Észak-Magyarország, 1960. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-20 / 299. szám

4 BMMjgHMMMG Kedd. IBM. dee ember M. A Légy jó mindhalálig — diákszínpadon NEMCSAK az ifjúságnak, hanem a felnőtt közönségnek is kétségtele­nül egyik legkedvesebb olvasmánya Móricz Zsigmond klasszikus értékű diákregénye, a Légy jó mindhalálig. Nagyon •szerette ezt az alkotását maga az író is. ezt tartotta legliraibb művének. Nem csoda, ha a belőle készült színműben 19 W óta olyan sokszor megkönnyeztük a kis Nyilas Misi tragédiáját. Müvének népszerű­ségét csak fokozta annak a közel­múltban bemutatott filmváltozata. A dráma cselekményének ugyan a debreceni kollégium a színhelye, az író vallomása szerint azonban egy kicsit sárospataki diákoskodásának keserű emlékei is benne sűrűsödnek Nyilas Misi megrendítő történeté­ben. A színművet most a sárospa­taki diákok mutatták be nagyszerű előadásban. A Kossuth Lajos Fiú­kollégium ifjúsága ugyanis minden évben egy egész estét betöltő színda­rabbal szokott a nagyközönség elé lépni, s előadásuk mindig jelentős művészi eseménynek számit Sáros­Ezidén a Légy jó mindhalálig-ra esett a választás, amelyet hosszú, gondos előkészület után mutattak be nagy sikerrel. A helybelieken kivül Borsod távoli községeiből is több száz szülő jelent meg az ünnepi han­gulatú esten, úgyhogy a nagy ér­deklődésre való tekintettel az elő­adást meg kellett ismételni. A DIÁKOKON kivül tanár szerep­lői is voltak a darabnak. Valkay ro­konszenves alakját Fenyvesi András kollégiumi tanár vitte színpadra az Hiúság iránt megnyilvánuló szeretet­tel. „élethűen", míg Pósalaky szere­pében Sipos István tanár aratott nagy sikert. A legnagyobb feladattal. Nyilas Misi alakjának életrekeltésé- vei kétségtelenül egy első osztályos kisdiáknak. Var™ Lászlónak kellett megbirkóznia. Szép. tiszta szöveg­mondásával. jelenetről-jelenatre fi­nomodó drámai Játékával megható élményt nyúzott a nagyszámú kö­zönségnek. „önmagukat” adták a pajkosságban, csinytevésben Nyilas Misi osztálytársaiként Buday Ben­jámin, Szűcs Mihály. Dobozv József. Gacsályi Csaba, Arday Janka Zsolt, Berkö Péter. Radácsy János. Fényi Tamás. Horváth Csaba, valamint a nagyobb diákok szerepében Sivák József és Jakab Ferenc. Nyillszini tapsot kaptak a tanári kar tagjai: Sándor István, Malárcsik János, Szí­jártó József, Szebeni Győző. Ablon- czy László, de bőven kijutott az el­ismerésből Barabás Gábornak. Szé- esi Károlynak, főképpen pedig a ki­tünően játszó női szereplőknek: Ko­vács Erzsébet. Sipos Erzsébet. An­gyal Zsuzsa. Zsiga Éva, Kovács Ju­dit. Fekete Éva gimnáziumi tanulók­Az ötletekben gazdag rendezésért Fenyvesi Andrást, az egyszerűségük­ben is szép díszletekért Sípos István tanárt illeti őszinte elismerés. Grúz-est a Zrínyi Ilona Leánygimnáziumban Grúz-estet rendezett a miskolci Zrínyi Ilona Leánygimnázium II F.. osztálya december 17-én. Ez az est az Iskola ..Népek hazája, nagyvilág" bátran mondhatjuk. — egyik leg­szebb. nagy gonddal előkészített, tar­talmas előadása volt. Ügy érezzük, a lányoknak sikerült elérniük szép céljukat: megismertetni ennek a ke­véssé Ismert népnek földrajzát, tör­ténelmét. Irodalmát, gondolatvilágát, népdalait, táncait, megvilágítani, el­mélyíteni a grúz—magyar kapcsola­tokat, még jobban megszerettetni a H. Kovács Izabella összekötő szö­vegébe jól heleszőtt érdekes Jelene­tek, tartalmas előadások, szép ének­és zeneszámok, s nem utolsósorban a remek kosztümök, színes népvise­leti ruhák olyan hangulatot terem­tettek a nézőtéren, hogy a kétórás előadás után elmondhatjuk: szép él­ménnyel lettünk gazdagabbak, egy nép közelebb került szívünkhöz. A műsorból nehéz lenne kiválasz­tani a legszebbet! A zeneszámok: Varlamov: Esküvői dala, Pataky Márta gordonka játékával és Sarlai Márta zongorakíséretével, Csajkov­szkijtól az Andante Cantabile — vo­nósnégyes előadásában, tagjai: Baczó Balázsné tanárnő első hegedű. Skol- téti Éva második hegedű, Lőkös Bé­la tanár brácsa, Pataky Márta gor­donka, — s az orosz. Illetve grúz. nyelven énekelt „Szulikó" és ..Szvet­lána" népdalok éppannyira tetszettek, mint Szllléry Judit, Szitás Anikó, Csaba Katalin, Sarlai Márta és Rich­ter Márta jelenetekkel és szavala­tokkal ügyesen színessé tett előadá­sai. vagy a grúz fiatal lányok tánca. <r. a.) I A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem barátsági szerződést kötött a magdeburgi és a treibergi Műszaki Főiskolával Az ország egyik legfiatalabb felső- oktatási intézménye, a Miskolci Ne­hézipari' Műszaki Egyelem, fennállá­sának tíz éve alatt értékes kapcso- latpkat épített ki és tart fenn a kül­földi főiskolákkal. egyetemekkel Szinte alig tollk el hét hogy nz egvr- tem egyes tanszékeit, tanárait. okta- ne keresnék fel — viszontlátó­Magyar mérnökök claktromotortyárat terveznek Vietnam számára A Vietnami Népi Demokratikus Köztársaságban most szerelik a ma­gyar berendezésekkel ellátott első erőmüvet, de az exportáló magyar vállalat, a Komplex megbízottai már újabb gyár építéséről tárgyalnak A magyar berendezésekkel épülő első vietnami gépgyár eloktromotorgvár lesz. Már aláírták a tervek megren­delésére vonatkozó kereskedelmi szerződést. A magyar mérnökök ha­marosan hozzálátnak az új vietna­mi gyár telepítési, építési terveinek elkészítéséhez. Katókként — a szocialista országok, de szép számmal más államok egye­temeinek. főiskoláinak küldöttel. De az egyéni és alkalmi látogatásokon kívül a Miskolci Műszaki Egyetem szervezett és egyre erősödő viszonyt tart fenn több külföldi hasonló Isko­lával. így például a moszkvai Bau­mann egyetemmel. A két intézménv néhány éve fennálló kapcsolata alat: negyven-negyven tagú baráti küldött­ség volt többhetes cserelátogatáson. Ugyancsak szoros a kapcsolat a kas­sai Műszaki Főiskolával Már eddig több alkalommal látogatták meg egy­más iskoláit, a vezetők, a hallgatók pedig évről-évre kölcsönösen termelési gyakorlaton vesznek részt az iskolák vendégeként. Az utóbbi Időben tovább terebélye­sed«! i a mtskolei egvetem külföld, összeköttetése. Novemberben ugyanis barátsági sze-ződést kötöttek és írtak nlá a Német Demokmtilóis Köztársa­ságból! mng'teK.irel Mösz-kl Főisko­lával. A széleskörű és gazdag ered­ményt ígérő szerződés kitérted a tan- tervek. n tananyag, az iskolák kiad­ványainak. az dktatók tudományos munkáinak, a benyújtott disszertá­cióknak rendszeres cseréjére, tudo­mányos ülésszakok tartására, diák­köri konferenciák rendezésére, csere- lanulmányutak, csere termelési gya­korlatok szervezésére. Megállapod­tak a tudósok tapasztalatcseréjében, valamint a kulturális tömegmunka és sportrendezvények szervezésére. A szerződés aláíráséval egyidejűleg el­készítették az IW!. évi munkatervet Is. így — többek között — a Jövő év­ben egy-egy négytagú tudományos küldöttséget, küldenek két hétre köl­csönösen a másik egyetemre, ahol előadásokat, beszámolókat tartanak majd. Az iskolák megküldik egymás­nak tankönyveiket, tudományt» ki­adványaikat. Mindkét egyetem tiz hónapra oktatókat küld tapasztalatcserére. A Jövő év nyarán a két iskolából 15— 15 hallgató vesz részt négyhetes ter­melési gyakorlaton. A magdeburglakkal azonos barát­sági szerződést kötöttek december­ben a frolbergj Bányászati-Kohászati Akadémiával. Ezekhez hasonlóan tervbe vették, hogy a lengyel krakkói Bányáazatt- Kohászatl Akadémiával te szerződést kötnek. Példamutató KISZ-fiatalok A Tanácsház téri óvodában a napokban szokatlanul ..nagy gyerekek" jelentek meg. Nem ültek le ba­bázni kockázgatni. festeni, hanem valami egészen új „játékot" találtak ki. A fiúk ka­lapácsot. szögeket hoz­tak ét kovácsolni kezdtek a varányi pa­dokon. székeken, az öltözőkben fogas pol­cokat szereltek fel, a lányok táskáiból pedig előkerült a tű. cérna, olló. ami egyáltalán nem a mierek kezébe való. ók azonban 'átsszva foraatták ere­ket a szerszámokat és hasznavehetetlen ron­gyokból csodálatos babaruhákat varázsol­tak velük elő. Kik voltak ezek az „óriások a törpék bi­rodalmában”? Az óvó­nők hozzánk irt me­leghangú leveléből kaptuk meg rá a vá­laszt: „Hálás köszöne- tünket fejezzük ki a Miskolci Közlekedési Vállalat KlSZ-szerve- zetének. akikhez elju­tott egy szülői érte­kezleten elhangzott kívánság: vállalják el az óvoda patronálását. Ezek a fiatalok — a délután dolgozók reg­gel. a délelőttiek mü- szakváltás után — társadalmi munkában dolgoztak nálunk, hogy óvodásainknak kellemesebb, szebb le­gyen második ottho­nuk. Büszkék vagyunk rájuk.. ­Hogyan szervezték meg ezt a munkát? Kondi János, a válla­lat KlSZ-titkára a kö­vetkezőket mondja: — KlSZ-tarjgyülésen. amelyet minden hónap első szerdáján tartunk, megemlítette Lükőné, egy fiatal mama, hogy patronálni kellene a Tanácsház téri óvodát. Azonnal jelentkeztek vagy húszán, hogy vál­lalják a munkát. Szombaton már ott voltak. Csak azok nem mehettek el. akik vi­déki kirendelésen dol­goztak. — A KISZ-szervezet végzett már hasonló munkát? — Háromezerhét száz társadalmi munka­óránk van. Elvtársaink készséggel. lelkesen segítenek mindenütt Dolgoztak a hámori vizlúttörök csónakhá­zán. a diósgyőri óvoda udvarrendezésén, ke- ritéshelyreállitásán és bárhol, ahová hívták őket. ahol szükség volt rájuk. — Kik ezek a lá­nyok és fiúk? — 80 százalékban munkások, kocsiveze­tők. jegykezelők, la­katosok. szerelők, akik teadélutánjainkon, rendezvényeinkfn — amelyeket helyiség hiá­nyában a József Attila Művelődési Otthonban tartunk —. éppoly örömmel szerepelnek, dolgoznak. mint a mindennapi munká­jukban, (rultkay) Több mint százhúsz milTid forint értékű társadalmi segítség A* utóbbi három tanévben — m óvoda- és iskolahálózat fejlesztésére — széleskörű országos verscnymMg*- lom bontakozott k! a szülők között. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy forintértékben ez a segítség 1957/ 58-ban nyolcvanöt millió. 1958/59- ben már 93 millió volt. az 1959/60-as tanévben pedig meghaladta a 111 millió forintot. Különösen figyelem­reméltó a fokozott társadalmi segít­ségnyújtás Zala. Tolna, Borzod. Győr-Sopron, Bács-Klskun megyé­ben. valamint Budapesten és Pécs megyei jogú városban. Az 1959/60-as oktatási évben tár­sadalmi erőforrásból összesen öt­százhúsz helyiség létesült. — AZ ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ me­gyei fiókja eddig 15 millió forintot fizetett ki a termelőszövetkezetek­nek kártérítés címén. Ebből 6,5 mil­lió forintot árvíz-. 6 millió forintot I jégkár és 2 millió forintot állatbizto­sítási térítésként fizettek ki. XXIX. |7ste hét órára beszélték meg a ^ találkozót. Szerencsés már há­romnegyed hétkor a kávézó előtt ögyelgett. De csak hétkor nyitott be. Bottlik. az apósa már ott ült a sarok­ban, a törzshelyén. — Giziké, kedves, két konyakot! — Máris! Két konyak... Bottlik megemelte a poharat. De­rűsen. nyájasan nézett véjére. Szerencsés háléáan pislogott: — Szervusz. Bottlik órájára pillantott: — Nyolcra megyünk Felpéczyhez. Azért kérlek, hogy mi már hétkor ta­lálkozzunk, mert fontos kérdéseket akarok veled tisztázni. Mindenek­előtt vagyonod eredetének problémá­ját. Kérlek, annak ellenére, hogy en­nek a vagyonnak az eredete, hogy úgy mondjam, labilis, én a magam részéről a tulajdonjogot természetes­nek tekintem. De hát tudod müvé­nek az emberek. Irigyek is. meg kü­lönféle felfogást képviselnek. Ezért azt ajánlom, hogy Felpéczynek mást mondjunk. Mondjuk azt. hogy ebben az aranyban a családi vagyon fek­szik. megtetézve sorsjegy-nyere­ménnyel. és így tovább. Te építkezé­si 'állalkozó voltál, sz.ép jövedelmed fölös részét az aranyba fektetted. Jó lesz így? — Hoevne — vont vállat. — Csak ez az építési vállalkozás.. Nem gondolja, azaz nem gondolod. hcp>' Felpéczy majd informálódni fog? — Nem. — Bottlik arcén fölényes gőg ragyogott fel: — Ha én garan­ciát vállalok, nincs szükség további Információkra. Azért az óvatosság nem árt. Természetesen Csókavár nevét nem szabad említenünk. Szerencsés tépelődött. Megint csak veszélyes fordulópont ez. De hát Ju­lia azt mondta, megtorpanni nem szabad, hiszen attól nem lesz jobb. Igaz is. — Megkérdezném — fészkelődőtt Szerencsés —, hogy gyakorlatilag mit vársz ettől a találkozástól? — Hát kérlek szépen, nem keve­sebbet. mint. pillanatnyilag hozzá­férhetetlen vagyonod részlege«, de effektiv birtoklását. Szerencsés nem értette pontosan, ARANYKALITKA mit takarnak ezek a szavak. Bottlik látta meglepetését. — Először is egyet-mást erről a Felpéczyről. Mi Igen jó viszonyban vagyunk. Bizonyos mértékig érde­kelt is az én üzleteimben. Ez egy nagyon tehetséges, ügyes üzletem­ber. Mindnyájunknál óvatosabb volt, és sikerült vagyonának jelentős részét megmentenie. Tőkéje van. és ma is nagyszabású üzleteket bonyo­lít le. Hát persze nem ugyanazt kell „nagyszabású üzlet" alatt érteni, mint régente, de ha ló nincs, be kell érni a szamárral. Bottlik rágyújtott, és folytatta: — Felpéczynek gondot okoz. hogy mit kezdjen jövedelmével? Itt most olyanok a viszonyok, hogy ez a jöve­delem nem tőkésíthető. Már pedig a pénz nem öncél. A pénz arra való. hogy pénzt csináljanak vele. Felélni? Szamárság. Befektetni nem nagyon lehet. Hát ő kétféleképp spekulál. Valutaügyekkel foglalkozik. A fia kint él Stockholmban, és akvlrál neki. Tegyük fel. kint él valaki, aki támogatni akarja magyarországi ro­konait. Kifizeti a pénzt a fiatal Fel- póczynek. mire itthon az apjától a rokon megkapja az ellenértéket. Természetesen ez hasznos üzlet, még a fiatal Felpéczy Is jól él belőle, ugyanakkor szép tőke gyűlik Fel­péczy számára a svéd bankban. Csak hát a valutaügy veszedelmes, meg aztán nem Is korlátlanok a le­hetőségek. Ezért aztán Felpéczy szí­vesen vásárol aranyat. — Tehát ml eladnánk neki? — suttogta Szerencsés. —■ Ha bolondok volnánk, fiam. Hová gondolsz? Az az arany ma holt tőke, akárcsak az én gyáram, de nemsokára ... reméljük, nemsokára hatalom lesz! Csak nem adjuk ki a kezünkből? Nem. barátocskám. .Tó! figyeli Az arany a tiéd. a szeszgyár az enyém, és részben a Felpéczyé. Te befekteted, mondjuk az arany értékének felét a gyárba, ezzel tár­sammá válsz. De Felpéczynek is ez az érdeke, mert ezzel az ő része is emelkedik értékben. Ez az értéknö­velés egyelőre csak papíron megy végbe. De Felpéczy kész arra. hogy ennek fejében az aranykészlet má­sik felének fedezetére pénzhez Jut­tasson téged Nem élhetsz krajcárok­ból. mint eddig, elvégre most már gazdag ember vngv. Na már most azt a pénzt, amit Felpéczytől most és majd folyamatosan kapsz, azon­nal visszafizeted neki. mlhelvt aranyad birtokába jutsz A feltéte­lek előnyösek, ezeket már megbe­széltem vele. Szerencsésnek zúgotl a feje. Hosz- szan hallgatott, majd kínlódva meg szólalt: — Volna nekem egy elgondolá­som ... Mi lenne, ha én most. azon- na’ átengedném neked az aranv tu­lajdonjogát. Te gazdálkodnál vele. befektetnéd, vagy ami tetszik. Ne­kem semmi közöm hozzá Ha nekem szükségem lesz némi pénzre, hát majd adsz. Bottlik jóindulatúén. vállverege- tően mosolygott. Micsoda nagy sza­már ez a fickó! Halvány fogalma sincs, ml az üzlet. És pont egy ilyen- rek van ekkora szerencséje! Irónl- kusan jegyezte meg: — Hohó. barátocskám. az nem úgy megy. Hát fy>gy nem ismered az üz­let törvényeit, az hagvján. azt meg lehet tanulni. De te úgy látszik, nem ismered a feleségedet. Mit gondolsz. Julia beleegyezne ebbe. mi? Szerencsés belátta, hogy apósának igaza van. Nosztalgikusan magya­rázta: — Megmondom őszintén, miért keresek én valami elfogadható meg­oldást. Te tudod, hogy én ... én ál­lásban vagyok, és társadalmi szem­pontból te meg vagyok kötve... — Hát persze — bólintott Bottlik —. te nem is szakadhatsz el a pozí­ciódtól, . termés/.etesen. Még csak gyanút sem szabad ébresztened. De van nekem egy tippem. Hidd el. Ju­lia valóságos zseni. Született üzlet- asszony. Tudod mit? Bízd rá az egészet. Majd ö mindent lebonyolít. Csak Felpéczyhez kell eljönnöd, meg kell alapoznunk a dolgot. A javát már most is rámbízhatod A többit pedig bízd csak Júliára. Nos? Szerencsés kapva kapott az aján­laton: — Jó. Remélem. Juha elvállalja — Okvetlenül. Hát akkor gyerünk. Giziké, fizetek! Felpéczy már várta őket A be- |'•l)tafko7.•isnál éles. átható tekintet­tel vette szemügyre Szerencsést. Bárdolatlan fickónak látszik — ál­lapította meg —. de nem tesz sem­mit. Fő. hogy temérdek nénze van. Felpéczy a tettek embere volt. Nem teketóriázott, nyomban a tárgyra tért. A tanácskozás azonban Bottlik és Felpéczy között folyt. Sze­rencsés hallgatagon tilt. Apósa az egész ügyletet már tüzetesen előké­szítette. De a beszélgetésből az Is világossá lett Szerencsés előtt, hogy apósa Igen nagy tekintély abban az üzleti alvilágban, amelyről még mindig nem tudott magának teljes képet alkotni. De annyit már értett, hogy ez az alvilág létezik. Érdekes. Felpéczy. akárcsak apósa, úgy tesz. mintha csupán valami történelmi rövidzár­lat keletkezett volna, amely átmene­tileg gátolja valamelyest az üzleti élet normális rendjét, de amely ha­marosan el is múlik, s minden a rendes mederbe terelődik megint. És milyen biztosak a dolgukban! Egy szemernyi kétségük sincs, hogy nem­sokára fordul a kocka és megint bir­tokukba vehetik vagyonukat. Az üz­letek lebonyolításának módja tel­jesen megfelel a viszonyoknak, de a lényeg ugyanaz. Apósa most már megbizonyosodott az aranykészlet létezése felől, s az ő garanciájára a business alvilág elis­meri őt gazdag tőkésnek, akit átme­netileg megfosztottak tőkéjétől. Azon már nem is csodálkozott, hogy Fel­péczy hajlandó papíron megvenni az arany egy töredékét. Hiszen apó­sa elmesélte neki. hogy Weinberger, a dúsgazdag texliliparos. mielőtt ki­vándorolt volna, szabályszerűen el­adta államosított üzemét Vladár Bé­lának, aki e percben ugyan a lábát se teheti be abba a gyárba, de azért a business alvilágban senki sem vi­tatja el tulajdonjogát a volt Weir.- berger-üzemre. Sőt dicsérik az eszét, mert olcsón vette a gvárat a kényszerhelyzetbe jutott Welnber- ecrtől. Ha egy ilyen üzlet létrejöhet, miért is ne venne Felpéczy az ő ara­nyából? A tárgyalásból, amely a füle halla­tára folyt. Szerencsés keveset értett. Am az világos volt. hogy Bottlik nvélbp ütötte az üzletet. Végül Bott­lik előhúzott a zsebéből egy össze- hajtoPatóH írást: — Tehát akkor írásban is perfek­tuáljuk. igaz. uraim? Tessék, az én aláírásom már rajta van. és Turner úr kézjegye is. mint tanú. ő Is alá­írta. — Mi ez" — kérdezte Szerencsés. — Formaság. Egy kontraktus. Jo­gász nyelven lekörmölve minden, amiről itt szó volt. Tessék. írd alá. Szerencsés elővette töltőtollát. Gvorsan átfutó*ta a szerződést, de nüg értett valamit annak jogászi maid bocsánatot kért. és kiment szobából. Bottlik iókedvő volt és barátságosan megveregette veje vál­lát: — Minden rendben, barátocskám. Felpéczy egy aktatáskával tért vissza. A táskát átadta Szerencsés­— Tessék, uram. A táskát majd alkalmasint visszakapom. Hatvan­ezer forint. A továbbiakat, majd úgy. amint megbeszéltük felesége önacv- ségával bonyolítjuk le. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom