Észak-Magyarország, 1960. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-02 / 284. szám

2

eSZAKMAGTAEOSSZXO

Hadseregünk a béke hadserege

tették, népi államunk biztosítja elhelyezkedésüket a polgári életben. A honvédelmi törvényt a maga nevében elfogadta ős az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta.

Varga Gábomé, a magyar nők, a magyar anyák nevében szólt a törvényjavaslathoz. Hangsúlyozta: a nők becsülettel helytállnak a »munkában, ott vannak a tudomány és a művészet művelői között, részt vesznek a hatalom gyakorlásában, természetes tehát, hogy hallatják szavukat a haza védelmével kapcsolatos kérdésekben is.

A magyar asszonyok a béke híved. Tiltakoznak az Imperialista háború« tervek, a pusztítás, az öldöklés tervei ellen. Népünknek békére van szüksége ahhoz, hogy nyugodtan építhessük tovább szocialista hazánkat, a magunk és az utánunk következő nemzedékek számára. Helyeseljük tehát, hogy van, aki vigyáz határainkra. őrködik munkánk, vívmáazt biztosítja, hogy becsülettel védjük gyárainkat, földjeinket, iskoláinkat, életünket. A törvényjavaslatot elfogadásra ajánlotta.

A vita lezárása után az országgyűlés a honvédelmi bizottság által előterjesztett módosításokkal — egyhangúlag elfogadta a honvédelemről szóló törvényjavaslatot. Ezután megválasztották a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége által Javasolt személyeket a Legfelsőbb Bíróság népi ülnökeivé. Végül Rónai Sándor elnök javaslatára az országgyűlés úgy határozott, hogy legközelebbi ülését december 7-én. délelőtt 11 órai kezdettel tartja, s napirend szerint a nemzetközi helyzetről szóló beszámolót, valamint a mezőgazdaság helyzetéről és a soron kővetkező feladatokról szóló beszámolót tárgyalja. (MTI)

Ülést tartott a Miskolc Városi Tanács végrehajtó bizottsága

Csütörtököt) délelőtt tartotta szokásos ülését ,a Miskolc Városi Tanács végrehajtó bizottsága. Áz ülésen négy. napirendi pont szerepelt.

Elsőnek az elnöki jelentést hallgatták meg a résztvevők a lejárt határidejű vb. határozatok végrehajtásáról és a vb. jogkörében hozott elnöki döntésekről. Második napirendi pontként a községfejlesztési tervek teljesítését vitatták meg, majd a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat dokumentációs vizsgálatának eredményeit tárgyalták. Befejezésül különféle bejelentések és javaslatok hangzottak el.

A kubai szakszervezeti küldöttség látogatása a SZOT-ban

A hazánkban tartózkodó kubai szakszervezeti küldöttség csütörtökön látogatást tett a SZOT-ban. A hős kubai . munkásosztály, .képviselőit Brutyó János, a SZOT főtitkára. Beckl Sándor, a SZOT titkára és Szilágyi Sándor, a SZOT nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője fogadták.

Lobogózzuk fel Miskolcot december 3-ra

flz Országgyűlés elfogadta az új bányatörvényt és a honvédelemről szóló törvényjavaslatot

(Folytatás az 1. oldalról.) i mégis eltűrték, hogy a bányászati vi- . szonyokat hazánkban előbb a Miksa- . féle bányarendtartás, majd az alsó- ausztriai föhercegségek egykori hűbéri viszonyait tükröző 18J54. évi osztrák általános bányatörvény szabályozza. Eltűrték, mert rendelkezései megfelellek osztályérdekeiknek. A nagybirtokosok nőm szívesen váltak meg a földjükben lévő szén hasznaitól, a bányavállalkozók pedig nem kívántak lemondani, arról a lehetőségről, hagy a bányákban a munkabér, s a munkaidő ne legyen szabad alku tárgya, valamint, hogy ne foglalkoztathassanak gyermekeket és nőket. Nem kívántak korszerű bányatörvényt már csak .azért sem. hogy a bányászok képviselői. vágj’ a szakszervezel semmiféle ellenőrzési jogot n# kaphasson a termelés, vagy a biztonság kérdéséEzután rámutatott, hogy pl. az- ■egyik- hivatala:; statisztika azt a megdöbbentő képet nyújtja 1902-ból.

* bányászatban ét, az akkor még hozzátartozó kohászatban az össze? dolgozók' közel egytizede ; gyermek- volt. lehet.- hogy- a feudalizmus kéoviselői megalkudtak volna a munkáskérdésben a. bányavállal- r kozák rovására, s lehet, hogv a bányavállalkozók egyetértettek volna a

szén kárpótlás nélküli szabaddatete- lében a nagybirtokosok rovására, azonban-mindketten úgy igyekeztek elhárítani az érdekeiket végülis erősen sértő veszélyeket, hogy közösen zátonyra juttatták a bányajogi kodi- tikáció hajóját

polgári törvénykönyv kiadása után az egykori uralkodó osztályok egyik'régi mulasztását pótolja. amikor bányatörvényt alkot.

Az 1956. óla egyéb területen megkez- dődött különböző kodifikációs munka bányászati vonatkozásai nagyban hozzájárultak a megfelelő gazdasági alap kialakulásához és megszilárdulásához. Ezek közül külön ki keU <rrelni a polgári törvénykönyv szerepét. amelynek a tulajdonjogi, a szolgalmi és a kártérítési kérdésekkel kapcsolatos szabályaihoz viszonyíthattuk a bányászati adottságokat.

— Egy re szélesebb körre terjednek ki a földtani kutatások, s ez megalapozta az ország -ásványkincs-védelmének biztosítását; a tervszerű kutatása*, a felkutatott, ásványi nyersanyagok nyilvántartása és megfelelő értékelése viszont szilárd alapot, teremtett ahhoz, hogy a föld méhének kincseivel á népgazdaság igényei szerint gazdálkodjunk.

külszíni fejtés területét szakszerű munkával Ismét mezőgazdasági művelésre alkalmassá tesszük, vagy erdőt telepítünk a bányászati célokra elvont területre. Bizonyára sok hány akár térítési eljárást előzhetünk meg a törvénynek azzal a rendelkezésével is. amely kimondja, hogy a községek távlati rendezési terveinek összeállításakor gondosan figyelembe kell venni, nem kezdődik-e a következő években az érintett területeken bányaművelés.

Jakab Sándor

felszólalása végén indítványozta, bogy a műszaki egyetem bányászati tagozatán tegyék kötelezővé a bányatörvény oktatását.

A kővetkező hozzászóló. Klujber László képviselő arról beszélt, milyen nehézségekkel kell bányászainknak megkiizdeniök a föld mélyén. Évröl-évre sok kárt okoz a betörő víz, a sújtólég. stb. örvendetes, hogy e veszélyek elhárítására államunk hathatós intézkedéseket tesz. A törvénV például előírja, hogy a bányaüzemek műszaki—gazdasági tervükbe vegyék be a szükséges óvó- intézkedéseket és gondoskodni kell a meofe'elő költségfedezetről is.

Különösen jelentősnek tartom a törvénynek azt az intézkedését, amely előírja: az államigazgatási szervek kötelesek előseeíteni a bányászat munkáját. Rendkívül sokat tehetnek a bányászok letelepedési problémáinak megoldásáért, bizonyos beruházások és egyéb anyagi eszközök előteremtéséért is. Meggyőződésem — mondotta befejezésül Klujber László —, hogy a törvény- tervezet rendelkezései helyesek, indokoltak, Jók. Paragrafusai kifejezésre juttatják, hogy államunkban valóban a legfőbb érték az ember. A törvénytervezetet elfogadom és az országgyűlésnek elfogadásra ajánMolnár István képviselő a bányamunkák gépesítéséről, a bányák műszaki színvonalának fejlesztéséről beszélt.- Elmondta, hogy ma már a bányamunka egy sor ágában szállító, rakodó és egyéb gépek könnyítik a nehéz fizikai munkát. Ma már az összes szállítás 57,3 százalékát gépi erővel bonyolítják le." Van olyan bányánk Is, ahol a rakodág gépesítése eíérte a 88.4 százalékot, a fejtésrar k$>dás pedig a 76.7 százalékot

— A törvénytervezet irányt mutat- a bányászatnak a műszaki fejlesztés, a tudományos, kutatási és kivitelezési problémák megold4*ában.0 gegíti bán.váseatunk ötéves tervének megvalósítását ezért a törvényt mz or- szággyűTésnek elfogadásra ajánlom.

Az országeyfilés a hozzászólások után úgy határozott, hoev Jakab Sándor képviselő Indítványát,

— amely szerint az új törvényt, mint tantárgyat, oktassák a műszaki egyetemen — megvitatásra

az ipari bizottsághoz utalja.

A bányászatról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta.

A magjai- nép békében akar élni a világ minden népével

Ebédszünet után az országgyűlés áttért a honvédelemről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Elsőnek Czinege Lajos honvédelmi miniszter emelkedett szólásra.

Bevezetőben hangsúlyozta, hogy kormányunk mindenkor a békés egymásmelleit élés, valamint az általános és teljes leszerelés mellett száll síkra. A magyar nép békét akar, békében kíván élni a világ minden népével, országával, tekintet nélkül annak társadalmi rendjére Ószintén hívei vagyunk az általános és teljes leszerelésnek, annak, hogy az emberiség egyszersmindenkorra megszabaduljon az annyi szenvedést okozó és a mi korunkban az egész emberi, társadalmat alapjaiban fenyegető háborúk rémétől.

A ' továbbiakban rámutatott, hogy a békét, hazánk szabadságát és függetlenségét azonban nem elég csupán szeretni, vagy óhajtani,

— biztosítani is kell annak megvédését.

Népünk helyes úton jár. igazságos ügyet véd, amikor a béke és a szocializmus ügyét szolgálja és azt is jói tudja, hogy a mi oldalunkon van nemcsak az igazság, hanem az erő Is; olyan erő, amely képes megfékezni a háborúra szervezkedő imperia- ; lista kalandorokat A dolgozó emberek százmilliói nem akarnak hábo- • rút Velünk, a békeszerető államok : ka! együtt lépnek fel világszerte a i háború erői ellen. A béke erői soha i nem voltak ily hatalmasak, mini t napjainkban.

i Emlékeztetett arra, milyen sok szenvedést okozott népünknek a ké'- imperialista világháború. Ml, . ma- i gyár dolgozók az elmúlt négy évtl- i- zed alatt kétszer ts végigéltük f s pusztító világháború minden szenve- dését és megtanultuk, hogy a sza- badság, a béke, s a szocializmus sze a retetének együtt kell járni azzal l. hogy készek legyünk meg is véden i- a békét, a szabadságot, a független a séget a profitéhes monopoltőke kísérletezéseivel szemben. Joggal nyugtalanítja, népünket — miként a békeszerető emberek százmillióit is — hogy tizenöt évvel a második világháború befejezése után a legre- akciósabb burzsoá körök ismét pénzzel, hadianyaggal segítik az agresszív nyugatnémet mnitari*mu* újjászületését, felfegyverzését. Azt p német militarizmust. amely már kétszer borította lángba a világot, s nmelv az Egyesült. Államoktól kapott rakéták és más korszerű fegyverek birtokában egyre agresszívabb követelésekkel lép fel. s kiképző központjait egyre szélesebb körben igyekszik különböző országok területére is elhelyezni.

Né"tt«K hé*réb»n akar élni. s a szocialista haza szeret-tétől áthatva véd“l»*>ezi

Ezért a nóo akaratából megválasztott országgyűlésnek a néo iránti szem kötelesség'’, hogv országunk társadalmi és állnmrend»ének megdeiemmel kapcsolatos alanolveke*. feladatoké». köteleze*t«éPeket Ezek a kö'o’czeitségek nénünk «oonit is Jelentik, Jogot arra. how védiük or- «»«ptinkpi *»M»vre szépülő életünké*, vívmányainkat, a szTviMi^mm-t és ezzel becsűidtől kivegyük részünkéi a7. emberiség nagy ü*m*-ek a Világ békéjének véd címezéséből is.

ezután emlékeztetett arra, hogy a Magyar Népköztársaság Alkotmánya az állampolgárok jogai és kötelességei sorában rögzítette az általános védkötelezettség elvét, kimondva, hogy a haza védelme a Magyar Nép- köztársaság minden polgárának szent kötelessége. Alkotmányunk keletkezése óta gyökeresen átalakult, mélyrehatóan megváltozott államunk gazdasági, társadalmi és politikai szerkezete, fokozatosan kiépül az egységes és teljes szocialista jogrendszer. Ennek jegyében születtek meg legfontosabb törvényeink: a tanácstörvény. a rrtunka törvénykönyve, a családjogi törvény, a polgári törvénykönyv és számos más, kiemelkedő fontosságú szocialista jogszabály. így került most országgyűlésünk elé a bányászatról szóló törvényjavaslat is. valamint az alkotmányos honvédelmi' kötelezettség tartamának és a honvédelmi igazgatás rendjének szabályozásáról szóló új honvédelmi törvény. Időszerűségét és szükségességét az is indokolja, hogy ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásával olyan honvédelmi vonatkozású törvények vesztik hatályukat. amelyek a letűnt népelnyomó rendszer hagyatékai, sót éppen a terror uralmának csúcspontjára törő Horthy-fasizmus időszakának jellegzetes termékei.

A most előterjesztett törvényjavaslat a szocialista humanizmus eszméjétől áthatva szabályozza a honvédelmi kötelezettségeket, a . legmesszebbmenően méltányolva az állampolgárok érdekelt.

A törvényjavaslat az alkotmányban' meghatározott elvek alapján egységes rendszerbe foglalja a honvédelemmel kapcsolatos kötelességeket és jogokat. Éppen ezért meggyőződésünk, hogy népünk helyeslésével találkozik az új törvény. Népünk bízik hadseregében, a Magyar Népköz- • társaság fegyveres szerveiben és büszke katonafiaira.

Befejezésül aláhúzta, hogy az országgyűlés napirendjén szereplő törvényjavaslat a tényleges helyzethez képest semmiféle alapvető változást nem jelent, csupán annak törvényi kereteit helyezi új, társadalmi rendünknek ipegfeleló alapokra.

Ezután Szomszéd László, az országgyűlés ■ honvédelmi Bizottságának titkárt* terjesztett* *1« A Mm»A~ ság jelentését. Hangsúlyozta, hogy a honvédelmi bizottság behatóan megvitatta a napirenden lévő, törvényjavaslatot és módosításokkal elfogadta. Az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja.

A törvényjavaslat vitájában ezután Keleti Ferenc országgyűlési képviselő-szólalt fel.

Az előttünk fekvő törvény — mondotta — világosan kifejezi: hadseregünk a béke hadserege, a honvédelem valóban a haza védelmét Jelenti.

Tudjuk, egyszer eljön az az Idő, amikor a kardokból valóban ekevasat kovácsolhatunk. Addig népünk minden segítséget és támogatást megad katonáinknak, hogy jól teljesíthessék szolgálatukat, védjék határainkat — teljesítsék kötelességüket. Katonáink pedig szívesen vállalják a szolgálatot. Tudják, hogy ha hivatásukat telj es íA Miskolc Városi Tanács végrehajtó bizottsága felhívja a város lakosságát, üzemelnek. Intézményeinek vezetőit, hogy december 3-a. városunk felszabadulásának 16. évfordulója tiszteletére a lakóházakat« üzemeket, középületeket lobogózzák fel. A zászlódísz december 2-tól kö- szöntse városunk felszabadulásának évfordulóját.

A baráti eszmecsere során a SZOT vezetői tájékoztatták a vendégeket népgazdaságunk fejlődéséről, a második ötéves terv perspektíváiról, a magyar szakszervezetek tevékenységéről és válaszoltak a kubai küldöttek számos kérdésére. (MTI)

Legfőbb érlek az ember

— A tervezet rendelkezései a jövőre is irányt szabnak. Az a tény. hogy a bányászat a törvény által megadott keretek . között szilárdan teJJesíthéti feladatait, azt is Jelenti, hogy a jövőben nagyobb gondot fordíthatunk a műszaki fejlesztésre, a munkaidő megrövidítésére és-a nehéz bányamunka gépesítés útján való megkönnyítésére. A munka és üzem- szervezés megjavítására, a beruházások koncentrálására és mindarra — a bányászat egészéhez viszonyítva részletkérdésnek tűnő — feladatra, amelynek megvalósítása és kifejlesztése elmélyülő, komoly részletmunkák eredménye lehet.

— Felszabadulásunk óta ez az első olyan jogszabály, amely a megszilárdult gazdasági alapokon nyugodva egy iparág összes számottevő kérdését törvényi szinten szabályozza. Ez n tény is biztosítéka annak, hogy a bányászat az előtte álló feladatokat megoldja és a népgazdaságot ellátja a szükséges ásványi nyersanyagokkal.

Végül a miniszter elfogadásra ajánlotta a törvényjavaslatot.

Ezután dr. Sályl István, az ország- gyűlés Ipari bizottságának elnöke, a bányászatról szóló törvényjavaslat előadója mondott beszédet. Bevezetőben méltatta a törvényjavaslat beterjesztésének jelentőségét. A törvénytervezet tárgyalása arról tanúskodik. hogv az elmúlt másfél évtized alatt hazánkban leraktuk a szocialista bányászat alapjait. A felszabadulást megelőzően a szén nagyrésze teljesen kezdetleges, sokszor csak Időszakosan működő bányákból került ki. Ércbányászatunkat mindössze négy hiányos és elavult felszerelésű ércbánva képviselte, a bauxitbányászat pedig csuoán három — korszerűnek egyáltalán nem nevezhető — bányában folyt. Csak az ásványi kincsek állami tulajdonba vétele tette lehetővé hazánk ás- ványvagyonának egységes elvek alapján történő felkutatását, feltárását és kitermelését.

Hazánk szénkészlete mai Ismereteink szerint csaknem ötmilliárd tonna, amelyből körülbelül három milliárd tonna tekinthető a becslések szerint kitermelhető szénvagyonnak. Ez a mennyiség körülbelül százszorosa évi széntermelésünknek, ami felhívja a figyelmünket a földtani kutatások fontosságára is. Kedvezőek köolajbányészatunk fejlődésének kilátásai. Jelentősek a íöldgáz- ' kutatás utóbbi években elért eredményei, amelyek most már - alapot adnak országos földgázvezeték-hálózat kiépítésére.

. A bányatörvény-tervezet Wdol- ' gubásában, szorosan együttműködtek tóállamlgazgatás szervei és a tzak- tzeryciát. A beéj&ezett mintegy másfélezer javaslat, vélemény, ezúttal is bebizonyította, milyen helyes cs . eredmény«. ha jelentős jogszabályo- ; tot .az., érddkelt dolgozók, tudósom ■véleménye alapján készítünk elő. Ugyanakkor tapasztalatcserére külföldre küldtük az előkészítő bizottságok néhány tagját, akik a baráti államokban megismerkedtek az ásványi nyersanyagok kitermelésére • vonatkozó jogswibálydkkal és azok gyakorlati eredményeivel. Meghívtunk, vagy meglátogattunk nagy? tudású külföldi szakembereket, akikkel megvitattuk elgondolásainkat, így a tervezetben messzemenően érvényesültek barátaink tapasztalatai is, amelyeket mindenkor igyekeztünk sajátos viszonyainkhoz alkalmazni. A tervezet tehát dicséretes kollektív . munka eredménye.

Beszéde végén a bányászatról szóló törvénytervezet politikai jelentőségét méltatta. .

Ez a törvény tervezel kiemeli a bányászatban a biztonság és a gazdaságosság szerepét. Megtestesül benne az az elv, hogy a legfőbb érték az ember, s bogy az áaványi nyersanyagok, a bányavagyon társadalmi tulajdon, amelynek védelme mindenkinek a kötelessége.

Ugyanakkor a törvény védelmet nyújt minden rabló bányászkodással

— Másodszor az adja meg a tervezet jelentőségét, hogy tételesen kifejti az állam bányászati joga érvényesítésének a szabályait és ezzel biztosítja az iparágban a törvényességet. A jövőben a bányaigazgatás, a kutatás és a termelés gazdasági szervei egyaránt pontosabban Ismerik majd. hatáskörüket és feladataikat, tudják, milyen körben felelősek a bányászat működéséért. A tervezet nemcsak lerögzíti az elért eredményeket. hanem hosszabb időre irányt mutat a további fejlődés számára is. A tervezet meghatározott munkakörökben magasabb képesítést követel meg; ezzel elősegíti a bányászatban dolgozók műveltségi színvonalának emelését és biztosít ja szakmai tudásuk korszerű bővítését.

— Végül pedig feloldja a törvény- tervezet a népgazdaság és az állampolgárok érdekeinek összhangba- hozatalával. megfelelő szabályozás útján azt aZ ellentétet, amelv a külszíni ingatlantulajdonosok és a bányavállalat között a bányászati tevé- k'mvség folytén elkerülhetetlenül felmerül.

MegváltozoH a bányászok élete

szer hasonló Jogrendszerétől.

A törvénytervezet 1961 július 1-ét javasolja az új bányatörvény hatálybalépésének időpontjául.

Az országgyűlés ipari bizottsága behatóan megvitatta a bányászatról «zóló törvénytervezetet. A bizottság határozatában azt javasolja. — s ehhez, mint a törvénytervezet előadója, — én is csatlakozom, hogy a2 országgyűlés a benyújtott formábar fogadja el és emelje törvényerőre í bányászatról szóló törvénytervezete — mondotta beszéde végén dr. Sály István.

A törvényjavaslat vitájában elő szőr Jakab Sándor Nógrád megye képviselő szólalt fel. Hangoztatta hogy a törvényjavaslat az egyéni é közösségi érdekek szem előtt tartá sával intézkedik az úgynevezett bá nyakárok elhárításáról, illetőleg ; bekövetkezett károk megtérítésérő: Jelentős megtakarításokat eredmc nyezhet népgazdaságunknak, fta

— Bányáink fejlődésével, műszaki felszereltségének javulásával együtt alaposan megváltozott a bányák népének élete is — hangoztatta a továbbiakban dr. Sályi István. A bányatelepek ma már rendelkeznek a városi lakosság igényeinek megfelelő kulturális létesítményekkel, a lakások száma csaknem megkétszereződött és új boltok, mozik, könyvtárak, szórakozóhelyek, kórházak, orvosi rendelők, bölcsődék, óvodák épültek. Bányászaink jó munkájáról, e munka erkölcsi megbecsüléséről pedig nemcsak sok-sok kitüntetés tanúskodik, hanem az is, hogy a bányászokat ott találjuk az állam életét Irányító apparátus csaknem minden szintjén.

Dr. Sályl István ezután beszámolt arról, hogy

az új bányatörvény paragrafusaiban kifejezésre jut, hogy a szocialista bányajog minőségileg különbözik a kapitalista rend-