Észak-Magyarország, 1960. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-08 / 238. szám

bátran mondhatjuk, sikeres lesz a nagyszerű kezdeményezés is. Azt vállalták annak idején a fia­talok, hogy a második félévre meg­szabott tervüket nagymértékben túl­teljesítik. Nem kevesebb, mint 4500 tonna műtrágyát adnak az év vé­géig, második féléves tervükön felül. Nem ötletszerű vállalás ez, hanem konkrét, amelynek teljesítése érde­kében nagy feladattal kell megbir- kózniok. Csak nézzük a 4-es és 5-ös óriás-kompresszor helyzetét. Ezek kapacitásának növelése a gyár egyik központi problémája. A 4-es komp­resszor teljesítményének növelésé­hez bővítik az egyik hengert, az 5-ös kompresszoréhoz pedig a negyedik fokozat káros terét csökkentik. Mindezek megoldása után kísérlete­ket végeznek a két kompresszor együttes bővítésére, amely maximá­lis kihasználást eredményezhet Csupa száraz, alig érthető műszaki kifejezés ez, de a vegyikombi­nátban dolgozó fiatal mérnökök, technikusok fáradozásait, törekvéseit sűrítik egybe. Ismét választ adnak arra a kérdésre: lehet-e bízni a fia­talokban? A feladatok teljesítése tminden bizonnyal véglegesen elosz­latja a bizalmatlanok kétkedéseit | Sorolhatnánk tovább a Borsodi [Vegyikombinát fiataljainak műszaki [vállalásait? Fölösleges, hiszen ügy­esem sokat értenénk a műszaki ada­gokból. Annyi bizonyos, a párt és i [kormány határozatának megvalósí- Kásához nagy lendületet adnak ígé­retük valóra váltásával. ► A fiatalok fáradhatatlanságát [harcedzettségét mi sem bizonyítja ►jobban, mint hogy éppen a kongresz- [szust megelőző időszakban, amikor [egyébként gazdasági téren is temér­dek tennivalójuk van, — növelni [akarják a tagság létszámát. Erőseb­bek, ütőképesebbek akarnak lenni, [hogy eredményesebben segíthesse- [nek a gyár rendezésében, az ócska­vas telep és a haszon vastelep értékes- [sé tételében. I Dicséretes például az a vállalásuk, Xhogy a gyárban és a gyár környékén (található parkokat karbantartják. (Nehéz volt eddig, mert nem volt ön­tözőberendezés. a karbantartásnál (dolgozó ifjúmunkások szívesen aján­lották fel segítségüket, ök irányítják (majd a szerelést, a földásást, vagy a többi szakmán kívüli munkát a gyár (többi fiatalja végzi. ♦ A KISZ kongresszusára teli tar- Xsollyal mennek majd a BVK küldöt- Xtei. Beszámolhatnak majd a magyar X fiúság nagy seregszemléjén, hogy ♦Kazincbarcikán mindazt teljesítik a ♦fiatalok, amit dolgozó népünk, mun- ♦kásosztályunk, s a párt tőlük elvár. ♦Úgy gondolkoznak manapság a bar- ♦cikai klszisták: jövőnk megalapozá­sához elsősorban nekünk, fiatalok­énak kell hozzájárulnunk. ♦ Helyesen gondolkoznak, jól dol- ♦goznak a kazincbarcikai fiatalok. XSzeretnénk. ha a kongresszus után. Xaz eredmények értékelésénél em- ♦lékkönyvükbe írhatnánk: „Ez jó mu- ♦latság, férfi munka volt" ♦ IPÁI rintdkat a kényelmes üzem építéséhez. Itt van az • üzem legidősebb dolgozója, Puhi Feri bácsi. Az ó X kötelessége a kazánok fűtése. A nyáron is mit X csinált? Egyszer azt mondja, ne adjuk oda a fa-X forgácsot ingyen, boldognak, boldogtalannak, fűt- X sük azzal a kazánokat. Szenet spórolunk vele. X Már itt van október eleje, de még mindig X forgáccsal fűtünk. Persze Puhi Feri bácsinak X azóta gyakrabban sajog a dereka, többször kell X tenni a tűzre, több a hajlongás. X Vagy itt van egy másik eset. Brunyánsdcl{ György brigádja elhatározta, hogy elnyeri a szó- • cialista brigád címet. Vállalásukban kb. 17 ezer* forint anyag megtakarítását írták elő. Már biz- X tos teljesítették. De hogy mennyig törik a fejű- X két a munka racionalizálásán, az szintén emlí- X tést érdemel. A munkahelyükre az anyagot az- X előtt vállon hordták. Mióta a szocialista címért X küzdenek, a 40 méter hosszú műhelycsarnokon X ők maguk, vasárnaponként, társadalmi munká-j ban, elfekvő anyagokból, keskeny nyomtávú X vasúti pályát fektettek le, s most ezzel gyorsab- J ban, könnyebben szállítják az anyagot. | — Példás a rend az anyagtéren is — mondom J az igazgatónak. ; — Az megint csak egy önköltségcsökkentés! j történet. Megbeszéltük Szilasei Józseffel. Kis9| Bélával, meg a többi anyagtéri művezetővel, j munkással, hogy az anyagot óvjuk, nehogy az * időjárás viszontagságai miatt kár essen bennük, j Azóta, ha éjszaka felköltlk az anyagtéri brigád; tagjait, hogy vagon érkezett a vasútállomásra,« ki kell pakolni, tüstént ugranak. így persze nin-! csen kocsiálláspénz, kisebb az önköltség. 1 — Dicséretes, hogy a vállalat ennyire törődik I az önköltség csökkentésével. De közvetlenül ho- '< gyan érinti ez a fogyasztókat? Az igazgató nevetve válaszol: — Ügy, hogy itt Sátoraljaújhelyen gyártjuk I a közismert ajándékbútorökat. — ??? — Ugyanis mindenki ajándéknak nevezi a' hagyományos 1030 forintos konyhabútort, amiből nem győzünk eleget gyártani. Köszönjük a felvilágosítást, a fogyasztók ne­vében is. s reméljük, néhány hét múlva a Sátor­aljaújhelyi Bútorgyár új „bébije", a variálható konyhabútor is az üzletek kirakatában ékeskedik. Pásztory Alajos A Borsodi Vegyikombinátban a fiatalok körében mi másról lehetne szó leggyakrabban manapság: mint a végig nagybetűvel mondott VÁL- LALAS-ról. Mert közismert, hogy a Borsodi Vegyikombinát KlSZ-fiatal- jai, s azok, akik talán éppen ezek­ben a napokban kérik felvételüket a KISZ-be, nagyszerű vállalást tettek. Az ötletet Ozdról kölcsönözték. Az ózdi fiatalok versenyt indítottak a K ISZ-kongresszus tiszteletére. A vegyikombinát KISZ-tagsága azonban a kongresszusi ünnepi ké­szülődést az eddigi versenyeknél jó­val gazdagabb tartalommal töltötte meg. Kézről-kézre járt a párt és a kormány határozata, amely a vegy­ipar fejlesztését adja feladatul e gyors léptekkel fejlődő iparág öre­geinek, fiataljainak. A legkonkré­tabb feladat a fiatalok számára, hogy segítsék a 200 százalékos bővítést. Fog-e sikerülni, mit tesznek érte, milyen eredmények vannak már? Ma még nehéz választ adni a kér­désekre, de ha a vállalást megnéz­zük, előlegezhetjük a bizalmat, s Eltemették Tímár Józsefet Több gondot fordítanak a város parkjaira és játszótereire Vléit tartott a Miskolc Városi Tanács végrehajtó bizottsága Miskolc Városi Tanács végrehajtó bizottsága csütörtökön tartott ülé­sén megtárgyalta a Kertészeti Vál­lalat munkáját, a város parkjainak helyzetét és a Kamaraszínház, vala­mint az ifjúsági bérleti elöadássoro- I zat műsortervét. Ezek közül a város egész lakossá­gát érinti és érdekli a parkok és játszóterek helyzetére vonatkozó vizsgálat, amelyet a Megyei Népi El­lenőrzési Bizottság még a nyár fo­lyamán lefolytatott. Ez a vizsgálat megállapította, hogy egyes parkok teljesen elhanyagolt állapota nagyon rontja a városképet, nincs biztosítva a parkok védelme, a játszóterek pe­dig az elhanyagoltság mellett nem egy esetben életveszélyt is rejtenek, felszerelésük annyira rossz állapot­ban van. A városi tanács végrehajtó bizott­sága figyelembe véve a vizsgálat eredményét, a javaslatokat, határo­zatot hozott a város parkjainak és játszótereinek gondozásáról, a rossz, elhanyagolt állapot megszüntetésé­ről. Mindenekelőtt a Kertészeti Vál­lalat munkájában mutatkozó hiá­nyosságokat kell kiküszöbölni, a par­kok magas karbantartási önköltségét kell csökkenteni. A városi tanács és a kerületi tanácsok szakigazgatási szervei 1961. január 1-től kertészeti képzettséggel rendelkező előadókat alkalmaznak, akiknek feladata lesz a város területén lévő parkok fenntar­tási és felújítási munkálatainak mű­szaki ellenőrzése, és az idegen beru­házók által létesített parkoknak vá­rosi kezelésbe vétele. A végrehajtó bizottság megenged­hetetlennek tartja, hogy a játszóterek és parkok gondozás nélkül marad­janak. A kerületi tanácsok a jövő év kezdetéig valamennyi területükön lévő parkot belterjes művelés alá vonnak. A városi tanács építési és közlekedési osztálya költségbecslést készít a gondozatlan parkok és ját­szóterek rendbehozása érdekében. Felhívta a végrehajtó bizottság a fi­gyelmet arra is, hogy a kerületek ve­gyék igénybe a lakosság segítőkész­ségét, társadalmi munkáját, ahol er­re szükség van, hogy a következő nyáron már csak gondozott, szép parkokat és játszótereket lehessen találni a város területén. Pénteken a Farkasréti temetőben nagy részvéttel kísérték utolsó útjára Tímár József Kossuth-díjas kiváló művészt, a Nemzeti Színház tagját A temetésen megjelent Aczél György, a művelődésügyi miniszter első he­lyettese, Szerény! Sándor, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos és kulturális osztályának helyettes ve­zetője. Ott volt a magyar kulturális és színházi élet számos neves kép­viselője. A ravatalnál Major Tamás, as MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Nemzeti Színház igazgatója mondott beszédet. (MTI) aályok szerint járnak el, s így elő­fordult bizony, hogy a termelőtől nem vehettük át a behozott ter­ményt. Azt tanácsoltuk a termelőszövet­kezeteknek. hogy szárítsák meg azokat, sőt: ehhez vállalatunk is hozzájárult. Hemádnémetiben például nagyteljesítményű szá­rítóberendezést üzemeltetünk, alacsony díjazás ellenében elvé­gezzük a munkát. Ennek ellenére némely termelőszö­vetkezetünkben, de különösen az edelényi járásban vontatottan halad a termények szárítása, átadása, a mi­nőségi vetőmag átvétele, s amíg ez meg nem történik, a termelőszövet­kezetek vonakodnak a szerződéskö­tés aláírásától is. — Határidő szerint mikorra feje­ződik be a munka? — A törvényes rendelkezés értel­mében a szerződéskötéseket a nagy termőképességű külföldi búzánál a vetőmag kiadásával egyidőben, ha­zai búzánál és rozsnál pedig a szer­ződéskötéseket 1960. december 15-ig lehet lebonyolítani. — Milyen új vonásokat tartalmaz még az utasítás? — Értékesítési szerződést lehet kötni a külföldi búzafajták uténter- mésére is. Gyakorlatilag ez azt je­lenti, hogy a 36/B/1960. évi minisz­tériumi utasítás szerint a tanácsok mezőgazdasági osztályai a hivatalos vetőmagakció keretében és annak feltételei mellett nagy termőképes­ségű külföldi fajtájú búzavetőmagot helyeznek ki a termelőszövetkezetek­be meghatározott keretekben. Ennek lebonyolítását a terményforgalmi vállalatok látják el, s a kihelyezett búzaveiőmag teljes utántermésére a keverésmentes tárolás és forgalmazás biztosítá­sa érdekében ugyancsak értéke­sítési szerződést kötünk • ter­melőkkel. A nagy termőképességű külföldi bú­zafajták eredményes termesztéséhez — a már kiadott alapkereteken fe­lül — a termelőszövetkezetek ka- tasztrális holdanként három mázsa vegyes műtrágyát igényelhetnek. — Hogyan készült fel a vállalat a szerződéskötések lebonyolítására? — Mi — hogy úgy mondjam — készen állunk. Valamennyi felvásárló telepünkön, s járási kirendeltségün­kön fellelhetők a szükséges nyom­tatványok, együtt a cserevetőmag, s munkatársaink naponta keresik fel a termelőszövetkezeteket a szerző­déskötések aláírása végett. Mint mon­dottam azonban: gátolja a munkát, hogy sokhelyütt nem értették meg a felhívást, nem szárítják ki megfele­lően a csereterményeket, holott az Idő nagyon sürget bennünket. Las­sacskán a naptári év vége felé köze­ledünk, s addig még igen sok mun­kánk van. Tervszerű munkáról, jövőévi ke­nyerünkről van szó. Helyes tehát, ha a termelőszövetkezetek vezetői, saját anyagi érdekeiket tekintve is, meg­szívlelik a tanácsot. eo. sut Ez az ár az 1961—62. évekre vonat- 1 kozóan mindenütt a jelenleg meg- i hirdetett és területileg érvényes bú- i za, illetve rozs felvásárlási ér. A szerződéskötés a felvásárlási alapáron felül mázsánként 10 forint szerződéses felárat is biz­tosit a termelőknek, amelyen túlmenően a termelőszövet­kezeteket egyéb feltételek fennfor­gása esetén nagyüzemi felár is meg­illeti. A jelenleg érvényes területi felvásárlási árak meghirdetése mel­lett a vetés időszakában kell beindí­tani az 1961. évi termésű kenyérga­bonára szóló értékesítési szerződések kötését. — Eszerint tehát már megkezdő­dött a munka? — Több termelőszövetkezet, ahol időben átadták ez évi termésüket, s megkezdték a szántást, vetést, rak­tárainkban átvették a minőségi ve­tőmagot, egyidejűleg, ha nem is te­rületük teljes egészére, az értékesí­tési szerződést már megkötötték. Sokfelé azonban komoly, s nem egy­szer vitára okot adó nehézségeink is vannak. Köztudott — mondta Zoltán elvtárs —, hogy az idei szeszélyes, esős időjárás nemcsak az aratást, a cséplést hátráltatta, de ennek követ­keztében a megengedettnél jóval ma­gasabb az átadásra kerülő termények nedvességtartalma Is. Felvásárlóink természetesen minden esetben a sza­Az ország kenyérgabona-szükség­letének hazai termésből való biztosí­tása érdekében 1961. évre vonatko­zólag már többirányú központi in­tézkedés történt. Ezek közé tartozik — mint legjelentősebb — a termény­értékesítési szerződések kötése. Ter­melőszövetkezeteink, s helyenkint az egyéni termelők a mostani gazdasági évre is kötöttek hasonló szerződést: cséplés után terményeiket átadták, s ezért az előre megállapított árat kapták. Ez tehát a dolog egyik ol­dala. A szerződő fél a megegyezés aláírásakor tudja, milyen összeget kap majd átadott terményei után, tervezhet arra. A másik, s nem kis jelentőséggel bíró oldala, hogy a szerződéskötésekkel mejjköny- nyitjük a népgazdasági tervezést, továbbá biztosítjuk az ország ke­nyérgabonáját. A kormány az Élelmezésügyi Minisz­tériumon keresztül ezért fordít nagy gondot a szerződéskötések tovább­fejlesztésére, annak 1961. évre tör­ténő kiterjesztésére is. Minthogy az intézkedés törvényerőre emelkedett, annak gyakorlati végrehajtásáról tá­jékoztatást kértünk Zoltán József elvtárstól, a Terményforgalmi Válla­lat igazgatójától. — Van-e a múlt évitől eltérő új vonása a rendelkezésnek? — Van. Mégpedig, hogy előre meghatározott felvásárlási árak ki­kötésével történik a szerződéskötés. A kenyérgabona-értékesítési szerződéskötés egész népgazdaságunk érdeke A Borsod megyei Építőipari V állatai felkésxült a télre s5 munkáira. Folytatódik az AKIG- telep építése is. A Borsod megyei Építőipari Vállalat vidéki munkahe­lyei kózill a tiszaszederkényi és az ózd-bolyokl lakótelep építését akarja a tél folyamán folytatni. A télicsltésnél a korábbi évek ta­pasztalatait figyelembe véve, nem cél a munkálatok minden áron való folytatása. Napjainkban döntő sze­repet kap a gazdaságosság, közmon­dással élve: ,,nem kerülhet többe a leves, mint a hús”, s ez az egyedüli helyes megoldás! A Borsod megyei Építőipari Vál­lalat mindent egybevetve, Jól tóiké, szült a téli munkákra, s ebben a hi­deg évszakban is 1600 épftómunkásl foglalkoztat majd munkahelyein^ Ma nyílik az Értalmisígi Klub A Tudományos Ismeretterjeszti Társulat Borsod megyei elnökség« október 8-án, szombaton este 7 óra kor értelmiségi találkozót rendez a: Értelmiségi Klub megnyitása alkal mából. „Az értelmiség soronlévő fel adatai" címmel Prieszol József elv társ, az MSZMP Központi Bizottsá gának tagja, a megyei pártbizottsá; első titkára tart előadást a megjelen teknek. Az előadás után zártkön klubest keretében szórakozhatnak . résztvevők. A tél a legnagyobb erőpróba az építőiparban, s hogy ebben a hideg évszakban is menjen a munka, újabb családok találjanak otthonra, meg kell teremteni a téli építkezés feltételeit , , , A téli munkáknak két feltetele van. Legyen olyan épület, amelyben belső munkálatokat lehet végezni, s legyen tüzelőanyag, hogy a szüksé­ges hőmérsékleti feltételt biztosítani tudja. Mint Harmos Károly, a Borsod megyei Építőipari Vállalat termelési osztályvezetője elmondotta, vállala­tuknál már megtörtént a téli mun­kahelyek kijelölése. Mínusz 5 Celsi­us fok hőmérsékletig a vállalat je­lenleg több építkezésén télen is foly­tatni akarja a munkát. A kellő mű­szaki feltételeket már biztosították. Ott, ahol tető alatt állnak az épüle­tek, s amelyek kevésbé érzékenyek a hidegre, ott belső vakolást, választó- fal felhúzási munkákat végeznek. S természetesen a szakipari munkák sem szünetelnek. A vállalat mázoló, asztalos és egyéb részlegei télen is dolgoznak. A tervek szerint a tél folyamán a Borsod megyei Építőipari Vállalat folytatja a Szentpéteri-kapuban a megyei kórház ideg- és elmeosztály épületinek belső munkáit, sor kerül a Tátra utcai lakásépítés szakipari, valamint a Kilián déli lakótelep bel­Kísérőm nagysletve hozzáteszi, hogy az új bútortípus gyártásának megindításával több mint 30 nőnek adtak munkát a bútorgyárban. Sátor­aljaújhelyen pedig ez jelentős dolog. Később, amOcor az új üzemcsarnok felépül, újabb munka­erőket foglalkoztathatunk. — Új gyártmány, új munkaerő, s még mellé építkezés. Nem nehéz összehangolni a hármat? — Mindhárom tényező szoros összefüggésben S ^ I Az „ajándékbútorok" ] nyomában ‘1 ________ ________-P v an egymással — feleli nagy szakértelemmel a nemrég szakmunkássá avatott főkönyvelő, ma igazgató. Régen szorított már a cipő, kicsi volt az üzem. A kereskedelem több és jobb árut kért tőlünk. Adtunk volna mi, de hol gyártsuk? Kép­zelje el, ha az eső esik, még az irodák is asztalos műhellyé változnak, mert a szabadban nem foly­tatható ez a munka. Kértünk beruházási keretet a felsőbb szervektől, de csak a következő évekre adtak, a bútor meg már most kell. Nagy érdeklődés mutatkozott meg az 1960. évi Budapesti Ipari Vásáron bemutatott variáns konyhabútorok iránt. Vállaltuk, hogy ebben az esztendőben terven felül 200 garnitúrát adunk. Ez önköltségben is jó számokat hoz, meg már volt is némi önköltségi alapunk. így hát úgynevezett ..öcsihitelért” (önköltségcsökkentési hitel) folya­modtunk. Sokat kellett kilincselnünk érte, végre is megkaptuk. így hát már épülnek az új üzem­csarnokok. Jövőre újabb szériákat adhatunk a kereskedelemnek az újtípusú bútorokból. Hálásak lennénk az építkezést végző szövetkezetnek, ha meggyorsítanák egy kicsit a munkál — Megbeszélték a munkásokkal az önköltség csökkentési hitel felvételét? — kérdezősködöm tovább. — Természetesen. Talán a gyárnak egyetlen dolgozója sincs, aki ne takarékoskodna valami­lyen formában, aki ne adná a megtakarított to­— Soha Jobbkor — fogad barátságosan Dóm­ján Gyula elvtárs, a Sátoraljaújhelyi Bútorgyár igazgatója. Szeretnénk megcáfolni a híresztelése­ket, amelyek szerint a Budapesti Ipari Vásáron bemutatott mintadarabjaink csak aféle kirakati áruk, amelyek a szemet elkápráztatják ugyan, de hasznot keveset hajtanak. Bizonyításképpen fiókjából egy fényképet tár elénk. Szemet gyönyörködtető konyhabútor pom­pázik a képen. Hirtelen azt hinné az ember, vala­melyik külföldi kiállítás katalógusában lapozgat. — Most már nem szemfényvesztés — mondja az igazgató. — Megkezdtük a 16 darabból álló variálható konyhabútorok sorozatgyártását. — De hiszen ehhez nagyméretű konyhák szükségesek, s manapság már olyat csak elvétve építenek. — Éppen ezért terveztük a variáns bútort, amely egyenként is és egészében is kényelmes, mutatós és ami legfontosabb, az ára is kibírható. Nem drágább a jóval kisebb darabszámú kül­földieknél. — Nézze meg. A tálaló pultok külön-külön is, egy-egy bútordarabnak felelnek meg. Vagy itt vannak a székek. Most már nem az eddig hasz­nálatos úgynevezett hokedliket gyártjuk, hanem kényelmes, műanyagpárnás, támlás székeket. Nem egyszerű festéssel készül, hanem a politúrt megközelítő fényezéssel. Ennél a bútornál festé­ket nem használunk. Külföldi műanyag fóliát ragasztunk a felületgkre. Majd kint a műhelyben különben meglátják. Fürge asszonykezek kenik az illatos ragasztót a bútorlapokra. A ragasztás előtt mégegysze*- ellenőrzik, nem került-e valamilyen porszemcse a ragasztóra. Mérnöki pontosságú bútorélek ke­rülnek ki pillanatok alatt az itt dolgozó asszo­nyok kezei közül. — Ehhez biztosan nagy szakmai gyakorlat keH. — Ah, dehogy! Mindössze néhány hete dol­gozunk itt, adja a magyarázatot Séra Istvánná. Azelőtt háziasszonyok voltunk — fűzi tovább a beszélgetést Madár Gyuláné. Az új bútor nekünk kétszeres haszon, hiszen ha majd gyűjtünk rá, vásárolunk belőle, no meg. ami a legfontosabb, kenyérhez juttatott bennünket — bővíti a ma­gyarázatot Faikas Andráspé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom