Észak-Magyarország, 1960. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-27 / 228. szám

Az esztergapad mellett Világ proletárjai, egyesüljetek! tmmmmmk A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1960 ueptembéf 27, kedd számunkból: ÍV. Sx. Hruscsov találkozott K. Nkrumah-hal Diósgyőri Vasas Kulturális Napolt A vasárnap sportja Hruscsov elvtárs rögtönzött sajtóértekezlete Glen Cove-ban Kádár János elvtársat vendégül látta Cyrus Eaton New York (MTI) Cyrus Eaton, az ismert clevelandi nagyiparos és felesége szombaton a New York-i Biltmore Szállodában ebédet adott Kádár János állammi­niszter és a magyar ENSZ-delegáció több más vezető tagja tiszteletére. Kádár Jánoson kívül részt vett az ebéden Sik Endre külügyminiszter, Péter János, a külügyminiszter első helyettese. Mód Péter, a New York-i magyar ENSZ-küldóttség vezetője és fej—égé, valamint Szita János, a genfi magyar ENSZ-küldöttség ve­zetője. Cyrus Eaton és felesége, akik nem­régen. Magyarországon Jártak, rend­kívül szívélyes házigazdáknak bizo­nyultak. A vendégek iránti figyel­mességből például az asztalt magyar színekből összeállított virágokkal dí­szítették fel, s az ebédhez kizárólag magyar italokat szolgáltak fél. A fehér asztalnál folytatott be­szélgetés során Cyrus Eaton elragad­tatással emlékezett meg magyaror­szági látogatásáról. Kijelentette, hogy Budapest a világ egyik legszebb városa, amelyet minél több külföldi­nek kellene meglátogatnia. Jó lenne azonban, ha a magyar fővárosnak több szállodája lenne. Arra a gondo- -itra, hogy a magyar szállodaipar fejlesztésénél — mindkét fél számá­ra elfogadható feltételek esetén — szó lehet nyugati pénzügyi körök be­kapcsolódásáról is, Cyrus Eaton meg­jegyezte, hogy szívesen beszél erről a szállodaiparban érdekelt amerikai barátaival és megkérdi tőlük, nem lenne-e kedvük bekapcsolódni a ma­gyar szállodaipar fejlesztésébe. A baráti hangulatú ebéd után Ká­dár János a következőket mondotta: „örömmel fogadtuk el az Eaton- házaspár meghívását, mert olyan embereket Ismertünk meg bennük, akik — józanul és he­Nagyaktívaiilésen emlékeztek meg a borsodi dolgozók a Szakszervezeti Világszövetség 15. évfordulójáról előadója foglalkozott az SZVSZ megalakulásának körülményeivel. El­mondta, hogy a Szakszervezeti Vi­lágszövetség megalakulásának Ide­jén, 1945 október 3-án 64 millió szervezett dolgozó tartozott a Világ- szövetséghez. A Szövetség azt tűzte harci feladatául, hogy elősegítse a világ dolgozóinak egységét, a fasiz­mus végleges megszüntetését, a béke biztosítását. A Szövetség világnézeti, faji. fele­kezeti különbség nélkül magába tö­mörített© az öt világrész szervezett dolgozóinak legjobbjait. A VILÁGSZÖVETSÉG munkáját az sem tudta komolyabban befolyá­solni, hogy 1949-ben az amerikai és angol reformista, monopolisták szol­gálatában álló szakszervezeti veze­tők szabad szakszervezet megalakí­tásával kiváltak a Világszövetség­ből. Az SZVSZ elvhű politikát foly­tat, a munkásosztály érdekeit tartja mindenkor szem előtt, elutasítja az lyescn — a keletl-nyugati kap­csolatok megjavításán, s ezen belül a magyar-amerikai viszony normalizálásán fáradoznak. Tiszteljük bennük azt az erkölcsi bátorságot, amellyel ezt teszik", Cyrus Eaton így nyilatkozott: „Nagyon kellemesen éreztük ma* gunkat az ebéden, amelyet Kádár János úrnak és a magyar delegáció több tagjának tiszteletére adtaink. Állandóan azt tanácsolom barátaim* nak, látogassanak el Magyarországra, ahogyan feleségem és én tettük hogy saját szemükkel lássák, mennyire, bi« zik a magyar nép kormányában» amely helyesen irányítja az ország ügyeit Szeretném, ha amerikai pol« gártársaim Igazán megismernék és ugyanúgy, mint én, becsülnék Ma­gyarország ősi kultúráját én gazda­ságának nagy, Jövőbeni tárlatait. .*• A vasárnapi New York Times-ben megjelent Cyrus Eatonnak egy nyi­latkozata. Az amerikai nagyiparos « következőket mondotta: „Kapitalista vagyok, de belártom, a szocialista országok maguk választották meg saját rendsze­rüket és ml ezt nem tudjuk megváltoztatni. Nincs hozzá sem hatalmunk, sem képességünk. Miközben mi diplomáciáikig elismer­jük Magyarországot, nagyon kévéé üzletet kötünk vele. pedig azt hi­szem, hogy ezt megtehetnénk. Ezek­ről a dolgokról tárgyaltunk főként Kádár Jánossál és azt gondolom» hogy kiszélesíthetjük kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainkat”) Vasárnap délelőtt Kádár Jánoé Péter Jánosnak, a külügyminiszter első helyettesének társaságában sétát tett Manhattanban. Véglghajtottate az East River partján, a Manhattan sziget déli végén lévő kompig, majd visszafordultak, s a Times Squares fFoIyíofás a 2. oldatom.} Egyesült Államoknak nem áll szán­dékában megtámadni Kubát. A kér­dés tehát ilyenformán tárgytalan — mondotta Hruscsov. Végül az újságírók megkérdezték a szovjet miniszterelnököt, ml a vé­leménye arról, hogy Fidel Castro a hírek szerint négyórás beszédet szán­dékozik tartani hétfőn az ENSZ köz­gyűlésében. Castrot akkor is szíve­sen hallgatom majd, ha hat óra ho®2> szat fog beszélni — válaszolta ■ szovjet miniszterelnök. Arra a kérdésre, hogy ha aa ENSZ-főtitkárság átszervezésére tett javaslatát elutasítják, újra kezdené-« a leszerelési tárgyalásokat. Hruscsov azt felelte: igen, amennyiben azokon a semleges országok képviselői lé részt vennének. Llouu István rutai «ntercUro* egy»*« a leSj*ld-*.mut»i6bb ifjú nalcnaakáMk- nak. KápflnkAn egy kisülő munkád*rtbot eUenSrts toiamtactjtarel. Fonta un dolgoxik. nrbogy akta egy század miIUméternyl eltárta le legyen! Foto: Kardod Egyetlen út a békéhez ^ New York (TASZSZ) A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke mellett működd sajtócsoport Jelenti: • Szeptember 25-én Glen Cove-ban n Szovjetunió állandó ENSZ-képvi- neletének nyaralójában N. Sz. Hrus­csov, az ENSZ-ko/dvü’.'s 15. üléssza­kán részvevő szovjet küldöttség ve­zetője, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke találkozott K. Nkru- mah-hal, a Ghánái Köztársaság el­nökével. A szívélyesség és kölcsönös meg­értés légkörében lezajlott beszélgetés során a két államférfi folytatta esz­mecseréjét a mindkét országot ér­deklő nemzetközi kérdésekről, _ H ÉTFŐN DÉLUTÁN a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa székházának nagytermében 176 000 szervezett borsodi dolgozónak a képviselői jöt­tek össze az üzemekből, gyárakból, intézményekből, hogy megemlékezze­nek az 1945 október 3-án Párizsban megalakult Szakszervezeti Világszö­vetség jubileumi évfordulójáról. A szakszervezeti nagyaktíván részt- vett Pries zol József elvtárs. az MSZ­MP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság el9Ó titkára. Somoskői Gábor elvtárs. a SZOT el­nökségének tagja, az Építő-. Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszer­vezetének főtitkára. Gyöngyösi Ist­ván elvtárs, az SZMT vezető titkára, Solti András elvtárs. az SZMT el­nöke, továbbá a megye politikai, társadalmi szervezeteinek számos képviselője. Solti elvtárs elnöki megnyitója után Somoskői elvtárs, a nagyakUva együttműködést a kapitalistákkal. A Világszövetség a reformisták külön­válása óta még Inkább megerősö­dött. ma már több mint 100 millió szervezett dolgozót képvisel. Somoskői elvtárs beszélt a magyar szervezett dolgozók nemzetközi kap­csolatairól, továbbá arról, hogy mi-* ként igyekszik az SZVSZ egységb« tömöríteni a világ dolgozóit az álta­lános, teljes leszerelés, a békés egy­másmelleit élés megvalósításéért folyó harcban. AZ ÜNNEPI AKTIVAÜLÉS 176 000 borsodi szervezett dolgozó nevében táviratot küldött a Szakszervezeti Világszövetséghez, amelyben kifejez­ték az eddigi tevékenységével való együttérzésüket s támogatásukról biztosították jövőbeni munkájában. Az aktívaülés résztvevő! az ünnep­ség befejeztével megtekintették az „öt világrész — öt asszony” című filmet New York (MTI) Hruscsov szovjet miniszterelnök vasárnap délután, amikor Gomulka társaságában a szovjet ENSZ-kül- döttség élén Glen Cove-i villájának parkjában sétált, beszédbe elegye­dett a park kapujában várakozó új­ságírókkal. A beszélgetés, amelynek során az újságírók a kérdések egész sorát intézték Hruacsovhoz, valósá­gos rögtönzött sajtóértekezletté fej­lődön. Az újságírók megkérdezték Hrus- csovot, vajon a Szovjetunió újrakez­dené-e atommbbantásl kísérleteit, amennyiben a leszerelési tárgyalások nem járnak eredménnyel? Hruscsov azt válaszolta, a Szovjetunió mind­addig nem végez atomrobbnntási kí­sérleteket, amíg más hatalmak nem Arra a kérdésre, hogy a Szovjet­unió ki vonul-e az ENSZ-bŐl, ameny- nyiben Hammarskjöld főtitkár tiszt­ségét nem bíznák rá egy háromtagú főtitkári bizottságra, miként azt a Szovjetunió javasolta. Hruscsov azt válaszolta, hogy a Szovjetunió es esetben is folytatja erőfeszítéseit az dekében. Ami Hammarskjöld főtitkárnak a kongó! ügyben játszott szerepét ille­ti. Hruscsov kijelentette: nagyon Is megértem, hogy Herter amerikai külügyminiszter ötmillió dolláros csekket nyújtott át Hammarskjöld- nek pénteken és gratulált neki a kongói ügyben folytatott tevékeny­ségéhez. hiszen Hammarskjöld na­gyon jól szolgálta az amerikai im­perializmus érdekeit A Szovjetunió azért kívánja háromtagú bizottságra bízni az ENSZ vezetését, mert ez an­nak biztosítéka lenne, hogy az ENSZ-ben képviselt mindhárom ál­lamcsoport érdekelt tiszteletben fog­ják tartani. Természetesen a három­tagú vezetőségnek egyhangúlag kell majd meghoznia döntését. Arra a kérdésre, vajon véleménye szerint Hammarskjöldnek le kell-« mondania, Hruscsov így válaszolt: Ezt magának Hammarskjöldnek kell meggondolnia. Az újságírók — az AP Jelentése szerint — emlékeztették Hruscsovot arra a kijelentésére, hogy a Szovjet­unió rakétáinak védelmét helyezte kilátásba az Egyesült Államok ellen abban az esetben, ha az agressziót követne el Kuba ellen. Hruscsov ki­jelentette. hogy ez valóban így van. de nem valószínű, hogy erre sor ke­rüljön. Utalt azokra az amerikai nyilatkozatokra, amelyek szerint az mati rendszer azonnali felszámolá­sára tett javaslata érintette Igen ér­zékenyen a kapitalista urakat. Herter amerikai külügyminiszter egyenesen „lázitásról“ szól. Megint bővült eggyel az amerikai diplomácia ködö­sítő műszavainak tára. Ha Hruscsov a leszerelésről beszél: az „propa­ganda", ha a békéről: az „illúzió­keltét". Nos, itt az új jelszó: ha sza­badságot követel Afrikának — az „lazítás"! A szovjet kormányfő ^en vagy ahogy n világsajtó írja: „nagy- fontosságú politikai megnyilatkozá­sában. a leszerelés én a gyarmati kérdés mellett egy sor más fontos dolog Is szerepelt. Hruscsov elvtárs külön hangsúlyozta a szocialista és kapitalista rendszer békés egymás­mellért élését. „A Szovjetunió népe. a szovjet kormány változatlanul arra törekszik, hogy az államközi kapcso­latokban megszilárduljanak a békés együttélés elvei. Hogy ezek az elvek legyenek az egész mai társadalom életének alapvető törvényei." A békés egymásmellért élés a nemzetközi kapcsolatok fejlődésének ésszerű útja. Az eltávolodás ettől az egyedüli ésszerű eszmétől veszélyes összeütközéseket szülhet. Hruscsov elvtárs a kővetkezőképpen tette fel a kérdést: Mit akar a világ? Békés együttélést, vagy együttélést a kés­hegyen, a borotvaélen. A világ népei­nek egyöntetű a válasza: békés együttélést! Számos ország között — bár társadalmi rendszerük különböző — sikerült megvalósítani a békés egymásmellen élést A békés együttélés megszilárdítá­sának szerves rézzé a kettészakított országok kérdésének megoldása. Hruscsov elvtárs ezzel kaocsolatban azt Javaso’ta. bogy első lépégként a két német és a két koreai állam egységét kell megteremteni. A békés r'*vmftsme1t'’tt élés megteremtése érdekében Hruscsov elvtárs kijelen­tette. hogy a Szovjetunió hajlandó mielőbb csúcsértekezleten tárgyalni ezekről a kérdésekről. A szovjet kormányfő beszédében szinte vttrösfonálként húzódott végig az az alapgondolat. hogv elérkezett az idő, amikor az ENS7-nek végre hivatása magaslatára kell emelked­nie. s fel kell nőnie korunk — e rendkívüli korszak — követelményei­hez. Oj. fiatal államok egész sora foglalta el helyét a világszervezet­ben. k«felérve a Földön a társa­dalom fejlődésében végbement rend­kívüli változásokat Az ENSZ eevre Inkább egvetem*ss* válik, de ebből logikusan következik az Is: tűrhetet­len. hogy n 650 ml’liós Kínai Népköz- társaság nem tagja az ENSZ-nek! A •zovjet kormány — mint ahogy Hruscsov elvtárs kijelentette — igen fontosnak tart la az ENSZ tevékeny­ségét, de néhánv fontos változást javasol. A szovjet kormányfő élesen bírálta Hammarskjöld főtitkár egv- «idpiű tövékenvséeét. A Szovietunió megfelelőbbnek tartaná egy három­tagú »kollektív végrehajtó szerv ala­kítását. amelyben képviseletet kan­nának a szocialista országok, a sem­leges orszáeok és a nyugati állam­csoportok. Ugyanilyen indokolt an­nak megvizsgálása ís. valón nem kellene-e mer'el előbb székhelyet ke­resni az ENSZ száméra. Hruscsov elvtársnak 15. flléss7ftkán mondott nagyfontos- sírú boszMo o béke és a szabadság akcléorogramja volt. A szovjet kor­mányfő tézisei, a kommunizmus magaslatai felé törő szovjet néo ja­vaslatai újabb fényes bfzonvítéka anrak, hogy n szocialista államok politikája: békeszerető és ember- barin külBolMka. A szovjet kormányfő történelmi nyilatkozata a gyarmati rendszerről, a leszerelésről, a békés együttélésről és egvéb fontos kérdésekről alantét képezheti a mogosszintű viták égisz sorának mind az ENSZ-ben. mind azon kívül. Reméljük. így Tesz! A világ közvéleményét továbbra is Hruscsov elvtárenak az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakán el­hangzott beszéde foglalkoztatja. Ez természetes. A Szovjetunió Miniszter­tanácsa elnökének beszéde s a szov­jet kormánynak „Az általános és tel­jes leszerelésről szőlő szerződés alap- . tételei" c. Javaslata — a ma élő em­beriség történelmének egyik legfon­tosabb dokumentuma. Amerika szi­vében. Neiy Yorkban — mint ahogy több kapitalista ország sajtója írta — a XX. század Igazi hangja hallat- azott. Hruscsov elvtáre történelmi jelentőségű beszédében a világpoli­tika egész tükrét adta, s nem ki­sebb dolgokról szólt, mint korunk legdöntőbb problémájáról: a tartós béke biztosításáról és a szégyenteljes gyarmati rendszer azonnali teljes felszámolásáról. A tartós béke biztosításának az alapja — mint ahogy Hruscsov elv­társ mondotta — az általános és tel­jes leszerelés. A Szovjetunió ig n sokat tett és tesz a leszerelés érdeké­ben. Hruscsov elvtárs nem először beszélt erről a nagyfontosságú kér­désről az ENSZ plénuma előtt. Éppen egy esztendővel ezelőtt terjesztette az Egyesült Nemzetek elé a Szovjetunió korszakalkotó javaslatát, hogy 4 esz­tendő alatt valósítsák meg a fegy­verek és hadseregok nélküli világot, zárják ki teljesen a háborút az embe­rek életéből. E javaslat elől nem le­hetett kitérni, a nyugatiak is hozzá­járultuk megtárgyalásához. Genfben össze Is illt a leszerelési konferencia, csak éppen egy tapodtat sem haladt előre. S most az ENSZ 16. ülésszakán, a szovjet kormányfő újabb leszere­lési javaslatot terjesztett elő. Az újabb javaslat konkrétan megálla­pítja korunk közvetlen problémájá­nak. a leszerelésnek ütemtervét, rea­lizálható ..menetrendjét’*. „Az általá­nos és teljes leszerelésről szóló szer­ződéi otaptételer-nok szövegéből kitűnik, hogy négy év alatt — de már az első másfél évre kiszabott első'fázisban is — az emberiség meg­szabadulhat a háború féMmétól. A szovjet javaslat szerint már a más­fél éves első fázisban fel kell szá­molni az összes külföldi támaszpon­tot, és ki kell vonni a csapatokat. A további fázisokban — a javaslat megvalósítása esetén — teljesen megszűnne a háborúnak minden le­hetősége. vagyis reális formát ölthet- ne az örök béke valamikor utópisz- .tikus gondolata. A leszerelés tehát az egyetlen űt a békéhez! Az általános és teljes leszerelés nemcsak szükséges, hanem lehetséges is. A Szovjetunió építő kezdeményezése után nem kell h’ozzá más, mint Jószándék és őszinte tár­gyalási készség — a nyugatiak részé­ről Is! Sajnos, ez a készség egyes kapitalista országok agresszív, kard- csörtető, monopolista uraiból hiány­zik. Az agresszív erők — elsősorban az amerikai Imperialisták — semmi­képpen sem akarják a leszerelést. A leszereléssel szorosan összekap­csolódó második kérdés: a szégyen- teljes gyarmati rendszer azonnali teljes felszámolása! Nem lehet szám­űzni a háborút, amíg nem végeztünk a gyarmati rabsággal! A Szovjetunió örömmel köszönti azt a ténvt. hogy az új ázsiai és afrikai állomok tucatai nyerték el függetlenségüket, s képviselőik meg­jelentek az ENSZ-ten. De még min­dig több mint 100 millió ember síny­lődik gyarmati sorban. A gyarmati sors pedig annyit Jelent, hogy a gazdasági élet rendkívül elmaradott, a dolgozó lakosság siralmas viszo­nyok között tengődik. A gyarmato­kon leghosszabb a munkaidő, ugyan­akkor legalacsonyabb a nemzeti jö­vedelem; legalacsonyabb a munkabér és legnagyobb az analfabétizmus; legale csőn vnbb az emberi életkor és legmagasabb a halandóság. A kanltnll'ta országok kormány- lapj'iil ól i'ólv-' H!"nik. hogy Hrus­csov elvtersnek különösen a gyár-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom