Észak-Magyarország, 1960. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-02 / 233. szám

WEAKWAOTAIWHgZAt, T Kevesebb mulasztás, jobb előadások A művelődésügyi állandó bizottság tervei Jó hírnévnek örvend a megyei tanács művelődésügyi állandó bi­zottsága. Ezt a jó hírnevet termé­szetesen jónéhány év sok munká­jának köszönheti. Az állandó bi­zottság tagjai lelkiismeretesen dolgoznak, állandó termékeny kap­csolatban állanak az alsóbbszintű ta­nácsokkal, a járási és községi ál­landó bizottságokkal, az egész me­gye aktíváival. így sikerül aztán néhány kérdést közelebb vinni a megoldáshoz. Az elmúlt tanévben például Putnokon egy nagyon fontos prob­lémával, a járási könyvtár munká­jával foglalkoztak. Tokajban az ál­talános iskolában és a gimnázium­ban folyó nevelést vizsgálták meg, különös figyelmet fordítva a mun­kás-paraszt származású tanulójc középiskolai felvételére és az ezzei kapcsolatban álló kérdésekre. Sze­rencsen és Tiszaszederkényben vizsgálta meg az állandó bizottság az egyik legalapvetőbb problémát, a falusi ismeretterjesztést. Megállapították, hogy az ismeret- terjesztés módjai, az előadások színvonala, tematikája és hatása nem kielégítő. .Figyelmeztetéssel fordultak a művelődésügyi osztály­hoz, és az előadások rendszeresebb ellenőrzését kérték. Felhívták a fi­gyelmet arra, hogy a megyei tanács filmtár-anyaga hiányos, korszerűt­len és nem tudja eléggé segíteni a községekben a művelődés ügyét. Felvetették azt is, hogy az isme­retterjesztő előadások hatását, ered­ményét nagyban csökkenti a meg­felelő mennyiségű szemléltetési anyag hiánya. A felmérések alap­ján megállapították, hogy a műve­lődési autó még nem tölti be töké­letesen hivatását, nem jut el távo­labbi kisközségekbe, tanyákra. Az állandó bizottság, Négyessy Istvánnal, az ondi iskolaigazgató­val az élen. sokat foglalkozik okta­tási kérdésekkel A mulasztások csökkentése terén például már ko­moly eredményekkel is dicseked­hetnek. A nevelök ideológiai to­vábbképzése állandóan napirenden lévő feladata a bizottságnak. Nagy része volt az állandó bizottságnak abban is, hogy az iskolák társadal­mi megsegítéséért indított ver­senyben helyenként kiemelkedő eredmények születtek, a szülők se­gítsége, társadalmi munkája a me-5 gyében 12 millió forint érteket tett! ki, — ilyen mértékben fejlődtek,» szépültek az iskolák a mozgalom i eredményeképpen. i A művelődésügyi állandó bízott-5 ság idei munkájának középpontjá- a ban az- oktatási reformtervezete megvitatása, magyarázata, nép-4 szerüsítése, » a kísérleti oktatási forma segítése * lesz. A közeljövőben beszélik meg# a pontos tennivalókat. Megvizs-é gálják a most kezdődött tanév fo-é Jvamén a tánc- és zeneoktatók é munkaközösségének nevelömunká- r ját, valamint a községek őszi-téli, é népművelési terveit. Néhány rend-é kívül fontos kérdés közül, ame-f lyeknek vizsgálatát programjába ( vette az állandó bizottság, különb ki kell emelnünk a tsz-ek kultu-( rális problémáinak megvitatását. A# művelődési otthonok szakköri mun-f kája és a munkásszállásokon folyó r ismeretterjesztési, művelődési mun-f ka szerepel még a tervben — ezek egészítik ki a művelődésügyi állan­dó bizottság további nagy várako-> zásokra jogosító, idei tervét.' * Az alábbiakban köznyelvünk egyik általánosan elterjedt és mindinkább terjedő vadhajtásával kívánok fog­lalkozni. Az idézett példaanyagot az utolsó öt évben gyűjtöttem. Az Idé­zetek nagyobb része a közéleti és is­kolai nyelvből, kisebb része a tár­salgási nyelvből, napilapokból és rá­dióriportokból való. valamennyi is­kolázott ember beszédéből. I. Mindenekelőtt ismerkedjünk meg a szóban forgó nyelvi helyte­lenséggel és az azt előidéző okokkal. Az okok általában nyilván nem kü­lönülnek el ilyen élesen, hanem ket- ten-hárman együtt jelentkeznek. I Egy értekezleten az egyik fel- • szólaló így kezdte felszólalását: „Nem tudom, hon » dolog lényegére fogok-e tapintani. Mindenesetre el- mondom, amit gondolok. Azt hiszem, mindnyájunk véleményét tolmácso­lom, amikor kifejezetten aláhúzom, nogy a hibákért mi vagyunk a fele­lősek és érzésem és meglátásom sze­rint döntő mértékben elsősorban nekünk is kell azokat felszámolni, iVem tudom, jól látom-e. Szóljanak hozzá az elvtársak V A felszólaló mindössze ennyit akart mondani: „A hibákért mi vagyunk a felelősek és elsősorban nekünk is kell azokat fel­számolni’'. Ügy érezte azonban, hogy ezt az unos-untalan hajtogatott, nyul- faroknyi közhelyet nem illik ily egy­szerűen elmondani. Tehát a szokásos sallangokkal körítve tálalta fel és ez­zel úgy vélte, hatásosabbá is tette. O Vannak mindenáron hozzászó- lók, akik akkor is eleget akar­nak tenni felszólalási kötelezettsé­güknek. ha semmi különösebb hozzá­fűznivalójuk nincsen. Ilyenkor a sal­langok a mondanivaló vérszegénysé­gét palástolják. Íme egy hosszú hoz­zászólás befejező mondata: .,Hiszen ugyebár tulajdonképpen lényeges mondanivalóm úgyszólván nem volt. de úgy gondolom, ezzel is hozzájá­Beszédtültelókek' rulhatok a fogaltnak és ezen túlme- nőleg a tennivalók maradéktalan tisztázásához, ami véleményem sze­rint döntően fontos feladat". A mon­datban mindössze egy lényeges gon­dolat volt: „Lényeges mondanivalóm nem volt". Q Van olyan hozzászóló is, aki *'• attól tart, hogy mások elmond­ják előtte, amit ő szeretne mondani. Hogy ezt megelőzzél, felszólalásra jelentkezik, még mielőtt végiggon­dolta volna, hogy mit is mondjon. Hogy a gondolkozásra időt nyerjen, felszólalását a legváltozatosabb sal­langokkal tűzdeli tele. íme egy ilyen kapásból való hozzászólás kezdete: „Bevezetésképpen meg kell monda­nom, hogy nem szándékoztam hozzá­szólni, azonban szerény véleményem szerint' én azt hiszem, hogy e tekin­tetben az elvtársak is osztják vélemé­nyemet. az előadás fő szempontjait alaposan ki kell tárgyalnunk. Ha a központi problémát közelebbről meg­nézzük. meg kell mondanunk, hogy ugyebár a társadalmi nevelés terén, hogy úgy mondjam, még mindig nincs minden rendben." A hozzászó­ló tehát addig halandzsázott, míg eszébe nem jutott az utolsó mondat­ban megjelölt központi kérdés, amelyhez hozzá kívánna szólni.. A Az okok közt szerepel a fontos- kodás és nagyképűség is. Van, aki nagy feneket szeret keríteni mon­danivalójának. „Engedjék meg az elvtársak, hogy drága idejüket még néhány pillanatra igénybe vegyem! Mielőtt a dolog lényegére térnék, közbevetőleg röviden szeretném meg­említeni, hogy meglátásom szerint akkor viszonyulunk helyesen a felve­tett kérdésekhez, ha a továbbiakban V1 intha éjszakára a völgybe kevered­tek volna a felhők, nagyot aludni, aztán a reggeli hűvösben sehogy- sem akaródznék a fölke­lés ... Mord, lejszínü ködök szállonganak las­san fölfelé, aztán köd be­borul az egész világ itt kint, Tapolcán, fátyolos, füstszerü ködbe — el­eredt az eső. Az autóbuszmegállót benépesítik az összeke­veredő. fehér kis oszlo­pok módjára kilövellő le­heletek: az emberek tele őszi gonddal, olyan „mii is főzzek ma" cs .,lassan télikabátot kell húzni" gonddal; aztán behúzott nyakkal eltűnnek a kö­högő kék kocsik gyomrá­ban. Odébb a parkban meg-megrezdül a tócsák sima tükre és a fázós köszobrok arcáról köny- nyekként hullanak le az esőcseppek. Könnyeznek a kö­szobrok. a fák — melyek a maguk módján sárga­piros levelekkel gyászol­nak — hiszen itt vége van valaminek. Sehol egy végigcsengö kacagás, sehol egy rosszalkodó gyerek, sehol egy szigo­rú-vidám apai rendre­utasítás. Sehol egy em­ber. Illetve ... lássuk csak. ott. ahol kerekszájú ka­kik bámulnak a zöldes üvegdobozban, halálukat várva, amikor majd pt­Téli álom előtt magas, fehér szakácska­lap alól. — Két hete va­sárnap még negyven­ezer volt a forgalom, az utolsó vasárnap már csak huszonnyolc. így megy ez mindig szep­temberben. De aztán majd megállapodunk: a bárt nyitva tartjuk, a szállodába télen is jön­nek, néha befütjük a bungalow-t is... Koala kok f űrödnek kint az esőben, és fürdő­ruhás alakok tűnnek el a barlangfürdő bejáratá­nál. Idebent ugyanis nem rosszkedvet hozó teher a viz, hanem éltető, gyó­gyító. kellemes kincs, még a városiak is vá­gyódnak utána, azért jönnek olyan sokan min­dennap. No persze, a strand üres és a medencéből már kieresztették a vi­zet. A barlang- és a kád­áhítozó fiatalok üldögél­nek. S itt van a gondnok is (kifejezőbb néven, mindenes), akii Bakos Bélának hivnak, s aki a Tapolcán töltött két év alatt tizenkét kilóval ja­vította meg egyéni re­kordját. — Eredetileg géplaka­tos vagyok — magyaráz­za a fürdőhöz való min­denest viszonyát. — És motorszerelő, vízvezeték- szerelő, raktáros, kazán- felelős, satöbbi. Aztán itt fent is lakom, úgy lát­szik. idegnyugtató hatása vau- az itteni életnek, mert mondom, tizenkét kilót híztam, mióta itt Mivel ezzel korántsem dicsekedni kívánt Bakos Béla, inkább csak afféle rezignált mosolygással hozta tudtomra, borít­sunk fátyolt a kérdésre. Hiszen a „mindenes" jól látja el feladatát és a tizenkét kilóval együtt kialakult nagy-nagy nyu­galomra néha szükség is van. Mert a gyerekek, az ideszabadult kamaszfiúk csak nem tudnak bele­nyugodni, hogy elkezdő­dött a téli álom, hogy ez nem strand, szabad levegővel, korlátlan nap­sütéssel. s hogy nem mindenki érzi folyton a nyarat a tulajdon véré­ben. így hát ezek a jó­kedvű gyerekek néha összetűzésbe kevered­nek a gyógyulást és csöndes, őszies szemlélő­dést igénylő öregekkel. Ilyenkor érvényt kell szerezni a szabályoknak és le kell csendesíteni a virgonc ifjúságot. A m, ha ez megtör- s* tént, ki tiltaná meg, hogy az ember a szíve legmélyén együtt ne érezzen a csikókedvü fiatalokkal? Ha megkér­deznék. kivel tartasz inkább: a könnyező kő- szobrokkal, vagy a köly­kökkel. akik tudják, hogy az ősz meg a téli álom ufón okvetlen ta­vasz jön — hát te is — mindenki — megmo­solyogná a nyár kőből formált siratóasszonyait. Még akkor is. ha a je­ges, erőszakos eső befo­lyik a nyakunkba, fittyet hányva a télíkabát fel­hajtott gallérjára. Haliam» Erzsébet Túlteljesítették szállítási tervüket a miskolci vasutasok ditottak és egy-egy vonattal a terve­zettnél 40 tonnával több árut továb­bítottak. Ezt úgy érték cl, hogy a kocsi forduló időt csökkentették és a vagonokba a tervezettnél több árut raktak. Nyolc hónap alatt 610 ezer tonnával szárnyalták túl szállítási tervüket és csaknem 13 ezer tonna szenet takarítottak meg. A munka további javítására a mis­kolci igazgatóság vasutasai a jövő héttől rendkívüli tanácskozásokon beszélik meg eddigi eredményeiket és az őszi forgalom sikeres lebonyo­lításának további feladatait. Ismerd meg városodat (1.) elsősorban mélyrehatóan tisztázzuk az előttünk álló feladatokat.” Vagyis:1 „Elsősorban tisztázzuk az előttünk' álló feladatokatr C Van. aki az efféle közbeveté- sekkel színesebbé, hangulata-j sabbá, érdekesebbé igyekszik tenni beszédét. Egy történelemórán: „Tér-( mészetesen, kérem szépen, Francia- ciaország attól félt, hogy holló, ha Oroszország kilép, vigyázzunk, ezál- tál a központi hatalmak megerősöd­nek. Az Egyesült Államok is attól félt, kérem szépen, hogy hohó, ha ugyebár Oroszország kilép, az Orosz­országnak szállított hadiszerek ugye­bár, kérem szépen, elvesznek, ennek következtében ugyebár belépett a háborúba. Na most, kérem szépen, megindult az offenziva. Tulajdon­képpen ugyebár így következett be, kérem szépen a fordulat.” Az okok közt nagy szerepe van a divatnak is. Időnként felkap­nak egy-egy szót (ugyebár, szóval, döntően, meglátásom szerint, ezen túlmenően), és divatból nyakra-főre mondják, ha kell. ha*nem. Sok ilyen szó* vagy mondal.egyesckpek .való­saggal szavajárása lett. Már maguk sem veszik észtét hogy unos-untalan használják. Egy tankönyvbíráló meg­beszélésen: „Ha a gyermek, kérem szépen, megszereti a tantárgyat, ké- *em szépen, akkor kérem szépen szí­vesen tanulja, kérem szépen. Már most. kérem szépen, az V. osztályos tankönyv, kérem szépen, úgy van összeállítva, kérem szépen, hogy az, kerem szépen, megragadja, kérem szépen, a tanulók érzelemvilágát, kérem szépen,." — Egy másik hozzá­szólásból: „A tankönyvirók gondolták ugy-e, hogy a tanulók ugye nem min­den szót értenek meg ugye. Azért van ugye a lap alján a sok jegyzet ugye." * JtéMlet implom Józsefnek a Magyar Nyelvőr mo. július—szeptembert számá­ban megjeleni cikkéből. fürdők most naponta 150 —200 vendégel fogad­nak, s ez idebent is vagy negyedrésze a nyárinak. Mégse halt ki az élet, az előcsarnok pálmái alatt beteges nénikék, vizet rosan, paprikásán derí­tik a kedélyeket — ott egy párás ablak mögül csörömpölés hallatszik. — Igen, kérem, egye­nes vonalban megyünk lefelé — szól egy hang a A borsodi iparvidék üzemeinek és bányáinak kiszolgálása évről-évre nagy feladatok elé állítja a MÁV Miskolci Igazgatóságának dolgozóit. A munka jobb elvégzése és a gazda­ságosabb termelés érdekében az idén 590 brigád 4 478 tagja határozta el, hogy elnyeri a szocialista címet. Szá­mos munkacsapat már eleget tett vállalásának, a jól dolgozókat pedig követték társaik. A közös összefogásnak, valamint a műszaki és fizikai dolgozók együtt­működésének eredménye, hogy nyolc hónap alatt 53 ezer tehervonatot in­icjén^gy14méhkas Jelképezi a múltSdök lökéseinek10 ^munkáját".' ^éhraorga- lommal zsákmányolták ki a dolgozókat! Foto: Szabadó«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom