedig 67 száza­léka tartozik a mezőgazdaság szocia­lista szektorához. Nagy lépést lett tehát a múlt évben az egyéni pa­raszt, a múlt rendszer zsellére, né­pi demokratikus rendszerünk új gazdája; nagy lépést tett előre a kö­zépparaszt; íme, felváltják a régit, a „porhatagot” az új. fejlődő szövetke­zeti nagyüzemi gazdasággal. 1960 a nagy előrehaladás éve az emberek gondolkodásában, a kultú­ra fejlődésében is. Ennek legékesebb bizonyítéka az emberek gondolko­dásában végbemenő történelmi je­lentőségű változás a falun, de bizo­nyítéka az is. hogy 1960-ban született meg az oktatási rendszerünk tovább­fejlesztéséről szóló dokumentum, amelynek valóraváltásával új. maga­sabb színvonalra emeljük egész né­pünk műveltségét, gyarapítjuk tudá­sát. formáljuk gondolkodását: új, szocialista embereket nevelünk. A teremtő munka gyümölcseként 1960-ban tovább javultak életkörül­ményeink. tartalmasabban, gazda­gabban élünk. Az új esztendőt sok miskolci, ózdi. kazincbarcikai lakos és sok falu lakója 1960-ban énült új lakásban köszönti! Nagy erőfeszíté­seket tettünk az elmúlt évben is azért, hogy enyhítsük a lakásgondo­kat. Öröm tölthet: el bennünket, mert sok munkatársunk, dolgozó tár­sunk lényeges problémáját már meg­oldottuk." De tudjuk, van olyan dol­gozó társunk is, aki keserű szájízzel gondol arra. hogy szűk, rossz lakásr viszonyaiban az 1960-as év sem ho­zott változást. Pártunk és kormá­nyunk. nnvaei lehetőségeink határa­in belül, évről-évre minden erőfeszí­tést megtesz azért, hogy felszámol­juk a még sok családot érintő és sok keserűséget okozó lakásgondokat is. Megyénk községeinek 10 százaléka 1960-ban örökre eltemette a kormolő petróleumos lámpát, kigvúlt a vil­lanyfény a faluban. Sok községünk új kultúrházzal. iskolával büszkél- kedhetik a múlt év jó munkája ered­ményeként. Még vannak községeink, amelyekben mindezidáig nem tudtuk megoldani ezt a feladatot. Mint ten­nivaló áll előttünk, hogy ezekben is előre lépjünk és,a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésével együtt végle­gesen új arcúvá tegyük a borsodi falvakat. A z elmúlt évtől búcsúzva tiszta ** ielkiismere.ttel könyveljük el: erőnkhöz mérten mindent megtet­tünk, hogy megóvjuk népünk béké­jét, elhárítsuk az új, minden eddigi­nél pusztitóbb háború veszedelmét. Annak tudatában búcsúzhatunk az ó-esztendőtől, hogy szocialista építő- munkánkkal tovább gyarapítottuk a szocialista tábor erejét, hogy világ­szerte nőtt az emberi haladásért küzdő szocialista tábor ereje és be­folyása, világméretekben nőtt a be­kéért, a demokráciáért, az emberi haladásért küzdő népek nagy tábora. Az önálló fejlődés útjára tért új or­szágokat üdvözölhettünk 1960-ban, s a gyarmatosítók, az emberiség mai, modern hóhérai fogvicsorgatva, de kénytelenek voltak meghátrálni Af­rikában éppúgy, mint Ázsiában vagy Dél-Amerikában. Kénytelenek meg­hátrálni az igaz ügyért harcoló né­pek legyőzhetetlen ereje előtt. Igen, az igazság mellett a szükséges erővel is rendelkeznek a béke harcosai, élü­kön a fejlődésben, a technikai hala­dásban oly csodálatos eredményeket elért Szovjetunióval, a népek béké­jének nagy oltalmazójával. Átlépve az 1961-es év küszöbét az a tudat tölthet el bennünket, hogy a szocia­lista tábor ereje, egysége tovább fog erősödni, a békéért, a haladásért küzdő népek sokasodni fognak, erőik gyarapodnak, s bárhogy is ármány­kodnak a háborúra spekuláló impe­rialista erők, kénytelenek vissza­kozni, s békében együttélni az oly nagyszerű eredményeket elérő, szo­cializmust, kommunizmust építő or­szágokkal. Köszöntjük az új, 1961-es eszten­dőt. Meleg szeretettel köszöntjük az új év első napján megyénk minden munkását, műszaki értelmiségét, akik önfeláldozó munkájukkal, nagy alkotó erejükkel 1961. évi tervünk sikeres vqlóyaváH ásznak fő biztosí­tékai megyénkbe.­Köszöntjük a falvak dolgozóit, a termelőszövetkezetek régi és új tag­jait, azokat a dolgozó parasztokat, akik most választják a nagyüzemi gazdálkodás útját, hogy korszerűbb termelő munkával felvirágoztassák mezőgazdaságunkat, növeljék terme­lését. Köszöntjük értelmiségünket, amely tudásával, hozzáértésével a gazda­ságban s a kultúrában egyaránt se­gíti valóraváltani népünk nagyszerű terveit. A z új esztendőtől mindenki töb­*' bet és jobbat vár, mint az el­múlt év volt. Nálunk már megszo­kott és természetes, hogy évről-évre előrehaladunk, életünk szépül és javul. így lesz ez, így kell lennie ebben az évben is, melynek első napján, még ünnepelve, üdvözlésre, boldog új évi kívánalmakkal emeljük poharunkat. Holnap a munka hét­köznapjai kezdődnek, hozzáfogunk, hogy 1961-ben is eredményesen dol­gozva növeljük iparunk termelését, befejezzük a mezőgazdáság szocia­lista átszervezését, s szövetkezeti gazdaságokba egyesülve dolgozó pa­rasztságunk növelje a mezőgazda­sági termelést, s így szilárd alapot teremtsünk népünk anyagi, kulturá­lis életkörülményeinek további javí­tására. Az előttünk álló új esztendőnek nagy jelentőséget ad az, hogy máso­dik ötéves tervünk első esztendeje lesz. A második ötéves terv első éve, melyben hazánk, népünk olyan fej­lődést ér el. amilyet nem ismert a magyai' történelem. Meg vagyunk győződve arról, hogy az új esztendő­ben megyénk munkásai, a falvak dolgozói, megyénk értelmisége nem fog fukarkodni erejével, tudásával, akaratával, hogy tettekre váltsa pár­tunk. kormányunk, népünk érdekei­ből fakadó nemes célkitűzéseit. Ez- évi munkánk tovább formálja a tel­jes beteljesedés irányába boldog szo­cialista holnapunkat. A Megyei Pártbizottság megbízá­sából és nevében az új esztendő el- ‘ső napján meleg elvtársi szeretettel és tisztelettel köszöntünk minden kommunista elvtársat, minden mun­kást, dolgozó parasztot, értelmiségit megyénk minden becsületes dolgo­zóját. Kívánunk minden elvtársunk­nak. barátunknak jó egészséget, sok erőt, eredményes munkát, és terem­tő munkánk nyomán sok boldogsá­got, örömet az úi 1961-es évben. A Minisztertanács jóváhagyta az 1961. évi népgazdasági tervet A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács december 29-én — a Népköztársaság Elnöki Taná­csának felhatalmazása alapján — jóváhagyta az 1961. évi népgazdasági tervet. A Minisztertanács megállapította, hogy az 1958—1960-as hároméves terv éveiben, sikeresen haladtunk előre, s befejezéshez közeledik ha­zánkban a szocializmus alapjainak lerakása. A hároméves terv; teljesíté­se során a fejlődés a népgazdaság minden területén a tervezettnél gyor­sabb, volt. A szocialista ipar termelése 1957-hez viszonyítva 1960-ban a tervezett 22 százalék helyett — nem végleges adatok szerint — mintegy 40 százalékkal növeke­dett. A Magyar Szocialista Munkáspárt 1958. decemberi határozata nyomán örvendetesen meggyorsult a me­zőgazdaság szocialista átalakulása. Ma már a szántóterület mintegy négyötöd részé tartozik a szocialista szektorhoz. A szocialista átszervezés­sel egyidőben a mezőgazdasági ter­melés a tervezettnek megfelelően, az 1955—57. évek átlagához viszonyítva, 12 százalékkal emelkedett. A nem­zeti jövedelem emelkedése három év alatt az előirányzott 13 százalék he­lyett 20—22 százalék. Három év alatt a népgazdaság fejlesztését szolgáló beruházásokra az előirányzottnál mintegy 45 százalékkal többet fordí­tottunk. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére a ter­vezett 6 százaléka helyett 9,5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem pedig 8 százalék helyett 17 százalékkal nőit. A parasztság egy főre jutó reáljöve­delme 4 százalék helyett 6—7 száza­lékkal emelkedett. Mindezek bizonyítják a párt és a kormány gazdaságpolitikájának ered­ményességét, a munkásosztály, a pa­rasztság és az értelmiség alkotó mun­kakészségét. Az 1961-es népgazdasági terv — amely második ötéves tervünk első évének terve — támaszkodva a há­roméves, tervben elért eredmények­re. a Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusa által meghatározott gazdaságpolitikai irányelveknek meg­felelően további jelentős fejlődést irányoz elő a népgazdaságban. Az 1961. évi népgazdasági terv leg­fontosabb előirányzatai a követke­zők : Ipar 1961-ben tovább folytatódik az ipari termelés gyorsütemű növeke­dése. A terv szerint az ipari termer lés az 1960. évi várhatóhoz képest 1961-ben 8 százalékkal lesz maga­sabb. Az átlagosnál nagyobb mér­tékű növekedést irányoz elő a terv azokban az ágazatokban, amelyek­ben a termelés gyorsabb emelkedése a népgazdaság további fejlődése szempontjából elsősorban kívánatos, így az átlagosnál gyorsabban emel­kedik a termelés a gépiparban (10 százalék), ezen belül is elsősorban a •híradástechnikai iparba* (17,51 szá­zalék) és a műszeriparban (15,8 szá­zalék). Az építöanyagipar 8.5 száza­lékkal, a vegyipar 13 százalékkal nö­veli termelését. A vegyiparon belül a legnagyobb fejlődést a gyógyszer- ipar (20 százalék), továbbá a gumi- és műanyagipar (19 százalék) éri el. A terv az alapanyagipari ágak kapacitásának jobb kihaszná­lását irányozza elő. Ennek megfelelően a villamosener- gia termelése 9,3 százalékkal, a mele­gen hengerelt acél termelése 16,5 szá­zalékkal, a kőolaj termelése 15 szá­zalékkal, a ni ti ogeamúlragya terme­lése 20 százalékkal, a cement ter­melése pedig 10 százalékkal emelke­dik. A terv nagy feladatokat ró a gép­iparra. Népgazdaságunk technikai fejlesztése- és a külkereskedelem igé­nyéi egyaránt megkövetelik a gép­ipari. gyártmányok minőségének to­vábbi javítását, korszerűségük foko­zását. El kell érni, hogy a gépipari üzemek kapacitását a jelenleginél jobban használják ki. Nagy figyel­met kell fordítani a vas-, az acél- és a színesfém öntödék termelési lehe­tőségének teljes kihasználására, munkájuk jobb megszervezésére, a lermelésük korszerűsítésére. A hír­adástechnika és a műszeripar ter­melési feladatainak teljesítése szük­ségessé teszi, hogy az új gyártmá­nyok szerkesztési munkálatait meg­gyorsítsák, üzemszerű termelésüket programszerűen megvalósítsák. A terv szerint a könnyűipar ter­melése 1960-hóz képest az idén . 6.4 százalékkal emelkedik. Ezen belül gyorsabban fejlődik a cipőipar (11.8 százalékkal), a bútoripar (9,9 száza­lékkal) és a papíripar (8.2 százalék­kal). Az élelmiszeripar termelése 4.5 százalékkal növekedik. Az átlagosnál magasabb a termelés előirányzata a konzerviparban (12,5 százalék), a baromfifeldolgozóiparban (12.3 szá­zalék), az édesiparban (5.9 százalék! és a söriparban (5.1 százalék). Termelékenység és önköltség 1961-ben a munkások és az alkui mázoltak száma 85 ezer fővel (2,9 Százalékkal) nő. A termelés emelkedésének mintegy kétharmad részét már 1961-ben a munka termelékenységének növelé­sével kell biztosítani. Ennek m ?- felelően az iparban a munka termelé­kenységének 5.6 százalékkal kel! emelkednie. Ez. megköveteli a létszám-, a műnk: norma-, a bér- és a munkafegye j megszilárdítását, a műszáléi feji, tés gyorsítását és az elmúlt, évek' r. megvalósított gépi beruházások jó ■ hatékonyabb hasznosítását. A munka termelékenysége em kedésének és a fajlagos anyagi; használás javulásának, a takarékos- sági intézkedések megvalósításának eredményeként a termelési költsék két az iparban 1961-ben legalább 2 százalékkal kell csökkenteni. (Fotytwtás « 3, oldaton.) l-tlatVTr'i<MVii’n><.. i i Ív t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom