Észak-Magyarország, 1960. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-07 / 186. szám

4 _M*AKMACTA«0R5ZAa^ Magyarországi út után A köznlmUUb»o a francUor- uágl Chamonix városból egy néptánccsoport, a vele szom­szédos AnnrouHe városból pe­dig agy kulturális küldöttség Járt hazánkban. Resztvettek a bztállnvárosban rendezett nem­zetközi néptánrfesztl Válón, ven­dégszerepeltek az újdiósgyórl Bartók Béla Művelődési Ház- ban^n «egUtogMták^ htuánk oltani 'Íl« kDauphlnéadUbéré'’ ttroQ lapnak. A Up cikkét az alábbiakban közöljük.) Ptrtkrt úr, a fexztiválbizottság ti­nók*, Comoli Flortnt, Vintt it San- tucei urak vasárnap, Július 17-in visszaérkeztek európai útjukról, a mintegy háromezer kilométeres uta­zásukról. Azt a fogadtatást leírni, amelyben ők Magyarországon részesültek, csak egy szó található alkalmasnak: szen­zációs! Az az előzikenység, amely már Hegyeshalom határállomáson megkezdődött is amelyben egész magyarországi tartózkodásuk alatt részesültek, csak ezzel a szóval Jel­lemezhető. Mindenütt, mint rigl ba­rátokat fogadták is ünnepelték ókét. A barátság újabb bizonyítéka volt az is, hogy Budapestre való érkezé­sükkor a leg fényűzőbb szállodában, a Gallért Szállóban helyezték el okét ás ott a legszebb szobákat kapták. A jó hangulat csak emelkedett még, amikor Sztálinvárosba, a Ma­gyarország fővárosától 70 kilomé­terre lévő új ipari városba mentek, ahol éppen e fentos vasipari cent­rum fennállásának 10. évfordulóját ünnepelték. Tíz évvel ezelőtt ezen a helyen nem volt más, mint puszta síkság és ma hatalmas üzemek áll­nak itt, amelyek több mint J0 ezer munkást foglalkoztatnak. A Sztálinvárosba való megérkezés után, délelőtt 10 őrakor a francia vendégeket a város tanácselnöke és a nagykövetség jelenlévő tagjai fo­gadták. Délután pedig résztvettek azon a néptáncfesztiválon, amelyen nyolc magyar és egy szovjet nép­táncegyüttes mellett a Chamonix-i Rhodos néptáncegyüttes is vendég­szerepeit, Ez utóbb említett francia együttes káprázatos formában sze­repelt és múlta felül önmagát, eljiö- ke. Madame Claret vezetésével. Diósgyőrben és Miskolcon, ahol a múlt évben Annemasseben járt Diósgyőrvasgyári Művészeti Együt­tessel találkoztak, a mi „tavoyard- Jaink" újra nagyon meleg baráti fo­gadtatásban részesültek. Ebből a meleg baráti fogadtatásból bóvsn ju­tott rész „chamoniaedjaink”-nak is. A francia vendégek meglátogat­ták az újdiósgyőri Bartók Béla Mű­velődési Házat, ahol az annemrs- seiakat meglepte a kényelem, a la­kosság nagyszerű kultúrálódási lehe­tősége, amelyet a könyvtár, a tele­víziós szoba, a képzőművész terem. valamint az ének- és zeneterem nyújt. Másnap ugyanez a benyomás ra­gadta meg őket a Balaton partján, egy üdülőben. Megcsodálták a tiha­nyi múzeum értékeit, egy régi mo­nostorban elhelyezve, ami egyúttal a félsziget kilátója is. A beszélgetések, tárgyalások fo­lyamán, amelyek a franciák és ma­gyarok között lezajlottak, különböző kérdésekről esett szó. Beszéltek ar­ról is, hogy jövőre az annemu'sel néptáncjesziitxilra ismét jön egy magyar csoport. Ezek a h-svilgeté- sek nagyban megerősítették Anne­marie és Diósgyőr magyar város Szdznyolcvanezer iskolaköpeny készül Háromszázezer pár külföldi tornatipä az Iskoliszézonrt - Lux •légtndS úttört- és matróxruha A korábbi tapasztalatok figpelem- bevéttléval az idén a gyárak korán: az év elad é, mAaodtk nepyedévében megkezdték az iekolai ezezonclkkek gvirtáedt, úgyhogy szeptemberre a kereskedelem megfeleld készlettel rendelkezik A Belkereskedelmi Mi­nisztérium tájékoztatása íztrint az ősszel a tavalyinál tokkal több iwapjú kötöttáru, kamaszöltöny, út- t-ördnadrág,'pantalló, lányka mat­rózruha, rakott alj, pamutbluz, — A léikén- *• hldegkonyhaké- szltménysk egyre’Jobban tért hódí­tanak a háziasszonyok körében, mert ezek felhasználóséval gyorsabban kéazlthetó el az ebéd, vagy a vacso­ra. Országszerte nagy érdeklődés kí­séri a Hámor Elterem hidegkonyha- készítményeit. Vidéki városok szak­emberei gyakran Jönnek tapasztalat­cserére, hogy üzemeikben hesznosl- tani tudják az itt szerzett tapaszta­A BÉKE-SZÁLLÁSON A nyírt napfény szétfolyik a ko­hászat közelében lévő Béke-szállá* földszint»* épületei között. Olyan ez, mint egy kicsiny váró«, van fő­utcája, vannak mellékutcái. A főút baloldalán orvosi rendelő, mosd. könyvtár, jobboldalon a fűszerbőlt, — havi forgalma három-négyszáz­ezer forint —, mögötte az étterem. Most festik. Mintegy 400 ember ét­kezik Itt Távolabbról idevUlan a fodrászaiéi cégtáblája, amodébb ci­pész ktss. A Béke-szállás mintegy 2000 em­bernek Jelent második otthont, s vannak, akiknek ez az Igazi ottho­nuk. Van Itt szállója a DFMAVAG- nak. MAV-nak. TEFU-nak. A Bé­ke-szállót a Lenin Kohászati Müvek uralja. A kohászat szállóiban 1802 ember lékik, — Igaz, ebből «00 épí­tő. Vécsei János elvtárssal, a kohá­szat munkásszálló előadójával te­szünk látogatást a ..városban", s be­szélgetünk a lakókkal. A szállók nagyjából egyformák. Egy-egy föld­szintes épületben van négy nagy szoba. 12—-18 férőhellyel. Mindegyik­nek van közös mosdója, zuhanyozó­ja, a szobákban szekrények a ruha és egyéb értékek számára. A szo­bák általában tiszták, rendesek, s zöldre festett vaságyak szépen, ren­desen. katonásan, megvetve sora­koznak. — Mit fizetnek a lakók? — A nifcök 30 forintot, a nőtlenek negyvenet — mondja Vécsei elvtárs — Mibe kerül fenntartása a vál­lalatnak? — Közel háromszoroséba, néha többe — hangzik a válasz. A 18. számú épület egyik szobájá­ban három, megjelenésre is nagyon rend«« fiatalembert találunk otthon, Bajzát Bélát, Hutkal Józsefet. Ls- ezó Ferencet. Mindhárman a múlt év novemberétől laknak Itt, segéd­munkások a kohászatban. — A szobában csaknem mind fa­lusi fiúk vagyunk — mondja BtJ- zát. — Mivel töltjük szabadidőnket? Én például nagyon szeretek olvasni. Most Is ott * könyv párnám alatt. Oynkran tarjának Itt TIT-előadást filmvetítéssel, azokat Is nagyon sze­retjük, érdekesek. Mindhárman tanulni, fejlődni akarnak, szakmunkássá képezni magukat Baj­zát például őzt mondja:-- A nagykoviesmühelyhen dol­gozom. Már beszéltem a pórttltkár elvtárssal, szeretnék párttag lenni. Azt tanácsolta, ősszel vegyek részt j'/rrr.Jnárlumon és megbeszéltük azt I«, hogy mivel nincs meg a nyolc ál­talánosom, magánúton azt is elvág­ás*. A Béke-szálláson nagy vo!i a moz­gás. Lassan megállapodtak ar. em­berek, kialakult a Béke-szállá^ törwgárdája. több mint félezer olyan rendi* ember lakik itt, mint Vass Ferenc, Boros Sándor. Lukács Lajos, Magas András, Boga György. A törzslakók általában rendesen vi­selkednek, s magatartásuk nagyban befolyásolja az egészséges szellem kialakulását. Beszélgettünk két Ilyen törzdlakóval Is. Egyiket Szécsi Jó­zsefnek, másikat Varga Jánosnak hívják. Mindketten technikusok, mindketten a finomhengerműben dolgoznak. — Hogy vannak megelégedve a munkásszállóval ? Szécsi kicsit nekikészül. — Azt várják ugye. hogy teljes őszinteséggel beszéljek? —- Természetesen. — Az adott körülményekhez ké­pest meg vagyunk sok mindennel elégedve. A tisztasággal, a renddel, csakhogy ... Tizenöten lakunk egy szobában. Ne értsék félre, nem egy­más ellen van kifogásunk, mert köz­lünk trehány ember nem maradhat meg. Kilencen vagyunk, akik már négy éve itt lakunk. Van. akinek ez ez otthona is. S így valahogy nincs Jól. Kicsinyek a szekrények én mégis. 15-en egy szobában ... Ugyanez a másik technikus és még Jó néhány ember véleménye. Ezen a bajon nem lehet azonnal segíteni. A munkásszállót ideiglenes jelleggel építették. Átmenetileg nagyon jó volt. Csakhát az Igények nónek. Ami nyolc évvel ezelőtt nagyszerű volt, ma már kifogásolható. Az ötéves terv irányelvei alapján a kohászat modem, mai Igényeknek megfelelő, emeletes munkásszálló építését ter­ved. mintegy 5—600 ember számá­ra. Dehát, addig várni kell. Ml lesz a Béke-szálló sorsa? Az épületek egy részét átalakították családi ott­honokká. Környezete kultúróltabb lett. s barátságosainak az épületek Is. Eddig n család talált itt otthonra. És ez a Jövő vár a több! épületre if. Ha már s gondoknál tartunk, meg kell említeni egyet, 5 mást. A szál­lók környéke az évek során nagy vál­tozáson ment át. Megkezdték parko­sítását, eltüntették az építkezés ma­radványait. Am a környezet még most is elég vad, nem eléggé gondo­zott a fű, az utak. A főútvonal hepe­hupás. Sok a gazda: a kohászat, a DIMÁVAG, a MÁV. a TEFU. és kü­lönösképpen egyik sem törődik ja­vításával. A bejárati út építése hosz- btú ideig vitás kérdés volt a tanács és a munkásszállókat használó vál­lalatok között Végül is úgy döntöt­tek, hogy a kohászat és a tanács kö­zösen hozzák rendbe. A parkosítást pedig... Egyszóval ez kicsit a szálló lakóinak szégyene is. Ha a 2000 ember csak egy-egy órát is dolgozna a félig parkosított részek on, meny­nyivel szebb, barátságosabb, otthonosabb lenne a munkásszálló környéke. A Béke^szálláanak sok-sok előnyén kívül árnyoldala is van. Néhány éve még — különösen nőknek — nem a. immJéeU»* nananympsokn Az irodalom remekműve, pél­dául Turgsnyev „Apák és fiúk"-ja. Jókai „Egy magyar nébob" is „Kár- páthy Zoltán" című regényei, no meg a magát szívósan tartani igyekvő polgári szemléletű pszichológia, pe­dagógia. etika — mintha jogossá tennék sok embertársunk mélységes meggyőződését, nevezetesen azt. hogy létezik valami végzetesen „örök”, feltétlenül tragikus konfliktusokban jelentkező „nemzedék-probléma". Való igaz, hogy minden felnövek­vő új generáció különbözik és kü­lönbözni is akar! — az előtte Járók­tól. Ez: a fejlődés rendje, az élet alaptörvénye. Tagadjuk azonban azt, hogy ez valamiféle „örök" és tragi­kus „nemzedék-probléma" lenne. Csak a változás ténye örök. de ma­gának a változásnak a jelenségei: so­hasem azonosak, hanem — történel­mi, társadalmi feltételektől függően — sajátosak. A mi társadalmunk — ma -még — átmeneti jellegű. De az átmenet irá­nyé: az osztálytalan. a teljesen ki­épült szocialista társadalom felé mu­tat. Ezért: bármennyire vannak is súrlódások, viták, különbségek „apák és fiúk” között (és tegyük hozzá: anyák és lányaik között!) — viselkedésben, magatartásban, szoká­sokban, ízlésben, elvekben egyaránt —, ezek a súrlódások, viták, különb­ségek nem „örök" „nemzedék-prob­léma", valamiféle „szocialista” meg­jelenési forma. Meggyőződésem igazságot néhány egyszerű példával szeretném világos­áé, közérthetővé tenni. Itt van mindjárt S^JÜgSt se. Tavasszal „nyugdíjba" kellett küldenem megkopott — bér megszo­kott — sötétszürke öreg lódenemet. Fölöttébb bosszantott, hogy ízlésem A „nemzedék-problémáról” szerinti felöltőt legfeljebb csak csi­náltathattam volna. Készen csupán olygt vásárolhattam (x vásároltam 1* végül, bár még moet ia vlszolygok tőle!), melynek színe — szerintem túlzottan — világos, és hossza nem a hűvös elleni védekezés céljait szol­gálja, hanem egy érthetetlen hóbort kielégítését, nevezetesen azért, hogy éppen csak eltakarja a térdet... Ügy vélem azonban, hogy mindazok a „mai fiatalok”, akiknek — ellentét­ben velem — tgy ilyen kapát tetszik. egyszerre meglett emberek lesznek,« 20—23 év múlva ugyancsak dohogni fognak, hogy a divat, vagyis: a fia­talok által elferdített közízlés miatt nem vásárolhatnak olyan ruhadara­bokat. amelyeket megszöktek, ame­lyek ízlésük szerintiek volnának. Persze, ez korántsem „tragikus konf­liktus"! Hiszen a serdülés mámorá­nak, „gőgének" elszálltával még a mai feltűnőaködő, nyegle magatartá­sa fiatalok nagy része is tisztes, be­csületes, komoly állampolgárrá vá­lik, a ml nemzedékünk munkájának, küzdelmeinek társává és folytató­jává ... 8 hasonlót mondhatunk az úgy­nevezett diáknyelwal, ■ a benn« mindinkább elszaporodó „vegányos", jampec-ízű szavakkal és szólásokkal kapcsolatosan is. E vadhajtások, íz- léstelanségek mögött, épp úgy, mint a nyegle, kificamodott esztétikai ér­zékű öltözködési hóbort hátterében, a ml társadalmunkhoz ás nagyszerű korúnkhoz méltatlan cinizmus, koz- mopolitizmus húzódik meg, olyan hányavetlség. nyegleség és éret­lenség. amely az életkori aajátsá- gokkal sem menthető, azokkal a/, „életkori sajátságokkal" sem. ame­lyeknek fetisizálasára pedig jámbor lelkek ugyancsak hajlamosak! ts mégsem kell eltúloznunk e veszélyt sem, — mégiscsak múlékony ifjúkori betegség ez is. Fiatalságunk — alap­jában egészséges — többsége ugyanis 20—23 év múlva, „komoly ember­ként", maga háborodik fel legjobban az akkori kamaszok, serdülő fiúk és lányok „éretlen". ..komolytalan" be­szédén. S azt sem árt megmonda­nunk: vannak a diáknyelvnek Ízes. szemlélő te«, humoros szóláséi is. amelyek a maguk helyén — jó kife­jező és Jellemző erejüknél fogva — helyénvalók, s mint egy rétegnyelv sző- és szóláskincsének elemei, szá­mításba veendő nyelvi tények. — If­júsági irodalmunk is nevelő módon élhetne velük. Mindezeket tudva és elismerve, aggodalommal is eltölthet bennünket a mai diáknysiv egyik­másik jelenségei Nem nagyon értem például, hogy ha Jancsi keresi Teri társaságát, szívesen van vele együtt, sőt: szerelmes belé, miért fejezi ezt ki Jól a „vágódik Terinek", vagy a „bukik Terire” s*6iás?| És he Ten­nék más Utazik, vagy egyéb okból sem fogadja szívesen Jancsi közele­dését, állhatatos kitartását, miért adja azt ilyan gyöngédtalenül tudtá­ra: „Kopj le, öregem!”?! S miárt kell a becsületes, a nehéz problémákat lalkiiameretas alapossággal kifejtő előadóra, szónokra azt mondani, hogy „levág egy nagy dumát”, vagv, hogv „sok mindent Összehaníált"?! Mert mit mondunk majd azokra, akik va­lóban csak „dumálnak”, akik való­ban összehordanak hetat-havat?! — Szegény jó Csokonai jut eszembe, aki azt mondta a Dorottyá-bnn: „Ügy vesztjük hazánkat a magunk -• kárával. Külső táncegl, nyelvvel, szokással, ruhával...., Igen. mert erről van szó, külső táncról, nyelvről, szokásról, ruháról!' — Nem vagyunk — és ne legyünk! — „tokbabújt" magyarok, holmi provinciális soviniszták. Am merjük kimondani; mindabban,ami­ről úgy rémlik, mintha „nemzedék­probléma" lenne nálunk, mindebben, ami elválasztja középkorú é* Idő­sebb honfitársainkat a fiatalok egy részétő!, az „emberszabású úrifiúk* tól". — mindabban végső soron (és sajnálatos módon gyakran szocialista világnézetű szülők gyermekeinek esetében is!) e titokzatos módon lde- szlvárgő nyugati csatorna-szennyvíz tükröződik. — annak q „másik tá­bornak" — persze kivédhető, de za­varó-hatása, amelynek társadalma jellegéből következően még van (és valóságosan is!) nemzedék-problé­mája! Hiszen csak minap olvashattuk a kanadai híradást a húsz éven aluliak (nyilván még szülői ellátás alatt ál­lók!) „Gyűlöld a szülőket!” klubjá­ról. E „klub" összejöveteleinek vita­témája az, hogy ki miért gyűlöli szü­leit ... Miért gyűlölik jó szüleiket, akik a kapitalista világ könyörtelen harcában gondoskodnak róluk, akik­nek kezéből persze a klub tagsági di­ját is elfogadják!.. 1 Nem. nálunk X" leheti A ml fiaink, leányaink úttörő, házakba, tanulóotthonokba, KISZ- klubokba járnak, e ha olykor „zöld. fülűek" ia, vitatémájuk vágre I, az ú). ezebb, jobb világ, az Igazságos táras dalom fejlesztést. Ezért szeret, lük éket, ezárt óhajtanánk példa, képeikké vélni­— így megyen a világi...... Gyárfás Imre volt tanácsos estenldnt arrafelé jár* ni. Volt nap, amikor 10—IS jegyző­könyvet Is felvettek lopás, verzálod««, részegeskedés miatt. Bs most? Ott tartanak, hogy — a kohászathoz tar­tozó munkásazállésokon — az elmúlt hónapban egyetlen Jegyzőkönyv fél. vételére sem került sor. És ebben a jó közösségi szellem kJ alakításában nagy szerepe van a gondnoknak: Sza­bó faija, elvtársnak. Pár éve még a kohászathoz tartozó munkásszállá, soknak hat gondnoka volt, ma ezt a munkakört egyedül Szabó elvtárs tölti be. Kicsit mostohán is bánnak vele, mert bár nagyon jól elvégzi a hat ember munkáját, ez nem lát. szik meg az anyagi juttatáson, Jó lenne, ha egy kicsit több segítséget kapna a KISZ-tól, mert bár sok be­csületes fiatal lakik itt. mégis a fis- tatok nevelése adja a legtöbb gondot Miért? — Nem tisztelik az Idősebbeket — Így az egyik vélemény. — Csak követelőznek, fenyeget«», nek, jogaikat hangoztatják, de elfe­ledkeznek kötelességei król — ley a másik. Van itt egy fiatal kómflvsa, Her- czeg Gábor. Egyike azoknak, akik tiszteletlenül viselkednek sz Időseb­bekkel szemben. Herczeg szeret ,.hlé­zengeni". Amikor a kollektíva előtt az idősebbek figyelmeztettek, a jó tanács megszivlelése helyett fenye­getőzött: — Majd kinn találkozunk! Pár éve még sok baj volt az ita­lozással. Tucatazámra akadtak notó­rius italozók. Ma Is előfordul még ilyen feljegyzés: „Tóth Sándor a 17/4-ben több esetben részegen jár haza...” Fizetés táján ejég sűrűn találni becstpett embereket. Az arány azonban már jó. mert a kottásait! szálló 1382 lakója között mlndöasze 3 notórius alkoholista akad. Mi tör­tént a többivel? Egy részét a kollak- tiva kizöpört* soraiból, másrésze mo­de» emberré vált. A mostan! három közül egyik — Papp Tincs — köte­lezvényt irt alá. miszerint a kollek- • tiva segítségével igyekszik megsza­badulni káros szenvedélyétől. A Béke-szállásnak van W 250 személyes mozija. A lak,>k szívesen Járnak Ide. Persze, sokan akadnék, akik a vára más mozijába, «s szín­házba is járnak. Akad sok könyvta­rát, ehhez megvan a lahetőeég, hi­szen csak a központi könyvtárban ötezer kötet könyv vár az olvasókra. Van két televízió, különösen mectsek «idején annyi a nézője, hogy nem tér­inek be a helyiségbe. Egyre több a jtpvábbtanulók száma. I Vannak, akik általános iskolában, «mások technikumban, sőt akadnak, lakik egyetemen tanulnak. Sokan Í vesznek részt szemináriumokon, (zakóul tanfolyamokon. S az a ta­pasztalat, minél több ember tanul, olvas, kultúrált szórakozásokat ke­res, annál több a rendes ember, an­nál jobban kialakul a szállóban ez -egészséges közösségi szellem, s gó­lnál jobban kiszorul az emberi gon- Sdolkozásból, magatartásból az önké- Jnyeskedős, a huliganizmus. * Csorba Barna Parasztok és írók találkozója Borsodban A Hazafias Népfront Borsod me­gyei Bizottsága a mezőgazdaság fejlesztésének elősegítésére nur. 28-án oagyrzabáió falunapot ren­dez a belterjes gazdálkodásáról \4 mert Tlszaladiny községben. A1 egész napos ünnepségre a cukorré­pa ét dohánytermeléséről hires Taktaköz tíz községéből várnak vendégeket. Délelőtt nagygyűlést tartanak, ahol Darvas József, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának alelnöke mond ünnepi be­szédet. Délután a Magyar Jrók Szö­vetsége elnökségének tagjai — Darvas József. Veres Péter, Üobn Pál. Tamási Áron — találkoznak a termelőszövetkezeti cs egyéniig dolgozó parasztokkal. Az Irodalmi délutánon as írók ismertetik mun­kájukat, maid baráti beszéleetósl folytatnak a falusiakkal. A faluna­pon kiállítás is nyílik a legnagyobb paraszt festő, a t«s**Jadány| *rÄ- lotésd Győri Elek festómrtvés* Bor­sodban található képeiből. gyermeking, úttörő-nyakkendő és sapka kerül forgalomba. A kereske­delem intézkedett, hogy az idén egész évben legyen elegendő leány és fiú matrózruha minden méret­ben. Tavaly szeptember közepén hi­ánycikk volt már az iskotaköpériü is. Mivel nemcsak a fővárosban, ha­nem vidéken is, a legtöbb iskolában kötelező az iskojakőpeny viselése, a kereskedelem a tavalyinál jóval főb­bet szerzett b« «bből a cikkből. Csaknem 180 ezret. Az idén ősszel jelentősen javul a gyermekcipő-ellátás. A tavalyinál háromszor több, csaknem 180 ezer pár bőrtalpú cipőt raktároznak az ország cipóboltjaiban. Az idén ősz­szel már 21 ezer pár dupla bőrtalpú korcsolyacipő, 10 ezer pár bőrtalpú fiúcipó, több mint 10 ezer pár 31— 34-es számú lakkcipő várja a vásár­lókat az üzletekben. Az iskolai év megindulására az iáin lesz elegen­dő tornacipő is. A hazai gyártmányú tornacipőkön kívül háromszázezer pár tornacipőt importálunk Klndból és Csehszlovákiából.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom