Észak-Magyarország, 1960. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-29 / 230. szám

HENGERÉSZEK aktívaülést tartott az MSZMP Bor­sod megyei Bizottsága és a Borsod megyei Tanács. Az aktívaülésen ok­tatási rendszerünk továbbfejlesztésé­nek irányelveit vitatták meg. Az el­nökségben helyet foglalt Prieszol Jó­zsef elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Kukucska János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, Papp Károly elvtárs, a megyei pártbizott­ság titkára. Kovái Pál elvtárs, a vá­rosi pártbizottság első titkára, dr. Tóth István elvtárs, a megyei tanács vb. elnöke. Ábrányi Sándor elvtárs, • Művelődésügyi Minisztérium osz­tályvezetője, Hámori Sándor elvtárs, a Pedagógus Szakszervezet központ­jának osztályvezetője, dr. Sályi Ist­ván elvtárs, Kossuth-díjas műegye­temi rektor, valamint a megye poli­tikai, állami és kulturális vezetői kö­Az aktívaülést dr. Tóth István elv- társ nyitotta meg. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az iskolareform ügye az egész társadalom ügye; az aktívaértekezletnek az a célja, hogy egységes álláspontot alakítson ki az iskolareformmal kapcsolatban meg­induló viták kérdésében. Az aktíva­ülés előadója Kukucska János elv- társ volt nak m Jó lehetőségek. A szakember- igény megköveteli, hogy a magasan kvalifikált technikusgárdát saját gyermekeinkből neveljük ki. Ezért célszerű megyénkben is a szakközép- iskolák és felsőfokú szakoktatási In­tézmények létrehozása. Az élet meg­követeli a felnőtt dolgozók esti és le­velező iskolái száménak gyarapítá­sét, azzal párhuzamosan az ezeken tanuló felnőtt hallgatók számának növelését Is. A továbbiakban az ideológiai ne­velés fontosságáról szólt Kukucska elvtárs. Mi szocialista szellemű ifjú­ságot akarunk nevelni. Ebben a szel­lemben viszont csak az nevelhet, akinek sajátja, meggyőződése a marxizmus. Gondos. Jó világnézeti nevelés, türelmes munka és szocia­lista meggyőzés szükséges a pedagó­gusok ideológiai neveléséhez. Meg kell javítani a szülői munkaközössé­gek munkáját, hogy azokban is előtérbe kerüljön a világnézeti neve­lte. Feladatok Ezt követően a feladatokat hang­súlyozta Kukucska elvtárs. Kiemelte, hogy tanácsaink egész munkájában az eddiginél jobban előtérbe kell ál­lítani a művelődés ügyét. Minél ha­marabb fel kell számolni az általá­nos iskolákban az osztatlan, nem szakrendszerű és többváltásos okta­tást. Ebből a célból bizonyos oktatási jellegű beruházásokat növelni kell a jövőben. Nagy feladatok várnak az üzemek­re. a gépállomásokra, állami gazda­ságokra és termelőszövetkezetekre. Nagy gonddal foglalkozzanak az is­kolareformmal és vitassuk azt meg a munkásokkal. Adjanak az üzemek megfelelő oktatókat a gyakorlati fog­lalkozásokhoz. Az üzemek és a Ne­hézipari Műszaki Egyetem viszonyát javítsák meg olymódon, hogy az üze­mek is keressék a kapcsolatot az egyetemmel, társadalmi ösztöndíjak­kal mind több fiatalt segítsenek ma­gasabb kvalifikációhoz és támogas­sák az üzemi iskolák fejlesztését. Ebben a munkában nagy feladat vár a szakszervezetekre és társadalmi szervekre, amelyeknek az is köteles­sége, hogy segítsenek az iskolareform mind szélesebbkörű megismertetésé­ben. A továbbiakban a KISZ- és út­törő szervezetek munkáját értékelte Kukucska elvtárs, majd a pedagógu­sok és tantestületek feladatairól szólt. Azt várjuk, hogy a tantestüle­tek konkrét favasiatokkal segítsék a tervezet valóraváltását. Segítsenek a részletkérdésekben is, hogy közelebb jussunk a szocialista iskola megte­remtéséhez. A nevelőtestületek men­jenek tovább a megkezdett jó úton a gyakorlati oktatásban, lépjenek előbbre a világnézeti nevelésben, ön­maguknál és növendékeiknél. Végezetül a pártbizottságok és pártszervezetek feladatait elemezte Kukucska elvtárs. A pártszerveze­teknek segíteniük kell abban, hogy az oktatási reform üoye össztársa­dalmi üggyé váljék. A reformterve­zet vitáját, majd megvalósítását lé- pésről-lépésre szívós munkával se­gítsék. Támogassák a pedagógusok ideológiai továbbképzését, segítsék a KISZ- és úttörőszervezetek munká­ját s a kommunista szülőkkel foglal­kozva hassanak oda. hogy azok pél- damutatóak legyenek a szülői mun­kaközösségekben. Az Irányelvek szocialista építé­sünk követelményeiből indulnak ki — mondotta befejezésül Kukucska elvtárs. — A mi feladatunk, hogy az irányelveket valóraváltva. egész dol­gozó népünket magasabb kulturális színvonalra emeljük. Kukucska János elvtárs széles­körű, átfogó referátumát, mélyreható elemzését gazdag, termékeny vita követte. Ebben többek között felszó­lalt Prieszol József elvtárs, a Köz­ponti Bizottság tagja, a megyei párt- bizottság első titkára. Papp Károly elvtárs, a megyei pártbizottság tit­kára. dr. Sályi István elvtárs, a Mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetem rektora. A felszólalásokat, a magas­színvonalú vitát kővetkező lapszá-l mainkban Ismertetjük. * maradnánk a szocialista építéstől, a szocialista ipar és mezőgazdaság kö­vetelményeitől, ha nem tennénk meg a szükséges intézkedéseket a több, Jobb szakember képzésére. Manapság a megye lakosságának mintegy ötö­dé tanul, tehát Jóformán nincsen család, amelyet ne érintene az isko­lareform ügye. A szocialista kulturális forrada­lom új, magasabb szakaszához ér­keztünk — állapította meg Kukucs­ka elvtárs. -- Oktatási rendszerünk továbbfejlesztésének irányelveit szo­cialista rendszerünk előrehaladása tette szükségessé, mert minél maga­sabb a szocializmus építőinek mű­veltsége, fogékonysága a szocializ­mus iránt, annál magasabb a töme­gek cselekvőképessége, a szocialista építésben való helytállása. A szocia­lizmus alapjainak lerakása és a szo­cializmus felépítése új feladatok élé állít minket, és lussítjuk a fejlődést, ha nem tartunk lépést iskolarendsze­rünkben is az élettel. Ifjúságunkat nem a tegnap, nemcsak a ma, hanem a holnap számára kell nevel­nünk. A továbbiakban Kukucska elvtárs részletesen ismertette okta­tási rendszerünk egyes eredményeit, a gyakorlati oktatás fejlődését, an­nak az ifjúságra gyakorolt hatását, a felnőtt oktatás eredményeit, a pe­dagógusok ideológiai továbbképzé­sének számszerű adatait. Megállapí­totta, hogy az utolsó két esztendő alatt igen nagy lépést tettünk előre a gyakorlati oktatásban, a dolgozók esti és levelező oktatásában, vala­mint a pedagógusok ideológiai kép­zésében. Az irányelvek három pontban Je­lölik meg a fő feladatokat. Az iskola és az élet a gyakorlat és a termelés szorosabb kapcsolatában, az általá­nos és szakmai műveltség emelésé­ben, s a magasabb színvonalú kom­munista nevelésben. Három alapve­tő, de egységes feladat ez, amelyek közül az elsőként említett jelentke­zik újként, a másik kettőben már ed­dig is nagy lépéseket tettünk előre. Ezt a hármas feladatot együtt, egy­ségesen kell megoldani. Kukucska elvtárs bevezetőjében elmondotta, hogy a párt és a kor­mány által nyilvánosságra hozott, oktatási rendszerünk továbbfejleszté­sére vonatkozó irányelvek már or­szágszerte ismertek. A tézisek rész­let! ntézkedéseket nem tartalmaz­nak, hanem hosszú távlatra szabják meg közoktatásunk fejlesztésének irányát. Éppen a most meginduló vi­tasorozat egyik feladata, segíteni ezeknek a téziseknek kimunkálását, megszabni a széles körben megin­duló viták feladatait A továbbiakban arról beszélt Ku­kucska elvtárs, hogy a szocialista forradalom követelőén írja elő a szocialista kultúra forradalmát is. Idézte Lenin tanítását amely szerint rUncsen szocialista forradalom szo­cialista kulturális forradalom nélkül A VIL pártkongresszus is megálla­pította, hogy az ellenforradalom le­verése, a konszolidáció megteremté­se után a döntő feladat a gazdasági és kulturális építőmunka. Hatalmas gazdasági és kulturális fejlődés ment végbe hazánkban. Gyökeresen megváltoztak az osztály- és termelési viszonyok. Uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszo­nyok és ez új feladatok elé állítja a kultúra munkásait is. Jelentős vál­tozásokat értünk el a kultúra terü­letén is. Megtörtük a kizsákmányoló osztályok művelődési monopóliumát. Ma középiskoláinkban háromszor, egyetemeinken három és félszer any- nyian tanulnak, mint korábban, je­lentős hányadban munkás- és pa- rasztszármazású tanulók. Lényegé­ben új vonás nevelési munkánkban az új tartalmú világnézeti nevelés, amelyben számottevő eredményeket értünk el. Megemlítette Kukucska elvtárs a megyénkben létesített új technikumokat, a Nehézipari Mű­szaki Egyetemet, a dolgozók tovább­tanulásának formáit. Majd annak megállapításával folytatta, hogy kul­turális forradalmunk, a szép ered­mények ellenére Is elmaradt a szoci­alista épitőmunka egyéb eredmé­nyeitől, Uj szellemű, magasabb mű­veltségű ifjúságot kell nevelni. El­egészségesebb fejlődését. Hiába jó a tanulók lexikális műveltsége, ha a gyakorlati életről, a szocialista épí­tés népi feladatairól viszonylag ke­veset tudnak. A kultúra ügye — az egész társa­dalom ügye. Ennek egyik jellemzője, hogy az 5+1-es oktatással a munkás- osztály legjobbjait is bevonjuk az ifjúság nevelésébe. Az üzemekkel és a munkásosztállyal való kapcsolat erősen pozitív hatást gyakorol a ta­nulóifjúságra, nagymértékben előse­gíti, hogy a fiatalok jobban megis­merjék a tudomány, a technika és az ipar fejlődésének eredményeit A gyakorlati oktatást feltétlenül tovább kell fejlesztenünk mind az általános iskolákban, mind a középiskolákban. Itt részletesen foglalkozott Kukucska elvtárs az eredményekkel és a to­vábbfejlődést akadályozó, de köny- nyen ledönthető korlátokkal. Meg­állapította, hogy Borsod megyének élen kell járnia az iskola és az élet kapcsolatának fejlesztésében, mert Világ proletárjai, egyesüljetek! fmmmmsik A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 5 0 fillér „.pi Ifjúságunkat nem a tegnap, nemcsak a ma, hanem a holnap számára kell nevelni! Megyei aktivaülésen vitatták meg oktatási rendszerünk továbbfejlesztésinek irányelveit Kukucska János elvtárs vitaindító referátuma Borsod megyének élen kell járnia az iskola és az élet kapcsolatának fejlesztésében Honfoglaláskori vasolvasztó kemencét találtak Egy múlt századbeli archeológiái értesítőben közlemény jelent meg, hogy az akkori Cömör megyei Imola község környékén vas-salakmarad- ványokra bukkantak. Ennek alapján a Kohászati Történeti Bizottság ré­széről dr. Vastagh Gábor is Nováki Gyula régész az elmúlt hetekben ásatásokat végzett az Imola község határában fekvő Tóberek dűlőben. A régészek kutató munkája eredmé­nyesnek bizonyult. Az ásatás során egy csaknem teljesen ép állapotban lévő vasolvasztó kemencét találtak, amely — a megállapítás szerint — a honfoglalás idején, illetve a X—XII. században működött. Az ipartörté­neti szempontból iQen értékes leletet, a vasolvasztó kemencét, amely egy­úttal a legrégibb magyar vaskohá­szati emlék, a diósgyőri Központi Kohászati Múzeumba szállították. A mintegy ezer éves vasolvasztó köze­lében az ásatások során — a ke­mence tüzének élesztésére szolgáló — 1369 darab fúvócsövet is találtak. Ezenkívül az ásók mintegy 15—20 vasolvasztó kemencének a töredék­részeit. továbbá sok vasércmarad­ványt is felszínre hoztak. A vasérc­darabok mind rudabányai eredetűek. Az imolal lelet a magyar vasko­hászkodás története szempontjából igen nagy jelentőségű. Az Imola kö­zelében lévő Alsószuha és Felsöke- lecsény községek határában ugyan­is a helybeli lakosok elbeszélése alapján, illetve a korábbi feltárások során olvasztótelep nyomait találták meg és sok vas-salakot fedeztek fel. Indokolt tehát az a feltevés, hogy ezen a vidéken — a közelben lévő rudabányai vasérctelepre támaszkod­va — az akkori időkben jelentős vasipari központ működött. Felsődobszai változások — Az utóbbi idők­ben minden esztendő tartogat számunkra valamilyen örömet — mondják Felsődobszán az emberek. — Egy évvel ezelőtt a megyei beruházásból törpevíz- müvet kaptunk, egy­millió forint értékben. Kevéssel azután új művelődési otthont avattunk, amelyre fél­milliót költöttünk a községfejlesztési alap­ból. — A kultúr otthonba azóta rádió, televízió, könyvtár és mozibe­rendezés is került — egészítik ki az adato­kat, majd igy folytat­ják: — Az idei év aján­déka a nagyarányú útépítés. Évtizedek, ta­lán évszázadok mu­lasztásait igyekszünk ezzel pótolni. Ezt csak az tudja igazán érté­kelni, aki valaha is megfordult Felsödob- szán. Mert például a Malom-soron járó uta­sok, látogatók — saj­nos — sohasem felej­tik el a kerékagyig érő, vendégmarasztaló, agyagos sarat, amely az őszi esőzések beáll­tától tavaszig szokta borítani utcáinkat. — Ezidén azonban hadat üzentünk ennek az áldatlan állapotnak. Tavasszal — teljesen társadalmi munkában — kőburkolattal lát­tuk el a Petőfi utcát, most pedig a fó útvo­nalunkat alkotó Ma­lom-sor és Deák utca kiépítését végeztük el. Még a nyár folyamán a helyszínre szállítot­tunk 400 tonna követ az alapozáshoz és 200 tonna zúzalékot a bI- tumenezéshez. Szep­tember közepén az­tán megjelentek az út­építő vállalat gépel és rövid két hét alatt el is készültek a munká­val. Így most korszerű, pormentes utcát létesí­tettünk a sártenger he­lyén. olyat, amilyet a városokban találha­tunk. Azt is megtudtuk a beszélgetés során, hogy az elért eredmé­nyek melengető érzé- 'se további tervek ké­szítésére ösztönzi en­nek a Hemád völgyi községnek a vezetőit A tanács ugyanis Rusz István elnök irá­nyításával máris le­fektette a községfej­lesztés távlati terveit, s ebben többek között olyan merész vállalko­zásról olvashatunk, mint például a Her- nád közelében fekvő, eliszaposodott tó le- csapolása és medrének feltöltése, hogy helyén sportpályát és esz­presszót létesíthesse­nek. És az útépítésnél ta­pasztalt szorgalom és buzgólkodás látttn bi­zonyosak vagyunk benne, hogy a felső- dobszaiak — az előző­ekhez hasonlóan — ezeket a szép terveiket is valóra váltják. Módszertani csoport alakult A Borsod megyei Tanács művelő­désügyi osztálya mellett 3 tagú mód­szertani csoport alakult. A csoport feladata, hogy jó kezdeményezések­kel és tapasztalatokkal segítse a munkásosztály és a-dolgozó paraszt­ság kulturális felemelkedését. Tervbe vették, hogy a művelődési otthonok igazgatóiból, a szakkörök vezetőiből különböző színjátszó, ismeretterjesz­tanak és ezek a közösségek az érdek­lődésüknek megfelelő témából állít' ják majd össze a falusi művelődési otthonok programját. A csoport a téli hónapokban 10 termelőszövetke­zeli községben tanulmányozza a tét- klubok szervezéséi, tartalmi munka­végző« népművelést. A tapasztala­tokról feljegyzést készítenek és a leg­jobb módszereket népszerűsítik a megyében. Emellett a csoport tagjai és a járások tanácsadó munkatársai részére kéthavonként az eszmei pe­dagógiai és politikai egység biztosítá­sára előadásokat rendeznek. Ugyan­akkor az újdiósgyőri Bartók Béla Művelődési Házban mintabemutató­kat tartanak és az előadott színmű­vet, táncokat tapasztalatcsere kere­tében értékelik. mőnyellatásának biztosítására az idén számos gazdaság készült fel lu­cerna- és lóheremag fogására. Mező- nagymihályon például 500 holdon lucernát, 150 holdon pedig lóherét termeltek. A betakarítást mindenütt megkezdték. A táblákon rendfel­szedő kombájnokkal végzik a mag- fogást; mintegy 23—30 vagon lucerna és lóhere magra számítanak, amely­nek mázsája 2800 forint. A gazda­ságok a takarmánymag termesztés­sel is jelentős bevételre tesznek szert. A Borsod—Heves megyei állami gazdaságok évról-évre egyre na­gyobb területen foglalkoznak a jó jövedelmet biztosító aprómag ter­mesztéssel. A különböző gazdaságok ma már a tájegységnek legjobban megfelelő és a legtöbb pénzt hozó aprómagvakat termelik. A hevesi gazdaságban például az Idén 20—22 ezer forinttal fizetett a virágmag, a szerencsi gazdaságban pedig nagy termést hozó cukorrépamagot ter­mesztettek. Jól jövedelmez az aprómag termesztés Döntő fontosságú az életre nevelés feladata. Ezen a területen van leg­nagyobb elmaradásunk. Nem általá­ban, hanem a társadalomnak hasz­nosan müveit ifjúságra van szüksé­günk, olyan ifjúságra, amely érdek­lődésével az élet, a termelés felé for­dul, és akkor is meg tud állni az élet útján, ha éppen akadályokkal kell megbirkóznia. Itt példaként em­lítette Kukucska elvtárs a falusi fia­talság egy részének menekülését a mezőgazdasági munkától, mert isko­lai nevelésükben nem ismerték meg a nagyüzemi szocialista mezőgazda­ság. az új falu perspektíváját. Ha­sonló példa, hogy egyes bányászok, a régi, keserves bányamunkára emlé­kezve, nem adják szívesen gyerme­keiket bányásznak, mert nem Ismer­tették meg velük a modern, gépesített bányászatot. Hasonló a helyzet a vegyipari technikumba való Jelent­kezés. vagy éppen a Nehézipari Mű­szaki Egyetemre való jelentkezés hiányosságaiban. Az iskola és az élet főbb kapcsolata segíti az ifjúság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom