Észak-Magyarország, 1960. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-25 / 304. szám
8 Szocializmust építő országunkban a művelődés joga, a kultúra ma már Icözklncs. Üj százezrek, új embermilliók ismerkedtek és ismerkednek a tudással, a művészetekkel. A tizeniiat esztendővel ezelőtt szabaddá lett felnőtt dolgozók pótolni igyekeznek ezen a területen is mindazt, amiből a régi világ kirekesztette őket, a felszabadulás óta felnövekvő generáció pedig magától értetődő természetességgel fogadja a kultúra bőkezű áldásait. A párt helyes kultúrpolitikájának, a szocialista kultúr forradalomnak eredményeként k'alakulóban van — és nagyrészt már ki is alakult az új. a mind szelesebb dolgozó tömegeidre hatni kívánó. miViókat ncvc’ni. tanítani, szórakoztatni hivatott szocialista kultúra. Az új kultúra helyes, egészséges irányba formálja a kultúra élvezőinek érdeklődését, csiszolja művészi ízlését és széleslátókörű, korszerűen művelt, a művészet kincseit élvezni tudó új emberekké teszi őket. A gyári minlaaszlatos tárlatra jár és maga is festeget, az olvasztárnak hiányzik, ha egy darabot elmulaszt a színházban, a sokgyermekes munkáscsalád hetenként kétszer jár moziba, a kistisztviselő diák lánya saját könyvtárát gyűjtögeti, a gyári lakatos fiából lett mérnök több koncertre vágyik és az eldugott falu lakója is kevesli azt a kultúrát, amit a rádió juttat el hozzá. őket. az új kultúrát élvező, új ízlésű, új embereket mutatjuk be az alábbiakban: II lenként két film A miskolci Kossuth-mozl pénztára előtt találkoztunk Madarász János- néval. jegyet váltóh oz éppen műsoron lévő filmhez. Elbeszélgettünk vele, elkísértük a lakására. Nyolcgye r.m kés családanya. Férje a KPM közúti ellenőre, korábban fizikai munlcás. Métlr.rácz'né a nyolcgyermekes családanya, 10 éve tanácstag, hosszú éveken keresztül volt a területi oártalapszcrvozet tilkára, jelenleg is atopszervi vezetőségi tag. A nagy család, az önkánt vállalt sok társadalmi mv.nka nagy elfoglaltságot ad. sok időt vesz el tele. Mégis. — mint mondja, — hetenként kétszer is elmennek családostól moziba. Ez naraból azt jelenti, hogy minden ú.? filmet, amit Miskolcon bemutatnak. megnéz. Mi vonzza a mozihoz? Et-ről beszélgetünk. — Mindig szerettem a mozit. Már lánykoromban is, de nagyon rilluín jutottam el. Később, amikor férjhez- mentem, ugyancsak nehéz volt gyakrabban eljutni a moziba. Gondot jelentett a jegy ára is, aztán jöttek a gyerekek. 1947-ben jött nagy változás ezen a téren. Azóta lakik nálunk a uuyyapa, aki otthon marad a gyerekektől és így, a megváltozott anyagi körülmények mellett, több idő is jut szórakozásra, kultúrálófilm után gazdagabb lettem valamire!. Még ma is előttem van például a „Ballada a katonáról" cfVnű filmnek sok-sok jelenete, amelyből sugárzott a tisztaság, becsületesség, a haza és az édesanya iránti szeretet. Ugyanígy megragadott a ..Magasabb elv” cím« film. És még sorolhatnám sokáig az emlékezetesen szép filmeket. Amikor hazajövünk a. morfból. rendszeresen nagy viták is adódnak a családban, hiszen már a gyerekek közül is több felnőtt, van észrevételük. Sokszor a késő éjszakai órákig elhúzódik egy-egy ilyen házi-ankét." Sokszor járunk színházba is, meg egyéb kulturális rendezvényekre. de úgy érezzük, hogy valamennyi közül a film áll hozzánk legközelebb, szinte már életszükségletnek tartjuk. ran a fővárosba is felutazik egy-egy tárlat kedvéért — elhozza feleségét, barátait, munkatársait is, magyaráz, felvilágosít, tanul, tanit. egy-egy Uyen látogatáskor, el gyönyörködik a nagymesterek műveiben, tannl a kiállított alkotásokból és ölykof-oiykor lopva odapillant a saját képei felé: vajon mások hogyan látják azokat? Most két képét láttuk a kiállításon, de nem azokat, hanem az alkotót akartuk bemutatni: a tárlatiátogató gyári munkást és a festő gyári munkást egyben. A koncertrafongó dósra. Férjemmel, meg a nagyobb gyerekekkel hetenként átlag kétszer megyünk moziba. Nemcsak kikap- e*'*’' 'om két órára a napi gondokból. munkából, de nagyon sokat tanúi is a filmekből. Ismeretlen tójak. ismeretlen népek válnak jó Ismerőseimmé. Úgy érzem, minden Csontos Kornél, a Miskolci Tervező Vállalat tervezőmérnöke, néhány percre abbahagyja a rajzolgatást, amikor felkeressük. Elmondjuk, ml járatban vagyunk: arra kérünk választ. hogy őt, a műszaki pályán dolgozó értelmiségit mi vonzza a muzsikához, mi az az erő. ami őt évek óta állandó koncertlátogatóvá teszi. Csodálkozik kérdésünkön. Természetesnek tartja, hogy nem mulaszt el . egyetlen alkalmat sem. amikor a nemes zenével találkozhat. Akár koncerteken. akár rádión, ritkábban televízión, vagy szabad idejében otthon, magnetofonjáról hallgathatja kedvenc zeneszámait. Igen, természetesnek tartja mindezt, de tudja, hogy nem mindig volt ez természetes. A sajószentpéteri üveggyár lakatosának. majd későbbi művezetőjének fia a felszabadulás után került az egyetemre. És Budapesten, az.egyetemi évek alatt ismerkedett meg, került közelebbi kapcsolatba a zenével is,, mint sok más, a felszabadulás nyúj- '. ntta lehetőséggel. Antikor Budapestről Tiszalökre került, már hiányzott a komoly zene. Debrecenbe, vagy Budapestre járt egy-egy koncertet meghallgatni. Ma pedig — mint említettük. — a rádióból magnetofonjára veszi fel a klasszikus mesterek muzsikáját, bár szeretné, ha jobbak lennének a rádióközvetítések, szeretne mind több népszerű operát felvenni és szeretné, ha több lenne a televízión is a komoly zenei műsor, természetesen jobb adással! Legalább olyan jó adással, mint legutóbb az Álarcosbál közvetítése volt. — Ha már erről faggatnak, — mondja, — volna egy panaszom te. Henryk Cyz, a nagyszerű lengyel karmester újra ellátogat hozzánk, mert szeretem a modem zenei irányzatokat. amelyeknek egyik képviselőjét tisztelhetem a lengyel művészben. Szívesen látnék mind több hasonló, értékes vendégművészt a misM'ntakészítő a tárlaton Most nem a karzatról nézi a színpadot Akihez csak rádión jut el a kultúra A mintakész''tő, akiről az alább! sorokban szó lesz: Mczüi’i Tibor, a Lenin- Kohászati Művek dolgozója. A tárlat pedig a VI. Miskolci Ország-;.; Képzőművészeti Kiállítás. Ott találkozóink Mczőíl Tiborral az életben: majd Mczőfi Tiborral, két kiállított alkotás jelzőé-Sduláján. Tősgyökeres vasgyári munkás család gyermeke. Tíz éve -elmúlt, hogy maga is a gyárban dolgozik, a mií> takészitő üzemben. Diósgyőrben járt polgári iskolába és hajdani rajztanára, Csik Géza felfigyelt tehetségére. Az akkoriban megindult gyári képzőművészeti szakkörbe hívta. Rövidesen bekerült munkára is a gyárba és bekarcso’é ;lott a szakkör munká'áV. Tíz év? ^'»rgn'masr.n tanul a Bartók Béla Művelődési Ház szakkörében, tíz éve áldozza minden szabad idejét tc.h-'régének fejlesztésére. Nehéz fizikai munkát végez a gyárban, napi nyolc órán keresztül. Kevés a szabad ideje, de azt szívesen áldozza a festészetre. Hetenként kétszer van szakköri foglalkozás, de ő nemcsak ezen a két foglalkozáson vesz részt, hanem műszakból kijövő' mindennap elmegy a Bartók Bét Művelődési Házban lévő szakosztály ‘ műtere-nlv* és ott dolgozik. Tanul, dolgozik fáradhatatlanul. Munkájának van is eredménye. Fgy alkalommal első díjat nyert Budaörsien az Egressy Klub grafikai kiállításán és immár ötödször szerepel a'mi»*~’ci országos tárlaton. Sikerei nrm kápráztatják e». szereti a szakmáját, továbbra is abban akar dolgozni, most is a szocialista exportbrigád címért versenyző brigádnak a tagja, de nem tud és nem is akar megválni a festészettől sem. Természetesen minden tárlatot megnéz. Nemcsak azt, amelyiken szerepel. Ozemi kiállítások, nagyobbsxabású tárlatok egyaránt érdeklik — gyakMár száznál több könyvet gyűjtött sát, könyvgyüjtő szenvedélyét kielégítheti. Vágyai között — a régebbi bakíisvágy aktól eltérően — első-, másod- és harmadsorban is csak a könyv áll. Mint mondta: szeretne beszabadulni egy nagy könyvtárba. A biológia leckét tanulta, amikor felkerestük. S pár perc múlva már örömtől sugárzó arccal mutogatta a magagyűjtőtte kis könyvtárat Már száznál több könyvet mondhat magáénak a szülők többszázkö teles könyvtárán felül, nem számítva bele a száz kötetbe a kisgyermekkora ót-*« összegyűjtögetett mesekönyveket, i, júsági kiadványokat. Michnay Kati még gimnazista Most fog érettségizni. Az irodalomnak. a szép verseknek, a könyveknél nagy tisztelője. Gyakran mond verseket ünnepségeken, rendezvényeken sőt Iskolán kívüli nyilvánosság élőt: is gyakran szerepel: egyes TIT irodalmi előadások színesítésére, illusztrálására szokott verseket mondani Ady, József Attila, Radnóti Miklós a kedvenc költői, Móricz Zsigmond. Németh László, Berk esi András a legkedveltebb prózaírói. Könyvtárában nagy számban találhatók a köteteik. Szenvedélyes könyvgyüjtő. Talán valamikor, elemista korában kezdődött a gyűjtögetés: Jókai Aranyemberét kapta valamilyen alkalomból ajándékba. És azóta a megtakarított zsebpénz rendszerint valamelyik könyvesboltba vándorol, ajándékozási alkalmakkor is mindig szaporodik 1—2 kötettel a könyvtár. Ha valaki megkérdezi tóle, mit szeretne ajándékba kapni: csak könyvet! Az új. á kultúrára, a szépre szom jas társadalom gyermeke. Természe tesnek veszi. — hiszen a felszaba dulás előtt: életet nem is ismerhette — hogy az irodalom iránti rajongó és olvasni és olvasni, és persze az elolvasott könyvekből sokat, sokat a saját polcára is elrakni. Egy a ma fiataljai közül.'egy a felnövekvő új. szélesebb műveltséggel rendelkező szocialista társadalom tagjai közül. Fancsals/ky István, a Lenin Kohá\ asztára gyermekkorától szereti a színházat. Az igazság kedvéért azt is meg kell mondanunk, hogy régebben inkább csak szerette volna, mert a felszabadulás előtt, fiatalabb korában elég ritkán jutott el od^ akkor i% csak a karzatra, vagy — ahogy ö mondja — a kakasülőre, mert az volt a legolcsóbb hely. Most nem a karzatról nézi a színpadot. A kényelmes bársonyfotőjökben ül a földszinti sorokban. Onnan nézi az előadásokat a lánya is, akinek bérlete van a színházba es szinte el sem tudja már képzelni, hogy apjának annakidején nehézséget jelentett egy-egy színdarab megtekintése. Néhány percre elszólítottuk az izzó kemence mellől Fancsalszky Istvánt és beszélgettünk az életéről, színházról, kultúráról. Az elmúlt évadnak csaknem valamennyi darabját látta a nagyszínházban és a kamarában is, ebben az évadban is tét nem tud váltani — mint panaszolja —, mert a váltóműszakban so- , sem tudja kiszámítani, hogy szabad lesz-e akkor, amikorra a bérlete szól. Négy évig — korábban — Sztá- linvárosban volt, ott állandóan egyeztetni tudta az Idejét 'a“ színházzal. Sokszor bosszantja, amikor már hall beszélgetni egy-egy színdarabról, s azt még nem látta, mert nemcsak szórakozni szeret a színházban, hanem úgy érzi, hogy az életéhez tartozik, a szórakozás mellett sokat is tanul. Gyakran jár moziba Is. szereti a filmeket, a rádióban is meghallgatja a jó színdarabokat, különösen szereti a mai életről szólókat. Érettségi előtt álló lánya pedig a gimnáziumi kultúrcsoportban szerepel — természetesen ezekre a szereplésekre is elmegy, hacsak ideje engedi. Van egy javaslata is: szereti a színházat, de sokszor úgy érzi, volna mondanivalója is a színház számára. Jó lenne, ha egy-egy darab beniula- tása után nyilvános vita lenne a munkás nézőközönség és a színészek között. Bizonyára mindkét fél hasznát látná. Szabadot felvételei sor kerül. Es akkor majd Dobos Béni bácsiéknak a színház, úgy igazán, élőben fog sok tanulságos szórakozást nyújtani, — az eddig csak az éter hullámain át élvezhetett szórakozási, tanulási lehetőségek mellett. Benedek Miklós hogy az új útra térnek, a nagyüzemi gazdálkodás adta több szabad idő és egyéb kultúrálódási lehetőségek mellett bizonyára rövidesen erre is Bódvaszilason, Borsod megyének ebben a távoli, festő ecsetjére való környezetben meghúzódó községében pezseg az élet. A falu dolgozó parasztjai az új élet útjára készülnek. Idős Dobos Benjámin az elsők között írta alá a nyilatkozatot, hogy belép a szövetkezetbe, az újat, a jobbat, a haladást választja. Nyolc hold földön gazdálkodót: 'léni bácsi. Két lánya, két fia van. 4 fiai bányában dolgoznak, az 'gyik veje egy kisipari szövetkezetben, egy másik vasutas. Most. hogy az új élet szele elért Bódvaszilasra is, nemcsak Béni bácsi, hanem az asszonyok is aláírták az új útra szóló belépési nyilatkozatot. De nemcsak 'bben értette meg Dobos Benjámin s családja az új idők szavát. Vonzza őket a felvilágosodás, a több tudás, a szórakozási kultúrálódási lehetőség, amibö: ebbe a faluba eddig — ralijuk be. — elég kevés jutott. Jóformán a rádió jelentette eddig a kapcsolatot a .,külvilági” élettel, kultúrával. Dobo.s Béni bácsi gyakran ül a rádió mellé, hallgatja az előadásokat, szórakoztató műsorokat. Nagyon tetszenek neki az énekes műsorok, nótamüso- rok, de a jó tánczenét is szívesen hallgatja. Olykor-olykor meghallgatnak egy-egy színházi közvetítést is. És közben arra is gondolnak, hogy jó volna ezt a színházat nemcsak hallani, hanem látni is. Most, Az Országos Filharmónia igen mcn- lohán bánik Miskolccal. Az újságokból olvassuk, hogy hány neves külföldi művész jár hazánkban és Miskolcra csak igen ritkán, „mutatóba” hoznak el egyet-egyet közülük. Pedig mi is szíves-örömest hallgatnánk őket. Nagyon örülök annak, hogy az ez évi koncertprogram szerint
