Észak-Magyarország, 1960. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-11 / 292. szám

Tasaraan, 1960. december 11.

K8ZARMAGTAROB8ZAG

ezelőtt ezen a területen kukorica táblák terültek el. Az egyik építő, a kubikosként ideérkező Tóth Imre, a városi pártbizottság mostani munkatársa igy emlékszik vissza.

— 1950-ben 700 kubikostársammal kezdtük a Jiunkát. Akkcr míg nem volt annyi gép mint manapság, ásóval dolgoztunk, talicskával, bordélyokkal hordtuk el a /öldet...

Az orszigépilé* hősi korszaka colt ez. Az ország különböző tájairól ideérkezett emberek zuhogó esőben, tér- digérő latyakban, hóban, fagyban, csikorgó hidegben ásták az alapot, betonoztak, építették az ország legmodernebb vegyiüzemét. Az építők egyrésze ma is itt van, itt él, másrészük elsodródott mos vidékre. A szántóföld helyén megállás nélkül termeli a műtrágyát a gyár, modern műutakon nagy surrogással futnak a járművek, az új lakásokban már berendezték életüket a kombinát dolgozói, az újváros parkjaiban, presszóiban szerelmesek adnak egymásaik találkát, s a technikumban nagy terveket szövögető fiatalok, esténként pedig az idősebbek hajolnak tudásszomjjal a lombikok fölé.

Üj. és ismeretlen terület vdtt a tervezőknek, építőknek a kombinát. Voltak gépek, alkatrészek, amelyeknek működését nem is ismerték, hiszen egyetlen prototípust készítettek csu- :án a kombinát részére. Egy h~zai gyártmányú kompresszor fel is robNéhány szó

az ipar I960, évi munkájáról

Az országos fejlődéssel párhuzumo-1 san fejlődött megyénk ipara is. A'

Az ipari termelés fejlesztésére a kormánytól kapott anyagi eszközök lehetővé tették, hogy* 1938-ban 1.7 milliárd. 1859-ben pedig 1,5 milliárd forint értékű ipari beruházásokat helyezzünk üzembe.

Sorolhatnánk további példákat ipari termelésünk gyors fejlődésének bizonyítására. Ügy gondolom azonban, a felsorolt adatok megjegyzések nélkül is önmagoktól beszélnek.

Az 1900-as esztendőben újabb adatok mutatják, hogy — a meglévő elmaradások és fogyatékosságok mellett is — figyelemreméltó lépéseket tettünk előre ipari termelésünk fejlesztésében. Az eredményesen végzett munka öröme tölt el valamennyiünket az eredmények láttán — ugyanakkor elgondolkodtatóak és figyel- meztetöek azok a jelenségek, amelyeket pl. a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának közleményeiben lévő számok alapján tapasztalhatunk.

Mit mutatnak a számok?

Megyénk ipari termelése az év első tíz hónapjában 1959-hez képest 10,3%-kal emelkedett és a teljes termelési tervet 104.10'0-ra teljesítettük. Legfontosabb termékeinkből, pl. vil- lamosenergiából. barnaszénből, cementből. égetett-tégIából, hengerelt, acélból, nitrogénműtrágyából, tejből stb. túlteljesítettük a tervet, s ugyanakkor jelentősen többet termeltünk az előző évinél.

A tervek mennyiségi előírásainak teljesítése terén a helyzet nem mindenütt ilyen egyértelmű, mert 6 jelentősebb vállalat nem teljesítette első tíz havi tervét, s emellett több fontos termékből, pl. acélnyersvasból. papírból, vajból, stb. 100 százalék alatt termeltünk.

Export-kötelezettségeinknek megyei szinten eddig 108,8%-ra. kooperációs kötelezettségeinknek 109%-ra tettünk eleget. A jó teljesítések mellett azonban a III. negyedév végén még lemaradásban voltunk néhány terméket illetően.

Az ipar termelékenységi tervét az év első tíz hónapja alatt 104.3%-ra teljesítette, s az 1959. évinél 5,9%-kal magasabb termelékenységgel dolgozott. A munka termelékenységének 5.9%-os emelkedése lehetővé tette, hogy az első tíz hónap 1959-hez viszonyított termelés emelkedését — 57,8%-ban — a termelékenység növekedéséből fedezzük. Ez mindenképpen dicséretre méltó eredmény, de körültekintőbb munkával lehetett volna jobb is. Nem volt egyenletes a termelékenység alakulása. Nem történt mindenütt a tervezés kellő gondossággal, számos üzemben a

■Bwmelrs növekedése Termelékenység növekedése melékenység növekedéséből min. Termelési költségek csökkentése

Iparunk termelési, termelékenységi, önköltségi eredményei az országos átlagos előírásnál kedvezőbbek, s ezen tervek 1960. évi előírásait túlteljesítettük.

Végeredményben ez a munka a dolgozóknak a párt politikájához való ragaszkodását tükrözi. Dicséret illeti az. üzemek munkásait. vezetőit, párt-, szakszervezet és KISZ-szervczcteit.

Jó eredményeink komoly hozzájárulást jelentenek az egész népgazdaság fejlesztéséhez, a második ötéves terv jobb megalapozásához, az életszínvonal emelésének biztosításához.

A hároméves terv folyamán elért jó eredmények a termelőkapacitások jobb kihasználásából, a termelés gazdaságosságával való hozzáértőbb foglalkozásból, az üzemek kollektívái szakmai és politikai felkészültségének növekedéséből, a bizalom légkörében kialakult jó kollektív összefogásból, a szocialista munkaverseny vállalásainak teljesítéséből, s nem utolsósorban abból fakadtak, hogy népgazdaságunk erőforrásaiból ez év első három negyedévében kereken 1 milliárd forint ipari beruházást teljesíthettünk és 930 millió forint értékűt pedig üzembe helyezhettünk.

Megelégedettségre azonban semmi okunk sincsen, hiszen az együttes, viszonylag kedvező eredmények mögött több területen komoly elmaradások »annak. Ezek az elmaradások viszont részei azoknak az okoknak, amelyek az egész népgazdaság fejlődését hátráltatják. J

Az egyre javuló munka ellenére i bőségesen meg vannak a me- | gyei iparban is azok a hibák,

legutóbbi évek fejlődését az alábbi fontosabb indexek jelzik:

1937 IM8 IÍW

100% 121,5% «M".o

1M% UM ffi«*

mo'', ib«M% i».r*

100% Va'X'l 131,7%

múlt évben elértnél alacsonyabb termelékenységgel számoltak, emiatt a tervtűljesítcs mögött nem egy esetben a már elértnél alacsonyabb termelékenység volt: pl. állami helyi iparunk eddig 100,6%-ra teljesítette tervét, de emellett a múlt évinél 4.1%-kai kisebb termelékenységgel dolgozott.

Az év első három negyedévében a termelés növekedésének 68.4 százaléka származott a magasabb termelékenységből, az októberi visszaesés miatt alakult az első tíz hónap részaránya az előbb említett 57,8 százalékra.

Az elmúlt évinél jobb volt a gyártott leímckek egy részének minősége, ezt mutatják: a selejt csökkenése és a termékek jobb minőségű osztályainak részarány-növekedése is. Üzemeinkben számos új gyártmányt készítettek. Bizonyos fokú előrelépés történt a korszerűbb, nagyobb termelékenységű gyártási eljárások bevezetéseben.

A termelés költségei az első három negyedévben 3,35%-kal voltak alacsonyabbak az 1939. évinél, a tervezetthez képest pedig 0,35%-kal alacsonyabb köllségszinttel dolgoztunk. Az összkép a költségek csökkentésében igen örvendetes és nagy reményekre jogosító. A részletek vizsgálata után azonban a mérleg a következő: pl. a minisztériumi iparban a tervezett költségszintet a vállalatok háromnegyed része teljesítette, illetve túlteljesítette. s a tervhez képest 85 millió forint a megtakarításuk, egynegyed része a vállalatoknak a tervtől magasabb költségszinttel dolgozott s emiatt ráfizetésük 45 millió forint. Emiatt végeredményben a megyében elért költségmegtakarítás a tervezetthez képest az év első háromnegyedevében 40 millió forint. A tervezettnél magasabb költségszinttel dolgozó vállalatok között találjuk többek között a Borsodi Szénbányászati Trösztöt. Ózdi Kohászati Üzemeket. December 4 Drótműveket, kőbányákat stb. Iparunk költségeinek legnagyobb tétele — 60%-a — az anyagköltség. Üzemeink egyharmada a tervezettnél magasabb anyaghányaddal dolgozott, a többlet-költségek a három legfontosabb iparágban: pl. a bányászatban, kohászatban ót gépgyártásban meghaladják a 80 millió forintot.

Legfontosabb termékeink közül • szén. viJlamosenergia, kőolaj, vasérc acél. nitrogénműtrágya, égetett tégla önköltsége a tervezettnél és az előző időszak önköltségénél is alacsonyabb volt. Megyénk iparának 1960. évf eddigi munkáját — az előbbi vázlatos felsorolás alapján — összefoglalva, a következő képet kapjuk:

T^.rÜgo,Mn Megyei összes Ipar iSj9-pen der« eddig elírt erednté- eredményekhez nyel 1939-hez

képest képest

M • io.i %

M% 3.9 %

amelyeknek kijavítására a Politikai Bizottság szeptember 13-i határozata felhívja figyelmünket.

Igen sok javítani való van a gyártási technológiák korszerűsítésében, a fegyelem megszilárdításában. Üzemeink műszaki-gazdasági mutatószámai jóval alacsonyabbak a fejlett iparral rendelkező államok mutatószámainál. Sorolhatnánk tovább azokat az okokat, amelyeket mindig szem előtt kell tartanunk, hogy megóvjuk magunkat és munkatársainkat az elbizakodottságtól.

Szükséges az üzemekben továbbra is számvetést készíteni az elmúlt évek eredményeiről, az elkövetett hibákról. Hasznosítsuk a szerzett tapasztalatokat sokoldalúan a Politikai Bizottság szeptember 13-i határozatának végrehajtásánál úgy, hogy a lazaságokat a munka minden területén számoljuk föl. Az év hátralévő, viszonylag rövid idejét jól fel kell használni arra, hogy az elmaradásokat a lehető legkisebbre csökkentsük, s Igyekezzünk feladatainknak tételesen, részleteiben is eleget tenni. Üzemeinkben folynak az előkészületek az 1961-es év beindítására, a termelési feladatok lényegében ismertek. A pártszervezeteknek is fokozottan kell ebben az időszakban ügyelni arra. hogy a tervezésben és az elvállalt feladatokban messzemenően érvényesüljenek a népgazdaság érdekei, a VII. pártkongresszus irányelvei.

Dojcsák János.

a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetői«

Ötéves a Borsodi Vegyikombinát

kan már úgy tekintik a vegyiműveket, mint végállomást. Eddig 461 lakás épült a kombinát dolgozói részére. Persze vannak sokan, akik a saját házukban laknak, a faluban. Sok család „teljes létszámmal" dolgozik a gyárban. Tárnok Gyula asztal z 1952-ben jött ide. most három fia ts a kombinátban dolgozik. Kezdetben másünnen hoztuk ide a szakmunkásokat. öt év alatt több mint félezer ember végezte el a technikumot, a különféle tanfolyamokat. Igy lett szakmunkás többek közölt Berecz András is. Segédmunkásként kezdte s most szakmányvezetö. Három gyermekes családapa. Családjával együtt itt telepedett le egy kétszobás lakásban. Sokan tanulnak most is, mintegy félszázan. Technikumban, egyetemen. Most már mi tudunk adni szakembereket Tiszapalkonyának.

Talán érdemes feljegyezni azt is — mint ahogy Tóth József elvtárs, a pártbizottság titkára elmondotta — hogy a műtrágyatermelésen kívül mint patronálók is segítik a mezőgazdaság fejlődését. A szikszói járásban 8 termelőszövetkezetet patronálnak, országos viszonylatban is a legjobb patronálók közé tartoznak.

... öt év. Egy pillanatnyi visszatekintés, pillanatnyi elmélkedés eny félévtized munkájáról, aztán az élet nagy ütemben megy előre, a másik nagy mérföldkőig.

feljegyezni. Azt mondja Sütő elvtárs: — 1959-ben a terv szerint 117 ezer tonna műtrágyát kellett volna legyártanunk. A pártkongresszus tiszant, megbénította az üzemet, tígy- ogy csak a Szovjetunióból kapott :ét óriáskompresszor megérkezése és cszerelése után termelhetett újból . z üzem. És nemcsak a kombinát, a gépek, automaták voltak ismeretlenek. Tapasztalatlanok voltak az emberek is. A gyár főmérnöke, Sz.nt- miklósi Imre, aki 1955 november óta van a gyár élén — ezt mondja:

— Alig volt harminc ember, akinek valami vegyíüzembeli tapasztalata volt. És, hogy mégis sikerült sok hozzáértő embert nevelni, a kombinát t *rmelését mai színvonalára hozni? Amit sok ember akar, annak eredményesnek kell lennie. És mi sokan akartunk!

Hogy kik akartak? Többszáz ember nevét, s tettét kellene felsorolni. De csak néhányat. A gyár főmérnöke mellett érdeme van a kombinát működésében, fejlődéséb-n az igazgatónak. Sütő László elvtársnak is. Sütő elvtárs a központi javítóműhely v~- zetője volt, s 1956-ban lett a gyár igazgatója, ö maga elhárít minden személyének szóló elismerést.

— A pártszervezet volt a szervező, irányító eró. Nélküle semmire se mentünk volna — mondja.

Bírta Alajos főművezető Pit Sl jött ide. Éveken át becsületesen, szór- ffal marii” dolgozott, a szintézis munka ján*'- Cserfa Lázlő

jós mérnök. Tolnai Béla savüzemvezető, Tátrai Istvánná alapszervezeti titkár, a Tóth-, a Csekó-brigád tagjai (és sokan mások) hozzájárultál.

teleiére 23 ezer tonnával többet termeltünk. Ezévi tervünk már 156 ezer tonna. Az első félévi tervünket öt ezer lonnáuaí túlteljesítettük. Eredményeink alapján „élüzem" lettünk. Az ez év 11 hónapjában elért eredmények azt mutatják, hogy az ív második felében is megtartjuk az élüzem szintet. Egyébként — teszi hozzá — a KlSZ-kongresszns tiszteletére 4 500 tonnával termelünk többet a tervezettnél.

— És jövőre?

— 1961-ben 176 ezer tonna műtrágyát akarunk adni a mezőgazdaságnak.

A termelés rohamosan nő. és még tovább fog emelkedni. A párthatározat alapján a termeléssel párhuzamosan 10Ó százalékos üzembövítési vé— A bővítést — mondja a főmérnök — két ütemben, két lépcsöven hajijuk végre. Az első lépcsőt csaknem teljesen befejeztük, még két-há- rom hónapi kisebb munká'at van hátra. A berendezést — amely kezel 100 milliót ér — a jövő év másod’k negyedében állítjuk munkába. A bővítés második szakaszát 1962-ben fejezzük be.

Éi nemcsak a gyár termelése növekszik, nemcsak a gyár bővül, nemcsak a vidék arculata változott meg, hanem más az emberek élete is.

— Már megszűnt a kezdeti fluktuáció — mondja az üb. elnök —, kialakult a kombinát törzsgárdája. Soa maguk munkaterületén, hogy a kombinát ma nagyszerűen dolgozhat, és sok tízezer tonna műtrágyával segítheti a mezőgazdaságot.

Érdemes néhány terme'ési adatot

Az (lzemOca csaknem minden munkát gépesítettek, automatizáltak. A műtrágya egyik alapanyagát, a dolomitot vagonbuktató segítségével Úri Ok ki a vasúti kocsikból.

A gyár mellett épült lakótelepen és a Békevárosban e képen ábrázolt modern épületekben laknak a kombinát dolgozol.

Csorba Barna Szabados György

Kózép-Európa legnagyobb sOraktára. Itt tárolják a kombinátban termelt műtrágyát.

építészmérnök Budapestet, a pesti életet cserélte fel, hogy éveken át serénykedjen a kombinátért. Nagy József marósként kezdte, majd termelésiélelős lett, s 1956-tól mint iib. elnök dofeori*. Tajler Tibor, Oslai La1960. december 12. öt évvel ezelőtt, ezen a napon adták át rendeltetésének a gyávát, 16 éve, ezen a napon jelentek meg e területen a szovjet harcosok, * másnap már szabad lett Barcika. Tíz évvel