Észak-Magyarország, 1960. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-27 / 228. szám

RSZAKMAGTABOKSZAG 8 Hogyan kettőzhetjük meg búzaterméseinket ? Hazánkban, a felszabadulás előtti­vel összehasonlítva, a kenyérgabona vetésterülete mintegy 25 százalékkal, vagyis több mint egymillió katasz- trális holddal csökkent. Bár a búza­termésátlagok az állami gazdaságok­ban és a legjobb termelőszövetkeze­tekben nőttek, az elmúlt évig túlnyo­móan kisparaszti gazdaságokból álló mezőgazdaságunk búza termésátlagai számottevően nem növekedett. Mivel számottevően nem növel­hetjük a búza vetésterületét, — mert .ez csak takarmány és ipari növény- termesztésünk rovására történhet­nék —, az ország kenyérgabonaszükség- letét megfelelő tartalékok kép­zése mellett hazai termésből, csak a búza termésének jelentős növelésével elégíthetjük ki. A búzatermések növelésére van­nak tartalékaink meglévő extenzív, sztyeppei-félsztyeppei típusú búza- fajtáink — Bánkúti 1201, Fleisch­mann 481, Fertődi 293 stb. — ter­mesztése esetére is. A búza agrotech­nikájának korszerűsítése — a talaj­előkészítés, a trágyázás, a jó vető­mag. a vetési idő és a vetési mód. a vegyszeres gyomirtás, stb. — adta lehetőségek maradéktalan kiaknázá­sa sok millió mázsa többlet búzater­mést eredményezhet. Állami gazda­ságaink a hagyományos extenzív faj­ták termesztésével 50—400 százalék­kal nagyobb terméseket érnek el, mint a körülöttük gazdálkodó egyéni parasztok vagy még kellően meg nem erősödött termelőszövetkezetek. Ezenkívül a gyorsabb előrehaladás érdekében látnunk kell hazai faj­Jtléues a pult.tán Tű nélküli injekció Az Ukrán Tudományos Akadémia Fiziológiai Intézetében tű nélküli injekciós fecskendőt készítettek, 'amellyel az állatok bőre alá juttat­ják a gyógyszert vagy az oltóanya­got. Az injekciózás miniatűr hidrauli­kus szivattyú segítségével történik, amely több mint 100 atmoszféra nyo­mást biztosít. A fecskendő a gyógy­szert automatikusan adagolja. A fecskendőnek az a legnagyobb előnye, hogy a gyógyszer egy pilla­nat alatt a bőr alá hatol, anélkül, hogy az élő szövetet megsértenék. Az állatok úgyszólván fájdalmat nem is éreznek, ezért az injekciózás alkal­mával nem kell őket különleges ka­lodákba zárni, vagy lekötni. Az új fecskendő nagyszerűen al­kalmazható a tömeges oltásoknál és a járványok elleni harcban. Az űrhajó-opera sikere Londonban Nagy sikert aratott az „Aniara” nevű svéd „űrhajó-opera”, amely a stockholmi operatársulat előadásá­ban került bemutatásra Londonban. Az egyébként igen kritikus angol kö­zönség szívesen fogadta Blomdahl operáját, amely egy világűrben el­veszett űrhajó utasainak sorsáról szól. Sok csodálója akadt a zenének. amely rafinált összekapcsolása az elektronikus zenének a hagyomá­nyos dallamvezetéssel. A szólistákat az utolsó felvonás után lelkesen megtapsolták. A svéd opera ezúttal elsőízben vendégszerepeit London­ban 220 taggal. Ez volt a legnagyobb külföldi színházi együttes, amely va­laha Londonban vendégszerepeit táink alkalmazásának korlátáit és a jövő útját is. Jelenlegi búzafajtáink — a Bánkúti 1201-es. a Fleischmann 481-es, a Fertődi 293-as, stb. — egyes kedvező gazdasági tulajdonságaik — télállóság, aszálytűrés, lisztminőség — ellenére sem alkalmasak rohamo­san fejlődő szocialista nagyüzemeink viszonyai között a búzatermések na­gyobb arányú növelésére. E fajták ugyanis nagygazdaságainkban csak közepesnek mondható termések (15— 16 mázsa/kat. hold) mellett is gyen­ge szalmájuk miatt rendszerint meg­dőlnek, így nehézzé, vagy lehetetlen­né válik a megdőlt búza gépi beta­karítása. Tetézheti a bajt az a kö­rülmény, hogy — csapadékos május­június esetén, mint ezt láthattuk 1949-ben — az a gazdaság takarít be '■'ából kisebb termést, amely job- ’ an megművelte a búza alá a föld­eit, a nagy termés reményében gon­doskodott a búzatermések megfelelő tápanyagellátottságáról, idejében ve-i tett, egyszóval jól gazdálkodott. Ezekben a jó gazdaságokban ugyanis a búzák hamarabb és erősebben megdőlnek és termé­sük a legcsekélyebb osztálytól is jelentősen csökkenhet. A megoldáshoz olyan új intenzív fajtákra van szükség, amelyek ren­delkeznek jelenlegi búzafajtáink jó tulajdonságaival (télállóság, aszály­tűrés, lisztminőség), de utóbbiaktól eltérően szilárd és rövid a száruk, vagyis nem dőlnek meg, kedvező a szem-szalma arányuk, koránérők és a bőséges tápanyagellátottságot nagy termésekkel hálálják meg. Intenzív fajták bevezetésének két forrása lehetséges: intenzív fajták hazai előállítása és külföldi intenzív fajták termesztésbevétele. Intenzív fajták hazai előállítása a hazai termesztési körülménye­inkhez alkalmazkodott új fajták révén végleges megoldást jelent­het. Üj intenzív fajták előállítása azonban több évet igénylő munka, a gyakorlatnak viszont már moot szük­sége van szilárd szalmájú. kedvező­szem-szalma arányú, korán érő, bő- termő intenzív fajtára. Ezért máso­dik éve folyik a külföldi intenzív fajták hazai kipróbálása, ami a ha­zai nemesítésű intenzív fajták be­vezetéséig átmeneti megoldást jelent­het. 1958—59-ben az intenzív fajtákkal kísérleteztünk. 1959—60-ban olasz és szovjet intenzív fajtákkal számos állami gazdaságban és termelőszö­vetkezetben is. Az állami gazdaságok üzemi kí­sérletei és táblás vetései 1959— 60-ban is figyelemreméltó ter­méseredményeket mutattak. Az olasz és a szovjet intenzív faj­ták kát. holdanként 4—5 mázsa szemterméssel múlták felül hazai fajtáinkat. Az olasz fajták ezekben a kísérletekben is több-kevesebb fagykárt szenvedtek. A szovjet faj­ták télállósága kiváló. Az olasz és a szovjet intenzív fajták fontos gaz­dasági tulajdonságait összevetve, megállapítható, hogy az olasz faj­ták szalmája szilárdabb, mint a szov­jet fajtáké, termőképességük — a kalászok nagyszerű termékenyülése miatt — nagyobb, azonban tényleges termésük nagyban függ az áttelelés- től; ezzel szemben a szovjet fajták­nak a kiváló télállóképességén kívül a lisztminősége is jobb, mint az olasz fajtáké. A UáUá a* iá „titka1 MINDMÁIG úgy tartja a közvélemény, hogy azok a bizonyos hátsó ajtók általában valami titkot rejtenek. Hiszen történetekben, mendemondákban, rém­regényekben a hátsó ajtó mindig valami intim aolgot. avagy rémes eseményt takart. A hátsó ajtón lopakodik be a házibarát, a tolvaj, a gyilkos, röviden: nem egye­nes úton járó szereplői bizonyos történeteknek. Minden­esetre eddig még egyetlen o'.yan ember se használta a hátsó rejtekajtót, aki nem félt találkozni a házban tartózkodókkal, aki nyílt, őszinte és főleg jó szándékkal közeledett a bentlévőkhöz. S míg a világ-világ, a hátsó ajtón közlekedőkről sohasem formál jót a közvélemény, az emberiség. Mindenesetre a különö-től is különösebb rejtély, ha azon a bizonyos rejtekajtón olyan befolyásos ember közlekedik, akinek minden tette, minden lépése a világ érdeklődésének középpontjában áll. Ezért is keltett nagy feltűnést, hofjy legutóbb, az ENSZ-\czgyílés 15. ülésszakának második napján, a New York-i ENSZ- palota hátsó ajtaját nem kisebb szeméíyiség, mint Eisenhower, *z Egyesült Államok elnöke használta. Érthető volt a résztvevők — és minden becsületes em­ber — megrökönyödése, hiszen a közgyűlés valamennyi jelenlévő tagja és vendége rendszeresen a hivatalos be­járaton közelíti meg az üléstermet. Mint olyan emberek, akiknek nincs takargatnivalőjuk. akik egy nlőnek te­kintik egymást a nemzetközi politika, a mlágbékéért folytatott harc tárnyalótermében. A feltűnést még fokozta, hogy — mint ké őbb ki­derült — Eisenhower az Egyesült Államik kormányá­nak külön kérésére, azzal az egyóltaán nem vép-zerű szándékkal használta a hátsó bejáratot, hogy elk?niUe a személyes találk-z-t Hruscsov elvtárssal Persze — bár az eset egyedü'álló — -e bel^vézkodá*. ha Eisen- ho" e- s-’em^lyét nézzük, nem volt meg^p^tés. his'en elnökösködésének ny^lc esztendeje alatt jónéhányszor használta már azt a bizonyos hátsó ajtót. Ha nem is azemélvesen. de az Enyesült Államok agresszív politi­kájával. Hasznába é$ haszná’ja K»bával. Konpó».—1 szemben. Ha**nAl'n. amikor a vílánbéke megteremtésé­ről. a leszerelésről van szó. S az ENSZ hátsó ajtajának .;titka” is kiderült mindjárt, ff a beiopózkodás után. YlLAUOb DOLOG, hogy Eisenhower azért nem használta a hivatalos és törvényes bejáratot, mert egyáltalaban nem kíván megegyezésre jutni semmilyen megnyugtató javaslattal. S erről még nem-hivatilosan sem kíván beszélgetni Hruscsov elvtárssal, a szocialista és más béke szerető államok küldötteivel. Ezt rövid és minden részében ellenszenves hozzászólása teljes egé­szében alátámasztotta. Az Egyesült Államok elnöke kereken kijelentette nem kíván a teljes leszerelésről tárgyalni. Szó lehet a fegyverzetek ellenőrzéséről, amely különben egyáltalán nem jelentene előrelépést a békés m:g gyezés, a világ­háború végleges elhárítása terén, ötpontos programjá­ban említette az afrikai be nem avatkozást, az afrikai államoknak nyújtandó segélyt, azonban minden konkrét javaslat nélkül. És végeredményében helyesnek nyilvá­nította a törvényes kongói kormány ellen elkövetett agressziót is, mert egyetlen szóval sem említi tte a belga és az ENSZ-csapatok törvényellenes intézkedéseit. Sót. beszéde végén bizonygetni próbálta, hogy a Szov­jetunió felett lelőtt amerikai kém-repülőgépet törvény­telenül semmisítették meg. Nem mondott tehát semmi újat — amínf ez várha’6 is volt — csupán a régi szólamokat ismételgette, ame- ( lyeket már betéve ismer és régen elvetett a békeszeretö * emberiség. A hátsó a<tó „titka” tehát azonnal leleple­ződött: Eisenhower. az Egyesült Államok kormánya nem mutat hajlandóságot — legalábbis önszántából — a leszerelésre, a békés megegyezésre, folytatni kívánja — ahol még engedik — a hátsó-ajtós politikát a függet­lenségükért harcoló népek, a szocialista világrendszer, a békeszeretö emberiség ellen. MINDFNESETRE az már külön érdekessége a dolognak, hogy felszólalása után nem volt hajlandó meghallgatni egyetlen más hozzászólást sem. Zsebre- tette jegyzeteit, majd amint jött, úgy — a hátsó ajtón! — távozott. Mint ENSZ-szónok. És úgy is, mint az Egyesült Államok elnöke. Barcsa Sándor Képek a diósgyőrvasgyárl jubileumi ünnepségekről A vendégházban berendezett Központi Kohászati Múzeum megnyitóján a hatal­mas előcsarnokot zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők. Olló hiányában Csergő elvtárs egy Jóttrányzott ütéssel szakította el a jelképes kordont. ségben — mondja Sar­kad» Zoltán főállatte­nyésztő —, s ez össze­sen 275 törzskancából és csikóból áll. Vala­mennyi magyar félvér. Az igények bejelenté­se után innen a pusz­táról szállítjuk a pom- pásabbnál pompásabb lovakat Borsodba és Hevesbe. De szép számban kerül belőlük exportra is, főképp Olaszország és Görög­ország vásárolja a hi­res magyar méneket. Általában tízezer fo­rintot kapunk darab­jáért, a betanított lo­vakért azonban 15—20 ezer forintot is fizet­Künn a pusztán az­tán megtudtuk, hogy régi csikósdinasztiák fiai legeltetik a mé­nest, amilyen György Kálmán, Habóczki Károly. Rédei István. Az apjuk, nagyapjuk, minden ősük pusztai Bármilyen örvende­tes is mezőgazdasá­gunkban a gépek tér­hódítása. lóra azért — legalább is egyelőre — ezután is szükség lesz. Ez a magyarázata an­nak, hogy a Földmű­velésügyi Minisztéri­um az ország minősé­gi lóállományának biztosítása érdekében négy állami gazdasá­got jelölt ki törzste­nyésztésre.­Ennek megfelelően Mezőhegyes magyar félvér • nonius, Bábol­na arab—magyar fél­vér, Szilvásvárad lipi­cai, Poroszló pedig magyar félvér lovak­kal rendelkezik, hogy kielégíthesse a gazda­ságok igényeit. Po­roszlóról például Borsod és Heves megye 21 ál­lami gazdasága vásá­rolja a nekik szüksé­ges lovakat. — Külön ménest ■ tartunk erre a célra a nagy állási üzemegy­ember volt. Tavasztól késő őszig itt élnek a szabadban. Nemcsak őrzik, gondozzák az ál­latokat, hanem be is tanítják a hátasnak, hintóba, vagy verseny­paripának kiszemelt csikókat. Ezeket aztán elkülönítik a többitől, s külön ménesben ne­velik. Különösen a legfiatalabb. csikós, Rédei István bátorsá­gáról tudnak sok tör­ténetet a pusztán, aki úgy belovagolja a szi­laj paripákat, hogy rö­vid iskolázás után büszke tartású. kezes jószág válik belőlük. A távolban trakto­rok zúgnak: törik az ösgyepet Nagyálláson. Újabb darabot hódíta­nak el a pusztából a rizs, cukorrépa szá­mára. Gyérül a mé­nes, fogynak egy eltű­nő foglalkozás utolsó képviselői: — a csikó­sok is... (hej) A szépen berendezett múzeumban a kohászat őskorától napjainkig különböző nemzetek munkáját mutatják be. A látogatók nagy érdeklődéssel néz« a kohász-történelmi dokumentumokat. Foto: Szabadna A, ünnepségsorozat megnyitóiét * “ Művelődést Házksa BrUnttk me« öritsl érdeklődés mene«, veiké Márton élvtárt, ás LKH Igazgatója menüké Bertádét mond, előtte ál »»tálon a kiosztásra kertié kitüntetést*.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom