Észak-Magyarország, 1960. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-15 / 218. szám

ESZAKM AGYARORSZÁG Diósgyőri Vasas Kulturális Napok programja * mintegy ismeretes, hogy a közeli hetekben rtókú munkájepük a diósgyőri vasgyárak ala- t az év vég&sának 190. évfordulóját, és a ju- eumi ünnepségekkel egy időben INFOLYAMőgrendezósre kerül az első Diós- ifc a Lenin féri Vasas Kulturális Napok ünnep­id. ls- Ennek a szeptember tóber elején köl október 2-ig tartó ünnepség- nagy iepífíáozatnak a programját az alábbiak- naklrodalok ismertetjük: * Szeptember 24-én, szombaton teg­* LOnaI°\ zenés ébresztővel köszönt.k a a karusszel érák dolgozóit, majd délelőtt 11 ílntalt rövidékor a jubileumi ünnepségen részt- íAVAG-banJ/ő vendégek megtekintik a gyára- ’ átmérőjű, A. A tulajdonképpeni jubileumi lílyú munkatnepsépre szeptember 24-én, dél- I- A késtartón fél 3-tkor a szab.'.dságkerti sza- ■ export-kptérí színpadon — rossz idő ese­ti a vasgyári filmszínházban — ke- IG-ban szer} sor. A jubileumi ünnepségen el- tandó termer*' megnyitót Valkó Márton, a Le- [ majd át 16P Kohászati Művek igazgató.'a gy 125 (agii>nd, majd Csergő János ko.'.ó- és 'pipari miniszter tart ünnepi beszé- ' VERSFNvfc- Gyártörténeti műszaki ismerte- iizatl Gácsi Miklós főmérnök tart. Ez­Qvár alavítFn kerül sor a kitüntetések éa ju- Iknlmából )mak átadására. Az ünnepségen eredményt «reműködik a Lenin Kohászati zakl üezeíőtfivok fúvószenekara. Az esti órék- iszesltik ln a filmszínházban a Dlósgyörvas- ' (árt Művészeti Együttes mutatja be ^dióban úíjjzabaduldsí műsorát, amelynek ran óva: SzAretében a szimfónikus zenekartól i filmet be^ssini: Teli Vilmos nyitányát 1all- ■"ai? rne*redk, a vegyedkartól — szimfónikus .tivalón is, ánekar kíséretével — a Dal a jel­zi a lesztiváflba^ujős^j az Ébredj szép világ! a Borsodi kantáta című kórusmü- pket. A népizenekar palotást, nép- alokat és csárdásokat ad elő, a tánc­ír pedig a műsor első részében Moj- •jev Orosz sztót-jét mutatja be, _____klmfónikus zenekari kísérettel, majd 1 műsor második részében bemutat­ok: |k a 45-ben történi című színpadi fctéikot. amelyben a tánckar, énekkar •i tégiagyirbk a szimfonikus zeneikar működik la *,öa<*ö: dtözre­wlműbenÍ H Másnap, szeptember 25-én, vasár­unka viszonyban délelőtt 9 órakor leleplezik a Fa- munw HP*0 Henrilc utcai emléktáblát, dél- ír? EÍőKStőtt íél Í0-kor pedig sor kerül a központi Kohászati Múzeum avató "ünnepségére, amelyen részt vesz • ETserpő János kohó- és gépipari, vá­rtján: a BOkkmint Benke Valéria művelődésügyi kiö: dr. AroJjjnjjzter. Ünnepi beszédet Czecze Ászló, a Kohó- és Gépipari Minisz- , kohfazati fr*um vask°hászati igazgatóságának •tó hatiksi) giezetője mond. Múzeumi tájékoztatót niu Tibor. ;órűd Aladár múzeumvezető tart. pélelőtt fél 11 óraikor a Bsrők Béla eilvásváradi Művelődési Ház nagytermében a Csepel Vas- és Fémművek munkás- az iBusz-iíííhotuíriafc együttese bemutatja a idományos gyermekek részére a Varázsdoboz k- límű táncos mesejátékot. Délután 3 “ árakor pedig közös kirándulás lesz a Anrtrtoi/“5“1 kohóhoz, ahol történeti ismer- ,AUUf,*A^etést tartanak a diósgyőri vasgyár •gok: Keletkezéséről, valamint az újmassai tó Lajos. kohó működéséről. Ugyanaznap este, it Bálint vasgy^ri filmszínházban ajándék­műsor lesz a jubiláló diósgyőri dol­gozók részére, neves, fővárosi művé­szek közreműködésével. Közremű­ködnek: Horváth Ferenc érdemes művész, a Nemzeti Színház tagja, 1 Neményi Lili érdemes művész, Gencsi Sári, Joviczky József Liszt­díjas, az Állami Operaház művészei, Géczi Éva és Péter László balettmü- > vészek, az Állami Operaház tagjai. | Osztvald Gyula, a Fővárosi Oper.tt- . színház tagja, Mikes Lilla előadómű- | vész. Közreműködik Somló Sándor Harmónia-zenekara, a műsort dr. He- gedűs János konferálja. Szeptember 26-án, hétfőn este 6 óraikor nyitják meg a Lenin Kohá­szati Művek vendégházának előcsar­nokában a Vasas Képzőművészek Kiállítását, amelyen a kohászatiakon kívül a többi diósgyőri gyárak dol­gozói is résztvesznek. A kiállítás ok­tóber 2-ig lesz nyitva. 190 év története címmel nagysza­bású ismeretterjesztő előadás lesz a diósgyőri vasgyártás történetéről 27- én. kedden este fél 7-kor a Bartók Béla Művelődési Ház nagytermében. Előadó: Korompai Győző gyáttörté­írók és munkásolvasók találkozó­jára kerül sor szeptember 28-án este G órakor a Bartók Béla Műve őöésl Ház olvasótermében. Ez a ta’álkozó esyben a Szépirodalmi Könyvkiadó 1961. évi kiadási tervének a megvita­tása is lesz a munká«olvPSÓkkal. A találkozón résztvesznek: Darvas Jó­zsef Kossuth-dijas, Dobozy Imre Kossuth-dljas. Mesterházi Lajos. Fe­hér Klára József Attila-dijas, és Ne­mes László írók. Ünnepi könyvkiálll- tást is rendeznek, ugyancsak az olva­sóteremben, szeptember 24-től októ­ber 2-ig. A Salgótarjáni Acélárugyár Műve­lődési Otthonának színjátszói vendég- szerepeinek a Bartók Bé>» Művelő­dési Házban szeptember 30-án. este 7 órakor. Bemutatják Rostand Regé­nyesek című háromfelvonásos víg­játékát. Október 1-én, szombaton este 7 órakor a Bartók Béla Művelődési Házban a Munka Vörös Zászló Ér­demrendjével kitüntetett Vasas Köz­ponti Művészegyüttes operaegyüttese és szimfónikus zenekara ad Haydn- estet András Béla vezényletével. Az est műsorán a Lakatlan sziget nyi­tány, a C-dur szimfónia és A prima­donna című egyfelvonásos vigopera Vasárnap, október 2-án, délelőtt fél 11 órakor a Bartók Béla Művelődési Házban gyermekműsort ad a Pest- erzsébeti Vasas Művelődési Ház báb- csopostja. Bemutat iák a Kiskacsa, a Vidám medvebocsok és az Elátkozott malom című bábjátékokat. A Diósgyőri Vasas Kulturális Na­pok rendezvénysorozatát dktóber 2-án, vasárnap este 7 órakor nagy­szabású vasas-bál zárja, a Bartók Béla Művelődési Házban. Ki csenget? — A kutya! t Egy amerikai cég uá-t .)■ Iné mit kvtyik" réizére. A négylábú kedvence ezentúl bem k Tárással, vonítással vagy uga- ‘ással fogja a háziak tudomására hozni, hogy bekivánkozlk a kertből, hanem az ajtófélfán alacsonyan el­helyezett széles csenjőpedálra he­lyezi a lábát és ilyen civilizált mó­don kér bebocsátást. mutató KISZ-titkAr. «Foto: Szőke» Böjtnap — fokhagyma nélkül Az uruguayi Childra város polgár­mestere elrendelte, hogy a városi tanács tagjai pénteki napdkon nem ehetnek fokhagymát. A szokatlan „böjti” rendelkezés oka nem holmi vallásos buzgalom, hanem az. hogy pénteken tartják a városi tanács ülését. Levél érkezett a messzi Kanadából Miskolcra. Az egykori fiatal miskolci színész küldte, aki 1956 komor Őszén búcsú nélkül hagyta el hazáját és futott a nagyvilágba, a „csábitó" Nyugat csa­lóka fényei után. El­hagyta a miskolci színház rivaldájának szirtes fényeit (meny­nyivel szebb a rivalda­fény azóta az újjászü­letett színházban!), el­hagyott egy jól induló életet, hogy újjal pró­bálkozzék. Közel négy esztendő után, miköz­ben a hazátlanul bo­lyongás sok buktatás, kinos-keserves útját végigjárta — „befu­tott”. Erről a befutásról, vagy ha úgy tetszik, karrierről ad számot a levélhez mellékelt új­ságkivágás, amelynek egyik oldalán egy egész sor kép örökíti meg Gina Lollobrigi- dát kedvenc hátaslo- vával, a másik oldalon pedig. sokkal szeré­nyebb terjedelmű írás és egy árva arckép (alig nagyobb egy sze­mélyi igazolványba valónál) foglalkozik a volt miskolci színész- szél. Interjút ad a fiatal színész, akit a lap — nem tudni, ez kedves­Karrier (1) Igen, nálunk * művészeket megbecsü­lik és valóban ez a fő­feladatuk, amit az in­terjúban olvashatunk, de a kanadai újságban olvasható kinyilatkoz­arról ad számot, hogy az ifjú színész „befu­tott\ mert most már nemcsak a televízió képernyőjén bukkan fel a képe olykor-oly­kor, hanem az egyik színházi produkcióban, egy komédiában ren­des szerepet kapott, egy negyvenhatéves férjet alakít (az élet­kora 27—28 esztendő), akit elhagy ifjú felesé­ge. Az újságíró és a színész egyaránt örül a sikernek — a végre elért sikernek —, a vá­gyott karrier kezdeti lépcsőfokának. Be­csületére váljék egy­kori színészünknek, hogy az örömteli lel- kendezés közben sem feledkezik meg elha­gyott hazájáról. Ezt mondja többek között: közön­vésznek kell lennie és csak arra kell legyen gondja, hogy mint művész fejlessze ön­magát és mindig job­bat, szebbet, művészib­bet adjon ejt: máshol mit kell csinálni a művésznek? Megkapjuk a feleletet: az interjúból kiderül, hogy egykori színé­szünk, aki most „be­futott" és karriert csi­nált, amellett, hogy este színész, hogy meg­éljen, napközben — sofőr egy kórháznál. valami a messzi Idegenben, — örülünk. De sajnáljuk is ezt a fiatal magyar színészt: amit Kanadában négy év után elért, azt itt­hon már hat évvel ez­előtt rég túlhaladta anélkül, hogy napköz­ben bármi kereső fog­lalkozással kellett vol­na létfenntartását biz­tosítani, mert csak ar­ra volt gondja, hogy jó színész legyen. Ezt mondja az interjúban ő is. Művészi sikere — fiatal korához képest talán túlzott mérték­ben is — megvolt itt­hon. Azért a kórházi sofőrt állásért kár volt olyan messzire ván­dorolni ... Miskolci író pályadíjnyertes novellájáról Az Élet és Irodalom legújabb, szep­tember 9-i szama közli Baráth Lajos­nak, a Diósgyőri Munkás c. üzemi lap munkatársának pályadíjnyertes novelláját. A Bányászok című írás a SZOT irodalmi pályázatán első helye­zést ért el. őszintén örülünk a fiatal író szép sikerének. Baráth Lajos neve nem ismeretlen azok körében, akik figye­lemmel kísérik a miskolci és Borsod megyei költők, Írók szárnypróbálga­tásait, fejlődésük számos szép bi­zonyságát és kiforrott alkotásaikat. Baráth Lajos Írásaival, ame'yek jó megfigyelöképességéröl. életünk való­sága iránti szenvedélyes érdeklődésé­ről vallanak, találkozhattunk lapunk s a Diósgyőri Munkás hasábjain, a Borsodi Szemle Széphilom című ro­vatában. a Rádió miskolci stúdiójá­nak adásaiban és helyi szerzői este­ken. Több esztendőt bányaüzemben töl­tött. Élte és megismerte a bányászok életét. Nem kell élményeket gyűjte­nie munkájukról, nem kell tanulmá­nyoznia gondolkodásukat, szemléletű- két, baráti kapcsolataikat és érzelem- világukat. Az Írói és emberi élmény számára összeforrt, egységbe olvadt, ezért tudja belülről látni és ábrázolni a felszabadult munkások sorsát. Ez a belülről való látás ad pályadíjnyertes elbeszélésének is természetes bájt, üde, tiszta csengést. Alakja!hoz nem kell „leereszkednie", nem kell kőri­sük fonnia tudatosan, gvakran mo­doroson alkalmazott írói eszközök gyűrűjét, hogy életre keltse őket. Az életből tárja őket elénk. A természe­tesség és őszinteség friss harma a csillog rajtuk. örömünkre szolgál, hogy elbeszélé­sében értékes, finom írói eszközök­kel. a valóság színeivel és Izeivel va­rázsolja elénk egy szocialista brigád, a Horák-csapat életét, munkáját, tag­jainak egymáshoz való viszonyát, az emberi közelség kialakulásának hepe­hupás útját. Különösen sok erő fe­szül az egyik brigádtag, Szterankó hús-vér figurájának dinamikus ábrá­zolásában. A novellaírás Achilles- sarka: vajon a rötHdre szabott terje­delemben sikerül-e. a megfelelő né­zőpont megragadásával, fej'őlésrai- zot is nyújtani? Szterankó alakjában kapunk ilyet: ez élteti s kö csönöz helyenkint szinte drámai izzást Ba­ráth Lajos írásának. Fiatal író számára a siker — erő­forrás. Hogy azzá váljék, további rendszeres tájékozódásra, tanulásra van szükség. Bízunk abban, hogy Ba­ráth Lajos s a többi ifjú kö’tőnk és írónk megszívleli ezt a tanulságot. Sárközi Andor TermelSsztfvetkexeti Szabad Akadémia kezdSdik Értékes tudományos lelet Taskent közelében anyagi bizonyí­tékot találtak arra, hogy valaha a közép-ázsiai völgyekben jégmezők voltak. A Kara-Kamis folyó partján 17 centiméter hosszú fogat találtak, amely — mint ahogy a zoológusok megállapították — többszázezer év­vel ezelőtt, a Jégkorszakban élő szi­bériai gyapjas orrszarvúé volt. A le­let a tudomány szempontjából nagy jelentőségű, mivel a közép-ázsiai jég­mezők létezését eddig vitásnak tar­tották. Az orrszarvú fogat egy amatőrré­gész találta, horgászás közben. A fo­lyómederben a víz szintje hirtelen emelkedett és partszakadás történt, amelynek következtében 25 méter mélyen fekvő rétegek kerültek fel­színre. Az alsó réteg kora előzetes adatok szerint meghaladja a 100 ezer Ebben a rétegben találta meg az amatőr régész az orrszarvú fogat, va­lamint az ősember által használt A megyei tanács mezőgazdasági osztálya a termelőszövetkezeti gaz­dálkodás elősegítésére, a mezőgazda­ságban foglalkoztatott szakkáderek munkájának megkönnyítésére „Ter­melőszövetkezeti Szabad szervezett. Az ünnepélyes pénteken reggel 8 órai rül sor a Szakszervezetek Megyei Tanácsa nagytermében. A megnyitón részt vesz Prieszol József elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára is. Meg­nyitó beszédet Kukucska János elv­társ, a megyei pártbizottság titkára MIVEL REPÜLÜNK EL A CSILLAGOKBA? «oa: _ A KÜLFÖLDI szakemberek több­f. Krcmpä sége uSyflnazt a választ adja e kér- 'AUaiht. te. désre: atomhajtóműves rakétával. Valóban, a mag-fűtőanyag kevés * :! helyet foglal el, súlya grammokban o ótól* mi az eredmény viszont ko­<M trod*, it losszális. A mag-fűtőanyag töbmil- írtiázy u. f liószor akkora hőképző tulajdonság­gal rendelkezik, mint a közönséges vegyi fűtőanyag. — Az Urán—235 bomlása közben például 1 kg „tüze- estie: irtani löanyagból” 16,7 milliárd nagykaió- reg»«"viio ria ,ei10d'k' m(* a legjobb reaktív ti. Az éj&z tüzelőanyagok hcfejlesztő képessége egyelőre nem több. mint 30DO—3500 «SÄ kal'Sria v<gín óv Bolygóközi repülés-------------o naprendszer határain belül ISM EHETES TOVÁBBÁ, hogy a ukftspárt rakéta hatásfokának második fon- J** ’■fl»- tos feltétele a sugárcsőből kitörő gá- **|Anaor zok sebessége. Az atomhajtóműnek cshs> tér itt is óriási előnyei vannak. Az atom-rakétahajtómű lehetővé tenne A nagy sebesség folytán négy órára csökkenne a Holdra, 49 órára a Marsra, 36 órára a Vénuszra való re- oülés ideje, összehasonlításképpen megemlítjük, hogy közönséges tüze­lőanyagok felhasználása esetén leg­alább 50—60 napra lenne szükség ahhoz, hogy eljussunk a Vénuszra Irta: V. TYEREHOV mérnök Igen ám, csakhogy az atom-tüzelő­anyagnak is megvannak a maga kel­lemetlen tulajdonságai, amelyek el­len küzdeni kell. A korszerű rakétahajtómű égéste­rében a legmagasabb hőmérséklet 3000—3500 fok. Az urán-atomok ha­sadása közben azonban néhány mil­lió fokos hőmérséklet keletkezik. Fantasztikus szám! Ez azt jelenti, hogy a rakéta egy pillanat alatt el­párolog. Hogyan használjuk hát fel ezt az energetikai vulkánt? Hogyan érjük el. hogy a gáz a lehető legna­gyobb sebességgel hagyja el a sugár­csövet, anélkül, hogy a hajtóművet felmelegitené? A legegyszerűbb megoldás: folyé­kony üzemanyaggal kell elnyeletni a hőt. Erre a folyékony hidrogén a legmegfelelőbb. Az atomreaktoron áthaladva, gyorsan felmelegszik, el­párolog és elhagyja a hajtóművet, A hidrogén molekulái könnyűek és an­nál gyorsabban mozognak, minél na­gyobb az égéstér hőmérséklete. Ért­hető, hogy a gázok kiáramlás! se­bessége is növekszik, ez a rakétát roppant módon felgyorsítja. Régi barátunk a folyékony hidrogén A HAJTÓMŰVET, hogy ne men- jen tönkre, hogy ne olvadjon el, hű­teni is kell. S itt ismét régi barátunk, a folyékony hidrogén siet segítsé­günkre. Igaz, a folyékony hidrogén érdekében meg kell változtatni a hajtómű szerkezetét, kettős falakkal kell ellátni. Az ilyen hajtómű irá­nyítása természetesen igen bonyolult lesz. A legnagyobb" nehézségek azonban magának a reaktornak a konstruálá­sakor jelentkeznek. A reaktornak kicsinek kell lennie, s ugyanakkor százszor annyi energiát kell termel­nie, mint a masszív földi reaktornak. Az atomrakéta megteremtésének első szakasza valószínűleg az atom- hajtóművel rendelkező repülőgép lesz. Itt is egész sor bonyolult prob­lémát kell megoldani. A kicsi mé­retek, a kolosszális teljesítménnyel és a magas hőmérséklettel párosul­va, a repülőgép reaktorában rendkí­vül nagy hőfeszültségeket teremte­nek. Ez pedig csökkenti a reaktor élettartamát. Lehetséges, hogy a reaktor élettartama mindössze 100— 200 óra lesz. 2000 km/óra sebesség esetén az atomrepülőgép összesen 400 ezer kilométert tudna repülni. A rakéták üzemanyag gondjai AM AZ ATOMRAKÉTAK hívei hosszabb távú repülésekről álmodoz­nak. Úgy vélik, hogy Igen előnyös olyan anyagok alkalmazása, ame­lyeknek molekulái a magas hőmér­séklet közepette egyszerűbb, kisebb fajsúlyú anyagokra bomlanak. Ez le­hetővé tenné, hogy közönséges vizet használjunk üzemanyagként. Úgy látszik, szerkeszthető olyan hajtómű, amelynek hidrogén-tüzelő­anyaggal kevert, telített urángáz lesz a hajtóanyaga. A magreakció megindulásakor mindkét gáz felhe- vül és óriási sebességgel kilövell a sugárcsőből. Rövid ideig tartó óriási vonóerő keletkezik. Am Itt is van egy kellemetlenség: az igen draga urán eltávozik a hajtóműből. Követ­kezésképpen el kell érni, hogy az uránatomok a reaktorban maradja­nak, s a hidrogén kerüljön ki belőle. Most az atomhajtóművek eléggé bonyolult konstrukcióit vizsgáltuk. De vajon nem lehetne az atombom­lás energiáját közvetlenül felhasz­nálni, — nem lehetne afféle irányít­ható atombombát készíteni? Lehet Ekkor azonban a következő dolog megy végbe: Képzeljünk csak el egy repülésre kész rakétát. Az In­dítás után a rakéta a magasba tör, s a rádióaktív részecskékkel fertőzött gázok uszályát hagyja maga mögött. A környék levegője az ember szá­mára veszélyessé válik. Am ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy az atomreaktorral hajtott ra­kétákat nem lehet felhasználni. Ezek a rakéták a kozmoszban alkalmazha­tók, leszálláskor pedig a közönséges rakétahajtóműveket lehet bekap­csolni. A bolygóközi rekéták hajtóművei­nek van még egy változata: a tüze- löanyagrészecskék kis nyalábja elek­tromos ívvel fölhevíthető és a sugár- csövön nagy sebességgel kilövellhe­tő. Tegyük fel, hogy a tüzelőanyag­részecskék negatív töltésűek és az elektromos tér töltése is negatív. Az elemi fizikából ismeretes, hogy az egynemű töltések taszítják egymást, következésképpen a gázok kilövellé- fe eme elektromos taszítás követ­keztében mehet végbe. Túl a Saturnuson ... AZ ÍGY KAPOTT vonóerő Igen kicsi lesz, ugyanakkor viszont az ion-hajtóműnek igen kevés tüzelő­anyagra van szüksége. Például a 4,5 kilogrammos vonóerővel rendelkező hajtómű másfél éven át működve, a 15 tonnás űrhajót 216 ezer km/óra sebességre gyorsítja fel. Az ilyen hajtómű munkájának vége felé az űrhajó már 1,6 milliárd kilométer utat tesz meg (ez a pont túl van a Satumus pályáján). Nem tudjuk, me­lyik változatot választják az első űr* hajósok. Lehet, hogy addig az embe­riség új, még jobb atomhajtómüvet szerkeszt. Az is lehetséges, hogy megszelídí­tik a robbantás erejét. Közönséges robbantáskor a gázrészecskék külön­böző iránvokba repülnek szét. Ha azonban a töltetben megfeleld for­májú vájatot készítünk, akkor a gáz­sugár egy Irányban, s kétszer olyan gyorsan lövell ki. Persze egyelőre még nehéz „irá­nyított atomrobbantással” hajtott rakétaszerkezetet elképzelni. Az emberek azonban szemünk lát­tára tanulták meg, hogyan kell a mesét valósággá változtatni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom