Észak-Magyarország, 1960. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-05 / 235. szám

§' Világ proletárjai, egyesüljetek! fsmmmmúB A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Józai bácsi, a nyugdíjas Műszak után l'Äpt Asszonyok beszélgetnek Az EASZ sí béke védelmében a leghatározottabban ítélje el a hidegháború* manővereket! Az úgynevezett „magyar kérdésnek“ semmi köze sincs a magyar valósághoz Kádár János elvtárs beszéde az ENSZ 15. közgyűlésén Szavakban majdnem mindenki a bé­ke mellett van, de a tettek a szavak­nál világosabban beszélnek. Mindenki tudja, hogy amíg a Szov­jetunió és a többi szocialista ország az utóbbi években Jelentős mérték­ben csökkentette haderőinek létszá­mát, a NATO-hatalmak felelős té­nyezői csak az általuk folytatott fegyverkezési hajsza palástolásakép­pen hangoztatnak békeszólamokat A NATO-hadgyakorlatok szervezői saját politikai gyengeségükről tesznek tanúságot Tanulságos a népnek, hogy mi­att a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország kormányai új leszere- s más, építő Jellegű Javaslatok- :észültek szeptember 20-ára, az ENSZ közgyűlésére, azalatt a NATO vezetői a saját maguk által eddig legnagyobbnak nevezett hadgyakor- ‘ at készítették elő ugyanerre a i. Igaz ugyan, hogy .Dennison admirális nyilatkozatában véletlen­nek nevezte ezt az egybeesést, de va­jon van-e a világon olyan ember, aki ezt elhiszi? Ez nyilvánvalóan az erő fitogtatása akart lenni, de c vonat­kozásban kárba veszett a költség és hiábavaló volt a fáradság, mert a partner nem ijedős. Az pedig, aki a népeknek ma hadgyakorlatokon kívül nem tud mást mutatni, nem erejéről tesz A magyar nép az újjáéledt német militarizmus megfékezését követeli Miképpen lehetséges, hogy az or­szágok vezetői oly hamar el tudták felejteni az áldozatokat, a történelmi tapasztalatokat, a német imperializ­mus megsemmisítéséről tett ünnepé­lyes nyilatkozatokat, az e célból kö­tött nemzetközi szerződéseket? Más népek mérhetetlen szenvedéseiről és áldozatairól most nem szólva, vajon valóban oly régen lett vol­na az. amikor francia, angol és amerikai katonák tömegei estek el a német imperializmussal ví­vott öldöklő háborúban? Nem, ez nem volt olyan rég. Az özvegyek, az árvák, a rokkan­tak még élnek, és a népek, közöttük a magyar nép nem felejtettek. Ellen­kezőleg, az újraéledt német imperia­lizmus határozott megfékezését, a háborúk maradványainak felszámo­lását, a fennálló két német állammal megkötendő békeszerződést követe­lik. A magyar nép öt év teljes nem­zeti jövedelmét, az egész nemzet öt évi munkájának minden eredményét látta porrá égni a második világhá­borúban. Elvesztette felnőtt lakossá­gának mintegy nyolc százalékát, fél­milliónál több emberéletet, megköze­lítőleg annyit, mint a lélekszámban 17-szer nagyobb Egyesült Államok. Néoünk saiát hazájában felszámolta a háború forrását jelentő monopol­tőke imoerialista uralmát. Nálunk nincsenek fegyvereken nyerészkedő, háborúra spekuláló emberek. A né­pek közötti gyűlölködés szítását, a háborús uszítást törvény tiltja. Né­pünk joggal gyűlöli a háborút, a? imoerializmust. Békében akar élni minden más néppel. Dolgozni akai és békében akarja élvezni munká­jának mind bővebben termő gyü­mölcseit a Jövőben is. A magyar köz­vélemény is úgy látla. hogy az em­beriséé most válaszúton van. Arról van szó, hogy az emberi lét példátlan pusztulásit okoz­zák-e a tudomány korszakalkotó vívmányai, vagy pedig gazdag és boldog jövő vár az emberiségre. A népeknek a választás non nehéz A magyar nép szolidáris a gyarmati népekkel A Magyar Népköztársaság népe és kormánya a szabadság eszméjét tá­mogatja. Forrón üdvözli a győzel­mes kubai forradalmat, szolidáris Algéria és Kongó népével. Kívánja valamennyi, ma még gyarmati vagy félgyarmati sorban sínylődő népnek, hogy mielőbb nyerje el teljes nem­zeti függetlenségét. A gyarmati rend­szer felszámolása szempontjából küldöttségünk célszerűnek tarta­ná, ha az egyes gyarmati orszá­gok fféwhoiloligáwri kápcsoia­Nsw York, október 3. (MTI) Az ESSZ-közgyűlés hitlói második ülése magyar idő sze­rint 20 óra 33 perckor kezdő- dőlt. A közgyűlés elnöké be­jelentette, hagy még ma meg­vitatják az Eisenhower—Hrus­csov találkozót sürgető ötha- lalmi határozati javaslatot, és döntenek róla. A bejelentés után Ham­marskjöld főtitkár mondott bc- szédet. Kijelentette, nem haj­landó lemondani, s totidbbrn ii hivatalban marad szolodlali idejének lejártáig (1963-igt. Hammarskjöld azzal éretIt. hogy „lemondása utánoz ENSZ széthullana". . Hammarskjöld felszólalása után Kádár János, a magyar küldöttség vezetője mondott beszédet. Elnök úri Küldött urak! Nem kétséges, hogy az Egyesült tosségú lesz. Ez következik magából a nemzetközi helyzetből és abból, hogy napirenden van az emberiség életének két. ma kiemelkedően leg- nagyobb fontosságú kérdése: az álta­lános és teljes leszerelés, valamint a gyarmati rendszer teljes felszámolá­sa. Jelentős tény. hogy először ültek ötsze ilyen nagy számban egy helyen vita és tárgyalás szándékával a föld országainak vezetői. Nem kisebb fontosságú, hogy az újonnan felvet­tekkel együtt immár 98 ország kül­döttel tanácskoznak az ENSZ-ben. Felvételük álul olyan népek képvi­selői szólhatnak hozzá az ENSZ egyenjogú tagjaiként a nemzetközi élet nagy kérdéseihez, amelyek ko­rábban hosszú korszakokon át még saját sorsuk irányításából Is ki vol­tak zárva. A Magyar Népköztársaság kor­mánya és népe forrón köszönti as ENSZ tagállamai közé újon­nan beválasztott országok népeit és sok sikert kíván nekik önálló fejlődésükhöz. A magyar küldöttség sikeres mun­kát kíván a közgyűlésnek és a köz­gyűlés megválasztott tisztikarának. Elnök úr! Küldött urak! A béke megőrzése felfegyverzett és ellentétekkel terhes világunkban sí a kérdés, amely ma a legnagyobb mértékben foglalkozUtja minden or­szág közvéleményét. A népek ebben a helyzetben mindenekelőtt azt vár­ják az ENSZ-től, hogy minden lehe­tőt tegyen meg a leszerelés előmozdí­tásáért. A nagyhatalmak képviselői nyil­ván nálam jobban ismerik a jelenleg folyó fegyverkezési verseny méretei- és a rettenetes tömegpusztító fegyve­rek már felhalmozódott nagy mennyi­ségét. A mostani helyzetben lappan gó veszély nagyságát azonban mind­annyian jól ismerjük. A közvéle mény sürgeti a megegyezést és a le szerelést. Tudjuk, hogy az általános és teljes leszerelés megvalósulása i népektől még nem kevés állhatato harcot, a felelős kormányoktól pedlj józan állásfoglalást kíván. A köztu dutban a vezetők felelőssége érthető en nagyobb másokénál. Ebből adó dik, hogy felelős vezető, szólaljon fe bár saját népe előtt vagy az ENSÜ fórumán, nem térhet ki a béke nag; kérdései elől. A közgyűlés mostani munkájá­ban s Szovjetunió miniszterelnö­kének. a béke fáradhatatlan vé­delmezőjének kezdeményezésére nagy számban vesznek részt ál­lamfők. kormánvelnökök és más. jelentős befolyással rendelkező államférfiak. hosszú időn át rabságban tartó belga imperialisták hangját arról zenge- dezni, hogy megadták Kongó népé­nek a függetlenséget, s a legutóbbi katonai akciókat csak a belga nők és gyermekek biztonságának védelmé­ben hajtották végre. Elfelejtettek azonban szólni arról, hogy az ottlévő belga állampolgárok biztonságát nem Kongó békés népe, hanem csakis az imperialisták pro­vokációi fenyegették. Elfelejtettek beszélni arról, hogy elefántcsont- és nyersgumi-beszolgáltatás megtagadá­sa címén sok éven át kongói férfiak, nők és gyermekek ezreinek kezét vagdosták le a belga gyarmatosítók. Nem esett szó azokról a borzalmak­ról sem, amelyeket E. Morell egyko­ri angol szerző A fekete ember sorsa című könyvében’irt E könyvben kö­zölt adatokból kiderült, hogy a belga uralom kezdetén még a legóvatosabb becslés sem tette húszmilliónál ke- vesebbre a kongói lakosságot Az 1911-ben Urtott népszámlálás Belgiumban közzé nem tett, de egy brit konzuli Jelentésből nyilvános­ságra került adatok szerint viszont ekkor már csak mintegy 8,5 millió volt Kongó lakossága. Ez csaknem 12 millió kongói ember elpusztulását jelenti, alig 25 esztendő alatt s ez csak a legalacsonyabb becslés. Némely gyarmatosítók most ala- koskodva fehér tógát öltenek, és ar­ról beszélnek, hogy ők azok, akik felszabadították az adott gyarmat népét... Ez hamis beállítás. A gyarmatosítók csak elrabolták a gyarmati népek szabadságát és most nem ók adják, hanem a gyarmati népek küzdelmes harc­ban maguk szerzik vissza rira­A gyarmatosítók arról beszélnek, hogy ók civilizálták és nevelték a gyarmati népeket Sőt még mérlege­lik is, elég érettek-e már az önálló nemzeti létre. Mindenki tudja azon­ban, hogy a gyarmatosítók megjele­nése előtt már régen létezett például az ősrégi kínai, indiai, indonéz kul­túra és civilizáció, a magas színvo­nalú arab csillagászat és matemati­ka, léteztek hatalmas és jól szerve­zett afrikai államok. Nevelésről beszélnek. Egymásután hallottuk itt felszólalni Nkrumah urat, a Ghánái Köztársaság elnökét. Fidel Castrot, Kuba miniszterelnö­két, Sukarno urat. az Indonéz Köz­társaság elnökét és az egykori gyar­mati és félgyarmati népek más neves képviselőit. A kéretlen tanítók és nevelők közül sokan tanulhatnának tőlük emberiességet, felelősségérzést államférfiúi ítélőképességet Nem utolsó sorban tiszteletre méltó az imperializmussal szemben megnyil­vánuló nagy erkölcsi bátorságuk. A gyarmati rendszer eddigi ha­szonélvezőinek meg kell érteniük, hogy e kérdésben nincs többé hatása sem a mellébeszélésnek, sem pedig az igazság ki forgatásának. Tudomásul kell venniük, hogy eljött a gyarmati rendszer ma­radéktalan felszámolásának ideje. A történelem menete meggyorsult. A gyarmati rendszer alapjai annyira megrendültek, hogy minden olyan kísérlet, amely gátat akar vetni a felszabadulás folyamatának, nem megállítja, hanem meggyorsítja azt Az általános vitában néhány kül­döttség azzal kísérletezett, hogy a Szovjetunióra és a népi demokráci­ákra szórt durva rágalmakkal terel­je cl a figyelmet a gyarmatokról és oz igazi gyarmatosítókról. Ez hiába­való próbálkozás. Még a gyermekek Is tudják az egész világon, hop a gyarmatok és félgyarmatok Ázsiá­ban, Afrikában és Dél-Ameri kában, a gyarmatosítók és a gyarmati rend­szer fó támaszai pedig nem Kelet- Európában. hanem Nyugat-Európá- ban és Eszak-Amerikában vannak. Nem a gyarmati népek bűne az, hogy a gyarmatosítók által oly hoez- szú Időn át kiszipolyozott országok­nak úgyszólván nincs iparuk, mező­gazdaságuk elmaradott, primitív la­kosságuknak gyakran több mint 90 százaléka írástudatlan, éhezik és az átlagos életkor 30—35 év. Az én hazámban az ipar adja a nemzeti Jövedelemnek csaknem két­harmadát. Mezőgazdaságunk fejlő­dik. Az ipar fejlődési üteme 1920 és 1945 közötti évek átlagában éven­ként egy százalék volt. A felszaba­dulás óta eltelt idő alatt évenként átlagban 11- százalékkal emelkedett az ipari termelés. A középiskolai tanulók száma a felszabadulás óta eltelt 15 évben 52 ezerről 204 ezerre, az egyetemi hall­gatók száma 11 és fél ezerről 34 és fél ezerre növekedett. írástudatlan nincs. Az átlagos életkor az 1930-os 48 évről 85-re, azaz 17 évvel emel­kedett. A gyarmatosító urak még saját or­szágaik fejlődésében sem tudnak ilyen tempót felmutatni, nemhogy az általuk leigázott gyermati népek életében. Hogyan merészeli bárki Is ba­sám és a Szovjetunió viszonyát rágalmazni, amikor népem az utolsó 15 év viharos fejlődését sokoldalú és önzetlen, szocialista szellemű gazdasági és kulturális segítségének köszönheti? Nálunk nincs idegen tőke és senki­nek sem fizetünk osztalékot. A szov­jet-magyar kereskedelmi kapcsola­tok keretében a Szovjetunió több mint 80 százalékban nyersanyagot, energiát és félkész gyártmányokat szállít Magyarországnak, a Magyar Népköztársaság pedig több mint 80 százalékban ipari terméket szállít a Szovjetuniónak. A kapitalista országok vezetői jól értenek a kereskedelemhez és tud­ják. hogy ez mit jelent. Nem tudnak megnevezni egyet­len kapitalista országot sem, amely egy nála kisebb és gazda­ságilag kevésbé fejlett országgal a kis országgal ennyire kedvező kereskedelmi kapcsolatot tartana fenn. Ilyen nincs, ez ellentmondana az Im­perializmus fosztogató természeté­nek. A megoldás la megtalálható. Minde­nekelőtt arra van szükség, hogy az Egyesült Államok befolyásos körei kijózanodjanak a megbukott erő poli­tikából, belássák a hidegháború mindenki előtt nyilvánvaló csődjét, és már most, ezen a közgyűlésen a megegyezés készségével kezdjenek tárgyalni az általános és teljes le­szerelésről. Ez megszilárdítaná a békét és új gazdasági felvirágzást hozna. Uj len­dületet adna a két társadalmi rend­szer békés versenyének, s ennek nagy hasznát látnák a dolgozó em­berek Keleten és Nyugaton egyaránt. A Magyar Népköztársaság kor­mánya. küldöttségünk teljes mértékben támogatja az ENSZ legutóbbi közgyűlésén benyúj­tott. s ott elvben egyhangúlag támogatott szovjet általános és teljes leszerelési Javaslatot. Ugyancsak támogatjuk a szovjet kül­döttség most benyújtott újabb javas­latait, mert ezek alkalmasak arra, hogy előbbre jussunk a leszerelés megvalósulása felé. Eljött a gyarmati rendszer felszámolásának ideje Elnök úr! Küldött urak! Az egész emberiség együttérzéssel és feszülten figyeli a gyarmati népeknek felsza­badulásukért vívott széles sodrású és drámai küzdelmét. Valóban meg- i érett az idó a gyarmati rendszer tel­jes és végleges felszámolására, an- : nál Is inkább, mert a gyarmati rend- i szer, az imperializmus e gyászos ter­• méke, az összeütközések állandó for- ■ rása. Megszüntetése nagy lépés lesz • előre azon a^ úton, amely az ember­- milliók létét. fenyegető háború vég­- leges kiküszöbölése felé vezet. A gyarmatosítók sokáig gátolták az elnyomott gyarmati népek fejlő­dését, gazdaságilag kizsákmányolták őket. Barbár módra milliószámra pusztították a gyarmati országok la­kosságát. . Hallottuk Kt a kongói népet oly. to* minden eljárásból ki lenne zárva az az ország, amelynek Imperialistái korábban az adott ország elnyomói voltak. iRy az ENSZ elejét vehetné a kü­lönböző lehetséges provokációknak és annak, hogy a korábbi elnyomást valamilyen más, burkoltabb formá­ban fenntartsák. A volt gyarmati országoknak nyújtandó segély eszméje igazságos, (Folytatás o, \ tfdalonj tanúságot, hanem jóakaratának teljes hiányát és politikai gyen­geségét árulja ©L Az ENSZ tovább nem halasztható legsürgősebb feladata, hogy a béke védelmében a leghatározottabban ítélje el a kardesörtetést, a hideg- háborús manővereket és az államok szuverénltását sért« agressziót. A népek békéjét fenyegető egyik legnagyobb veszély a NATO-hatal­mak pénzén, fegyvereivel, politikai és adminisztratív támogatásával is­mét talpra állított és nagyra növeli agresszív német militarizmus. Nyu- gat-Németországban naponta hang­zanak el revanslsta kijelentések Még a nyugati közvéleményt is fel­kavarta a nyugatnémet tábornokok atomfegyvert követelő memoran­Az emberek az egész világon azt várják tőlük, mondják meg nyílun, a leszerelés mellett vannak-e. Meg­ismétlem: erre a kérdésre, és nem másra kell válaszolniuk, akarják-e a leszerelést, vagy nem. S ha igent mondanak, azt várják az emberek, hogy a vezetők ennek szellemében cselekedjenek. Néha ugyanis, sajnos elmarad e kérdésben a világos, egy­értelmű válasz is, de még gyakoribb, hogy a szó és a tett nem esik egybe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom