Észak-Magyarország, 1960. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-03 / 208. szám

ESZAKMAOTAKORSZAG 5 Nyári szórakozásokról az ősz elején ctz olaasá/i HAINGJA V/.V.V.V.V.V.V.%V///.V.V.V.Y.V.Y.-< Filmfelvételek az Ózdi Kohászati Üzemekben Az Ózdi Kohászati Üzemek veze­tősége korszerű filmfelvevőgépet szerzett be. A készülékkel rendsze­resen készítenek felvételeket a gyár fontosabb eseményeiről, a folyamat­ban levő beruházási munkákról, az új létesítménykről. így például film­kockákon örökítik meg a jelenleg la folyó acélműi rekonstrukciós munká­latokat, majd a sorra következő kor­szerűsítéseket, érdekesebb mozzana­tokat. Ugyancsak filmre veszik a szocialista munkabrigádok, az élen járó dolgozók munkamódszereit, to­vábbá a legkorszerűbb technológia! eljárásokat. A felvételekhez a forgatókönyvet a gyár technológusai, legjobb szak­emberei írják. A gyár életét sok­oldalúan bemutató filmfelvételeket rendszeresen vetítik majd a dolgo­ÁszakinaaWMi'tz'ítl -HETI RÁDIÓMŰSORA Kossuth és Petőfi rádió i960 szeptember 5-től szeptember 11-ig HÉTFŐ. SZEPTEMBER 5. ; Népi zene. 12.50: Ver rétiekből. 13.45: Vála 5.10: Kerlngők. 15.30: 18.30: A Bolgár Zom Helyszíni közvetítés az 20.30: Köszönöm. üM: Helyszín] köz razene. 0.10: Éji’ zene. PETOFI-RADIO Tánczene. 23.30: Rámá­ért. 17.30: Zenekari muzsik a szocialista brigádban. 18.: 18.25: Versek. 19.30: Operetti Liszt zongoraművek. 20.4 21.03: Magyar nóták. 22.00: Oífenbach Amerikában. Rá ez György zenés könyv­ismertetése. izitlöföld. Elbesi Könnyűzene. ío.io’: Válaszolunk hallga­tóinknak. 10.23: Csárdások. 11.00: Milyen az ifjúság? Lengyel József visszaemlé­Kórtuok. 9.40: kezése a Tanácsköztársaságra. 11.20: költő versciklusa. 13.15: Cimbalom mu­iekkara énekel. szint közvetítés )• család. 19.30: Hely­év slágereiből. 22.10: etek Wagner: Az istenek alkonya c íedrámából. 23.49: Népdalcsokor. PETÖFX-rADIÖ: 14.15: Fúvósmu: ovalcsik János fuvolázlk. 16.10: Jándékműsor a Győri TextlL művek dolgozóinak. 17.00: Képek Bed- rlch Smetana életéből. 17.50: Időszerű nemzetközi kérdések. 18.00: Tánczene. 18.30: Rádlő szabadegyetem. 19.05: Bar­tók-művek. 20.00: Népi zene. 20.40: Falu­rádió. 21.03: Bolgár Zenei Hét. 21.35: Szo­cializmus és kultúra. 21.50: Zenekari hangverseny. KOSSUTH-R A DIÓ: 8.10: Könnyűzene. 9.00: Rádió szabadegyetem. 9.30: Magyar nóták. 10.10: Úttörő híradó. 10.30: Fúvós­zene. 11.00: Pillantás a nagyvilágba. 11.15: Tánczene. 11.25: A Szabó-család. Folyta­tásos rádiójáték. 12.10: Operarészletek. 12.50: Vízválasztó. Regényismertetés. 13.10: Színes népi muzsika. 13.45: Bolgár Zenei Hét. 15.10: A Magyar Rádió Gyermekkó­rusa énekel. 15.30: A Gyermekrádió mű­sora. 16.00: Élőszóval - muzsikával. 17.50: Az Ifjúsági Rádió műsora. 18. Magyar Rádió szimfónikus ze­tékokról. 23-00: Tánczene. 0.10: Bach-mü­. Román Rádió operafelvételeinket. 20.00: Falurádió. 21.05: Zenés műsor tréfás ál­mokról. 22.23: Mendelssohn-művek. CSÜTÖRTÖK. SZEPTEMBER I. KOSSUTH-R A DIÓ: 8.10: Kórusok. 8.55: részletek. 11.00: Látogatás rokon népek­nél. 11.20: Részletek Leo Fall operettjei­ből. 12.10: Népdalcsokor. 13.00: Az i ‘ *14.00 í^Táncmeíó­A Magyar Néphaősereg férflkóru­15.30: Uj Zenei Újság. 16.10: Egy falu - egy nóta. •" **• •*­eve: n. esetnek. Császárkeringő, nyok... 18.10: Zex 18.50: Ifjú Flgyeio. i».w>: t»acn 19.30: Helyszíni közvetítés az a varázsló. Elbeszélői részletek. 0.10: Selmeczi Gusztáv énekel. PETÖFI-RADIO: 14.15: Kamarazene. betűk forradalma. 16.05: > műsora. 17.33: Schubert: 18.10: Virágok és bogarak. i: Debussy: Prelüdök. 20.40: Falu- 1.05: Ténczene. 21.50: Beszélgetés KOSSUTH-R ADIÖ: 8.10: Opercttrészlc­Gyermekrádló müso cal a világ körül, órája. 11.30: Balettzi (»1; im'.i :t;./letek. 1.05: Zsolnai Hédi 20.30: Tánciskola kezdőkn rázik. 22.20: Helyszí ______ piai játékokról, 23.00: A Magyar Rádió szimfónikus zenekara játszik, o.io: Cros­by énekel. PETÖFI-R ADIÖ: 14.13: Könnyűzene. 13.00: Kórusmuzsika. 13.20: Tájkép. El­beszélés. 13.40: Tánczene. 16.00: Zenekari hangverseny. 17.13: Erkel Ferenc városá­ban. 17.35: Mozart: C-moll. 17.55: Népi zene. 18.25: Petőfi Sándor az író hivatá­sáról. 18.45: A Szabó-Beamter-kettös Ját­szik. 19.05: A szülői munkaközösség bizo­nyítványa. 19.15: Filmdalok. 19.3S: Bolgár Zenei Hét. 20.00: Heti hangversenykalauz. ciklusa. 22.00: Operett­SZOMBAT, SZEPTEMBER 10. KOSSUTH-R ADIÖ: 9.10: Lányok, asszc nyok. 8.30: Kamarazene. 9.03: Az el* magyar gyárkéménytől a futószalagé 9.20: Vidám melódiák. 10.10: Ovodáso műsora. 10.30: Operettrészletek. 11.0 Szólj, szabadsági Részlet Peter Abraham Válaszolunk hallgatóinknak. 13.50; 14.45: Tánczene. 15.10: 14.15: operakalauz. tikokról. 23. PETOFI-RADIO . _________ 1 3.15: Bélyeggyűjtők ötperce. 15.20: Kí- v;:n'-.:;.k K!-ibja. 16.00: Zenekari hangver­seny. 17.25: Hogyan keletkeztek a nyel- •”*’* Előadás. 17.40: Filmzene. 17.55: Bol­Hédl és Mol­'Vrxnvf 9.05: Falurádió. 19.31 Színházi levél. VASÁRNAP. SZEPTEMBER 11. KOSSUTH-RADIÓ: 7.13: Egy falu - egy lóta. 7.50: Falusi életképek. 8.10: Ollm- >lal híradó. 8.20: Szív küldi . .. 8.55: Édes myanyelvünk. 9.00: A Magyar Néphad- ereg művészegyüttesének énekkara éne­iéi. 9.10: Klsestélyl. Ifjúság! rádiójáték. 0.00: Zenés vasárnapi melléklet. 11.20: iflkrofonnal a Föld körül. 12.13: Jó ebéd­darus. 13.45: Mindenki kedvére. 18.50: Pándi Pál irodalmi levele. 17.10: Operetl­7.45: Kincses Kalendériu 18.45: Dalok. 19.00: Tánczene. 20.10: Lee cavalló: Bajazzók. Kétfelvonásos opei UM: Hangképek az olimpiai játr 22.15: TAnczene. ii nvM-.'.k'.is Zenei Zola zenekara játszik. PETÖFI-RADIO: 8.00: A református egy ■áz félórája. 8.30: Orgonamuzslka. ^9.0« 10.40: Csárdások. 11.1: 12.00: Zárai MártH Aga tdaságá hoz. Tóth Árpád verse, hajtottuk kböl. 16.13: Láttu: művészek. Yel néd. 16.50: Bing Crosby énekel. 17.15: ■sek. 17.30: Híres előadó­id! Menuhin. 18.20: Köny- nyűzene. 20.20: Csárdások. 20.50: A ter­mészet naptára: szeptember. 21.10: Bolgár Zenei Hét. 21.30: Lírai balladák. 21.40: Könnyűzene. 22.13: Schubert: C-dur vo­MUCOwST Rá<1iA a műsora Kérdezzenek meg minket Is Komoly gondot okoz most Sajó- szentpéteren mintegy 3000 ember­nek, hogy az illetékesek a Vörösmar­ty utcai tejcsarnok megszüntetésé­ről a tanács megkérdezése nélkül határoztak. Eddig a két tejcsarnok ellátta az igényeket, de most a 73-as népbolt képtelen erre. Gyakran kell sorakozni, s az intézkedés emellett a napközi otthonok, a bölcsőde és az egészségház, valamint az üzemi konyhák ellátásában is zavart idéz elő. Nem beszélve arról, hogy a nép­bolt csak korlátozott mennyiségben tud tejet hozatni, rhig a csarnokban ha sok is volt a tej és nem tudták értékesíteni, megolvasztották és tú­róként értékesítették. Kérjük az illetékeseket, hasonló esetben kérdezzék meg a tanács, s a fogyasztók véleményét is. Szabó Istvánná Sa jószent péter udabányáról dalmat. Utána az alapszervezet tag­jai saját költségükön tea-estet ren* deztek. amelyre meghívták szüleiket is. Az estnek az idősebbek körében is nagy sikere volt. 3. A rudabányai Gvadányi József Művelődési Otthon moziját a nyáron építettéit át szélesvásznúra. Az első szélesvásznú filmet ünnepélyes ke­retek között mutatják be. Viktor Gyula Kirándulni voltunk A Nap még álmosan tekintget ki a balajti szőlőhegyek mögül, a falu már szokatlanul megmozdult. Még a kakasok is csodálkoztak a ke­rítések tetején, mert vasárnap reg­gel 280 bányász hangos vidámsága költötte fel őket. A bányaüzem rendezte a kirándu­lást, hét darab 40 személyes autó­busszal indultunk Egerbe. Oda is felejthetetlen szép volt a Bükkön keresztül az út, s a tüzes egri bo­rok mellett beszélgetve, nótázgatva, vagy a város történelmi nevezetessé­geit, új építkezéseit csodálva, még jobban összebarátkoztunk. Baráz Antal, Elelény, bányaüzem Három hír R 1. A rudabányai nőtanács tagjai mű­szakváltás közben virágcsokorral kö­szöntik az élenjáró dolgozókat. A dolgozók látják, hogy törődnek ered­ményeikkel és örömmel veszik át a szerény, de nagy szeretettel nyújtott ajándékot. 2. A rudabányai KISZ-bizottság V. számú alapszervezete taggyűlésén tíz fiatal tette le legutóbb a KISZ-foga­Nyolcvanhét borsodi iskolában vezették be az új tanévben a nolitechnikai oktatást gye jellegének megfelelően, mező- gazdasági oktatást vezetnek be eb­ben az évben. A mezőgazdaság nagy­üzemi termesztési módszereivel is­merkednek meg például Tiszaluc és Szentistván termelőszövetkezeti köz­ségek általános iskolás tanulói, aki­ket saját kísérleti parcelláikon a tsz. mezőgazdasági szakemberei segíte­nek majd a korszerű mezőgazdasági ismeretek elsajátításában. Ugyanak­kor rendszeresen felkeresik majd a tsz-ek, a gépállomások üzemeit is. Még az ősszel öt helyen társadalmi úton valósítják meg a politechnikai oktatást. Ezeken a helyeken az üze­mek vállalják az iskolák felszerelé­sét és a megfelelő szakemberek ok­tató munkáját. Ilyet terveznek töb­bek között Tiszapalkonyán, ahol az épülő vegyikombinát és az erőmű, valamint Nyékládházán, ahol az ál­lami gazdaság segíti az általános is­kolát a politechnikai oktatás meg­valósításában. Borsod megyéből mintegy 400 ál­talános és középiskolában kezdték meg csütörtökön a tanítást. 20 köz­ségben a gyerekek új iskolában kezd­ték meg a tanulást. A tavalyihoz képest 26-al növekedett azoknak az iskoláknak száma, ahol politechnikai oktatás folyik. Az új tanévben ösz- szesen 87 borsodi iskolában — ebből 6 középiskolában — végeznek a ta­nulók az elméleti képzés mellett gyakorlati munkát. A hat középisko­la közül a megyében elsőnek Ozdon valósították meg a 4 + 2-es ok­tatást. Ennek keretében az érettségi nVellett a végző diákok fémipari szakképesítést is nyernek. A 81 általános iskola közül 38-ban ipari jellegű politechnikai képzés fo­lyik. Ezek közül például Sajókazán, Borsodnádasdon, Kazincbarcikán az üzemek patronálják az iskolát, fel­szereléssel és szakemberekkel segítik a gyakorlati képzést. 45 Borsod megyei iskolában, a me­elégíteni szeptembertől az év végéig. Nem valami túlzsúfolt az év hátra­lévő részének a programja sem! Úgy látszik az Országos Rendező Iroda nem rendelkezik elég műsor­anyaggal, nem képes ellátni azt a feladatot, amit a könnyű műfajú szó­rakozásokra vágyó közönség kielégí­tése jelent. A fővárosi színpadokon futó ORI-müsorok — kivéve a Pest megér egy estet címűt — is azt tük­rözik. hogy ötletszegénységgel, az olcsóbb sikert ígérő, könnyebb meg­oldások felé való eltolódással állunk szemben. Kísért a korábbi rossz, futószalagon gyártott esztrádok szel­leme, a „meleg mikrofon-váltásos” rendszerű műsorok burjánzása. Az igényesebb közönség már bi­/' zonyos előítélettel fogadja az Országos Rendező Iroda műsorait, tudja, hogy a plakáton nagyobb be­tűvel hirdetett ..húzónevek” viselői csak megmutatják éppen magukat, szóval a közönség általában elége­detlen a műsorokkal. Várja a közön­ség. hogy az Országos Rendező Iroda térjen vissza arra az útra, amelyre a Rendkívüli kiadás és a Szerelmi ABC című műsorokkal lépett évekkel ez­előtt és amelyről, sajnálatosan le­tért. És várja a közönség azt is, hogy egy-egy hazánkban vendégszereplő külföldi művészeeyüttes vidéki sze­repeltetését ne akadályozzák a köz­vetítő szerv gazdasági elképzelései. A közönség igényeinek kielégíté­sére hivatott szervek között tekinté­lyes helyet tölt be az Országos Ren-. dező Iroda. Tagadhatatlan, hogy nem könnyű a feladata, de éppen azért hívták életre, hogy űrré legyen a könnyű műfajú műsorellátás nehéz­ségein. A most záruló nyári Idény­ben Miskolcon nem lói vizsgázott. Rpnprlfli Miklós nézett végig — sok „nagyágyút” fel­vonultattak, igyekeztek a műsor tar­kaságát több-kevesebb sikerrel biz­tosítani és a különösebb művészi igény nélküli siker nagyjából bizto­sítva volt. A maga nemében kiemel­kedő rendezvénynek számítható a csehszlovák Brom zenekar legutóbbi, színházbeli szereplése, ez azonban igen gyér közönséget vonzott. A kö­zönség a korábbi gyenge műsorokra emlékezve, kétkedéssel fogadta ezt a műsort is, pedig ez megérdemelte volna a közönségsikert. Hiányos volt a műkor propagandája, mert például a siker oroszlánrészét biztosító Ed­mund Heall néger klarinét-művész szerepléséről az Országos Rendező Iroda csak a fellépést megelőző na­pon értesítette helyi megbízottját is Jobb propagandával nagyobb látoga­tottságot lehetett volna biztosítani ennek a rendezvénynek. Cnnyit adott az Országos Ren- dezö Iroda a nyáron Miskolc közönségének. Ez bizony még a ke­vésnél Is kevesebb. Nem a silány, válogatás nélküli esztrád-műsorok Ömlesztését várjuk, hanem jó műso­rokat és számszerűleg is valamivel többet. Sok egyéb között adósunk maradt az Országos Rendező Iroda a ha­zánkban vendégszereplő moszkvai Sztanyisz’avszkij — Nyemirovics— Dancsenkó Színház opera és balett műsorával. Ezt a műsort a nyár ele­jén meghirdettek, a legtöbb vidéki város élvezhette is, Miskolcon azon­ban lemondták a vendégszereplést. A miskolci közönség igen értékes művészi élménytől esett el. Az ok: a népkerti szabadtéri színpad padló­zata alkalmatlan balett előadásra, a színházban pedig — úgy látszik — az Országos Rendező Iroda nem látta biztosítottnak pénzbevételi tervének teljesítését. Akármi is volt az ok. a miskolci közönség megíkárosodott. A szabadtéri színpadról is kell szólnunk az előadások kancsán. A népkerti szabadtéri színpad, amely­nek megteremtése 1948-ban igen di­cséretes és nagyjelentőségű társa­dalmi tett volt. ma már teljesen el­avult. korszerűtlen, sőt egyes mű­vészi produkciókra — mint a mosz­kvai balett vendégszereplése is — alkalmatlan. A színpad padlózata eléggé tönkrement, öltözőibe művé­szeket pironkodás nélkül bevezetni nem le^et, ülőhelyei kénvelmetlendk. fárasztók. Ha a jó előadásokat hiá­nyoljuk. erről a tárgyi feltételről sem szabad megfeledkeznünk. Érdeklődtünk az Orszáans Rendező Iroda helvi megbízottjánál a további tervek felől. Szó van róla. mint tájé­koztattak. hopv a fővárosban igen naey sikert elért Pest megér eay estet című esztrádműsort az ősz fo­lyamán lehozzák Miskolcra is, azon­ban már Bársony Rózsi nélkül. Ugyancsak szó van egy Mozivizió című műsorról, amelv leginkább a hajdani íilmszkeccsrkh®z hasonlatos, valamint Fényes Szabolcs műsoráról. Ez a három tervezett műsor lenne hivatva a könnvű műfajú szórako­zásokra vágyó közönség igényeit ki­'Talán a szeptemberi vénasszo- ' nyok nyara tartogat még szá­munkra néhány kellemes, meleg na­pot, de a nyárnak, a langyos, kelle­mes esték időszakának már'aligha nem vége. Mind bizonytalanabbá hűvösebbé válik az alkonyat, uz esU és mind kevésbé kellemes a szabad­téri színpadok nézőterein ülni. Igaz az elmúlt pár nyári hél sem kényez­tetett el túlságosan, kevés volt a sza­badtéri szórakozásra igazán alkalmat est. A nyár általában a pihenés, * könnyű szórakozás időszaka. Ilyen­kor nagyon szívesen jönnek el a mű­vészetek kedvelői a szabadtéri szín­padokra, hogy egy-egy hangversenyt meghallgassanak, vagy eiszórakozza- nak egy-egy színvonalas tarka-mű­sor élvezetével. Az Országos Filhar­mónia, Illetve később az Országot Rendező Iroda ezt az igényt néhán> evvel ezelőtt talán túlzott mértékben is kielégítette. Egymást érték a küny- nyü műfajú rendezvények — tánc- zene-estek, esztrád-műsorok, helyen­ként tarkítva egy-egy egész estét be­töltő színdarabbal, balett-műsorral — és ki-ki megtalálhatta az ízlésének leginkább megfelelő szórakozást a nyári hónapokban is. Néhány igen jólsiktrült műsor még évek múltán is emlékezetes. Szívesen emlékezünk vissza a Rendkívüli kiadás című nagyszerű esztrádra. a Nyírfácska Együttes vendégszereplésére és még jónéhányra. Sajnos, nem a legjobb műsorok voltak mindig többségben és az Országos Rendező Iroda a könnyű műfaj zászlaja alatt tömegé­vel hozott vidékre és így Miskolcra is. művészileg erősen csökkent ér­tékű sztárparádékat, silány műsoro­kat, amelyeknek tengerében csak el­vétve csillant föl olykor-olykor egy- egy művész, vagy egy-egy művészi szám, amely megérte, hogy a többit is végignézzük, vagy meghallgassuk. Jól, rosszul, de ellátta a közönség nyári szórakoztatását ,az Országos Rendező Iroda. A most végéhez közeledő nyáron nagyarányú visszaesést tapasztalha­tott . a nyári szórakozásokra Vágyó miskolci közönség. Az egész nyári időszak alatt jóformán csak filmve­títéseket láthatott a miskolci nép­kert! szabadtéri színpadon, a vas­gyári szabadtérin pedig semmit. Az Országos Rendező Iroda összesen négy rendezvénnyel szerepelt Mis­kolcon. Ebből kettőt tartottak a nép­kerti szabadtéri színpadon, egyet a vasgyári sportpályán, egyet pedig a színházban. Az első a lengyel Walasek zenekar népkerti szereplése volt. Nem vonzott nagy közönséget ez a tánczenei rendezvény és akik végig­hallgatták. sem lettek különösebb művészi élménnyé! gazdagabbak. A következő rendezvényként a Tegnap asszony, ma ntenyasszony című mű­sort mutatták be. amelynek művészi értéke vitán felül áll. azonban ki­mondottan falusi témájánál fogva nem tarthatott számot a miskolci közönség nagyobb arányú érdeklődé­sére. A vasgyári sportoályán bemu­tatott műsorban — amelvet sportmű­sort sejtve mintegy ötezer ember

Next

/
Oldalképek
Tartalom