Észak-Magyarország, 1960. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-05 / 235. szám
§' Világ proletárjai, egyesüljetek! fsmmmmúB A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Józai bácsi, a nyugdíjas Műszak után l'Äpt Asszonyok beszélgetnek Az EASZ sí béke védelmében a leghatározottabban ítélje el a hidegháború* manővereket! Az úgynevezett „magyar kérdésnek“ semmi köze sincs a magyar valósághoz Kádár János elvtárs beszéde az ENSZ 15. közgyűlésén Szavakban majdnem mindenki a béke mellett van, de a tettek a szavaknál világosabban beszélnek. Mindenki tudja, hogy amíg a Szovjetunió és a többi szocialista ország az utóbbi években Jelentős mértékben csökkentette haderőinek létszámát, a NATO-hatalmak felelős tényezői csak az általuk folytatott fegyverkezési hajsza palástolásaképpen hangoztatnak békeszólamokat A NATO-hadgyakorlatok szervezői saját politikai gyengeségükről tesznek tanúságot Tanulságos a népnek, hogy miatt a Szovjetunió és a többi szocialista ország kormányai új leszere- s más, építő Jellegű Javaslatok- :észültek szeptember 20-ára, az ENSZ közgyűlésére, azalatt a NATO vezetői a saját maguk által eddig legnagyobbnak nevezett hadgyakor- ‘ at készítették elő ugyanerre a i. Igaz ugyan, hogy .Dennison admirális nyilatkozatában véletlennek nevezte ezt az egybeesést, de vajon van-e a világon olyan ember, aki ezt elhiszi? Ez nyilvánvalóan az erő fitogtatása akart lenni, de c vonatkozásban kárba veszett a költség és hiábavaló volt a fáradság, mert a partner nem ijedős. Az pedig, aki a népeknek ma hadgyakorlatokon kívül nem tud mást mutatni, nem erejéről tesz A magyar nép az újjáéledt német militarizmus megfékezését követeli Miképpen lehetséges, hogy az országok vezetői oly hamar el tudták felejteni az áldozatokat, a történelmi tapasztalatokat, a német imperializmus megsemmisítéséről tett ünnepélyes nyilatkozatokat, az e célból kötött nemzetközi szerződéseket? Más népek mérhetetlen szenvedéseiről és áldozatairól most nem szólva, vajon valóban oly régen lett volna az. amikor francia, angol és amerikai katonák tömegei estek el a német imperializmussal vívott öldöklő háborúban? Nem, ez nem volt olyan rég. Az özvegyek, az árvák, a rokkantak még élnek, és a népek, közöttük a magyar nép nem felejtettek. Ellenkezőleg, az újraéledt német imperializmus határozott megfékezését, a háborúk maradványainak felszámolását, a fennálló két német állammal megkötendő békeszerződést követelik. A magyar nép öt év teljes nemzeti jövedelmét, az egész nemzet öt évi munkájának minden eredményét látta porrá égni a második világháborúban. Elvesztette felnőtt lakosságának mintegy nyolc százalékát, félmilliónál több emberéletet, megközelítőleg annyit, mint a lélekszámban 17-szer nagyobb Egyesült Államok. Néoünk saiát hazájában felszámolta a háború forrását jelentő monopoltőke imoerialista uralmát. Nálunk nincsenek fegyvereken nyerészkedő, háborúra spekuláló emberek. A népek közötti gyűlölködés szítását, a háborús uszítást törvény tiltja. Népünk joggal gyűlöli a háborút, a? imoerializmust. Békében akar élni minden más néppel. Dolgozni akai és békében akarja élvezni munkájának mind bővebben termő gyümölcseit a Jövőben is. A magyar közvélemény is úgy látla. hogy az emberiséé most válaszúton van. Arról van szó, hogy az emberi lét példátlan pusztulásit okozzák-e a tudomány korszakalkotó vívmányai, vagy pedig gazdag és boldog jövő vár az emberiségre. A népeknek a választás non nehéz A magyar nép szolidáris a gyarmati népekkel A Magyar Népköztársaság népe és kormánya a szabadság eszméjét támogatja. Forrón üdvözli a győzelmes kubai forradalmat, szolidáris Algéria és Kongó népével. Kívánja valamennyi, ma még gyarmati vagy félgyarmati sorban sínylődő népnek, hogy mielőbb nyerje el teljes nemzeti függetlenségét. A gyarmati rendszer felszámolása szempontjából küldöttségünk célszerűnek tartaná, ha az egyes gyarmati országok fféwhoiloligáwri kápcsoiaNsw York, október 3. (MTI) Az ESSZ-közgyűlés hitlói második ülése magyar idő szerint 20 óra 33 perckor kezdő- dőlt. A közgyűlés elnöké bejelentette, hagy még ma megvitatják az Eisenhower—Hruscsov találkozót sürgető ötha- lalmi határozati javaslatot, és döntenek róla. A bejelentés után Hammarskjöld főtitkár mondott bc- szédet. Kijelentette, nem hajlandó lemondani, s totidbbrn ii hivatalban marad szolodlali idejének lejártáig (1963-igt. Hammarskjöld azzal éretIt. hogy „lemondása utánoz ENSZ széthullana". . Hammarskjöld felszólalása után Kádár János, a magyar küldöttség vezetője mondott beszédet. Elnök úri Küldött urak! Nem kétséges, hogy az Egyesült tosségú lesz. Ez következik magából a nemzetközi helyzetből és abból, hogy napirenden van az emberiség életének két. ma kiemelkedően leg- nagyobb fontosságú kérdése: az általános és teljes leszerelés, valamint a gyarmati rendszer teljes felszámolása. Jelentős tény. hogy először ültek ötsze ilyen nagy számban egy helyen vita és tárgyalás szándékával a föld országainak vezetői. Nem kisebb fontosságú, hogy az újonnan felvettekkel együtt immár 98 ország küldöttel tanácskoznak az ENSZ-ben. Felvételük álul olyan népek képviselői szólhatnak hozzá az ENSZ egyenjogú tagjaiként a nemzetközi élet nagy kérdéseihez, amelyek korábban hosszú korszakokon át még saját sorsuk irányításából Is ki voltak zárva. A Magyar Népköztársaság kormánya és népe forrón köszönti as ENSZ tagállamai közé újonnan beválasztott országok népeit és sok sikert kíván nekik önálló fejlődésükhöz. A magyar küldöttség sikeres munkát kíván a közgyűlésnek és a közgyűlés megválasztott tisztikarának. Elnök úr! Küldött urak! A béke megőrzése felfegyverzett és ellentétekkel terhes világunkban sí a kérdés, amely ma a legnagyobb mértékben foglalkozUtja minden ország közvéleményét. A népek ebben a helyzetben mindenekelőtt azt várják az ENSZ-től, hogy minden lehetőt tegyen meg a leszerelés előmozdításáért. A nagyhatalmak képviselői nyilván nálam jobban ismerik a jelenleg folyó fegyverkezési verseny méretei- és a rettenetes tömegpusztító fegyverek már felhalmozódott nagy mennyiségét. A mostani helyzetben lappan gó veszély nagyságát azonban mindannyian jól ismerjük. A közvéle mény sürgeti a megegyezést és a le szerelést. Tudjuk, hogy az általános és teljes leszerelés megvalósulása i népektől még nem kevés állhatato harcot, a felelős kormányoktól pedlj józan állásfoglalást kíván. A köztu dutban a vezetők felelőssége érthető en nagyobb másokénál. Ebből adó dik, hogy felelős vezető, szólaljon fe bár saját népe előtt vagy az ENSÜ fórumán, nem térhet ki a béke nag; kérdései elől. A közgyűlés mostani munkájában s Szovjetunió miniszterelnökének. a béke fáradhatatlan védelmezőjének kezdeményezésére nagy számban vesznek részt államfők. kormánvelnökök és más. jelentős befolyással rendelkező államférfiak. hosszú időn át rabságban tartó belga imperialisták hangját arról zenge- dezni, hogy megadták Kongó népének a függetlenséget, s a legutóbbi katonai akciókat csak a belga nők és gyermekek biztonságának védelmében hajtották végre. Elfelejtettek azonban szólni arról, hogy az ottlévő belga állampolgárok biztonságát nem Kongó békés népe, hanem csakis az imperialisták provokációi fenyegették. Elfelejtettek beszélni arról, hogy elefántcsont- és nyersgumi-beszolgáltatás megtagadása címén sok éven át kongói férfiak, nők és gyermekek ezreinek kezét vagdosták le a belga gyarmatosítók. Nem esett szó azokról a borzalmakról sem, amelyeket E. Morell egykori angol szerző A fekete ember sorsa című könyvében’irt E könyvben közölt adatokból kiderült, hogy a belga uralom kezdetén még a legóvatosabb becslés sem tette húszmilliónál ke- vesebbre a kongói lakosságot Az 1911-ben Urtott népszámlálás Belgiumban közzé nem tett, de egy brit konzuli Jelentésből nyilvánosságra került adatok szerint viszont ekkor már csak mintegy 8,5 millió volt Kongó lakossága. Ez csaknem 12 millió kongói ember elpusztulását jelenti, alig 25 esztendő alatt s ez csak a legalacsonyabb becslés. Némely gyarmatosítók most ala- koskodva fehér tógát öltenek, és arról beszélnek, hogy ők azok, akik felszabadították az adott gyarmat népét... Ez hamis beállítás. A gyarmatosítók csak elrabolták a gyarmati népek szabadságát és most nem ók adják, hanem a gyarmati népek küzdelmes harcban maguk szerzik vissza riraA gyarmatosítók arról beszélnek, hogy ók civilizálták és nevelték a gyarmati népeket Sőt még mérlegelik is, elég érettek-e már az önálló nemzeti létre. Mindenki tudja azonban, hogy a gyarmatosítók megjelenése előtt már régen létezett például az ősrégi kínai, indiai, indonéz kultúra és civilizáció, a magas színvonalú arab csillagászat és matematika, léteztek hatalmas és jól szervezett afrikai államok. Nevelésről beszélnek. Egymásután hallottuk itt felszólalni Nkrumah urat, a Ghánái Köztársaság elnökét. Fidel Castrot, Kuba miniszterelnökét, Sukarno urat. az Indonéz Köztársaság elnökét és az egykori gyarmati és félgyarmati népek más neves képviselőit. A kéretlen tanítók és nevelők közül sokan tanulhatnának tőlük emberiességet, felelősségérzést államférfiúi ítélőképességet Nem utolsó sorban tiszteletre méltó az imperializmussal szemben megnyilvánuló nagy erkölcsi bátorságuk. A gyarmati rendszer eddigi haszonélvezőinek meg kell érteniük, hogy e kérdésben nincs többé hatása sem a mellébeszélésnek, sem pedig az igazság ki forgatásának. Tudomásul kell venniük, hogy eljött a gyarmati rendszer maradéktalan felszámolásának ideje. A történelem menete meggyorsult. A gyarmati rendszer alapjai annyira megrendültek, hogy minden olyan kísérlet, amely gátat akar vetni a felszabadulás folyamatának, nem megállítja, hanem meggyorsítja azt Az általános vitában néhány küldöttség azzal kísérletezett, hogy a Szovjetunióra és a népi demokráciákra szórt durva rágalmakkal terelje cl a figyelmet a gyarmatokról és oz igazi gyarmatosítókról. Ez hiábavaló próbálkozás. Még a gyermekek Is tudják az egész világon, hop a gyarmatok és félgyarmatok Ázsiában, Afrikában és Dél-Ameri kában, a gyarmatosítók és a gyarmati rendszer fó támaszai pedig nem Kelet- Európában. hanem Nyugat-Európá- ban és Eszak-Amerikában vannak. Nem a gyarmati népek bűne az, hogy a gyarmatosítók által oly hoez- szú Időn át kiszipolyozott országoknak úgyszólván nincs iparuk, mezőgazdaságuk elmaradott, primitív lakosságuknak gyakran több mint 90 százaléka írástudatlan, éhezik és az átlagos életkor 30—35 év. Az én hazámban az ipar adja a nemzeti Jövedelemnek csaknem kétharmadát. Mezőgazdaságunk fejlődik. Az ipar fejlődési üteme 1920 és 1945 közötti évek átlagában évenként egy százalék volt. A felszabadulás óta eltelt idő alatt évenként átlagban 11- százalékkal emelkedett az ipari termelés. A középiskolai tanulók száma a felszabadulás óta eltelt 15 évben 52 ezerről 204 ezerre, az egyetemi hallgatók száma 11 és fél ezerről 34 és fél ezerre növekedett. írástudatlan nincs. Az átlagos életkor az 1930-os 48 évről 85-re, azaz 17 évvel emelkedett. A gyarmatosító urak még saját országaik fejlődésében sem tudnak ilyen tempót felmutatni, nemhogy az általuk leigázott gyermati népek életében. Hogyan merészeli bárki Is basám és a Szovjetunió viszonyát rágalmazni, amikor népem az utolsó 15 év viharos fejlődését sokoldalú és önzetlen, szocialista szellemű gazdasági és kulturális segítségének köszönheti? Nálunk nincs idegen tőke és senkinek sem fizetünk osztalékot. A szovjet-magyar kereskedelmi kapcsolatok keretében a Szovjetunió több mint 80 százalékban nyersanyagot, energiát és félkész gyártmányokat szállít Magyarországnak, a Magyar Népköztársaság pedig több mint 80 százalékban ipari terméket szállít a Szovjetuniónak. A kapitalista országok vezetői jól értenek a kereskedelemhez és tudják. hogy ez mit jelent. Nem tudnak megnevezni egyetlen kapitalista országot sem, amely egy nála kisebb és gazdaságilag kevésbé fejlett országgal a kis országgal ennyire kedvező kereskedelmi kapcsolatot tartana fenn. Ilyen nincs, ez ellentmondana az Imperializmus fosztogató természetének. A megoldás la megtalálható. Mindenekelőtt arra van szükség, hogy az Egyesült Államok befolyásos körei kijózanodjanak a megbukott erő politikából, belássák a hidegháború mindenki előtt nyilvánvaló csődjét, és már most, ezen a közgyűlésen a megegyezés készségével kezdjenek tárgyalni az általános és teljes leszerelésről. Ez megszilárdítaná a békét és új gazdasági felvirágzást hozna. Uj lendületet adna a két társadalmi rendszer békés versenyének, s ennek nagy hasznát látnák a dolgozó emberek Keleten és Nyugaton egyaránt. A Magyar Népköztársaság kormánya. küldöttségünk teljes mértékben támogatja az ENSZ legutóbbi közgyűlésén benyújtott. s ott elvben egyhangúlag támogatott szovjet általános és teljes leszerelési Javaslatot. Ugyancsak támogatjuk a szovjet küldöttség most benyújtott újabb javaslatait, mert ezek alkalmasak arra, hogy előbbre jussunk a leszerelés megvalósulása felé. Eljött a gyarmati rendszer felszámolásának ideje Elnök úr! Küldött urak! Az egész emberiség együttérzéssel és feszülten figyeli a gyarmati népeknek felszabadulásukért vívott széles sodrású és drámai küzdelmét. Valóban meg- i érett az idó a gyarmati rendszer teljes és végleges felszámolására, an- : nál Is inkább, mert a gyarmati rend- i szer, az imperializmus e gyászos ter• méke, az összeütközések állandó for- ■ rása. Megszüntetése nagy lépés lesz • előre azon a^ úton, amely az ember- milliók létét. fenyegető háború vég- leges kiküszöbölése felé vezet. A gyarmatosítók sokáig gátolták az elnyomott gyarmati népek fejlődését, gazdaságilag kizsákmányolták őket. Barbár módra milliószámra pusztították a gyarmati országok lakosságát. . Hallottuk Kt a kongói népet oly. to* minden eljárásból ki lenne zárva az az ország, amelynek Imperialistái korábban az adott ország elnyomói voltak. iRy az ENSZ elejét vehetné a különböző lehetséges provokációknak és annak, hogy a korábbi elnyomást valamilyen más, burkoltabb formában fenntartsák. A volt gyarmati országoknak nyújtandó segély eszméje igazságos, (Folytatás o, \ tfdalonj tanúságot, hanem jóakaratának teljes hiányát és politikai gyengeségét árulja ©L Az ENSZ tovább nem halasztható legsürgősebb feladata, hogy a béke védelmében a leghatározottabban ítélje el a kardesörtetést, a hideg- háborús manővereket és az államok szuverénltását sért« agressziót. A népek békéjét fenyegető egyik legnagyobb veszély a NATO-hatalmak pénzén, fegyvereivel, politikai és adminisztratív támogatásával ismét talpra állított és nagyra növeli agresszív német militarizmus. Nyu- gat-Németországban naponta hangzanak el revanslsta kijelentések Még a nyugati közvéleményt is felkavarta a nyugatnémet tábornokok atomfegyvert követelő memoranAz emberek az egész világon azt várják tőlük, mondják meg nyílun, a leszerelés mellett vannak-e. Megismétlem: erre a kérdésre, és nem másra kell válaszolniuk, akarják-e a leszerelést, vagy nem. S ha igent mondanak, azt várják az emberek, hogy a vezetők ennek szellemében cselekedjenek. Néha ugyanis, sajnos elmarad e kérdésben a világos, egyértelmű válasz is, de még gyakoribb, hogy a szó és a tett nem esik egybe.
