Észak-Magyarország, 1960. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-24 / 226. szám

BZUMMTAKHSMO Hruscsov elvtárs hatalmas bes%éde as ENSZ IS. ülésssakán (Folytatás a 2. oldalról.) Az a veszély fenyeget, hogy ha ellenőrzést létesítenek a fegyverzet fölött és a fegyverek megmaradnak, ez lényegében azt jelenti, hogy a felek ismerik a másiik fél birtokában lévő fegyverek mennyiségét, minősé­gét és elhelyezését. Ennílk alapján az agresszív fél a maga fegyverze- .tét olyan színvonalra emelheti, hogy fölénybe kerüljön abból a célból, hogy általa kiválasztandó alkalmas időpontban támadást hajtson végre. Mi sohasem fogunk beleegyezni a fegyverzet ellenőrzésébe leszerelés nélkül, mert ez azt jelentené, hogy ösztönzést adunk az agresszomak. A szovjet kormány, mint több más állam kormánya is. kénytelen volt megszüntetni részvételét a tizes bi­zottság munkájában, mert a bizott­ság a nyugati hatalmaknak csak a fegyverkezési verseny takargatására szolgált. A szovjet kormány nehezen szánta rá magát erre a lépésre, mivel éppen a Szovjetunió kezdeményezte az ál­talános és teljes leszerelés kérdésé­nek felvetését. A kialakult feltételek között azonban további részvétele a bizottság munkájában azt jelen­tette volna, hogy segíti a leszerelés ellenségeit. Nem lehetett belenyu­godni. hogy visszaéljenek a leszerelés nagy ügyével — az általános béke érdekeivel összeegyeztethetetlen célo­kat követve. A szovjet kormány ezért a lesze­relést megvitatás végett az ENSZ közgyűlése elé terjesztette. Hiszen a közgyűlés tagjainak jelentős többsége egyáltalán nem érdi kelt a fegyver­kezési versenyben és őszintén kí­vánja e verseny megszüntetését. Figyelembe véve a leszerelés prob­lémájának óriási jelentőségét és an­nak szükségességét, hogy gyökeres fordulatot kell teremteni a tárgyalá­sok menetében, a szovjet kormány állástfoglalt amellett, hogy e kérdés közgyűlési vitájában közvetlenül ve­gyenek részt a kellő meghatalmazás­sal felruházott állam- és kormány- fák. Megelégedéssel állapítjuk img. hogy egész sor állam kormánya kellő megértéssel fogadta a kérdés ilyetén való felvetését; ezeknek az államok­nak a küldöttségeit a legfelelősebb államférfiak vezetik a közgyűlésen. Hogy megkönnyítsük a közgyűlés munkáját és határozott irányba tereljük a leszerelési vitát, a szovjet kormány javaslatot ter­jeszt a közgyűlés elé ..Az általá­nos és teljes leszerelési szerző­dés alapvető re-''"Ikezései” cím­Kérjük a közgyűlés elnökét és az ENSZ titkárságát, hogy a közgyűlés hivatalos dokumentumaképpen osz­tassa szét a küldöttségek között ezt a javaslatot és hozzáfűzött magya­rázó nyilatkozatunkat, amely rész­letesebben kifejti a Szovjetuniónak a leszerelés kérdésében elfoglalt állás­pontját. Az általános és teljes leszerelésre vonatkozó új szovjet javaslat, ame­lyet a szovjet kormány a világ ösz- szes kormányai elé terjesztett, 1960. június 2-án kelt javaslatokra épül. tekintetbe veszi mindazt, ami e kér­désnek a világ különböző országai politikai és társadalmi köreivel tör­tént megvitatása során a múlt esz­tendőben hasznosnak bizonyult. Ez a javaslat sok tekintetben közeledik a nyugati hatalmak álláspontjához, s ez, reméljük, lehetővé teszi majd, hogy mielőbb megegyezzünk a lesze­relés kérdésében. Mi most a többi között arra gon­dolunk. hogy az általános és teljes leszerelésnek mar az első szakaszá­ban fel kell számolni az atomfegy­vernek a célba juttatására szolgáló összes eszközöket; részletesen ki kell dolgozni minden szakaszban a haté­kony nemzetközi ellenőrzést szolgáló intézkedéseket; tekintetbe kell ven­ni egyes nyugati hatalmaknak azt a kívánságát, hogy már a legelejétől irányozzuk elő a fegyveres erők lét­számának és a hagyományos fegy­verzetnek a csökkentését. Evész sor «ovéb változást *s pont/***bb m**»- határozást is felvettünk progra­munkba. Valamennyiünknek józanul '• szá­molnunk kell azzal, hogy semmiféle hajlékonyság nem segíti elő a lesze­rel kérdésének megoldását, s minden erőfeszítés és fáradozás az edd'Hhez hasonlóan ered- m*«,rte?en marad, ha a tárgvalá- sok összes résztvevőit nem hatja át az az őszinte törekvés, hogy valóra váltsák az emberisé« év- sz-Wados véznát, a 1•szerelést. A tízhatalmi leszerelési bizottság­ban hiányzott, ez a törekvés az Egye­sült Államokból és NATO-beli part- nerei bői. Egyelőre nem látszik, hogy most megvan-e bennük ez a törek­vés. Nem lehet ezzel kapcsolatban figyelmen kívül hagyni, hogy az Egyesült Államok nem sokkal a köz­gyűlés munkájának megkezdése előtt újabb kísérleteket tett, hogy mellékvágányra terelje gz egész ügyet. Ki ne tudná, hogy az Egye­sült Államok ezt a célt követte, ami­kor arra törekedett, hogy a közgyű­lés ülésszakának megnyitása előtt néhány héttel hívják össze az ENSZ leszerelési bizottságét. Amint a tízhatalmi bizottság mun­kájának tapasztalatai mutatják, a bizottságban a leszerelés gyakorlati problémáinak tárgyalása során bo­nyodalmak támadtak, mert a nyugati hatalmak nem kívánták megoldani a leszerelés kérdését. Közismertek a tízhatalmi bizottság elé terjesztett szovjet javaslatok. E javaslatokat a nemzetközi közvélemény úgy érté­kelte. hogy azok teljesen világosak és megvalósíthatók. Hangsúlyozni kell, hogy e javaslatok számoltak a nyugati hatalmak egyes óhajaival és indítványaival. Mégis Lodge Egyesült Államok ENSZ-beli lesze­relési megbízottja kijelentette, hogy a Szovjetunió „zsákbamacskát árul”. Ebben az esetben meg kell kérdezni, vajon nem történt-e Lodge úrral is ugyanaz, mint a keleti mesék hősé­vel. aki saját maga bújt a zsákba, és ez megakadályozta, hogy lássa, amit mindenki Jól lát és világosan ért. Csodálkozást kelt bennünk Lodge egy másik kijelentése, amely akkor hangzott el, amikor Lodge ellenezte, hogy a leszerelést a közgyűlés mos­tani ülésszaka megvitassa. Szó szerint a következőket mon­dotta: „Ügy gondoljuk hogy a világ közvéleményének mindezt hallania kell. mégpedig olyan fórumon, mint az adott bizottság, amely csakis a leszereléssel foglalkozik. Erre nem felel meg a közgyűlés, ahol ez csupán egy lesz a több mint nyolcvan kér­dés között.” Személyesen ismerem Lodge urat. és csodálkozom, mennyire lebecsüli saját munkáját, hiszen hosszú éveiken ét ő kénviselte az ENSZ-ben az Egyesült Államok érdekeit. megyénk, egyben az egész ország egyik legjelentősebb üzemében, a Lenin Kohászati Művekben. Az ün­nepségeken egy hatalmas ipari üzem sikévtizedes történetének eseményeit eredményeit vesszük számba. A gyár alapítója, Fazola Henrik egri lakatosmester, aki 1770-ben. a mai ómassán vasolvasztókemencét és vasfeldolgozó műhelyt épített, aligha sejtette, nem is sejthette, milyen nagyarányúvá fejlődő üzem alapjait rakja le. Azóta sok év pergett le az idők homokóráján. Háborúk zúgtak el a kormos gyárkémények felett. Bom­bák. lövedékek tépték az üzemói iás testét, de a gyár túlélte a megpróbál­tatásokat, a dolgozókat elnyomó rendszereket, azzá lett, amivé lennie kellett: a nép tulajdonává, a dolgozó emberek felemelkedésének erőssé­gévé. Nekik zúgnak ma már a gépek, nekik ontják a kohók, a kemencék a vasat, az acélt, nekik formálnak eszközöket nagy tervek valóraváltá- sához a hengerművek. Tisztelettel adózunk a gyáralapító elődöknek. Hálával és munkásszoli­daritással gondolunk azokra a tíz­ezrekre, akik a gyár csaknem kétév- százados története során kezük mun­kájával és verítékükkel lendítették előre a gyár fejlődését. ~z a fejlődés felszabadulásunk óta vett soha nem látott nagy­szerű iramot. Többek között felépült a 700 köbméteres óriáskohó; üzembe­helyezték Közép-Európa legkorsze­rűbb hengerművét; rekonstruálták a Martint, és most a durvahrngermű átépítésére, korszerűsítésére kerül Egyetlen beszédes adattal is szem­léltethetjük a mélyreható változást és nagyarányú fejlődést: ma a Lenin Kohászati Művek négv és félszer vasat s acélt termel, mint a fel- szabadulás előtt. A leszerelés a kérdések kérdése, mely az egész emberiséget foglalkoztatja Mi tisztelettel viseltetünk az Egye­sült Nemzetek Szervezetének minden bizottsága iránt, de számunkra a né­pek legmagasabbrendű, legreprezen­tatívabb és teljes hatalmú fóruma az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése. Reméljük, hogy a külön­böző kontinensek különböző államai­ból itt összegyűlt képviselők nem osztják az említett álláspontot és nem a 79. kérdésnek fogják tekin­teni a leszerelést. Ez a kérdések kér­dése. amely az egész emberiséget foglalkoztatja. Különös, hogy az Egyesült Államok ENSZ-képviselője ezt nem érti meg. Az ENSZ leszerelési bizottságában még nyíltabb kísérletet is történtek, hogy olyan útra tereljék a leszere­lési tárgyalásokat, amelyen nem le­het megoldást találni erre a kérdésre. Nem lehet máiként értékelni az Egyesült Államoknak az ENSZ le­szerelési bizottságában előterjesztett javaslatát, hogy tudniillik az Egye­Az Evening Standard sürgeti az El\SZ székhelyének áthelyezését Az Evening Standard sürgeti, hogy helyezzék át az ENSZ székhelyét New Yorkból más, erre alkalmasabb országba. Az Egyesült Államok kor­mánya félreérthetetlenül éreztette, hogy a közgyűlésben résztvevő szá­mos kormányfőt nem szívesen 'átott vendégnek tekint. Feltehető a kér­dés: vajon New York alkalmas-e az ENSZ székhelyéül? A világszervezet csak akkor működhet jól, ha zavar­talan, nyugalmas légkört biztosíta­nak tanácskozásai és teljes mozgási szabadságot adnak a küldöttségek számára, akiket legalább a szokásos diplomáciai udvariassággal kellene fogadni. Az amerikai kormány nem akarja tudomásul venni azt a köte­lességét. hogy mint vendéglátó házi­gazda tartozik üdvözölni az ENSZ 15. közgyűlésén résztvevő valamennyi küldöttet — írja az angol lap. Több mint 9500 holdon vetnek szovjet és olasz búzát megyénkben A Borsod megyei Tanács mező- gazdasági osztálya, a Borsod—Heves megyei állami gazdaságok igazgató­sága és az Agrártudományi Fgyesület Borsod megyei csoportja péntek dél­előtt búzatermesztési tanácskozást rendezett Miskolcon. A nagyfontos- ségú megbeszélésen megjelentek az állami gazdaságik, gépállomások, termelőszövetkezetek vezetői, agro- nómusai, a megye legjobb búzater­melői. Laczkó István megyei főagronómus vitaindító előadásában — több'k kö­zött — elmondotta, hogy a ma még alacsony termésátlagok a korszerű búzatermesztési technika széleskörű bevezetésével és alkalmazásával nö­velhetők. Az elmúlt gazdasági évben a hazai típusú extenzív búzafrjtéK mellett több borsodi állami gazda­ságban és termelőszövetkezetben nagytermőképeeségü szovjet és olasz búzafajtákkal végeztek összehason­lító kísérleteket. Megállapították, hogy az olasz búzának fagyérzékeny­sége miatt csak a mesye déli részén elterülő gazdaságokban van létjogo­sultsága. A szovjet nagytermőképev ségű búzafajták viszont télál’óak és lisztmlnő'-éeük jobb, mint az olasz búzáé. így Borsod megyében elsősor­ban a szovjet búza elterjesztésére kell nagy gondot fordítani. Ezért az új gazdasági évben a termelőszövet­kezetekben 6500 katasztrális holdon szovjet. 500 holdon olasz, az állami gazdaságokban pedig 2300 holdon szovjet. 220 holdon olasz búzával vé­geznek további nagyüzemi kísérlete­ket. Az előadó a beszámoló további részében a helyes előveteményezés- sel. a jó talajelőkészítéssel és a búza vetésével foglalkozott. Az előadást széleskörű vita követte. Üdvözöljük a Lenin Kohászati Müvek dolgozóit A jubileumi számvetésnél kepek rajzanak elő a múltból. Képök aa embertelen munkaviszonyokról, aa agyonzsúfolt munkáslakásokról, a minduntalan fenyegető munkanélkü­Elhesegetjük a riasztó emlékrfcet, és a szép kétszobás, fürdőszobás la­kásokat nézzük, amelyekben munká­sok élnek, abban az új városnegyed­ben gyönyörködünk, amely szinte körülfonja a gyárat. A számvetést olyan vezetők készí­tik, akik a munkások soraiból kerül­tek ki. Üzemvezető és főmérnök, párttitkár és gyárigazgató — a mun­kásosztály fia. És hány. meg hány diósgyőri kohász került el az ország különböző részeibe, a legkülönbözőbb vezető tisztségekbe! A gyárhoz, a munkához, a termo, léshez való új viszonyt tük­rözi a VII. párt kongresszusra való készülődés időszakában kibontako­zott és egyre jobban kivirágzó nagy­szerű mozgalom, a szocialista mun­kabrigád mozgalom. Nagyszerű em­ber-. s munkásközösségek kovácso- lódnak ki ennek a mozgalomnak ke­retei között itt. a Lenin Kohászati Művekben is. ahol immár 460 brigád küzd a szocialista brigád címért, kö­zülük 133 másodízben, vagy éppen harmadszor. Megyénk s az egész ország dolgo­zói büszkén tekintenek a Lenin Ko­hászati Művek többezres, összeforrt, sikerekben gazdag kollektívájára, a kommunistákra és pártonkívüliekre, a munkásokra s a gazdasági, mű­szaki, párt- és szakszervezeti veze­tőkre. mindazokra, akik nagyszerű munkájúkkal nap-nap után erősítik és öregbítik a gyár hírnevét. A jubileumok alkalmából meleg szeretettel köszöntjük a gyár vala­mennyi dolgozóját. Kívánunk nekik erőt. egészséget, újabb kiemelkedő szép sikereket szocialista hazánk építésében. A szovjet kulturális pártdelegáció Miskolcon A hazánkban tartózkodó szovjet kulturális pártdelegáció, mint teg­napi számunkban már jeleztük, vá­rosunkba érkezett. A küldöttség pén­teken délelőtt felkereste a megyei pártbizottságot, ahol Prieszol József elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára kö­szöntötte őket és bemutatta a foga­dáson résztvevő párt- és állami veze­tőket. A delegáció nevében V. A. Ki­rilin elvtárs, az SZKP Központi Bi­zottságának tagja, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia levelező tágja, az SZKP KB tudományos és felsőokta­tási osztályának vezetője, a küldött­ség vezetője köszönte meg az elv­társi fogadtatást és bemutatta a de­legáció többi tagját: A. V. Romanov elvtársat, az SZKP KB agit-prop. osztályának helyettes vezetőjét, J. J. Kondufor elvtársat, az Ukrán KB kulturális és tudományos osztályának vezetőjét, I. D. Jakovlev elvtársat, az SZKP KB tagját, az uljanovi te­rület első titkárát, L. N. Lencman elvtársat, az Észt KP Központi Bi­zottságának titkárát, V. N. Kirsza- nova elvtársat, Leningrád kujbisevi kerületének első titkárát, V. I. Tis- csenkov elvtársat, a moszkvai Bau­mann kerület első titkárát és K. I. Ivanov elvtársat, az SZKP KB mun­katársát. A mindvégig szívélyes, baráti han­gulatú találkozón Kukucska János elvtárs. a megyei pártbizottság tit­kára ismertette megyénk múltját, s a forradalmi jelentőségű változásokat, amelyeket a felszabadulás hozott. Ismertette az Ipar és a mezőgazdaság fejlesztésében elért eredményeinket, terveinket, majd részletesen elemezte a megye kulturális helyzetét. Rend­kívül széleskörű áttekintést adott a megye közoktatási helyzetéről, az egyetemi életről, a közén- és általá­nos iskolákról, a dolgozók iskoláiról, a pedagógusok fejlődéséről s az is­kolareformmal kapcsolatos felada­tokról. Beszámolt a népművelés te­rén elért örvendetes sikerekről, a művelődési otthonok munkájáról, a dolgozók továbbtanulásáról, a mun­kásakadémiákról, az Ismeretterjesztő előadás-sorozatokról, a nagysikerű ifjúsági akadémiákról. Méltatta az öntevékeny művészeti csoportok munkáját, maid a filmek látogatott­ságáról. mozihálózatunk műsorpoli- tlkájáról. színházunk tevékenységéről tájékoztatta a vendégeket. Szólt az irodalmi, zenei és kéozőművész«,ti életről, a politechnikai tanácsokról, a pártbizottságoknak a kulturális élet­tel kapcsolatos munkamódszereiről. Kukucska elvtárs Igen részletes tá jékoztatója után a vendégek érdek­lődtek a kulturális élet egyes kérdé­seiről. A kialakult brszélgrtés teu- "elvében az Iskolareform s a poli­technikai tanácsok tevékenysége állt, A tájékoztatásért Kirilin elvtárs mon­dott köszönetét, majd a vendégek társasebéden vettek részt az Avas Szállóban. Délután két irányba indultak el a vendégek. Az egyik csoport a Nehéz­ipari Műszaki Egyetemet tekintette meg Prieszol József és Papp Károly elvtársaik kíséretében. Az egyetem aulájában Sályi István elvtárs, Kossuth-díjas. az egyetem rektora és Bárczi Béla elvtárs, az egyetemi pártbizottság titkára fo­gadta a vendégeket, akiket az egy- begyült tanulóifjúság hatalmas ová­cióban részesített és vörös szegfű- csokrokkal ajándékozott meg. Sályi elvtárs bemutatta az egyetem okta­tóit, majd baráti beszélgetés közben átmentek az egyetem tanácstermébe. A szovjet elvtársak érdeklődtek az egyetem viszonyairól. Romanov elv­társ tréfásan azt is megkérdezte; hogy ennek a szép létesítménynek létrehozásában és karbantartásában résztvesznek-e a hallgatók. Az egye­temi tanácsteremben Sályi elvtára, Bárczi elvtárs és Novak elvtárs, a marxizmus tanszék részéről ismer­tették az egyetem munkáját, majd igen baráti hangulatú beszélgetés alakult ki a vendégek és a vendég­látók között. Szóbakerült a felsőok­tatás reformja, ismertették a szovjet tapasztalatokat, beszéltek a tudomá­nyos kutatómunka problémáiról, a tankönyvkiadás kérdéseiről, a Tudo­mányos FelsőcActatási Tanács tevé­kenységéről. az ipari megrendelések­ről. a gyakorlati munkáról, az ifjú­sági szervezet segítségéről. Később a vendégek megtekintették az egye­tem épületeit, néhány tanulószobát, majd a KISZ-szervezet klubjában folytattak baráti beszélgetést a fia­talokkal. A delegáció másik csoportja ez­alatt a miskolci Földes Ferenc Álta­lános Gimnáziumot kereste fel Lő- rinczy László elvtárs. a Közoontl Bizottság kulturális és tudományos osztályának munkatársa. Koval Pál elvtárs. a miskolci városi nártbizott- ság első titkára. Laczkó Béla elvtárs, a megyei pártbizottság agit-prop. osztályának vezetője. Lukács János elvtárs. a megyei pártbizottság köz­nevelési felelőse és Tóth Mária elv­társ, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője kíséretében. A vendégek megtekintették az Iskola tantermeit, szertárait, politechnikai műhelyét, maid hosszasan elbeszél­gettek az Iskola pedagógusaival. A küldöttséget Tok Miklós elvtárs, * gimnázium igazgatója köszöntötte Az e«ti órákban a kf*!dő*fsé«t tagja! Tanolcát kerest-% fel Ma özdra látó. oatnak. este nedig a diósgyőrvasgyárt művé«z®evüttes műsorát n*zik meg. A lottó nyerőszámai: 5, 46, 49, 52, 59 sült Államok és a Szovjetunió he­lyezzen nemzetközi ellenőrzés alá fejenként 30 000 kilogramm nukleá­ris fegyverekhez szánt hasítható anyagot, vagy azt a javaslatot, hogy ezek az országok zárják be egymás után az ilyen anyagokat katonai cé­lokra előállító üzemeiket. Csak az hiheti el, aki tájékozatlan, hogy e javaslatok célja a nukleáris háború veszélyének csökkentése. Az amerikai javaslatok ugyanis sem a nukleáris fegyverek megszüntetésére, sem az ilyen fegyverkészletek meg­semmisítésére nem irányultak, sőt még e fegyverek használatának el­tiltására sem. E javaslatokban arról van szó, hogy kiemeljék a hasítható anyagok bizonyos részét az ilyen anyagok általános készletének töme­géből, amelyet az államok katonai felhasználósra halmoztak fel. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok, amikor fenti javaslatait előterjesz­tette, elhallgatta, milyen mennyiségű nukleáris fegyver és hasítható anyag marad birtokában a későbbi nukleá­ris fegyvergyártáshoz azután is. hogy kiemel belőle harmincezer kilogram­mot. Ha az Egyesült Államok ezt megmondta volna, még világosabbá vált volna, hogy ez a lépés semmi­képpen sem csökkentené a nukleáris háború veszélyét A szovjet kormány mélységesen meg van győződve, hogy az em­beriséget a nukleáris háború fe­nyegető veszélyétől csak a le­szerelés kérdésének olyan gyöke­res megoldásával lehet megsza­badítani, amely előirányozza a nukleáris fegyver teljes eltiltá­sát. mégpedig e fegyver előállí­tásának és kipróbálásának meg­szűntetésével és a felhalmozott készletek megsemmisítésével együtt. Erre törekszik a Szovjetunió, amikor következeden és határozottan síkra száll »r általános és telies leszere­lésért. Nézetünk szerint mindebből le­vonható egy fontos következtetés: ahhoz, hogy a leszerelés kérdését végre kimozdítsuk a holtpontról, a közgyűlésnek rendre kell utasítani •'zokat. akik akadályozzák a leszere­lés megoldását és e kérdés érdem­leges megtárgyalása helyett csak üres fecsegést akarnak folytatni róla. A szovjet kormány mélységesen meg van gvőződve, hogv napjainkban a leszerelés nemcsak szükséges, ha­nem lehetséges Is. A békéért vívott harc ma már népeket mozgósító, ha­talmas erő. Számolniuk kell vele azoknak a kormányoknak is, ame­lyek még mindig betegesen raeasz- '-oónsk a ..bfde*»h*bnrú’* és a *e«v- -o-v^sési versenv politikáiéhoz. (Hruscsov elvtárs beszédét lovunk vasárnapi számában folytatjuk!)

Next

/
Oldalképek
Tartalom