Észak-Magyarország, 1961. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-01 / 1. szám
Ü Világ proletárjai, egyesüli etek 1 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVII. évfolyam, 1. szám Ára: 80 fillér 1961 január 1, vasárnap * Újévi számvetésünk Irtás Kukucitka Járnom I dősebb emberek valaha újév napján így köszöntek el a régi esztendőtől: „Megint öregebbek lettünk egy évvel.” / Milyen sokat is mondott ez akkor! Áz emberek öregedtek egy esztendővel — a rendszer, az életkörülmények maradtak a régiek, vagy éppen rosszabbodtak. Milyen kilátástalan volt akkor a jövőnk! Mennyi gond tükröződött az emberi arcokon! Aggódva néztek a dolgozók az új év elé, vajon lesz-e a családnak kenyere, vajon béke honol-e majd a családi kunyhók lelett. Esztendőkön keresztül minden újévet rettegéssel vártunk, hiszen dúlt a pusztító háború és szinte alig akadt család, amelynek egyik vagy másik tagja ne a fronton töltötte volna a Szilveszter-éjszakát, ne gondoltak volna féltő aggódással szeretteikre és arra, vajon holnap nem éri-e őket is utói a gyilkos golyó. Most is egy évet búcsúztatunk, most is egy új esztendőt köszöntünk, de az emberi arcok derűje, a homlokon kisimult ránc, a családi otthon melegében játszadozó gyermek mutatja: új korban élünk, egy új világ építésének vagyunk alkotó részesei. Sok emberrel beszélgettünk az új év küszöbén. Beszélgetve az elmúlt évtől, az új esztendőről, figyelemreméltó, hogy az embereknek most nem az jut eszükbe: „Megint öregebbek lettünk egy évvel.” — örülnek a jól végzett munka gyümölcsének, s bizakodással, reményekkel tekintenek az új esztendő elé. Az 1960-as évet, melytől elköszönünk, gyermekeink és unokáink is a magyar történelem szép lapjain fogják tanulmányozni. Ez az esztendő volt hároméves tervünk befejező éve. Ezzel a hároméves tervvel nemcsak az ellenforradalom dicstelen, pusztító gazdasági nyomait tüntettük el, hanem szocialista iparunk több mint 40 százalékkal termelt többet, mint 1955-ben. Ebben az esztendőben tettük meg az alapvető lépést a mezőgazdaság szocialista átszervezésében, országunkban immár a szántóterületnek több mint 80 százaléka a mezőgazdaság szocialista szektorának művelése alatt áll. Ezidőtájt teltük és tesszük meg a döntő lépést ahhoz, hogy hazánkban lerakjuk a szocializmus alapjait, hogy véglegesen megszűnjék a magyar földön is embernek ember által való kizsákmányolása, s véglegesen kibontakozzék az ember teremtő ereje, hazát, sorsot formáló energiája. D úcsúzva 1960-tól, s visszatekint- ve végzett munkánkra, önkéntelenül eszünkbe jutnak a nagy magyar költő, Petőfi Sándor elévülhetetlen szavai: „Egy új hasát kell nektek is teremteni! Egy új hazát, mely szebb a réginél, és iartósabb is, kell alkotnotok. Egy új hazát, ahol ne légyenek kiváltságosok kcvély nagy tornyai, sötét barlangok, denevértanyák, egy új hazát, hol minden szögletig eljusson a nap s tiszta levegő.” Büszkén vallhatjuk: betartottuk és betartjuk Petőfi intelmét; építettük, építjük és építeni fogjuk új hazánkat, melyben immár véglegesen megszűntek a kiváltságok kevély nagy tornyai, melyben megszűntek a barlanglakók, ahol eljut a haza minden szögletébe a fény, a kultúra, a tudás, az igaz emberi szó. ahol minden ember teremtő munkájával saját sorsának kovácsolója, életének formálója. Nem nagy szavak, hanem elévülhetetlen tények bizonyítják, hogy 1960. évi munkánk az iparban, a mezőgazdaságban, a kulturális intézményekben, életünk minden területén nagy hozzájárulás ahhoz, hogy felépítsünk egy olyan országot, amely alapjaiban erős. népét boldoggá tenni képes. Munkásosztályunk. dolgozó népünk pártunk és kormányunk vezetésével jól megértette Petőfi intelmét: .,Nézzetek meg minden darabol, mit alapnak veszlek, s amely porhat,ag már. vessétek el azt. kérlelhetetlenül.. ■ mert jaj a háznak, mely alapjaiban gyönge.” Szocialista hazánkat szilárd alapokra építjük. Szocialista iparunk megyénkben is biztos bázis, amelyben munkásosztályunk az anyagi javak termelését rohamosan növelheti. Munkásaink a kohászatban éppúgy, mint a szénbányászatban, a gépiparban éppúgy, mint a vegyiparban, jól kihasználták 1960-ban a szocialista ipar nyújtotta lehetőségeket, szorgalmas, becsületes munkával túlszárnyalták termelési előirányzatainkat, s az év első 11 hónapjában a teljes termelési tervet 104.5 százalékra teljesítették. Megértették: a jobb munka, a termelékenység emelése — életkörülményeink javításának feltétele. Az üzemvezetés színvonalának javítása mellett ez a fő tényező abban, hogy a munka termelékenységének emelésére vonatkozó tervet 104,5 százalékra tudtuk teljesíteni. Iparunk munkája nem hibátlan. Vannak gondjaink a minőség javítása, az önköltség csökkentése, a termelékenység még gyorsabb ütemű növekedése tekintetében, de egy dolog vitathatatlan: a gyors, alapjaiban egészséges fejlődés, mely arányait tekintve olyan ütemű, amiről a kapitalista Magyarországon, vagy a mai tőkés országokban nem is álmodhattak. S hadd tegyük még ehhez hozzá: új ipar is születik megyénkben, új gyárak nőnek ki a földből Kazincbarcikán, Tiszapalkonyán. Czilárd alapokra építjük szocia- lista hazánkat a mezőgazdaságban is. 1960-ban meggyőző, szervező munkával, a dolgozó parasztsággal egyetértésben hatalmas lépést tettünk eiőre a mezőgazdaság szocialista átszervezésében, országosan különösen, de megyénk vonatkozásában is. A múlt évben január 1-en megyénkben még csak a szántóterület 34 százaléka, jelenleg pedig 67 százaléka tartozik a mezőgazdaság szocialista szektorához. Nagy lépést lett tehát a múlt évben az egyéni paraszt, a múlt rendszer zsellére, népi demokratikus rendszerünk új gazdája; nagy lépést tett előre a középparaszt; íme, felváltják a régit, a „porhatagot” az új. fejlődő szövetkezeti nagyüzemi gazdasággal. 1960 a nagy előrehaladás éve az emberek gondolkodásában, a kultúra fejlődésében is. Ennek legékesebb bizonyítéka az emberek gondolkodásában végbemenő történelmi jelentőségű változás a falun, de bizonyítéka az is. hogy 1960-ban született meg az oktatási rendszerünk továbbfejlesztéséről szóló dokumentum, amelynek valóraváltásával új. magasabb színvonalra emeljük egész népünk műveltségét, gyarapítjuk tudását. formáljuk gondolkodását: új, szocialista embereket nevelünk. A teremtő munka gyümölcseként 1960-ban tovább javultak életkörülményeink. tartalmasabban, gazdagabban élünk. Az új esztendőt sok miskolci, ózdi. kazincbarcikai lakos és sok falu lakója 1960-ban énült új lakásban köszönti! Nagy erőfeszítéseket tettünk az elmúlt évben is azért, hogy enyhítsük a lakásgondokat. Öröm tölthet: el bennünket, mert sok munkatársunk, dolgozó társunk lényeges problémáját már megoldottuk." De tudjuk, van olyan dolgozó társunk is, aki keserű szájízzel gondol arra. hogy szűk, rossz lakásr viszonyaiban az 1960-as év sem hozott változást. Pártunk és kormányunk. nnvaei lehetőségeink határain belül, évről-évre minden erőfeszítést megtesz azért, hogy felszámoljuk a még sok családot érintő és sok keserűséget okozó lakásgondokat is. Megyénk községeinek 10 százaléka 1960-ban örökre eltemette a kormolő petróleumos lámpát, kigvúlt a villanyfény a faluban. Sok községünk új kultúrházzal. iskolával büszkél- kedhetik a múlt év jó munkája eredményeként. Még vannak községeink, amelyekben mindezidáig nem tudtuk megoldani ezt a feladatot. Mint tennivaló áll előttünk, hogy ezekben is előre lépjünk és,a mezőgazdaság szocialista átszervezésével együtt véglegesen új arcúvá tegyük a borsodi falvakat. A z elmúlt évtől búcsúzva tiszta ** ielkiismere.ttel könyveljük el: erőnkhöz mérten mindent megtettünk, hogy megóvjuk népünk békéjét, elhárítsuk az új, minden eddiginél pusztitóbb háború veszedelmét. Annak tudatában búcsúzhatunk az ó-esztendőtől, hogy szocialista építő- munkánkkal tovább gyarapítottuk a szocialista tábor erejét, hogy világszerte nőtt az emberi haladásért küzdő szocialista tábor ereje és befolyása, világméretekben nőtt a bekéért, a demokráciáért, az emberi haladásért küzdő népek nagy tábora. Az önálló fejlődés útjára tért új országokat üdvözölhettünk 1960-ban, s a gyarmatosítók, az emberiség mai, modern hóhérai fogvicsorgatva, de kénytelenek voltak meghátrálni Afrikában éppúgy, mint Ázsiában vagy Dél-Amerikában. Kénytelenek meghátrálni az igaz ügyért harcoló népek legyőzhetetlen ereje előtt. Igen, az igazság mellett a szükséges erővel is rendelkeznek a béke harcosai, élükön a fejlődésben, a technikai haladásban oly csodálatos eredményeket elért Szovjetunióval, a népek békéjének nagy oltalmazójával. Átlépve az 1961-es év küszöbét az a tudat tölthet el bennünket, hogy a szocialista tábor ereje, egysége tovább fog erősödni, a békéért, a haladásért küzdő népek sokasodni fognak, erőik gyarapodnak, s bárhogy is ármánykodnak a háborúra spekuláló imperialista erők, kénytelenek visszakozni, s békében együttélni az oly nagyszerű eredményeket elérő, szocializmust, kommunizmust építő országokkal. Köszöntjük az új, 1961-es esztendőt. Meleg szeretettel köszöntjük az új év első napján megyénk minden munkását, műszaki értelmiségét, akik önfeláldozó munkájukkal, nagy alkotó erejükkel 1961. évi tervünk sikeres vqlóyaváH ásznak fő biztosítékai megyénkbe.Köszöntjük a falvak dolgozóit, a termelőszövetkezetek régi és új tagjait, azokat a dolgozó parasztokat, akik most választják a nagyüzemi gazdálkodás útját, hogy korszerűbb termelő munkával felvirágoztassák mezőgazdaságunkat, növeljék termelését. Köszöntjük értelmiségünket, amely tudásával, hozzáértésével a gazdaságban s a kultúrában egyaránt segíti valóraváltani népünk nagyszerű terveit. A z új esztendőtől mindenki töb*' bet és jobbat vár, mint az elmúlt év volt. Nálunk már megszokott és természetes, hogy évről-évre előrehaladunk, életünk szépül és javul. így lesz ez, így kell lennie ebben az évben is, melynek első napján, még ünnepelve, üdvözlésre, boldog új évi kívánalmakkal emeljük poharunkat. Holnap a munka hétköznapjai kezdődnek, hozzáfogunk, hogy 1961-ben is eredményesen dolgozva növeljük iparunk termelését, befejezzük a mezőgazdáság szocialista átszervezését, s szövetkezeti gazdaságokba egyesülve dolgozó parasztságunk növelje a mezőgazdasági termelést, s így szilárd alapot teremtsünk népünk anyagi, kulturális életkörülményeinek további javítására. Az előttünk álló új esztendőnek nagy jelentőséget ad az, hogy második ötéves tervünk első esztendeje lesz. A második ötéves terv első éve, melyben hazánk, népünk olyan fejlődést ér el. amilyet nem ismert a magyai' történelem. Meg vagyunk győződve arról, hogy az új esztendőben megyénk munkásai, a falvak dolgozói, megyénk értelmisége nem fog fukarkodni erejével, tudásával, akaratával, hogy tettekre váltsa pártunk. kormányunk, népünk érdekeiből fakadó nemes célkitűzéseit. Ez- évi munkánk tovább formálja a teljes beteljesedés irányába boldog szocialista holnapunkat. A Megyei Pártbizottság megbízásából és nevében az új esztendő el- ‘ső napján meleg elvtársi szeretettel és tisztelettel köszöntünk minden kommunista elvtársat, minden munkást, dolgozó parasztot, értelmiségit megyénk minden becsületes dolgozóját. Kívánunk minden elvtársunknak. barátunknak jó egészséget, sok erőt, eredményes munkát, és teremtő munkánk nyomán sok boldogságot, örömet az úi 1961-es évben. A Minisztertanács jóváhagyta az 1961. évi népgazdasági tervet A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács december 29-én — a Népköztársaság Elnöki Tanácsának felhatalmazása alapján — jóváhagyta az 1961. évi népgazdasági tervet. A Minisztertanács megállapította, hogy az 1958—1960-as hároméves terv éveiben, sikeresen haladtunk előre, s befejezéshez közeledik hazánkban a szocializmus alapjainak lerakása. A hároméves terv; teljesítése során a fejlődés a népgazdaság minden területén a tervezettnél gyorsabb, volt. A szocialista ipar termelése 1957-hez viszonyítva 1960-ban a tervezett 22 százalék helyett — nem végleges adatok szerint — mintegy 40 százalékkal növekedett. A Magyar Szocialista Munkáspárt 1958. decemberi határozata nyomán örvendetesen meggyorsult a mezőgazdaság szocialista átalakulása. Ma már a szántóterület mintegy négyötöd részé tartozik a szocialista szektorhoz. A szocialista átszervezéssel egyidőben a mezőgazdasági termelés a tervezettnek megfelelően, az 1955—57. évek átlagához viszonyítva, 12 százalékkal emelkedett. A nemzeti jövedelem emelkedése három év alatt az előirányzott 13 százalék helyett 20—22 százalék. Három év alatt a népgazdaság fejlesztését szolgáló beruházásokra az előirányzottnál mintegy 45 százalékkal többet fordítottunk. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére a tervezett 6 százaléka helyett 9,5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem pedig 8 százalék helyett 17 százalékkal nőit. A parasztság egy főre jutó reáljövedelme 4 százalék helyett 6—7 százalékkal emelkedett. Mindezek bizonyítják a párt és a kormány gazdaságpolitikájának eredményességét, a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség alkotó munkakészségét. Az 1961-es népgazdasági terv — amely második ötéves tervünk első évének terve — támaszkodva a hároméves, tervben elért eredményekre. a Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusa által meghatározott gazdaságpolitikai irányelveknek megfelelően további jelentős fejlődést irányoz elő a népgazdaságban. Az 1961. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai a következők : Ipar 1961-ben tovább folytatódik az ipari termelés gyorsütemű növekedése. A terv szerint az ipari termer lés az 1960. évi várhatóhoz képest 1961-ben 8 százalékkal lesz magasabb. Az átlagosnál nagyobb mértékű növekedést irányoz elő a terv azokban az ágazatokban, amelyekben a termelés gyorsabb emelkedése a népgazdaság további fejlődése szempontjából elsősorban kívánatos, így az átlagosnál gyorsabban emelkedik a termelés a gépiparban (10 százalék), ezen belül is elsősorban a •híradástechnikai iparba* (17,51 százalék) és a műszeriparban (15,8 százalék). Az építöanyagipar 8.5 százalékkal, a vegyipar 13 százalékkal növeli termelését. A vegyiparon belül a legnagyobb fejlődést a gyógyszer- ipar (20 százalék), továbbá a gumi- és műanyagipar (19 százalék) éri el. A terv az alapanyagipari ágak kapacitásának jobb kihasználását irányozza elő. Ennek megfelelően a villamosener- gia termelése 9,3 százalékkal, a melegen hengerelt acél termelése 16,5 százalékkal, a kőolaj termelése 15 százalékkal, a ni ti ogeamúlragya termelése 20 százalékkal, a cement termelése pedig 10 százalékkal emelkedik. A terv nagy feladatokat ró a gépiparra. Népgazdaságunk technikai fejlesztése- és a külkereskedelem igényéi egyaránt megkövetelik a gépipari. gyártmányok minőségének további javítását, korszerűségük fokozását. El kell érni, hogy a gépipari üzemek kapacitását a jelenleginél jobban használják ki. Nagy figyelmet kell fordítani a vas-, az acél- és a színesfém öntödék termelési lehetőségének teljes kihasználására, munkájuk jobb megszervezésére, a lermelésük korszerűsítésére. A híradástechnika és a műszeripar termelési feladatainak teljesítése szükségessé teszi, hogy az új gyártmányok szerkesztési munkálatait meggyorsítsák, üzemszerű termelésüket programszerűen megvalósítsák. A terv szerint a könnyűipar termelése 1960-hóz képest az idén . 6.4 százalékkal emelkedik. Ezen belül gyorsabban fejlődik a cipőipar (11.8 százalékkal), a bútoripar (9,9 százalékkal) és a papíripar (8.2 százalékkal). Az élelmiszeripar termelése 4.5 százalékkal növekedik. Az átlagosnál magasabb a termelés előirányzata a konzerviparban (12,5 százalék), a baromfifeldolgozóiparban (12.3 százalék), az édesiparban (5.9 százalék! és a söriparban (5.1 százalék). Termelékenység és önköltség 1961-ben a munkások és az alkui mázoltak száma 85 ezer fővel (2,9 Százalékkal) nő. A termelés emelkedésének mintegy kétharmad részét már 1961-ben a munka termelékenységének növelésével kell biztosítani. Ennek m ?- felelően az iparban a munka termelékenységének 5.6 százalékkal kel! emelkednie. Ez. megköveteli a létszám-, a műnk: norma-, a bér- és a munkafegye j megszilárdítását, a műszáléi feji, tés gyorsítását és az elmúlt, évek' r. megvalósított gépi beruházások jó ■ hatékonyabb hasznosítását. A munka termelékenysége em kedésének és a fajlagos anyagi; használás javulásának, a takarékos- sági intézkedések megvalósításának eredményeként a termelési költsék két az iparban 1961-ben legalább 2 százalékkal kell csökkenteni. (Fotytwtás « 3, oldaton.) l-tlatVTr'i<MVii’n><.. i i Ív t