Észak-Magyarország, 1960. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-26 / 253. szám

5 A középiskolai politechnikai oktatás üzemi tapasztalatai y ......... K ísérleti iskolák Borsodban Az ország más megyéihez hason­lóan Borsodban la nagy érdeklődés kíséri az iskolareform téziseinek megvitatását. Ezzel egyidejűleg né­hány borsodi általános éa középisko­lában a tantestületek azzal a kérdés­sel is foglalkoznak, milyen legyen az oktatás mellett a szocializmust építő magyar társadalomban élő ifjúság A korszerűbb termelési technika és gazdálkodási módszerek elsajátítása ugyanis újtípusú ember nevelését teszi szükségessé. Olyan emberét, aki ..képes eligazodni a szocialista terme­lési viszonyok között, meggyőződése­ién magáévá teszi társadalmunk szo­cialista célkitűzéseit, örömét találja a munkában, tiszteli, szereti a mun­kást. szeretettel és becsülettel ragasz­kodik szocialista rendszerünkhöz, igaz hazaszeretet lobog benne, a te­vékeny proletár internacionalizmus szelleme hatja át, értékes akarati és jellemvonásokkal rendelkezik". Társadalmunk fejlődése megköve­teli tehát, hogy az iskolai nevelést következetesen szocialistává tegyük, s a nevelés szorosabban kapcsolódjék a társadalmi élet gyakorlatához. Ezeknek a célkitűzéseknek a meg­valósítása érdekében a Pedagógiai Tudományos Intézet közrebocsátotta nevelési tervjavaslatát, amelynek előmunkálataiban Borsod megyéből Bartha Gyuláné, Bácskai Bertalan Náday Ferencné, Papp Barnabás, Sziráki Sándor miskolci. Cseh Gé- záné, dr. Urbán Barnabás sárospataki és Benyhe Sándorné ózdi pedagógu­sok vettek részt A vaskce kötetet kitevő tervjavas­lat első részében az általános zépiskolal tanulók testi, világnézeti, erkölcsi, esztétikai fejlettségi szintjé­nek rajzát foglalja magában. Ezek ismerete rendkívül fontos a nevelők számára, mert hozzájárul a gondjaik­ra bízott ifjúság alaposabb megisme­réséhez. A továbbiakban a tanulók­kal szemben a testi, erkölcsi, eszté­tikai nevelés területén támasztott kö­vetelményeket tartalmazza. A testi nevelés területén felállított követelmények kiterjedni* a sze­mélyi higiénia, az egészséges élet­mód. a közegészségügy szabályainak ismeretére, a szervezet edzésére, a testnevelési órákon és egyéb testne­velési alkalmakon való részvételre* az egyes sportágak ismeretére, a kü­lönböző sportágakban elsajátítandó készségekre. Az erkölcsi nevelés tekintetében a terv tartalmazza a világnézeti, neve­lés a szocialista haza fi ságra és prole­tár nemzetköziségre, a munkára való nevelés, továbbá a társadalmi tulaj­donhoz való helyes viszony és a kö­zösségben való helyes magatartás kö­vetelményeit. Az esztétikai neveléssel kapcsola­tos megállapítások hangsúlyozzák* hogy a tanulókkal el kell sajátíttatni az irodalmi kultúrának az élőszó* könyv és színjáték útján megnyilvá­nuló elemeit, a rajzolás, festés a kü­lönféle fa-, agyag- és fémmunkákban való részvétel, valamint az alkotások tanulmányozása a képzőművészeti kultúrához, az ének. tánc, hangszeres zene művelése és a zenehallgatás pe­dig a zenei kultúrához segíti hozzá az Ifjúságot. A Pedagógiai Tudományos Intézet a most elkészült nevelési tervjavas­latot kísérleti kipróbálás céljából az ország 30 általános és 15 középiskolá­jának megküldte. Az utóbbiak közé tartozik megyénkből a miskolci Föl­des Ferenc és a sárospataki Rákóczi Gimnázium. A tervjavaslatot egyévi kipróbálás és megvitatás után átdol­gozzák. majd a pedagógusok, szülők és az egész társadalom közkincsévé teszik, hogy segítségünkre legyen a felnövekvő Ifjúság szocialista szel­lemű nevelésében. tanó pofonokat, kificamodott ízlésük ,Jutalmául". Pedig nem ókét illette volna az effajta elmarasztalás. Furcsa és elgondolkoztató, hogy a „keleti-csemege” készítő kisiparos tittyethányva a közízlésnek, undorító maszlagokat készíthet s jó áron for­galomba hozhatja. A kiskereskedők, akik vállalkoztak e meghökkentő „csemege" árusítására, úgyszólván hozzá sem mertek nyúlni, mert mint mondják: undorodnak tőle. Az árá­nak az átvételétől viszont nem undo­rodtak. De felvetődik még egy kérdés: vajon ki volt az a gyengelátású .,szakember”, aki engedélyezte e megbotránkoztatóan undorító nya­lánkság gyártását és forgalombahoza. tatát? Nem ártana, ha a Belkereske­delmi Minisztérium kicsit széjjel­nézne Róth Ferenc házatáján, s meg­kérdeznék tőle, ki hatalmazta fel arra, hogy üzemének szörnyűségeivel elárassza az általa igénytelennek né­zett vidéki fogyasztőközönséget. (pántot j) TJjabb hóbort ütötte fel fejét a földgolyó Miskolcnak nevezett darabkáján. A hóbort atyja: Róth Ferenc (Budapest, XI., Bartók Béla u. 124.), „keleti-csemege” készítő kis­Ügy kezdődött az egész, hogy Róth Ferenc nem volt elégedett az állami édesipar által gyártott édességek sok­ezerféle választékával. Arra adta fe­jét, hogy a kimúlt egérhez tökélete­sen hasonló, nyúlós „édességet" hoz­zon forgalomba. S mily csodás.'a gusztustalan, cso- magolatlan „édesség" készítésére en­gedélyt is kapott. A pajkos gyerekek, s a neveletlen felnőttek hamarosan fellendítették Róth úr bizniszét. Tö­megesen vásárolták az egymás iiesz- tésére szánt „csemege" egereket. Volt aki még meg is ette. (Jó étvágya le­hetett!) Miskolcon és Borsod megyében ezerszámra adta el Róth úr undorító torzszülötteít. A kiskereskedők vet­ték... s továbbadták. A ayermekek otthon egymás után kapták a csat­k er esz töl közelhozta egymáshoz a diákokat és az ifjúmunkásokat, a jö­vő munkásosztályát és az értelmiségi gárdáját és biztos, hogy ez a kapcso­lat emlékezetes és tartós marad a jövőben is. A gyakorlati foglalkozásokon a diákok megismerkednek a technoló­giai folyamatok végzése közben az egyes műveletek elvégzéséhez szük­séges szabvány- és célszerszámokkal. Több mint 4000 féle alkatrész- és anyagféleséggel, többféle szerszám­géppel és egyéb üzemi berendezések­kel. vagyis komoly gépi. szerszám-, anyag-, alkatrész- és üzemismeretre tesznek szert. Ezenkívül természete­sen több szakmai ágban elsajátítják a javítás és szerelés alapvető szak­mai Ismereteit és munkafogásait. Ezeket az ismereteket még más üzembe történő üzemlátogatással is bővítették. Ezeknek az ismereteknek pedig véleményem szerint csak hasz­nát fogják venni valamennyien, akármilyen pólyát választanak ma­guknak az életben, mert ma már az élet valamennyi foglalkozási ágában ott találjuk a technikának munka­végzést könnyítő, meggyorsító be­rendezéseit. De ha az életben olyan pályát választanak, ahol gépet nem alkalmaznak, ott Is hasznát fogják venni az üzemi ismereteknek. Akik pedig műszaki egyetemen kívánják folytatni tanulmányaikat, azok jó előképzést szereznek az egyes tan­tárgyak elsajátításához. összefoglalva tehát megállapíthat­juk. hogy a politechnikai oktatással a kitűzött célt elértük, mert a diákok megszerették az üzemet, a munkát, a munkásokat, akik szintén segítik és szintén szeretik őket. Valóban kö­zel kerültek az élethez, mely meg­változtathatja életszemléletüket, ami egyébként hasznukra vélik a diákok­nak, a szülőknek és az egész társa­dalomnak. Váradi István. a XVI. sz. Autójavító Vállalat Igazgatója. Két új könyv a Táncsics Könyvkiadónál Sok egyéb érdekes és értékes ki­advány között most jelent meg a Táncsics Könyvkiadó kiadásában V. Rovinsrfdj „A lázadó hajó” című Iz­galmas útiregénye, a népszerű Vti- kalandok-sorozat 23. kötetéként. Ma­kai Imre fordításában. A rajzokkal, téricépekkel dúsan Illusztrált. ízléses kötetet bizonyára nagy örömmel fo­gadják a kalandos útiregények ked­velői. Ugyancsak a Táncsics Könyvkiadó Jelentette meg Surányi Endre „Az autó" című könyvét, amely 400 oldal­nyi terjedelemben rajzóikkal bőven illusztrálva ismertet meg a gépkocsi­val, az egyes fejezetek után ismertet­ve a gépkocsivezetői vizsga vonat­kozó kérdéseit, és az azokra adandó szabatos feleleteket Is. A remek szak­könyvet bizonyára nemcsak a gép­kocsivezető vizsgára készülők, hanem a gyakorló gépkocsivezetők és szere­lők Is örömmel fogadják. • A diákok az üzemben megismer­kednek elméletileg és gyakorlatilag az Ottó és Diesel rendszerű személy­én tehergépkocsik, autóbuszok műkö­désével, kis-, közép- és nagyjavítási technológiájával, továbbá a nagyja­vításhoz szükséges alkatrészek és felszerelési cikkek gyártásával. Az elméleti oktatást az üzem mérnökei tartják adott tematika alapján. A gyakorlati foglalkozásokat pedig elő­re meghatározott terv szerint a gyár­tó. előkészítő, javító és szerelő mun­kahelyeken töltik, ahol az idős és fiatal szakmunkások, mesterek, se­gédek mellé vannak beosztva terme­lő munka végzésére. Ezeken a munkahelyeken megis­merkednek az idős és fiatal szak­munkásokkal, az Ipari tanulókkal, azok életének üzemi és ese­tenkénti családi problémáival, a munkához való viszonyukkal, a mun­kafegyelemmel. A gyakorlatban lát­ják, hogy milyen az üzemben a fizi­kai dolgozóknak az egymáshoz és a vezetőkhöz és fordítva, a vezetőknek a dolgozókhoz való viszonya. Köz­vetlen érzékelik és tapasztalják a fi­zikai munka végzésével járó szellemi és testi igénybevételt, a szakma szép­ségével együtt a fáradságot. Tudatá­ra ébrednek annak, hogy nyugodt ta­nulásuk biztosításáért édesapjuknak -een keményen meg kell dolgozniuk. Megismerik a fizikai munkát. Eze­ket a diákokat már nem lehet azzal ijeszteni, hogy. „ha nem tanulsz jól. méssz majd fizikai munkát végezni" -- ilyen is előfordul még! ök már saját maguk bírálják felül az ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket saját üzemi tapasztalataik alapján és ál- lástfoglalnak a kérdésekben részben úgy. hogy a Jó szakmunkásnak is szüksége van a jő elméleti felké­szültségre. részben pedig ügy. hogy az egyes fizikai munkával járó szak­máknak is megvan a maguk szépsé­ge, melyet az üzemekben megfelelően kultúrált környezetben kell elvégez­ni, — vagyis nem félnek a fizikai munka végzésétől. Erre példaképpen szeretném megemlíteni, hogy ami­kor kőzvéleménykutatást tartottunk a IV. B. politechnikai oktatásban résztvevő osztálynál arra vonatko­zóan. hogy kinek van szándékában az üzembe vissza jönni dolgozni, a 38- as létszámú osztályból nyolc diák je­lentkezett autóelektromos műsze­résznek és autószerelőnek. Ez az osztály létszámának 21 százaléka, s ebben a 21 százalékban nemcsak ala­csony tanulmányi eredményt elérő tanulók jelentkeztek, hanem jóren­dű tanulók is. De ha már itt tartunk, a tanulmá­nyi eredményeknél, meg kell mond­jam azt is. hogy akiknek az volt az aggályuk, hogy romlani fog a tanul­mányi eredménye a politechnikai oktatásban résztvevő osztályoknak, nem lett igazuk, mert a fent említett osztály tanulmányi eredménye nem romlott, hanem javult, s az iskolai átlag felett van 0.5 százalékkal. A tanulmányi színvonal emelkedése annak tudható be, hogy az üzemben folyó szervezett termelés, az üzemi munkafegyelem láttán a diákok ko­molyabban viselkednek, és komo­lyabban veszik a tanulást is. Az üze­mi munkán keresztül jobb lett az osztály kollektív szelleme, összefor- rottabb lett az osztály és jobban tá­mogatják egymást a tanulásban Is. A gimnázium és a vállalat KISZ- szervezete között is kialakult a jó kapcsolat, a kollektív szellem, mely a közös munkán, a közös kultúrren- dezvényeken, a közös szórakozáson Szocializmust építő társadalmi fendünk egyre inkább sürgetőleg kö­veteli, hogy egész oktatási rendsze­rünk az iskolák oktató és nevelő munkája által érvényesítse és fej­lessze az ifjúságban a szocialista em­bertípus erkölcsi tulajdonságait. Az iskoláknak képessé kell tenni a tanulóifjúságot arra, hogy szocializ­must építő hazánknak müveit, sok­oldalúan fejlett, széles látókörrel rendelkező, öntudatos és becsületes állampolgárai legyenek. Ezt a kitű­zött célt csak akkor tudjuk megva­lósítani, ha az iskolai oktatást köze­lebb hozzuk az élethez, helyesebben, ha szorosan összekapcsoljuk az élet­tel. Oktatási rendszerünkben elvileg eddig is célul tűztük a munkára va­ló nevelést, de ezt úgy akartuk meg­valósítani, hogy effektive nem vé­geztettünk a tanulóifjúsággal fizikai munkát Ezen a téren csak akkor tör­tént helyenként gyökeresebb válto­zás, amikor a középiskolák egyrészé- ben kísérletképpen bevezettük az üzemi politechnikai oktatást. Ezzel megteremtettük azt a feltételt, hogy a tanulóifjúságnak a termelő mun­kával élő kapcsolata legyen a min­dennapi életben. A kísérleti politech­nikai oktatást kezdetben a szülők, a „közvélemény", de maguk a pedagó­gusok is sok fenntartással fogadták és sokan még ma is fenntartással fő­városunkban, mint ismeretes, több mint két éve több vállalatnál folyik politechnikai oktatás, így módunk­ban állt a politechnikai oktatást az üzemekben az illetékes gimnázi­umok tanári karával közösen tanul­mányozni. Én a magam részéről azokkal a gyakorlati tapasztalatok­kal kívánok foglalkozni, amelyeket a Földes Ferenc Általános Gimnázium két 5-f 1-es fiú osztályának politech­nikai oktatása terén megállapítot­tunk, illetve tapasztaltunk a XVI. számú Autójavító Vállalatnál. Az ebben az oktatási rendszerben résztvevő osztályok, illetve diákok a hét öt napján a gimnáziumban nyer­nek oktatást, egy napot pedig a vál­lalat termelő üzemeiben töltenek. Az üzemi foglalkoztatás két részből te­vődik össze: műszaki elméleti okta­tásból és üzemi gyakorlati foglalko­zásból. Az előbbi két, az utóbbi hat órát tesz ki hetenként. A balesetvé­delmi oktatást is igen nagy gonddal tanítjuk. Erkel-ünnepség a Vasgyárban A Diós gy őrvasgyári Szimfónikus Zenekar október 27-én, csütörtökön este 7 órakor a Lenin Kohászati Mű­ve* Bartók Béta Művelódési Házá­ban Erkel Ferenc születésének 150. évfordulója tiszteletére hangversenyt rendez. A zenekart ezalkalommal Kalmár Péter, a Miskolci Nemzeti Színház karnagya vezényli. Közre­működik Kováts Irén énekművésznő, zeneiskolai tanár, a Kolozsvári Ope­raház v. tagja. Kenderessy Zoltán, a Miskolci Nemzeti Színház tagja és Adorján Zoltán, a művészeti együttes szólistája. Erkel Ferencről dr. Zádor Tibor tanár tart megemlékezést. A koncert műsorában Erkel legszebb müveiből találunk részleteket. Olasz operaest A miskolci vasutasok Erkel Ferenc szimfónikus zenekara október 29-én, szombaton este a vasutasok Erkel. Ferenc Művelődési Otthonában (Mis-j kolc. Tiszai pályaudvar) olasz opera-] estet rendez Verdi. Puccini és Mas-j cagni műveiből. A koncertet Kalmár! Péter, a Miskolci Nemzeti Színház! karnagya vezényli és azon énekszá-j mokkái Kováts Irén énekmüvésznő.j a miskolci Egressy Béni zeneiskola] művésztanára, valamint Szabó Mik-] lés. a Szegedi Nemzeti Színház opera-] társulatának szólóénekese működik] ESZAKMAOTAROR9ZAO J A Magyar Szocialista MuuüAspAri 1 meeve' bizo»tt*Mn«* l*ola. * szerkesztő Sarkon Andor J . relsiooszámoki 3 Titkárság IS-88S Partrov.i 1MM loan] rovat; H-08J MozOeardasflBi rovat 16-07* « Kuiturtll» rovat i6-08i Snort, bírák J Szerkesztő Csata caazlO * Szerkesztősig Miskolc. Tanácsba» tér i 3 . _ Kiadja: A* Észak mo «arorszam LapkUdő Vállalat 3 Felelős kiadd: Bírd Péter. 3 KUdőnivatai Szechemn o IS—1». « Hirdetésiéiv黫'• I6-81S. 3 Terjeszti a ooatn Kapható mindén i Borsod mecvei oostahivatelbao éa 3 __________kézbesítőnél.____________j K észült a Borsod mejryel Nyomdában. 3 Felelő* vezetői Kárpáti Cyőrgy. IJémlik, mintha láttam volna ! már. Találkoztunk? Nem, nem ! hiszem. Hát akkor...? [ Ülünk szemben egymással, Tamás [János vájárral. Tenyerében, térdén [ nyugszik a „kobak", a bányász-sap- [ ka. Mellette karbidlámpája. Siktára [ készül és beöltözött már a bányász- [ ruhába. De most még Itt ül velem [ szemben, az annabányai új klub [egyik párnázott székén. Mozdulatla­pu! szinte szoborszerű merevséggel. [ öh, hogy nem jutott ez eddig eszembe. Hát persze: valami rég lá­tott képzőművészeti kiállítás mélven [élő emléke sejdült fel bennem. Bá- í nyász-szoboré, amely hatással volt [rám. Megfogott ereje, szépsége. — Nős? [ — Igen. • — Család? I — Két kislányom van és egy fiam. [ A nehéz munka súlyossá tette ezt »a fiatalembert. Felesleges mozdulata l nincs, de szava sem csak úgy a nagy­\ világba. [ — Másodszorra is megválasztot­ok? í — Igen. és most már harmadik éve ► én vagyok Annabánya KISZ-titkára. i Kezdetben csak 47 tagja volt a szer- l vezetnek. Időközben elment 20. mert [elhelyezték máshová, meg elköl»*- [zött. vagy bevonult katonának. Éa * most mégis 74-en vagyunk. A 120 fiatalból hetvennél több tag. És ami fontos, dolgoznak, s nem is akárhogy: eredményeket mutatnak fel. Pedig... — Nehéz volt? — Nehéz-e? — kérdi vissza. Elméláz. — Nem mondhatnám, mert segí­tettek. Mindent közösen végeztünk a párt, a szakszervezet, a gazdasági vezetőkkel. Összefogtunk. És meg­beszéltük a tennivalókat. — De a fiatalokat hogyan fogták össze? — Ha munkáról volt szó? — Például akkor. — Mindig megmagyaráztuk, és Jel­zősen megvitattuk a terveket, és így elértük, hogy egy akarattal láttunk munkához. Sohasem hagytak cser­ben bennünket a fiatalok ... Nyújtja a cigarettáját. Rágyúj­tunk. Folytatja: * — Mert Itt van ez a dolog is: az ifjúsági brigádokkal. Hat fős elő- vájási brigádot alakítottunk a kisze- sekből és három hónap alatt az átla­guk 164 százalék volt. És alakítot­tunk 18—18 taggal két széllítóbrigá- dot is. Vállalták, hogy a szükséges anyagokat, csilléket, mindent ponto­san a csapatok munkahelyére szál­lítják és még takarítják a vágatokat is, karbantartják a íeladóállomáso- 1 kát... — Teljesítik is a vállalást? — Mutatja ezt az üzem termelése! Az ifik most törődnek azzal, hogy , Időben kapják meg a csapatok a szükséges anyagokat Azelőtt ez nem így volt... — Ezt adják. És mit kapnak a fia­talok? ] — Kirándulásokat rendeztünk. — Hová? — Esztergomba, Balatonfüredre, , Budapestre... Azután a sportolási, i szórakozási, művelődési lehetőséget.. f Ezt is kapják... — Szép a klubjuk. Körülnéz és bólint. Aztán hangjá­ban valami enyhe büszkeséggel mondja: — Szép bizony. De tudja-e, hogy . nagyriszt társadalmi munkában építettük. Majdnem háromezer mun- 1 kaóra. És zömmel a fiatalok végez- i ték. , Rábólintok. — Sokat dolgoztak. 1 — Sokat De rendbehoztuk még a A TITKÁR környékét is. Parkosítottuk. Most már virágágyak is vannak. — Szívesen végezték a kiszesek? — Nem volt kötelező. — Pedig vidékiek is vannak?! — És ráadásul három műszakban dolgozunk. — Akkoriban mindannyian itt vol­tak? — Mind. Senki sem vonta ki ma­gát — És ezt hogy érték el? — Nézze, úgy, hogy foglalkozunk a fiatalokkal. Minddel. A KISZ-en kívüliekkel Is. Törődünk velük. Akármilyen problémával jöhetnek hozzám, segítek rajtuk. Vagy leg­alább is, megteszek minden tőlem telhetőt. És ez kell. Nemcsak kérnie de adni. Nemcsak dolgoztatni, de dolgozni is. Értük. Az érdekükben. lif őst választották másodszor 1,1 KISZ-tit kárnak. Három gyerek: két lány, egy fiú. És jól él a család, szabadidejét szá vesen töltené otthon. És mégis dől* gozik a fiatalokért, a fiatalok érde­kében... Újra választották. De ki csodálkozik rajta. Megillette... Szántó István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom