Észak-Magyarország, 1960. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-15 / 269. szám

I960, november 15. B8ZAKMAGTAROR8ZAO Könyvespolc Lengyel József művének alcíme: „Elbeszélés egy alkotás előéletéről A három hídépítő: Széchenyi István és a két Clark. Az alkotás, a híd, amelyet építenek: a Lánchíd. Ez az első állandó híd. amely az egyre job­ban fejlődő Pestet Budával összekö­tötte. Erőteljes és könnyed íveivel leigázta a Dunát. 8 ezen túl más, kü­lönlegesebb szerepe is volt: az osz­tálykülönbség nélkül mindenkire kö­telező hídpénz fizetésével megtörte az évszázados nemesi kiváltságot. A polgárosodás jelképévé nőtt Lánchíd építését beszéli el az (ró a három építő egybeszövődő portréiában. Írása talán a történelmi esszékhez áll leg­közelebb, s a kor, valamint az épl­Három hídépítő tők képe széleskörű kutatómunkáról tanúskodik. Az érdekes esszé-kísérlet különös formája azt is lehetővé teszi, hogy a jelen legfőbb problémái, a történelmi témq feldolgozásával párhuzamosan, mintegy második áramkörként be­kapcsolódjanak az írásba. Ezáltal — anélkül, hogy erőltetetté válnék — az írónak alkalma van önmagáról, saját Világképéről, világnézetéről vallani, s a fiktiv beszélgetés során kirajzoló­dik saját belső képe: A három híd­építő története így személyes lírával telítődik. írói vallomássá lesz. amely­ben a történelmi adatok hitelét a költészet meggyőző ereje is támo­gatja. (Szépirodalmi Könyvkiadó.) A mai nappal megkezdjük Horva.h HORVÁTH JÓZSEF: Jözscf^ AranykailUta című regényé* D artalisné gyöngéden megrázta ** alvó férje vállát: — Ébredj, szívem, öt óra. A férfi félig felnyitott szemhéja mögül körülnézett a szobában. A re­dőnyök nyílásán át a délutáni nap gyér fényei lopakodtak be. Amint ringó léptekkel hajladozó felesége mozdulatait követte, forró áram ci­kázott át Bartalis erein. A félho­mályban szinte csak a sziluettjét látta. Az asszony így még kívánato­sabbnak tűnt, mint máskor. Bartalisné frissen vasalt fehér in- Ret, meg egy bordó csokornyakken­dői vett elő a szekrényből, majd tü­relmetlen pillantást vetett a kere- vetre. A férfi hirtelen behunyta a szemét. Úgy tett. mintha még min­dig mélyen aludna. De amikor az asszony föléhajolt. hogy ismét fel­rázza, Bartalis elkapta karjával és magához húzta a kerevetre. — Legyen esze. az istenért! — szisszent fel az asszony. — Az ajtó tárva-nyitva! — Zárja be! — suttogta Bartalis és karjának szorítása máris felenge­dett. De az asszony lalpraszökött és kisiklott kezei közül. Szótlanul tett­vett a szobában. Bartalis lehiggadt és egykedvűen tápászkodott fel a ke­megbeszélése lesz fél hatkor —- gyezte meg az asszony. ^ Igen. már megyek. — A Komoródy-féle építkezés? ARANYKALITKA REGENT — Úgy? — biggyesztette ajkát az asszony. Gúny vibrált a hangjában. A tagbaszakadt, energikus férfi elé­be állt: — Maga nagyon jól tudja, drágám — mondta nyomátékkal —, hogy a rnai nehéz Időkben fontos társadal­mi kötelezettségeket is magamra kell vennem. Nemcsak üzletember vagyok, de ennek a városnak legel­ső polgára is. Maga ... maga nem büszke erre egy kicsit? Lopva sandított a feleségére, de Bartalisné szenvtelen, szoborszert arccal tett-vett körülötte. — Lizl... — próbált az asszony szívéhez szólni a vállalkozó. — 1943- at írunk. Háború van. Hálistennek. maga ebből semmit sem érez. De másképp is lehetne... Én el tudom képzelni, hogy kint hempergek a fronton, egy sáros fedezékben. De itthon vagyok, hát nem jobb így? Itthon vagyok, mert a városnak szüksége van rám. Hát nem látja, hogy nélkülem itt semmi sem törté­nik? Az asszony nem felelt, s amint Bartalis a tükör elé állt. felesége ki­surrant a szobából. A vállalkozó vál­lat vont és sebesen felöltözött. Amint a kaszinóba menet kilépett a kapun, pillantásával még egyszer magához ölelte házának s kertjének pompás panorámáját. Gyönyörkö­dött. Ez a kúria volt a büszkesége. minaene. íviaga tervezte a Kacsalá­bon forgó várat. Irdatlan pénzbe ke­rült az építkezés, de nincs Is párja az egész vármegyében! A házszente- lön ott tolongott a vármegye színe- java, és Bartalis határtalanul élvez­te, hogy mindenkinek leesett az álla. Egyesek azt hitték, hogy Bartalis egész vagyonát beépítette a házba. De akik közelről ismerték, tudták, hogy a ház vagyonának legfeljebb harmadát-negyedét képviseli. Bartalis a vármegye leggazdagabb polgára volt. Építési nagyvállalata ontotta az aranyat. Felesége, Szent­mar jay El íz. a főispán húga, s e ki­tűnő családi kapcsolat révén Barta­lis kapott meg minden nagyobb épít­kezést. Az ő költségvetését mindig roppant előnyösnek találta a várme­gye. biztosra mehetett minden ver­senytárgyaláson. A jó rokonok nem voltak szűkmarkúak, de Bartalis sem. ha a rokonság elébe tartotta a markát egy kis családi kölcsönért. „soha vissza nem adom” Jeligére. A vállalkozó kényelmesen sétált a kaszinó felé. A csöndes utcákon de­rűs nyugalom lengedezett körülötte. Még azt mondják, borzasztó a hábo­rú. De hiszen itt minden oly békés, oly nyugodalmas! Valóságos csoda ez a vérben fürdő Európa közepén. Az a meghitt társaság, amelynek Bartalis, Réczey polgármester, dr. Fekete alpolgármester, dr. Bozóky főorvos és Baltazár ezredes, a hely­őrség parancsnoka volt a tagja, nem győzött felbámulni erre a csodára. Ezek a „realitásokat kereső”, liberá­lis urak Sztálingrád után rájöttek, hogy Hitler elvesztette a játszmát A kaszinó belső kis szalonjában nap- ról-napra megvitatták a politikai fejleményeket kutatták a jövendő körvonalait. Eleinte mindenki bi­zonytalanul meredt a jövendőbe, csak Bartalis volt magabiztos. S az ő hitvallása, optimizmusa lassacs­kán átragadt a többiekre is. Bartalis azt vallotta, hogy jobb lett volna ugyan, ha győzedelmeskedik az „európai új rend”, ám így sem fe­nyeget tragédia, mert a háború után uz angolszászok égisze alatt széfjén tovább folydogál majd ez a pompás magyar élet. Evégböl nincs más te­endő, mint mindent átvészelni, min­dent átmenteni. Az uralkodó osztály integritását éppúgy, mint a jövő anyagi , alapjait. Kállay miniszterel­nök is ezt cselekszi nemzeti méretek­ben. Nem hiába tartották őt a csó­kavári urak eszményképüknek. Bizonyságnak itt van a .Jégi bé­kesség". Minden este, sőt olykor fé­nyes nappal is hatalmas angolszász bombázó kötelékek húznak ét Cs6- kavár fölött. Ausztriába, vagy Né­metországba mennek, s ott szórják le halálos terhüket de magyar terü­letre egyetlen bomba sem hull. Az egész, mintha Bartalis igazságát jel­képezné. Nem csoda, hogy a vállal­kozó most is, amint belépett a ka­szinó öblös kapuján, szinte öntelten bámult fel az égre. Megint egy ha­talmas repülőkötelék dübörgött oda­fent, de Csókaváron még csak riadót sem fújtak. Átvonulás ... A kaszinóban már várták Barta- list, s elébe tálalták a legfrissebb há­borús jelentéseket. Bartalis kerek képén derű fénylett. ö nem a per­cek eseményein rágódott, számára mitsem jelentettek a háború epizód­jai. Fő, hogy a végcél világos legyen. Ezúttal is ezt fejtegette a társaság­nak. Érezte, hogy rajta csügg min­den tekintet, s fölötte büszke volt önmagára. Ezek a kaszinóbeli beszél­getések teljesen kielégítették.'Titok­ban nagy politikai hivatásra szánta magát. Do nem ezekben a zavaros időkben. Neki tisztán kell maradnia, Ő a jövő embere. Majd ha az esemé­nyek fényesen beigazolják jóslatait, majd akkor. Kilenc óra tájban hazafelé indult. Az úton azon tűnődött, miért is taflB érti őt meg Lizi? Semmi érzéke a p«* litikához. Nagy kár. De hát az ő ked­véért sem mondhat le szenvedélyé­ről és éltető reményeiről. Lizl azt szeretné, ha folyton üzlet után szi­matolna, és csak vállalatának élne. De talán egyszer majd megérti, mi­lyen bölcs életszemlélet vezérelte az urát. Bartalis homlokon csókolta a fele­ségét. Vacsorához ültek. (Folytatjuk.) — mondta többek között — helyes lesz, ha a reform végrehajtása útján mindinkább az életre neveljük gyer­mekeinket, mert ami jó ma, az hol­nap már elavult lesz. Több szülő hangsúlyozta a fizikai munka. és a fizikai munkás megszerelésének és megszerettetésének jelentőségét, de nem lenne rossz, ha a fizikai munkát külsőségeiben is vonzóbbá tennénk a fiatalok előtt, különös tekintettel a fiatalok nagy többségének „fehér­köpenyes munka” utáni vágyára. Más szülők arról beszéltek, hogy nincsen olyan pálya, hol ne lenne szükséges bizonyos gyakorlati készség és ennek megszerzésében segít majd az iskola- reform megvalósulása. Többen helye­selték a gyermekeknek az otthoni munkára-nevelését is. valamint a tankötelezettségnek a tizenhatéves életkorig való felemelését. Megint mások a gyermekek túlterheléséről szóltak, amiben a legdöntőbb szere­pet a gyermekeknek az iskolán kívüli Joglalkoztatása játssza. Igen sok gyermek több időt tölt naponta kü­lönoktatásban (zene, tánc stb.), mint : az iskolában és még ezen felül je­■ lentkezik az az idő, amit feladatai­nak elkészítésére, elméleti anyagok­. nak megtanulására kell fordítania, . Ezt általában mindenki helyteleníti í (de a helytelenitők között is sokan ■ csinálják, részben hiúságból, részben ■ a gyermekük képességei iránti kritl- i kátlanságtól vezérelve), de jeltfntke- • sett a felszólalásokban olyan hang i Is — egy diósgi'öri gépgyári, három- i gyermekes szülő részéről —. hogy az 1 általános műveltséghez hozzátartozik z a zenében való jártasság, idegen ■ nyelvek ismerete stb. is. Természetesen hangzott el — alap- . jóban jószándékú, de valójában —*- téves nézeteket tükröző, nagyrészt a- reformtervezet részletes ismeretének- hiányából adódó tévedést, vagy tájé­- kozatlanságot eláruló felszólalás Is, amelyeket zömmel q későbbiekben fel­. szólaló szülök maguk cáfoltak meg, _ vagy nyújtottak bővebb tájékoztatást 2 mind a korábban felszólaló szülőnek, t mind az értekezlet többi résztvevői- 2 nek. Általában az csendült ki az érte- t kéziét hangjából, hogy a szülök igent mondanak az iskolareform tervezetre, . helyeslik azokat a változtatásokat, _ amiket az tartalmaz, érzik fontosságát. i megértették jelentőségét. Általános n helyeslésre talált a három alapelv, :t amelyre az iskolareform felépül és ugyancsak magáévá tette minden szü- t' lő azt a megállapítást, amely az iskola- reform vitájában már korábban el- hangzott, hogy oktatási rendszerünk megreformálása az egész társadalom ügye. Űj nemzedéket nevel közösen az iskola és a szülői ház és nemcsak egyszerűen embert, hanem korszerű műveltséggel rendelkező, szocialista il típusú embert. Legtalálóbban az egyik felszólaló — háromgyermekes Is dolgozó anya — fogalmazta meg ezt, a amikor felhívással fordult valameny­ii nyl szülőhöz: ..Minden szülőnek le- t, gyen szívügye, hogy az iskola a mi •- segítségünkkel, a szülők segítségével- szocialista típusú embert formáltas- iz son gyermekeinkből...” it Az iskola, a mind inkább szocia- i, Iftfa szelleművé váló nevelői kar teL i- jesitl a maga feladatát ebben a vo- l- natkozásban is. A szülök feladata, il hooy segítsék őket ebben. A Malinov- j- szikii utcai iskolában lezajlott szülői a értekezlet ennek a segítségnek az > ígéretét tükrözte. íbenedek) Szinte „erőszakkal keu mar véget- ­vetni az értékes felszólalások hosszú- I ra-nyúlt sorának. Esti féltiz körül jár : az óramutató, amikor az iskolaigaz­gató — nem várva a további hozzá­szólásokra — megkezdi a válasz­adást, siettetve ezzel a már négy óra óta tartó szülői értekezlet befejezését. Szokatlanul nagy aktivitás mutatko­zott meg a szülők között ezen a szülői értekezleten a miskolci Malinovszkij utcai általános iskolában. Igaz, nem álialánosságban beszéltek az iskolai és otthoni feladatokról, hanem az ok­tatási reformtervezetei vitatták meg. Az pedig az egész társadalom ügye és elsősorban a szülőké, hogy gyerme­keik milyen formában fognak a jövő­ben továbbtanulni, milyen képzést kapnak, milyen képzettséget vár tő­lük az élet. Általános iskolás gyer­mekek szülei mondtak véleményt az iskolareformtervezetről, de gyakorta szóba került a felsőbb oktatás kér­dése is, hiszen a szülő — nagyon helyesen — nem csak a inában gon- . dolkozik, hanem gyermeke jövőjét tartja szem előtt elsősorban. Az iskola igazgatója, Zachatlás Béla elvtárs ismertette a reformter- vezetet, majd elmondta, miben kéri a tantestület a szülők segítségét a reform megvalósításának megkönnyí­tésében. Munkára nevelés a családi körben is, a gyermekek kettős neve­lésének felszámolása, a tanuló fel­készülésének otthoni ellenőrzése, a tanuláshoz szükséges nyugodt légkör megteremtése, a gyermek részére a kellő pihenés biztosítása, az oktalan különfoglalkoztatások csökkentése,' a jó, szocialista példaadás. a szülőknek az iskolával kiépítendő mind szoro­sabb kapcsolata — mind egy-egy fon­tos tényező, amely külön is, és összes­ségében is segítséget nyújhat az isko­lának. a pedagógusnak, hogy az is­kolareform megvalósításában a szü­lők segítségével végezhesse nagyje­lentőségű feladatát. A szülők felszólalásaiból kivilág­lott, hogy felkészülten jöttek az ér­tekezletre, többségükben ismerik a reformtervezetet és ennek alapján fejtették ki véleményüket a reform egyes kérdéseiről, vagy adtak hangot —. elszórtan — apróbb kételyeiknek. Már az első felszólaló szülő arról be­szélt. hogy az iskolareform szükség­szerűen következett be. a társadalmi haladás szükségszerűségeként, nem pedig azért, mert eddig rossz volt iskolarendszerünk. Az élet mind töb­bet követel tőlünk, gyermekeinktől. célja, fibgy bemutassák tudásukat hanem az is, hogy felkeltsék az ér­deklődést más községek fiataljaibar is a kulturális munka Iránt. Az el­következő Időkben újra szerepelnek ilyen tervek a csoport programjá­ban, de most még határozottabban pontosabban. A Léhi Állami Gazda­ság öt termelőszövetkezetet patronál Tervbe vették, hogy sorra látogatják majd ezeket a tsz-eket és kultúrmű­sort adnak. Ezt a műsort nagyor gondosan állítják össze. Minden ál taluk patronált községnek ismerik i problémáit. A kultúrműsort úgi akarják összeállítani, hogy ezekkel i problémákkal foglalkozzanak, vág? legalább utaljanak rá és mutassál meg. lehetőség szerint a kiutat is. E: az elsődleges cél. De szeretnék elér ni azt is. hogy szereDlésükkel am bícionálják a falu kultúrcsoportját. Az elmondottak talán bizonyítják hogy a Léhi Állami Gazdaság veze tői sokat tesznek a gazdaság és a fa ' lu kulturális életéért. Valóban szív ügyüknek tekintik a falu népének ne velését. szórakoztatását. Eddigi ered . ményelk azt bizonyítják, hogy ner ■ is sikertelenül látják el ezt a felada : tukat. Amint a tervekből kitűnü ’ nemcsak a saját községükre, hanem : patronált falvakra is gondolnak. Ét í demes elmondani azt is. hogy — ige helyesen — a gyermekek foglalkoj tatásával is törődnek. A gazdasá , játszóteret építtetett nekik, mely« i hamarosan még jobban felszerelne! — A következő években strandfürdő is építenek. Mindent egybevéve e mondhatjuk, hogy az állami gazdt ság a falu kulturális életében be tue ja tölteni azt az irányító szerepé amelynek betöltése kötelessége is. (pt) i ---------------­— SZOLNOKON kerül megrendi V zésre a FotóklubOk III. Szalonja « év decemberében. A Magyar Fóti ^ művészek Szövetsége és a megyei ü y nács művelődésügyi osztálya védnöl z sége alatt megrendezendő országi . kiállításon a Miskolci Fotóklub tagj- 20 képből álló kollekcióval, valami1 í_ 25 színes diapozltiwal vesznek rés; Bemutatunk egy kultúrcsoportot gárdát. Később elnyerték a második majd az első díjat. Milyen most t kulturális élet ebben a gazdaságban* A „gazdaság” helyett itt nyugod­tan írhatnánk a „falut” is, hiszen i községnek több mint a hetven szá zaléka itt dolgozik. A gazdaság a fia talokat szinte teljesen magába tö möríti. — Nagyon szép művelődési $ttho nunk van — mondja Göbös Anta igazgató. — Körülbelül 400 embe fér bele. A színpadunk, mondhat nám, egészen modem. Fényszórók kai, oldalvilágítókkal szereltük fel Berendeztünk egy klubtermet, ahovi szintén sokan járnak szórakozni. Te levíziós készülékkel is rendelkezünl és — talán mondanom sem kell - mindig nagyon sokan nézik a mű Az ismeretterjesztő elöadásoka eddig csak egy pedagógus tartott? Az idén már a MEDOSZ Is kül< majd ki előadókat és így remélhető leg jóvá} változatosabb, élénkeb' lesz a program. — A kultúrcsoport? — Szeretnénk még továbbfej lesa teni. A tánccsoporthoz állandó U nárt akarunk szerződtetni. Az ének kart is klbővítjük majd, de nemcsa a létszámot, hanem a tudást Is böv teni akarjuk. Tervbe vettük még a: is. hogy a tél folyamán meghívju vendégjátékra a Miskolci Nemze1 Színház művészeit is. Az állami gazdaságok kultúrvei senye után ez a csoport gyakran jái ta a környező falvakat. Ezeknek falujárásoknak nemcsak az volt Kezdjük a legszebb eredmény ék­kel. A Léhi Allamt Gazdaság két év­vel ezelőtt a Tarcalon rendezett Bor­sod és Heves megyei állami gazda­sagok kultúrversenyén- a második dijat nyerte meg, egy évvel később pedig a MEDOSZ székházából az el­ső díjat hozta el. A gazdaság kul- túrcsoportja azóta Is a legjobbak kö­zé tartozik. Résztvesz minden kultu­rális megmozduláson, jelen van min­den rendezvényen. Hosszú évekkel ezelőtt kezdték szervezni a kultúrcsoportot. Nem volt könnyű. Érdekes, hogy először inkább csak az idősebb emberek sze­repeltek itt, a fiatalok még várakoz­tak. Sokan kacsingatlak a várrs felé, mert a város nagyobb kereseti és jobb kulturális lehetőségeket biztosí­tott. Később azonban, ahogyan erő­södött az állami gazdaság, úgy duz­zadt, erősödött a kultúrcsoport is. A fiatalok itt maradtak, mert jó mun­kalehetőséget kaptak, a szórakozás­ról, a kulturális élet nívójának ál­landó emeléséről pedig saját ma­guk gondoskodtak. Az állami gazda­ság vezetői, elsősorban Göbös Antal igazgató, szívügyének tartotta és tartja most is a kultúrcsoport munt kájának fejlesztését. Mindenben tá­mogatta Csillag Pál pedagógust, az általános iskola igazgatóját, aki vál­lalta a kultúrmunka irányítását is. Először egy zenekart szerveztek az Itteni fiatalokból, később pedig egy 28 emberből álló énekkart Az ének­kar tagjainak egyenruhát is adtak és ígj» a fellépésük mindig impozáns volt. Csakhamar alakítottak egy tánccsoportot is, majd egy színjátszó Az egyetemi felvételekre jelentke­zőket már az elmúlt évben is jelentő­sen segítette kormányzatunk az elő­készítő tanfolyamok szervezésével. Kívánatos, hogy mind több olyan fiatal jelentkezzék az egyetemekre, akik már korábban érettségiztek és azóta a termelő munkában dolgoz­nak. Ezeken kíván segíteni az előké­szítő tanfolyam, amelyet ebben a tanévben ismét megrendeznek. Az idén már decemberben megkezdő­dik 'és hét hónapig tart ezeken az esti tanfolyamokon az oktatás. A résztvevőknek december második fe­lében téli, április első felében pedig tavaszi szünet engedélyezhető. Megfelelő számú jelentkező ese­tén valamennyi felsőoktatási Intéz­mény — a művészeti főiskolák, a felsőfokú tanítóképzők és a Testne­velési Főiskola kivételével — szer­vezhet tanfolyamokat, az üzemek kérésére, a megfelelő tárgyi feltéte­lek biztosítása esetén pedig üzemi tanfolyamok is indulhatnak. A me­gyei tanácsok művelődésügyi osztá­lyai — a KISZ-szel karöltve — olyan helyeken is szervezhetnek tanfolyamokat, ahol nincsen egye­Ezeken a tanfolyamokon a felvé­teli vizsga tárgyait kell oktatni és azok egy, vagy több tárgyasok le­hetnek. Jelentkezni a tanfolyam cezdesi időpontjától függően no­vember 25-ig, illetve december 16-ig ehet. (A kezdést az egyes egyete- nek közlik.) A tanfolyamra azok je- entkezhetnek, akik 1960-ban vagy corábban érettségiztek, de a 30. élet­ívüket még nem lépték túl és felvé­güket a munkáltató javasolja. A 22. és 40. év közöttiek levelező, vagy isti tagozatra jelentkezhetnek. Az ígyetem székhelyén lakók az egye­lem dékáni hivatalában, a más he­lyeken lakók a tanács művelődés­ügyi osztályán jelentkezhetnek. Az »lőkészítő tanfolyam hallgatói rész­vételi dijat kötelesek fizetni, azon­ban a munkaviszonyban álló jelent­kezőnél — amennyiben erre érde­mes — az üzemi szakszervezeti bi-‘ zottság megtérítheti a befizetett ösz- szeget. A jelentkezőket felvételük­ről, vagy elutasításukról írásban ér­tesítik, de a tanfolyamra történt fel­vétel az egyetemre való szabálysze­rű jelentkezést. Illetve az egyetemi felvételi vizsgán való részvételt nem helyettesíti. Pártunk és kormányzatunk min­den lehető módon támogatja dolgo­zóinknak a magasabb műveltség megszerzésére irányuló törekvéseit. Ez az előkészítő tanfolyam is ennek a segitökészségnek egyik fontos bi­zonyítéka. Segítség az egyetemekre jelentkezőknek A szülők igent mondanak

Next

/
Oldalképek
Tartalom