Észak-Magyarország, 1960. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-06 / 236. szám

BÉKE Világ proletárjai, egyesülj etek! fmmmmsm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVI. évfolyam 236. mám LLüÜÍZÜ. a haza ügyei rendben vannak! 13 HAZÁNK NEM TARTOZIK a nagy Országok közé. Határaink között mindössze tíz millió ember él, a föld­kerekség lakosságának csak kis szá­zaléka. Kádár János elvtársnak az ENSZ 15. közgyűlésén elhangzott be­szédét azonban nagyhatalomnak ki­járó érdeklődéssel fogadta a világ közvéleménye. Érdeklődéssel fogad­ta, mert olyan ország képviselője­ként szólt, ahol négy esztendővel ez­előtt ellenforradalom zajlott le, de aminek hullámai már régesrég elcsi­tultak, s egyes kapitalista körök leg­nagyobb bánatára, mint ahogy Ká­dár elvtárs mondotta: „A haza ügyei rendben vannak.” Növelte a felszó­lalás iránti érdeklődést, hogy az az ember beszélt az ENSZ-közgyűlés szónoki emelvényéről, akit az impe­rializmus a négy esztendő alatt oly gyakran rágalmazott. Az az ember szólt, akire a legképtelenebb, ostoba vádakat szórták a hidegháború hí­vei. S ez az ember most az ENSZ- közgyülésen joggal jelenthette ki: „Büszke vagyok rá, hogy a történe­lem egy súlyos órájában, hű társa­immal együtt, munkásosztályomért és sokat szenvedett magyar népe­mért kiállva, ott voltam, ahol len­nem kellett és azt tettem, amit ten­nem kellett.” KADAR JANOS ELVTARSNAK az ENSZ 15. közgyűlésén elmondott beszéde, amit a Magyar Népköztár­saság kormánya, a magyar nép ne­vében mondott el, hű tükörképe volt külpolitikánknak és egész diplomá­ciai tevékenységünknek. Elsősorban arról a két kérdésről beszélt Kádár elvtárs, amely ma a nemzetközi dip­lomácia, az egész ENSZ-közgyűlés középpontjába került: a leszerelésről és a gyarmati rendszer felszámolásá­nak szükségességéről. Nem vagyunk nagyhatalom, de súlyos érveink, nyomós okaink vannak, hogy e két kérdés megoldását szorgalmazzuk. Kevés ország szenvedett annyit a két világháborútól, mint a magyar nép. Az özvegyek, az árvák, a rokkantak még élnek, s vádolnak! A magyar nép öt év teljes nemzeti Jövedelmét, az egész nemzet öt évi munkájának minden eredményét látta porrá égni a második világháborúban. Elvesztet­te felnőtt lakosságának mintegy 8 százalékát, fél milliónál több em­beréletet — megközelítőleg annyit, mint a lélekszámban 17-szer nagyobb Egyesült Államok. Népünk múltja ad hitet és erőt, hogy az ENSZ-gyű- lésen is tiltakozzunk a feltámadó nyugatnémet militarizmus ellen, s követeljük a „kérdések kérdésének" rendezését. E mérhetetlen szenvedés, amit a magyar nép az elmúlt két vi­lágháború alatt átélt, arra kötelez, hogy a Magyar Népköztársaság kor­mánya teljes mértékben támogassa az ENSZ-közgyűlésen a Szovjetunió által benyújtott általános és teljes leszerelési javaslatot S ugyancsak nemzetünk történel­me ad különös nyomatékot azoknak a szavaknak is, amelyek az ENSZ- közgyűlésen a gyarmati rendszer fel­számolása érdekében hangzottak el. Hiszen olyan ország nevében sürget­te Kádár elvtárs a nemzetek függet­lenségének és rabságának maradék­talan felszámolását, amelynek év­századokon át kellett küzdenie nem­zeti szabadságáért. Mert. ha nem is klasszikus gyarmati sors Jutott osz­tályrészünkül a felszabadulás előtt, tagadhatatlan, hogy függő sorsban éltünk, valóságos félgyarmat volt or­szágunk. Éppen ezért a magyar nép különösen egyetért azokkal a megál­lapításokkal, hogy eljött a gyarmati rendszer felszámolásának ideje. A gyarmati rendszer felszámolására tett szovjet javaslat tehát eszünk és szívünk szerint való, s éppen ezért támogatjuk is azt. Kádár János elvtárs a gyarmati kérdésről szólva, néhány további fontos gondolattal is gazdagította a vitát. Felvetette, hogy célszerű lenne az egyes gyarmati országok felszaba­dulásával kapcsolatos minden vitá­ból, intézkedésből kizárni az illcté ország gyarmatosítóit, elnyomóit Mennyire így van, bizonyíthatja a bonyolult kongói ügy, amelynél a la­vinát a belgák visszatérése és be­avatkozása indította el. Küldöttsé­günk a Jószándék valódi bizonyíté­kának tartaná, ha a korábbi gyar­matosítók méltányos jóvátételt fizet­nének a felszabadult országoknak. Nyilvánvaló, hogy ezek a megjegy­zések visszhangra találnak az ázsiai, afrikai népek körében. UGYANCSAK MÜLTUNK és jele­nünk állott bizonyságként Kádár János elvtárs mellett akkor is, ami­kor más nagy nemzetközi kérdések haladéktalan és helyes irányú meg­oldását szorgalmazta. „Képtelenség azonban akár az ENSZ egyetemessé­géről, akár az egész emberiség kép­viseletéről beszélni addig, amíg a millió embert magába foglaló Kínai Népköztársaság képviselői el nem foglalják az egyedül őket meg­illető helyet az Egyesült Nemzetek Szervezetében” — hangsúlyozta Ká­dár elvtárs. Erőteljesen szót emelt a magyar ENSZ-küldöttség vezetője a Kínai Népköztársaságnak az ENSZ- be történő felvételéért. Az Er"’" állapította meg Kádár elvtárs magának tartozik azzal, hogy véget vessen ennek a szűklátókörű, önző és mindenkire nézve káros nagyha­talmi politikának, amely ezt a sok­százmilliós országot távol tartja az ENSZ-tól. Ugyanakkor követelte a magyar ENSZ-küldöttség vezetője, hogy a Kínai Népköztársaság mellett a Mongol Népköztársaságot is ve­gyék fel az ENSZ-be. Az ENSZ 15. ülésszakán felszólaló Kádár János elvtárs, — noha erről a helyről rendszerint kevés szó eBik egyes országok belpolitikájáról — igen komoly értékelést adott Magyar- ország belső helyzetéről. Tette ezt azért, mert az Egyesült Államok is­mét elő akarja ráncigálni az úgyne­vezett „magyar kérdést”, mintegy „visszavágásképpen” a Szovjetunió­nak arra a javaslatára, hogy a köz­gyűlés tárgyalja meg az USA-nak a Szovjetunió elleni agresszív cseleke­deteit. „Magyar ügy” nincs — mon­dotta Kádár elvtárs. A magyar nép számára csupán egy magyar ügy van, az: hogyan építjük a jövő tár­sadalmát, szilárdítjuk a békét, ja­vítjuk, szépítjük tovább életünket Kádár elvtárs büszkén mondotta el ENSZ-közgyűlés szónoki emel­vényéről, hogy Magyarországon éyek óta törvényes rend van és olyan ren dezett közállapotok uralkodnak, hogy em egy kapitalista ország megirigyelhetné. Népünk lendülete­sen, odaadóan dolgozik és ennek eredményeképpen az utóbbi négy évben az ipari termelés mintegy 36 százalékkal, a mezőgazdasági 12 szá­zalékkal emelkedett A dolgozók életszínvonala általában 24 százalék­kal, az ipari munkások reálbére pe­dig 32 százalékkal emelkedett az el­múlt három és fél évben. Kádár János elvtárs a New York-i üvegpalotában nagyfontosságú kérdé­sekről szólt mind a kül-, mind a bel­politikával kapcsolatban. E nagyje­lentőségű beszéd olvasásakor feltét­len kikívánkozik az emberből egy megjegyzés. Még pedig az, hogy Ká­dár elvtárs beszédét higgadt méltó­sággal, bátor következetességgel bo­csátotta a világ közvéleménye elé. Jól esett érezni Kádár Jáno6 elvtárs felszólalásának nyugodt magabizton­ságát, higgadt érveinek bizonyító erejét, kézzelfogható hozzájárulását a béke ügyéhez. Ki lehetett érezni a beszéd jninden mondatából azt a ménységet is, amellyel a magyar nép a jövő felé tekint. A beszéd alaphangja — noha sok szó esett világ bajairól, a kardcsörtető körök hidegháborús terveiről —, derűlátó, optimista volt. A MAGYAR NÉP jóleső érzéssel, mély megelégedéssel nyugtázza Ká­dár elvtárs beszédét, amelyben saját gondolataira, saját célkitűzéseire Is­mert rá. Kádár elvtárs a magyar nép legfőbb óhaját tolmácsolta: 1960 október 6. ctStörlők *öih\niw-.' ai számunkból: •— ......... Is kolarendszerünk továbbfejlesztése objektív szükséglet Vádoljuk a gyermekrontó Beszélgetés a könyvtárban Egyetértünk mindazzal« amit Kádár János elvtárs mondott Borsodi dolgozók nyilatkozata Kádár elvtárs ENSZ-közgyűlésen mondott beszédéről Nagyszerűen érvelt A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem oktatói, hallgatói, nemkü- I lönben dolgozói körében igen nagy í érdeklődést váltott ki Kádár János i elvtárs ENSZ-beli felszólalása. Az • egyetem l~es, 2-es kollégiumának i éttermeiben és a 6-os kollégium i diákklubjában az egyetemisták, ok- < tatók és dolgozók csoportosan hall- ' gatták Kádár elvtárs szavait. A i hallgatók köréből gyakran hangzott i el a helyeslés az egyes mondatok . közben. Bárczi Béla okleveles kohómémök, ' az egyetem pártbizottságának titkára • Így foglalta össze Kádár János elv- ' társ nagyszabású beszédéről vélemé- • nyét: „A beszéd nagyon kerek, tar­talmas volt és igen helyesen érté­kelte a legidőszerűbb »nemzetközi kérdéseket. Nagyszerűen érvelt mind a gyarmati, mind az úgynevezett „magyar kérdést" illetően s nem -utolsó sorban az ENSZ munkáját, szerepét is élesen világította meg. Népünk helyesen választotta az utat, amelyen járni akar Kókal István elvtárs, a Lenin Ko­hászati Müvek nagyolvasztójának gyár részi eg vezető je a következőket mondotta: — Üzemünk dolgozóival röpgyülé­sen vitattuk meg Kádár elvtúrs fel­szólalását. örömmel tölt el mind- annyiunkat az a magabiztosság, ahogy népünk vezetője az ENSZ közgyűlésén népünk alkotó munká­jának eredményeit Ismertette. A mi gondolatainkat fejezte ki. amikor a gyarmati sorban élő népek kegyetlen elnyomása ellen tiltakozott. Beszé­dének az úgynevezett „magyar kér­déssel” foglalkozó részét különös fi­gyelemmel hallgattuk. olvastuk. Meggyőződésünk, hogy a világ dolgo­zói előtt a napnál is világosabb az a tény. hogy népünk helyesen vá­lasztotta azt az utat, amelyen járni akar. Csak gyűlölettel tudunk azok­ra gondolni, akik népünket ismét a grófok, bárók és Ipari fejedelmek korlátlan uralma alá szeretnék visz- szakényszerítenl. Azt a következtetést Is levontuk Kádár elvtárs szavaiból, hogy a bé­keakarat nem elegendő céljaink megvalósításához. A hatalmi téboly, a pénz, a háború megszállottáit csak az erő, a reális katonai és gazdasági hatalom szoríthatja vissza attól, hogy újabb világégést robbantsanak kJ. Az erő növelése érdekében a Le­nin Kohászati Művek dolgozói egy­ségben állnak a párt és a kormány mögött, keményen harcolunk fel­adataink megvalósításáért 0 sorsunkat saját magunk intézzük — Nem tudok elfogultság nélkül beszélni ezekről a kérdésekről — mondotta Engi István karnagy *—. mert belőlem, a kis falusi tanítóból ez a társadalom nevelt karnagyot, s ez a társadalom tett méltóvá a „Szocialista Kultúráért" kitüntetés­re ... Amikor Kádár elvtársnak az ENSZ közgyűlésén tartott beszédét hallgattam, mindenekelőtt az őszinte és igaz hang ragadott meg. Kádár elvtárs az egész magyar nép nevében szólt, az igazságot mutatva meg sok más ország képviselője előtt. Ezt a mi életünket mi éljük, sorsunkat mi intézzük, országunkat mi irányítjuk, a nekünk tetsző mó­don, s ebbe másoknak, különösképp más népek kizsákmányolóinak sem­mi beleszólása nincs! örültem Ká­dár elvtárs szavainak és azoknak a számadatoknak, amelyekkel bebizo­nyította. hogy bármit mondjanak, magyarázzanak a nyugatiak mi- rólunk, bármivel rágalmazzanak is bennünket, a mi népünk egyre job­ban képes intézni saját sorsát, egyre fejlődik és erősödik. Az ózdi martinászok bíznak vezetőikben Az Ózdi Kohászati tzomek mar- linacélmüvében — mint idős Bora Sándor elvtárs, öntőcsarnoki dolgozó mondotta —, az ENSZ 15. ülésszakán elhangzott, magyar ENSZ-küldöttség felszólalásáról folyik a vita. A mar­tinászok a csoportos beszélgetéseken elmondották, hogy Kádár János elv- társ, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, államminiszter, a magyar ENSZ-küldöttség vezetője joggal képviseli népünket''az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A magyar dolgozók mélységesen bíznak Kádár János elvtársban és a forradalmi munkás-paraszt kormányban. Kádár elvtárs beszéde a magyar dolgozó népnek új lendületet adott a béke védelméért folytatott harcához. A forradalmi munkás-paraszt kor­mány 1956-ban képes volt arra, hogy két napon belül leverje az imperia­lizmus által szított ellenforradalmat. A magyar dolgozók, csatlakozva a forradalmi munkás-paraszt kormány­hoz. helyeselve a párt politikáját, az elmúlt három és félév alatt nagy­mértékben növelték a munka terme­lékenységét. A kormány viszont mintegy 24 százalékkal emelte a dolgozók életszínvonalát s úgyszin­tén 32 százalékkal a munkások reál­bérét. Az ózdi martinban az életszínvonal és reálbéremclkedést úgy lehet ma­gyarázni, hogy ma egy munkás hét óra alatt keres annyit, mint régeb­ben nyolc óra alatt. Érthető tehát az elégedettség, s az ózdi munkások soha nem kívánnak jobb kormányt, mint amely ma az ország munkáját irányítja, vezeti. Az ózdi martinacélmű munkásai egyetértenek azzal, hogy a leszere­lést csak abban az esetben lehet megvalósítani, ha a Kínai Népköz­társaság Is helyet kap az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Kínának helye van az ENSZ-ben. s keli, hogy a népi Kína ott képviselve legyen. Az ózd! martinászok úgy vélik, hogy Kádár elvtárs beszéde Ismétel­ten felhívta a munkások figyelmét a béke erősítésének érdekében a több, jobb. olcsóbb termelésre. Ezt a fel­hívást az ózdi martinászok magukévá teszik, s mindenben támogatják a magyar ENSZ-küldöttséget és annak vezetőjét. Kádár János elvtársat. A háborús kalandorok a népek százmillióival találják magukat szemben Földi Gyula elvtárs, a miskolci Röviköt Vállalat áruforgalmi osz­tályvezetője így nyilatkozott: „Az idősebb generáció emlékeze­tében élénken élnek még az elmúlt háború borzalmai. Kádár elvtárs az ENSZ 15. ülésszakán elmondta, hogy népünk mennyire gyűlöli a háborút és mindazokat, akik új háború ki­robbantásán mesterkednek. Nagy­jelentőségűnek tartom az ENSZ mos­tani ülésszakát, hiszen ott a szocia­lista államok vezetői igaz, az egész világbékét őrző ügyért, az álta­lános és teljes leszerelésért harcol­nak. Különösen nagyjelentőségűnek tar­tom Kádár elvtárs beszédének azt a részét, amelyben a gyarmati rend­szer felszámolásával foglalkozott. A magyar küldöttség vezetője bátran, s őszintén tárta fel az imperialisták mesterkedéseit, s ecsetelte azt a nagy változást, amely a felszabadulás óta hazánkban végbement. Bizakodva tekintek a további tárgyalások elé, hiszen a háborús uszitók mesterke­dései mindjobbán napvilágra kerül­nek, s a békeszerető százmilliókkal találják magukat szemben Kádár elvtárs jól képviseli ügyünket — Miközben a földeken szorgal­masan végezzük az Időszerű mező­gazdasági munkákat — mondta Za- haránszki László, a Nagymisko:ci Állami Gazdaság szirmai üzemegy­ségének vezetője: — szántunk, ve­tünk, betakarítjuk az idei termést, rendszeres figyelemmel kísérjük az ENSZ történelmi Jelentőségű ülés­szakát. Dolgozóink olvassák a napi sajtó híradásait, hallgatják a rádiót, s többségükben már hétfőn este hall­gatták a magyar küldöttség vezetője, Kádár elvtárs beszédét is. Másnap reggel, munkábajövet újságolták az eseményt, s valamennyien nagy meg­elégedéssel, egyetértéssel nyilatkoz­tak arról, hogy Kádár elvtárs őszin­tén és nyíltan a küldöttek, a világ közvéleménye elé tárta érzéseinket* s gondolatainkat Magam is ezt ér­zem. s ezért mondom, hogy Kádár elvtárs az ENSZ szónoki emelvényén az egész magyar nép nevében be­szélt, jól képviseli ügyünket, s aa egész világbéke, a leszerelés ügyét — Elítélem — folytatta — azokat a manővereket, mesterkedéseket, ame­lyekkel az amerikai hidegháborús uszitók a világszervezet tekintélyét, hatalmát saját céljaikra, nem pedig az általános leszerelés megvalósításá­ra akarják felhasználni. Kádár elv­társ világosan tolmácsolta ezzel kap­csolatosan az egész nemzet, a minden békeszerető ember véleményét, s na­gyon jól tette, hogy keményen meg­mondta: az úgynevezett magyar kérdés” felmelegítése, s minden más ehhez hasonló dolog nem más, mint a lényeges dolgokról elterelni a ö- f3K*W*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom