Észak-Magyarország, 1960. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-04 / 183. szám

ESZAKMAGTARQRRZAO Két hét helyett két nap alatt helyezték át B a toronydarut n 30 ezer forintot takarítottak men jj a tiszapatkonyai építők lTUDOMANY — TECHNIKA .........■iiitiiiiiiinrip*1'1**1......... j rak: Nyolcvanhat ország tudományos ^■g“* intézményeivel cserél kiadványokat-ii az Akadémiai Könyvtár i.ör(r^á Az Akadémiai Könyvtár 86 állam w.. 15-1776 intézményéhez juttatja el a magyar tudományos könyveket és lő­tt. Bsnóiyóiratokat. Ez a kiadványcsere tn- itúi; Boalágwszonylatban is jelentős. "tanácsi. í A legnagyobb érdeklődés a külföld részéről az Akadémia idegennyelvű n6né. Me' ­Csak széles filmen ... a. 17—ti . Sokezren nézték meg az év elején ’ “Miskolcon is a „Kenyér, szerelem, fantázia” és a „Kenyér, szerelem, féltékenység” cimű olasz filmeket és most bizonnyal örömmel fogadják a r/3 filmsorozat harmadik, „Kenyér, sze- “ jelem és ..című részét is, amely­nek férfi főszerepében továbbra is Yittorio de Sicát, a női főszerepben (párban: épedig — Gina Lollobríglda helyett oezky 8ánt_ Sophia Lorent látjuk. Míg a soro- Lumumzat két első része széles és normál y uajoA Íilmen került a közönség elé, és így ipjri munnemcsak a szélesvásznú Béke mozi, , if.'ífhanem nagyon sok kismozi közönsé­ge is láthatta, addig a harmadik *n: Kongtiész csak széles változatban készült, 5*dó: ^és így Miskolcon csak a Béke mozi- , u 33 «ban vetíthető, illetve látható, at hegyiéi — Hogy ez helyes-e, alaposan vi- tad6: itatható... amelyekben jelentős magyar gyűjte­mény van. Ilyen gz upsalai egyetemi könyvtár, amely Svédországban a magyarnyelvű siakirodalom gyűjtő­helye, a helsinki egyetemi könyvtár, amely a finn-ugor kutatás egyik köz­pontja. Az egyik legnagyobb magyar gyűjtemény a washingtoni kongresz- szusi könyvtárban található. Hason­lóképpen nagy magyarnyelvű tudo­mányos anyagot kezelnek a Harvard egyetem, a British Múzeum könyv­tárában, a Bodleyan Librari-ban és a nagyobb szovjet könyvtárakban. Elénk csere alakult ki az arab ál­lamok tudományos intézményeivel. Szélesednek a kapcsolatok a gyarma­ti elnyomás alól felszabadult és sza­badságukért harcoló országokkal is. A világ minden tájára küldött könyvekért és folyóiratokért cserébe küldött kiadványok gazdagítják a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárát és segítik a magyar tu­dósok, kutatók munkáját. Az elmúlt félévben 13 166 folyóirat-példányt és 2110 könyvet küldött fcí a könyvtár és cserébe 13127 folyóiratot, vala­mint 4 539 kötetet kapott __ közép-ázsiai Turkménia területén lévő Horezmszk oázisban hatalmas öntöző-talajjavító berendezés építését kezdtek meg. Az oázisban az évszázadok folya­mán nagy mennyiségű talajvíz gyűlt össze és a tavak egész láncolata ala­kult, ami akadályozza a vetésterület növelését. új berendezés segítségével csök­kentik a talajvíz szintjét és számoa tavat lecsapolnak, ami mér 1961-ben a vetésterület 20 százalékos növelé­sét teszi lehetővé. Uzbekisztán ét Turkménia területén az elkövetkezen dő esztendőkben több tízezer hektár­nyi termőföldet hódítanak meg. Az öntöző-talajjavító rendszer há . jmszáz kilométeres csatornából és összesen nyolcezer kilométernyi föld­alatti gyűjtőcsatornából áll. A beren­dezést nagyteljesítményű gépek ;gítségével egy év alatt építik fel. . Uj szovjet törpeautó gyártását I kezdték meg a Zaporozsje autógyár­iban. Az autó óránkénti maximális ‘.sebessége meghaladja a 80 kilométert. '.Hajtóművéhez olyan speciális elek­tromos berendezést szerkesztettek, amely szükségtelenné teszi a vízhű­tést és biztosítja, hogy a gépkocsi a legnagyobb hidegben is működjék. ; Körülbelül negyven év óta jele­nik meg folyamatosan a szovjet „Csillagászati Évkönyv”, amely ada-; tokát tartalmaz a Naf>, a Hold, a; bolygók és csillagok helyzetéről, vala-; mint a naprendszerben észlelhető; különféle jelenségekről. Ennek segít-; ségével végzik a térképészeti és geo-; déziai munkálatokat, irányítják a; meteorológiai szolgálatot, a hajózást,; és a személyszállító légiforgalmat ; A, külföldön is elismerést aratott; Évkönyv terjedelme ma már kladvá-; nyonként több mint 40 nyomtatott ív; és átlagban mintegy hárommillió, számadatot tartalmaz. Az Évkönyv tartalma a háború- utáni években rendkívül meggazda­godott. Mindegyikhez egész spr kie­gészítő táblázatot mellékelnek a bo­nyolult csillagászati számítások meg­könnyítésére. Egy-egy újabb kiad­vány elkészítése évekig eltart. Most például már az 1964-es „Évkönyv” előkészületei folynak. A „Szovjetunió Csillagászati Évkönyvéinek főszer­kesztője, Dmitrij Kulikov közlése sze­rint ez a szovjet tudományos kiad­vány egyike a négy legnagyobb csil­lagászati évkönyveknek (Anglia, Franciaország és az Egyesült Álla­mok hasonló kiadványai mellett), amelyeknek alapján csillagászati ku­tatás folyik a világon. ilapján, szakképzett vezető irányí­tásával folynak és elsődleges céljuk a dolgozók ismereteinek, elsősorban honismereteinek bővítése. J úlius- ban Egerben, ónodon. Aggteleken, az Oskohónál jártak többek között, összesen hat kirándulás alkalmával. Augusztusban 12 ismeretterjesztő kirándulást terveznek. Itt említendő meg a két szegedi tanulmányi ki­rándulás is, amelyek közül az elsőn 180 gyári dolgozó vett részt, a má­sodikra pedig 140 jelentkezett. A művészeti munka a művészeti csoportok nyári pihe­nője ellenére sem szünetel. A fú­vószenekar hetenként két alkalom­mal ad térzenét a gyári lakótelepen és azokon a városi bérháztelepeken, ahol nagy számban élnek kohászati dolgozók. Ezenkívül a nyár folya­mán két alkalommal Miskolcon is ad a zenekar térzenét. Folyik a ké­szülődés a művészeti csoportokon belül az augusztus 20-1 munkás-pa­raszt találkozóra, amelyre művészi műsort biztosítanak. A Lenin Kohá­szati Művek számos termelőszövet­kezetet patronál és azokat is felke­resik. Legutóbb Tolcsván jártak vendégszereplésen. Ezeken a kiskó- rus, a tánccsoport egy brigádja és a színjátszók szerepelnek. A képzőmű­vészeti csoport tagjai befejezték két­hetes, tokaji táborozással egybekö­tött tanfolyamukat. Nagyon sokat tanultak és nagyon sok anyaggal tértek haza. A könyvtárban szinte zavartalanul folyik a munka. Vasárnaponként működik a park­könyvtár is a Szabadság-kertben, egyébként mind a művelődési ház­ban lévő könyvtár, mind pedig a fiókkönyvtárak forgalma azonos a többi hónapok átlagával. Olvasott­ságban semmiféle számszerű vissza­esés nincs. Igaz, hogy a felnőtt ol­vasók száma az üdülések folytán számszerűleg csökkent bizonyos mértékig, de erősen megemelkedett az Ifjúsági olvasók száma. Augusz­tus 20-ra, alkotmányunk évforduló­jára, emlék-könyvkiállítást tervez­nek, amit a Szabadság-kertben ren­deznek meg a munkás-paraszt ta­lálkozóval kapcsolatosan. Már szer­vezik őszi nagyszabású kiállításu­kat, amelyet „A magyar irodalom 15 éve" címmel rendeznek meg a Va­sas Kulturális Napok alkalmából. Zavartalan a klubélet is, a klub termei a nyári idényben is igen nagy látogatottságnak örvendenek. A gyári dolgozók közül nagyon so­kan keresik fel rendszeresen az Ízlé­ses helyiségeket és töltik ott sza­badidejüket társasjátékokkal, olva­sással, nemes szórakozással. Nagyon látogatott a „Ki mit gyűjt" klub, ahol a bélyeg-, gyufacimke- és szal- •vétagyűjtök tömörültek. A művelő­dési ház most készül az első miskol­ci „ki mit gyűjt" kiállítás megrende­zésére. Előreláthatóan augusztus 19- én nyitják meg ezt az érdekesnek ígérkező kiállítást. A felsorolt tevékenységeken kivül még egy nagy munka áll a Bartók Béla Művelődési Ház munkájának tengelyében: a Lenin Kohászati Mű- -vek, illetve a diósgyőri vasgyárak alapításának 190. évfordulója alkal­mából rendezendő ünnepsegsorozat- •ra készülnek. Ez alkalomból rende­lik meg a Vasas Kulturális Napo- ’kat szeptember 24 és október 2 kö­zött. Ennek programjáról külön szá­molunk be. Nyár van, a legtöbb művelődési intézmény becsukta kapuit, nyári szünetet tart A pihenő dolgozók is könnyebb szórakozásokat keresik, a Bartók Béla Művelődési Ház­ban nem állt meg a munka. Meg­szakítás nélkül folytatják népműve­lő tevékenységüket készítik elő az új évadot. Csak gépek dolgoznak a föld alatt A kazahsztáni tudások céllá, hogy a bányákban végleg felszámolják a kézi munkafolyamatokat és ezzel fel­szabadítják az embert a föld alatt végzendő munka alól. A Kazah Tu­dományos Akadémiától nyert értesü­lések szerint a program megvalósítá- i után a bányászoknak majd csak ányítanlok és ellenőrizniök kell a gépeket, de nem kell az egész műsza­kot a föld alatt tölteniük. E célból te- evíziós kamerákkal és távirányító készülékkel felszerelt önműködő fúró, ibe- és kirakodó berendezést építenek. A kazahsztáni szénbányákban már Imegkezdték az emberek átállítását a Töld alattiról a felszíni munkára. A Ikelet-kazahsztáni ércbányák nagy ré­szében a hétéves terv. folyamán majdnem felére csökken a föld alatt dolgozó bányászok száma. cég, Tiszapalkonya térségében kora ta- an-Vasz óta nagy munka folyik. Itt épül zetfeJ második ötéves tervünk büszke­sége, a Tiszavidéki Vegyikombinát Az új vegyipari központ legna- SZjyobb üzeme, a műtrágya-gyár lesz. ár^Spjtése a legkorszerűbb technoló­giái eljárás alkalmazásával, elöre- ártott nagy elemekkel történik. A 8 0s vasbeton-elemek mozgatására z épületek összeszerelésére je- eg egy lengyel gyártmányú sdarut, egy törpedarut, egy „Lá- -féle emelőt, két öt tonnás her- ’^nyotalpas és két gyorsmozgású autó- ~?parut használnak. A hatalmas építkezésen ma már ,<1*'fegyre gyakrabban találkozni a dol­gozók leleményességével, ötletessé- ®*Eével, amelyek meggyorsítják a munka ütemét., A lengyel gyártmá­nyú toronydaruval eddig a központi laboratórium és a műszerjavító épü­let összeszerelését végezték. Most, lifl.tiogy a kétemeletes épület összera­kása befejezéshez közeledik, a da­rut más munkahelyre, az ötemelet magas igazgatói ház építéséhez irá- hyították. A műszaki vezetőknek lehézséget okozott a daru átszálli­ása, mert szétszedése és újbóli ösz- zeállítása teljes két hetet vett vol- 1a igénybe. Ezért a dolgozók javas­aiéra úgy határoztak, hogy a darut 1 110 méterre fekvő igazgatósági :pülethez, álló helyzetben viszik át. szállítása igen érdekes volt. A daru iáját sínpályáján két nap alatt tette neg az utat az egyik épülettől a násikig, éspedig úgy, hogy előreha- adása után a sínpályát maga mö- [ött felszedte és az út irányában új- a lerakta. így a dolgozók ötletességével nem- :sak jelentős időt, hanem még har- r.incezer forintot is megtakarítottak a építők. Hélium-cseppfolyósító A prágai atomkutató Intézetben zovjet mintára készült hélium- seppfolyósiló berendezést helyeztek zembe. Az új berendezés kikisérle- ezése során — 269 fokos hőmérsék­let értek el Aszfaltolvasztó meleg nyári aei- jtán van. Ujdiósgyőr utcái látszólag dhaltak. csendesek, de a Lenin Ko- lászati Művek Bartók Béla Művelő­dési Házában pezseg az élet. Pezseg még akkor is, ha a műsorplakát nem invitálja a közönséget olyan gyakran rendezvényekre, mint más hónapokban. Az impozáns épületen belül megállás nélkül folyik a mun­ka, szervezik a nemsokára induló új évadot, egyes csoportok is dol­goznak, élénk a klubélet és a könyv­tár forgalma, csak a művészeti cso­portok tartják rövid nyári pihenő­jüket. Az igazgatói irodában beszélge­tünk. Kováts György, a művelődési otthon igazgatója, Moldován Gyula, a Lenin Kohászati Müvek kultúr- osztályának vezetője és Cserháti Já­nos, a könyvtár vezetője van jelen. Később kapcsolódik ü beszélgetésbe Nyitrai Lajos, az énekkar szólistája és Takács László, a tánckar szóló­táncosa. A nyári munkákról esik szó. A dolgozók tanulása, továbbtanulása került elsőként szóba. A Lenin Ko­hászati Művek üzemeiben e nyár fo­lyamán is háromszáznál több fel­nőtt dolgozót szervezett be a kultúr- osztály általános iskolai tanulmá­nyok folytatáséra. Ezek azok közül a fizikai dolgozók közül kerülnek ki, akiknek a múlt bűnös mulasztása folytán nincsen meg az általános is­kolai végzettségük. A jelentkezettek közölt nagy számban vannak dolgo­zó házaspárok is. A most Jelentke­zőkkel együtt, hozzászámítva a ma­gasabb osztályba lépőket, mintegy ötszáz kohászati dolgozó tanul majd a szeptemberben induló tanévben általános iskolai tantárgyakat Az ismeretterjesztés volt a következő téma. A nyári idő­szakban kevesebb ismeretterjesztő előadást tartanak, mint máskor. Minden második héten rendezik meg az üzemekben és a gyári dol­gozók lakta településeken, falvak­ban az ismeretterjesztő előadásokat. Ezek tengelyében jelenleg a kongói helyzet ismertetése áll. A művelő­dési házban — az üzemi ismeretter­jesztő rendezvényeken kívül — ha­vonta egy-egy nagyobb szabású, po­litikai jellegű előadást tartanak. Jú­liusban Eisenhower keleti kudarcé­val foglalkoztak, az augusztusi elő­adás témája a kongói eseményeket öleli fel. Az ismeretterjesztéshez tartoznak a kifejezetten ismeretter­jesztő jellegű üzemi kirándulások. Nem tévesztendők ezek össze az el­sősorban szórakoztató kirándulások­kal, mert előre elkészített tematika Nyáron sincs megállás a munkában akkorát szippant a pipájából, hogy még a holdvilágnál is felvillan a do­hány parazsa. Aztán leülnek a kőre. Szabó kínálja a pálinkát, de Ken­gyel szabódik. — Tán csak nem haragszol, paj- : tás? — Nem én — válaszol durcásan amaz, aztán kis idő múlva folytatja. — Vagyis hát magamra haragszok, ha haragszok. — Én jóba vagyok magammal — mondja nagykomolyan Szabó. — Megbeszéltem magammal, hogy vi­gyázz, Péter, szakítottad magad 30 évig, mint a barom. Most már élni is kell egy kicsinykét. Ott a Zetor, meg az aratógép, szakadjon meg most már az helyettem. Én meg csak az emberséges munkám után az evés-ivásban izzadjak meg legin­kább. Hát nincs igazam? Kengyel csak bólogat, aztán leve­gő után kapkod, mint a vízbefúló, de semmi okosat nem tud rá mondani. Igazat kell adni Szabónak. Élni is kellene már egy kicsinykét, s ha nem lenne kint gyűjtetlenül a lu­cernája, már holnap el is kezdene egy alapos pihenést. Beszélgettek. Aztán egy kakas kurjantotta el magát, majd sorban a többiek. — így is kell nézni a világot, test­vér — emelte fel újra a vállára a követ Szabó Péter, s megindult visz­aza Kiss Miska házához. — Segítek. hér — csetledezett utá­na strázsa-társa, de Szabó szúrósan hátrabökött. — Segíts te csak magadon jóem­ber, addig, amíg nem késó. Mert ha csszeroggyansz, majd a pálinka sem ízlik. Kengyel János lehajtotta a fejét, s igen hunyorgott, még szerencse, hogy a könnyeit nem látta komája. — Gyerekes... bolondság... ez az egész — hessegette magától a fur­csa érzéseket, de azok a furcsa ér-1 zések már a csontjáig hatoltak, mint 1 a Nap éltető sugarai. Közben kiha-1 sadt az ég fekete leple, s a termelő-', szövetkezet szérüskertje felől deren-! gett a hajnal. Dávid József ' STRAZSÁN unna szaga, s tenetetien aun jogia el. Erezte, egész testében remeg. Szerette volna most a strázsabottal kupán vágni Szabót, de az olyan magabiztosan mosolygott, mintha mégegyszer akkora lett volna, mint Kengyel. Pedig az egy fejjel maga­sabb volt, mint a társa, akivel gye­rekkoruk óta együtt cimboráskodott. Eftyivásúak vQltak, 1hég a katona­ságnál is egyformán a tizedest ran­gig vitték. — Én az asszonyhoz is odabújok még, hé — évődött tovább Szabó Péter, s ebben is benne volt egy csomó szemrehányás, amit nagyon jól értett Kengyel kimondatlanul is. Mert hát ki segít őrajta? Az a bü­dös kölyök is itthagyta, ahogy fel- cceperedett. A másik még iskolás, de már az is a város felé kacsintgat. Az asszony kidőlt mellöle, örül, ha odahaza a jószágokat ellátja. A te­mérdek munka mind rá vár kint a mezön, ami nyáron is úgy megkí­nozta. hogy szinte csak az inak, meg a bőr van a csontján. Hiába eszik, nem fog rajta úgy az étel, mint fia­talabb korában. — Most az eoyszer megfogtál. Pé­ter — ismeri el keservesen tehetet­lenségét nagysokára Kengyel János, t dühében nagyot csettint. — No, ugye — heherészik Szabó, s is az üvegből, tekintete megint csak a kőpadra cselt, amin most Csak u holdvilág fénye, ücsörgött. Megtörő'.- te bajuszát, aztán mosolyogva mu­latott a lócára: — Emlékszel-: János, amikor fii­vittem ezt a követ az orvos házáig> — Én meg tovább, a templomig — bólogatott Kengyel. A legénykori csíny emléke tu ki is mosolyt derí­tett arcára. — No, akkor fogjuk meg újra — csetíintítf kihi,.&in Szabó Péter, s . már lépett is a kólócához. — Ne bomvtj. Péter — hökkent meg emez, mert érezte. Szabó most úgy fog felülkerekedni rajta, hogy azt már nem lehet elviselni. De Sza­bó nem törődött ezzel, ötven évét meghazudtoló fürgeséggel kapta fel . a mázsányí követ, s a Hold fénye fe­lé tartotta borostás képét. Hiányos ■ fogsorát kivillantotta, de csak éppen, , hogy szusszantott, amikor a vállára ■ emelte a terhet. 1 — No. még csak az kellene, hogy > meglássa valaki — morgóit a fontos- - kodó rosszalás hangján Kengyel, de I Szabó megindult. — Tedd le, te. Megszakadsz. 1 Czabó nem szólt. Meg se állt az 1 orvos házáig. Ott letette a kö­i vet, s kifújta magát. — Na, János, most rajtad a sor. Szabó Péter termelőszövetkezeti pa­raszt, Kengyel János meg egyéni. A gazdálkodást illetően így mindegyik a maga nótáját fújja, de sokszor olyan mérgesen, hogy nehéz a fül­nek. Szabó Péter most is abban spe­kulált már egész este, hogyan vijy* feljebb a hangot.de minden hatásos érvből kifogyott, s úgy nézett a Kiss Miska háza élőt i kőlócára, minth-i attól vátna segítséget. Kortyintott a Kengyel ijedten nevetett. — Majd, ha bolond lennék. — Mert nem bírod — nyúlt ne­vetve a pipája után Szabó, s így a Hold fénye mellett is lehetett látni szemének köfözködó villanását. — Ha csak a váltadra felveszed, odaadom mind a négy liter pálinkám, amit a szövetkezettől kaptam. Kengyelnek az orrába csapott az előbb kóstolt kisüsti cseresznyepá­, f\tl ültek a marhaistálló végé- 1 ” ben egy falhoz támasztott, rossz szekéroldalon. Szabó Péter pf- pázott, Kengyel János meg a csilla- j gcs eget nézte. 1 — Vov hullik ez a csillag, te Pé­l ter, mint a szlotyós körte. * — Hadd hulljon, ha megérett — * hagyta éjjeliőr társára Szabó, s to­vább eregette a pipafüstöt. A falu aludt már. még egy kutya se vakkantot 1, mintha a két idősebb éjjeliőrön kivül nem is lett volna más a környéken. A jószágok is csendesen kérödztek. s legfeljebb a lóistálló felöl hallatszott nagyritkán egy-egy dobbantás. Később egy tü­csök sírta el magát, amire Szabó Péter is felkapta a fejét. — Hallod — bökte oldalba komá­ját —, a legközelebbi strázsán már nekünk is fel kell vennünk a szűrt. — Fel — adta vissza kurtán az előbbi részvétlenséget Kengyel és felállt. — Megmacskásodik a lábunk. — Hát kerüljünk akkor egyet — állt fel Szabó Péter is és elindultak a tsz gazdasági udvaráról a faluba. Lassan, akkurátosan méregették az utat, s az újsoron megálltak Szabó­ék háza előtt. — Innál egy kis pálinkát. János? — kérdezte Szabó, de feleletet sem várva, belépett a takaros kis portá­ra, s nemsokára egy butykossal tért vissza. Kengyel János jót húzott az üvegből, s illendően megköszörülte a torkát. — Igyál csak. komám — kínálta még Szabó —, ha elfogy, majd fő­zünk újat. H iszen... — bólogatott Ken­gyel János, s ebben a húszén- ben benne volt az is. hogy ti tehetl- tek, ti azt csináltok, amit akartok nektek már az isten se parancsol, ti­teket a kutya se ellenőriz. Es méc egy csomó gondolat, amit sok lenn« most elsorolni. Háromhavonként ke­rül rájuk a strázsaság, s amiótc eszüket tudják, mindig együtt van­nak. Százszor megbeszélték már t Világ sorát, kívülről tudták egymás katonaélményeit. csak egy dologbat nem tudtak közös nevezőre jutni

Next

/
Oldalképek
Tartalom