Észak-Magyarország, 1960. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-09 / 187. szám

eSZAKMAGTAKORSMO 8 Az 1960. évi búzaíöldadó sikeres teljesítéséért A begyűjtési se után az ország kenyérellátásának egyik legszámottevőbb biztosítékát a földadó terményben történő ki­egyenlítése Jelenti. Megyénkben az elmúlt évek so­rán különösebb nehézség ezzel kap­csolatban nem is Jelentkezett. Dol­gozó parasztságunk döntő többsége immár három év óta becsülettel ele­ge! tét! i111<111; .!;.;11 i I; i >’ r’.r'i'i I sri;é nek és igen kevés’ volt a hátraléko­sok száma. Borsod megyei viszony­latban a hátralék mennyisége mind­össze 5—-6 aaázalákát tes/i k. az egész éves előírásnak. Dolgozó parasztságunk megértet­te a búzaföldadó előírás természet­beni teljesítésének fontosságét, s az ország ellátását még azzal is segítet­te, hogy nemcsak azok teltek ter­ményben eleget előírásuknak, aki­ket a rendelet erre egyébként is telez, hanem a négy holdon aluliak jórésze is ezt a módot választotta a pénzbeni fizetés helyett. Erre nagy szükség is volt — különösen a be­gyűjtés megszűnése óta —. hiszen minden kilogramm kenyérgabo­na — amit a termelők felesle­gükből a felvásárló szerveknek átadnak — az ellátás Javulását Jelenti. A termelőszövetkezeti mozgalom erősödése azt jelenti, hogy a szocia­lista szektor búzaföldadójának ki- egyenlítése is egyre nagyobb Jelen­tőségű. Nem közömbös, hogy a nagy­részben már a termelőszövetkezetek­nél Jelentkező húzaföldadó előírás teljesítése maradéktalanul megtör­ténik-e. Tsz-elnk eddig példamutató Az elmúlt hetekben azonban kü­lönböző okok miatt a tsz-eknél Je­lentkezett elvétve a búzaíöldadó részben vagy egészben pénzben tör­ténő teljesítésére irányuló kívánság. Ennek a kívánságnak azonban tanácsi végrehajtó bizottságaink, s közelebb­ről a pénzügyi szervek éppen a búza­földadó terményben! teljesítésének előbb is említett fontosságára te­kintettel. de a rendelkezések értel­mében sem adhatnak helyt. A tanácsok végrehajtó bizottságul a kormányhatározat értelmében ezen időszakban felelősek mind a termelési, mind a terményfelvásár- lás; tervek teljesítéséért. Ez többek között azt is jelenti, hogy a törvé­nyes rendelkezések követelményeit mind a termelői mind az egyénileg be kell tartatni, s nem engedhető meg. hogy a természetbeni teljesí­tésre kötelezettek gabonafeleslegei­ket más módon értékesítsék, anélkül, hogy előzőleg búzaföldadó kötele­zettségüknek eleget ne tettek volna. Ezt. úgy gondoljuk, természetes és Igazságos köve­telmény, mint ahogyan annak Is tartja a termelőszövetkezetek éa az egyénileg gazdálkodók túl­nyomó többsége. A rendelet betartása természet­szerűleg az állami felvásárló szer­vekre Ms elsődleges felelősséget hárít olyan szempontból, hogy kötelesek a szabad-, vagy szerződéses gabona megvásárlása előtt a búzaföldodó előzetes lerovásáról meggyőződni. STRANDOLÁS apparátusának jó munkájától függ az idei földadó tervek eredményes teljesítése. A földadó beszedés ér­dekében — a pártszervezettel tör­tént előzetes megbeszélés után — el­sősorban a tanácstagokra és az ak­tívákra — főleg az állandó bizottsá­gokra — kell támaszkodni, velük kell elsősorban megbeszélni a fel­adatokat. őket kell mozgósítani a felvilágosító munkára, hisz a nem­rég megválasztott tanácstagjainknak tekintélye és döntő szava van a köz­ség lakossága előtt. A felvilágosító munka a búzaföld- adó-rendelet jellegéből folyóan, két­irányú. Egyrészt azok felé irányul. jcsítésre kötelez, másrészt a négy holdon aluliak között végzendő