Észak-Magyarország, 1960. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-10 / 291. szám

ESZ AKMAGYA RORSZAG 3 Szombat. 1960. december 10. Az országgyűlés pénteki ülése (Folytatás a 2. oldalról.) sodött a nemzetközi munkásmozga­lom egysége, a töld valamennyi né­pének javára. Tisztelt képviselőtársaim! Amikor mi itt a mezőgazdaság fejlesztéséről, a szocialista társadalom alapjainak lerakásáról tanácsKozunk, a szocia­lista Magyarország felépítésének kérdéseiről beszélünk, jó, ha tudjuk, hogy ez a célunk agybeesik az em­beri haladással — jó tudnunk, hogy népünk ma az emberi haladás élén járó nemzetek sorában van. Nem a múlthoz, a jövőhöz kötötte sorsát a magyar nép: a világ fejloaésaneK .o áramlatában, a szocialista fejlődés áramlatában haladunk. — Mi. magyar kommunisták a Központi Bizottságban is és másutt is gyakran mondjuk: tevékenységünk­ért felelünk a magyar nép előtt és felelünk a nemzetközi munkásosztály színe előtt is. Felelősek vagyunk a magyar nép jövőjéért és a magunk front­ján, Illetve a magunk erejéhez képest a világ kommunista moz­galmának jövőjéért is. Azt szeretném, ha ezt a felelősséget — barátságunknak és szövetségünk­nek megfelelően — kicsit kiterjeszte- nők a pártonkívüliatre is. abban az értelemben, amilyen felelősségtudat­tal itt együtt tanácskozunk az ország szocialista fejlődéséről. — Ml nyolcvanegy kommunista és munkáspárt -küldötteivel tanácskoz­tunk együtt. A 81 közül tizenkettő párt volt olyan, amelynek hazájában a munkásosztály van uralmon, s amely párt egy ország életét irá­nyítja. Erre a 12 pártra különösen nagy felelősség hárul, s engedjék meg. hogy ezt a felelősséget egy ki­csit a mi parlamentünkre is átvi­gyem. Azok a kommunista hazafiak, akikkel a moszkvai tanácskozáson együtt ültünk, számítanak ránk; vár­ják tőlünk is, hogy eredményesen, jól dolgozzunk. Nemcsak a Szovjet­unióra. hanem minden egyes szocia­lista országra, tehát a Magyar Nép- köztársaságra is bizalommal és mint példára tekint a világ minden elnyo­mottja. Szeretnék, ha úgy dolgoz­nánk. hogy saját népük előtt példá­nak említhessék a mi hazánkat is: nézzétek, ott van a Magyar Népköz- társaság. a szabad emberi élet és bol­dogság hazája, ahová a szocializmus útja vezet. „Az imperializmus semmiféle eről­ködése nem állíthatja meg a törté­nelem előrehaladását. Létrejötteik a szocializmus további döntő győzel­mének szilárd előfeltételei. A szocia­lizmus teljes győzelme elkerülhetet­len" — állapítja meg a Nyilatkozat, s hozzáteszi: a kommunista világmozgalom korunk legbefolyáspsabb politi­kai ereje, a társadalmi haladás legfontosabb tényezője lett. — Mi, akik ott lehettünk a moszk­vai tanácskozáson, szinte tapintha- tóan éreztük azt a legyőzhetetlen erőt, amelynek magunk is részesei vagyunk. Őt világrész kommunista és munkáspártjainak képviselőit hallva, még inkább meggyőződhet­tünk arról, hogy a kommunizmus lángja, a marxizmus—leninizmus, amelynek világító fáklyáját Marx és Engels gyújtotta meg, s Lenin emel­te magasra, — kiolthatatlanul lobog immár a Föld minden országában. — S milyen célt tűz maga elé a nemzetközi kommunista mozgalom? „A kommunisták történelmi külde­tésüket — mondja a Nyilatkozat, — nemcsak abban látják, hogy vi­lágméretekben megszüntessék a ki­zsákmányolást és a nyomort, és örökre kizárják az emberi társada­lom életéből bármilyen háború le­hetőségét. hanem abban is. hogy már a mi korunkban megszabadít­sák az emberiséget a háború rémé­től”. A világ kommunista pártjai min­den erejüket e nagy történelmi kül­detés megvalósításának szentelik. Ml. magyar kommunisták Is. mert forrón óhajtjuk, hogy a magyar munkás, paraszt, értel­miségi szabad társadalomban al­kothasson, hogy egészségesen nőjjenek fel a magyar gyere­kek, fiatalok, hogy békében él­jenek a magyar nők, férfiak és békében pergethessék napjaikat a munkában elaggottak. Azt akarjuk, hogy virágozzék ha­zánk földje. — Mi, magyar kommunisták min­den szavunkkal és tettünkkel bizo­nyítani akarjuk és fogjuk a legna­S ’obb igazságot: azt, hogy a kapita- zmus az ember megalázása, a kom­munizmus az ember szabadsága; a kapitalizmus létbizonytalanság, a kommunizmus a biztos jövő és az emberi jólét; a kapitalizmus a hábo­rú örök fenyegetése; a kommuniz­mus az emberiség szilárd békéje. (Nagy taps.) A pártoktatás hírei Felhívjuk a megyei konferenciái* járó propagandisták figyelmét, hogy ma, szombaton délelőtt 9 órai kez­dettel — a naptári terveknek meg­felelően — az alábbi konferenciákra kerül sor: „Időszerű kérdések" tanfolyama (mezőgazdasági, tsz. községi tago­zat); „A termelőszövetkezetek meg­szilárdítása és gazdálkodásuk to­vábbfejlesztése” — c. témából. Kon­ferenciavezető: Balogh Péter elvtárs. Gazdaságpolitikai tanfolyamok (mezőgazdasági tagozata); „Munka- szervezés és jövedelemelosztás a ter­melőszövetkezetekben" — c. témá­ból. Konferencia vezető: Csege Géza elvtára. Magyar munkásmozgalom törté­nete tanfolyam II. évfolyama; so- ronkövetkező konferenciája „A szo­cialista forradalom kibontakozása. .. proletárdiktatúra győzelme (III, r.;" — c. témából, a naptári tervtől‘elté­rően! — nem ma. hanem egy héttel később, december 11-én. szombaton délelőtt 9 órakor a szokott helyen lesz. Konferendavezctő: Tájt! Gyű* elvtárs. Nemzetközi munkásmozgalom tö ténete tanfolyam I. évfolyama; nemzetközi munkásmozgalom fellé dése a párizsi kommun bukását: az első világháborúig" — c. témá­ból. Konferenclavezetö: Sza!kói;: Károly elvtára. Valamennyi konferencia Miskol­con. Tízeshonvéd utca 21. sz. alat' (a pártiskolán) a földszinten balri lévő tantermekben lesz. Megyei Pártbizottsá-' ágit. prop. osztálya Kedves elvtársak! Tisztelt képvi­selőtársaim! A Moszkvai Nyilatkozat elítélte a revizionizmust, az imperi­alistákkal való megalkuvást, az im­perialisták előtti meghajlást. Elítélte a dogmatizmust. a tömegektől való elszakadást. Pártunk egész politiká­ja, immár négy éve folytatott szilárd és állhatatos kétfrontos harca tehát — amely egy időben harcol a revizi­onista árulás, valamint a dogmatiz- mus és a szektariánizmus ellen —, ezen a tanácskozáson újabb igazolást és megerősítést nyert a nemzetközi munkásosztály által. Bennünket sokan azzal vádollak — és talán ma is vádolnak hogy túl kemények voltunk, mert határozot­tan . szakítottunk és leszámoltunk a revizionista árulókkal és az ellenfor­radalmárokkal. Ez nem baj. A nép ellenségeivel szemben pártunk ilyen lesz a jövőben is. Más oldalról vi­szont azzal vádoltak bennünket, hogy túl puhák, engedékenyek, revizionis­ták vagyunk. Miért? Mert nem az el­lenséget kerestük minden emberben, hanem az embert, még azokban is. akik négy évvel ezelőtt szembenáll- tak velünk, vagy legalább Is az em­beri vonásnak azt a maradványát, amelynek segítségével a megtéved- teket is visszavezethetjük a helyes útra. Bízunk abban, hogy pártunk etekintetben is Ilyen lesz a jövőben. Mert pártunk azt tartja — és ugyan-; ezt vallja kormányunk, páriámén-; tünk is —, hogy rendszerünket min-; denkor vaskézzel kell védeni minden; belső és külső ellenséggel szemben.; de mindig emberi módon kell bánni; a7. emberekkel (Taps.) Nem tettünk és nem teszünk en-; gedmónyt a jövőben sem. sem a revi-; zionizmusnak. sem a dogmatizmus-; nak és a szektariánizmusnak. Pár-; tunk megmarad a marxista—leninis-; ta úton. következetesen kitart az; igazi, tényleges kommunista politika: mellett. Tisztelt képviselőtársaim! Nincs tehát semmiféle fordulat a ml politi­kánkban. Az eddigi úton megyünk tovább. Ugyanazt a politikát valósít­juk meg a társadalom egész éle­tében. az államéletben, amely- lyel népünk, kormányunk, ország- gyűlésünk eddig is egyetértett és amelynek végrehaításában egysége­sen támogatja Központi Bizottsá-; Nénünk saját tapasztalatai alapján- győződött meg e politika helyessé­géről és n^n kívánja, hogy változ­tassunk rajta. Inkább azt várja hogy még következetesebben és job­ban végrehajtsuk azt a politi­kát, amely immár négy eszten­deje áthatja az egész országot, az államéletet. Bízunk abban, hogy pártunk a nép­pel még erősebben összeforrva küzd az előttünk 15Vo feladatok megoldá­sáért. Ez a bizalom adja azt a meg­győződést. hogy a következő évek­ben fellendítjük a mezőgazdaságot is és végigvisszük a nagy történelmi művet: a mezőgazdaság szocialista átalakítását, s befejezzük hazánkban a szocialista társadalom alapjainak lerakását. Meggyőződésem, hogy a következő évek a munka, a szívós harc és nem egyszer az egymás közötti vita évei lesznek. De a gazdag eredmények évei is, egész népünk javára. (Hosz- szantartó, lelkes, nagy taps.) Kádár János beszéde után az or­szággyűlés határozatot fogadott el. Automatikus berendezésekkel mintegy ötödével növelik a termelékenysége' az ózdi hengerműben Az ózdi kohászat finomhengermű­vének drótsorozatán a ki hengereli huzalokat, betonacélokat még jelen­leg Is kisteljesítményű motoros meghajtású motollák csévélik fel s dobokra. így egy-egy dobra nyolcvan kilogrammnál nagyobb súlyú huzal! nem csévélhetnek. Emiatt a henger­soron csak kisebb, rövldebb bugákal hengerelhetnek. A dobokról lekerüli huzalkötegeket is kézierővel kell vin­niük a dolgozóknak a távolabbi szál­lítási helyre. Ezeknek a munkáknak a gyorsítására, javítására a gyár ve­zetősége korszerű, nagyteljesítmé nyü villamos meghajtású motolláka' és szállítóberendezést szerzett be. Az új motollák egyenként kétszáz ki­logramm súlyú huzal-köteget csé­vélnek fel, s az azokról lekerülő kö- tegeket a szállítóberendezés — a fi­zikai munka teljes kiküszöbölésével — automatikusan továbbítja. Az új berendezések megérkeztek s azok beépítési munkáit a napokban meg­kezdték. Az új berendezést, amelyre több mint húszmillió forint költsé­get irányoztak elő, a tervek szerint Hétfőn, 12-én este fél nyolckor a Miskolci Nemzeti Színházban, az „A" bérleti sorozatban kerül sor a Debre­ceni MÁV Szimfónikus Zenekar hangversenyére, amelyen Haydn: Év­szakok című művét mutatják be Le­hel György vezényletével. Közremű­ködnek: Werner Mária. Réti József. Antalífy Albert, a szolnoki tanács vegyeskara; karigazgató: Kóbor An­tal. assan haladt, hát volt kit okolni. Itt nem ezt tették. Októberben teljesen oefejezték a vetést. Ezekben a napok­ban az elnök is állandóan a határt rótta. Kis pálca volt a kezében. Ha­ladt néhány lépést a szántásban a hantok között, aztán lehajolt. — Hát ez mit csinál? — néztek össze az emberek. A traktoros, aki a masinát nyergelte. csakhamar meg­tanulta: 3—I barázdánként leszúrta a kis vesszőt, hogy megtudja: miként szántanak. Milyen a munka minő­sége. Ha valami nem stimmelt, hát ugyancsak hallgathatott a traktorisSa. Ha rossz volt a szántás, nem vette át. A tagok szorgalma mellett tehát ezért szép a 147 holdon vetett búza, 13 holdon a rozs, másutt meg az árpa — és a takarmánykeverék. Iparkodó asszonyok Az asszonyokat, lányokat nem kell ::m.i.nkára nógatni. A kívánatosán be­dolgozandó 80 munkaegységnél itt mindenkinek több van. Gulyás Sán- dóménak 210 körül. özv. Léstir Bar­nává már 50 éven jelül jár, de md\is a legigyekvőbbek közé tartozik. Már csaknem 260 munkaegysége van. Ha igy halad, csakhamar valóra váltja azt. amit akar. Űj házat szeretne. Szép, nagyablakosat, ahol öreg nap­jaira megryihenhetne. Mondta is nem­régiben viccesen: — Ha csak kettőt alszom benne, akkor is meglesz a ház. Tavaly már vásárolt követ, most téglát vesz a munkáégy énre iá ó pénzből. Egy tavaszi napon el is kez­dődhet az építkezés. S ha jól lehet mondani a növény­termesztésről. a tagok szorgalmáról, a vezetésről, akkor a jószúgnevelést is elismerés illeti. Van a tsz-nek 85 szarvasmarhába, 150 sertése, köztük 25 anyakoca. A 19 üszőből tehenet nevelnek. Nem mennek máshova vá­sárolni. bíznak a maguk erejében. Ennek aztán más oka is van. Egy al­kalommal más vidékről hoztak tehe­neket. aztán hamarosan le kellett be­lőlük hármat vágni, kiderült. ho'*y selejtesek. Ez még egyszer nem is­métlődhet meg és így inkább a ma­guk erejére támaszkodnaK Szépek s. ápoltak is ezek a jószágok, s • a igy van. mert igy van. akkor ez Rns*eó József, meg Németh Bálin• gondozók Az idén szólöoltványneveléssel is próbálkoztak a tsz-ben. Volt. amikor féltek tőle. mondván, hagy k.rt tesz benne az időjárás. Most azonban, amtknr szedik, bizakodó a hangú at. A sokezer szölőoltvár.n fi* tg é . örülnek is enn -k az emberek mert ez azt jelenti, hogy nem csorbul a munkaegység értéke, hanem el*r’ a 40—42 forintot. Ta'&n többet is anná . mini amit terveztek. Léstár néni arról á-‘modo?ik. hogy gyorsan gyarapodjon a tégláin. Má­sok meg motorra, televízióra pályáz­nak. Mondogatják is egymás közölt a tagok: csak legyen elegendő áru a boltban zárszámndá-kor Ma még csak tervek eze’-. de holnap már megvalósulnak. Meovalósulnak, mer' a tsz-ben mindenki összefogott és föl dolgozik. Így sfmn'tak el a görön­gyök. igy lett vonzó az em*di példa. Amikor beszélgetnek az emberek, kí­vülállók a környéken, szóba is kerül gyakran: kicsiny ez a tsz. de a-an tőle mit tanulni. G. E. II közös gazdálkodás küszöbén Györgytarló termelőszövetkezeti község lett tars, a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője meg az alapszabály­zat mintát ismertette a tagokkal. És a tegnap még egyénileg gazdálkodó tsz-tagok nekik még kissé szokatlan dolgokról kezdtek el érdeklődni. A munkaegység értékéről, a tsz-ben végzendő munkáról, a közös va­gyonról, az állatállomány kialakítá­súról érdeklődtek a jelenlévőktől. Okosan, hozzáértően, jó gazda sze­mével. Mert, mint ahogy többen is kijelentették, azt szeretnék, ha jól dolgozó tsz-ük lenne. És hogy ezt az elképzelésüket, akaratukat valóra váltsák, nagy körültekintéssel vá­lasztották meg a tsz 11 tagú vezető­ségét, az úgynevezett igazgatóságot és a 3 tagú ellenőrző bizottságot. A 160 család bizalma a tsz-ború első szavazatával egy akarattal válasz­totta meg Pilling János 4 holdas dolgozó parasztot elnöknek, Kará­szi Zoltánt mezőgazdásznak, egyben elnökhelyettesnek, Hézsai Ferencet pedig az ellenőrző bizottság elnö­kének. Az egykori györgytarlói cselédeit tehát a közös gazdálkodás útjára léptek, a szocialista mezőgazdaságot választották. S amikor e sorsdöntő lépésüket tették, nagyon egyetértet­tek Pilling Jánosnak, az Újvilág Tsz elnökének mondott beszédével, amelyben kijelentette; a tsz-ben is az egyéni gazda szorgalmával dol­goznak, mert tudják, csak úgy lesz fiatal szövetkezetükből gazdag, erő­teljes közös gazdálkodás. Fodor László Gazdagodnak az emődi tsz-tagok csak az tud jól vezetni, aki mindkét tulajdonsággal rendelkezik. így vál­tott ki elismerést a tsz elnöke, Nagy László. Egy állami gazdaságból kerü.t ide. Mikor azt látták, hogy elsőnek kel, utolsónak fekszik, otthonos kéz­zel bánik mindennel, felfigyeltek az emberek. Rendes kerékímgásba ke­rült minden. Ma már rendszeresen megtartják a közgyűléseket, a tagok tudnak mindenről, ami a tsz-ben tör­ténik. vagy amiről a vezetők dönte­nek. S ha korábban el-elmaradoztak egyesek a munkából, az idén már ez sem jelentett gondot. Mindenki tudta, hogy mit kell tennie, amikor a mun­kák dandárja volt, de máskor is. az embereket a határban lehetett talá'- ni. A tsz-tagok mellett a hozzá a t - zók is iparkodtak segíteni. S a vezetésről érdemes *ülön s, szólni. Sok helyen istenverésnek fog­ták fel a rossz időjárást, s ha valami Az emődi Szabadságharcos Tsz ma már sokat hallat magáról. A fárado­zás első gyümölcsöző jeleként a föl­dek szépen fizettek, jobban, mint bármelyik egyéni gazdaságban, s a vezetésben történt változás új lendü­letet adott a munkának. Legyen az­tán az bármilyen árgusszemű egyéni gazda, vagy kritizáló, a tsz-ről ma már keresve sem tud rosszat mon­dani. A 472 hold szántót mintasze­rűen művelik. A vetések olyan-k, mint ahogy azt Lénárt Mihály nö­vénytermesztési brigádvezetö mond­ja: ..Szép zöld a határ, már lehetne rajta akár legeltetni is”. Mit jelent a hozzáértés? Legyen valaki bármilyen erős. meg más jótulajdonságr-kkal megrldva, ha hiányzik belőle, mint vezetőből, az a jó adottság, hogy ért az emberek nyelvén, ismeri szakmáját. A tsz ben Nem teszünk engedményt a revixionixmusnak, a dogmatixmusnak, a tzelilarianixmuMiak a jövő év első felében helyezi k üzembe. A korszerű berendezés munkábaáilításával azonkívül, hogy műszakonként nyolc dolgozót mente­sítenek a fáradságos munkától, mintegy húsz százalékkal növelik a hengersorozat termelékenységét. így évente hozzávetőlegesen tizenötezer -tonnával több hengereltárut, az épít­kezéseknél nélkülözhetetlen beton­acélt készíthetnek majd. Ezáltal je­lentős értékű importanyag beszerzé­sétől is mentesítik a népgazdaságot. mára. a jövőre. Persze, nem ment mindenkinek egyforma könnyen az elhatározás. A tsz-szervezés ideje alatt nem egyszer keresték fel a ta­nácsot, állították meg a párttitkár elv­társat. s kérdezgették: ez meg az ho­gyan lesz. ha belépünk? A dolgozó parasztok elhatározásához nagv segít- néget nyújtottak a szomszéd falu nép­nevelői is. akik már régebben a kö­zös gazdálkodás útjára léptek. Szen­derák Mihály bácsi, amikor elbeszél­getett a népnevelőkkel, s azok elmon­dották. hogy ők hogyan boldogulnak a közösben, nem sokáig gondolkodott, s belépett. És a százhatvan család, amely a közöst választotta, kissé szorongva, de a jövőbe vetett hittel gyűlt össze az alakuló közgyűlésre. Kissé szo­katlan volt a tegnap még egyéni pa­rasztjainak, hogy tsz ügyeiben dönt­senek, de hát minden kezdet nehéz S éppen ezért fogadták nagy szere­tettel a járási embereket, akik eljöt­tek, hogy segítsenek a közös gazdál­kodás küszöbén álló Györgytarlóiak- nak. Nagy figyelemmel hallgatták meg Szűcs elvtársnak, a sátoraljaújhelyi járási pártbizottság első titkárának beszámolóját, aki hasznos útravaló- val látta el a tsz-tagokat. Részlete­sen szólt a szövetkezetben végzendő munkáról, a nehézségekről, a tagok jogairól, kötelességeiről. Szabó elv­sék a falu lakóit az otthonukban, már mintegy 35—40-en alá is írtaik a be­lépési nyilatkozatot. És az élenjáró­kat követték a falu többi lakói. Egy nap alatt 105 család jelentette ki: a jövőben közösen akarunk gazdál­kodni. Természetesen, hogy a györgytar­lói ak egyik napról a másikra tömege­sen választották a közös gazdálko­dást. ez köszönhető annak is. hogy a falu lakói még jól emlékeznek a fel- szabadulás előtti cselédsorsra. Györgytarló és környéke ugyanis a sárospataki református főiskola tu­lajdona volt, s bizony a föld hasznát ott sem azok élvezték, akik megmű­velték. A cselédembemek csak a munka, a robot jutót*. Hogy Györgytarló egykori cselédei ma a közös gazdálkodás mellett tet­tek hitet, köszönhető annak is. hogy a felszabadulás után óriási fejlődésen ment keresztül a vidék. Résen elszórt tanyavilágban laktak, még tanácsuk sem volt A legkisebb ügyes-bajos dolgukkal is a 18 kilométerre lévő Sárospatakra kellett menniök. Állam! kölcsönből egészséges lakásokat épí­tettek. a tanyavilágból község lett. Új iskolát, tanácsházat kaptak. S amikor a györgytarlói parasztok aláírták a beléDési nyilatkozatot, mint ahogy Hangácsi János 10 holdas paraszt mondotta, erre mind gondol­tak. Visszagondoltak régi életükre, a Még jóformán meg sem száradt a tinta a rendeletén — amely szerint tovább lehet folytatni a télen a mező­gazdaság szocialista átszervezését — Györgytarló dolgozó parasztjai már a belépési nyilatkozatot írták alá. Két nap sem telt bele. már azt jelenthet­ték: tsz-község lettek! Százhatvan család választotta a közös gazdálko­dás útját, elhatározva: mintegy 1500 kataszteri hold szántóföldön fognak együtt dolgozni. Az, hogy a györgytarlóiak viszony­lag rövid idő alatt értették meg a párt és a kormány célkitűzését, első­sorban a helyi vezetőknek, a jó elő­készítő munkának köszönhető. A tsz- szervezés előtt a helyi pártszervezet taggyűlésen ismertette a kommunis­tákkal a tennivalókat, a tanács pedig nyílt tanácsülésen beszélte meg. ho­gyan kívánnak hozzájárulni falujuk szocialista átszervezéséhez. A párt- szervezet vezetősége, a kommunisták, a tanács dolgozói, a végrehajtó bi­zottság tagjai, a Hazafias Népfront helyi vezetői, ezeken a megbeszélése­ken azon túlmenőleg. hogy vállalták a népnevelői munkát, azon nyomban elhatározták, ők lesznek az elsők, akik aláírják a belépési nyilatkoza­tot. S így is tettek! Kovács Sándor ; párttitkár, ifj. Szilágyi György ta­nácselnök. Baranyi István, a Hazafias ; Népfront elnöke. Zalkadi János vég- ; rehajtó bizottsági tag elsőknek léntek be a tsz-be. S mire a helyi vezetők a szomszédos kenézlői t«z. a Tolcsvai A.Nemi Gazda«** és tsz. valamint a Sátorát F-rdőPazda?**» néo- * nevelőivel elindultak, hogy felkeres-

Next

/
Oldalképek
Tartalom