Észak-Magyarország, 1960. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-15 / 295. szám

IAO * AKOK3AAO

Bs'e'eíódlE' az á’lim: gazdaigo'- 1960. termelési aníét'ai

A korszerű szocialista nagyüzemei; üzemszervezési kérdéseiről tárgyaltak az állami gazdaságok vezetői és a tudományos élet képviselői kedden' és szerdán a Bábolnai Állami Gazda- ■ Ságban. A tanácskozáson megjelent' és felszólalt Erdei Ferenc akadémikus,- a Magyar Tudományos Akadémia • főtitkára és Petőházi Gábor földmű-- velésügyi miniszterhelyettes. Foglalkoztak a korszerű mezőgazdász nagyüzem fejlődésével kapcsolatom' kérdések! el. többek között a term lés szakosításával, a termelési mér--; tek növelésével, a vállalati és fel* ‘ ; szintű irányítás módszereivel. (MT '

— TÖBB MINT TÍZEZER forin: értékű könyvtára van már a tisz-*-' karád' Oj Élet Tsz-nek. A könyv ' többségükben szépirodalmi, tudciv nyos és mezőgazdasági szakismereteket tartalmazó művek.

A pártélet htrei

.Svakműi előadások |rárfntunkátok réwzére

A DIMAVAG pártbizottsága az idei oktatási évben nagy gondot fordít arra, hogy minél többen vegyenek részt a különböző szakmai tanfolyamokon. Ezeket az előadásokat azzal is segítik, hogy a hallgatók;:; olyan kérdésekről tájékoztatják, amelyek közvetlenül foglalkoznak a gyár termelésének alakulásával.

ötletes kezdeményezés a vezető funkcionáriusok részére indított előadássorozat, amely a vállalat tevékenységének elemzésével foglalkozik. Ezeket az előadásokat a Nehézipari Műszaki Egyetem tanárai, oktatói tartják. Első alka'ommal S*"- nyogh Zoltán elvtárs: A pártellenör- zés szerepe és szükségessége a v'- lalat tevékenységében — cimmsí tartotta meg előadását. Utána a termelékenységről, az önköltség elemzéséről, ezt követően pedig az üzemi eredmény elemzéséről tartottak előadást.

KommuniNta szombMok az építőiparban

Azokban a termelőszövetkezetekben, amelyeket a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat patronál, a nyár és az ősz folyamán gyakran lehetett látni szombatonként munkásokat, akik az épületek körül szorgoskodtak. Serfőző József elvtárs, a vállalat pártbizottságának titkára hétről-hétre felkereste az általuk patronált tsz-eket. ahol bizalommal fordultak hozzá és kérték az építőmunkások segítségét. A pártbizottság titkára tapasztalatait, a tsz-ek kérését mindig elmondta a vezetőségnek. a tagságnak. így született meg az a gondolat, hogy szervezzenek kommunista szombatokat, amikor is önként jelentkező elvtársakkal részt vesznek a termelőszövetkezetek építkezésein, a régi épülete!; renoválásában.

A kommunista szombatok eredményeként több termelőszövet kéz .:t jutott új épületekhez. Gagybátor- ban sertésólat, Alsógagyon istállói és juh-hodályt. Fügödön pedig nagy- mennyiségű betonozást és falrakóst végeztek el. A párttagok kezdeményezéséhez igen sok pártonklvü!; építőmunkás is csatlakozott, közel 180 dolgozó vett részt a tsz-ek segítésében 1200 munkaórával.

A* oktatás színvonalának emeléséért

Az oktatási reformtervezet megjelenése óta a Nehézipari Műszaki Egyetem pártbizottsága gondos és körültekintő munkával igyekszik hozzájárulni az oktatási színvonal növeléséhez. Az egyetemnek az iskolareformmal kapcsolatos feladatait pártbizottság! ülésen részletesen megtárgyalták és több intézkedést javasoltak az egyetemi tanácsnak.

amit már a jövő évben kísérletképpen be is vezetnek. Ilyen elgondolás volt például, hogy a tanszékek a maguk területén már ezekben a hetekben szervezzék meg a kísérleti oktatások végrehajtásához szükséges feladatokat. A bányamérnök! karon üzemi munka közben kívánjak oktatni a hallgatókat. A gépészmérnöki karon a tervek szerint a nyárba nyúló félévben két hetet az egyetemen. két hetet pedig a D1MAVAG- ban gyakorlati munkán vennének részt a hallgatók. A kohómérnöki koron a nyári termelési gyakorlatok idejének növelését tervezik, ami szintén sok segítséget nyújt majd a hallgatóknak a termelés megismeréséhez. a magasabb szaktudás megszerzéséhez.

Az egyetemi tart ács jóváhagyta a pártbizottság javaslatait. A megye és Miskolc nagyüzemeitől azt kérik, hogy a tervezett kísérleti oktatásokhoz nyújtsanak minél hathatósabb segítséget.

löbh mczöga/dasáxi gép

Egész évt>en jól ismerte a termeléssel kapcsolatos feladatokat a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat párt- szervezete s ennek eredménye most az év végén mutatkozik meg a legjobban. A termelés pártellenőrzésc során több alkalommal tárgyalták az éves tervvel összefüggő kérdéseket. így többek között az egyenletes termelést, a munkaidő jobb kihasználását, az exportterv maradéktalan teljesítését és több fontos tényezőt, ami segíti a vállalat munkáját. A párttagok figyelmét többször is felhívták arra, hogy a légfékes kompresszorokat igyekezzenek minél jobb minőségben gyártani, hogy minél több Zetor-traktor dolgozhasson a földeken. A Szovjetunió részére 12 zöldborsó-cséplőgépet készítenek, a hazai mezőgazdasági gépek részére pedig 4000 féle alkatrészt.

A műhelyekben a párttagok és a párton kívüliek közös munkával pontosan igyekeztek tartani a ha'ái- időkel. A pótalkatrészeket készítő Vaszil Andor brigádja a legjobb pártonkívüli brigádok közé tartozik. Bujdos Ferenc elvtárs brigádja a kompresszorok gyártásában ért cl jó eredményeket. Szigeti József elv- társék pedig szintén a pótalkatrész készítésénél véglett munkával bizonyították be, hogy adósság nélkül kezdik meg az új évet

A dolgozók elhatározták, hogy megszerzik az élüzem címet. Ez nem lesz könnyű, hiszen tavaly 36, tv. évben pedig 9ii millió forint értékű tervet kell teljesíteniük, mégis azt akarják, hogy december 25-rc befejezzék az éves tervet, ami azt Jelenti. hogy több gépet adnak terven felül a mezőgazdaságnak.

Beszélő számok

Jákfalva tsz-községet úgy emlegetik, mint a megye legrosszabb termelőszövetkezetét. Sajnos. így is van. Bajok vannak a vezetésben. a tagság hozzáállásában. Munka helyett vitatkoztak, így aztán elmaradtak a növényápolással, a betakarítással, s végül saját magukat károsították meg.

A megyei és járási szervek segítsége nyomán lassan jóra fordul a helyzet. megjavul a vezetés, a tagság belátja az elkövetett hibákat és megvan a remény, hogy jövőre a jó tsz- ek közé küzdi fel magát a tsz-község.

Nézzük meg azonban az érem másik oldalát is. Ez a legrosszabb tsz- község—a felsorolt hibák dacára is! — jóval többet értékesített az államnak. mint a járás azonos adottságaival rendelkező másik község, ahol még egyéni gazdálkodás folyik. Ez a másik község Trizs. amelynek szántóterülete. talaj- és éghajlati viszonyai teljesen azonosak Jákfalva tsz- községgel.-!0 darabol 13 darabot

nem kell kommentár. Külö-j föidművesszövetkezeti boltban- 200 meg azt is hozzávesszük, mázsa kenyérlisztet, 50 mázsa ke- nyeret és 260 mázsa finomlisztet,

N. L

Allamkölcsör.-sorsolások 1961-ben

Nagy László 12 tagú brigádja igazán szorgos munkával igyekszik ösz- szeszerelni a gépeket. Íme: a törőmű betonlapja már kész (2. kép), beszeAz Országos Takarékpénztárban elkészült az állami kölcsönsorsolások jövő évi menetrendje. 1961-ben az ideihez hasonlóan — négy alkalommal i-s/. áliamk'ilcM u;

den esetben három-három Pékek:’- 1-snrt «orsóinak kel nap akiit.

Az 1.. az 5. és a 6. Békekölcsön első félévi húzását március 12-én és 13-án, a második félévi húzását pedig szeptember 10-én és 11-én rendezik, a 2.. a 3. és a 4. Békekölcsönt először jón. 29-ér és 30-án. majd az év végén, d*- cember 30-án és 31-én sorsoljál Az Első Békekölcsönre a két h záson 38.3 millió forintot, a másodikra 52,5 millió forintot, a hárma

dikra 90 millió forintot, a negyedikre 55,2 millió forintot, az ötödikre 61,6 millió forintot, a hatodikra pedig K8.8 millió forintot sorsolnak ki '•:vő évben tehát a hat államkölcsönből 12 sorsoláson összesen több mint I .«00 000 kötvényre 386,4 millió forintot kapnak vissza nyeremény és törlesztés forrná iában a kötvény- tulajdonosok.

forinttal haladja meg az idei sorsolásokon kihúzott nyeremények ösz- szegot. Az elkövetkező években a hal békekölcsönre kisorsolt kötvények száma és a kihúzott összeg hasonlóan tovább növekszik majd

hogy a jövőben könnyebben keresik a kenyeret — mint a gépek irányítói —, de hát van, ami elszomorító. Figyeljék meg a 4. képet:

A kőbányászoknak esőben, sárban, hóban, fagyban több mint két és félszáz méterre kell tolni a kővel megrakott csillét. Előfordul, hogy a csille leesik a sínről, s micsoda emberi erőfeszítést követel a visszarakasi! Valaki megkérdezhetné, mór összeszerelték a rakodógépet, s nem kerülne nagy megerőltetésbe néhány dömper beszerzése, miért nem állítják munkába a gépeket? A válasz mélységes hallgatás. A sok millió forintos importgépek ugyanis — összeszerelésük után — közel egy évig állnak majd a szabad ég alait és csak 1962-ben kezdik meg működésűket (?!) Hogy miért? A rakodógépek árammal működnek, s habár a gépek itt vannak, — sok milliót ölt bele államunk —, valaki, vagy valakik jóvoltából a transzformátort csak a jövő év valamelyik hónapjában kezdik építeni. Hogy ki ezért a felelős? Mi nem tudjuk. Azt sem

hez szükséges nehéz gépeket akármilyen úton nem lehet a hegyre szállítani.

Az állami gazdaság vontatói segítségével mind több és több gépal- kp(, ' „"»Htanak a hegyre, ahol

felelő minőségi anyagot biztosit az átépítéshez.

A beruházás második szakaszában

tudiuk. hogy keresik-t egyáltalán u felelősöket...

Csorba Barnabás

Foto:

Szabados György

felé, pótkocsiján súlyos alkatrész cipel szorgos hangyaként a hegytetőre. A hegybe ékelődött kőbányá ban megszokott ütemben halad í munka, a kőbányászok egykedvűer robbantják, fejtik s csillékbe rakják a követ; nekifeszülnek s töbt mint kétszáz métert tolják a csilléket a síneken, hogy a faalkotmányból álló feladóállomásról drótkötélpályán a vasúti leadóállomásra küldjék.

Lassan harminc éve folyik így, ké- zierövel a kötermelés. 1956-ban megkezdték a bánya átalakítását. Mini Kádas Kálmán elvtárs, az üzem vezetője elmondotta, az átalakítás kél ütemben történik. Az első — mintegy öt és félmillió forintos — beruházás az egyenletes termelést, a minőségjavítást eredményezte. Előfordult, hogy a vasút valami ok miatl nem adott vagonokat. A kőtermeléssel le kellett állni, nem volt tárolóhely. Ezért — mint 1. képünk h ábrázolja — felépítették a puffer- tárolót, — amelyben 4—5 nap termelését is tárolhatják, — a silóosz- osztályozót, a törőházat, amely megszór is meg kellett építeni — mintegy 1 milliós költséggel — a bányához vezető utat, hiszen a’gépcsítésrelték a gépeket, s jelenleg az adagoló berendezést készítik. A brigád is igen jó eredménnyel végzi munkáját: november 15-re — több héttel a határidő előtt — összeszerelte a törőmüvet. A munka nem volt könnyű, iási gépről van szó. A legnagyobb > tonnás volt (két Sztálinyec vonata fel). Egy hibás mozdulat, s gépalkatrész a mély völgybe zuA nehéz, fárasztó emberi munkát ii jövőben gépek helyettesítik. A kézi rakodást felváltó — két és félköbméteres — csehszlovák rakodógépek meg is érkeztek. Az említett Nagy-brigád az egyik rakodógépet <3. kép) már össze is szerelte s az állami nzdaságtól néha-néha kölcsönkapott .-.ne talpas vontatók cipelik a hegy- e a másik rakodógép alkatrészeit. Építik már a dömper-garázst, — a „kutyázás" helyett dömperek szállítják majd a törőműhöz az útburkolásra kiválóan alkalmas követ. De... valamin még változtatni kellene. Nagyon jó dolog az, hogy társadalmunk gépesített termelést akar itt is megvalósítani. A kőbányászok nagyon jó érzéssel gondolnak arra.

— mintegy 36 milliós költséggel -- teljesen megszüntetik a nehéz fizikai munkát A kőfejtést, termelést, szállítást gépekkel végeztetik. No, ez már jóval nehezebb felad?!. r" •A falun keresztül haladó s a mély völgy fölött enyhén kanyargó, kissé meredek út vezet a tarcali kőbányához. A fehér korláttal csipkézett úton lánctalpas vontató dübörög felEgy bánya jelene és jövője