Észak-Magyarország, 1960. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-21 / 300. szám

4 ESZAKMAGTARORSZAG Könyvespolc Kálvária és karrier Gergely Mihály novelláskötete Érdeklődéssel cár,uk Oergelg craeKioacssci U0l)ci. IásköleUnek megjelenését és mikor elhagyta a nyomdát, örömmel vettük kezuiiKbc. Nemcsak a mi szukebo pátriánkból származó, lehetséges, italai író újabb könyve megjelenésé­nek örültünk, hanem ötömmel láttuk ciszont a kötetben azt a két kis­regényt is, amely először éppen la­punkban, I oly látásokban közölve, kerüli az olvasó ele: a cimadó Kál- cáiia és karrier cimti kisregény, va­lamint A gyűlölet forrása cimii kis­regény, amely az elmúlt évűén a la­punk áltál a Tanácsköztársaság -10. évfordulójára kiirt irodalmi pályázat első díját nyerte. A két foisregtnytn kívül még öt röv.debb-hosszabb el­beszélést, novellát találunk a kötet­Az első elbeszélés — Cecse a hata­lomban — egy szadista horthysta al­tiszt pályafutását és bukását ábrá­zolja. A terjedelmes novella eisö ré­szében a kaszárnyaélet leírása, Gccsc szakaszvezelő keoyetlenkcdtse nem sokkal haladja meg a szokványos ka- tonahislóriákat, a későbbiekben azonban mélyebbre hatol a szerző, amikor azt elemezgeti, hogy miként lett a szegény paraszt matyó summas- Jiúból szadista hóhér. A tcstet-lelkei nyomorító summásnyomort és a horthysta altisztek eletet okolja a szerző Gecse István sorsának fordu­lásáért. ez azonban nem lehet egészé­ben mentség a gyermekgyilkossá, partizánvadásszá. hivatásos hóhérrá vált, teljesen elállatlasodott ember olyformájú felmentésére, hogy a megérdemelt büntetést elkerülve, megörül és nyakát törve fejezi be életét. Legalábbis a szerző így oszt igazságot az elbeszélésben. Hőse a hatalomra vágyott és amikor a ha­talomba jutott, ha még olyan a a- esony posztra is. felülkerekedtek benne az állati ösztönök. A szerzőnek jobban el kellett volna marasztalnia és nem megtébolyodással oldani fel Gecse életének összekuszált szálait. A tébolyodás arra vall. hogy a 'sza- dizmus emberi érzésekkel ütközött a hóhérban. Ez pedig még egyedi ese1- nek is nagyon ritka lehet és semmi­képpen nem jellemző a továbbszol­gáló szakaszvezetö és őrmester rangú toiK'-ütJi/ifkosokra. A Csalódás eimű rövidebb novella iptn jólsikerült drámai sűrítései ábrázolja egy rossz családi körülmé­nyek között fel nevelkedett kültelki fiú pályafutását, akinek az anyjából prostituált lesz, apja részeges is így ö maga is a törvényen kívüliek közé sodródik, Betörés. iai i'óintc<rt az út­jának további állomásai és innen szinte egyenes az út az 1956-os ellen- forradalom vérgözös lovagjáig, aki valahol a nagyvilágban rontja most népének jóhírét. A személyes hoz roló tartozás. n szülik és az illn- galitásban dolgozó kommunisták iránti tisztelő szeretet hatja át a Majális Pálinkástetőn cimü novellát, amelyben a szerző sokatüldözött bá­nyász édesapja életének egy epizódját láthatjuk. Megrázóan emberi törté­net a Fájdalom című, egy feleségét vesztő vak ember életét ábrázoló kis írás. Az orvvadász című hosszabb el­beszélés igen érdekes formában mu­tatja meg azt az új embert, aki a felszabadult hazában, a munkásosz­tály hatalmának fényében sokféle lehetőséggel élhetne, de a hosszú év­tizedeken át beléncvelt. ..az úri ;ör- vényektől" való idegenkedést nem tudja még levetkőzni. Külön kell szólnunk a kötetben található két kisregényről, amelyeket már olvasóink is ismernek folytatá­sos közléseinkből. A gyűlölet forrása című kisregény számunkra különösen értékes. A Tanácsköztársaság Idején játszódik és éppen a híres miskolci csatát. Miskolc felszabadítását örökíti meg. Nem csata jelenet eket fest. ha­nem egyszerű emberek, munkásokból és parasztokból lett vöröskatonák élete egyes mozzanatainak bemutatá­sával. az őket körülvevő világról folytatott beszélgetéseik visszaadásá­val ábrázolja rendkívül plasztikusan ennek a hősi kornak számunkra oly emlékezetes, dicső napjait. Igaz em­beri történet áll előttünk a kisre­gényben, élő. hús-vér emberek mo­zognak a történetben és beragyogja az egészet a. proletárforradalom igaz­sága. az egyszerű embereknek a Ta­nácsköztársaságba vetett hite. Merőben más témát ölel fel a Kál­vária és Jcarrier című kisregény. Ér­re késén, a női szereplőt első személy­ben beszéltetve mondja el a szerző ecy házasság előzményeit és ebt-en az elbeszélésben bontakozik ki egy ko­rábban hitét vesztett, majd a ml rendszerünkben, különösen az ellen­forradalom utáni évek lég’ őrében magára találó, becsületes értelmiségi sorsa. Bizonyítja ez a kisregény Is pártunk helyes politikáját, amely szerint nem az dönti el a becsületes szándékú embereknek a mi rendsze­rünkhöz való hozzáállását, hogy több neneráeióra visszamenően mit kutat­lak fel őseikről, hanem hogu munltA­kkal. életükkel, meanyl’vánuiásaik- 'n> hoguan támogatják a nép államá- •ak erősítését. Mindhét "as ninanei miny HlteU,!F„ ,er_ mészetes hangon, érdekesen és me;- győzőén mondja el történeteit Ger­gely Mihály. A személyes élmény- anyag. a történetek fordulatossága teszi elevenné, élvezetessé a kö'et valamennyi írását és nyújt nemcsak hasznos szórakozást, hanem rend­kívül sok tanulságot is az olvasónak. Tanúságot téve egyben Gergely Mi­hály helyes világnézeti álláspontjá­ról. a munkásosztály és annak ügye melletti hír vallásáról. (Szépirodalmi Könyvkiadó.) rPill (inaiké pék Az ifjúság fórumáról Három napon át tanácskoztak az épilök Rózsa Ferenc Művelődési Házának nagytermében a magyar ifjúság legjobbjai: a KISZ-szervezetek kongresszusi küldöttei. Igen találóan fejezte ki az egyik küldött, amikor azt mondta: összeült az ifjúság fóruma. Valóban az volt. S hogy ez így igaz. azt talán a legjobban az a megfyitt. baráti, vidám hangulatú, de mégis felelősségteljes légkör igazolja a legjobban, amely végigvonult a kongresszus tanácskozásának mindhárom napján. A magyar ifjúság csaknem valamennyi rétege hallatta szavát ezen a tanácskozáson. Az egyik percben a termelőszövetkezeti fiatalság helyzetéről beszélt egy kicsiny szabolcsi falu tsz könyvelő-lánya, nem sokkal utána a Budapesti Műszaki Egyetem ifjúsága hallatta szavát, majd egy bányász, később vasas... és sokan mások. Most, hogy végétért a Kommunista Ifiúsági Szövet­ség I. kongresszusa, s a küldöttek ismét visszatértek munkahelyeikre, ha valaki megkérdezné: ml jellemezte ezt a tanácskozást, nehéz volna egyetlen szóval felelni, hiszen sok minden jellemezte. A felelősséaé.rzc*. a párt hirdette eszmékhez való hűség, az alkotni ványá*. a vidámság, a közvetlenség... Talán azzal lehetne a leg­jobban kifejezni a kongresszus tapasztalatát ás hangu­latát: Olyan volt. mént az Ifiiíság... a mi ifjúságunk. Az elsők között szólalt fel Marina Ujicsnyina Zsu- ravljova. a Szovjetunió Lenini Kommunista Ifjúsági Szö­vetsége Központi Bizottságának titkára, a küldöttség vezetője. Beszédéből kicsendült az a szeretet és őszinte barátság, amelyet a szovjet ifjúság érez a magyar fiata­lok Iránt. Nehány gondolattal utalt arra Is. hogy ő már járt Magyarországon ... de nem i'alószinü, hogy a kül­döttek valamelyikével találkozott. Hiszen itt-tartózko- dása a VII. VIT idején csak átutazó iellegű volt. Ám. amikor a szolnoki KISZ-litkár szót kapott, a szovjet küldö,tség vezetője felé fordult és örömmel mondta, hogy ők már találkoztak. Kapott egy szobrot a Komszo- mol titkárnőjétől, amit azóta féltve őriz. Szinte velejárója Volt a kongresszusnak a fotózás és filmezés. Amikor Bialis József, a KISZ megyei bizottsá­gának titkára szólt, az erkély reflektorai először felé majd az első sorokban ülő borsodi küldöttekre Irányul­tak. Tíz reflektor vakító fényében halkan zúgott a film­felvevő, és fürgén kattogtak a fényképezőgépek. Bizony néhányan a küldöttség tag jól közül késsé zavarba jöt­tek ... először filmezték őket. Azután jött a szokásos találgatás: vajon ki lesz benne az újságban. Másnap már háromnegyed nyolckor elfogyott a Népszabadság — úgy látszik, minden küldöttség kiváncsi volt arra, kinek a fotográfiája került a sajtóba. A borsodiak közül Kónya István, sajőszentpéteri bányász KlSZ-titJcáit és Csépányi Erzsébet ózdi diáklányt érte ez a megtisztel­Az egyik küldött meg is mrjuezte: pedig ott ültön* én is menetetek. Nem késett a válasz: csak a jobb fényképeket közölték le... ..Nevet a kongresszus" — ezzel a rímmel lehetne a lep<obban összefogni néhány küldött feis~ólalásának cgy-egy mozzanatát. Valóban. Egyik legkedvesebb epizód az volt, amikor Sándor Ilona arról beszélt, ho­gyan halad náluk a tsz-szervezés. Azt mondta: a fiata­lok is résztvesznek a munkában, de valahogy, néhány óreg paraszt sehogysem akarja megérteni, hogy a szö­vetkezeti gazdálkodásé a jövő. Van traktor, műtrágyát gép... ók mégis úgy ragaszkodnak ahhoz a pár hold földjükhöz és a két felborzolt szőrű, rossz tinóhoz. Alig hogy elmúlt a szavait követő derű, helyrement. Es ilyen a sors iróniája... Alacsony volt, nem érte fel a mikro­font, sámlit tettek alá. Aki utána következett, az magás, derék fiú volt, s talán zavarában — mert azt nem téte­lezzük fel, hogy még magasabbnak akart látszani — fel-' állt a sámlira... Neki a hasáig ért a mikrofon. Üzenetet is hoztam Borsodba — a Georghiu-Dej Hajógyár fiataljai küldték el üdvözletüket a „gépgyá­riaknak”. Szokatlan formában emlékeztek meg városunk vasasairól, de átadom — mert ezt nagyon a telkemre kötötték. Az ö tervteljesitésük ugyanis nagyban függ a kooperáló vállalatok munkájától. A diósgyőri gyárakkal is kooperálnak, de „szállítási kapcsolatuk" nem lehet valami jó. A következő hasonlattal jellemezték: köny- uyi’bb u gyorsan futó macska farkára csombékot kötni, mint a gépgyáriaktól határidőre, akárcsak egyetlen szi­vattyút megkapni. Ejnye, ejnye... és ezt a szónoki emelvényen is el­mondták. Kádár elvtárs hozzászólásában sokmindenröl be­szélt, de nekem egy dolog nagyon megragadta figyelme­met. Azt mondta: fordítsanak nagyobb gondot a KISZ- vezetők az úgynevezett apró dolgokra. Igen találó ez, hiszen a mindennapi munkák valóban nem nagyok, ha egyenként nézzük őket — de összességükben, s ezt igy kell vizsgálni, ezek alkotják a KISZ-vezetők, a KISZ- szervezetek legfontosabb tevékenységét. Ezután minden bizonnyal lelkiismeretesebben foglalkozunk majd az ..apfó" dolgokkal, hiszen nincs nagy és kis probléma, csak probléma van — amelyek mögött észre kell nennt az embert — s ezt meg kell oldani. Egyik legnagyobb sikere Lipcsei Mónika hozzászó­lásának volt. ö kezdte, el azt a sikersorozatot, amelyet a kongresszuson felszólaló tsz-küldöttek arattak. Papír nélkül, valóban keresetlen szavakkal, a fények egyszerű :elsorolásával mondták el véleményüket néhány kérdés­ről — és éppen ez az egyszerűség, ez a közvetlenség tette „naggyá" hozzászólásaikat. Mónika például a világ ; legtermészetesebb hangján beszélt arról, hogy havonta is kellene fizetni a tsz-ben, mert ha ő májusban el akar menni egy fiúval a moziba, nem várhatnak zárszóm- adásig — az decemberben van. Ugyancsak ő volt az, aki elmondta, hogy nemcsak a tsz-ben, de otthon is tarta­nak .,vezetőségi ülést", az apja az elnök, ő pedig a köny­velő — meg a KISZ-titkár. Azt mondta: sokat vitázunk az elnökségi üléseken is. de az igazi vezetőségi ülés akkor van, amikor.hazamegyek. Azt hallanák csak...* S ezek a hozzászólások tették olyanná a kongresz- szust, amilyen maga az ifjúság... Paulovits Ágoston XXX. I uJia asszony hoitfóradtan ros- k;"li le egy székbe: — Tyüh. mi csőd íj mozgalmas nap volt! — mesélte élénkén hadarva Szerencsésnek. ' — De mindent elintéztem. Idefi­gyelj. Jövő héten csütörtökön költö­zünk. — Rendben van. megkapjuk a vállalati kocsit — bólintott Szeren­csés. — Fütyülök a vállalati kocsira. Megrendelem a fuvart és kész. — Az nem úgy van. Julia! Gon­dolkozz’ Mindönki a vállalati kocsi­val költözködik, mert az olcsó. Ha cn nem veszem Igénybe, mit gon­dolnak? — I'/ igaz — hagyta helyben Julia — Jó. akkor ez í te gondod. Jaj. el ne felejtsem, a szabó üzent, hogy holnap délután mehetsz próbálni. Képzeld, mind a két öltönyt egyszer­re megvarrja. — Nem kellett volna! — legyintett kelletlenül Szerencsés. — Mindig tülzol. Julia. Egyáltalán. nekem nem tetszenek ezek a túlzások. Hidd el. nagyon sokat kellene adnunk a szerénység látszatára! — Erlern. ér*em. de hát nem jár­hatsz tovább ebben a rongyban.' — Miéri rongy ez? Még egészen jó ez a ruha. — Ugyan, szivecském, ne kicsi­nyeskedj. Várj, megmutatom, mit vettem neked. A szekrényből kiemelt egy darab finom szövetet. Szerencsésnek tótva maradt a szája. — Ez igen — mondta —. na. de ez aztán ráér. Majd jövőre. — Nem. nem. ezt még megvarra- tom neked. Jó. nem kell viselned a gyárban, ez legyen egy -alkalml ün­neplő. Hát nem örülsz, te vén mac­kó? Mi? Lehajolt, és ecy gyöngéd csókot lehelt f>7eronr*.és homlokára. F.?/.c\ HORVATH JÓZSEF: ARANYKALITKA De mostanában mindig így törté­nik ez náluk: Julia tervez. Julia vé­gez. Szerencsés ellenkezik, aztán nem ellenkezik. Tudomásul vette, hogy élete új mederben folydogál. hanyatt feküdt a- habokon és bódul­ton úszik, amerre viszi a víz. Julia démoni erővel uralkodik az életén. S ezt a démoni erőt az arany­tól kölcsönzi. Szerencsés pedig abba­hagyta a viaskodást azzal a kínzó Gondolattal, hogy az orar.v uralko­dik rajta. Hadd uralkodjék, ez a végzete, ezzel szemben tehetetlen Volt Idő. amikor az arany örjöm > szeszélye oly mélyre taszította, horp onnét csak csodával határos módon emelkedhetett fel megint. Mos» pe­dig? Mintha ezek a démoni erők fel­röpítették volna a magasba Nem. nincs ereje ellenkezésre. Az arany és Julia jóvoltából Sze­rencsés pompás körülmények közé jutott. Először is semmiféle pénz­üggyel nincs dolga. Julia magára vállalta és az öreg Bottlik segítségé­vel szépen el is igazítja ezeket az ügyeket. Tény. hogy ennek az ördön- gós asszonynak bőven van pénze. Keze alatt életre kelt a holt vagyon. Szerencsés mohón élvezte a sok jótéteményt. Egyszer-másszor roszal- lóan megjegyezte ugyan, hogy Julia túlságosan elhalmozza minden jó­val. de az asszony gyöngéden elhá­rította a szemrehányást. — Drága szivecském, te annyit szenvedtél, s annyit nélkülöznél éle­tedben. hogy sohasem kárpótolhat­lak érte. Pedig Szerencsés ugyancsak hab­zsolta az eletet. Julia nagy háztartást REGENT vezetett be Nemsokára új lakásba költöznek. Gondoskodott új berende­zésről is. Háztartási alkalmazottat vett fel. Szerencsés alig tudta meg­győzni a romlatlan falusi lányt, hoev nem szabad öt ..nagyságos úrnak" szólítani. Még meghallja valaki. Amire hazamegy a gyárból, fehér­re terített asztalon pompás falatok várják. Julia valóságos konyhamű­vész. Szerencsés nem győzött Ismer­kedni a sok újféle, sohasem kóstol1 ízzel, a ragyogó ételekké’, s n válto­zatos palackozott borokkal. A - étke­zés valóságos ceremóniává lett. Ju 11;. maga szed a férje tányérjára, hieghatóan önzetlen. Szerencse' kapja a legfinomabb falatokat. Sze­rencsés eleinte borongósan vette tu­domásul az új házirendet, de amim mondani szokták, megszokta, mim kiskutya a verést. A Jót könnyű megszokni. Csak egyetlen új dolog­gal nem tudott igazán megbarátkoz­ni. Nem fért a fejébe, miért ragasz­kodik Juha ahhoz, hogy ő minden étkezés után megegyen egy szelet sajtot? De Julia azt mondta, ebből nem lehet engedni, ez komilfó. Eleinte az is kellemetlen érzése­ket okozott Szerencsésnek, ahogyan Julia kiöltöztette. A legjobb belvá­rosi üzletekben vásárolta cipőit, fe­hérneműit. nyakkendőit. Julia ügyel sem vetett Szerencsés aggodalmaira. Hiszen csak rá kell nézni, egészen megfiatalodott az új módiban! Sze­rencsésnek nagvnn is imponált ez az új módi. a figyelmet keltő ele­gancia. De azért, henne megszólalt az okosság is: ml lesz. ha a gyárban szembcötlik a hirtelen változás? Az­zal mécsem állhat oda. hogy kihúz.- ták a kölcsönkötvényét. hiszen erről mindenki tudott volna. Am Julia el­tökéltségével szemben nem használt a józan ellenkezés. Amint, hogy hiába tiltakozott Sze­rencsés a gyakori lársasvacsorák. kissé túlságosan fényesre sikereden vendéglátások miatt is. Rövid idő alatt cgv víg társaság szokott a há­tukhoz. Ez azzal kezdődött, hogy Ju­lia meghívta vacsorára unoka fi vé­rét. Bottlik Klemért Bottlik Elemér magánéletét süni homály fedte, és semmi bizonyosat, nem lehetett tudni foglalkozása felől. Úgy tudták róla. hogy mérnöki diplomája van. de akármikor megkérdezték. ..pillana*- nvilag éppen állást változtatott” Elemér legközelebb két hasonszőrű cimboráját is magával hozta Sze­rencsésékhez.. Juliánok határozottan imnonaltak az aranyiflak. Szolleme- .sek voltak, csuda ..spéci" nyelven be­széllek. minden úi amerikai slágert betéve tudtak, elragadó politikai viccekkel traktalták a háziakat és páratlan tájékozottságot árultak el a művelt Nvugat legfrissebb szenzá­ciói dolgában. De legfőbb erénvük az utolérhetetlen udvariasság és bó- kolási készség volt. Úgy tudták di­csérni Júlia asszonv konyháját, hoev Julin olvadozott. Minden fogást kü­lön kézcsókknl köszöntek meg. Sze­rencsés eleinte furcsállotta'ezeket a kézcsókokat, de aztán hfzelgelt neki a dolog. Julin észre Is vette és fi­nom. jóleső mosollyal nyugtázta, hogy amikor kettesben étkeztek. Szerencsés ugyanígy bókolva kö­szönte meg az ízletes ebédet és a* arany ifjakat utánozva, maga is cső kot lehelt a háziasszony kezére. A lebzselő házibarátok odanőttok. Szerencsés otthonához. Szerencsés immár töltik szerezte be világpolitikai információit is. De az aranyifjak a belpolitika világában is otthonosa» mozoglak. A legapróbb hibákról é* zökkenőkről is pontosan tudtak, ami csak a magyar gazdasági, társadal­mi és poliijjcai életben történt. ? ezeket, nem is holmi mazsolasze- ménként tárgyalták, hanem be mázták roppant összefüggésekbe Abból a tényből például, hogy a ke lületi tanács az idén elkésett a par kok fásításával, messzemenő kon zekvenciákat. vontak le a szocialista rendszer telié«! c'ödiérp nézve. Vag» ha megpillantották, hogy kiesett eg1 szemeteskocsi kereke, habozás nél kül megállapították: n magyar köz lekedésügy végső válságba jutott, a vasúti mozdonyok már alig von szólják magukat. Bottlik Elemér és társai előtt min dig tárva-nyitva állt Szerencsés há za. Ha őket nem Is. de névjegyüké akárhányszor ott találta a gvárW hazatérő férj: mindig virággal ked veskedtok Júliának. Julia szörny ideges volt. amikor a víg társasé valami okból távol maradt és kette* ben kellett eltölteniök az estét. Ámbár ezek az órák sem múltak « haszontalanul. Júliának mindig vó egy-egy kitűnő ötlete, amelyet behi tónn megvitattak. Most például ét pen azzal a gondolattal vívódót hogy valahonnét építőanyagot kell« no szerezni epv jóképű kis dunr vikendházhoz. De hát ilyen pocsé világot élünk. Volna rá pénz hállí tennék, s mégsem lehet az emb« olyan boldog, amilyen szeretne . (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom