Észak-Magyarország, 1960. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-06 / 210. szám

Világ prolefán'cd, egyesüljetek! fammmmmk A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Jól sikerült a X. bányásznap Tudósítás a bányásznap! ünnepségekről Felejthetetlen nap volt Perecesen A Borsodi Szénbányászati Tröszt Pereces-bányatelepen rendezte meg a központi bányászünnepséget. Ilyen jólsikerült bányásznap talán még soha nem volt ezen a vairegtnyes helyen, ahol már a kora reggelt órákban ezrével gyülekeztek a iiszegyenruhába öltözött bányászok és a "^MáTazUmupség áltö mozzanata is felejthetetlen élményt jelentett. Délelőtt kilenc órakor avattak fel egy gyönyörű bányász-szobrot me­lyet Pereces központjában állítottak fel a nyugdijat bányászok tisztele­Az időjárás is kedvezett, talán a kelleténél is jobban tűzött a Nap a hatalmi MTH-iskola előtti térre, ahol 11 órakor kezdetét vette a köz­ponti ünnepség. A nagy melegtől a fák árnyékába húzódtak az embe­rek úgy Khallgátták az ünnepi szónokot. Papp Károly elvtársat, “ megyei oá »bizottság titkárát. Az ünnepségen megjelentek és a díszemelvényen helyet foglaltak a megyei ét Miskolc város párt- és tómegszervezeteinek, MézméZTek vezetői, küldöttei, alak elhozták üdvözletüket és sze- rencsekívánataikat a bányászoknak. Az ünnepségen megjelent B aba Béla elvtárs, a Bányász Szokszerveset főtitkára az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Monos János elvtárs, a Borsodi Szénbányászati Tröszt Igazgatója. Demeter Árpád elvtárs, a minisztérium küldötte Pachinger Gyula elvtárs. területi főmérnök Körmi Pal elvtárs a Miskolc Városi Pártbizottság első titkára. Fekete László «'»társ Miskolc város tanácselnöke, dr. Sályi István elvtárs. a Műkőtől Nehéz,pari Műszaki Egyetem rektora, dr. Zámbó János, az egyetem bá^ászkarának dékánja, Vess Sándor elvtárs alezredes, a menyei rendórfókapitányság helyettes vezetője, Petrozsényi Sándor elvtárs, őrnagy, a városi kapitányság kül­dötte, Mitnyám Pál elvtárs alezredes, a honvédség képviselője és számos küldött, aki* a díszelnökségben fogytak helyet. Az ünnepségen részt vett a csehszlovák bányászok küldöttbe is Dzurertda Vince, a kassai területi szakszervezet helyettes titkáranak vezetésével. Papp Károly elvtárs ünnepi beszé­dében hangsúlyozta: — Ez a nap a magyar bányászok legnagyobb ün­nepe. Büszkék vagyunk a széncsatáik hőseire, akik ezen a bányatelepen is felsorakoztak pártunk és kormá­nyunk mögé, és egyre több szenet pdnak a népgazdaságnak. Emlékez­tetett azokra az időkre, amikor a bá­nyász kisemmizett volt, amikor Tata­bányán eldördült a csendőrsortűz a jogaikat és a nyolc őrás munkaidőt, nagyobb bért követelő bányászok tüntető tömegére, Papp elvtár» szó­lott a bányászoknak a Tanácsköztár­saság védelmében vívott harcáról, amelyet a Horthy-rendszer éveiben szakadatlanul folytattak. Az Ünnepi szónok emlékeztetett: — Nem árt, ha most, ezen a nagy ünnepen is felidézzük a múltat, mert vannak még emberek, akik hajlamo­sak, hogy elfelejtsék, hogyan éltek régen a bányászdk. Különösen jó, ha a fiatalság megismeri a bányászok egykori harcait, hiszen a mi fiatal bányásznemzedékünk már csak köny­vekből ismeri apáik keserves életét. — Pártunk, kormányunk, szocializ­must építő társadalmunk nagy meg­becsüléssel veszi körül bányászain­kat. A bányászdk élete gyökeresen megváltozott a felszabadulás óta. A miskolci bányáknál állami támoga­tással 240 saját lakást építették a bányászok; magánerőből pedig 220 lakás épült Ez is bizonyítja: bányá­szaink élete jobb, egyre fejlődik a magyar bányászat és javul az embe­rek élete. Csupán az ellenforradalom utáni évben, 1957-ben 10 ezer bá­nyászlakást építettek az országban. Ezenkívül ezrével épültek a bánya­telepeken a szociális és kulturális létesítmények. Papp elvtárs példákkal illusztrálta a bányászok ma társadalmunk meg­becsült tagjai. Régen — például — Perecesen mindössze 2—3 embernek volt motorkerékpárja, ma 100-nál több bányász vett motorkerékpárt 10 ember pedig gépkocsit X — A bányászok, akiket ma az* egész ország ünnepel — mondotta Papp elvtárs —, ebben az évben is kiválóan állták meg helyüket a ter­melés frontján. A miskolci szénbá­nyák dolgozói 1960. január 1-től augusztus végéig több, mint 27 ezer tonna szenet adtak terven felül. Büszkék vagyunk ezekre a bányá­szokra, akikre az új ötéves terv idő­szakában is nagy feladatok várnak: több szenet kell adniuk a szocializ­mus építéséhez — a gyáraiknak, üze­meknek, Iskoláknak — fejezte be beszédét Papp elvtárs. A délutáni órákban megkezdődött az ünnepség-sorozat. Vidám taika- műsor, sportrendezvények tették még felejthetetlenebbé a Perecesen rendezett központi ünnepségei, ahol a bányászok, hozzátartozóik és a vendégek ezrei a késő esti órákig szórakoztak a lacipecsenyés sátrak mellett és a közeli erdőszélen, ahon­nan messze hangzott a dal. Bányász és vendég együtt ünnepelt. Ünnepel­ték a sikereket, és beszéltek a jövő­ről, mely egyre szebb, boldogabb. Mér egy Jó óra volt hátra az ün­nepség kezdetéig, de a rudabányal sörkertben as ülőhelyeket mór mind elfoglalták. Bev/.él^.u-k. rdztek a bányászok, gratuláltak egymásnak a Wtünte^h^ a me­leg szeretettel sz­tatikát. egyéni parasztokat, akik a X. bányásznapon a falu Jókíván­ságát hozták a rudabányal vaa- érebányászoknak. Újabb és újabb vendégek érkeztek. Kukucpka Já­nos elvtár*, a megyei pártbizottság titkára, a vasércbánya párttltkárá- nak és Igazgatójának kíséretében érkezett a sörkertbe. Papp Bálint elvlára. a Nehézipari Minisztérium főosztályvezetője bányászegyenru­hában érkezett. Eljöttek az ünnep­ségre a szomszédos Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttel Mire az óra mutatója fél 11-et hely Is alig volt. Az emberek azon­ban még mindig Jöttek. Egyenru­hás bányászok, asszonyok, gyere­kek tartottak az ünnepség színhe­lyére. A bányászok mellén már ott csillogott a legújabb kitüntetés. kaptak, jó mtutkáJulT elismerése­Megkezdődött az ünnepség. Bice István elvtárs, a Rudabányal Vas­ércbánya igazgatója emelkedett szó* lásra. Mind a maga, mind a vasérc­bánya és az ércdúsitómű vezetői és dolgozói nevében üdvözölte a ven­dégeket, a X. bányásznap valameny- nyi résztvevőjét. Ezután a régi bá- nyászéletröl. a munkanélküliségróig a csendőr-sortüzekröl szólt, amire még jól emlékeznek a régi bányá­szok. A felszabadulás utáni bányász- életről szólva elmondotta Birs elv­társ, hogy a bányászmunka ma már nem lenézett, hanem nagyon is meg­becsült munka. Ezt bizonyítja pár­tunknak és kormányunknak egy egész sor intézkedése. A rudabányal vasércbánya első félévi eredményei­ről szólva hangsúlyozta az igazgató elvtárs, hogy szép eredményeket ér­tek el. 103,3 százalékra teljesítették tervüket, s a tervezettnél 7885 tonna vasérccel termeltek többet. Különö­sen szép eredménytértek el a minősé­gi termelést illetően. Minőségi terme­lési értéktervüket — a 3,3 százalé­kos mennyiségi túlteljesítés mellett — 108,3 százalékra teljesítették. El­mondotta Bics elvtárs, hogy ossz- vágathajtási tervüket 122, mélyfúrá­si tervüket 127 százalékra teljesítet­ték az első félévben. Bics elvtárs ünnepi beszéde után Papp Bálint elvtárs, a Nehézipari Minisztérium főosztályvezetője szÓU a bányásznap résztvevőihez. Hang­súlyozta, hogy a második ötéves tervben a rudabányal vasércbányá­szokra további nagy feladat várt meg kell duplázni termelésüket. El­mondotta, hogy 1965-ig a rudabá- nyal vasércbányában több mint 100 millió forintot ruháznak be, az érc- dúsítómüben pedig 20 millió forin­tot. Sztrinkó elvtárs, a rozsnyói to* nács titkára, a szomszédos Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság dolgo­zóinak üdvözletét tolmácsolta a m- dabányai vasércbányászoknak. Kukucska János elvtárs a megyei és az edelényi járási párt bizottság nevében üdvözölte a rudabányal vasércbányászokat és az ércdúsitó- mű dolgozóit. Hangsúlyozta: igen jó dolog, hogy a vasércbánya dolgozói termelési tervük túlteljesítése mel­lett javítottak az önköltségükön, s egyre jobb minőségű ércet termel­nek. Felhívta a figyelmet az 1960-as tervév minden mutatójának a telje­sítésére. — A terveket teljesíteni kell, mert a falun végbement vál­tozás népgazdaságunkat komoly erő­feszítés elé állítja. Több gép. mű­trágya kell a falunak, amit pedig csak úgy tudunk biztosítani, ha munkásosztályunk teljesíti a terv- előírást — mondotta Kukucska elv­társ. Végezetül Bics István igazgató elvtárs kitüntetéseket adott át a vas­ércbánya legjobb dolgozóinak. Eqviitt ünnepeltek a rudabányaiak Boglyas Ottó vájár átveszi a kiváló dolgozó Jelvényt a farkaslyukl bányaüzem Igazgatójától, Klas-Papp Bélától. Tíz óra körűi megtelt a sza­badtéri színpad nézőtere, majd a pódiumon helyet foglaltak az elnökség tagjai, köztük Prieszot József elvtárs, a Központi Bi­zottság tagja, a megyei párt­bizottság első titkára. Gyön­gyösi István elvtárs, a Szak­szervezetek Megyei Tanácsá­nak vezető titkára, Lőcsei La­jos elvtárs, az ózdvidéki Szén- bányászati Tröszt igazgatója, valamint a járás, a bányatelep vezetői, kiváló dolgozói. Kiss- Papp Béla, a bánya igazgatójá­nak megnyitó beszéde után Prieszol József elvtárs emelke­dett szólásra. — Ma. amikor tizedszer ünnepel­jük a bányásznapot, mi is szívből jövő jókívánságainkat küldjük, és köszöntjük a föld mélyének bátor harcosait — mondotta bevezetőül, majd beszélt a bányásznap jelentősé­géről, arról, hogy pártunk, népünk mennyire megbecsüli a bányász dol­gozókat és szólott a bányászok fontos szerepéről népgazdaságunk életében. i— A mai ünnepen vannak köztünk idősebb bányász elvtársak — mon­dotta a múltról szólva —, akik tui- gyon jól emlékeznek arra, hogy lyu­kastalpú bakanccsal, üres tarisznyá­val, keserűséggel teli lélekkel szen­vedtek a legsötétebb nyomorúságban és sokszor poloskát barakkban ten­gették életüket. A bányászok bátrar, és hősiesen szálltak szembe a leg­kegyetlenebb csendőrterroral is, ét soha el nem lanyhuló lelkesedéssel Farkaslyuk is nagyszerű esemény színhelye volt vágyódtak a szabadság, az emberi élet után. Ma már más a bányászok élete. Ma már — a szó igazi értelmében — a bányászok társadalmunk legjobban kereső és legmegbecsültebb rétegéhez tartoznak. Megváltozott életük, meg­résztvett Dövény szocialista község 7 tagú küldöttsége is. A küldöttek ősi magyar szokás szerint búzakoszorút, kenyeret és bort nyújtottak át a bá­nyászoknak. A délutánt sportesemények tették Változatossá. Elsőnek a harkovi röp­változtak gondjaik. Itt Űl közöttünk az egyik dolgozó, akinek az a „prob­lémája", hogy Pobedát szeretett volna vásárolni, de „csak" Moszkvics­ra kapott kiutalást. És nem ő az egyetlen, akinek itt, Farkaslyukon ilyen „gondja" van. Prieszol elvtárs beszélt a bányászat jövőjéről is. Szólott arról, hogy a má­sodik 5 éves terv célul tűzi ki a ter­melékenység növelését, a szén minő­ségének javítását, az önköltség csök­kentését. Pártunk célul tűz'e ki azt is. hogy nagyobb ütemben — a má­sodik 5 éves terv végére 35—i0 szá­zalékban — kell gépesíteni a rako­dást. Meg kell gyorsítani a szocia­lizmus építését, s néhány éven bélül le kell rakni hazánkban is a szo­cializmus alapjait. Ez érdeke mun­kásosztályunknak, s természetesen c bányászoknak. A termelékenység, c termelés színvonalának emeléséve', párhuzamosan emelkedik bányá­szaink életszínvonala is. Befejezésül vázolta a f'zikal éi műszaki dolgozókra váró tennivaló­kat, felhívta a figyelmet az új mód­szerek, tapasztalatok, fejlettebb tech­nológiai eljárások, újítások, ésszerű­sítések alkalmazására. Az ünnepség és a kitüntetések ki­osztása után a részvevők egy cső portja a kultúrotthónba ment, aho diszebédre terítettek. A diszebédet labdacsapat és a farkaslyukl NB 1-e-, röplabda csapat mérte össze erejét Később futballmérkőzésen vettet részt a farkaslyukiak, sokán az úszó versenyt nézték meg. Az ünneplő bányászokat köszönti Kiss-Papp Béla elvtárs. a farkaslyukl üzem Igazgatója. Mellette (balra) Prieszol József elvtárs ül. A X. bányásznapon avatták fel Ormos Mayán a gyönyörű művelődési otthont. Képünkön: a látogatók egy «apportja, h áttérőén a művelődési otthon,

Next

/
Oldalképek
Tartalom