Észak-Magyarország, 1960. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-19 / 273. szám
I«. gHEAKMAGTABOMEAti 5 Pataki kollégisták Negyedévszázad tanulságai Pet8 Géza fotómOvész „bemutatkozása“ c/[z Á < za U maaW ***** W . HETI RÁDIÓMŰSORA Kossuth és Petőt! rádió I9SG november 21-tSI november 27-ig berchtesgadenl M«fész«klfll Kovauth-rádlói 8.10: Operettrészletek. 8.00: Óvodások műsora. 9.20: Huydn-mű- vek. 10.10: Füvóalnduiók. 10.20: Napirenden ... 10.35: Tánctane. 11.00: Ma*vatés. 11.20: Telemann: Asztali muzsika. 12.10: Néni muzsika. 12.40: Népszerű opcrahár- 13.001 A Gyermekrádló műsora. A Gyr nekrádiö müMal szemmel. ERyvelCüek. häfigat óinknak. 10.00: Zenés ajándékműsor a Vád Kötöttárugyár dolgozóinak. 17.15: Ötórai tea. 17.45: Ifjúsági őrjárat. 15.00: Beethoven n. szimfónia. 18.3«: Szívvel, emberséggel ... 16JS: Julius Caesar. Shakespeare tragédiájának rádlóváltozata. 21.41: Mozart: D-dur azonata. 22.18: Népi muzsika. 22.45: Operarészletek. 23.40: Malisba Jackson énekel. Petöfl-rádlói 14.16: Mezei ceokor. 14.40: Külpolitikai kalauz. 15.18: Zongoramu- tslka. 15.35: Csudajó. 17.00: Lakatofi Lajos clmbalmozlk. 17.18: Korazerfl ányag — maradi szemlélet. 17.20: Schumann: A-moll zongoraverseny. 18.05: Operett- részletek. 12.25: Emlékezés Kisfaludy Károlyra. 10.46: Komlóa Péter és Vene- tlaner Rózsi hanaveraenye a «titdlóinn. 18.05: Szív küldi ... 19.40: Ffllurédtn. 20.00: Népi muzsika. 20.30: Falu. 21.05: Tánczene. 21.41: A XIX. század hírnöke. 22.00: Képek Csajkovszkij életéből. 22.45: André Zole zeneksra Játszik. Kedd! november tű Kossuth-rádiói 2.10: Reggeli hangver-J.30: Könnyű- és tá 21.20: Oyérmeknevelés. is gordonkázik. 22.15: .28: Tánczene. 22.15: Kamarazene, o.io: Népi muzsika. Petöfi-rádlö: 14.15: Fúvósátlratok. 14.40: Könnyűzene. 15.10: Zenekari muzsika.-----tű hossza, iß.25: Népek zenéje. .Dallal Is harcoltunk ..." 17.40: ___Jszletek. 18.05: Werner Mária hangve rsenye a stúdióban. 18.M: időszerű zetközl kérdések. 18.40: A Máday- Nagy-együttea Jáuzlk. 19.00: Valaki__ muzsikálnak.. 10.40: l*> gaz datanfolyam. 20.00: Mahler: Gyermck- gyászdalok. 20.30: Komédiás. Rádiójáték. 21.05: Közvetítés a provencel fesztiválról. Aeneas. Opera négy íeivo10.30: Operarészletek. 1ÍL54: Szinti i. 12.10: Klasszikus operettekből Mai nótsszerzök dalaiból. 12.40:' A falok Zene! U.i* 8zőt1&kárUnk ... ib.oo: az au* Együttes Zenekara játszik. 18.13: • Kósn György hangversenye a stúdióban. 18.05: Bjelorusz népdalok. 18.30: Rádióegyetem. 10.08: Könnyűzene. 19.40: Falurádió. 20.00: Operarészletek. 21.05: Tánciskola kezdőknek és haladóknak. 21.45: A gyarmatosítók ^ hű szövetségese. 22.00: Csütörtök, november 24. Kossutb-rádló: 8.10: Operarészletek. 8.50: Bdes anyanyelvűnk. 9.00: Pillaruha. Mesejáték. 9.40: Napirenden ... 9.48: Tömegdalok a Román Rádió műsorából. 10.10: Zenés ejándékműsor kiváló újítóknak. 11.00: Rádióegyetem. 11.30: Füttykoncert. 12.10: Fúvószene. 12.30: Népi .... zs lka. 13.00: Ezüstkalászos lyam. 13.20: Kodály művei! Gyermekrádió műsora. 14.00: letek. 14.85: A korszerű üzemvezetés. 14.48: A Francia Rádió énekkara énekel. »trenden ... 10.38: Szív. _ 2.10: Tánczene. 18.00: A Gyermeki á(Bo műsora. 13.20: Fúvószene. 13.45: Válaszo- íallgatóinknak. 14.00: Operarészle- 4.35: József Attila verseiből. 14.40: r nóták. 13.10: A vii. B) összee»31.20: Közvetítés a Zeneművész.»« Főiskola nagyterméből. 23.00: Örökség. 0.12: Balassa P. Tamás zongorázik. Petöfl-rádlói 14.15: Szórakoztató zongoramuzsika. 14.40: Orosz nyelvlecke az általános Iskolásoknak. 13.00: Négy Men- delssohn-kórus. >5.10: Verbunkosok, népdalok. 15.40: Hollós Hona énekel. 18.08: En la a békét éneklem. 18.30: Richard 5.35: Mindenki lsme18.10: Tánczene. rőse. 15.00: Egy raiu — egy nme. s«.«u; Lányok, asszonyok. 17.15: Artúr Schna;orázlk. 17.30: Európa, vigyázz! ..................... Tlgyelő. O peralia.^„ WW»--------S. 22.35: Kürti cigá nydalokat énekel 18.40: ifjú Figy -gyár Állami Op< e. 22.35: Kürthy Évi Edit Piai és Blng koldusmesék, nótjégyes. Petőfl-rádló: 14.15: Törők Erzsébet énekel. 14.45: Népi táncok, csárdások. 18.10: A külföldi sejtő hasábjairól. 15.20: Ope- rarészletek. 16.05: A Gyermekrádió műsora. 16.30: Könnyű hangszerszólók. 18.5&: Az Ifjúsági Rádió nvelvtnnfolyamB. 17.00: Fllmdalok. 17.18: Tánezene. 18.05: Ősi föld. Versek. 18.35: Zenekari muzsika. 19.08: Miért ostromoljuk a kozmoszt? 19.20: Népi zene. 15.35: EzÜstkalái folyam. 20.00: Egy UJ csodák fából. . — muzsikával. Kossuth-rádlö: 8.10: Táncmelódiák. 8.88: Vidám percek. 9.05: Képek Csajkovszkij életéből. 9.00: A Gyermekrádió műsora. 10.10: Operettrészletek. 10.35: Napirenden... 10.40: Gát Józnef cembalózik. 11.00: Gyári sziréna... 11.15: Leszedik a ......... 11.50: Verdi: Luisa Min et — i t«ny. 12.10: Szórakoztató áriák. 1T.18: Tánczene. 17.48: Rádió 18.30: Hatvani dlákJaL Részletek. 10.05: Fórum. A munkás öntudatról. 19.20: Ben- Jamlno^GigU^ énekel. Mára 23.00: Közvetítés a Palace kávéház étterméből. 23.30: Operarészletek. 0.10: KönyPctöfi-rádió: 14.15: 8zól a harmónika ... 14.40: A kegyetlen város. 15.00: Spanyol csalogány. 15.25: Bartók: I. szonáta. 16.05: Nemcsak a fiatalok ügye. 15.18: Két madrigál. 15.20: Szentlrmay-dalok. 15.50: Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama. 17.80: osváth Júlia énekel. 17.18: Simon Istvánnal — szülőfalujában. 17.35: Népszerű fúvósátlratok. 15.08: Vidám motívumok. 18.30: Két kórusma. 18.45: Gyári Koesuth-ridló: 8.10: Nóta« rétijeiből. 11.10: Rádlólskola. 12.10: Mario Lanza énekel. 12.45: Mit olvassunk? 13.00: Könnyűzene. 11.45: Válaszolunk hallj tóinknak. 14.00: A Magyar Rádió én< énekel. I4.2fr ................... 1 8.00: Szív küldi. tudósítónk Jegyzete. 18.48: Nagy i muzsikájából. 19.05: A Szabó-esaláa. is.: Tárttal: ördögtrlllék — szonáta. 20.80: szabin nők elrablása. Zenés bohózat, o.: Tánczene. Petőfi-rádió: 14.1 16.43: Wltold így gondolatok a vallásró s. 19.40: Falurádió. ----_ -erseny. 21.10: A f Intézetben. 22.15: Tánezene. Kossutb-rádló: 8.10: Msgysr művészek E etthangversenye. 8.00: Zenei fejtörő. Édes anyanyelvűnk. 10.00: Az UJú- agi Rádió műsora. 11.00: Könnyű- és tánczenei fesztivál. 12.15: Jó ebédhez szól nóta. 12.50: Hétvégi jegyzetek. 13.W: Operettdalok. 14.15: Nemzetközi kaleidoszkóp. 14.35: n. félidő. 15.20: Méthé Jolán crángó népdalokat énekel. 15.36: Komédiás. 18.05: Közvetítés Londonból. 18.40: OJ Zenei Újság. 17.10: Kincses Kalendárium. 18.20: Magyar Rádió tánczenekara Játszik. 18.00: MunkáshétKbznapok. 18.20: Kamarazene. 20.12: Máglya a virágok piacán. 21.20: Delibes: CoppeUa — balett. 33.05: zenei műsor. 23.15: A furfangos menyecske. 23.27: Könnyűzene. 0.10: Magyar nóták. Petőfi rádiói 8.00: A református egyház félórája. 8.00: Kisdobosok félórája. 8.30: Hiúság vására. 17.00: %n^zburg°e ün'nep?* Játékok. 18.30: Magyar tájak. 19.00: Oparett-cst. 20.00: Folxl fesztivál. 21.05: Tánczene. 21.46: Három izékely népballada. 22.00: Rose Pen- telle énekel. 22.25: Nátha-dal. Vers. 22.30: Népdalcsokor. i Jogát fen: melyeket Ann* Seghers regényéből vitt át a lilm eszköreiveí is fokoava a kiváló rendező, Fred Zinpemann csak ekkor «»ülethettek meg. Maga ft regény- -és filmtóma — Ráökón egy ellenséges országon keresztül — nem új. Regényben is, filmben ia ismerős, elég, ha csak a két világháború közti jólaikertilt francia filmpróbáikozásra, a Now ábránd-ra gondolunk (Spencer Trocy alakítása ín kicsit emlékestet Jean Gabin «lakjára). A nép rokon- szenve az üldözöttekkel szemben mér ezekben a művekben ín érződik, de az új problémák még újabb .feszültséget teremtenek. Ebben az alkotásban német embor menekül a német koncentrációs táborból, hová baloldali érzelmei miatt került. Szökése során nem találja honját a hazában. A nép pedig csak félve segíthet, mert a* életével játszik mindenki, aki szíve szerint akar.cselekedni. Ezek közül talán legrokod- szenvesobb' a kedves Rőder házaspár, ahol a feleség alakjában (a filmben Helena Weigel. Brecht felesége) , a családféltés és női emberség ellentétéből megszülető, hitelesen egysé• ges psszonyl alakot teremt, A sok- i sok- alak felvillantáiával ős az egész regény tematikájával — melyet a- film még szugesztivebb, agitatív erő- i vei húz alá — azt bizonyltja, hogy i nincsenek kevesen, akik hozzájuk , hasonlóan éreznek, mert az Igazi- emberség — tudatosan, vagy ösztö- i nősen —, de kiírthatatlanul él az • emberekben. • Kabdebó Uránt lommal részletesebben 1, teli méltatnunk. Nálunk u több kiadásban megjelent, valamint a háború alatt készült kitelő« filmváltozata nemrégen nagy hatással volt a magyar közönségre is. Elmondhatjuk róla, hogy a patetikus illúziók ragánye, illetve filmje volt a Hetedik teresei, A fasizmus elleni háború olyon légkört teremtett az ellentmondásokkal megterhelt világban, hogy az emberek — ha nem is értettek mindenben egyet — egy pillanatban úgy érezték, hogy az ellentétek elmosódtak az emberiség boldog egymásratalálása- nak útjábói. Ha sikerül elhárítani azt az akadályt, melyet a hitleri Németország jelentett — egy új korszak köszönt a világra. Egy új, igazibb humanizmus távlatai derengtek fe' melynek célja nem az ellentétek elkenése. nem az osztályharc leszere lése, hanem engesztelhetetlen harc volt minden embertelennel szemben Sztálingrád után és Potsdam élőt' volt ez a történelmi pillanat, nmlkoi a győzelem már biztos volt, de : győztesek közt kiújuló ellentét móf nem érződött, amikor a polgársáf java egyértelműen tudott harcolni j haladásért. Ez az a kor, amiko Hollywood ÍR át tudta venni ezt ; lendületet. "Mert. n. Hetedik kereszt nek. jelentősége nemcsak az. ho<*; egy jólsikerült regény, hanem n* i , közös remekmű, melyben német é ; amerikai művészek fogtak ösnr.t ^ hogy ezt az emberséget megcsillant * sók a repény után a film nyelvén l . a világ előtt. Azok a minden flnto . nélküli patotikus mondatok la jSjetműve a német irodalomnak abba a humanista vonalába tartozik, amely tiltakozott az imperialista világháború ellen, majd a hitleri rendszer alatt emigrációba kényszf- E’TÓpp és Amerika le nem igézott országaiban (Moszkvától— Hollywoodig) folytatta a harcot polgári humanista, illetve kommunista meggyőződéssel, eßy táboron belül a fasizmus ellen. Thomas ét Heinrich Mann. Stefan és Arnold Zuieig, Brecht és Leonhard Frank, Erich Kästner és Johannes R. Becher társaként harcolt írásaival a német nóp szabadságának visszaszerzéséért. A második világháború után pedig a szocializmus felépítését segítik Írásai a Német Demokratikus Köztársaságban. Jelenleg a Német Demokratikus Köztársaság írószövetségének elnöke. legnagyobb sikert aratott regényét, a Hetedik fcereizt-et ez alk*. iau>l. KUZUI1BUB «/. BMW hflsitőltalt, előrecsomagolt uzsonnát vásárolhat. Az utasok megszeret, ték ezt a szolgáltatást, n MÁVAUT vezetőinek tehát az a terve, hogy a jövő évben újabb távol só el vonalakon megszervezzék a büfészolgálatot. December 22-től 2B-ig a nagyobb vidéki városokba olyan kocsikat Is Indít, amelyek Budapestről megállás nélkül, közvetlenül Jutnak el rendelA MAVAUT a tél közeledtéve folyamatosan rendbehozatja a távol- sági buszokban a fűtőberendezést úgy. hogy a többórás utazásdk Idejér nem kell majd fagyoekodni. Jóné hány autóbuszon már korábban 1: volt rádió, gyalkran élvezhetetlen vpl az adás. Éppen ezért a rádiókat tranzisztorosokkal cserélik ki. Eddig ti zencgy vonalon — összesen tizennégy Járaton — vezették be a büfészol eá meghozta gyümölcsét: a főiskolásoké fotókiállításán Budapesten, 1927-ben I díjat nyert egy képével. Egyetemi I évei már sikeresebbek voltak, gyak-Y ran lehetett találkozni a kiállításoké díjnyertesei között Pető Géza ncvé-é vei is. é Nagyobbrészt elpusztultak sikére-l sebb felvételei a háborús évek során.á de élt benne az elképzelés, s síké-a résén megalkotett felvételeit újra el-] készítette a régebbiek alapján. Ko-j molyabb előbbrejutást Jelentett mű-l vészét! pályafutáséban a Miskolcií Fotóklub megalakulása. 8 a külön-f böző hazai és külföldi nemzetközi] kiállításokon számos „babért" szcr-1 zett úgy a fotoklubnak, mint váró i sunk fejlődő fotóamatőr társadalmá-l nak, kiválóan sikerült alkotásaival, i Tudását, tapasztalatait nem zárta ( „négy fal közé”, tanítja, neveli a fía-j talabb fotósokat. Mint korábban az] építők fotókörének vezetője, Jelenleg] pedig, mint a MTESZ fotószakosztá-i lyának vezetője adja át tapasztala-; tait a kezdeti nehézségekkel küzdő^ le.xes klubtagoknak. Mindezek mel-’ lett is jelentős szerepet játszik városunk fotóművészetében. * A AA jrlíA^i Fotóklub legutóbbi A /Vl/SKO/Cf klubestjén Pető Géza fotóművész, a Miskolci Fotóklub tagja tartott „bemutatkozó” előadást, a klub „Ismerjük meg egymást" sorozatában. Előadása során fotóművészetének legjellemzőbb dokumentumait, a mintegy negyedév- százados tevékenysége alatt készített .30 darab fekete-fehér képet és 30 ,darab színes diafilmet mutatott be ez alkalommal. A bemutatott dokumentumok csak egy töredékei művészetének, de tevékenységének (eredményes voltát Jellemzi. > Mint ahogy a közmondás Is tartja; „Minden kezdet nehéz"- Nem volt 'könnyű Pető Géza számára sem a I megtett út, nehézségekkel kellett | megküzdenie, míg művészete kiforrottnak mondhatóvá vált. Negyedik 'gimnazista kora óta kedvelt „sport- ha" a fotózás, s bizony a tízóraiból > megtakarított pénz adta meg a fényképezéshez számára, az akkori diák- i gyereknek elképzelni is merész gondolatot, hogy fényképezőgépet varsáról jón. Az élményképek, családi > felvételek közben szerzett gyakorlat, k művészi törekvésének, elképzeléseinek valóra váltása csakhamar Az olyan tok romantiku» árnyékot adó sárospataki iskolakert Öreg fái már lehullalták sárguló leveleiket. A diákok által kedvelt sétányokon egyre kevesebb ember fordul meg, s csupán at őszi szél sodorja a lehullott faleveleket. A' lombtalan fák kötött át szűrődő őszi napsugár azonban kevés Időre kicsalogatja a fiatalokat. A csalogató napsugárban előtűnnek a Kossuth-kollégium sárga falai, amelyek mögött lüktet az élet. A kollégium sportpályáin serény munka folyik, bár első látásra azt gondolná az ember: sportoló diákokat lát. Most éppen a sportolás kedvezőbb feltételeinek megteremtésén dolgoznak. Régi probléma már a futballpálya megjavítása. Most végre szoros összefogásban a várossal, sikerült eleget tenni az ifjúság óhajának. A vasútállomásról több autó salakot hoztak a pályára a legjobb brigádok közreműködésével. A pálya talajának tökéletesebbé tételéhez hozzájárult a téglagyár, majd a tanulócsoportok, helyesebben a szocialista brigádok tagjainak önzetlen lelkesedése a társadalmi munka ,irfíntMi ad ösztönző erőt efRiez a munkához? A kollégium ifjúsága szem ) előtt tartja a KISZ-kongretszus gondolatát, m ennek szelleméfjen az ősz folyamán jelentős értékű társadalmi 1munkát végzett nemcsak a kollé- > gium területén, de a termelőszövet:esetekben is. Üj dolog volt ebben a anévben a kongresszus tiszteletére elkezdett szocialista brigád-mozga- om. A szocialista iparunkhoz ha- onlőan, a kollégiumokban is eélki- üzés lett e megtisztelő név kiérdem- ését elősegítő munka. Az ifjúság cőrében mély visszhangra talált, s i kollégium 20-nál több tanuló- :soportjából 17 jelentkezett a szo- íialista brigád cím elnyeréséért in- iuló munkában való részvételre. A végzett munkát a kongresszus idején irtékcljük, amikor az illetékesek megállapítják, melyik csoport érdemli ki a szocialista brigád címet. Addig sok feladat vár megoldóéra, t ennek szép példája volt a lelkes társadalmi munka. Nagyon üdvös a tanulóifjúság és a város vállalatainak szoros együttműködése. Régi vágya volt már a középiskolásoknak, hogy még szorosabb legyen a várossal való kapcsolatuk. Ezt sikerült elérni a vároii KISZ-alapszervezetek küldöttválasztó értekezletén, ahol elhatározták, hogy még szorosabbra fűzik a kapcsolatokat, tapasztalat- cserék útján. Első megnyilvánulása ennek a munkának, hogy éppen ezeknek a kollégiumi brigádoknak a vezetői látogatást tették a vasútállomáson. A vasútállomás KISZ 'munkabrigádjai sok értékes tapasztalatot adtuk át, melyeket a kollégiumi életre vonatkoztatva, hasznosítani lehet. Sivák József kollégiumi v. b. elnök. Minden MAVAUT-kocsIt futenek télen,. tranzisztoros rádiókat szerelnek fel a buszokban, fejlesztik a büfészolgálatot valatot, például Bukovics Kláráiéi, , Karsay Imrétől, dp talán többre is Vine. Ismertek a körUlménypk, melyek nehézzé tették a rendezőség munkáját, mágia hisszük; telik ennél többre is. Sokat kell tanulni. Irodalmi színpadon elemi követelmény például, a helyes kiejtés. Egy ilyen irodalmi műsor .összeállításánál különösén nagy gondot okoz az előadók kiválogatása. Egyik költői sem tudja akárki »«avatni, de Adyt különösen nem vállalhatja akárki, A volllétt képen Is lehet vitázni. Volt benne egy kis erőltetettség. Ilyen formájában nem Jó, de a vatitáet kár lenne elhagyni. Valamilyen más megoldást kell találni, hisszük, hogy ez sikerül te. Jé ötlet volt a versek végének zenei aláfestése. Végezetül telén ezak ennyit: kisebb hibái ellenére is hiszünk az Irodalmi Színpad sikerében és örömmel köszöntJUk első műsorét, Kiváncsion várjuk a kővetkező estét, (prlste) Csütörtökön, az esti órákban tar- v tóttá első előadását a Miskolci Ne-. J. bézipari Műszaki Egyetemen az Iro. V dalmi Színpad Ady ée kora címmel, c Az irodalom szerelmesei nagy érdek- r lődéssel várták ezt az estet Igaz, t nem mozgatott meg annyi embert, d mint amennyit remólhelöleg a ké- p sóbbiekben megmozgat majd, de itt i még nem is első lépésekről, ceak I első lépésről beszélhetünk. Az első h lépés pedig általában mindenütt a gyengébb szokott lenni, mint ami- r lyen lesz majd a kővetkező, de ma- i gábon hordja a lehetőségét ts az er»- e sebbnek, a jobbnak. A műsor össze- I állítása, rendezése — Kabdebó Ló- < ránt lelkiismeretes munkája — biz- i tosítóknak tűnik erre az előlegezett i bizalomra, t Nagy örömmel mentünk erre az estre, de talán megbocsátják szerve- , zót, ha mégsem kiáltunk egyönte- j tűén hozsannát; Iga*, hogy sok szép , élményt, tiszta, tömény művészetet , ts kaptunk. Gáti Györgynek, a Miskolci Nemzeti Színház művészének félelmetes, szuggesztlv erejű Adyja sokáig emlékezetes marad. Ezeket a szép élményeket szaporította Pekker Zsuzsanna énekművéaznő és Rőczey Ferenc zongoraművész is. Már pusztán ezekért az élményekért érdemes volt elmenni az egyetemre. Az est egészét tekintve, eszonben sok még a tennivaló. Az természetes, hogy a hivatásos művészek és a nem hivatásos szereplők között mindig ti lesz ; különbség. Törekedni kell azonban i arra, hogy ez a különbség ne legyen , bántóan nagy. A fiatalok közül is i hallottunk néhány valóban szép »za- 1 Egy hit statiistika: Magyarországon gígyezerüszáznegyvennyole 4 moziban ptreg a lilm ♦ A magyar film útja üciállitáa egyik J statisztika! adata szerint a felszaba- . dulás előtt mintegy négyszázötven I mozi működött hazánkban, közülük, a legtöbb Budapesten és a nagyobb! városokban. A falvak népe alig lát- 7 hatott filmet. Jelenleg négyezerűt-I azáznegyvennyolc moziben vetítenek! filmeket. I Az ország településeinek 8?,4 szá-J zalékóban ma mór filmszínház mű-j kődik. A vidéki mozihálózatot nagy-| jóból az ötvenes évékben építettek^ ki. A fejlődé^azonban azóta sem állté meg. Az egy évvel ezelőtti számok | arról szólnak, hogy tavaly csupán i az ország négyszáztizenegy kis-lélek-j számú községében nem volt filmszín- j ház. Az elmúlt négy évben hatszáz- j tizenhét új mozi nyitotta meg kapuit, | • ez a szám nem véglege«, mert nemi tartalmazza azokat a filmszínháza-] kát. amelyek az idén kezdtek vetí-^ tenl. Ebben az évben ugyanis a vi- ^ déki városokban átadott mozikon ki- i vül újabb száz községet kapcsolnak ^ be a hálózatba. Az Irodalmi Színpad első előadása A hatvanéves Anna Seghers
