Észak-Magyarország, 1960. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-14 / 217. szám
Világ proletárjai, egyesüljelek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Hruscsov válaszai a Daily Express szerkesztőjének kérdéseire Vizvízsgálat Ebben segítségükre van minden békeszerető nép és ország. A Szovjetunió hű lenini politikájához, nemcsak együttérzést tanúsít, hanem segíti és támogatja is mindazokat a népeket, amelyek felszabadításukért, a gyarmati járom levetésóért, politikai és gazdasági függetlenségük megszilárdításáért harcolnak. Mindenkinek világosan kell látnia, miért nem folytatnak az imperialista gyarmat- tartók ilyen politikát Kongó viszonylatában. Először is félnek attól, hogy ha a kongói nép kivívja országa függetlenségét, ez ragadós példa lesz a többi gyarmati és függő ország népe számára. Másodszor és ez a legfőbb, meg akarják tartani maguknak ezt a gazdag országot, hogy folytathassák kirablását. Hammarskjöld úr buzgón védelmezi azt a saját javaslatát, hogy Kongó csak az ENSZ-en keresztül részesüljön segélyben. Ennek a buz- gólkodásnak a magyarázata ugyancsak az a törekvés, hogy megoltalmazza a gyarmattartók érdekeit. A fiatal Kongói Köztársaság kormánya, Lumumba miniszterelnök, aki a kongói parlament bizalmából kapta tisztségét, nem talált támogatásra Hammarskjöld úrnál és azoknak az országoknak vezető köreinél, amelyeknek érdekeit képviseli. A gyarmatosító politika védelmezői kommunistának nevezik Patrice Lu- mumbát. Ennek az állításnak a tarthatatlansága nyilvánvaló. Azt mondanám, hogy Lumumba úr olyan kommunista, amilyen katolikus Hruscsov. De ha Lumumba beszédei, és cselekedetei egybeesnek a kommunista eszmékkel, számomra, kommunista számára ez igen örvendetes. Azok, akik kommunistáknak igyekszenek beállítani a nemzeti függetlenségi harcosokat, akarva akaratlan beismerik, hogy a kommunisták politikája a gyarmati népek érdekeit és törekvéseit tükrözi a függetlenségükért és szabadságukért vívott harcban. Ez nagy megtiszteltetés nekünk, kommunistáknak. Az idő majd megmutatja, hogyan alakulnak a kongói események. Egy dolog világos: a gyarmati országok népei nem csökkentik erőfeszítéseiket, nem hajtanak térdet a gyarmat- tartók előtt. Ami pedig Kongó politikai és társadalmi fejlődését illeti, maga a kongói nép határozza meg, milyen úton akar haladni a jövőben. Elérkezett a döntő pillanat, az Egyesült Nemzetek Szervezete helyes politikai irányvonalának megválasztása szempontjából. Hruscsov a továbbiakban elmondotta, hogy a Szovjetunió segíteni fogja Kongó népe függetlenségi harcát . Lenin Kohászati Művek keleti erűmű vének vizlabora tóriumában a víz Igát Is ellenőrzik. Képűnkön: Csoport Dezső, a laboratórium vezetője nitrát-szennyeződését vizsgálja. Foto: Szőke 110 új dolgozó ismerkedik a korszerű berendezésekkel és a gyártási technológiával a Tiszavidéki Lakkfeslék- és Mügyantagyárban A Tiszavidéki Vegyikombinát területén épült fel Közép-Európa egyik legkorszerűbb lakkfesték- és műgyantagyára, amely októberben kezdi meg próbaüzemelését. Az évi 6 ezer tonna fehér és színes lakkfestéket termelő üzemben már megNépművészeti taniolyamot szerveznek Ózdon Borsod megye falvaiban és művelődési otthonaiban számos olyan izakkör dolgozik, amelynek tagjai népi hímzéseket és szőtteseket készítenek. A szakköri munka fellendítésére és a borsodi tájak jellegzetes ttmző és szőttesmintáinak megismertetésire az ózdi járási művelődési felügyelőség is a KISZ-bizottság októbertől egyéves népművészeti tanfolyamot indít A tanfolyamra a já- ’ás területéről 25 szakköri vezető jelentkezett, akik a tanultakat folya- natosan ismertetők községükben. A anfolyamon készített népművészeti nunkákból kiállítást rendeznek. kezdték a nagyobbrészt automatizált gépi berendezések próbajáratását. Az indítási munkákban, valamint az egyes termékek gyártási technológiájának kidolgozásában részt vesznek az üzem új dolgozói is. A 117 millió forintos költséggel épüli új létesítményben ugyanis 300 dolgozót foglalkoztatnak majd. Közülük 110-en — mérnökök, technikusok* szakemberek és segédmunkások — már megérkeztek Tiszapalkonyára. Az új dolgozók szakmai ismereteinek gyarapítására 40 órás tanfolyamot szerveznek, ahol balesetvédelmi, gyártástechnológiai és gépkezelést kérdésekkel ismerkednek meg. Az üzembe megérkezett az első nagyobb nyersanyagszállítmány is. Az elmúlt napokban 3 tartálykocsi ricinusolajat és 6 vagon különböző porfestékei, valamint alapanyagot helyeztek el a raktárban. A szakemberek szerint az októberben induló új borsodi gyárban igen gazdaságosan állítják majd elő a festékeket, s így az üzem építésére, felszerelésére fordított beruházási összeg három, négy év -latt megtérül a népgazdaságnak. Selejtcsökkentésből hárommillió forint A Borsodnádasdi Lemezgyárban az idén igen jó eredményt értek el a hengereltacél selejtjének csökkentésénél. Tavalyhoz képest — a különböző műszaki intézkedések, nemkülönben a szocialista brigád-mozgalom elterjedése révén — 0.8 százalékkal sikerült ez év nyolc hónapjában a vállalati selejtet csökkenteni. Ezzel hárommillió forint értékű megtakarítást értek eL Jubileumi emlékplakett A Lenin Kohászati Müvek alapításának 190. évfordulójára Cserenycl István szobrászművész tervei alapján jubileumi emlékplaketlet készítettek. Az „1770—1960, Lenin Kohászati Művek* feliratú plakett két babérággal egy kohászt, továbbá az vj- massai őskohót és a jelenlegi nagy- olvasztót ábrázolja. Az ízléses, művészi kivitelű plakettel a szeptember 24-én és 25-én rendezendő jubileumi ünnepség meghívott vendégeit ajánÜnnepélyes tanévnyitó a Nehézipari Műszaki Egyetemen sekben is iránymutatóknak kell lenniük az egyetemi ifjúság körében. A továbbiakban az oktatási reformról szólott. Elmondotta, hogy a felső- oktatás jelenlegi formájában sok a fogyatékosság, és a nemrégen közzétett irányelvek igen tömören foglalták össze az oktatási reform célját, megszabták a kommunista szakemberképzésnek a feladatait, indokolták annak szükségességét. Ennek végrehajtása magasszínvonalú oktatást követel és ebben a munkában számít az egyetem minden tanárának és oktatójának lelkes, odaadó munkásságára. Bárczi Béla elvtárs, az egyetemi pártbizottság titkára köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az állam igen nagy anyagi áldozatot fordít egy-egy mérnök képzésére és az egyetemi hallgatóknak arra kell törekedniök, hogy megfeleljenek a nép bizalmának. Tanulmányaik közben ne feledjék soha a fogadalmat, amit ezen a tanévnyitáson az elsőévesek tesznek. És ne feledjék, hogy a marxista műveltség teszi mérnökeinket korszerű műveltségű műszaki szakemberekké. A megyei pártbizottság nevében Prieszol József elvtárs köszöntötte az egvetem oktatóit és hallgatóit. Hangsúlyozta a korszerű műveltség szükségességét, azt a korszerű műveltséget, amely megfelelő marxista felkészültség nélkül elképzelhetetlen. Az új társadalmunkban új rend születik — mondotta Prieszol elvtárs. — és ebben az új társadalmi rendben a vezetők korszerű marxista műveltséggel rendelkező szakemberek keilt hogy legyenek. Ezt követően dr. Fáik Richárd, a bányomérnökl kar dékánja, dr. Horváth Zoltán, a kohómérnöki kar dékánja, és dr. Petrich Géza, a gépész- mérnöki kar dékánja szólt az ifjúsághoz. hangsúlyozva, hogy csak a szaktudás kevés, széles műveltségű, marxista, felvértezettségű mérnökökre van szükség és sose feledjék a hallgatók, hogy egyetemi tanulmányaikat pártunk és kormányzatunk művelődési politikája tette lehetővé. A dékánok üdvözlő szavai után az első éves egyetemi hallgatók letették a fogadalmat, majd az Akadémiai nyitány hangjai mellett a dékánokhoz járultak, akik kézfogással az egyetem polgáraivá fogadták őket. Végezetül Kröl Dulal Imre. az egyetemi KISZ-bizottság titkára szólt a fiatalokhoz, és felhívta Őket. hogy mire ők végeznek, már a kommunista társadalom megvalósításának korszakába kerülünk, tehát tanulmányaikat az erre való készülődés jegyében folytassák. A nyitóünnepség az IntemacionaM hangjaival ért véget. Ünnepélyes keretek között nyitották meg az 1960—61-es tanévet kedden délben, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. Az egyetem aulájában tartott ünnepség elnökségében helyet foglalt többek között Prieszol József elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Meisel Jánosé Ívtárs, a Művelődésügyi Minisztérium Felső- oktatási Főosztályának vezetője, valamint Fazekas László elvtárs, a Miskolc Városi Tanács VB. elnök- helyettese. Sályi István Kossuth-díjas, az egyetem rektora tanévnyitó beszédében először az új hallgatókhoz szólt. Elmondotta, hogy az egyetem a tanulmányi évek során jó felkészültségű kommunista szakembert kiván belőlük nevelni. Tájékoztatásukra röviden visszapillantott az egyetem 11 éves múltjára, majd kérte őket, hogy tanulmányaik közben segítsék az egyetemen a kulturális életforma kialakítását, sajátítsák el azokat az Ismereteket is, amelyek a szakismereteken túl a szocialista ember általános műveltségéhez hozzátartoznak. Az egyetem oktatói is komoly feladatok előtt állanak — mondotta a későbbiekben Sályi István rektor. — Marxista felkészültséggel kell oktató munkájukat végezni és nemcsak a szakmai, hanem a világnézeti kérdéamennyire lehetséges, minden állam között biztosítani kell a normális viszonyt. Minden eszközzel erősíteni kell az Egyesült Nemzetek Szervezetét, mert az ENSZ igen fontos nemzetközi szerv, amelyben mind az egyik, mind a másik rendszerhez tartozó államok képviselve vannak. Egyik vagy másik államférfi megítélése sok tényezőtől függ. Én a magam részéről természetesen nem követelem, hogy az amerikai hatóságok valamiféle különleges elbánásban részesítsenek. De felhatalmazásom van népemtől és kormányomtól, hogy keressem a világbéke biztosításának lehetőségeit. Ezt tettem és ezt fogom tenni, a legkövetkezetesebben. Érthető. hogy azok az intézkedések, amelyeket a sajtó közlése szerint velem szemben készülnek foganatosítani az Egyesült Államok hatóságai, nem indokolhatók sem ideológiai, sem erkölcsi megfontolásokkal. Minden esetre azok, akik ilyen döntést szándékoznak hozni, nyilván nem óhajtottak jobb feltételeket teremteni a küldöttségek együttműködéséhez az ENSZ közgyűlésében a megérlelődött nemzetközi kérdések megoldása céljából. KÉRDÉS: öhajt-e valamilyen megjegyzést tenni a kongói helyzetről, vagy bármely más kérdésről? VÁLASZ: Kérdése nagyon érdekes. Helyes, hogy ön előtérbe állítja a kongói kérdést. Kongó most valóban minden politikust és államférfit foglalkoztat. A Kongóhoz való vi- szohy jelenleg próbaköve sok ország politikájának és elsősorban az Egyesült Nemzetek Szervezete politikájának. Mint ismeretes, a Biztonsági Tanács határozata megbízta Hammarskjöld urat, az ENSZ főtitkárát, tegyen meg minden szükséges intézkedést, hogy segíthessen a kongói kormánynak ez új afrikai állam függetlensége és szuverénitása biztosításában. Ha viszont a kongói események alakulását elemezzük, legnagyobb sajnálatunkra meg kell mondanunk, hogy Hammarskjöld úr, az ENSZ főtitkára nem teljesíti a reá ruházott feladatokat. Hammarskjöld űr intézkedései lényegében egybevágnak azoknak az országoknak politikájával, amelyek a gyarmatosítás álláspontján voltak és vannak. Nyilván nem véletlen, hogy ezek az országok eléggé hangosan pártfogolják Hammarskjöld úr kongói politikáját. Ez a dicséret rosszabb a szidásnál. Megmutatja, kinek az intézkedéseit támogatja Hammarskjöld Az imperialista gyarmattartók most a maximum és a minimum politikáját folytatják Kongóban. A minimum politikája megtartani a gyarmattartók számára Katanga tartományt, elszakítva Kongótól. A Csomóéhoz hasonló bábokon keresztül igyekszenek ugyanazt a politikát folytatni, amelyet a belga gyarmat- tartók és pártfogóik folytattak. Azt a látszatot keltik, hogy Katanga függetlenné vált. Ez számukra a minimum. A maximum a Kongói Köztársaság törvényes kormányának megdöntése. Ez a kormány valóban független, nemzeti politikát folytat, mind a kongói nép, mind a gazdasági és politikai függetlenségéért küzdő összes afrikai népek érdekében. A gyarmattartók természetesen nem állítanak belgákat e kormány helyére. A belgák az úgynevezett pótolhatatlan szakemberek minőségében maradnak ott, a kormány pedig Csomóéhoz hasonló, bőrszínüket tekintve fekete, felbérelt személyekből, valójában a gyarmattartók politikájának megvalósítóiból állna. A Iegbántóbb az, hogy az imperialista gyarmattartók az ENSZ főtitkárának, Hammarskjöld úrnak a közvetítésével viszik keresztül politikájukat. És nem lehet azt mondani, hogy Hammarskjöld úr nem érti meg ezt. Nem, nagyon is jól megérti, tudatosan cselekszik az imperialista gyarmattartók érdekében. A történelem kerekét azonban nem lehet visszaforgatni. Meg lehet próbálni lelassítani a történelem menetét, de a történelem kereke előbb vagy utóbb félreszÖrja azokat, akik a küllőkbe kapaszkodnak, hogy egyhelyben tartsák. A gyarmati országok népei kivívják felszabadulásukat* A „Baltika" őceénjáróval New York felé tartó Hruscsov szovjet kormányfő táviratot kapott az angol Daily Express szerkesztőjétől. A szerkesztő a táviratban azt kérte, hogy Hruscsov válaszoljon néhány kérdésére. Az alábbiakban közöljük a kérdéseket és Hruscsov válaszait. KÉRDÉS: Mit üzen a brit közvéleménynek abból az alkalomból, hogy partjaink mellett elhalad? VÁLASZ: Mindenekelőtt szívből jövő üdvözletemet, küldöm a brit közvéleménynek. Ahogyan mi a Szovjetunióban értelmezzük, a mi véleményünk és a brit társadalom véleménye sok időszerű nemzetközi kérdésben megegyezik. A brit közvélemény — a közvéleményre a szó átfogóbb értelmében gondolok — híve a népek, az államok közötti viszony megjavításának, a hidegháborús állapot megszüntetésének és a leszerelési megegyezésnek. Ez elősegíti a világbéke biztosítását. Mi ezt az álláspontot képviseljük. Igaz, önöknél vannak más álláspontok, vagy árnyalatok is a nemzetközi kérdések értelmezésében, de ismétlem, átfogó értelemben beszélek a brit közvéleményről, amelynek abszolút töEbsége a béke és a barátság híve. Szeretnék ezért sikereket kívánni hazájuk közvéleményének. Azt kívánom, hogy lankadatlan erővel folytassa harcát a békéért és a barátságért, az államok békés együttéléséért. Ez csakis állhatatos és célratörő cselekedetekkel érhető el. A nemzetközi béke és barátság olyan nemes cél, amelynek eléréséért nem szabad kímélnünk erőfeszítésünket. KÉRDÉS: Hogyan értékeli az amerikai hatóságoknak azt a döntését, hogy New York Manhattan kerületére korlátozzák az ön amerikai tartózkodását? VÁLASZ: Szerkesztő Ur, ön érdekes kérdést vet fel. Jómagam úgy gondolom, hogy ön és én egyformán ítéljük meg az amerikai külügyminisztérium bejelentett döntését. Ha ön úgy vélte volna, hogy ez a döntés ésszerű és az ilyesféle korlátozás rendjén való. gondolom, nem tette volna fel nekem ezt a kérdést. Ha viszont feltette, nyilván azt tartja, hogy ez a döntés nem ésszerű. Egyetérthetek önnel ebben. Én is úgy vélem, hogy ez nem ésszerű döntés. Azért gondolom így, mert az a kormány, amely határozatot hozott utazásaim korlátozásáról, nyilván nem tanúsított jószándékot annak a szervezetnek tevékenysége iránt, amelynek az ülésére megyek. Következésképpen ez a kormány nem érez egyet a megoldásba váró és az ENSZ-közgyűlés napirendjén szereplő kérdések rendezésével. Ha az Egyesült Államok kormányát jószándék és az egész emberiség szempontjából halaszthatatlan és létfontosságú kérdések tényleges megoldására irányuló óhaj vezette volna, nem akart volna ilyen helyzetbe juttatni engem. Ilyen döntés ugyanis nem illik az általam képviselt ország és az említett kormány képviselte ország jobb megértéséhez. Nem szabad, hogy egyes személyekhez, egyik vagy másik társadalmipolitikai rendszerhez fűződő egyéni rokon- vagy ellenszenv vezéreljen bennünket, hanem reálisan kell a földünkön kialakult feltételeket figyelembe vennünk. A tényleges helyzetből kell kiindulnunk és tudomásul kell vennünk, hogy ma a kapitalizmus sem vállal, sem másképp nem tudja kiszorítani a szocializmust, amely egész sor országban megszilárdult és nemcsak sikeresen fejlődik, hanem sikeresebben is halad előre, mint a régi, a kapitalista rendszer. Ez arra vall, hogy a szocialista rendszernek nemcsak a jelene szilárd, hanem nagy jövő is áll előtte. A lényeg most az, hogy választ találjunk a kérdésre: Hogyan éljenek az államok együtt a kialakult körülmények között, amikor vannak szocialista és kapitalista országok. Ehhez mindenekelőtt biztosítani kell a világbékét és a békés együttélést, a különböző társadalmi rendszerű országok békés versengését. E cél megvalósításához azonban meg kell taÍ ilni a megoldatlan nemzetközi kérések békés rendezésénék útját és
