Észak-Magyarország, 1960. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-01 / 232. szám

fwvmfat, 1M«. «StóBer !. ESSAKMAOTAKOMZÁO s £izaluna(lU-a*orlZ(ÍQ- HETI RÁDIÓMŰSORA Kossuth és Petőfi rádió I960 okláber 3-IÓI október 9-ig _________ ___ ólunk hallga­tol nkna*. n.OO: Heti zenés kalendárium. VMS: ífjúűgl-ÖrjáraT. 18.00: Glinka mű­veiből. lt.30: Hazai körkép. 18.50: Strauss- mUvek. 19.05: Zenés ajándékmüsor ipán üz«mek dolgozóinak. 20.25: A Rádlószin- ház bemutatója: Vir “ . 22.13: A Magyar í Pj a tr.yickij-együttes éa a Mojszejev-egyut- zenekarának műsorából. 19.05: A Sza- osaiád. 19.35: Filmzene. 20.25: BudapesÜ Zenei Hetek. I960. Közben: 21.20: Gyer­meknevelés. 22.35: Mai szemmel... 22.45: Holdícnyszcrcnád. 33.40: Operai ,zii:-.ek. * io: A Duna művészegyüttes népi zene­PETOFI-RADló: Mongol költók ve.__ ............. . kam arakórusa énekel. 15.20: A Lipcsei Rá­játszik. 15.35: Szűcs 16.00: Zenés ajóndék­■any Já­PETÖF1-RADlO: 14.13: A Gyerr háromnegyedbei Kény ismertetés. 16.30: A világ mii táláról. 17.00: Filmzene. 17.13: DUzo« voltam. 17.X7: Bartók: I. vonósnéi 18.00: A Gyermekrádió műsora, gándl lakodalma« képek. 19.03: nos pedagógiai eszméi. 19.20: fisz tó keringő. 19.35: A pécsi stúdió mű­sora. 19.53: Részletek a János vitéz c. daljátékból. 20.40: Falurádió, 21.03: Tánc­zene. 22.00: Könnyűzene. 22.40: Schubert: F-moll fantázia. KQSSUTH-RADIO: 8.10: Operarészletek. 8.45: Szivárvány. Elbeszélés. 9.00: A Gyer­mekrádió műsora. 9.20: Iskolai kórusok. 9.40: J»rl Hudcc: Rapszódia zongorára es zenekarra. 10.10: Vftla nak. 10.23: Népi muzs... . évek. Kaffka Margit regénye folytatások­ban. 11.20: Csajkovszkij: Esz-moll vonós­négyes. 12.10: Zenés alándékmüsor ipari üzemek dolgozóinak. 13.00: Karinthy Fe­renc karcolatat. 13.20: Zenekari hangver­seny 14.20: A Gvermekrádló műsora 14.40: Részletek Künneke oper«,'J£b®.1 aság. 18.15: Népdalcsokor. kasok. Történelmi rádiójáték. 17.N: Ope­ra részletek. 18.10: Volt egyszer egy rá- Mozart: B-dur zongoratrió. ...... ___... szerzők operettjeiből. lt»..*S: M it öröklünk? 19.55: Csárdások. 20.13: A kórusművészete. *s Arthur Honeg­enekara Játszik. 13.33: Szüc d zongorázik. 16.00: Zenés ____ Ipari üzemek dolgozóina Idősz erű nemzetközi kérdések. 17.00: Em- ' kezetes hangversenyek. 17.50: Táncze- . 18.30: Rádió szabadegyetem. 19.05: isztakovlcs: I. szimfónia. 19.35: A titkos parancs. Elbeszélés. 19.30: Gyurtcovics Mária énymenyasszony Étteremből. 20-40: Falu- ádló. 21.05: A Melachrino zenekar lát­szik. 21.45: A ..gyapotkirályság" bukása. 22.00: Tánczene. 22.35: Szólómüvek. lók. 10.10: Uttörö-htradó. 11.00: Pillantás *30: 11.25: A Szabó-c hallgatóinknak -élt: Indián azt . Melitta hangversenye a stúdióból. IS. A Gyermekrádió műsora. 13.40: Az Ifjú­-.............. 16.00: Élőszóval — 8.10: Tánczenc. Tánciskola kéz ték. 21.35: Jázmin - görög Mindenki kedvére. 23.15: ’ Operettmuzsüca. 0.10: Éji zer PETÖFI-RADIO: 14.15: Orosz nyelyleck« iskolásoknak. 14.45: Magyar r gev drámai oratóriui Édes anyanyelvűnk. 9.00: Az líjúsá* idló irodalmi műsora. 9.30: Szórakoz- zene. 10.10: A csodatevő szemkép. negényismertetés. 10.30: Operaáriák és kettősök. 11.00: Színek és évek. Kaffka Margit regénye folytatásokban. 11.20: Ope- rettrészletek. 12.10: Népi zene. 12.56: A nagyanyó reménysége. 13.18: Zenekari muzsika. 14.00: Külföldi költök Petőfiről. 14.10: Táncmelódiák. 13.10: A debreceni Kodálv-kórus énekel. 15.30: Mesterségek komédiája. 16.00: Egy falu - c?y nóta. 17.1!: UJ Zenei Újság. 17.55: Lányok, asz- szonyok . .. 18.10: Szív küldi . . . 18.40: If­jú Figyelő. 19.00: Chopln-művek. 19.20: Zenei műsor. 20.30: Közvetítés a Kis Szín­padról. Álomlovag. 22.13: Zenei műsor. 22.35: Mozart-művek. 23.15: Az örömhöz. Schiller verse. 23.20: Népi zene. 0.10: Ope­rettekből. PETÖFI-RADIO: 14.13: Brahms: g-moll négyes zongorára és vonóshftrmasra. 13.00: Fúvószene. ^ : Hangverseny »erettrészletek. 25: Hidl Péter Kornél hangversenye a stú­dióból. 19.05: Az Ifjúsági Rádió nyelvtan- folyama. 19.15: Három csángó népdal. 19.20: Falurádió. 19.40: Budapesti Zenei Hetek. i960. 22.15: Tánczene. 22.43: ánytalan asszony. Elbeszélés. Péntek, október 7. KOSSUTH-RADIO: 8.10: Operett: tek. 8.55: Vidám percek. 8.10: Félb radt remekművek. 9.50: A Gyermekrádió terjesztő előadás. 13.15: Könnyűzene.-------------—--“.öröknek. 14.40: Tl­5 .10: Könnyűzene. nüveges moszkvi zéd népek dalaiból. 17.15: . 18.15: Gondolat. 18.45: Csáp­-----1 Ipari Rovata Jelen­_______azsika. 20.30: Hangké­bach életéből. 21.40: Moszkvai PETÖFI-RADIO: 14.15: Szórakoztató muzsika. 13.00: Népdalkórusok. 15.23: Egy szekér liszt. Elbeszélés. 15.40: A Szabó- Beamter-kettős Játszik. 16.00: Franck: D- moU szimfónia. 16.45: A rászedett főör­dög. 17.20: Beethoven: Esz-dur vonósné­gyes. 17.55: Őszi gondok. 18.05: Könnyű­zene. 18.44: Haydc O-dur szimfónia. 1B.05: Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyaiha. 19.15: Filmzene. 19.35: A Józsefváros iro­dalmi színpadán. 19.55: Heti hangverseny- kalauz. 20.40: Falurádió. 21.05: Brahms: D-dur hegedűverseny. 22.00: Szórakoztató ménytöl a futószalagig. 9.20: Vldi lódiák. 10.10: Óvodások műso Operettrészletek. 11.00: Szfnek Kaffka Margit regénye kari iktatásokban. . külpolitikában. Zenekari muzsika. 16.00: Far­Elbeszélés. 14.40: Vonós tánczerAn3‘"'*“' Énekkart híradó. 15.40: Előszövi 18.15: Tudományos híradó. 18.3Ó: Népi ze­ne. 19.05: Táj és ember a tea" 19T20: Balettzene. 20.30: Salamon 22.15: Tánczene. PETÖFI-RADIO: 14.15: Op 15.15: Bélyeggyűjtők Ötperce. 15.20: Bam­bi. Rádiójáték. 16.30: Zenekari hangver­seny. 17.30: A zene világa. 17.55: Az egész nép ügye. 18.10: Ne: Utók filmekről. 21.20: GODdO­vasárnap, október *. KOSSUTH-RADIO: 7.15: Egy falu - egy nóta. 7.50: Falust életképek. 8.10: Szív küldi... 8.55: Ede« anyanyelvűnk. 9.00: A VAndorkóru* énekel. Walter Gleseking zongorázik. pl melléklet. - - - jorázlk. 11.10: M. 11.30: Mikrofonnal a Föld körül. 12.15: Jó ebédhez szól a nóta. 12.50: Hétvégi jegyzetek. I3.oo- Könnyű­zene. 13.30: Százados szenzációk. 14.00: Operarészletek. 14.2T stadionból: Magyarorszng—Jugosz válogatott mérkőzésről. 15.10: Tánc: 15.28- a n. félidő közvetítése. 16.20: .ajos énekel. 16.30: Külpolitikai ka­leidoszkóp. 16.50: Könnyű hangszerszólók. 17.10: Zenekart muzsika. 18.00: Kincses Kalendárium.......................................... kel Ferenc operája. 22.50: 10.00: Miska bácsi Gyen 12.50: Művéül rádió műsora. ís.oo: Gazdaazem­nagyvilág mezőgazdaságáról. 18.1! A hét műsorából. 16.05: Láttuk, hallot­tuk ... 16.20: Híres előadóművészek. 17.10: A természet naptára. 17.30: Operettfiná­lék. 18.05: Budapesti Zenei Hetek. i960. 19.20: Színház a világ. Röpke hangjától: Shakespeare-ről. 19.45: Hat műfaj — ha> szerző. 21.45: A démon. Elbeszélő költe­mény. 22.15: Fllmdalok. 22.30: Kamara­das húzódott meg a völgyben. A fér­geknek. a békáknak és a madarak­nak volt a tanyája. Az emberek .nagyon kevés jövedelmet húztak on­nan s azért is igen megszenvedtek. A nádasnak csak a szélén kaszáltak, és térdig érő sárban, vízben bukdá­csolva hordták ki a szénát. Ritka esztendő volt, amikor valamennyire is kiszáradt a nádas. Ilyenkor rá­engedték a csordát legelni. Bár a Jó­szág nem szívesen ette a savanyú fűvet. De a szükség így kívánta, hi­szen kevés réttel, legelővel rendel­keztek a környékbeliek. Nem tehet­tek mást. pedig tudták, hogy káruk származik belőle. Az állatok 50 szá­zaléka máj métely kóros lett. Hányszor, de hányszor panaszko­dott Horváth Józsefné, és mások is, hogy tegyenek valamit az Illetéke­sek, mert teljesen tönkremennek a nádas miatt Eleget költözködtek, szaladtak a pusztító víz elől. Tavaly aztán elcsitultak a békák, a férgek is más tanya után néztek és a ma­darak is felreppentek, máshol rak­tak fészket. Felzavarta őket ősi nyu­galmukból Bükkabrány és Sály köz­ség népeinek közös összefogása. Ásót, kapát ragadtak és nekiestek a nádasnak, hogy lecsapolják róla a vizet. Persze saját erőből képtelenek lettek volna erre. De az állam segí­tette őket. Több mint egymillió fo­rintot biztosított a kanális megépí­tésére. A kanális elkészült. A víz lefolyt ^ a hatalmas területről. Kiszá­radt a tó, nem susognak már a ná­dak. Uj fű terem a helyén, amely egyben az új életet is jelenti. A sályi termelőszövetkezet takarmánykész­letének jelentős részét innen bizto­sítja. Kiss György bácsi, a tsz állat- tenyésztési brigádvezetője a meg­mondhatója. hogy nem búsul már Sály község dolgozó parasztsága, van bőven takarmány. Szénahordás­kor egymásután gördültek a megra­kott szekerek a község felé. Amerre elhaladtak, kellemes illatot hagytak maguk után. Jót esznek majd télen a tehenek belőle. Török Alfréd professzor kijelentette, hogy az ENSZ világegészségügyi szervezeté­hez fordult: egy közös segélyvrog- ram keretében biztosítsanak ingye­nes oltóanyagot a szegényebb, elma­radottabb országok számára is. A IX. magyar—szovjet orvosi kongresz- szuson hazánkban tartózkodó szov­jet Zejtlenok professzor elmondotta, hogy az idén a Szovjetunióban min­den húszéven aluli (összesen mint­egy 77 millió) szovjet állampolgári beoltanak a Sabin-vakcinával, s így megakadályozzák a betegség terje­dési lehetőségét, védetté teszik a la­kosságot. A szocialista országok egészségügyi miniszterei évente ta­lálkoznak és megbeszélnek egy-egy aktuális egészségügyi kérdést, leg­utóbb például a szív- és érbetegsé­gek és a reumatizmus gyógyítását. S ezeken a tanácskozásokon mindig tovább erősödik a jó kapcsolat újabb tapasztalatok kerülnek közöt birtokba, újabb segítség érkezik oda ahol arra éppen szükség van. Ezek a tények önmagukban is jel­zik: folytonos, lankadatlan nagi munka folyik a láthatatlan pusztítók leigázására, megsemmisítésére, ai emberek egészségéért. S ha ma c tbc nem népbetegség, ha holnat nem lesz már gyermekbénulás — ak­kor ez ennek a munkának köszön­hető. Amelyet a magyar állam, c szocialista országok, a Sabin pro­fesszorhoz hasonló tudósok együti végeznek. Hallania Erzsébet í Ji'z.ek a pusztítók csaknem mind- i annyiunk számára örökké lát- ' hatatlanok voltak. Azt sem tudtuk Iróluk, hogy mifélék. A szerencsétlen [ícls halottak és nyomorékok sem , tudták, csak meghaltak, tfagy nyo- ' morékok lettek, és a láthatatlan , pusztítók fertőzték tovább az egész­ségeseket, s legfeljebb így emleget­ték őket közös néven: gyermekbénu­lás. Napokig zengett az ország, a mi­énk is. amikor elkezdték leigázni a parányi Gonoszokat. A gyermekek, akik teli torokkal zokogtak a fehér­ajtós rendelőkben, tfagy talán már barátságosan mosolyogtak a kedves, szemüveges doktor bácsik tréfáin — a gyermekek nem tudták, hogy mi­től mentette meg őket a doktor bá­csi, az ismeretlen, amerikai Sabln professzor, a szovjet orvosok, akik a gyógyító vakcinát és gyártásának le­írását elküldték mihozzánk és az ország vezetői, akik nagy gondot, szigorúan fontos ügyet csináltak a gyermekbénulás megszüntetésének kérdéséből. A megmentett gyermekek nem tudták, de mi tudjuk és érdemes rá­gondolnunk ismét. Érdemes felsorol­nunk egymás után a következőket: Sabln professzor Magyarországra látogatott és nagy örömmel, elége­dettséggel hallgatta meg. hogy ná­lunk a gyerekek 90 százalékát beol­tották a róla elnevezett vakcinával, s hogy nálunk a legveszélyesebb nyá­ri hónapokban egyetlenegy megbete­gedés sem következett be! Sabin Nem susognak már a nádak U égés régtől, mintegy 7 kilomé- teres szakaszon, Bükkábrány és Sály között hasznavehetetlen ná­je”, beleértve a szobrászok régibb és újabb képviselőit, már ismert fejlő­dési színvonaluknak megfelelő mű­vekkel szerepelnek. Néhány gyenge és még erősen iskolaszagú tanul­mányt, rajzot kivéve az anyagot a tisztes múltú vasgyári szakkörökhöz méltó igényességgel választották ki. Az optikai látvány megele ven Résé­nek festőisége s mindaz, ami a képet, a rajzot művészi szintre emelheti, ma kétségtelenül magasabb igénnyel érvényesül, mint az egy évvel ezelőtt vagy még korábban látott vasgyári kiállításokon. Ennek a kiállításnak egyik értékmérője az, hogy nem lá­tunk olyan művészi feladatok meg­oldására Irányuló kísérleteket, ame­lyek messzemenően túlhaladják a kí­sérletezők képességeit, felkészültsé­gét. Helyes tendencia ez, mert egy ízes jüíalat mindig értékesebb, mint akár egy vödörnyi élvezhe’etien kotyvalék. (hb) kívánkozik az általános észrevétele­ken túl is. Megoldás, kolorit, a festői eszközök biztos művészi érzékkel való kezelése és képszerkesztés szem­pontjából egyaránt komoly művészi színvonalat képvisel többek közt Simkó János egy tanuló nőt ábrázoló olajkompozíciója, Körösi Józsefné két értékes paszteU műve. Kitűnő akvarellistának ígérkezik Nagy Ildikó (Tanácsház, Utcarészlet), akit eddig kevésbé ismertünk. Rivnyák László Szinvapart c. olajfestményén a lazúros festéssel szinte akvarell- hatásokat vált ki, ez azonban nem hiba. hiszen nincs törvény arra, hogy hogyan kezeljük az eszközt, ha az eredmény jó. Laza Ferenc helyesen irányítja a maga fejlődését — ezt a következtetést lehet levonni akva- relljeiből. Mezőfi Tibor, Kolozsvári Dezső — az elől említett üzemi életképek festői — és a szakkörök több „öreg­A diósgyőri ünnepi hét eseményei- hez kapcsolódva kiállítást rendeztek az LKM vendégházának előcsarnoká­ban. Húsznál több festő és hét szob­rász vesz részt az alkalmi reprezen­A kiállító helyiségben a megszo­kott kiállítási összkép, elrendezés fo­gad. A mintegy negyven kép között sok az utcarészlet — főképp tokaji utcák részletei —■ táj. fejtanulmány. Aránylag kevesebb a csendélet, és feltűnik néhány érdekes színhatású üzemi kép. A kiállítók nagyrésze rö­vid egy esztendő leforgása alatt har­madszor. sőt van aki negyedszer— ötödször jelentkezik immár a nyilvá­nosság előtt munkáival. Ilyenformán részleteiben taglalni a kiállítás anya­gát nehéz anélkül, hogy ismétlésekbe ne bocsátkoznánk. Általános benyomás, hogy a már korábban elért színvonalat sikerült megtartani. Egyik-másik amatőr, kü­lönösen azok közül, akik nemrégen kezdték művészkedésüket, túl is szár­nyalta eddigi színvonalát, mások vi­szont — éppen a régibb szakköri ta­gok közül — bizonyos visszaesésre utaló képekkel szerepelnek. Néhány konkrét megjegyzés mégis toliunkra A diósgyőri képzőművészeti szakkörök telnél. A szakközépiskolákat a gya­korlati képzés szempontjából okta­tási irányuknak és a környék gazda­sági jellegének megfelelő üzemekhez és intézményekhez kapcsoljuk. Ezek biztosítják a tanulók elméleti és gya­korlati oktatásának személyi és tár­gyi feltételeit, továbbá nyári szak­mai gyakorlatukat. Az idei iskolai évben a tavaly már egy-két helyen megkezdett kísérlet folytatásaként az irányelvek szelle­mében 22 szakközépiskolai első osz­tály nyílt meg az ország különböző vidékein. Ezekből a kísérleti szak­középiskolai osztályokból kettőt a mi iskolánkban, a miskolci Földes Fe­renc Általános Gimnáziumban szer­veztünk meg: autószerelő és autóla­katos (egy osztályon belül két rész­legként). valamint postaforgalmi szakközépiskolai tagozatokként. A tanévvégi beiratkozások alkalmával már tájékoztatni tudtuk a szülőket^ és a tanulókat az idei tanévi tovább- f tanulási és politechnikai lehetősé- \ gekről. többek között a szakközép-1 iskolai tagozatok beindításáról is. } Hogy a szülők és a tanulók akkori f igénye mennyire előre tükrözte azv irányelvekben éppen lefektetett, ak-1 kor fogalmazott elgondolásokat, tér-# veket, mi sem mutatja jobban, mintj az a tény, hogy az autószerelő és autó- f lakatos osztályba 110. a postafor-J galmiba 56 tanuló jelentkezett 40— í 40-es keretre. Tehát nem is tudtuk * az akkor még ismeretlen szakközép- \ iskolai típusok iránti igényt kielégí-J teni. Azóta a két szakközépiskolai. osztály tanulói és szüleik a már meg­jelent irányelvek alapján még vilá­gosabban látják a kísérleti tagozatok célkitűzését, elhelyezkedési és to-, vábbtanulási lehetőségeit. A XVI. sz. Autójavító Vállalat, a Zalka Máté Alt. Gépipari Technikum (itt folynak a közlekedési tagozat műhelygyakor­latai) és a Miskolci Postaigazgatóság pedig minden segítséget megad an­nak az érdekében, hogy minél előbb megfelelően képzett szakemberek kerüljenek ki a két kísérleti osztály tanulóiból. Tantestületünk tagjai, mint már évek óta annyiszor, most is lelkesen vállalták a Művelődésügyi Miniszté­rium és a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium irányításával a jobb, az új érdekében végzendő kísérleti munkát a szocialista munkaiskola mielőbbi megteremtése érdekében. Tok Miklós, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium igazgatója. A korszerű iskola problémái az utóbbi években mindjobban a tudo­mányos- és közérdeklődés közép­pontjába kerültek. Különösképpen sokakat érdekel, hogyan akarja az iskola az élettel összekapcsolni a munkáját, hogyan valósulnak meg a gyakorlati életre való nevelés alap- elvei az általános és a középiskolá­ban. Az irányelvek alapvető célkitűzé­seinek megfelelően az elmúlt évek hasznos és elégséges kísérletei alap­ján 1965-ig minden általános iskolá­ban be kell fejezni a politechnizá- ciót. Ez sem lesz eg> szerű feladat, de ennél még forradalmibb változás kö­vetkezik be a középiskolákban, min­denekelőtt a gimnáziumokban, ahol 1965-ig meg kell oldani az 5+1-es rendszerre való áttérést. Tavaly kezdtük el, és az idén szilárdítjuk meg, és szélesítjük ki az ún. 5-H-es rendszert, amelyben a tanulók öt na­pot az általános műveltséghez szük­séges tananyag elsajátítására fordí­tanak, a hatodik napon pedig terme­lőmunkát végeznek. A gyakorlati életre való nevelésnek természetesen komplex jellegűnek kell lennie: nem­csak a +1 napon, hanem a hét többi napján is meg kell azt valósítani. Az 5+1-es gimnázium mellett a középiskolák másik típusát a szak- középiskolák alkotják a vitára bo­csátott irányelvek szeiint. A szakkö­zépiskolák hálózatát 1970-ig kell lét­rehozni és általánossá tenni. A gim­náziumok egy részéből (nagyobb is­kolák esetében tagozatokként be­építve) és a technikumok nagy részé­ből a szakközépiskolák széles hálóza­tát fejlesztjük ki. A technikus kép­zés mai formáját szocialista iparunk igényeinek megfelelően megváltoz­tatjuk, átszelve; Jk és magasabb szintre emeljük a felsőfokú ipari és mezőgazdasági iskolák létrehozása formájában. Az Ipar igénye ugyanis olyan szakemberekre irányul, akik a mérnökök mellett részfeladatokat is meg tudnak oldani általános művelt­ségük. szakmai gyakorlatuk és mind­ezekből következő magasabb szintű szakműveltségük, technikai tudásuk alapján. Az irányelvek szerint ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és köz- gazdasági szakközépiskolák lesznek, és az ezekből kikerülő diákok az érettségivel egyidőben szakmunkás képesítést nyernek. Az iskola elvég­zése után a szakközépiskolai tanulók képesített szakmunkásokként szak­májukban elhelyezkedhetnek, s egy­két évi gyakorlati munka után felső­ipari iskolára, illetve egyetemre je­lentkezhetnek. Szakképzettségüknek megfelelően előnyben részesülnek a felsőfokú műszaki iskolákra, illetve a mezőgazdasági és közgazdasági egyetemre és főiskolákra való felvé­Szakközépiskolai kisérlet az irányelvek szellemében a miskolci Földes íerenc Gimnáziumban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom