Észak-Magyarország, 1960. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-23 / 302. szám
TÚL A BELÉPÉSEN közösségben az egyéni gyarapodásnak új törvényei vannak; mindenki munkája után részesedik a termelt javakból. Ami boldogítja pés után kell előteremteniük munkával, szorgalommal. Semmiből nem lesz semmi. Mindenek előtt meg kell érteniük, hogy csak úgy haladhatnak, gyarapodhatnak, ha olyan igyekezettel látnak közös boldogulásukhoz, mint ahogyan sajátjukon szorgoskodtak. A közösben sem kell kevesebbet dolgozni, különösen nem a kezdet kezdetén. A termelőszövetkezet vállalja magára sok egyéni gondjukat. Nem nyomja többé őket az adó gondja, nem kell rettegniük attól, hogy egy esetleges betegség elviheti összerakott pénzecskéjüket, ingyen orvos áll rendelkezésükre. Félelmetes volt a parasztember számára az öregedés, vajon lesz-e, aki kenyeret ad nekik öreg napjaikra? A nyugdíjtörvény a termelőszövetkezeti tagokra is kiterjed, nem lesznek kitéve esetleges rossz fiúk, lányuk kényekedvének. Felszabaduló energiájukat teljes mértékig önmaguk és a közösség gyarapítására fordíthatják. Túl a belépésen gondok sokasága várja az újonnan alakult közös gazdaságok tagjait. Ne hagyják el magukat, lankadatlan hittel, türelemmel egyengessék a boldogulás felé vezető, kezdetben még göröngyös utat. És sohase feledjék: rossz termelőszövetkezet nincs, csak rossz vezetők és rossz tagok vannak. Itt a tél. Beszorul a parasztember a határból. De ne üljön most egyetlen új tsz-tag sem ölhetett kézzel, használja ki a téli pihenést arra, hogy meglátásaival, okos észrevételeivel segítse a vezetőség tervező- munkáját. A községi pártszervezetek, tanácsok, a pedagógusok bevonásával, tanfolyamokon ismertessék az alapszabályzatot, a tsz-tagok jogait és kötelességeit, a munkaegység- számítás tudnivalóit, hogy mire beköszönt a tavasz, a tagság a közös élet törvényeinek ismeretében lásson munkához. Nem kis dologról van szó — az embereket kell boldogítani, de nem valakiknek, hanem önmaguknak. A csenyéteieket nem fogják boldogítani a krasznokvajdaiak és fordítva, övék volt a határ, ezután is az övék, amit kihoznak belőle. ők osztozkodnak rajta. Akltnr hát raital Már 03 HKKOr nat alakul6 közgyűlés utáni első napon lássanak munkához — most tervezzék meg boldogulásukat. s aztán lássanak szívvel- lélekkel a kivitelezéshez. így fognak boldogulni, csak így... Gulyás Mihály 100 millió forint jövedelem sertéshizlalásból Az öntevékeny színjátszó csoportok ünnepi műsora maguk termeljék meg, ezáltal is fokozták a hizlalás gazdaságosságát. A tervek szerint a tsz-ben hizlalt sertések száma jövőre már eléri az ezer darabot. A sertéshizlalási szerződések megyénk tsz-einek. valamint egyéni gazdáinak csaknem 100 millió forintot Jövedelmeztek az idén. 140 Sínyász részesül: az idea iulalomiidiiiésben a Borsodi Szcnüánvászali Tröszlnél A Borsodi Szénbányászati Tröszt az idén a kiváló munkát végző bányászokat és műszaki vezetőket jutalomüdültetésben részesítette. Ebben az évben 81 bányász töltötte pihenőjét külföldi üdülőhelyeken. Legtöbben Csehszlovákiában, valamint a Szovjetunióban üdültek, de a borsodi bányák dolgozói eljutottak a Német Demokratikus Köztársaságba. Lengyelországba, továbbá Ausztriába, imlamlnt JugoszlátHa legszebb üdülőhelyeire is. Almási István, az ormosi bányaüzem Kossuth-díjas vájára, aki fiatal éveiben még saját hazáját sem tudta megismerni, most Ausztriában üdült. Andrejcstk István. a Mákuöl- gyi Bányák ötven éves bányásza, aki több mint 30 évet töltött becsületes munkában a föld alatt, a Német Demokratikus Köztársaságban pihent. Székely Tibor, a Mákvölgyi Bányák főmérnöke pedig az üzem vezetésében szerzett. elismerésre méltó munkájáért 2 hetes jutalomüdülésben vett részt a Szovjetunióban. A külföldet iártakon kívül 59 bányász hazai üdülőhelyeken töltött kél hetet. A Borsodi Szénbányászati Tröszt az idén kétszer annyi- bányászt részesített jutalomüdülésben, mint a megelőző évben. A várkastély déli udvara, háttérben az ősi falakkal. Sajnos, az udvaron még ma is ott állnak a disznóólak és a tyúkketrecek, melyek rontják a gyönyörű vár udvari képét. Remélhetőleg az udvari rész is megtisztul, és a szerencsi várkastély ismét régi pompájában fogadja a látogatókat A Csalogány-őrs dicsérete Tíz gép mintapéldányát készítették el az idén s már megkezdték a jövő évre tervezett új géptípusok gyártását a DlMÁVAG-ban A DIMAVAG dolgozói a különböző berendezéseken, alkatrészeken, vasúti kerékpárokon kívül évente több mint ötven féle gépet gyártanak sorozatban, vagy egyedi módon. A gyár vezetői, konstruktőrei következetesen arra törekednek, hogy a vállalat termékei versenyképesek legyenek. annál is inkább, mert a gépek zöme exportra kerül. Ezért a gyártmányok korszerűsítéséről, új gépfajták készítéséről és ezzel a választék bővítéséről évről-évre tervszerű- ^ndoskodnak. így az idén — a terveknek megfelelően — tíz új gép mintapéldányát készítették el jóval határidő előtt. Az új gépek nagyobb része — 8 darab — a mindinkább kelendő kábelgépek családjába tartozik, kettő pedig korszerűbb kivitelű présgép. Az új gépek általános jellemzői, hogy azok — a korábbiaknál — nagyobb teljesítményűek, kisebb területen helyezhetők el. zárt felületűek. így munkásvédelmi. szempontból biztonságosabbak és külsejükben is tetszetősebbek. így a világpiacon minden bizonnyal megállják majd helyüket Az új gépek sorozatgyártására — a külkereskedelem rendelésének megfelelően — a jövő évben kerül sor. Több gépfajtára máris nagyobb rendelés érkezett. így például a különböző húzó kábelgépekből negyven, a présgépekből több mint kétszáz darabot rendeltek. 1961-ben — a gyár konstruktőreinek tervei alapján — egyelőre négy új kábelgép. ugyanannyi présgép és lemezvágó olló, az autóipar számára két automata célgép, tehát ismét tíz új gép mintapéldányát készítik c'. így ismét nagyobb választékkal és az eddiginél is korszerűbb gépekkei jelentkeznek a piacon. Igen érdeke > lesz a kábelsodró légpárnás gép. Ennél ugyanis a sodrócsövek forgatását nem a szokásos csapágyakon, görgőkön oldják meg, hanem magasnyomású levegőpárnán. így a súrlódás a legkisebbre csökken, miáltal a fordulatszám és ezzel a teljesítmény az eddiginek mintegy kétszeresére növekszik. Minden bizonnyal megnyeri majd a szakemberek tetszését az új, úgynevezett ikerdobos huzal felcsé- vélö kábelgép is. Ez a huzallal már megtelt dobról a szálat automatikusan az üres dobra viszi át. így folyamatosan folytatódhat csévélés. anélkül, hogy a huzalhúzógépet !e kellene állítani. Ugyancsak korszerűbb kivitelűek lesznek a többi gépfajták is. Az új gépek mintapéldányainak gyártására az előkészületeket már megtették, sőt ötnek az alkatrészeit már készítik is. A gyár dolgozói arra törekednek, hogy az új gének jelentős részét — miként tavaly is tették — már a jövő évi Budapesti Ipari Vásáron bemutathassák. Ósi falak tövében... Sok-sok emlék fűződik a várkastélyhoz. II. Rákóczi Ferenc ebben a várban fogadta a cár követeit, egy időben innét irányította a kuruc felkelést, a belső udvarban tartotta egyik toborzó beszédét. A képen: a vár északi bejárata, mely az évszázadok viharával da- . eolva, megmaradt eredeti állapotában, csupán a védőfalak omlottak le h bejárat környékén. A szerencsi Rákóczi várkastély Borsod megye és az ország egyik legértékesebb műemléke. A várat az ország épen maradt várkastélyai közé sorolják, az évszázadok során azonban megrongálódott. Leomlott falait az Országos Műemléki Fe'.ügyelőség tervei szerint restaurálják. A múlt évben már 100 ezer forintot költöttek a déli bástya újjáépítésére, 1961-ben ismét kb. 100 ezer forintot fordítanak a tetőzet helyreállítására. A képen: a déli bástyafal belső, köralakú képe. Az újjáépített bástyafal, a törésekkel. Itt álltak régen Rákóczi árgyúi, amikor Szerencs még a királyi város címet viselte. Az újjáépített várfal — ma már ismét régi formájában — Szerencs új színfoltja lett Tóth lerencné tanárnő foglalkozik odaadóan. Ez a kis őrs a városi és megyei művészeti seregszemle első helyezettje volt az elmúlt évben. Ennek Jutalmaként két hetet töltöttek Csillebércen és aranyérmet nyertek az országos seregszemlén is. A kis őrs nagyon szép szereplésével kiérdemelte a Csalogány nevet. Az Avas Szálloda szakszervezete bensőséges ünnepséget rendezett a vállalat nyugdíjasai és gyermekei részére. A meleg hangulatú kis ünnepségen csomagokkal ajándékozták meg a meghívottakat és kedves műsort szolgáltattak nekik. A. műsort a Dayka Gábor utcai általános iskola úttörő csapatának Csalogány őrse adta elő, akikkel dr. ji, szikszói, felsőtele- kesi és ongai színjátszók Rozov: Felnőnek a gyermekek cimü vígjátékával szórakoztatják az ünneplőket. Sajószögeden, valamint Sajóhidvégen pedig Moliére A fösvény-ét viszik színpadra. A háromfelvonásos. egész estét betöltő előadásokon kívül mintegy 200 öntevékeny színjátszó csoport ad még ládán: énekes, táncos műsort az ünnepek estéjén. maju darabokat tanulnak be. így — többek között — 171 öntevékeny színjátszó csoport tűzött műsorra háromfelvonásos drámát vagy vígjátékot. A mezőgazdasági vidékek mintegy 30 községében — Mezőkövesden, Mezőkeresztesen, Bükkábrányban — Simon Magda: Százházas lakodalom című, termelőszövetkezeti témával foglalkozó drámáját mutatják be a csoportok. A halmaMegyénkben szinte már szokásossá vált. hogy a falusi öntevékeny művészeti csoportok karácsonykor és Szilveszterkor új műsorral lépnek a közönség elé. Az idén is több mint 350 színjátszó csoport készül szorgos próbákkal az Ünnepekre. A csoportok fejlődését bizonyítja, hogy két-három népszínmű kivételével klasszikus is mai téMegyénk tsz-ei és dolgozó parasztjai az idén a tervezett 53 ezer sertés helyett 56 ezer darabra kötöttek sertéshizlalási szerződést. A hízottsertések átadása folyamatosan történik, s ez jelentősen megkönnyíti a borsodi iparvidék húsellátását. A sertéshizlalási szerződés az Idén is jó jövedelmet jelentett a tsz-ek- nek. A mezőcsáti Dózsa Termelőszövetkezet például már több mint 200 hízottsertést adott át. s ezért mintegy 310 ezer forintot kapott. Valóságos sertéshizlaló nagyüzemmé nőtte ki magát a nemesbikkl Uj Barázda Tsz. Már tavaly is több mint 400 hízottsertést adott közfogyasztásra, az idén viszont már eddig 618 hízottsertéssel járult hozzá az Iparvidék ellátásához. A leadott 618 hízottsertés több mint 1.1 millió forint jövedelmet jelentett a gazdaságnak. A tagság munkaegységének csaknem egyharmad része a sertéshizlalásból származik. Böszörményi István főagronómus irányítása mellett, az idén megvalósították az ex- pressz-hizlalást, így kisebb ráfordítással gazdaságosabban tudtak hizlalni. Arra is volt gondjuk, hogy a hizlaláshoz szükséges takarmányt A parasztember önmagával, és aláírja a belépési nyilatkozatot. Ezzel megtette az első lépést a közös boldogulás feli. Ügy érzi, a legnehezebben már túlvan, a többi már gyerekjáték. A valóság azonban az, hogy a belépés után következik a dolgok nehezebbje. A népnevelők, akik segítettek neki az első lépés megtételében, elmennek, marad néhány agitátor a faluban. Ez a néhány ember hivatott arra. hogy az újdonsült termelőszövetkezeti tagokat eligazítsa a kezdés nehéz dolgaiban, bátorítsa, szinte kézenfogva vezesse őket. A parasztember talán joggal érzi a belépést követően, hogy megtette életiben a legnehezebb lépést. Átvirrasztott éjszakák töprengése, vívódása áll mögötte. A járási párt- bizottságok, tanácsi szervek azonban egy pillanatig se feledkezzenek meg arról, hogy ami a belépés után következik, korántsem gyerekjáték. A házasság meghitt szövetsége is csak lehetősig a boldogulásra, de hogy valóban boldogulás lesz-e belőle és nem egymást emésztő civódások sorozata, az elsősorban a házastársak egyetértésén, egymás becsülésén, közös áldozatvállalásán múlik. Ha az egyik eltékozolja idejét, lopja a napot, a másik kiteheti a lelkét, akkor sem boldogul. Gyakran mondogatja még a jómódú gazdálkodó is, hogy amikor összekerültek a feleségével, úgy álltak, mint az ujja, nem volt semmijük puszta két kezük is boldogulni akarásukon kívül. Nos, mire mentek. Földet, házat szereztek. S amikor az elért eredmények titka után tudakozódik az ember, azt hajtogatja: nincs különösebb titka ennek; szerettük, becsültük egymást és sokat dolgoztunk. Szerették, becsülték egymást és sokat dolgoztak — és mivel becsületes emberként láttak közös boldogulásukhoz. a várt haszon sem maradt el Ezt a fajta becsületes élet- felfogást kell átvetiteni a termelő- szövetkezetre is. A termelőszövetkezet — mint ahogy a nevében is benne van — a termelők szövetsége. Szövetségre lép egymással a paraszt- emberek sokasága, hogy leküzdve az egyéni gazdálkodás korlátáit, a tulajdonosi szemlélet barázdákba fogódzó kicsinyes számításait, az összeölelkező földek boldogító távlataira alapozza megélhetését. A mezsgyekaróktól megszabadult földek megkívánják, hogy a földet, szerszámot, jószágot összeadó emberek is megszabaduljanak azoktól a korlátoktól, amelyek oly sok évtizede elválasztották a parasztembert a parasztembertől. Meg kell érteniük a szövetkezőknek, hogy ebben a termelői
