Észak-Magyarország, 1960. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-25 / 227. szám
4 fiSZAKMAGYARORSMO Százhúsz fiatal dolgozik itt, sokan azt mondják: az acélöntődé a fiatalok üzeme. Ezt mondta Tóth János gyáregységvezető is, aki tájékoztatott az acélöntődé életéről, S5LH“iáCme,'Sí szégyent a gyárrészlígre^lOM^óta ígraTjölít ™s2km?nkástgS!& tanulnak a fiatalok. Éppen itt Jön Csótai Jenő, benéUMMk vde^Mtiär mlnt'flzikoi munkás"dolgozott az üzemben, majd gyártástervező. adagleíró és végül művezető lett. Szép pályafutás. Csótai Jenő csak ennyit mond erről: — Mindenki tanulhat, aki akar.., A JUBILÁLÓ GYÁR Az új középhengermG Halszáz vagon... Az óriáskohónál Fülsiketítő zúgás, szelepek visító an:« óriáskohó mint hatalmas acéltest alkotása. Az ómessaí^őskohó bizony eltörpülnek azok a kohók is, melyek ott sorakoznak a gyárrészleg udvarán. A nehéz munkát gépek, automaták végzük, az adagok szállításától a csapolásig minden elektromos és gépi úton történik. Úgy gondoljuk elég. ha csak egyetlen számadattal illusztráljuk a kohóígy fejlődött a gyár... A felszabadulás óta több milliárd forintot költöttek a gyár fejlesztésére. Felépült a 700 köbméteres óriáskohó. Közép-Európa második legnagyobb kohója, a középhengermű, mely a gyár büszkesége, az ércdúsító, a salak-granuláló, a kompresszorház és még sok fontos üzemrész. Több üzemet korszerűsítettek, újjáépítették a martinacélművet, új gépek, műszerek ezreit szerelték fel. S mindez mit eredményezett? A gyár ma már 4 és félszer több nyersvasat és acélt termel, mint 1945 előtt. A gyár a magyar vasgyártás termelésének háromnegyed részét adja. Acélból például tek, mint 1938-ban. Országos viszonylatban is rendkívül kimagasló eredményeket értek el: az új módszerek, technológiák bevezetésével 1959-ben 200 millió forintot takarítottak meg a népgazdaságnak. A második ötéves tervben több millió forintot költenek műsMki^fejsára, korszerűsítésére. 1965 végére a Lenin Kohászati Művek felsorakozik a világ legjobban termelő kohászati üzemei közé. Régi üzem — új emberek A finomhengermü A finomhengermü a vasgyár egyik legrégibb üzemegysége. A gyárban sokan úgy emlegetik ezt az üzemrészt, mint az egyik legjobban termelő gyáregységit, ahol igen jó a kollektíva, sok kiváló szakmunkás dolgozik. Most, a gyár fennállása alkalmából rendezett ünnepségek tiszteletére is a finomhengermü durvasoráról indult el a szocialista munkaverseny. Az itt dolgozó munkások jubileumi versenyt kezdeményeztek, melyhez a gyár valamennyi gyáregysége csatlakozott. í biztosra vehető, hogy a versenyben a finomhengermü dolgozói kerülnek az élre. Az eddigi eredmények ezt mutatják. A gyárrészleg régi upyan, de az emberek^ újakká; Irta: Szegedi László Rajzolta: Lukovszky íjászló A legnagyobb új létesítmény A középhengerműben Az őskohó A fiatalok üzeme Az acélöntöde 1880-tól 1960-ig... A martinacélműben A rekonstrukció során ezt az üzemet is újjáépítették. Most hét 90 tonnás és egy 180 tonnás buktatható kemence ontja a meleget a hatalmas csarnokban. Éppen csapolásra készültek, amikor megérkeztünk. Az irodában is nagy a sürgés-forgás. A műszaki vezetők megbeszélést tartottak. Márton Mátyás és Farkas István üzemvezetők ezzel fogadtak: — Éppen jókor jöttek. Érdekes számítást végzünk, mely megmutatja a martinacélmű és az elektroacélmű fejlődését. Mindenki izgatottan várta az eredményt. A műszaki vezetők múzeumi és levéltári adatok alapján kiszámították, hogy 1080-tól 1960. szeptember 23-ig mennyit termelt a martinacélmű. S végre megszületett az eredmény. Farkas István elvtárs sorolni kezdte: — 1880-tól 1960. szeptember 23-ig összesen 11 millió 513 ezer tonna acélt gyártott a martinacélmű ... — És az 1880-as évben? — Erre is pontos adat áll rendelkezésünkre — folytatta Márton Mátyás, a martin üzemvezetője. — Kereken 4212 tonnát. S azt hiszem, arra is kiváncsi, hogy 1959-ben mennyit termelt a martin? Valóban érdemes összehasonlítást tenni: a múlt évben 556 ezer 154 tonna a termelés... 1960-ban pedig már 600 ezer tonna felett lesz... — És hogyan alakult az elektroacélmű termelése? — Az elektroacélmű 1932-ben kezdte meg a munkát. Azóta igen nagy fejlődést értünk el ebben az üzemben is. 1960. szeptember 23-íg 1 millió 149 ezer 433 tonnát gyártottunk. — Mennyit termelt 1932-ben és mennyit 1959-ben? — 1932-ben még csak 4854 tonnát, a múlt évben pedig 76 ezer tonnát. Valóban sokat mondó számdk ezek. AZ egyik művezető meg— Ha az öreg Fazola feltámadna, bizony lenne min csodálkoznia. A martinban még lázasan folyt a munka. A csapolás után megkezdték a berakodást. Nincs itt megállás soha. A három műszákban 1200 ember dolgozik, hogy egyre több acélt adjon a magyar iparnak. Az acélöntődében... A gyáregységvezető is Igen komoly szakember. Elmondotta még, hogy milyen rohamosan fejlődik az acélöntöde. Oj homokelökészítö- mű épült, ezzel megszűnt a nehéz fizikai munka. Most készül a víz- sugárhomokoló gép. mely teljesen megszünteti a szilikózisveszélyt. A második ötéves tervben központi mintakészítő üzem épül. elkészül az öntvényelőnagyoló üzem, új öntési nek az ultrahangos berendezésekkel és még hosszan sorolhatnánk az új létesítményeket, melyek 5 év alatt ezt a gyáregységet korszerűbbé teszik. Az acélöntöde félkészárut gyárt, exportra Is sokat termel. A gyár dolgozóinak szakmai felkészültségét ma már a Szovjetunióban, Argentínában. Libanonban, Csehszlovákiában és a világ sok táján ismerik. cialista brigádok? — — Természetesen. És igen eredményesen dolgoznak. Különösen Szabó Sándor szocialista hengerészbrigád- ja. Ebben az évben ők a legjobbak az „A" — És a fiatalok? — A három műszakban négy KISZ-brigád dolgozik, összesen 105 KISZ-fiatal. Csak dicsérhetem a munkájukat — mondotta a főművezető, majd hirtelen elbúcsúztunk, mezt őt is szólította a kötelesség... ?5-én ^kezdte *meg a gyobbúj1 létesítménye, |;SS azok is sejthessék, milyen nagy ez a „kis S&aklk méa nem kedhetünk — szólt közbe a főművezető —, hogy az ünnepélyes átadás. 1955. február 15-e óta - a múlt hónap kivételével — térEz az üzem a legnagyobb új létesítmény, a modern technika csodája. Lenyűgöző kép fogadja a látoga- - tót. Hosszú „tűzki- gyök" futnak a görgőkön, 8 pillanatok alatt eltűnnek a hengerek között. A nagy zúgásban egymás szavát is alig hallani. Klimon István főművezetővel és Hamzsák művezetővel beszélgettünk pár percig. Mert itt nincs idő a hosszú beszélgetésre. — A középhengermü Közép-Európa legmodernebb hengerműve, különböző köracélokal gyárt, — magyarázza Klimon elvtárs. — Az Ü nnepel ■ hatalmai diósgyőri vasgyár, a Lenin Kohászati Művek sok ezer dolgozója. Fazola Henrik, a nagy tehetségű egri lakatosmester 190 évvel ezelőtt, 1170-ben kezdte meg a vasolvasztást az Omassa közelében lévő óskohóban, a hámori „vasveró házak”-ban, s ezzel megkezdődött Borsod megyében a vaskohászat fejlődése. Százkllencven év telt el azóta. Megsárgult lapok, feljegyzések beszélnek a gyár fejlődéséről, őskoráról. A máról, a gyár relszabadűlás óta történt fejlődéséről is sok dokumentum áll rendelkezésre, mindennél többet mondanak azonban azok a hatalmas új üzemek, csarnokok, modern gépek, melyek új levegőt, új életet vittek és visznek az egykor füstös, gázos gyár életébe. Az egyik hengerész találóan Jegyezte meg, amikor a gyár fejlődéséről beszélgettek az üzemben. A>t mondotta: a felszabadulás óta eltelt 15 esztendő alatt ÚJ gyár jött létre, minden üzem megváltozott az emberrk életével együtt. S a sok-sok változást, annak minden mozzanatát szinte lehetetlen pár sorban, vagy életébe most, az ünnep hangulatában...
