Észak-Magyarország, 1960. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-15 / 269. szám
I960, november 15. B8ZAKMAGTAROR8ZAO Könyvespolc Lengyel József művének alcíme: „Elbeszélés egy alkotás előéletéről A három hídépítő: Széchenyi István és a két Clark. Az alkotás, a híd, amelyet építenek: a Lánchíd. Ez az első állandó híd. amely az egyre jobban fejlődő Pestet Budával összekötötte. Erőteljes és könnyed íveivel leigázta a Dunát. 8 ezen túl más, különlegesebb szerepe is volt: az osztálykülönbség nélkül mindenkire kötelező hídpénz fizetésével megtörte az évszázados nemesi kiváltságot. A polgárosodás jelképévé nőtt Lánchíd építését beszéli el az (ró a három építő egybeszövődő portréiában. Írása talán a történelmi esszékhez áll legközelebb, s a kor, valamint az éplHárom hídépítő tők képe széleskörű kutatómunkáról tanúskodik. Az érdekes esszé-kísérlet különös formája azt is lehetővé teszi, hogy a jelen legfőbb problémái, a történelmi témq feldolgozásával párhuzamosan, mintegy második áramkörként bekapcsolódjanak az írásba. Ezáltal — anélkül, hogy erőltetetté válnék — az írónak alkalma van önmagáról, saját Világképéről, világnézetéről vallani, s a fiktiv beszélgetés során kirajzolódik saját belső képe: A három hídépítő története így személyes lírával telítődik. írói vallomássá lesz. amelyben a történelmi adatok hitelét a költészet meggyőző ereje is támogatja. (Szépirodalmi Könyvkiadó.) A mai nappal megkezdjük Horva.h HORVÁTH JÓZSEF: Jözscf^ AranykailUta című regényé* D artalisné gyöngéden megrázta ** alvó férje vállát: — Ébredj, szívem, öt óra. A férfi félig felnyitott szemhéja mögül körülnézett a szobában. A redőnyök nyílásán át a délutáni nap gyér fényei lopakodtak be. Amint ringó léptekkel hajladozó felesége mozdulatait követte, forró áram cikázott át Bartalis erein. A félhomályban szinte csak a sziluettjét látta. Az asszony így még kívánatosabbnak tűnt, mint máskor. Bartalisné frissen vasalt fehér in- Ret, meg egy bordó csokornyakkendői vett elő a szekrényből, majd türelmetlen pillantást vetett a kere- vetre. A férfi hirtelen behunyta a szemét. Úgy tett. mintha még mindig mélyen aludna. De amikor az asszony föléhajolt. hogy ismét felrázza, Bartalis elkapta karjával és magához húzta a kerevetre. — Legyen esze. az istenért! — szisszent fel az asszony. — Az ajtó tárva-nyitva! — Zárja be! — suttogta Bartalis és karjának szorítása máris felengedett. De az asszony lalpraszökött és kisiklott kezei közül. Szótlanul tettvett a szobában. Bartalis lehiggadt és egykedvűen tápászkodott fel a kemegbeszélése lesz fél hatkor —- gyezte meg az asszony. ^ Igen. már megyek. — A Komoródy-féle építkezés? ARANYKALITKA REGENT — Úgy? — biggyesztette ajkát az asszony. Gúny vibrált a hangjában. A tagbaszakadt, energikus férfi elébe állt: — Maga nagyon jól tudja, drágám — mondta nyomátékkal —, hogy a rnai nehéz Időkben fontos társadalmi kötelezettségeket is magamra kell vennem. Nemcsak üzletember vagyok, de ennek a városnak legelső polgára is. Maga ... maga nem büszke erre egy kicsit? Lopva sandított a feleségére, de Bartalisné szenvtelen, szoborszert arccal tett-vett körülötte. — Lizl... — próbált az asszony szívéhez szólni a vállalkozó. — 1943- at írunk. Háború van. Hálistennek. maga ebből semmit sem érez. De másképp is lehetne... Én el tudom képzelni, hogy kint hempergek a fronton, egy sáros fedezékben. De itthon vagyok, hát nem jobb így? Itthon vagyok, mert a városnak szüksége van rám. Hát nem látja, hogy nélkülem itt semmi sem történik? Az asszony nem felelt, s amint Bartalis a tükör elé állt. felesége kisurrant a szobából. A vállalkozó vállat vont és sebesen felöltözött. Amint a kaszinóba menet kilépett a kapun, pillantásával még egyszer magához ölelte házának s kertjének pompás panorámáját. Gyönyörködött. Ez a kúria volt a büszkesége. minaene. íviaga tervezte a Kacsalábon forgó várat. Irdatlan pénzbe került az építkezés, de nincs Is párja az egész vármegyében! A házszente- lön ott tolongott a vármegye színe- java, és Bartalis határtalanul élvezte, hogy mindenkinek leesett az álla. Egyesek azt hitték, hogy Bartalis egész vagyonát beépítette a házba. De akik közelről ismerték, tudták, hogy a ház vagyonának legfeljebb harmadát-negyedét képviseli. Bartalis a vármegye leggazdagabb polgára volt. Építési nagyvállalata ontotta az aranyat. Felesége, Szentmar jay El íz. a főispán húga, s e kitűnő családi kapcsolat révén Bartalis kapott meg minden nagyobb építkezést. Az ő költségvetését mindig roppant előnyösnek találta a vármegye. biztosra mehetett minden versenytárgyaláson. A jó rokonok nem voltak szűkmarkúak, de Bartalis sem. ha a rokonság elébe tartotta a markát egy kis családi kölcsönért. „soha vissza nem adom” Jeligére. A vállalkozó kényelmesen sétált a kaszinó felé. A csöndes utcákon derűs nyugalom lengedezett körülötte. Még azt mondják, borzasztó a háború. De hiszen itt minden oly békés, oly nyugodalmas! Valóságos csoda ez a vérben fürdő Európa közepén. Az a meghitt társaság, amelynek Bartalis, Réczey polgármester, dr. Fekete alpolgármester, dr. Bozóky főorvos és Baltazár ezredes, a helyőrség parancsnoka volt a tagja, nem győzött felbámulni erre a csodára. Ezek a „realitásokat kereső”, liberális urak Sztálingrád után rájöttek, hogy Hitler elvesztette a játszmát A kaszinó belső kis szalonjában nap- ról-napra megvitatták a politikai fejleményeket kutatták a jövendő körvonalait. Eleinte mindenki bizonytalanul meredt a jövendőbe, csak Bartalis volt magabiztos. S az ő hitvallása, optimizmusa lassacskán átragadt a többiekre is. Bartalis azt vallotta, hogy jobb lett volna ugyan, ha győzedelmeskedik az „európai új rend”, ám így sem fenyeget tragédia, mert a háború után uz angolszászok égisze alatt széfjén tovább folydogál majd ez a pompás magyar élet. Evégböl nincs más teendő, mint mindent átvészelni, mindent átmenteni. Az uralkodó osztály integritását éppúgy, mint a jövő anyagi , alapjait. Kállay miniszterelnök is ezt cselekszi nemzeti méretekben. Nem hiába tartották őt a csókavári urak eszményképüknek. Bizonyságnak itt van a .Jégi békesség". Minden este, sőt olykor fényes nappal is hatalmas angolszász bombázó kötelékek húznak ét Cs6- kavár fölött. Ausztriába, vagy Németországba mennek, s ott szórják le halálos terhüket de magyar területre egyetlen bomba sem hull. Az egész, mintha Bartalis igazságát jelképezné. Nem csoda, hogy a vállalkozó most is, amint belépett a kaszinó öblös kapuján, szinte öntelten bámult fel az égre. Megint egy hatalmas repülőkötelék dübörgött odafent, de Csókaváron még csak riadót sem fújtak. Átvonulás ... A kaszinóban már várták Barta- list, s elébe tálalták a legfrissebb háborús jelentéseket. Bartalis kerek képén derű fénylett. ö nem a percek eseményein rágódott, számára mitsem jelentettek a háború epizódjai. Fő, hogy a végcél világos legyen. Ezúttal is ezt fejtegette a társaságnak. Érezte, hogy rajta csügg minden tekintet, s fölötte büszke volt önmagára. Ezek a kaszinóbeli beszélgetések teljesen kielégítették.'Titokban nagy politikai hivatásra szánta magát. Do nem ezekben a zavaros időkben. Neki tisztán kell maradnia, Ő a jövő embere. Majd ha az események fényesen beigazolják jóslatait, majd akkor. Kilenc óra tájban hazafelé indult. Az úton azon tűnődött, miért is taflB érti őt meg Lizi? Semmi érzéke a p«* litikához. Nagy kár. De hát az ő kedvéért sem mondhat le szenvedélyéről és éltető reményeiről. Lizl azt szeretné, ha folyton üzlet után szimatolna, és csak vállalatának élne. De talán egyszer majd megérti, milyen bölcs életszemlélet vezérelte az urát. Bartalis homlokon csókolta a feleségét. Vacsorához ültek. (Folytatjuk.) — mondta többek között — helyes lesz, ha a reform végrehajtása útján mindinkább az életre neveljük gyermekeinket, mert ami jó ma, az holnap már elavult lesz. Több szülő hangsúlyozta a fizikai munka. és a fizikai munkás megszerelésének és megszerettetésének jelentőségét, de nem lenne rossz, ha a fizikai munkát külsőségeiben is vonzóbbá tennénk a fiatalok előtt, különös tekintettel a fiatalok nagy többségének „fehérköpenyes munka” utáni vágyára. Más szülők arról beszéltek, hogy nincsen olyan pálya, hol ne lenne szükséges bizonyos gyakorlati készség és ennek megszerzésében segít majd az iskola- reform megvalósulása. Többen helyeselték a gyermekeknek az otthoni munkára-nevelését is. valamint a tankötelezettségnek a tizenhatéves életkorig való felemelését. Megint mások a gyermekek túlterheléséről szóltak, amiben a legdöntőbb szerepet a gyermekeknek az iskolán kívüli Joglalkoztatása játssza. Igen sok gyermek több időt tölt naponta különoktatásban (zene, tánc stb.), mint : az iskolában és még ezen felül je■ lentkezik az az idő, amit feladatainak elkészítésére, elméleti anyagok. nak megtanulására kell fordítania, . Ezt általában mindenki helyteleníti í (de a helytelenitők között is sokan ■ csinálják, részben hiúságból, részben ■ a gyermekük képességei iránti kritl- i kátlanságtól vezérelve), de jeltfntke- • sett a felszólalásokban olyan hang i Is — egy diósgi'öri gépgyári, három- i gyermekes szülő részéről —. hogy az 1 általános műveltséghez hozzátartozik z a zenében való jártasság, idegen ■ nyelvek ismerete stb. is. Természetesen hangzott el — alap- . jóban jószándékú, de valójában —*- téves nézeteket tükröző, nagyrészt a- reformtervezet részletes ismeretének- hiányából adódó tévedést, vagy tájé- kozatlanságot eláruló felszólalás Is, amelyeket zömmel q későbbiekben fel. szólaló szülök maguk cáfoltak meg, _ vagy nyújtottak bővebb tájékoztatást 2 mind a korábban felszólaló szülőnek, t mind az értekezlet többi résztvevői- 2 nek. Általában az csendült ki az érte- t kéziét hangjából, hogy a szülök igent mondanak az iskolareform tervezetre, . helyeslik azokat a változtatásokat, _ amiket az tartalmaz, érzik fontosságát. i megértették jelentőségét. Általános n helyeslésre talált a három alapelv, :t amelyre az iskolareform felépül és ugyancsak magáévá tette minden szü- t' lő azt a megállapítást, amely az iskola- reform vitájában már korábban el- hangzott, hogy oktatási rendszerünk megreformálása az egész társadalom ügye. Űj nemzedéket nevel közösen az iskola és a szülői ház és nemcsak egyszerűen embert, hanem korszerű műveltséggel rendelkező, szocialista il típusú embert. Legtalálóbban az egyik felszólaló — háromgyermekes Is dolgozó anya — fogalmazta meg ezt, a amikor felhívással fordult valamenyii nyl szülőhöz: ..Minden szülőnek le- t, gyen szívügye, hogy az iskola a mi •- segítségünkkel, a szülők segítségével- szocialista típusú embert formáltas- iz son gyermekeinkből...” it Az iskola, a mind inkább szocia- i, Iftfa szelleművé váló nevelői kar teL i- jesitl a maga feladatát ebben a vo- l- natkozásban is. A szülök feladata, il hooy segítsék őket ebben. A Malinov- j- szikii utcai iskolában lezajlott szülői a értekezlet ennek a segítségnek az > ígéretét tükrözte. íbenedek) Szinte „erőszakkal keu mar véget- vetni az értékes felszólalások hosszú- I ra-nyúlt sorának. Esti féltiz körül jár : az óramutató, amikor az iskolaigazgató — nem várva a további hozzászólásokra — megkezdi a válaszadást, siettetve ezzel a már négy óra óta tartó szülői értekezlet befejezését. Szokatlanul nagy aktivitás mutatkozott meg a szülők között ezen a szülői értekezleten a miskolci Malinovszkij utcai általános iskolában. Igaz, nem álialánosságban beszéltek az iskolai és otthoni feladatokról, hanem az oktatási reformtervezetei vitatták meg. Az pedig az egész társadalom ügye és elsősorban a szülőké, hogy gyermekeik milyen formában fognak a jövőben továbbtanulni, milyen képzést kapnak, milyen képzettséget vár tőlük az élet. Általános iskolás gyermekek szülei mondtak véleményt az iskolareformtervezetről, de gyakorta szóba került a felsőbb oktatás kérdése is, hiszen a szülő — nagyon helyesen — nem csak a inában gon- . dolkozik, hanem gyermeke jövőjét tartja szem előtt elsősorban. Az iskola igazgatója, Zachatlás Béla elvtárs ismertette a reformter- vezetet, majd elmondta, miben kéri a tantestület a szülők segítségét a reform megvalósításának megkönnyítésében. Munkára nevelés a családi körben is, a gyermekek kettős nevelésének felszámolása, a tanuló felkészülésének otthoni ellenőrzése, a tanuláshoz szükséges nyugodt légkör megteremtése, a gyermek részére a kellő pihenés biztosítása, az oktalan különfoglalkoztatások csökkentése,' a jó, szocialista példaadás. a szülőknek az iskolával kiépítendő mind szorosabb kapcsolata — mind egy-egy fontos tényező, amely külön is, és összességében is segítséget nyújhat az iskolának. a pedagógusnak, hogy az iskolareform megvalósításában a szülők segítségével végezhesse nagyjelentőségű feladatát. A szülők felszólalásaiból kiviláglott, hogy felkészülten jöttek az értekezletre, többségükben ismerik a reformtervezetet és ennek alapján fejtették ki véleményüket a reform egyes kérdéseiről, vagy adtak hangot —. elszórtan — apróbb kételyeiknek. Már az első felszólaló szülő arról beszélt. hogy az iskolareform szükségszerűen következett be. a társadalmi haladás szükségszerűségeként, nem pedig azért, mert eddig rossz volt iskolarendszerünk. Az élet mind többet követel tőlünk, gyermekeinktől. célja, fibgy bemutassák tudásukat hanem az is, hogy felkeltsék az érdeklődést más községek fiataljaibar is a kulturális munka Iránt. Az elkövetkező Időkben újra szerepelnek ilyen tervek a csoport programjában, de most még határozottabban pontosabban. A Léhi Állami Gazdaság öt termelőszövetkezetet patronál Tervbe vették, hogy sorra látogatják majd ezeket a tsz-eket és kultúrműsort adnak. Ezt a műsort nagyor gondosan állítják össze. Minden ál taluk patronált községnek ismerik i problémáit. A kultúrműsort úgi akarják összeállítani, hogy ezekkel i problémákkal foglalkozzanak, vág? legalább utaljanak rá és mutassál meg. lehetőség szerint a kiutat is. E: az elsődleges cél. De szeretnék elér ni azt is. hogy szereDlésükkel am bícionálják a falu kultúrcsoportját. Az elmondottak talán bizonyítják hogy a Léhi Állami Gazdaság veze tői sokat tesznek a gazdaság és a fa ' lu kulturális életéért. Valóban szív ügyüknek tekintik a falu népének ne velését. szórakoztatását. Eddigi ered . ményelk azt bizonyítják, hogy ner ■ is sikertelenül látják el ezt a felada : tukat. Amint a tervekből kitűnü ’ nemcsak a saját községükre, hanem : patronált falvakra is gondolnak. Ét í demes elmondani azt is. hogy — ige helyesen — a gyermekek foglalkoj tatásával is törődnek. A gazdasá , játszóteret építtetett nekik, mely« i hamarosan még jobban felszerelne! — A következő években strandfürdő is építenek. Mindent egybevéve e mondhatjuk, hogy az állami gazdt ság a falu kulturális életében be tue ja tölteni azt az irányító szerepé amelynek betöltése kötelessége is. (pt) i ---------------— SZOLNOKON kerül megrendi V zésre a FotóklubOk III. Szalonja « év decemberében. A Magyar Fóti ^ művészek Szövetsége és a megyei ü y nács művelődésügyi osztálya védnöl z sége alatt megrendezendő országi . kiállításon a Miskolci Fotóklub tagj- 20 képből álló kollekcióval, valami1 í_ 25 színes diapozltiwal vesznek rés; Bemutatunk egy kultúrcsoportot gárdát. Később elnyerték a második majd az első díjat. Milyen most t kulturális élet ebben a gazdaságban* A „gazdaság” helyett itt nyugodtan írhatnánk a „falut” is, hiszen i községnek több mint a hetven szá zaléka itt dolgozik. A gazdaság a fia talokat szinte teljesen magába tö möríti. — Nagyon szép művelődési $ttho nunk van — mondja Göbös Anta igazgató. — Körülbelül 400 embe fér bele. A színpadunk, mondhat nám, egészen modem. Fényszórók kai, oldalvilágítókkal szereltük fel Berendeztünk egy klubtermet, ahovi szintén sokan járnak szórakozni. Te levíziós készülékkel is rendelkezünl és — talán mondanom sem kell - mindig nagyon sokan nézik a mű Az ismeretterjesztő elöadásoka eddig csak egy pedagógus tartott? Az idén már a MEDOSZ Is kül< majd ki előadókat és így remélhető leg jóvá} változatosabb, élénkeb' lesz a program. — A kultúrcsoport? — Szeretnénk még továbbfej lesa teni. A tánccsoporthoz állandó U nárt akarunk szerződtetni. Az ének kart is klbővítjük majd, de nemcsa a létszámot, hanem a tudást Is böv teni akarjuk. Tervbe vettük még a: is. hogy a tél folyamán meghívju vendégjátékra a Miskolci Nemze1 Színház művészeit is. Az állami gazdaságok kultúrvei senye után ez a csoport gyakran jái ta a környező falvakat. Ezeknek falujárásoknak nemcsak az volt Kezdjük a legszebb eredmény ékkel. A Léhi Allamt Gazdaság két évvel ezelőtt a Tarcalon rendezett Borsod és Heves megyei állami gazdasagok kultúrversenyén- a második dijat nyerte meg, egy évvel később pedig a MEDOSZ székházából az első díjat hozta el. A gazdaság kul- túrcsoportja azóta Is a legjobbak közé tartozik. Résztvesz minden kulturális megmozduláson, jelen van minden rendezvényen. Hosszú évekkel ezelőtt kezdték szervezni a kultúrcsoportot. Nem volt könnyű. Érdekes, hogy először inkább csak az idősebb emberek szerepeltek itt, a fiatalok még várakoztak. Sokan kacsingatlak a várrs felé, mert a város nagyobb kereseti és jobb kulturális lehetőségeket biztosított. Később azonban, ahogyan erősödött az állami gazdaság, úgy duzzadt, erősödött a kultúrcsoport is. A fiatalok itt maradtak, mert jó munkalehetőséget kaptak, a szórakozásról, a kulturális élet nívójának állandó emeléséről pedig saját maguk gondoskodtak. Az állami gazdaság vezetői, elsősorban Göbös Antal igazgató, szívügyének tartotta és tartja most is a kultúrcsoport munt kájának fejlesztését. Mindenben támogatta Csillag Pál pedagógust, az általános iskola igazgatóját, aki vállalta a kultúrmunka irányítását is. Először egy zenekart szerveztek az Itteni fiatalokból, később pedig egy 28 emberből álló énekkart Az énekkar tagjainak egyenruhát is adtak és ígj» a fellépésük mindig impozáns volt. Csakhamar alakítottak egy tánccsoportot is, majd egy színjátszó Az egyetemi felvételekre jelentkezőket már az elmúlt évben is jelentősen segítette kormányzatunk az előkészítő tanfolyamok szervezésével. Kívánatos, hogy mind több olyan fiatal jelentkezzék az egyetemekre, akik már korábban érettségiztek és azóta a termelő munkában dolgoznak. Ezeken kíván segíteni az előkészítő tanfolyam, amelyet ebben a tanévben ismét megrendeznek. Az idén már decemberben megkezdődik 'és hét hónapig tart ezeken az esti tanfolyamokon az oktatás. A résztvevőknek december második felében téli, április első felében pedig tavaszi szünet engedélyezhető. Megfelelő számú jelentkező esetén valamennyi felsőoktatási Intézmény — a művészeti főiskolák, a felsőfokú tanítóképzők és a Testnevelési Főiskola kivételével — szervezhet tanfolyamokat, az üzemek kérésére, a megfelelő tárgyi feltételek biztosítása esetén pedig üzemi tanfolyamok is indulhatnak. A megyei tanácsok művelődésügyi osztályai — a KISZ-szel karöltve — olyan helyeken is szervezhetnek tanfolyamokat, ahol nincsen egyeEzeken a tanfolyamokon a felvételi vizsga tárgyait kell oktatni és azok egy, vagy több tárgyasok lehetnek. Jelentkezni a tanfolyam cezdesi időpontjától függően november 25-ig, illetve december 16-ig ehet. (A kezdést az egyes egyete- nek közlik.) A tanfolyamra azok je- entkezhetnek, akik 1960-ban vagy corábban érettségiztek, de a 30. életívüket még nem lépték túl és felvégüket a munkáltató javasolja. A 22. és 40. év közöttiek levelező, vagy isti tagozatra jelentkezhetnek. Az ígyetem székhelyén lakók az egyelem dékáni hivatalában, a más helyeken lakók a tanács művelődésügyi osztályán jelentkezhetnek. Az »lőkészítő tanfolyam hallgatói részvételi dijat kötelesek fizetni, azonban a munkaviszonyban álló jelentkezőnél — amennyiben erre érdemes — az üzemi szakszervezeti bi-‘ zottság megtérítheti a befizetett ösz- szeget. A jelentkezőket felvételükről, vagy elutasításukról írásban értesítik, de a tanfolyamra történt felvétel az egyetemre való szabályszerű jelentkezést. Illetve az egyetemi felvételi vizsgán való részvételt nem helyettesíti. Pártunk és kormányzatunk minden lehető módon támogatja dolgozóinknak a magasabb műveltség megszerzésére irányuló törekvéseit. Ez az előkészítő tanfolyam is ennek a segitökészségnek egyik fontos bizonyítéka. Segítség az egyetemekre jelentkezőknek A szülők igent mondanak