munkával kapcsolatos. Az első esetben — ami a tsz-eket és a négy holdon felüli területen gazdálkodókat érinti — fel kell hív­ni a figyelmet a törvényes előírás időben történő teljesítésének fontos­ságára. meg kell magyarázni a tel­jesítés módját. Mindenkinél tudato­sítani kell, hogy a földadó teljesítése július 1-én esedékessé vált. tehát gyakorla­tilag a cséplés befejezése után késedelem nélkül eleget kell ten­ni az előírt kötelezettségnek. Fel kell azonban vetni azt Is — kü­lönösen annál az egy-két termelőnél, akik a múlt évek tapasztalatai sze­rint vonakodtak a földadó időben történő rendezésétől —, hogy a tel­jesítés saját hibából történő elmu­lasztása maga után vonja az elszá­moltatást. a késedelmi pótlék, illet­ve a szabadár megfizetésén túlmenő, kilogrammonkénti 1 forintos bírság kiszabását is. Még a természetbeni kötelezettek­nél is fontosabb azonban a négy hol­don aluli termelők és a tsz-tagok közötti felvilágosító munka eredmé­nyessége. Nem közömbös, hogy a számszerűen igen jelentős négy hol­don aluliak, vagy a tsz-tagok Is ter­ményben teljesítik-e a föW; illetve a háztáji gazdaságok után járó cse­kély előírásukat. As elmúlt 3 év eredménye meg­mutatta, hogy tsz-eink és egyé­nileg gazdálkodó parasztságunk szívesen tesznek eleget állam­polgári kötelezettségüknek, s minden remény megvan arra, hogy nemcsak a természetbeni teljesítés­re kötelezettek, hanem a négy hol­don aluliak nagyobb része is ter­mény átadásával tesz eleget állam- polgári kötelezettségének, ezzel is hozzájárulva az ország bőségesebb ellátásához. B. L fe*«SI környezete Interpelláció TV-ügyben /Elöljáróban szeretném bejelen- teni: ha ez továbbra is így megy. kénytelen leszek beperelni a postát es visszakövetelni a TV-elő­fizetési dijat. Indoklás: Hosszabb idő óta. a leg­többször élvezhetetlen Miskolcon a televízió műsora. Söl sokszor egysze­rűen nincs! Nem akarok példákat felsorolni, hiszen minden TV-tulaj­donos igazolni tudja, hogy az elrilúlt két-három héten többet bosszanko­dott. mint amennyi műsort nézett! Mert ha volt adás. akkor is csak részleteket láthattunk. És itt tessék kiszámítani azt is. hogy a műsorra várva, mennyi áramot fogyasztottak fölöslegesen a TV-készülékek. Mis­kolcon 900 felé jár az előfizetők sráma. Ha csak egy napot veszünk példának, mondjuk augusztus 7-ét. vasárnapot, akkor az átlagban 150— 180 wattom felemésztő készülékek összesen mintegu 960 kilowattóra áramot fogyasztottak lölös’egesen. És ha ehhez hozzát:esszük azt a soha meg nem téríthető Jeárt", amely a jobbnál-jobb műsorok — no. ez egy kicsit túlzás — elmulasz­tása következtében keletkezett ak­kor Igen súlyos ítéletet kell mon­danunk! De nézzük az érem másik oldalát is. Sok meotéveSztő és valótlan fel­tevés foglalkoztatja a készülék-tulaj­donosokat. A legelterjedtebb példá­ul az a feltevés, hogy a miskolci adóállomás rossz, sőt egyesek azt is feltételezik, hogy az adóállomás szakemberei nem eléggé képzettek. Nos, ezt a híresztelést itt melegében megcáfolhatom. A magyarázat után erről minden TV-tutajdonos maga is meggyőződhet! Mert ugyebár mindenki tapasztalhatta. . hogy ha nincs műsor adásidőben, akkor úgy­nevezett „rácsot" lehet látni a kép­ernyőn. A hang pedig egyhangú ft* tyüles formájában jelentkezik, ez az úgynevezett „mérőhang". Nos. ha ilyet tapasztalunk, akkor az azt je­lenti. hogy az Avason lévő adóállo­más kifogástalanul működik. A hiba ilyenkor rendszerint a Budapest — Kékes — Tokaj — Miskolc mikró- lánc valamelyik állomásánál kelet­kezik, a legtöbbször Tokajban. Nem kell tehát az avasi adó kezelőit hi­báztatnunk, hiszen az 6 berendezé­sük jó, és az a munka, amit a ne­héz körülmények között végeznek a két lakókocsiból átalakított apró he­lyiségben, csakis dicséretreméltó. Akik hiba esetén érdeklődni akar­nak. ne keressék a TV-adó számát, hanem hívják fel a postai tudakozót (15-222), mert az adóállomás kezelói minden esetben közük a tudakozó­tól a hiba okát. Még egy. az elmúlt vasárnap ta­pasztalt jelenségről. A budapesti műsor nem jött A készülékeken „rácsot" lehetett látni, ugyanakkor a hang a Kossuth-rádió, majd ké­sőbb a Petőfi-rádió hangja volt Nos, ez is csak az adókezelő figyel­mességére vall. mert a fülsértő i rőhang helyett rádiójukat ták a „hang-adóra,". így valamelyest kárpótolva az előfizetőket lWem tudom, mi az oka a mikró­~ “ láncoknál sorozatosan előfor­duló hibáknak, de tény. hogy ez az állapot már tűrhetetlen, hiszen a 892 forgalomban lévő készülék mellett ülve, legalább három és fél, négy­ezren bosszankodnak most már napról-napra! Valamennyi miskolci és borsodi előfizető nevében ezúton nyújtom be interpellációmat a posta illetékes osztályának, sürgős elinté­zés végett! Horváth Kálmáa A korszerűbb lakásokért! Figyelemreméltó munkát foly­tatnak ezekben a napokban az Építéstudományi Egyesület mis- kolel csoport tagjai. Az egyesület elhatározta, hogy *—3 évenként közvéleménykuta- t&st végez az elkészült lakásokról, megkérdezve a lakókat a tervezés és kivitelezés munkájáról, a lakos­ság Igényeiről. Az adatgyüj'és szer­ves része a lakások bútorozásának feltüntetése, mert ebből Igen szer­teágazó következtetések vonhatók le a további lakóépületek terve­zésénél. Az egyesület arra kéri a város 3-5 éve új lakásba költözött lakóit, ne tagadják meg a társadalmi munkát végzőktől segítségüket, tá­mogassák a kétségkívül fontos és a lakosság érdekeit szolgáló mun­kát azáltal, hogy a közvélemény­kutatásban résztvevő és igazol­vánnyal ellátott egyesületi aktirák­nak őszinte véleményüket megad­ják és ezzel maguk Is hozzájárul­nak az elkövetkezendő években a 15 éves lakásfejlesztési terv kere­tében elkészülő lakások tervezési és kivitelezési munkájának megja­vításához. A támogatást ezúton is megkö­szönjük. Építéstudományi Egyesület miskolci csoportja vezetősége. Félórás műsort közvetített a moszkvai televízió a magyar kiállítás előkészületeiről Moszkva (MTI) Pénteken nyitotta meg kapuit Moszkvában a magyar Ipari kiállí­tás. Az érdeklődés a nagyszabású bemutató Iránt máris igen nagy. A központi lapok már több ízben szá­moltak be az előkészületekről, hírt adtak a kiállítás építőinek munkájá­ról. A moszkvai televízió szombaton este csaknem félórás műsorban Is­mertette meg sokmillió hallgatójá­val a nagyszabású magyar bemu­tatót. (MTI) Végállomás - Lipcse Magyarok Prágában Utazni, világot látni, idegen nemzetek életét, munkáját, alkotásait és kultúráját megismerni az egyik legizgalmasabb dolog. Is­mert világutazók elbeszéléseiből is kitűnik, hogy egy-egy út elótt milyen nagy izgalommal készülődnek, s mennyi élményt tolira, s feltétlenül elmondásra kívánkozó epizódot rejt magában már pusztán az utazás is. Utóbb abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy Prágán keresztül Lipcséig kísértem a Német Demok­ratikus Köztársaságba utazó magyar turistacsoportot. S most amidőn az élményekben gazdag, emlékezetes szép út tapasztalatairól szóló riport- sorozatomat megkezdem, szinte töp­rengene^ kell a teleírt Jegyzethal­maz fölött: mt hagyjak el. mit írjak meg? Ami nekem érdekes volt. érde­kesnek tartja-e mojd azt az olvasó Is? „Meisziról jölt — nagvot mond’1 — véljük olykor, ám ezútt’l könnyen fülör.criphetnek. Hiszen Prága. Drez­da. Naumburg. Erfurt. Weimar. Lip­cse — utunk jelentős állomásai, vol­taképpen a földrajzi távolság elle­nére is közel vannak. A szocializmust építő népek testvéri kö^'sé^ben A rádió, s napilapok híradásaiból szün telenüi értesülhetünk munkájukról. Itt élő barátaink sikereiről. Legholve- sebb tehát, ha ebben a riportsorozat­ban pótolom /amennyire erőmből és teh'tf^eemHól telik) azt. rmf a szűk­szavú tudósításokból kimarad: ha éle­tükről. köznapikról, ünnepeikről, a róluk magukról, az emberekről írok. zsilett-penge, egy golyóstoll, vagy mit tudom én, mi. Szóval, valami apró­ság..." Aztán a vonatnál még utá­nad kiált feleséged: „Vigyázz ma­gadra, térj huza egészségesen. S hozz nekem Prágából valami speciális ér­dekességet, mondjuk egy olyan finom nylon ... szóval, amit már régen sze­rettem volna.” S járod az üzleteket, kutató tekintettel figyeled a kiraka­tokat. magyarázol, mutogatsz a csi­nos eladónónek mindaddig, amíg a kezedre nem ütnek... Ezúttal magyar — Mindjárt tudtam, hogy nem vevők... — Miből gondolta? — Mcgéreztem. Amikor beléptek az üzletbe és körülnéztek, hallottam, amikor azt mondta társának: ..Itt van kicsiben az egész magyar kultúra." Rá volt írva az orcára, hogy csak a kíváncsiság hozta be, de hanglemezt aligha adok el magának. S elmosolyodik, bocsánatkérőleg: — Nem mnga az első. Ha magya­rok Járnak erre. mindig bejön valaki. — Vásárolni? — Tájékozódni. Hiszen ezeket a dolgokat otthon is megkaphatják, va­lamennyi árucikkünk Magyarország­ról érkezik. De bejönnek, ha már ré­gen itt tartózkodnak rpv kis ..otthon! levegőt" szívni, s bejönnek olyanok Is. akik eltévedtek, vagy a szomszé dós nagy áruházban valamit meg szeretnének vásárolni. Ilvenkor át­szed t>z Illetővel valameivikőnk. (I ám. milyen szerencsém van ...) A modem, naeyablakos üzletben matyóbabák kacsintgatnak a polcok­ról. színes szőtte*«*, vázák, fafarae- vánvok: egy másik teremben könyv­kiadásunk rem«*e| a belső stúdióban oedlg maevnr hanglemezeket játsza­nak: népdalokat választott valaki. A barátságos eladónő szinte meg­érzi bennem a riporter kíváncsiságát. mert kérés nélkül sorolja, hogy igen sokan felkeresik a prágai „Magyar Kultúrát”, nagy forgalma van az üz­letnek. Szívesen vásárolnak magya­ros dísztárgyakat, ízléses emlékdara­bokat. s mindennapos használati dol­gokat is a prágaiak és a más orszá­gokból erre Járó Idegenek. — Ott például — mutat a pult felé — az a fiatalember, akivel angolul beszélnek, Ceylonból jött s tegnap is járt már nálunk. Vett tíz darab hang­lemezt Most pedig matyó babára al­kuszik. Az ember nem is hinné, mi­lyen sokan kérnek magyar könyve­ket különösen klasszikus szépiro­dalmi műveket Gyakran keresik a nemrégen megjelent Cseh—magyar szótárt is. hiszen a kultúrkapcsolatok szélesedésével mind többen tanulják meg nyelvünket. Ml. miskolciak pe­dig kétszeresen büszkék lehetünk. A szótár egyik fómunkatársa Zuzanaa Adamova miskolci születésű és so­káig élt városunkban. Most a Cseh Tudományos Akadémia Szláv Intéze­tének munkatársa és nálunk is nagy érdeklődésre tarthat számot a XIX. század nagy cseh írónőjének, Bozena Nemcovnnnk munkásságát, miskolci tartózkodásénak benyomásait érté­kelő tanulmánya. — Találkozunk itt diekkel is — mondja az eladónő —, akik Csehszlovákiába jövet csak át­utaztak Magyarországon, nem nyílt alkalmuk körülnézni. Ha eljönnek ide. valamelyest pótolhatják. A leg­frissebb kiadványok, dokumentumok mindig kéznél vannak, sokan forgat­ok ezeket, s még többen állnak a hazánkat bemutató tablók előtt, hogy megismerkedjenek Magyarországgal — Prágában. Ónod várt Mikié* Következük: A drezdai mementó emelt házakkal új alkotmányát, új történelmét. Jól esik ezt látni. Jól esik velük együtt örülni. C ArwÁr hogy a szocializmust a jo érzés, épílö népek tóborába tartozó országokkal együtt nekünk, magyaroknak is hírünk van a világ­ban. Ismerik munkánkat, céljainkat, eredményeinket' és elismerőleg nyi­latkoznak róla. Lépten-nyomon ta­pasztaltam ezt Prágában is. Drezdá­ban Is. Lipcsében is, utunk szinte minden állomásán. Prágai tartózkodásom második napján betértem az ottani „Magyar KultúrtT-üzletbe. A híres Vencel té­ren hullámzott a tömeg, köztük ma­gyar turisták és más országból érke­zettek. Igazuk volt itthoni ismerő­seimnek. amikor azt tanácsolták: „Prágába mégy? Sétálj ki a Vencel térre, ott mindenkivel találkozhatsz." Magyar, német, olasz, lengyel, angol, francia, orosz szavak ütötték meg fü­lemet, valóságos bábeli. hangzavar. Prágának nagy az Idegenforgalma. Vonzza a külföldi turistákat a hét dombra épült ódon, száztomyú város. S az idegenek, anélkül, hogy ez kü­lön szándékukban állna, a Vencel téren adnak randevút egymásnak. Nem csodálom hát az üzleti eladókat, '•kik három, négy nyelven üdvözllk az ••mbert. Ha így sem értettük meg eev- mást. tolmács híján alkalmas volt a mutogatás is. Bizonyos, velem egvütt minden turista tapasztalta: az ember nem csak a szájával tud beszélni, ’'““pm a kezével is. lábával is... A '•"Ifőldre utazót me«bí-atásoWral lát- 'ák el barátai: ..Hallom. Práeába utazol. Remélem. n°m feledkezel meg rólam. Küldj majd egy képeslapot. Azt már nem is merem mondani, hogy hozzál valami ajándékot, ki* csekélykédet tudod *m*t fillérekért Is megvehetsz. Csak én pen hotrv mégis valami emlék, mert tudom, hogy kevés a valutád. De egy tucat Az érkezést és az elutazást la bele­számítva Prágában összesen két na­pot töltöttünk. Ennyi idó természete­sen kevés ahhoz, hogy a kíváncsi utazó akár részben is megismerje a nagymúltú várost. Hiszen az óváros- háza csodálatos zenélő órája az „Or- loj", a világhírű szfrahovi könyvtár, i Pinkász-zsinagóga, Rabbi Löw sír­ja, a múzeumok és a Hradzsin palo­tái, fényes termei mind. mind meg- jnnyi élmény. S amennyire bámu­latba ejtő a cseh nemzet gazdag kul­túrája. történelmi múltja, éppoly le­nyűgöző. s lelkesítő a jelene. A nagy ’pitkezések. a tudományos sikerek, a mezőgazdaságban, s az iparban dol­gozók eredményei mind arról tanús­kodnak, hogy magabiztosan haladnak •lőre. szinte óráról-órára fokozatosan növelik az életszínvonalat. Büszke­séggel vegyes megilletödéssel álltunk )bban a teremben, amelyben nem is ílyan régen elfogadták Csehszlovákia íj alkotmányát, amely kimondja: megvalósították a szocializmust. In­nen. a Hradzsin egyik legszebb ter­méből szép kilátás nyílik az ónke­retbe foglalt ablakszemeken át az alant elterülő fővárosra. Nem messze ezüstösen csillog a Moldva vize büsz­ke ívelésű b'dak szelik k*»re«ztü». em­bertömeg nyüzsög rajtuk, s felettük zászlókat láncét a «zél. A fo'vó oart- 'án kétoldalt pvárkémények füstje kígyózik, az utcákon villamosok, tro­libuszok. autókaravánok suhannak. S a házak felett toronydaník forog­jak: n*rteniji építkeznek. Az em­ber csak áll. áll az ablaknál, figyeli ezt a nvüzseő <ok»dalmat. amely sze- meláttára vési kőbe, Írja macaara

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom