Észak-Magyarország, 1960. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-23 / 251. szám

2 gSZAKMAGYAltOMZAO Vasárnap. I960, október 23. A Hazafias Népfront országos el­nöksége Kállai Gyulának, a hazafias Népfront elnökének vezetésével meg­látogatta a Mezőhéki Állami Gazdasá­got es a 'mezőhéki Táncsics Termelő­szövetkezetet. Mezöhéken nagy szeretettel fogad­ták a küldöttséget: Dobi Istvánt, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét, dr. Münnich Ferencet, a for­radalmi munkás-paraszt kormány elnökét, dr. Ortutay Gyulát, a Haza­fias Népfront főtitkárát, Szabó Pál Koesuth-díjas Írót és Z. Nagy Feren­cet, a népfront alelnökeit. Harmati Sándort, Nánási Lászlót, Szatmári Nagy Imrét, Vass Istvánnét, a nép­front országos titkárait, Nagy Dá­nielt, az Elnöki Tanács elnökhelyet­tesét, dr. Hamvas Endre Csanádi püs­pököt, Beresztóczy Miklós pápai pre- láíust, Achátz Imre pécsi pedagó­gust, Barcs Sándort, a Magyar Táv­irati Iroda vezérigazgatóját. Bognár József egyetemi tanárt, Danovits La­jos győri hegesztőt, Göncz Ilonát, a szombathelyi textllgyár szövőnőjét. Szabó Arpádné csurgói pedagógust és Vigh Imrét, a székkutasi Viharsa­rok Termelőszövetkezet elnökét, — a Hazafias Népfront országos elnök­ségének tagjait. A vendégek először az állami gaz­daságba látogattak, ahol néhány üzemegységet tekintettek meg: ez­után az állami gazdaság művelődési házában ebéden látták vendégül a népfront országos elnökségének tag­jait, ahol beszámoltak Szolnok me­gye, az ország egyik legnagyobb ter­melőszövetkezeti megyéjének helyze­téről, ismertették a megye mezőgaz­dasága fejlesztésének eredményeit. Kállai Gyula válaszában megkö­szönte a baráti fogadtatást. — A Hazafias Népfront elnöksége elhatározta — mondotta a többi kö­zött —, hogy társadalmunk politikai és gazdasági életének néhány fontos kérdését a helyszínen tanulmányozza. Ennek eredményeként látogattunk Mezőhékre. Elnökségünkben együtt vannak társadalmunk valamennyi rétegének képviselői, szemre — nem sértő szándékkal szólva — „vegyes’’ összetételű testületnek látszunk. Kö­zöttünk van az Elnöki Tanács és a kormány elnöke, a római katolikus egyház együk vezetője, tudományos életünk kiválóságai, termelőszövet­kezeti elnökök, pedagógusok, kiváló munkások. A közöttünk lévő külön­bözőség azonban csak azt példázza, hogy a társadalom különböző réte­geiből. különböző helyekről, utakról jöttünk, de a fő kérdésekben — ame­lyek hazánk szocialista építését, bé­kéjét, függetlenségét, népünk jólétét érintik — egyetértünk. Nem mind­annyian vallunk egy világnézetet, de híven szolgáljuk azt a népi, nemzet-; egységet, amely a párt vezetésével a Hazafias Népfrontban testesül meg. Kállai elvtárs beszéde további ré­szében kiemelte: társadalmunknak ez a politikai egysége a hazánkban vég­bement történelmi változások ered­ményeként jött létre. Amíg például Egy eredményes értekezlet margójára Ha most egy mondatban akarnám összesűríteni, hogy mi volt az érte­kezlet célja, ezt mondanám: elősegí­teni a tröszt üzemeinek gördülékeny, zökkenőmentes termelését. Az MSZMP Borsod «negyei bizott­sága látva, hogy a Borsodi Szénbá­nyászati Tröszt a harmadik negyed­évben, de még fokozottabban októ- berben. termelési nehézségekkel küzd, szombat délelőtt megbeszélésre hívta össze a tröszt üzemeinek gaz­dasági, műszaki, pórt- és szakszerve­zeti vezetőit. Papp Károly elvtárs, a megyebi­zottság titkára ismertette a megje­lentek előtt, hogy mi tette szükséges­sé az értekezlet összehívását. Rövid bevezetőjében megemlítette, hogy a tröszt termelési nehézségeinek okát véleménye szerint abban kell keres­ni. hogy a munkafegyelem — néhány üzem kivételével — nem megfelelő. Erről több ízben is meggyőződött bá­nyalátogatásai során. Sok a kieső műszak, növekedett az igazolatlan és igazolt műszakmulasztások száma. A délutános és éjszakás műszakok ter­melése. teljesítménye hónapok óta gyengébb, alaosonyíbb. mint a «dél­előttös műszakoké. Ez azt bizonyítja, hogy javítani kellene az ellenőrzése­ken is. A negyedik negyedévben az üze­meknek nem csupán ez évi termelési tervüket kell maradéktalanul teljesí­teniük, hanem meg kell tenni a szük­séges előkészületeket az ötéves terv sikeres beindításához. így például még az év végéig el kell végezni az elővájási és feltárási munkálatokat, úgv ahogy azt előírja a terv. Ezért szükséges, sőt fontos, hogy az üzemek vezetői sokkal nagyobb felelősséggel irányítsák a munkát. Teljes mérték­ben használják ki a bányagépek ka­pacitását, és foglalkozzanak többet a dolgozókkal, a dolgozók ügyes-bajos panaszaival. Papp Károly elvtárs bevezetője után a tanácskozás részvevői sorra szót kértek és elmondták: a hibák kijavításának véleményük szerint mi a módja, az eddigiek során mit tet­tek a termelés növelése érdekében. Bejelentették, hogy a hónap elején tett felajánlásaik valóraváltását biz­tosítottnak látják. Javaslatot tettek: megbeszélik az üzemek dolgozóival, hogy a Bányász­szakszervezet XVII. kongresszusa, valamint november 7. tiszteletére, október 24-től november 10-ig ünne­pi dekádot tartsanak. A megbeszélés hangulata, az üzem­vezetők felajánlásai és nem utolsó­sorban a határozat alapján beinduló ünnepi munkaverseny biztosítéka an­nak, hogy a Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemeiben zavartalanabb, egyben pedig eredményesebb lesz a termelés. A pártoktatási év küszöbén (Folytatás az 1. oldalról.) kék. Megyei pártbizottságunk jú­liusi határozata nagy elismeréssel emlékezett meg a propagandista elv­társaknak az elmúlt évek során végzett munkájáról: ...külön is el­ismerés és köszönet illeti azoknak az elvtársaknak — általában pártunk propagandistáinak — munkáját, akik az ellenforradalom ideológiai zűrzavara után is fáradhatatlanul hirdették és terjesztették a marxiz­mus— leninizmus igaz és legyőzhe­tetlen eszméit, propagálták és nép­szerűsítették pártunk politikáját és fö részesei az ideológiai fronton is megteremtett konszolidációnak, elért eredményeinknek" — hangsúlyozta a párthatározat. Eleven, harcos, marxizmus—leninizmus mindig szem előtt tartó, az élet min­den rezdülésére érzékenyen reagáló pártpropagandánk segítse az eddigi­eknél is jobban azt a harcot, amit népünk jelenleg a szocializmus alap­jainak lerakásáért, a béke megvédé­séért, pártunk VII. kongresszusa ha­tározatainak megvalósításáért foly­tat. Erőt. egészséget, jó tanulást. Elv­Megnyitották a Borsodi Vegyésznapokat A MTESZ miskolci székházának előadótermében október 20-án este ünnepélyes keretek között nyitották meg az 1. Borsodi Vegyésznapokat. Az ünnepélyes megnyitón megjelent Papp Károly elvtárs, a megyei párt- bizottság titkára, Viskevics Elemér elvtárs, a városi pártbizottság ipari osztályának vezetője és Horváth Ist­ván elvtárs, a megyei pártbizottság ipari osztályának munkatársa. Meg­nyitó beszédet dr. Blaskó György, a Magyar Kémikus Egyesület borsodi csoportjának elnöke tartott. A ve­gyésznapok célja — mint mondotta többek között — a VII. pártkongresz- szus szellemében a vegyivar gyors fejlesztésére serkenteni, tömöríteni és szerteágazó munkájukhoz segít­séget adni a borsodi vegyészeknek. Az elnöki megnyitó után Papp Ká­roly elvtárs üdvözölte a Borsodi Ve­gyésznapok résztvevőit, majd szólott a VII. pártkongresszus által a vegy­ipar elé állított teendőkről, s ezen belül is a Borsod megyében meg­oldásra váró feladatokról. Mint mon­dotta: a vegyipar Borsod megyei fej­lesztésével a lényeges hazai szükség leteket elő. tudjuk állítani. Nagy fel adatokat tűz elénk a vegyipar szá mára a jó felkészültségű vegyipar szakemberek képzése. így csak tá mopatnl tudjuk az olyan irányú kéz deményezést, hogy a Nehézipari Mű­szaki Egyetemet vegyészkarral bő­vítsék ki. Papp Károly elvtárs felszólalása után dr. Bognár János, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tan­székvezető tanára „A katalitikus és indukált reakció alkalmazása a nyomelemzésben'’ címmel tartott elő­adást. Az ünnepélyes megnyitó az Avne Szálló fehértarmében megtartott ismerkedési esttel ért véget. Felhívás! Az őszi mezőgazdasági munkák veszteségmentes, időben való elvég­zése mindig nagy erőpróbája a me­zőgazdasági üzemeknek, a gépállo­másoknak. termelőszövetkezeteknek és az egyénileg dolgozó parasztoknak egyaránt. Különösen így van ez je­Köszönet az ENSZ 15. ülésszakán részvevő magyar küldöttség munkájáért A Hazafias Népfront Miskolc UI. kerületi bizottsága rendezésében, október 20-ári, csütörtökön délután Diósgyőrben három helyen tartottak békegyülést. Az egyik a Kiliin-lakó telepi XXXV. sz. általános iskolában, o másik a tanácsháza dísztermében, a harmadik pedig a papírgyár kultúrtermében zajlott le. Az előadásokat dr. Peja Győző Kossuth-dijas gimnáziumi igazgató, Kammel Lajosné. a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára és Kőhalmi Károly általános iskolai igazgató tartották. Az előadások és a lelkes hozzászólások nyomán született meg a több mint hatszáz béke­harcos egybehangzó javaslata az Országos Béke tanácshoz: mondjanak a békeharcosok köszönetét az ENSZ IS. ülésszakán részvevő magyar kül­döttség munkájáért. Ugyana<kkor köszöntötték Kádár János elvtársat, a delegáció vezetőjét és állást foglaltak az általános és teljes leszerelés, valamint a gyarmati népek felszabadítása érdekében előterjesztett szov­jet javaslat mellett. Ienleg, amikor a kedvezőtlen Időjá­rás következtében az egyes munkák annyira összetorlódtak, hogy csak a rendelkezésre álló erők és eszközök körültekintő megszervezésével és a kedvező időjárás maximális kihasz­nálásával lehet szó arról, hogy sz őszi munkákat komolyabb veszteség nélkül, időben elvégezhessük. Fentiekre való tekintettel a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztálya felhívja a termelőszövetkezetek, ter­melőszövetkezeti csoportok, gépállo­mások és' járási tanácsok vezetőit, dolgozóit, valamint a megye egyéni­leg dolgozó parasztjait, bogy az őszi munkák időben való elvégzése érde­kében vasárnapra Is szervezzék meg a talajelőkészítő, vetési és betakarí­tási munkákat, biztosítsák e mun­kák végzéséhez szükséges feltétele­ket. Az elkövetkezendő időszakban minden órát kihasználva, az őszi talajelőkészítési, vetési és betakarí­tási munkákra fordítsák erejüket. Megyei Tanács vb. mezőgazdasági osztálya Szívükkel és két kezükkel C'GY ASSZONY PANASZKO- DOTT a vonalon. Olykor ki- kitekintgetett az esőcsapkodta abla­kon az ázott Őszi határra, s a nyár múlásának párás, nyomott hangula­ta még fokozta borús kifakadását. — Bitony, baj van nálunk. És azt nem értem, miért csak éppen a mi téeszünkben, a Békében. Képzelje csak el. Hat-hét forint előleg egy-egy munkaegységre. Hál abból nem ép­pen gond nélkül vásárolgathat az ember. És biztos a zárszámadás se hoz annyit, amennyit szeretnénk. De — Talán a vezetés — vetem köz­be én, a helyi viszonyokkal ismeret­len. — Nem! A tanácselnök a mi tsz- elnökünk. A vezetésre nem lehet pa­nasz. Inkább az emberek. Csak egy­szer kapáltuk meg a krumplit is, a kukoricát is. Mert alig lehetett ösz- szeszedni néhány embert. Húzódoz­nak a munkától. És mi, akik dolgo­zunk, igyuk meg az árát? Hát miért boldogul például az Alkotmány? Ott nincs semmi hiba. Huszonöt forintos munkaegység-előlegek. Annyi ter­més, hogy semerre nem lát annyit az ember. S csak fő a fejünk, mit kellene tenni. Átmenni hozzájuk? Nem egyeznek bele! De miért nem egyeznek bele? ... A vonat csikorgó fékekkel megáll Az asszony felkapja kosarát: — Jaj, még elsopánkodom a le­szállást és elvisz a vonat — S men­tegetőzve, hogy egy ismeretlennek panaszkodott, kilép a fülke ajtaján. De otthagyja a nagy kérdést: Miért7 Miért rossz náluk és miért Jó az Alkotmányban? MOLNÁR JÓZSEF, a legyesbé- nyei Alkotmány Tsz párttitká­ra ázottan, sáros csizmával toppan az irodába. A határból jön, ahol reg­gel, az eső ellenére is munkába áll­tak a krumpliszedők. — Az Istenit ennek az időnek! Már bocsánat — nyújt kezet —, de akaratlanul is kifakad az ember. Ma már végeztünk volna. Annyi u krumpli, hogy sok, és ez az idő nem hagyja rendbetenni. De mintha mi már találkoztunk volna, olyan isme­rős... — Hopy:.j. Hiszen maga a lová­szon még brigádvezető volt a gép­állomáson. — Ügy van! Akkor még ott, most meg Itt. Hát, szóval küszködünk a bajjal... — No, csak nem bánta meg? — Nem, dehogy bántam meg! Most érzem csak igazán jól magam. Fel se cserélném semmivel. De baj, ha nem is nagy, mindenütt akad. Itt van például ez az időjárás. Az idén egypárszor megzavart bennünket. Talpon kellett állnia az embernek, hogy amit ellop az idő, azt vissza­lopjuk a természettől. — És sikerült? — Sikerülnie kellett! Ahol az aka­rat — ott a siker. Csak persze két- szerolyan erő keü hozzá, mint egyéb­ként. Sokszor nem siettünk, de futot­tunk. Versenyt az idővel. Például aratáskor. Kérdezze csak meg a töb­bieket? Nemigen aludtunk két hét alatt négy teljes éjszakát. De dol­goztak még a betegek is! Kétszáz- huszonnégyen vagyunk, és kétszáz- huszonnégyen dolgoztunk. Még a nyugdíjasok, a betegek is. 'Ezzel nyertünk. A mi búzánkból ugyan nem falt fel egy szemet se az idő! Persze, így sem termett annyi, amennyit szerettünk volna, s főtt a fejünk, honnan kaparjuk elő, ami hiányzik. — Kihúzza az Íróasztal fiókját és papírköteget szed elő. Legyesbényei jegyietek — Itt vannak a számadások. Tu­dom én ezt fejből is, de így ponto­sabbak. Itt van: árutermelési ter­vünk I millió 955 000 forint. A ker­tészetből és egyéb apróságból: 517 000 forint. A cukorrépa, persze már a gyárban, azóta fel is dolgozták, meg a krumpli, kukorica. Tudja, mennyi krumplink termett most, amikor mindenütt panaszkodnak!? Talán száz mázsa is holdanként. Persze, megdolgoztunk vele.* Meg a kukori­ca. Negyvenöt mázsa lesz csövesen, holdanként. Mert megadtuk neki a munkát. — No és Így együtt meglesz az a kétmillió? — Az nem. De két és fél igen! Ahogy Így előre számoljuk, félmil­lióval több árut adunk át az állam­nak a tervezettnél. Ehhez még hoz­zájön, hogy tizenhétezer munkaegy­séget takarítottunk meg ebben az évben. Ez is tetemes összeg, hiszen 55 forintot terveztünk egy-egy mun­kaegységre. — ötvenötöt? Hiszen ez rekord a környéken. — Rekord? Pedig még ettől is több lesz. Élnie kell és jól kell élnie a tsz-tag^gnak! J£lNN SZAKAD AZ' ESŐ. Bent, a csinos, tiszta irodában vígan duruzsol a kályha tüze. Olyan bé­kés, nyugodt és elégedett hangulat. Mennyivel másabb, mint ott a vona­ton ... — Molnár elvtárs. Nekem pamse- kodott egy asszony a vonaton. A Bé­keben dolgozik. Mondja, miért dol­goznak maguk jól és ml van ott a Bekében? Megpróbáltak nekik segí­teni. — a párttitkár-brígádvezetö, — mert Molnár elvtárs a növényter­melési brigád vezetője — Összenéz az elnökkel és a kályha mellett ül­dögélő pártvezetöségl taggal. — A Békében? Igen, ott baj van. De mi is tulajdonképpen a baj!? A tavaszon alakultak középparasz­tokból. Es a legnagyobb nyáridőben nem lehetett összeszedni munkára az embereket. Ki erre, ki arra téblá- bolt S egynéhányon azt próbálják bizonygatni, hogy íme, nem fizet a tsz, nem kifizetődő a munka... Hát így nemigen lehet ám boldogulni. S mert a vezetőség sem erős ott, egye­dül az elnök áll ki a gátra, persze, hibák vannak. Mi, amennyiben tu­dunk, segítünk, azonban nálunk is akadt bőven tennivaló. — Azt mondom én, — folytatja el­gondolkozva a párttitkár —. gyöke­resen változtatni kell ott Jövőre a tagság magatartásán. Személyes ta­pasztalatból beszélek. Itt most mi éppen pártvezetőségi ülésre készü­lünk. Megbeszéljük a problémákat. Holnapután taggyűlés, egy hét múl­va közgyűlés. Beszélgetünk az ered­ményekről, a munkáról. Ezt végig­csináljuk minden hónapban, vagy esetleg, kéthavonként. S bár arról beszélgettünk itt, hogy jól megy a munka, mégis egy-egy ilyen értekez­leten mindig megkapja a magáét az, aki valamilyen hibát vétett. Mert rend nélkül, fegyelem nélkül nem dolgozhat eredményesen egy vállalat sem. Hát még egy termelőszövetke­zet, ahol új úton jár a tagság!... Azt tartjuk mi itt, az Alkotmány­ban, hogy jó termelőszövetkezetet, elégedett életet p közösben csak nagy-nagy szívvel és két erős ke­zünkkel lehet teremteni. És ez ma még hiányzik a Béke tagjaiból. Per­sze. ez évben, azt hiszem, sokat ta­nultak! Megemlítem Molnár elvtársnak, ennek a nagyszerű embernek, aki éjt nappá téve dolgozik kétszáz- huszadmagával a boldogságért, hogy a Békéből sokan szívesen átjönné­nek hozzájuk. S a felelet határozatit — Nem tenne az jót. Mindenki nem lépne át, s akkor csak megbom­lana ott a tagság mai egésze. De jó lenne, ha egyesülnének a másik ki­sebb közössel, a Keleti Fény-nyel. Együtt gazdagabbak és erősebbek lennének. Bár mindkét részen van még ennek a gondolatnak ellenlába­sa. Majd kiforrja magát, biztosan kiforrja. Az első év nehéz, sok még a kerékkötő, de a második, harma­dik év megtanítja őket, mit kell ten­ni. Illetve rájönnek, hogy nincs más tennivaló, mint dolgozni és másod­szor is dolgozni. Nem a patronálók- tól, az államtól és másoktól várni a segítséget! Ügy dolgozni, ahogy egyé­ni korukban tették I! Megérkeztek a pártvezetőségi fo­gok. Együtt a tsz legjobbjai. Elkö­szönök, a párttitkár kikísér. Vigasz­talanul esik az eső, de mintha mégis derűsebb, melegebb lenne kint is, a lombhullató nedves ősz, mint egy órával előbb. Nagyszerű emberek szava melegítette fel. PÉLÓRAVAL KÉSŐBB, a járási x pártbizottságon újságolják, hogy a legyesbényei Alkotmányosok valóban nagyszerű emberek. Külö­nösen a párttitkár. Most terjesztet­ték fel kitüntetésre, mert segített megmutatni a tsz-tagságnak, hogyan kell még a legnagyobb akadályokon is győzedelmeskedni. Ezt kell megtanulniuk a Béke tag­Barcsa Sándor termelőszövetkezetben — mondotta többek között — meggyőződhetünk, mennyire megváltozott rendszerünk­ben a parasztember sorsa. A terme­lőszövetkezet sdk tagja tágas, fürdő­szobás házban lakik és a nagy szám­ban sorakozó serlegek és oklevelek is azt bizonyítják, hogv szövetkeze­tük a szívükhöz nőtt. Kell-e ennél jobb bizonyítéka annak, hogy jó úton haladunk? Érdemes dolgozni a szo­cializmusért, amelynek építését senki sem zavarhatta meg. Dr. Münnich Ferenc és Kállai Gyula ezután felkereste újonnan éoült otthonukban Szálát Lajos, Pa- nyik Sándor és Vészé Sándor ter­melőszövetkezeti tagokét és család­Az egésznaoos látogató« véeén dr. Ortutay Gyula mondott köszönését a szíves vendéglátásért, a sok gazdsg, hasznos élményért. CMTI) a föld a nagybirtokosok tulajdonában volt, szó sem 'lehetett társadalmi egységről. A mi társadalmunk egy­ségének alapja Itt keresendő, az élet most fejlődő új rendszerében. — Örülök, hogy a Hazafias Nép­front országos elnöksége eljött Ide, közöttük olyanok is. akik nem mező­gazdasági szakemberek, nem mező­gazdasággal foglalkoznak — folytatta Kállai Gyula. — Ez azt mutatja, hogy közösek az örömeink és a gondjaink. Nagyon örvendetes, hogy népünk kö­zős gondjává vált mindaz, ami ma hazánkban történik. Az elnökség tagjai délután a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel és a Minisztertanács Vándorzászla- jával kitüntetett Táncsics Termelő- szövetkezetbe mentek. A termelőszövetkezet tagjait dr. Münnich Ferenc üdvözölte. — Ha körülnézünk ebben a szép A Hazafias Népfront országos elnökségének látogatása Mezöhéken

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom