Észak-Magyarország, 1960. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-19 / 273. szám

S B Zemplénhegységi Erdőgazdaság segítsége a Borsod megyei termelőszövetkezeteknek Az erdőgazdaságok a mezőgazda­ság más termelési ágaitól eltérően — csakúgy mint régen — október végé­vel fejezik be az évet, így november elseje óta már az új gazdasági évet kezdték el. Elkészítették az elmúlt év mérlegét, s ebben — ezúttal elsőíz­ben — igen jelentős tételként szere­pel a termelőszövetkezeteknek építő­anyagokkal való megsegítése. Ezt tapasztalhatjuk, ha a Zemplén­hegységi Erdőgazdaság múlt évi be­számolóját tanulmányozzuk. Ismere­tes, hogy ez az erdőgazdaság a maga 120 ezer holdnyi erdőrengetegével az ország legnagyobb gazdaságai közé tartozik. Érthető ezért, hogy az Erdé­szeti Főigazgatóság rendelkezése ér­telmében különösen kivette részét a termelőszövetkezeti épületanyagok szállításából. Palásthy István igazgató és Fisch- pán Pál osztályvezető elmondotta, hogy az erdőgazdaság az elmúlt hó­napokban 195 garnitúra anyagot jut­tatott a termelőszövetkezeteknek kö­zel 4 millió forint értőiben. Ezen­kívül a Borsod megyei MEZÖSZÖV útján csaknem 4000 köbméter külön­féle faanyagot, deszkát, karámfát, oszlopot szállított tervói felül a tsz-eknek. A sertésfiaztatókhoz, hizlaldákhoz, tehénistállókhoz, növendékszállások­hoz. juhhodályokhoz, csibencvelők- höz szükséges oszlopok, tető- és ol­dalanyagok a Földművelésügyi Mi­nisztérium tervezőirodája által elő­írt méreteik szerint készültek, és első­sorban Borsod termelőszövetkezeteibe kerültek, de tekintélyes mennyiséget kaptak ezekből az anvagdkból Heves, Szabolcs-Szatmár, Nógrád, Szolnok Szakmunkás-tanfolyamok az állami gazdaságokban Az állami gazdaságokban megkez- dődütt a téli szakmunkásképzés. A korszerű növénytermesztési, állatte­nyésztési módszerek és a mezőgazda- sági gépek alkalmazása iránti érdek­lődést mutatja, hogy a hároméves tanfolyam első évfolyamára tizen­háromezren iratkoztak be. Az idén készülnek először a harmadévesek közül nagyobb számban, több mint hatszázan arra, hogy a mezőgazda­sági . szakmákban vizsgát tegyenek. Tavaly ugyanis elsősorban traktor*» _ gépészeket és szerelőket vizsgáztat­tak. A most vizsgázók között nagy és Hajdu-Bihar közös gazdaságai is. így például a botpalád! Kossuth, a tápéi Tisza táj sertésfiazta tóhoz, a nyírpazonyi Uj Barázda, a tarpai Győzelem süldőszálláshoz, a röszkei Kossuth, a 6onkádi ÜJ Élet tehén­istállóhoz kapott anyagot, míg a bor­sodi termelőszövetkezetek közül az alsótelekesi Egyetértés, a pusztafalusi Esze Tamás, a füzért Rákóczi, a her- nádbűdi Dózsa, a borsod geszti ŰJ Élet. a cigándi .Szőke Tisza és Arany­kalász tsz-eket segítették 15—20 ezer forint értékű épületgarnitúrával. Az anyagok szakszerű összeállítá­sát a sátoraljaújhelyi, vilyipusztai és kemerfcepataki erdészetek végezték, míg a berakás és továbbítás munká­iét a pálházi és olaszliszkai telepek dolgozói, irányították Járá«! Lőrinc csoportvezető pontos és lelkiismeretes vezetésével. Pontosságukra Jellemző, hogy minden szükséges anyag a kí­vánt időre a termelőszövetkezetekhez érkezett és egész esztendőben sehon­nan semmiféle reklamációt sem kap­tak. Az új gazdasági évben tovább foly­tatja a termelőszövetkezetek megse­gítését a Zemplénhegységi Erdőgaz­daság. Az elkövetkező hónapokra már elkészítették a tervet, a esze­rint az előző évinél hússzal több. vagyis 215 épületgarnitúra elszállítá­sát tervezik, és bővítik a különféle építkezési anyagok választékát is. El­sősorban a borsodi és a közeli me­gyék tsz-einek juttatnak belőlük, de segítik a fában szegény Alföld ter­melőszövetkezeteit is. hogy a kor­szerű állattenyésztés megteremtésé­vel évről-év re növekedjék közös gaz­daságainkban a dolgozó parasztság jövedelme, emelkedjék életszín­(h. j.) Szükség van rá ! — Ha már megvannak, nem pocsé­kolhatjuk el ezeket a szép jószágo­kat. Ahol szükség van rá, ott igazán megadnák az árát. Tisza tarján ban, az Alkotmány Tsz- ben jegyeztük fel ezeket a szavakat Arról van szó, hogy van a tsz-nek 39 db 90—100 kilós törzskönyvezett tenyészkanja és 170 db ugyancsak törzskönyvezett tenyészsüldője. A te­nyészállatfelvásárló vállalat munka­társai szépnek, egészségesnek tartják a jószágokat, alkalmasnak tovább- tenyésztésre. Ml a hiba? Az Alkotmány Tsz-neflt nincsen szerződése a felvásárlóval és így a tenyészállatok, hogy úgymond, a tsz nyakán maradnak. Igaz. hogy hibát követtek el, mikor nem kötöttek szer­ződést. de törzskönyvezett jószágokat továbbtenyésztés helyett — mikor arra alkalmasak — hízóba állítani nagy kár. pazarlás lenne. A kár nem­csak a tsz. hanem a népgazdaság ér­dekeit is érintené. Meggyőződésünk, hogy sok helyen szívesen megvásá­rolnák az említett jószágokat, csak nem tudnak róla. A felvásárló tudna A mostani időjárás ugyancsak pró­bára teszi az emberek erejét, rátermettségét. A termelőszövetkezeti tagok is érzik a fel­halmozódott tenniva­lók súlyát. Egyesek, látván a temérdek munkát, tehetetlensé­gükben ölükbe ejtik a kezüket — nem csi­nálnak semmit. A többség azonban meg­fogja a munka végét, szorgalommal végzi mindennapi munká­ját. A vezetők eqy ré­sze meg éppenséggel többet is tesz, mint amennyire beosztása kötelezné. Mert egy tanácselnöknek pél­dául nem az a felada­ta, hogy traktorra Öl­jön és szántsa a ter­melőszövetkezet föld­jét, de az agronómnst á tsz, hogy felcsapjon traktoristának s éjjen műszakba' menjen. A dövénvi Rákóczi Tsz ts sok bajjal- gonddal küzd. A kér­Elnök a traktoron Megkezdődött az 1961-es r-övetkezeti építkezések előkészítése dés ezernyi problémá­ját megtetézte a szo­katlanul szeszélyes időjárás. Október hó­napban például alig hét napot tölthettek munkával a tsz-tagok a többi munkanapot elmosta az eső. Igye­kezni kellett tehát tel­jesen kihasználni azt a kevéske, szántásra- yetésre alkalmas jó időt. De egy ember, csak egy ember, ha megfeszül, akkor sem képes két műszakot teljesíteni. Kora reg­geltől szántott a tsz-be küldött két traktoros a putnoki gépállomás pépein. Este T0—11 óráig szakadatlanul vonták a barázdákat. footfbb mér nem fu­totta erejűkből. De jött a váltás. Nem a oép&lomástő1 jött, hiszen a kétműszakos A termelőszövetkezetekben már megkezdődött a jövő évi beruházá­sok előkészítése. Az épületek nagy­részére megkötötték a kivitelezési szerződést, egyes helyeken az építési vállalatok már a felvonulást is meg­kezdték. A' jelenleg működő termelőszövet­kezetek 1961-ben körülbelül egymil- liárd forint értékű új épülettel gya­rapodnak. A tervezés eddigi rend­szerétől eltérően a Földművelésügyi Minisztériumban jóváhagyott keret nem határozza meg külön-külön az egyes létesítményeket, viszont köte­lezően megszabja bizonyos, az egész népgazdaság és a termelőszövetke­zeti gazdálkodás szempontjából is kiemelkedően fontos ágak — mint például az öntözés, sertés-, barom­fi-, szarvasmarhatenyésztés — be­ruházásait. Ezek nagyrésze egyben a termelésben gyorsan megtérülő beruházás, artiely a hamar érté­kesíthető állatok tartásához ad viszonylag olcsó épületeket, így gazdaságosabban lehet elosztani a termelőszövetkezetek között a rendelkezésre álló eszközöket, meg lehet gyorsítani a közellátás és a szövetkezeti jövedelmezőség érde­keit egyaránt jól szolgáló sertés- és baromfitenyésztés fejlesztését. Az ehhez szükséges épületekre a teljes beruházási összegnek 1959-ben még csak 7—8, az idén 14—16, jövőre pedig 34 százalékát fordítják. A be­ruházások szerkezetének ilyen mó­dosítása mellett szól az is. hogy az utóbbi években a közös gazdaságok jelentős része kapott nagy költséggel épített korszerű tehénistállót. 'Néhány adat a termelőszövetkeze­tek jövő évi beruházásairól: fiaz­seguem, na nem uiruinu magai ara­kői szigorral a szerződéshez. Számra tsz-nek szüksége van törzskönyvezett, továbbtenyésztés re alkalmas jószá­gokra. Kár lenne hagyni, hogy a tiszatarjáni lehetőség veszendőbe menjen. A szerkesztőség közlése Tájékoztatásul közöljük, hogy az Eszakmagyarország szerkesztőségé­nek belső munkatársai újságírói iga­zolvánnyal rendelkeznek. Külső munkatársaink, . tudósítóink részére újkeletű, 1960 novemberi dátummal — cégjelzéses papíron, körpecséttel 'ellátott — megbízólevelet állítottunk ki. Felkérjük az üzemek, vállalatok, hivatalok, intézmények vezetőit, tá­jékoztatásoknál, információknál kér­jék az újságíró igazolvány, illetve a megbízólevél felmutatását/ A régebben kiállított tudósító­igazolványok érvénytelenek. Arra kérjük lapunk tudósítóit, szívesked­jenek ezeket az igazolványokat sze­mélyesen. vagy postán eljuttatni a szerkesztőség titkárságához. munkát nem tudták « minden gépre meg- 3 szervezni. A váltás « azonban mégis jött. A « községi tanács elnöke. I Sztori Mihály elvtárs « és Pogány István elv- 3 társ, kÖTségfelelős, a 3 járási tanács agronó- 3 musa jött felváltani a 3 két megfáradt trakto- 3 rost. Értenek a géphez, 3 s szántottak világos * reggelig. így ment ez 3 azokon a napokon, ! amikor véletlenül nem 3 esett, mert mostanság 3 csafc véletlenül nem 3 esiki A két lelkiisme- 3 retes, áldozatkész em- 3 bér mintegy ötven hol- 3 aat szántott fel a tsz- 3 nek, ezzel is elősegít- 3 vén a vetésterv teljesí- ; tését. Dizony jő lenne, ! ha ez a szép példa „ragadós” volna [ — ha mások is, akik \ értenek a traktorhoz, ; és sokan vannak ilye- : nek — kedvet kanná- ! nak az effajta példás 3 segítéshez... tsz közel 5 ezer holdat határát, ősz- szeszedegetik ai itt-ott elmaradozott takarmányt, olyat is, aminek már nincs nagy tápertéke. A szükség tör­vényt bont. Van több, mint 200 hold kukoricájuk. Ha megfogja a fagy a földet, silókombájnnal silózzák a ku­koricaszárat. Még a cukorrépa levelét Is besilózzák, az is van vagy 12 va- gonnyi a 170 vagon cukorrépa után. A gyártól kapott répaszeletet is gaz­daságosán, szecskával keverve hasz­nosítják majd. A legfontosabb, hogy az állatgon­dozók a legszigorúbb takarékossággal bánjanak a takarmánnyal, ne úgy, mint a hanyag gazdák: egyszer hopp, máskor kopp. Ha mo6t térdig jár az állat a takarmányban, pazarol, ta­vasszal nagyon súlyos helyzet állhat elő. Jelentős takarmánymennyiség takarítható meg azzal Is. ha minél később fogják telelésre az állatokat. Az egyéni községekben is. de különö­sen a termelőszövetkezetekben nagy, egybefüggő területeik vannak szántat- lan, az esőzés, az aránylag enyhe idő következtében jó legelőre talál a szarvasmarha, a juh. A kesznyéten! Szabadság TSz-ben már bevezették a legszigorúbb takarékosságot, poréi óz­zák a takarmányt, s ha^elkészül a mérlegházuk, súlyra adagolják a szálastakarmányt is. Megyénk több tsz-ében is takar­mányszűkével küszködnek. A veze­tőség tegyen róla. hogy ésszerűen, a legszigorúbb mértéktartással folyjék a takarmányozás. Nem ártana, ha szakemberrel még nem rendelkező tsz-einknek a Járási tanácsok komoly segítséget nyújtanának a meglévő takarmány felmérésiben, tudomá­nyosan pontos beosztásában, nehogy akkort kapkodjanak, amikor már hiábavaló minden takarékosság, mert nincs miből takarékoskodni. Most még sok olyan növényféleséget talál­nak. amely szakszerű hozzáértései takarmányozásra felhasználható. Nézi zenek már most a takarmánygond megoldása után. Az év elején még azt mondogatták a kesznyéten! tsz-tagok: no. ebben az évben már nem fáj a fejünk a takar­mány miatt, mert lesz 'elegendő mennyiség. E5 pedig nagy szó volt Kesznyétenben, hiszen 500 darab szá­mosállatnak kell takarmányt biztosí­taniuk. Most megint fáj a fejük. A kedve­zőtlen időjárás halomra döntötte el­képzeléseiket. kb. 30 vagonnyi takar­mányukat tette tönkre az eső; az ár­'Ogy segítenek magukon, ahogy tudnak. Állandóan 8 fogat járja a Takarmány-gondok Kesznyéíenbc;.* Üzemi dolgozók is segítenek az őszi munkák elvégzésénél Borsodban sében. a helyes agrotechnika alkal­mazásában. a szántóföldi brigádok szervezésében a megyei és járási ta­nácsok mezővazdasági szakemberei Is. Csaknem 200 szakképzett mező­gazdász segít a munkaszervezésben, ahol szükséges, az erők átcsoportosí­tásában elsősorban azoknál a tsz-tík- nél. ahol még kevés a tanasz*alat a nagyüzemi munkaszervezésnél. Az erőfeszítések arra Irányulnak, hogy a fagyok beállta előtt az őszi vetést maradéktalanul elvégezzék. Borsod megyében még mindig több 10 000 holdon kell elvetni az őszi gabonaféléKet. A naponként változó időjárás Igen komoly feladatok elé állítja a gépállomásokat, a tsz-eket, valamint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat A felázott földe­ken sokfelé géppel nem lehet vetni. Itt a lóval Is vontatható vetőgépeket a gépállomások kölcsönadják a tsz- dknek, mint többek között * homo­kra talájú bodrogközi és mezőcsáti falvakban. Ott, ahol erre lehetőség van, mint a sátoraljaújhelyi és a sárospataki gépállomásokon, éjjel- \ nappali váltott műszakban dolgoznak ; a gépek. A szerencsi gépállomás négy ; kihelyezett brigádszállásával rövid-; hullámú rádió adó-vevő ősszékötte-; tésben áll, s a szükséghez mérten, • rádión adott utasításokkal Irányítják j a gépeket. Hasonlóképpen dolgozik a J hejőpapi gépállomás la j A kedvezőtlen időjárás miatt más! éveknél nagyobb erőfeszítést igénylő! munkák elvégzésére Jelentős segítsé-! get nyújtanak az üzemek ia A mis-! kolci és a borsodi üzemekből 40! trafletorvezetéshez értő ipari munkás! ment időlegesen a gépállomásokra.! hogy az őszi munkáknál segítsen. A! honvédségi alakulatok hatvan szak-! embert adtak kölcsön. A Lenin Ko-! h ásza ti Művekből a sátoraljaújhelyi! gépállomáson 24 szakember dolgozik.! A helyszínen nyújtanak segítséget! a tsz-eknek az őszi munkáik elvégzé-! falván. Az ankéton dr. Fekete Zoltán egyetemi tanár tart előadást Felkért hozzászólók: az OMMI meliorációs osztálya részéről Kiss András mér­nök, valamint Benárd Géza mező- gazdasági mérnök, a fancsali tsz agronómusa. ta*ő 41 000, niziaio zzzooo, süiűö- szállás 232 000 sertés számára épül, s így 1961 végére kétmillió sertést tudnak a szövetkezetek megfele­lően elhelyezni A baromfitenyész­tés fejlesztését összesen egymillió férőhelyes új épületek biztosítják. Számol a terv szarvasmarhaállo­mány bővítésével is: például 56 ezer növendékmarha részére épül istálló. A szántóföldi növénytermesztés jö­vedelmezőségét növeli majd a kö­rülbelül 150 millió forintra öntözési beruházás, amellyel 29 ezer hold új öntöző-telepet kapnak a termelőszö­vetkezetek. Az intenzív kultúrák arányát javítja 12 ezer hold gyümöl­csös és 3 ezer hold szőlő telepítése, 84 ezer holdon pedig talajjavítást végeznek. A termelőszövetkezetek új épüle­tei nagvrészt módosított, mind a népgazdaság teherbíróképességét, mind a korszerű gazdálkodás köve­telményeit az eddiginél jobban fi­gyelembe vevő típustervek alapján készülnek majd. Jövőre már nem épülnek drága, magtárpadlásos, hanem csak la­postetejű, padlás nélküli tchén- istállók; így egy férőhely költsé­ge 20—25 százalékkal kisebb, s ez az építés! forma még az esetleg külön felépítendő mag­tárral együtt h olcsóbb. A szerfás épületek aránya növek­szik, de korszerűbb, „komfortosabb’5 kivitelben; a típustervek különféle változatai többféle lehetőséget nyúj­tanak az épületek téliesítésére bővítésére és a nagyüzemi állatte­nyésztés igényeinek jobban megfe­lelő csoportosítására. A Hazafias Népfront Borsod me- : gyei elnöksége, a megyei tanács me- - zőgazdasági osztálya és a Magyar ! Agrártudományi Egyesület Borsod ■negyei csoportja talajvédelmi anké- Wrt rendez 1960. december 9-én, pén­teken fél kilenc órai kezdettel Zádor­Talaivédelmi anhélot rendeznek Zádorfalván Kf eskeny, sárra zsákutca vénát Mezőkövesd „nagyüzeméhez”, a Vastömegcikkgyártó Vállalathoz. Ud­vara nem nagy, s alig szélesebb, mint három jó parasztporta. A kopott iro­daház a kapuval szemben, a műhely- épület — ahol a présgépek egész lapáthegyeket gyártanak — balra te­rül el. Az udvaron egy vörösszínű épület, az üzemház előtt friss mész. e homok. Az üzemházban gépkolcsz- szus: a 200 tonnás frakciósprés. Fém a tetején, a hatalmas lendkerekek között emberek matatnak. Most vég­zik a szerelését. Előtte olajkemence ütemes buhogással melegíti a vasa­kat, s a 75 kilós ütőfelületű légkala- oácson Adám Mátyás és Papp Károly kovácsolják az ásók tucatjait. Az üté­seiknél meg-megremeg az épület, ■ tompa puffanásként hallatszik az ud­Adám Mátyásról valami eszünkbe jut. Azt mondja a vállalat fiatal igaz­gatója. Varga Tibor elvtárs. — A hároméves tervet a harmadik negyedév végén befejeztük. Ha ezt az ütemet vesszük figyelembe, akkor most a tervvel a jövő év februárjá­ban. úgy a Mátyásnap körül Já­runk ... — Mi a közelebb* tervük? — Ez év utolsó negyedében W0 ezer lapátot gyártunk. — Százezer lapátot? Kinek kell az a sdk szerszám? — Mi nagyrészt külföldre terme­lünk. Jelenleg Törökországnak sajto­lunk hatvanezer ásót. Már csak pár­ezer hiányzik belőle. Németország 150 ezer lapátot vár tőlünk/ — És jövőre? I — A jövő évben még több export- ■ árut gyártunk. A németországin kí­vül van egy szovjet rendelés és ha új gépet kapunk, nekikezdünk a hattyúnyakú perzsa lapátoknak Irak számára. A mintegy 60 dolgozóból álló válla­lat nemcsak a termelésben ér el szép eredményeket A harmadik negyed­évben jobb szerszámellátással, a zárt romnegyed ,év alatt mintegy 20 napra növelték a nyereségrészesedést. A* utolsó negyed is hoz még egy-két napot... Az eredményeknek van egy ..titka”. — Nálunk — mondják a vállalat dolgozói némi, s jogos büszkeséggel — mindenki tanul. A vállalat vala­mennyi dolgozója résztvesz a poli­tikai oktatáson s valamennyi szak­munkás jelentkezett szakmai tovább« képzőre... Ennyi a „titok” 9 nem több. A poli­tikai. s szakmai tanulás, a kialakult, összekovácsolódott emberi közösség, a dolgozni akarás mint megannyi té­nyező viszi előre a közös ügyet ciklus megteremtésével — 8 száza­lékkal növelték a termelékenységet Ami nagyon lényeges, a vállalat dol­gozói vigyáznak arra, jó minőségű gyártmányokkal öregbítsék külföld előtt a magyar Ipar tekintélyét. És hát a jó munka, a tervtúlteljesítés, a termelékenység növelése fizetésen UA iß meghozza a gyümölcsét A há­Néhányan a kollektívából: Jacsó István szerszámkészítő, Horváth Mária lapátgyártó. Varga Tibor igazgató, s Köteles János kovács. Egy tanácsi vállalat és az export

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom