Észak-Magyarország, 1960. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-19 / 273. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! fsmmmmmk A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD BJEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IVI. évfolyam 273. i Ara: 5« fillér Bgf tanácsi vállalat és a* export ARANYKALITKA a. oldat) Heti rádióműsor- Vw­A párt bizton számíthat ifjúságunkra Az ifjúsági szervezetek munkájáról, feladatairól tanácskozott a városi KISZ-szervezetek küldött k'/zgyülése az elnökségben Voltai Márton elv- társ, a Központi Bizottság póttagja, a Lenin Kohászati Művek igazgató­ja, Balogh István elvtárs, a KISZ Központi Bizottságának tagja. Fe­kete László elvtárs, a városi tanács elnöke, Józsa László elvtárs, a vá­rosi pártbizottság titkára. Nemes-. kéri János elvtárs, a Lenin Ko­hászati Művek pártbizottságának titkára, Bialis József elvtárs, a KISZ Borsod megyei bizottságának tit­kára, valamint a város tömegszerve­zeteinek több vezetője. A közgyűlé­sen Nagy István elvtárs, a városi KISZ-bizottság titkára számolt be az ifjúsági szervezetek munkájáról. Bátrabban kérje a KISZ a párt segítségét ménje, munkájához, s ezt fokozottan megadják ma és a jövőben is egy­aránt. A feladat: minden téren előbbre lépni. A fiatalok közgyűlésén sok szó esett a feladatokról. A vendégek és a KISZ- küldöttek hozzászólásaiban egyaránt a „még többet", a „még jobban” ki­fejezések hangzottak el sokszor. Koval elvtárs, Fekete László elvtárs, Balogh István elvtárs számos jó ta­náccsal látta el a fiatalokat, de szá­mos még megoldatlan problémáról szólt maga a beszámoló is. Az élet, a terveink, különösen a második ötéves terv komoly felada­tok elé állítja országunk népét, s köztük a fiatalságot, aki a holnap nagyszerű, de nem könnyű munkájá­nak várományosa. S ehhez KISZ- szervezetőinknek már ma kell mun­kához látniuk. Elsősorban a KISZ- szervezetek további erősítésével Nem megfelelő például a munkásfiatalok arányszáma a KISZ-szervezetek több­ségében. de kevés a munkásfiatalok számához viszonyítva is. Pedig az ifjúsági szervezetekben is a munkás- fiatalok képviselik az Igazi erőt S különösen sok még a tenni­való a faluról bejáró dolgozó fiatalok nevelése területén. Hi­szen e fiatalok bensejükben még kétlaklak. Itt, munkahelyeiken, s otthon sem kapcsolódnak be komolyan, tevékenyen az ifjú­sági szervezetek munkájába. így nem tanulhatnak, nem fejlőd­hetnek eredményesen. Szó esett a feladatokat illetően többek között a termelő munkáról Is. Egy-egy KISZ-szervezetnél előfordul hogy nem fordítanak kellő gondot a KISZ-en kívüli fiatalok termelő munkájára. Elnézők a selejttel, igazo­latlan mulasztásokkal, a fegyelmezet­lenséggel A holnap feladata, hogy városunk KISZ-szervezetei megszün­tessék e hibákat. A KISZ kongresz- szusa is számos komoly megbízatás­sal látja 'majd el az ifjú kommunistá­kat és csak rajtuk múlik, hogy a jö­vőben is bizton lépjenek előre a párt mutatta úton. A küldöttközgyűlés az értékes be­számoló, hozzászólások után megvá­lasztotta az új vezetőséget, s 80 kül­döttet jelölt a megyei küldöttköz­gyűlésre. hogy képviseljék Miskolc többtfzezer fiatalját, beszámoljanak arról: mit tettek és mit tesznek az elkövetkezendő időben. tése befejeződött: tavaly 100, az idén több mint 200 ezer forintos költség­gel. November 18-án adták át a 440 ezer forintos beruházást igénylő Széchenyi úti vízvezetéket Bővítet­ték a villanyhálózatot is, olyan laká­sokba vezették be a villanyvilágítást, amelyek eddig kiestek a hálózatból. Megkezdték a felsőbarcikal kultúr- ház átalakítását, erre az idén 248, a továbbiakban összesen 600 ezer fo­rintot. fordítanak. A felújításokra már eddig felhas»* nált a városi tanács 1 187 000 forintot. Felújítják ebből a régi Barcika főut­cáját. a Budai Antal utat és karban­tartják az újvárosi utakat. Elkészí­tették a berentei utak tervét, a pince­sort út tervét és a pincesori két új híd tervdokumentációját. A kórház és az iskolák is számottevőéi része­sültek ebből az összegből Nem szégyenkezhet tehát a kazinc­barcikai városi tanács. De a sók eredmény mellett mégis van egy do­log. amiről nem emlékezhetnek meg ilyen örömmel a város vezetői. Ez pedig, hogy a város lakói eddig mindössze 69 ezer forint értékű tár­sadalmi munkával járultak hozzá városuk fejlesztéséhez, szépítéséhez. Nagyon kicsi ez a szám. s nem la csodáljuk, hogy a város vezetői nem szívesen beszélnek erről. Az egyre épülő, gyönyörű új város lakóinak meg kellene érteniük, hogy egy ke­vés áldozatkészséggel csak egy kicsi­vel több fáradsággal nagyon meg­gyorsíthatják a város szebbé, kényel­mesebbé, mindinkább a sajátjukká válását! Több mint 7500 holdról takarították már be a cukorrépát Borsodban 120 ezer forint képzőművészeti alkotásokra az Idén a tava­lyinál több, összesen 10 200 holdon vetettek cukorrépát a tsz-ek és az egyéni gazdák. A már több évtizedes hagyományokkal bíró Taktaköz mel­lett a megye más részeiben, mint például az edelényi és a szikszói já­rásban is meghonosították a cukor­répa termesztését a tsz-ek. Hogy az úttörő munka eredménnyel járt, azt a szikszói Béke Tsz példája bizo­nyítja, ahol átlagosan 160 mázsás termést értek el. Noha az esős idő a cukorrépa-sze­désnek nem kedvez, ennek ellenére már mintegy 7500 holdról szedték azt fel. A taktaközi falvakban igen nagy nehézséget jelent a felszedett cukorrépa elszállítása. A taktabáji tsz például noha már felszedte egész termését, a hatalmas sár miatt egy- egy pótkocsit csak három traktorral tud kivontatni. Máshol lófogatokkal is próbálkoztak, de az nem bizonyult gazdaságosnak, mert egy-egy szekér­re legfeljebb három mázsa répát tudnak felrakni. A taktaközi falvakban bár az időjárás most sem kedvező, kettő­zött erővel igyekeznek a répa kisze­désén. A tsz-eknél a családtagokat is bevonják a munkába, míg az egyéni gazdák egymással összefogva, segítenek egymásnak, mindenek­előtt a répa elszállításában. Nagy erőfeszítésekkel, de mégis elérték, hogy a Szerencsi Cukorgyár folya­matosan kapja a feldolgozandó ré­pát, s így a termelésben nem kelet­kezik kiesés. Az eddigi becslések szerint — bár az időjárás nem kedvezett — a cu­korrépa termeléséről híres taktaközi szántóföldeken átlagosan 130—140 mázsás termést takarítanak be. Már 30 ezer tonna pátércet szállítottak el Rudabányáról A Rudabányai Vasércdúsítómű első részlegében, a pörkölő-üzemben május közepén kezdték meg a kísér­leti gyártást Az üzem dolgozóinak igen sok nehézséget kellett leküzde­ni, míg megtanulták a bonyolult gépi berendezések helyes kezelését és elsajátították a gyártás technoló­giáját A dolgozók odaadó munkája nyomán ma már biztató eredmé­nyekkel üzemel az új mű. Az egyik legfontosabb feladat volt hogy a pátércet teljesen átpörköljék és ez­által az mágnesezhetővé váljon. Ezért a 30 méter hosszú, forgatható dobkemence gázégőjét átalakították. Ennek lényege, hogy a lángcsóva nem egyenes irányban, hanem legye­ző alakban hatol a kemencébe és jobban átpörköli az ércet. Az egy kemencével dolgozó üzemből eddig 30 ezer tonna pörkölt ércet szállí­tottak a diósgyőri és az ózdi nagy- olvasztóba. A pörkölés során a pát- érc vastartalma 24 százalékról 32 százalékra növekedett és felhaszná­lása már gazdaságosabb lett. Az új létesítményben a Gyérkéményépító Vállalat dolgozói októberben kezd­ték meg a másik 30 méter hosszú dobkemence tűzálló téglával való ki­rakását. A fele munkát már elvégez­ték és előreláthatólag december elején megtarthatják a kemence próbáját Befejezéshez közeledik a mű má­sodik részlegének, a r»zeparáló üzem­nek építése és szerelése is. A két- emelet magas utótörő épület építé­szetileg elkészült. Ebben az üzemben két 15 tonnás hengeres törőgépet, három őrlőmalmot és vibrátorokat helyeznek el A berendezésekkel a megpörkölt 30 milliméter szemnagy­ságú ércet 8 milliméternél kisebbre törik. Innen az érc a szeparáló épü­letbe kerül. A négyemelet magos üzemben 27 tároló-bunkert építettek és 21 mágneses szeparálóval választ­ják szét az ércet a nem hasznos ás­ványoktól Ezáltal a pörkölt pátérc vastartalma 45 százalékra dúseL A szeparáló szerelését az ev véfttfe fejezik be. A dúsított ércet a vaűftn- tőltő épületen keresztül «állítják cl. nek a házak, szinte szemlátomást nö­vekszik a város. De nem szabad azt hinnünk, hogy ezzel minden gondnak vége van, a várost várossá tevő dol­gok sorában ugyanis még nagyon sok terv szerepel. A városi tanács ebben az évben közel kétmillió forint köz- ségfejlesztési alapot és másfélmillió forint felújításra szánt összeget hasz­nál fel a város fejlesztésére. Nem a Békeváros emészti fel ezeket az összegeket, hanem elsősorban az óvárosi részek, amelyek teljesen el­hanyagolt állapotban voltak még ez­előtt négy évvel is. Négy év óta ugyanis a községfejlesztésből jelen­tős összegeket fordítanak az óvárosi hiányosságok felszámolására. Berente valamennyi utcája betonjárdát ka­pott már, mindenütt megvalósult a közvilágítás. A régi Sajókazinc és Barcika öt új utcával járdával, víz­vezetékkel gazdagodott. Az Idén a községfejlesztésből a legnagyobb összeg a barcika! patak­meder szabályozására jut: 900 000 forint. Az ún. Pincesoron ugyanis 160 családi házhelyet jelöltek ki. s ebből 30 telken már fel is építették a tulaj­donosok a házukat. A többi is folya­matosan épül s ezért halaszthatat­lanná vált az árvízveszély elleni vé­dekezés — a patakmeder szabályo­zása. Már az idén sor kerül a járda­építés megkezdésére, a következő években pedig utat, járdát, vízvezeté­ket kapnak az ottlakók. Sok pénzt emészt fel a régi város­részek vízvezetékkel való ellátása is. A felsőbőrei kai vízvezeték megépí­Fejlesztik Kazincbarcikát 900 OOO forint a harcik a i patakmeder szabályozására — Új utak épülnek — Mindenütt van közvilágítás Koval Pál elvtárs, a városi pártbi­zottság első titkára nagy figyelemmel kísért felszólalásában sek jótanácsot adott a város KISZ-fiataljainak. El­mondotta, hogy az eredmények alap­ján a párt bizton számíthat az ifjú­tágra, bár akad még bőven tenni­való. A munka, a gondok közepette Itt-ott sok még a tanácstalanság. Pedig ez fölösleges. Fölösleges, mert a KISZ-szervezetek mellett minden­kor ott áll pártunk, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt S hogy a KISZ-fiatalok könnyebben boldoguljanak, nagyobb erőfe­szítések nélkül oldják meg a rá­juk bízott feladatokat annak egyetlen biztos módszere: bát­rabban forduljanak aKISZ-szer- vezetek vezetői a pártszerveze­tek vezetőihez segítségért . Előfordul még a városi KISZ- btzottságnál Is, hogy nem keresik fel a városi pártbizottság vezetőit ha probléma van, mintha talán ott nem a mindenkori segítségnyújtás eszméje vezérelné a pártmunkásokat Ez hely­telen, hiszen a KISZ a párt Ifjú gár­dája, s tömegszervezeti jellege mel­lett Í9 elsőrendű feladata, hogy minél több erős, tettrekész kommunistát neveljen a szocializmus építéséhez. Ez pedig nem megy a párt segítsége nélkül. A pártszervezetek, pártbizott­ságok eddig is megadtak minden tá­mogatást az ifjú kommunisták ered­A városi KISZ-bizottság beszámo­lójából és a hozzászólásokból, a fél­köreit számos nagyszerű eredmé­nyekből és a nagy körültekintéssel készített és megfogalmazott tervek­ből egyaránt világosan kicsendült, hogy KISZ-szervezeteink az elmúlt három év alatt nagy utat tettek meg munkában, tanulásban és a város fiatalságának erkölcsi, po­litikai nevelésé egyaránt Pedig három eszic.. Jövel ezelőtt, amikor a Magyar Szocialista Mun­káspárt az ellenforradalom sikeres leverése, a konszolidáció után a még maroknyi Kommunista Ifjúsági Szövetségre bízta a fiatalság moz­gósítását, az ellenforradalom okozta Ideológiai zűrzavar eloszlatását, tisztázását az Ifjúság.jfejében, a fel­adat nem látszott könnyűnek. Er nem is volt könnyű. Hiszen nem ki­sebb feladat állt a néhány ifjú kom­munista előtt, mint erős, minél na­gyobb létszámú KISZ-szervezetet alakítani, szervezni minden üzem­ben, vállalatnál iskolában. S olyan tagsággal, olyan aktivistákkal, akik képesek irányítani, vezetni, Ifjú kommunistákká nevelni a környeze­tükben élő, dolgozó fiatalok százait S ha figyelembe vesszük, hogy a Miskolcon élő és dolgozó, mintegy 30 ezernyi munkás- és tanulóifjúság 43 százaléka, több mint 13 000 fiatal tagja a KISZ-nck; hogy egyik nap­ról a másikra nő a KISZ-szervezetek taglétszáma, már maga ez a tény is fényesen igazolja, hogy a város ifjú­sági szervezetei nem nézték tétlenül az idő múlását Bár a létszám még csak kiinduló­pont Hiszen a lényeg: a tettek. Az olyan tettek, amelyek igazolják, hogy a KISZ nem csupán tömegszervezet hanem olyan fiatalok egysége, akik mz évek, a munka, a tanulás során kommunistáikká nevelődnek, erősöd­nek, végzett munkájuk, tetteik alap­ján. S Miskolc ifjú kommunistáinak, az üzemek, vállalatok, az egyetem, az iskolák kiszistáinak a munka, az eredmények alapján sem kell szé­gyenkezniük. Mind a beszámoló, mind a hozzászólások igazolták, hogy az elmúlt három kemény esz­tendő, de különösen az utóbbi hónapok során a tanulás és ter­melés új Ifjú hőseinek százait avatták a város nagy- és közép­üzemeiben, iskoláiban egyaránt Elsőrendű feladatként állt és áll ma ts az ifjúsági szervezetek előtt: segí­teni a párt által meghatározott fel­adatok végrehajtását Tehát dolgozni! De ugyanakkor tanulni is. Ügy ta­nulni hogy valamennyi dolgozó fia­tal megszerezze a munkájához szük­séges legmagasabbfakú képzettséget S a tanulás, a munka mellett: taní­tani a szervezeten kívüli fiatalok ez­reit A munkáról szólván bőven van mit elmondani. A nagy-, közép- és kisüzemek KISZ-fiataljal a három­éves terv sikeres befejezése, a ter­melékenység megfelelő növelése ér­dekében sokat és jól dolgoztak. Elég néhány pillantást vetni a Pamutfonó, a Lenin Kohászati Müvek, vagy a DIMÁVAG ifjú brigádjainak munká­jára. Valamennyien nagyszerűen har­coltak a termelékenység emelése ér­dekében: az anyagtakarékos*ágért, az önköltség csökkentéséért S arány­lag pontos számítások szerint a város fiataljai az elmúlt évben több mint 80 millió forintot ez év első félévében pedig már több mint 60 millió forintot takarítot­tak meg a népgazdaságnak. S ennek egyik alapja a fiatalok nagyszerű összefogása volt. Ez év első évnegyedétől kezdve egyre-másra alakultak az ifjúsági brigádok, s jelenleg Jóval több mint 200 ifi-brigád dolgozik városunk üze­meiben, bányáiban. 56 brigád ered­ményesen küzd. hogy megszerezze a Szocialista ifjúsági brigád cimet Különösen kiemelkedő munkát vé­geznek a DIMAVAG exportbrigádjai és Lyukőbánya bányászfiataljai. B néhány példa is igazolja, hogy a KISZ-szervezetek tevékenysége nem öncélú, méltán szolgálja pártunk, egész népgazdaságunk érdekeit A jó munka legfontosabb alapja: a tanulás, a hozzáértés. Nem lehet mondani, hogy nincs hiányosság az ifjúság tanulásában. Hiszen olyan tanulásról van Itt szó. amely nem csak a szakmával Ismerteti meg a fiatalokat, hanem marxista-leninista műveltséget is ad, a marxizmus— leriinizmus alapján tanulnak meg dolgozni, élni egyaránt A város KISZ-szervezetel, a városi KISZ- bizottság segítségével sokat tőitek az ifjúság tanulása érdekében. Többezer fiatal tanul rendszereden a pártokte- tásban. Sokan hallgatják a munkás- akadémia, a szabadegyetemek elő­adásait. A tanulóifjúság körében fel­használja a KISZ a nevelés, a kom­munista nevelés legkülönbözőbb for­máit: az „Ifjú kommunista”, az „Ifjúság a szocializmusért” próba- rendszerben többezer fiatal versen­gett a város középiskoláiban. Mind­ezek az eredmények azt bizonyítják, .hogy városunk KISZ-szervezetei so­kat és eredményesen dolgoztak, hogy eleget tegyenek fontos megbízatásuk­Tegnap a Bartók Béla Művelődési Otthonban gyűltek össze Miskolc város KISZ-szervezeteinek küldöt­tei, hogy a decemberi KlSZ-kong- resszus előtt tanácskozzanak a kisz- isták elmúlt három évben végzett »unkájáról megtárgyalják: hogyan töltötte be a KISZ a pórt által meg­határozott szerepét az ifjúság neve­lésében, s nem utolsó sorban a ter­melés, a munka frontján: s hogy az értekezlet befejezéseként megv&lasz- szók a városi KISZ-bizóttságot, va­lamint a megyei KISZ küldöttköz­gyűlés résztvevőit. A tanácskozáson megjelent és fel­szólalt Koval Pál elvtárs, a városi pártbizottság első titkára. Ott volt Erősek, tevékenyek, komoly tettekre képesek a KISZ-szervezetek Zoltán festőművészektől 8 festményt vásároltak, amelyeket tsz-községek művelődési otthonaiban és a mú­zeumban helyeztek el. Ezen belül a tanács 50 ezer forintos megbízatást adott több borsodi festőművésznek, — a mai életet ábrázoló művek elké­szítésére. Ezeket a képeket a VI. Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállításon mutatják be. Ezen a ki­állításon a tanács még mintegy 25 ezer forint értékű festményt és gra­fikát vásárol. A megye példáját követik a járási és városi tanácsok is. Az ózdi városi tanács Vati József festőművészt bízta meg egy 10 ezer forint éftékű festmény elkészítésével, a sátoralja­újhelyi tanács pedig ugyancsak 10 ezer forintos pályadíjat írt ki. Borsod megyében a tanács és a Hazafias Népfront kezdeményezésére széleskörű mozgalom indult, hogy a dolgozók megismerjék a szocialista képzőművészetet és az új festészeti irányvonalat. Ennek érdekében a Borsodban élő festőművészek 40 al­kotásából Y.-/­tek, amelyet a nagyobb községek­ben mutatnak be. A képzőművészek munkáját egyre nagyobb mértékben segítik a tanácsok is és a mai életet, a munka szépségét ábrázoló festmé­nyekkel, grafikákkal díszítik a ta­nácstermeket, művelődési otthono­kat és a múzeumokat A megyei ta­nács művelődésügyi osztálya tavaly 80 ezer, az idén pedig már 120 ezer forintot fordít képzőművészeti al­kotások vásárlására. Eddig többek között — Domanovszky Endre, Se-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom