Észak-Magyarország, 1960. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-02 / 259. szám

8«erd». 1960. s Mezőnagymihályi híradás Az időjárás nem kedvez a mező­gazdasági munkáknak. Mindenütt akadályozza a betakarítást és a ve­tést az eső. A megye legnagyobb gazdaságában, a Mezőnagymihályi Állami Gazdaságban mégis bizako­dó a hangulat, nyoma sincs a két­ségbeesésnek. Pedig sokszor nem tudnak dolgozni, mert ritka ugyan az egésznapos eső. de egy kis köd- szitálás elegendő ahhoz, hogy a trak­torok leálljanak. Vendégszerető' ám a mezőnagymihályi sár! A mélyen átázott talaj e szokásáról sokat tud­nak mesélni a gazdaság traktorosai, különösen azok, akik a tréki, vagy a baglyosi határrészen dolgoznak. Ilyen körülmények között is biza­kodnak a gazdaság vezetői és dolgo­zói. Elmondják, hogy nincsenek ugyan nagy napi teljesítmények, de ha 1800 holdon már el tudták vetni az őszibúzát, a hiányzó 500 holdon is földbe kerül november 3-ra. Abban, hogy a kedvezőtlen időjá­rás ellenére is ilyen jó eredménye­ket tudtak elérni, benne van a ve­zetők előrelátása is, amiről a tények beszélnek. Az ősszel elvetésre kerülő táblák talaját már felszántották. A szántások vetés előtti előkészítését 5 erőgép végzi. Ugyancsak 5 erőgép áll készenlétben a vetés folytatásá­hoz. Amint a talaj nedvességviszo­nyai engedik, rögtön vetnek is. A tavasszal vetésre kerülő terület­ből 1800 holdon elvégezték a mély­szántást, ebből 1000 holdon szerves- trágyéztak, 310 hold cukorrépából 300 holdat felszedtek és folyamato­san szállítják a cukorgyárba. Az 1450 hold kukoricának több mint a felét letörték és beszállították. Az Őszi munkák mintegy 75 szá­zalékát végezték már eddig el. Bíz­nak a maradéktalan tervteljesítés­ben.' A gazdaság vezetőinek és dol­gozóinak együttes jó munkája kö­vetkeztében a múlt évben elért si­kereikért megkapták az Élüzem-cí­Az eddig elért eredményeik pedig azt mutatják, hogy ezt a címet a kedvezőtlen időjárás ellenére ebben az évben is megtartják. $ (Kardos) Szovjet zenekar sikere Olaszországban A leningrádi szimfónikusok zene­kara E. Mraiünszkij vezénylete alatt megkezdte olaszországi körútját. A zenekar szereplésének első színhelye a milánói Scala volt. Csajkovszkij V. szimfóniáját és Sosztakovics V. szim­fóniáját adták elő. A közönségnek annyira tetszett az előadás, hogy a zenekarnak kétszer kellett ismételnie. Az olasz sajtó zenekritikusai az el­ragadtatás hangján írnak a lenin­grádi zenekar művészetéről. Ünnepi hét a Kilián Gimnáziumban A diósgyőri Kilián György Álta­lános Gimnázium tanulóifjúsága, nevelőtestület« és szülői munkakö­zössége november 1—7-ig a Nagy Októberi Szocialista Forradalom év­fordulója alkalmából ünnepi hetet tart. Az ünnepi héten emlékezik meg az iskola létesítésének 10. évforduló­járól is. Az ünnepi hét programjá­ban november 1-én. kedden áélben nyílt meg a „Tíz év az iskolában” című kiállítás, ez egyben az ünnep­ség-sorozat megnyitás^ is volt. Ün­nepi megnyitót dr. Peja Győző Kos suth-d(jas, az intézet igazgatója mondott. Ma, szerdán este „Üj élet. új iskola" címmel rendezik meg a szülői munkaközösség vitaestjét az iskolaügy továbbfejlesztéséről. A to­vábbiakban még hat rendezvényre kerül sor, amelyben helyet kap az önképzőkör műsora, a nevelőtestület találkozása a miskolci üzemek ve­zetőivel, szakkört bemutatók, bu­dapesti operalátogatás, megemléke­zés a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójáról, az Iskola tízéves fennállásáról A .rendezvény- sorozatot a KISZ-szervezet klubestje zárja, amelyet az iskola volt diákjai tiszteletére rendeznek. rl ÁM GVERSEN YKRONIK A A diótgyőrvasgyári Hzimfóniltii* zenekar F.rkel-ettje A magyar nemzeti opera megte- remtőjének tisztelettel adóznak szer­te az országban e jubileumi év alkal­mából. Az ünnepi hangversenyek so­rába bekapcsolódott a vasgyári szim­fonikus zenekar is. Valóságos társa­dalmi esemény volt a hangverseny, amelyen a dolgozók és vezetők egy­aránt érdeklődéssel vettek részt. A Bartók Béla Művelődési Házat színig megtöltötte a hallgatóság. A vasgyári szimfonikus zenekar hazánk egyik legrégibb zenekara. Már 1898-ban műsorán szerepelt a Hunyadi László nyitány. Igen helyénvaló és termé­szetes volt. hogy e nagymúltú zene­kar ünnepi hangversennyel adózzék a nagy magyar zeneszerző emléké­Ez alkalommal vendég-dirigens állt a zenekar élén: Kalmár Péter, a Mis­kolci Nemzeti Színház karmestere. Közreműködtek Kenderessy Zoltán és Kováts Irén operaénekesek, a színház, illetve az Egressy Béni zene­iskola művészei. Az egész est igen emelkedett légkörű volt. A közönség hálásan fogadta a sokszor elhangzott, de mindig szívesen hallott műveket. A zenekar lelkesen játszotta az Ünnepi nyitányt, a Palotást ismételnie kel­lett, a többi mű is nagy tetszést vál­tott ki. A szólisták hasonlóan törekedtek szép teljesítmény nyújtására. Kende­ressy Zoltán hangja melegségével és Átélésével tűnt ki, különösen a Hu­nyadi László és Gara Mária kettősé­ben. A Dózsa esküjének szépségét helyenként zavarták a megoldatlan magas hangok. Kováts Irén drámai hangjának sem egészen felelt meg a híres La Grange ária, ennek ellenére igen hatásosan vitte sikerre. Adorján Zoltán, az együttes szólistája szeren­csésen működött közre. Ka Imái Péter biztos kézzel fogta össze a'zenekart Erkel zenetörténeti jelentőségét dr. Zádor Tibor méltatta — az alkalom­hoz képest Kicsit hosszan. Olasz opera-est az Erkel Ferenc Művelődési Otthonban Ha a vasgyári zenCkar hangverse­nyén arról szólhattunk, milyen nagy­múltú a zenekar, e' hangversenyen úgy is mondhatjuk, „zenekart avat­tunk”. Zenekart, mely új is. nem is. Illetve ebben az összeállítódban új, más vonatkozásban egy régi zenekar feltámadása. A MÁV nem kis anyagi áldozattal ismét létre hozott egy szimfonikus zenekart. Először 1935 táján. Az akkori zenekar jó teljesítő képességű volt és Miskolc zeneéleté-' nek értékes részét jelentette. Még a felszabadulás után is jóhírű volt a zenekar, gyakran szerepelt a buda­pesti rádióban ... aztán szétesett. Mintegy 10 esztendővel ezelőtt. Most újraéledt és amint látható, jó erőkkel rendelkezik. Hovatovább ott tartunk, hogy a miskolci Filharmónia zenekara csak „éldegél” és ismét ki­nőnek vagy felnőnek mellette ugyan­azokból az erőkből más egyesületi zenekarok. Az újonnan megalakult zenek; első hangversenyeinek egyike volt szombat esti „Bunkóbeli” hangver­seny. MÁV és nem MÁV-beli dolgo­zók zsúfolásig megtöltötték a termet. Hálásabb műsor alig lehet, mint olasz opera-áriák egy nagy csokorban. A közönség nem győzi ezeket hallani és soha nem únja. Az est sikere szinte biztosított volt. Valóban csaknem mindent ismételni kellett. A közreműködő Szabó lós, a szegedi opera tagja és Kováts Irén helybeli művészünk sikert si­kerre halmozott. Sok-sok ráadással viszonozták az ünneplést. Ezúttal is Kalmár Péter vezette a zenekart igen hatásosan, lendülettel és ízléssel. A zenekarról még csak előlegezve beszélhetünk, hiszen ez a r máris készültségük alatt áll. Minden­esetre először együttessé kell érniük hangszínben. kiegyenlítettségben, Ös^zjátékban és akkor valószínűleg komoly erősséget fognak jelenteni. E hangversenyen is, mint a vas­gyári zenekar hangversenyén, számok előtt ismertetések hangzottak el, amelyek sokszor csaknem hoszr szabbak, mint az előadandó Ennyire ismert szerzők és művek tében soknak tűnnek. A másik „újí­tás”, a szereplók életének ismerte­tése, különösen hölgyek esetében, nem hisszük, hogy beválna ... (Nem is tartjuk szükségesnek.) V. Zalán Irén Tíz éve halott G. B. Shaw Hosszú élete végén dúló — egy elmúlt kor Írója volt. És tost halála után egy évtizeddel könyvkiadásunk és színpadjaink azt bizonyítják, hogy még ma is — na­gyon is — éló Író. Müveiben egymást váltják a legfurcsább/ leggroteszkebb, legkülönösebb jelenetek — és mind­ezek írója mégis az egyik legrealls- tább realista Író. Mert mindezzel a későkapitalista és imperialista pol­gárt. a legfurcsább, leggroteszkebb, legkülönösebb polgárt Jelenítette meg, mutatta be — és kritizálta, míg végül a polgár természetrajza kere­kedett ki ezekből a művekből. Szocia­listának vallotta magát, pedig csak — bár a legjobb értelemben vett — pol­gár maradt élete végéig. De Angliá­ban, ha valaki következetesen haladó polgárként akart élni és Írni, tsz olyan túlzás volt, hogy különállónak érezhette magát a polgári élet szab­ványméreteitől. Mindezek az ellentmondások és az a majdnem évszázadnyi életkor föld­rengésszerű történelmi változásai közt csak a múlt századból — vagy még régebbről, talán Voltairetól — örökölt szatirikus racionalizmusával tudott eligazodni. Ez a következetes racionalizmusa anakronisztikusán ha­tott a kor polgári irodalmának diva­tos irracionális csapongásában. Egye­dül maradt következetes kritikai re­alista állásfoglalásával „modernebb” kortársai közt, és talán épp ezért a — halhatatlanságban is. (K. L.) „Vízi úttörők“ között N em igaz, hogy az ősz teljes csendet .paran­csol a Hámori-tóra. Nem igaz, hogy kihalt­tá válik itt minden. Ha eddig így is volt most már nem ez a helyzet Igaz ugyan, hogy nem suhan a le­vegőben a horgászok messze hajított ólom­golyója ; hogy keve-. sebb pár sétál "a parto­kon, de mégis van moegás, élet. A tó partján formás kis házikó nézegeti magát a víztükörben. Nemrégen épült. Úttö­rők lakják, a hámori „vízi úttörők", mer» nekik készült ez a csi­nos csónakház. ök nem engedik kihalni Ősszel sem a Hámori- tó vidékét. Nyáron, a ..teljes nagyüzem” ide­jén kenuk, szandoli- nok borzolták a vizet, fehér matrózsapkás út­törőkkel az evezőknél, ősszel és télen bedig a naitások a csónakház klubtermében gyűlnek össze foglalkozásra. Még vasárnaD is ügye­letét tartanak. Hogy érzik' itt magukat a gyéreik? — Uf*v vélem, min­denki elhiszi: nagyon tói — mondta Barna Kárólv peda<tó<rus. az út»«r*k vezetője. — A roatrórruh« is naivon tetszik mindenkinek, a csónakázás pedig külö­nösen. Persze nem csu­pán szórakozásról van szó. Hogy valaki csó­zijártassági ’ vizsgát is kell tennie. Ezek a fog­lalkozások nagy fe­gyelmet, a szabályok pontos betartását kö­vetelik. Az úttörők azonban nemcsak ezeken a fog­lalkozásokon, hanem tésénél is bizonyságot tettek fegyelmezettsé­gükről, szorgalmukról. A Közlekedési Válla­lat KISZ-szervezetének fiataljaival együtt 2700 munkaórát dolgoztak az építkezésnél Az építkezési anyagot a tó jobb partjáról kelleti átszállítani egy kis tu­tajjal. Az úttörők ób­ból a munkából is ki­vették a részüket, és egész idő alatt egyet­len baleset sem tör­tént. Érdemes elmon­dani, hogy a csónak­ház teljes egészében társadalmi munkában épült. Értéke körülbe­lül 3—100 ezer forint. Olyan otthont biztosít ff pajtasoknak. ahol nyáron is. télen is tudnak foglalkozni, kellemesen időt tölte­ni. Érthető, hogy hálá­san gondolnak azokra az emberekre, akik le­hetővé tették ennek az otthonnak a felépíté­sét. Viskevits Elemér elvtársra, a városi ' pártbizottság osztály­vezetőjére, Takács Já­nosra, a Közlekedési Vállalat igazgatójára, Szomolya Pálra, a Borsod megyei Mély­építő Vállalat igazga­tójára, Birlalan alezre­des elvtórsra, aki a modellező szakkörnek ad támogatást. Mert ezt a szakkört is meg­alakították. A nyár elmúlt és vé­ge a csónakázási idő­nek. A tó környéke azonban nem némul el. A csónakház füstö­lő kéménye szinte csa­logatja magához a pajtásokat. Bent kar- baotartásl munkálato­kat végeznek, elméleti kiképzést kapnak és készülődnek a téli sportokra. Mert ha le­hull a hó, kezdődik a sízés, ródlizás, korcso­lyázás. Akkor Is az út­törők vidámsága tölti meg majd a tó környé­két. — Sok szép tervünk Is van még — szól új­ra Barna Károly. — Szeretnénk külföldi túrákat is szervezni csereakció keretében. Azt hiszem, a külföld! paitások előtt is tud­nánk dicsekedni csó- nakhdzunkkal Meg kell adni: így igaz. <P> (P) Novemberi kisfilmek fi Megköszönte“ a segítséget... T> öpit a gyors. A sürgönypóznákat mintha dróton rángatnák. Pestre utazom, és unat­kozom. Kiolvastam az újságot, egy betűt nem hagytam benne olvasatlanul. M4f tegyek? Nézek ki az ablakon. Esik, ahogy ősszel szo'.wtt. Az eső­cseppek az ablaknak csapódnak. Csúnya idő. Sötétbarna, majdnem fekete szántásokat áztat az eső: A rögök mállnak, olvadoznak. szétfolynak. Nézem a szántásokat. Ha valaki megkergetne «okon a szántásokon ... Brrr, futkos a hátamon Egyszer már megkergettek. Talán azért ez a mostani, 'hideglelős képzettársítás. A fene egye meg! Gyorsvonaton ülök, párnás kocsiban, ké­nyelmesen, akár hajdanában az urak, s ilyesmin járatom az eszemet. Felkinálkozik az a régi em­lék, unaloműzőnek kívánkozik. Legyen ... — Fiam, hozz egy hát szalmát. — Honnan? — Ahol van. VáUamra csapom a szalmahordót — mifelénk ponyusnak hívják. Gyerünk. Apám még utánam szól: — Aztán nyitva legyen a szemed! Elnevetem magam. Ilyen időben az ember még a kutyáját is ölbe viszi ki ugatni. Kinek lenne kedve utánam lesekedni?-Szitái az eső. Ügy beborult, mintha sohse akarna kiderülni. Ilyen időben minden valamire való gazda otthon ül, az ablakból nézi az időt. t Hozhatnék a magunkéból is, d% hát azzal csínján kell bánni. Kevés, a kepés szalma nem szokott újig kitartani. Kint a Mákoson meg akkora négy kazal, még a harmadéviből is akad ott. Persze, nem abból húzok, az már nagyon megülepedett, csak horoggal boldogul vele az emberfia. Nekiállok. Könnyen enged az új szalma. Ahogy lehajolok, rendezgetem a ponyusban a szalmát, a nyakamba esik az eső. Borzongok. Szaporábban, mert úgy kerülsz haza, mint a Rátérdepelek a szalmára, nyomkodom, hadd férjen több. No, még egy ölre valót bele, aztán mehetsz. — Hej, az anyádnak azt a tolvaj istenit! ff irántom a szalmacsomó alól a ponyust, a' „corpus delicti?’. Futás, ki merre lát! Körös-körül ázott szántások, dagasztom a sarat, csúszkálok benne. Még szerencse, hogy nincs a lábamon csizma, könnyebb a futás. A kazaltól tisztes távolban megállók, hogy kifújjam magam. Hátranézek, azon nyomban fel is kapom a nyúl- „ cipőt, ott a gazda a nyomomban. Nagy kedve leket az önbíráskodáshoz, ha ennyire strapái ja magát. Káromkodik, fenyegetőzik, ha elkap, ki­tekeri a nyakamat, aztán mehetek a jóistenhez panaszra. No-no, ahhoz meg is kell fogni, abból meg nem eszik. Legény kell ahhoz, nem ilyen vén trotykos. A fóislenke se nézhette jó szemmel a dolgot, mert gáncsot vetett az öregnek, akkora papucsot ragasztott a csizmájára, hogy eoy falura való fecskecsapat megrakhatta volna belőle a fészkét. Hasra esett, bele a saját földje isten- áztatta sarába. Vergődött, csapkodott a kezével, mint egy hátára esett bogár, újra és újra vissza­csúszott a latyakba. No. kellett magának versenyt futni velem! Megverte az isten, hogy egv hát szalmáért ekkora patáliát csapott. Megálltam, néztem a kínlódó öreget. — Mit mereszted rám a szemed, gyere, segíts fcltápászkodni. — Még mit nem! Aztáp majd clken. — Isten látja a telkemet, nem bántalak in. fiam. Így görbüljek meg! Gyere, no, az isten sza­kassza rád azt a mocskos eget. — Biztos, hogy nem bánt? Bizonyisten? — Bizonyisten! Ha bizonyisten, az más, az komoly dolog... Letettem a ponyust, ha netán szaladni kell, kéznél legyen, nehogy megkaparintsa a vén potrohosa. A háta mögé kerültem, óvatosan megfogtam a kabátját. — No. kapaszkodjék. Az öreg úgy talpra pattant, alig tudtam előle elugrani, s puff. már csapott is a lóostorral. A szíj fittyent a levegőben és csattanva ért célba, csupasz lábamra csavarodott. Akkorát ordítottam kínomban, hogy a patakparti füzeseken gubbasztó varjak ijedten röppentek fel. Az ostornyél azon­ban kiszaladt az Öreg kezéből, húztam magam — Az ostortól elbúcsúzhat! — kiabáltam sirósan. ráztam az öklömet is, s ha erőm is lett volna fájdalmas haragomhoz, bizdsten elhúztam volna a nótáját. A magunk szalmájától kötöttem egy hátra- tmiót, hazasántikáltam vele, lábszáramon azzal a véraláfutásos karikával. TJffV döntöttem., összeapritom a fejszével az ostornyelet. bedobom a tűzbe, a szíjat meg •’ladom valakinek, vagy megtartom, jó lesz a bakancsomba. Megszenv>edtem érte. De apámat nem fűtötte a bosszúálló£ „ördöge”, kemény szó­val rámparancsolt, vigyem vissza, mert még 6 is ellátja a bajomat. Egy ilyen ruiqy gazdával nem húzhat ujjat egy napszámos ember, még majd ha munkáért kopogtat nála. azt találja neki mon­dani, hogy kivül tágasabb. No. vidd csak vissza, és felejtsd el. amit kaptál... Másnap visszavittem az ostort, A gazda ott j állt a pitvar ajtóban, nézett a kapu felé. talán • engem várt. Acsorogtam, topogtam a kapuban, • aztán csak áthajitottam az ostort a kerítésen, az • öreg lába elé. nehogy mégegyszer megköszönje • vele a segíts éget.. • «folyás Mihály ! több érdeket, népszerű tudományos rövidfilm kerül a nézők elé. Az 1959. évi Cannes-i fesztiválon díjat nyert, felnőttek részére készült BOMBAMANIA című csehszlovák rajzfilm az atomőrületet ostorozza. című szovjet kisfilm az ionizáció folyamatát, an­nak felhasználását a gyógyászatban, az iparban, a természetben tárja a néző elé. A 9 PERC című magyar sportfilm a sportszei.őségre tanítja a ver­senyzőket. Boxmérkőzést izgulha­tunk végig, amely nemcsak a sport- dicsőségért, hanem szerelmi vetél­kedés miatt is szembeállítja a küzdő feleket. Érdekes tanulmányokat mutat b« a hormonok szerepéről A HORMO­NOK A NÖVÉNYEK életében c. NDK-film. Mindenki számára ért­hetően, szemléltetően tárja a néző elé a hormonok jelentőségét a növe­kedésben. A HOLLA Dl BALLADA c. ma­gyar kisfilm a nagyüzemi gazdálko­dás előnyét mutatja be az elmaradl kisparaszti gazdálkodással szemben. A kisfilm felvételei különlegesen szépek. Szovjet rövidfilmet is láthatunk az ÓVJATOK MEG A GYERMEKE­KET A BALESETEKTŐL címmel. Ez a téma egyaránt érdekli a szülő­ket és a gyermekeket. Népművelési körzeti felelősök és iárási TIT-titkárok megyei konferenciája A Borsod megyei Tanács művelő­désügyi osztálya és a Tudományos .Ismeretterjesztő Társulat I960, no­vember 2-án délelőtt 9 órai kezdet­tel megyei konferenciát rendez Mis­kolcon. az Értelmiségi Klubban A népművelési körzetek felelőseinek 1960—61. évi feladatait vitatják meg’. Kárpáti Zoltán megyei titkár és Szebeni Győző művelődésügyi osztályvczetőhelvettes tartanak elő­adást. A termelőszövetkezetek meg­szilárdítására irányuló tudományos ismeretterjesztés tematikai és mód­szertani kérdéseiről Varró József, s TIT agrártudományi országos vá­lasztmányának titkára tart előadást

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom