Észak-Magyarország, 1960. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-02 / 259. szám
9 Egy kis üzem gondjai A Sárospataki Cserépkályha gyár nem tartozik a nagy üzemek Közé, de Só munkája, hírneve mér túlszárnyalt a megye határán. Havonta 400 cserépkáiyhat gyártanak. Az ország bét cserépkályhagyára közül itt dőlgoznak a legjobb anyagból — a madi kaolint használják a gyönyörű kivitelezésű kályhák gyártásához. Tervüket is rendszeresen teljesítik, hosszú idő éta. Ebben az évben azonban valahol hiba történt, csak az első negyedéves tervet sikerült teljesíteniük. Mint Tóth István üzemvezető és Nagy István munkaügyi előadó mondotta: rossz volt a kemencék olajellátása, a felső hatóságok nem Intézkedtek, hogy elegendő tüzelőanyagot kapjon a gyár. Kaptak ugyan pakurát, de ahhoz át kellett építeni a kemencéket, ez pedig sok nehézséget okozott, akadályozta a terv teljesítését Ez lenne talán a legnagyobb gond, melynek kihatásait még ma is érezni a termelésben. — Csupán az a kérésünk — mondották a gyár vezetői —, hogy a jövőben ne feledkezzenek meg rólunk. Mert a megrendelések száma egyre nő. egyre több cserépkályhára van szükség, az Igényeket viszont csak úgy lehet kielégíteni, ha van anyagunk, a kemencék szüntelenül dől- goznak. A másik gondt Ez már a rmtokások kérése. A csempegyártás nincs szakképesítéshez kötve. Pedig a kályhakészítés nagy felkészültséget, szaktudást igényel. Van, aki már hosszú évek óta itt dolgozik, művészi szintre emelte a cserépkályhaké- szitést, mégsincs szakmunkásbizo- nyitványa. A formázók, a csempeA Tizeshonvéd utcán a járókelők tekintete megakad egy új épületen. Olyan az épület ruházata, mintha tarka kartonba öltöztették volna. Üvegezett lépcsóház, kikönyökölő balkon, meg egyebek... Pompás lakóház! Mielőtt átlépnénk a bejáraton, eli- bénk tűnik valami, egy kis felirat: Szeretettel üdvözöljük a kedves új lakókat. Kis apróság ez, mégis olyan jó érzést támaszt az emberben, s talán móginkább azokban a belügyminisztériumi dolgozókban, családtagjaikban. akik mo«st az átadás után hamarosan beköltözhetnek. Nedves pincelakásokban, szűk albérleti szobákban már bontogatják a falvédöt, az öröm zajába belevegyül egy-egy koccanás, amint ládába kerülnek a törékenyebb holmik. A fagyos télben, zuhogó esőben posztóió rendőrei v- társak családjai költöznék ide. A lakások? Nagyon szépek, 1—2 szoba összkomfortosak. Tágas ablakokkal. A konyhákban kék lánggal ég a gáz. cserépkályhákban duruzsol majd a tűz, s ha most még nem is találkozunk a boldog fészekrak ókkal, könnyen magunk elé képzelhetjük a csillogó szemű háziasszonyokat, amint félénken végigsimítják a tükörfényes ajtóikat, s kilépnek az erkélyre. hogy a boldogságban velük örvendezzen az őszi verófény. • Hallani a csodálat szavait. — Szép, nagyszerű! S míg a krónikás elképzeli magának a várható eseményt a három- szektoros ház- udvarán gyülekeznek az építők. Kapu Miklós/ Balázs László építésvezetők, a belügyi képviselők, a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat és a különböző vállalatok képviselői. Elérkezett az átvétel napja. A népes társaság bevonul az épületbe, pontosan fel egészen a padlásig. Minden négyzetmétert át kell nézni, minden ajtókilincset le kell nyomni, mert Gondos János kukoricája — Esik. Megint esik, megveszekedett sároslábú... szakítaná le az epet Az ember lassan azt is elfelejti, hogy milyen a Nap. — Cudar egy idő. Hm... A kukorica meg töretlen... Szégyenszemre már csak a mienket lúgozza száron az eső. — Ki hallott már ilyet/? — Dehát micsináljon az ember... Nem teríthetek ponyvát a másfél hold fölé... Nem igaz. asszöny? Condos János imigyen morfondírozott a konyhában és csak a cigarettát szívta. Az asszony — Róza néni — éppen a tejet szűrte, ö is az imént jött be az istállóból. János bácsi szája egy percre se állt be. Esik. szemerkél az eső. meg kell várni, hogy majdcsak eláll valamikor. .. — Dehát a kukorica... Róza néni már nem birta a zsör- tölódést. — Minek kérdi tőlem, hogy micsináljon? Kendhez mostanába szólni se lehet! — Nem megmoúdtam-e a múlt héten, hogy fogjon be. oszt gyerünk, törjük le, majd megszik1 kad a csűrben, vagy a padláson... De kend csak a vállát vonogatta, hogy aszongya: be van borulva, vágjunk még vele, hadd fújja a szél, meg más egyéb... Most meg, hogy folyton esik. egyebet se tud, csak zsörtölődni velem, meg a gyerekkel, — mintha mi tehetnénk róla. — Örökké csak azt hajtogatja, hogy ki hallott még ilyet? — Mintha nem emlékezne rá. hogy máskor is volt már ilyen ősz... — Hagyd abba! — Az ember má' a tulajdon feleségéhez se szólhat? Ki hallott még ilyet? — harapta el kurtán, de annál indulatosabban a szót. Megint rágyújtott egy cigarettára, aztán Elpirult fülig. Pedig nem könnyem hozzák ót zavarba. — így biza — vette át a szót Pálinkás. — Azt beszélik, hogy kendék élhetetlenek, mer1 a készet is veszni hagyják... — Micsoda? Mighogy én... izé.- élhetetlen? Ki hallott \még ilyet? — vágott közbe Gondos önérzetesen. — Dehát ez az átkozott idő... — Ami földünkre is abból a felhőből esik. szomszédkám — szőtt közbe ismét Szálkát-Még hogy én... la félbe Gondoe. — Nekem ne beszéljen ilyesmiről az olyan ember, akinek meg a répáját mahónap a konda túrja ki — szegezte neki Gondos Szálkáinak a szót. — Meg akinek ekét is csak tavaly látott a földje — toldotta meg a nyomaték kedvéért. Szálkái eddig nem vette komolyan a szót, de most, hogy Gondos a répát említette, meg d vetőszántást, ezt már 6 se tudta lenyelni csak úgy. • — Attól még nem híznak meg a kend disznói, ha én kiszedem a répát, se kenyere nem lesz nagyobb darab jövőre, ha én elvetek. — De ha már itt tartunk: magának tán’ földbe van már az őszi? — emelte feljebb Szálkái a hangját Gondot nem válaszolt, de látszott rajta, hogy mélyen önérzetébe vágott Ssalkaiék élcelődése. Mintha 6 nem törődne azzal, amivel éppen kell. A pult felé nyúlt volna, merthogy a pálinkáról el is feledkeztek, de tekintete a faliórára tévedt, öt perc múlva kilenc. —- Tyű, a mindenségit! JVf eghogy én... izé... élhetetlen — méghogy... moslékon hizlalok... — technológiák alkalmazásán kfvü! részletes tervet dolgoztak ki a munkaidő jobb kihasználására s az építkezések ütemét 150 kis és nagy géppel gyorsították meg. Az építők az intézkedési tervek végrehajtásával eddig 350 lakást adtak át és kilenc hónap alatt 22 millió forinttal végeztek el több munkát, mint tavaly. Ez az eredmény annál is inkább örvendetes. mert a többlettermelés 53 százalékát a termelékenység növelésével biztosították. November első napján újabb munkás! kerekről érkezett Jelentés. A borsodi építők kiváló minőségben 254 lakás átadását kezdték meg. így a közeli napokban Miskolcon 160, Ozdon 57 és a tlszaparti új városban (Tiszaszederkény) 37 lakásba költözhetnek be a dolgozók. Az új lakásokból 66-ot a határidő előtt átlag másfél hónappal készítettek el. Az építők most azért fokozzák lendületüket. hogy a még hátralévő lakásokat karácsonyig átadhassák. November 7-én 1 újabb tizenegy borsodi községben gyűl ki a fény A Borsod megyei Tanács évről- évre jelentős összegeket fordít a falvak villamosítására. Az idén is mintegy 35 millió forintos beruházással 33 községben cserélik fel a petróleumlámpát a villnnvégökkel. Az ’Északmagyarországi Áramszolgáltató 'Vállalat dolgozóinak Jó munkáját 'bizonyítja, hogy eddig 11 községbe vezették be a villanyt és a Nagy [Októberi Szocialista-Forradalom évifordulója alkalmából november 7-én [újabb 11 községben gyűl ki a fény. [Villanyvilágítást kapnak — többek [között — Rakaca, Trizs, Szászfa. Zu- [bogy. Ragály és Irota községek. A [falvak vezetői és lakói a községfejlesztési alapból és a pénzbeli hozzájárulásból több mint 2 millió forint- ital segítették a villamosítási munkák elvégzését- A terv szerint december 31-ig további 11 község villamosítását fejezik be. A Nagy. októberi Szocialista Forradalom évfordulóján a fényünnepségek mellett Fingén nevelői lakással ellátott két-tan- termes iskolát, Ózd-Bolyokon 57 lakást. Alsógagyban és Kisgyőrben művelődési otthont. Zalkod és Skálád községekben pedig mozit adnak át a dolgozóknak. akik különben derekasan dolgoznak —, hogy a már eddig Is hír« pataki cserépkályha gyár még Jobban dolgozzon. Támogatni kell őket, hogy lehetővé váljon: még több kályhát készítsenek, hogy kevesebbet kelljen behozni külföldről, drága valutáért sem kell, hogy ez növelné az emberek önbizalmát, és hát végre a Sárospataki Cserépkályhagyár munkásai is elmondhatnák: szakmunkát végzünk, szakmunkások vagyunk. Mindez annál la Inkább indokolt mert a gyár nagy jövő elótt álL A minisztérium is felismerte, hogy a pataki gyár igen jó adottságokkal Hát majd én megmutatom nektek! De azt már csak az orra alatt, alig mert sarkonfordult. mint reggel a konyhában és nagy elhatározással az ajtó felé indult. Szalkaiék utána szóltak. — Csak nem sértődött meg, Jani bátyám? De Gondos már csak a szófoszlányokat hallotta. Otthagyta a kisüstit is, a vitatkozást is, nagy léptekkel mérte az utat hazáig. Egyenesen az istállóba. Az eső még enyhén szemerkélt. De 6 ezzel már aligha törődött. Kihozta a hámot a gabonásból, felrakta a lovakra és befogott. Közben mást se tett, csak dörmögte magában: Méghogy én... élhetetlen... meghogy moslékon... Majd én megmutatom... Aztán közéütött a lovaknak. Azok pedig mintha megvadultak volna. Gondos alig tudta megfékezni őket a konyhaajtónál. Nagy mérgesen húzta hátra a hajtószárat.; Szegény lovak aligha tudták, miiéite a gazdát. A szekér zörgésére Róza néni is kinézett az ajtón, ö se tudta, hogy mi ütött az emberébe. Csak nézte■ az urát. De nem sokáig, mert rá is ráförmedt.-Mit bámulsz? az ülésen? Inkább szedd magad egy-kettő, hozd a gyereket is... Majd megszikkad a csűrben... Vagy moslékon meg savón akarod hizlalni a süldőket? Amíg az asszony és a gyerek sze- delőzködött. rágyújtott egy cigarettára még, de közben háromszor is elmormogta az orra alatt: —f Méghogy én... élhetetlen, meghogy moslékon... Csépányi Lajos fogta a kalapját, és mérgesen csapta be maga mögött, az ajtót. A kalapját már a gangon tette fel. Mélyeket szippantott a cigarettából és tehetetlenül bámulta a szemerkélő őszi esőt. Aztán fogta magát, kinézett még az istállóba, szénát tett a lovak elé ét átballagott az italboltba... Az úton is egyre csak azt hajtogatta: ki hallott még ilyent, mahónap december lesz, oszt töretlen a kukoricám ... Dehát ki tehet róla, ha folyton esik? — Nem igaz? — i vigasztalgatta saját magát is. A kocsmában xxAtak vagy heten. A pultnál Szálkái Vendel álldogált. Gondos második szomszédja, meg a komája. Pálinkás Pali bécsi. Már a harmadik kisüstit rendelte Szálkái, amikor Gondos belépett. — Gyiijjön közelebb, — invitálta Szálkái Gondost. — Ha már a kukoricánk megfér egymás mellett, nemigaz? — Aztán összenevettek. — Hárommal tessék tölteni — szólt oda Mtólag a csaposnak... Három féldeci állt a pulton, akárcsak a pult előtt Szalkaiék. De nem koccintottak még. — beszédbe elegyedtek. Az idő... Meg az őszi munkák. Mert mi másról beszéliev í a parasztember, amikor otthon ég a talpa alatt a föld ... Szinte kórusban szidták az egykedvűen permetező őszi esőt. Hanem aztán Szálkái Vendel tréfálkozásra vette a szót — Azt beszélik, hogy kend moslékon akar hizlálni az idén — szólt oda Gondosnak. — Merthogy a kukoricáját már elhordják a madarak — toldotta meg mosolyogva, aztán Pálinkással összenevettek. Gondosnak fejébe szaladt a vér. A Borsod megyei Építőipari Vál- alat dolgozóinak az új üzemi épüle- ek, kulturális és szociális létosítmé- »yek építése mellett, az idén 1117 látást is át kell adniok. Ezek a lakú- ok* ipari településeken: Miskolcon, 5zdon és Tiszaszederkény újvároson épülnek fel. A nagy feladatokra dőben felkészültek a műszaki és fiikai dolgozók. így az új épitési lójának tiszteletére minden műszakon a tervezettnél egy csillével több szenet adnak a népgazdaságnak. Vállalták továbbá, hogy kalóriatervUket is 100 százalékra teljesítik. A IIL akna dolgozói felhívással fordultak a többi akna dolgozóihoz« hogy kövessék példájukat, egyben kérték a műszaki vezetőket, a szállítómunkásokat, hogy a vállalás teljesítéséhez biztosítsák a feltételeket Október utolsó napján a Bükkaljai Bányaüzem III. aknájának dolgozói termelési tanácskozásra gyűltek ösz- sze. Miután a beszámoló értékelte a Hl. negyedév munkáját, a bányászok részéről többen felszólaltak. A vita során a m. akna dolgozói egyöntetűen elhatározták, hogy a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete XVII. kongresszusa, valamint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 43. év for du Több ilyen házat a főutcárq! tüzetes, aprólékos átvétel nem Is mehet másként. Jegyzékbe kerül egy-kéC megjegyzés: pótolni kell néhány cserepet. másutt kisebb javítanivaló akad egy cserépkályhán. A sok közül az egyik ablak nehezen záródik én így tovább. Rendre, másra fel íródnak az észrevételek, s ezt még az építők kijavítják. Az ablakoknál megállva azonban több megjegyzés is akad. Még hiányzanak a vászon redőnyök, bár a Budapesti Fa- és Vászon- redőny Vállalat már leküldte, járt is itt két szerelő, csak éppen hiányzott egy értesítő levél, s emiatt a szerelők nem kezdték meg a munkát Telefonértesítés nem volt elég. Most elküldik a levelet is. hogy újabb .virág kerüljön a bürokrácia oltárára. Pedig a két szerelő egy nap alatt elkészült volna mindennel. S amíg a falak emelkedtek, szína vakolat került a falra, addig más is történt, minthogy elkészült egy bér- ház. Egy fiatal szocialista munka- brigád született. Varga Tóth József, a brigádvezető már nincs itt. a Sajó- part mellett dolgoznak, de amikor járjuk sorra a lakásokat, gondolatban kezet szorítunk velük. Nagyszerű munkát végeztek. Emlékszem arra is« amikor még csak a falak emelkedtek« sokan megálltak itt. Még a szemnek is jóleső volt látni azt az iparicodást, ahogy a KISZ-fiatalok, ifjú kőművesek emelték az épületet Példamutató rend. szervezettség volt Itt mint ahogy azt valóban el lehetett várni egy szocialista címért törekvő brigádtól, emberektől. Szép az új Tizeshonvéd utcai bérház. Dicséri a tervezőt, a Borsod megyei Állami Építőipart Vállalat Ht dolgozó szorgalmas építőit S befejezésként hadd engedjünk a címben említett kívánságnak: több ilyen szép házat a főutcára, mert ezt nagyon várják a miskolciak. — saram! — A Bükkaljai Bányaüzem telajánlásai rendelkezik, a világ legjobb kaoBn- jóból dolgozik. Ezért elhatározták, fejlesztik, bővítik az üzemet 1962- ben új, modern Özemet építenek, a2 I-es üzem mellett Ez modern üzem lenne, korszerű technológiával. A terv már megszületett, kb. 3 millió forintos költséget igényel, a tervezés is megkezdődött, de a pénz még hiányzik. Ismerve a gyér nagy feladatait, jövőjét a vezetők mér megkezdték a szakmunkások képzését, továbbképzését. Most már csak az hiányzik hogy a terv valósággá is váljék. A? új üzem felépítése egészségügy! szempontból is sürgető, mert a jelenlegi öreg épületben nincs megfelelő fürdő, a jelenlegi üzemek távol vannak egymástól, a berendezések nem felelnek meg a kor követelményeinek. Ilyen gondok, problémák vannak; Cserépkályhagyárban. Mint újságé' jó hírt közöljük olvasóinkkal, bog] 1961. Január Írtől mér Miskolcon 1; létesítenek egy telephelyet és rak tárt, ahol a miskolciak megrendelhe tik a kályhákat Ez pedig azt jelenti olcsóbban és gyorsabban történi! majd Miskolcon a cserépkályhái építése, javítása. S még annyit, érdemes felfigyeli? a gyár munkájára és segíteni az it dolgoeó közel kétszáz munkást égetők azt kérik a felsőbb szervektől. tegyék lehetővé, hogy ennyi év után megkaphassák a szakmunkásbizonyítványt. Szerintünk is jog06 kérés ez. mert az ősi foglalkozás, a ben Is korszerű módszerek, új technológia szerint történik, tehát az emberek szakmunkát végeznek. A megyei tanács, mint a gyár közvetlen felettes szerve, segíthet ebben a dologban. Mert mit jelentene, ha a gyár munkásai megkapnák a szakmunkásbizonyítványt? Mondanunk A. őre, gyár «gylk Meie. **«*»• -o«'™ épKMegkezdték 254 új lakás átadását
