Észak-Magyarország, 1960. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-28 / 305. szám

Világ proletárjai, egyesüüetek! frmmmwsm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVI. évfolyam 30$. nóm Ara: 5 0 fillér I960 december 28, , Szomolyán a holnapot írják A karácsony kulturális cseminyeibSI Aranykalitka Megerősödött a sze^yenletes gyarmati járom elleni front Hruscsov elvtára myilathoxata a gyarmati kérdésben hozott ENSZ-határoxatról Moszkva (TASZSZ) Nyikita Hruscsov szovjet minisz­terelnök kedden nyilatkozott az ENSZ közgyűlésének a gyarmati né­pek függetlenné nyilvánítására ho­zott határozatáról. „A közgyűlés ál­tal elfogadott nyilatkozatot joggal értékelhetjük a békéért és a népek függetlenségéért vívott harcban kö­vetkezetes álláspontra helyezkedő országok nagy győzelmének" — han­goztatta. A nyilatkozat elfogadásával nagy győzelmet arattak a szocialista or­szágok, amelyek változatlanul vala­mennyi elnyomott nép nemzeti fel- szabadulásáért és újjászületéséért szállnak síkra, továbbá az ázsiai, af­rikai és latin-amerikai független ál­lamok, amelyek a gyarmati rendszer ellen küzdenek: végül az összes nyu­gati béke- és szabadságszerető erők — folytatódik Hruscsov nyilatkozata. A gyarmati kérdésben benyújtott szovjet javaslatok tükröződnek az ENSZ határozatában, tehát a szovjet nyilatkozat-tervezet az ENSZ-hatú- rozat politikai alapjának tekinthető. Az a tény. hogy a közgyűlés határo­zatot hozott a gyarmati országok és népek függetlenségének kikiáltásá­ról. megmutatja, mennyire megerő­södött a szégyenletes gyarmati já­rom ellen kialakult egységes harci front. Még sok tőkés ország — Auszt­ria. Svédország, Dánia. Norvégia, Finnország. Kanada, Uj-Zéland stb. — is csatlakozott a határozathoz. Mindez igazolja a szovjet kormány véleményét — folytatódik Hruscsov nyilatkozata —, amely szerint a gyarmati rendszer súlyos teherré vált minden ország és nép számára, ütött a kolonializmus végórája, s ezt a rendszert el kell temetni. Hruscsov megállapítja: a gyarmati rendszer ellen kibontakozó világmé­retű front most folyó megszilárdulá­sa azért is nagy jelentőségű, mert ezzel a különböző társadalmi rend­szerű államok békés együttélésének is új, szilárdabb alapjai teremtődnek A nyilatkozat-tervezet, amelyet a gyarmati kérdésben a Szovjetunió terjesztett az ENSZ-közgyülés elé. természetesen eltér a közgyűlés által elfogadott nyilatkozattól. A szovjet kormány javaslatai ugyanis világo­sabbak, szabatosai) bak. alapjaiban kívánják átalakítani a múlt öröksé­geként ránk maradt államok és né­pek közötti viszonyokat — állapítja meg a szovjet miniszterelnök. — A világ népei, s különösen a nemrég felszabadult, vagy függetlenségükért még harcoló népek nem támaszkod­hatnak csupán az ENSZ határozatá­ra. Hruscsov utalt arra, hogy a gyar­mattartó hatalmak még részben sem voltak hajlandók támogatni a hatá­rozati javaslatot, s tartózkodtak a szavazástól. E magatartásuk mögött nyilván az az igyekezetük rejlik, hogy fenntartsák és megvédjék az cl korhadt gyarmati rendszert. Ezt minden népnek számításba kell ven­Áz algériai, kongói, laoszi véres események, a független Kuba és sok más állam ellen szőtt intrikák ékes­szólóan példázzák, hogy a gyarmati járom lerázásáért folytatott küzde­lem az erők még nagyobb kifejtését követeli meg. Ma a főfeladat: kivívni, hogy az ENSZ-nyilatkozatban kifejezésre juttatott elvek megvalósuljanak, hogy a nyilatkozat követelései ne maradjanak papíron. A szovjet kor­mány reményét fejezi ki. hogy mind­azok az országok, amelyek az ENSZ- ben a gyarmati országok és népek függetlenné nyilvánítása mellett sza­vaztak, továbbra is támogatni fog ják a kolonializmus elleni harcot. Hruscsov ezután megállapítja: Ha a gyarmattartó hatalmak kesztyűt dobva az ENSZ-nek. továbbra akadályozni fogják az elnyomott né­pek felszabadulását, továbbra is gá­tolni fogják függetlenségüket, akkor e népek számára nem marad más hátra, mint eltökélt harcban elsö­pörni útjukból minden akadályt. Eb­ben a harcukban pedig nem lesznek egyedül. A szovjet kormány büszke rá, hogy az ENSZ-nek a gyarmati rendszer felszámol * hozott törté­nelmi jelentőségű ozata a szo­cialista szovjet álla::: kezdeménye­zésére született meg. (MTI) Újabb francia atombomba-robbantás a Szaharában V ilagsxcrtc felháborodással fogadták as újabb franeia atombomba-robbantás hírét Párizs (MTI) Mint nyugati hírügynökségek je­lentik. a francia fegyveres erők mi­nisztériumának hivatalos közlemé­nye szerint kedden 8,30 órakor, (magyar idő: 7,30) „ktserejú nukleá­ris szerkezetet robbantottak a sza- harai Reggane kísérleti terepen". Mint a Reuter rámutat, ez a har­madik francia atombombarobbantás volt. Reggane. a francia atomfegyver- kísérletek központja, 1500 kilomé­terre délre fekszik az algériai Oran- tól. Építését 1958-ban kezdték meg és ez idő szerint már csaknem tíz­ezer ember dolgozik a kísérleti Mint párizsi jelentések közölték, a kedd reggeli atombomba-robbantás francia hivatalos körök véleménye szerint kettős célt szolgált: 1. tovább fejleszteni a nukleáris fegyverek technológiáját: 2. gyakorlati tapasz­talatokat biztosítani a hadseregnek a nukleáris fegyverek használatában, különös tekintettel a rádióaktív su­gárzás elleni védekezésre. Ezért a robbantás színhelyének környékén állatokat helyeztek el ketrecekben — közülük többeket a rádióaktív su­gárzás ellen állítólag védelmet nyúj­tó anyagokkal oltották be —.se kí­sérleti állatokat a robbantás után néhány órával repülőgépen Párizsba szállították. A „Vörös Gerboise” elnevezésű atombomba (a Gerboise a patkány­hoz hasonló sivatagi rágcsálót je­lenti) felrobbantását a legszigorúbb titoktartás vette körül. A francia hadügyminisztérium a szűkszavú hi­vatalos közleménytől eltekintve min­den felvilágosítástól elzárkózott. Az AP párizsi tudósítója a harma­dik francia atomrobl>antást kom­mentálva rámutat: a francia kor­mány megvárta az ENSZ-közgyúlés karácsonyi szünetét és az algériai vita befejeződését, hogy „lehetőség szerint a minimumra csökkentse a kedvezőtlen nemzetközi visszaha­tást". Az amerikai tudósító véleménye szerint a francia kormány ezzel a? újabb atombomba-robbantással ai •ddiginél is nagyobb nyomatékül szeretne adni annak a kívánságának hogy az Egyesült Államok közöljör Franciaországgal bizonyos a to jn tit­kokat. (Mint ismeretes, a McMahon- törvény rendelkezései szerint atom­titkokat csak olyan baráti országok­kal lehet közölni, amelyek már „je­lentős eredményeket" értek el a ma­guk atomkutatási programjában.) Az AP tudósítója végül úgy érte­sült, hogy a francia atomfegyverke­zési program keretében öt év lefor­gása alatt mintegy 50 atombombát akarnak gyártani és hadműveleti be­vetésre kész állapotban tárolni. MOSZKVA. A TASZSZ a keddi francia atomrobbantás hírét közölve, megállapítja, hogy Franciaország az ENSZ-közgyűlésnek az atomfegyver- kísérletek megszüntetéséről hozott határozata ellenére tovább halad az atomfegyverkezési verseny útján. Ez a verseny pedig a leszerelési egyez­mény megkötésének egyik akadálya. BERLIN. Mint az ADN jelenti, az NDK lakossága mélységes megdöb­benéssel és felháborodással fogadta az újabb francia atombomba-rob­bantás hírét. Ez az újabb provokáció, amelyet a gyarmati sorban tartott Algéria te­Üzemközben végzik el a kemencék nagyjavítását a Mályi Téglagyárban A Mályi Téglagyár dolgozói a ta­vaszi hónapokban úgy döntöttek, hogy a borsodi építkezések meggyor­sítására az év végéig terven felül 1 millió égetett vegyesárut — vú- laszfallapot, tetőfedő cserepet és tég­lát — készítenek. A felajánlás telje­sítését azonban gyakran megnehezí­tette a szeszélyes időjárás, a gyakori záporok, amelyek elöntötték az üzem agyagbányáját. Emiatt többször na­pokig szünetelt a termelés és voltak olyan hónapok, hogy a málylak még tervüket sem tudták teljesíteni. A nehézségek elhárítására a gyár vezetői számos műszaki intézkedést vezettek be. Így — többek között — a nyersanyagellátás megjavítására a bányába nagyteljesítményű lánctal­pas kotrógépet állítottak üzembe, az egyik 18 kamrás kemencénél pedig kéttüzeléses módszert vezettek be Ezzel az új égetési eljárással meg kétszereződött az áru be- és kiraita- sa. A megtett intézkedések nyomán — a csapadékos időjárás ellenére — a mályi dolgozók december elején befejezték évi tervüket és az eszten­dő utolsó napjáig még 3 millió 300 ezer égetett vegyesárut — nagyobb­részt tetőfedő cserepet — gyártanak. A terv befejezése után megkezdték a felkészülést az új esztendőre. El­határozták, hogy a kemencék nagyjavítását üzem- közben. szakaszosan végzik el. így — bár lassúbb tüzeléssel keve­sebbet termelnek —, de a kemencé­ket nem kell leállítaniok. A kettes számú kemence nagyjavítását há­rom hete kezdték meg és a munkák igen jó ütemben haladnak. Egy év alatt 760 tonna sínél takarítottak meg A Borsodnádasdl Lemezgyárban egy esztendeje helyezték üzembe a füstgázhasznosító üzemet. Ennek se­gítségével az eltelt egy esztendő alatt 760 tonna, kereken 25 millió kalória értékű szenet takarítottak meg. A melegüzemek által termelt füstgáz hasznosítása révén az új berendezés költsége az eredetileg tervezettnél jóval hamarább, mintegy másfél év alatt megtérül. Restaurálták a honfoglaláskori imotai vasolvasztót Ez év szeptemberében dr. Vastagh Gábor, a Magyar Kohászati Törté­neti Bizottság tagja és Nováki Gyűli» régész — az előzetes megállapítások szerint — XII. századbeli, vagy méa ennél is előbbi, a honfoglalás idején működött vasolvasztó berendezést fedeztek fel a Borsod megyei Imola község határában. A nagyértékű ipartörténeti leletet már korábban beszállították a Diósgyőri Központi Kohászati Múzeumba. A napokban a Nemzeti Múzeum restaurátorai az első magyar vasolvasztó kemencét eredeti állapotába helyezték, meg­tisztították a földtapadványoktól 9 a szükséges konzerválás! munkát it elvégezték rajta. így a legrégibb ma­gyar vaskohászati emléket a mú­zeumlátogatók hamarosan megte­kinthetik. rületével való visszaélés révén kö­vettek el, merénylet a világ összes békeszerető erői ellen — jelentette ki Emst Scholz, az NDK-ban mű­ködő német—arab baráti társaság elnöke. TOKIO; A japán külügyminiszté­rium szóvivője kedden közölte, uta­sították Japán párizsi nagykövetét hogy tiltakozzék az újabb francia szaharai atombomba-robbantás miatt. Japánnak hagyományos politikája, hogy ellenez mindenféle atomfegy­verkísérletet — hangoztatta a szó­vivő. PÁRIZS. Az AFP legfrissebb je­lentése szerirt a kedden reggel fel­robbantott francia atombomba ugyanolyan nagyságrendű volt, mint az április 1-én felrobbantott máso­dik. A második és a harmadik — egyenként néhány kiloton erejű — atombombát egy torony tetején rob­bantották fel. Az első francia atom­bomba 60—70 kiloton erejű volt. Az első és a második robbantásnál plu- tonium-bombát használtak. (MTI) Gyorsabb, biztonságosabb anyagellátás A Lenin Kohászati Művek durva- hengerművéből eddig a további fel­dolgozásra kerülő anyagokat, bugá­kat körülményes módon juttatták el a készárut gyártó középhengemiübe. A nagy súlyú acéltömböket ugyanis darukkal vasúti kocsikba rakták és szedték le onnan, vagy vagonhiány Muhi is tsz-feözség lett A mezöcsáti járás legkisebb közsé­gében. Muhin is megértették a dol­gozó parasztok: a gondtalanabb, biz­tosabb megélhetés útja a termelőszö­vetkezeti gazdálkodás. Az országgyű­lés legutóbbi ülésszaka óta sokat beszéltek erről a községben, idézték Kádár elvtárs beszédét, tervezgették a jövőt. Két és fél nap alatt a falu dolgozó parasztságának többsége alá­írta a belépési nyilatkozatot, s a ka­rácsonyi ünnepeket Muhi már mint termelőszövetkezeti község köszön­tötte. Ülést tartott a Szovjetunió Minisztertanácsa Moszkva (TASZSZ) Nyikiia Hruscsov elnökletével szombaton ülést tartott a Szovjet­unió Minisztertanácsa. Az ülésen megvizsgálták a hétéves terv első két évére kitűzött feladatok teljesí­tését. Megállapították, hogy 1959— 1960-ban csaknem 23 százalékkal nőtt az ipar össztermelése a hétéves terv mutatószámai által meghatáro­zott 17 százalék helyett. Terven fe­lül körülbelül százhúsz milliárd ru­bel értékű ipari terméket állítottak elő. A hétéves terv első két évében több mint kétezer nagy, korszerű technikával felszerelt Ipari létesít­ményt kapcsoltak be a termelésbe. Az ülésen úgy döntöttek, hogy a terv túlteljesítéséből származó több­letet az ipar és a mezőgazdaság fej­lesztésére, valamint a lakosság nö­vekvő igényeinek kielégítésére for. dítják. Megállapították továbbá, hogy bi­zonyos módosításokat kell eszközölni a hétéves terven, még pedig fel kell emelni a népgazdaság egyes ágai fej­lesztésének feladatait. (MTI) Elfogadták a* OSZSZSZK 1961. évi népgazdasági tervét és költségvetéséi Az OSZSZSZK Legfelsőbb Taná­csúnak ülésszaka befejezte az 1961. évi népgazdasági terv és költségve­tés vitáját A képviselők egyhangú­lag elfogadták az 1961. évi tervről szóló törvényt. Az ülésszak megbízta a szövetségi köztársaság miniszter­tanácsát. hogy a képviselők módosí­tó javaslatait figyelembevéve, hoz­zon megfelelő intézkedéseket a terv kiegészítésére. Ugyancsak elfogadta az ülésszak az 1961. évi költségvetést és jóvá­hagyta az 1959. évi költségvetés tel­jesítéséről szóló beszámolót. (MTI) esetén az amúgyis zsúfolt üzemi te­rületen tárolták. Így sokszor előfor­dult. hogy a feldolgozandó acél csak több nap múltán érkezett meg. Gyakran anyagkeveredés is bekövet­kezett, ami akadályozta a program- szerű gyártást. Ennek a régi problémának meg­szüntetésére — a vállalat fejlesztési alapjából — gépi működésű, úgyne­vezett vonszoló, vagyis továbbító be­rendezéseket építettek, amelyek se­gítséggel a durvahengermű bloWc- és trió hengersoráról egyenesen a felhasználó helyre szállítják, szinte néhány perc alatt a továbbhenger- lendő anyagokat. A berendezéseket már üzembe helyezték. így az amúgyis erősen igénybevett darukat a kemencék jobb kiszolgálására használhatják fel. naponta pedig hat vasúti kocsit mentesítenek a lefog- laltságtól. A berendezések legna­gyobb előnye pedig az. hogy bizton- termelőszövctkezctl község köszön- | ságosabb. gyorsabb és folyamatosabb lett a közévhengermü anyagellátása. Ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége Tegnap délelőtt csaknem teljes létszámmal ülést tartott a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának elnök­sége. Ezen három fontos napirendi pont szerepelt. Az elnökség megvi­tatta a Szervezési Bizottság jelenté­sét. megvizsgálta, hogyan hajtották végre a SZOT elnökségének az ifjú­ságról szóló határozatát. Napirenden szerepelt a Helyiipari és Városgaz­dálkodási Dolgozók Szakszervezeté­nek beszámolója arról, hogyan haj­tották végre a SZOT-elnökség hatá­rozatát a kisipari termelőszövetke­zetekben és a magánkisiparban dol­gozók, valamint a termelőszövetke­zeti tagoknak a szakszervezetbe tö­mörítésére vonatkozóan. Az elnökség megvitatta az SZMT 1961. éves munkaprogramját és az első félévi munkatervet. Ez a prog­ram fontos tennivalókat állít a szak- szervezetek elé az ipari termelőmun­kában, a párt, a kormány és a szak- szervezet határozatai alapján meg­határozza a feladatokat a mezőgaz­daságban. fontos feladatként jelölve meg a termelőszövetkezetek megszi­lárdítását. A gazdag program meg­szabja azokat a tennivalókat, me­lyeket 1961-ben az ipar, a mezőgaz­daság, a kultúra, a nevelőmunka te­rületén kell végezniük, melyek a dol­gozók élet- és munkakörülményeinek további javítását biztosítják. Az elnökség a munkaprogramot hasznos javaslatokkal és módosítá­sokkal elfogadta. Az ülés aktivitása, a munkaprogram fölötti vita azt bi­zonyította: a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa az új esztendőben még nagyobb lendülettel dolgozik, hogy a hatalmas szakszervezeti mozgalom hathatós segítséget adjon a második ötéves terv sikeres t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom