Észak-Magyarország, 1960. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-28 / 203. szám

Világ proletárjai, egyesülje telel fammmmmik A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA-------------------------------------------------------------------------------------------^ Moszkvai képek Ne általánosítsunk OLIMPIAI HÍRADÓ s_________________________________J Az éltizem kittintetétt 15-ik alka­lommal elnyert DIMAVAC hat gyár­egységében több mini 20 ország ré­szére csaknem ötvenféle exportgépet készítenek. A sorozatban készülő kü­lönböző préseket, lemezollókat, ká­belhúzó és gyorssodró-gépeket Kíná­tól Columbiáig már az egész világon Ismerik. A DIMAVAC idei legna­gyobb exportmunkája a Kínai Nép- köztársaság részére készülő csőgyári berendezés. Ebből már csak az 1000 tonnás prés és az elótoló szerelése van hátra, s így a csőgyárat a de­cember 31-i határidőt lerövidítve szállitták ki. A DIMAVAC-ban az idén 11 féle, technikai megoldásában és formáid­ban is teljesen úiszerü gép, elsősor­ban kábelgyártó gép készítését kezd­ték meg. Ezek egy részét a Budapesti Ipari Vásár után most a moszkvai Magyar Ipari Kiállításon is bemu­tatták. Az üzemrészek között az export­gyártmányok készítésében nemes vetélkedés folyik. Több mint ötven brigád vesz részt a versenyben. A kínai csőgyár berendezésének készí­tésénél dicséretre méltó eredményes- séggel dolgozik a Polák-, a Bárány- és a Morcsák-brigád. Kimagasló eredményeket értek el a többi ex- portkészitmények gyártói is, min* például a kábelgyártásnál a Szegő-, a szerszámgépek készítésénél a To- morszki- és a Máriásl-brigdd. A DIMAVAC az idén még minden hónapban túlteljesítette exporttervét, s így az év első hét hónapjában ter­ven felül több mint 5 millió forint értékű exportárut készített. Megünnepelték a véradó-mozgalom tizedik évfordulóját lége mintegy 8 százalékkal emelke. dik. A gép működtetésével a minu egy 70 cenfi vastag széntelepben könnyebbé vélt a bányászok mun­kája is. A rudolftelepi 3-a« aknán s vál. Iáit gépesítés végrehajtása során megkezdte munkáját az első Hidasi- féle rakodógép. A gép elövájásón dolgozik. A közeljövőben még hat rakodógép kerül az üzembe, » ezzel a bánya valamennyi munkahelyén gépesítik a rakodást. A nagyteljesítményű frontfejtése­ken egyik legnehezebb is legtöbb időt igénybevevő munka az ácsolás. A tröszt most két újabb bányába vezette be a korábbi fablztosítás he­lyett a frontfejtéseken az acéltimok alkalmazását. így már három bá­nyaüzemben a nagytormelékenységü l munkahelyeket teljes egészében ! „vasba tették'. Az acéltimok hasz- [rölatára áttért két bányában az év [ríoélo kereken ezer köbméter ina. [port-bányafát takarítanak meg. Üj fafajták a Bükkbert nükknrnlkerrsiten lakik Puska Pál. s Bükk-hegység legöregebb embere. A 72 éve« erdész ms b na­ponta járja az erdőt, s gondozza a Dorongóson általa létesített „éló albórétumot". Puska Pál őtven éven keresztel volt erdész a dorongósi erdőrészen, s kedvenc Időtöltésként fél évszá­zadon a bükk- és a tölgyvrdők közé különböző, a Búkkhrn nem honos fafajiakat telepített. Több mint hat­van egzotikusnak számító fa. mint többek között: douglas. fenyő, tisza­fa. a jegenyék és az ezüstfenyők kü­lönböző fajtája került itt a földbe. A karsztos talajon Is megfogantak ezek a fák. s a gondozást meghálál­va. sudár törzsekké fejlődtek. Ma a Bükk egyik legszebb, ritkaságnára- ba menő fagyfijteménye. Puska Pál Itt bevált kísérletei nyomán terjesz­tették el a Bükk egves vidékein • dourlas-fenyö összefüggő telepité- sét Is. A Bükk sok természeti értéke kö­zött a Keletbükki Erdőgazdaság most ezt az erdőrészt b védetté nyil­vánította.! kerítéssel, valamint szak­embereket és kirándulókat tájékoz­tató ismertető táblákkal látta eL kesztője. h megyei és városi párt- bizottság nevében üdvözölte a vér­adókat és kívánt további erőt, egész­séget. Felszólalt dr. Katona Sándor is, a Magyar Vöröskereszt Központi Elnökségénék tagja, dr. Aszódi Lili, a Hajdu-Bihar megyei Véradó Állo­más vezető főorvosa. A gyógyító ör­vöseik közül dr. Velky László szólt az ünneplökhöz. Megható jelenet volt, amikor azok az embereik kö­szöntötték a véradókat, akiknek gyó- nyúlását éppen a véradás segítette elő. Az ünnepség további részében a legjobb véradókat oklevéllel tün­tették ki. Az ünnepség befejező részeként a SZOT kultúrcsoportja adott műsort. A Borsodi Szénbányászati Tröszt műszaki vezetői sokoldalúan segítik az éves versenyvállalások teljesíté­sében az egyes üzemeket. A terv túlteljesítését és a magasabb terme­lékenység elérését a technikai szín­vonal fokozásával, új gépek üzem­beállításával támogatják. Az éves verseny során vállalták, hogy a bá­nyásznapig újabb gépeket állítanak üzembe. Ezt a vállalásukat most tel­jesítették. A kondin bányában, a vékonytele­pi frontfejtésen tizembe állitottck egy új, lengyel réselőgépet. A gép másfél óra alatt réseit végig a 45 méteres fronthomlokot. Ezáltal jobb minőségű, darabosabb szenet nyer­nek, s az ott dolgozók termelékeny­JULI NÉNI A tananyagcsökkentést minden tanár köteles végrehajtani Új híd épül Csaknem 3000 televíziós készülék van Borsodban Több mint 5 millió forint értékű exporttermék Széleskörű gépesítéssel segítik a borsodi bányászok versenyvállalásának teljesítését ték be a villanyt. Működük a tele­vízió a Bükk-hegység tetején. Hol­lóstetőn, valamint Bükkszentkeresz- ten b, ahol az egykori favágók és mészégetők ülik körül estéről es- lére a készüléket Több Borsod me- . gyei nagy ipari településen, mint például Miskolcon. Kazincbarcikán és Ózd on a vendéglátóipari helye, ken is felszereltek televíziós készü­léket. Ormosbányán, Alberttelepen és más bányászközségekben a művelő­dési otthonok és bányászklubok leg­népszerűbb műsorszáma a televízió® közvetítés, amelyet egy-egy helyen estéről estére több mint százan néz* nak végig. Borsod megyében, az Ipari tele­püléseken és a falvakban egyaránt, az olimpiai játékok következtében hirtelen megnövekedett a televízió- vásárlás. Néhány nap leforgása alatt csaknem Ötszáz készülőiét szereltek fel, s így a forgalomban lévő televíziók száma megközelíti a Megnőtt az érdeklődés a televízió Iránt Özdon és Borsodnádasdon Is, ahol a kékestetői kísérleti reléállo­más működésével igen megjavult a vétel. Televízióból gyönyörködnek az olimpiai játékban Matyóföld va­lamennyi községében, de több olyan községben is működik már a tele­vízió, ahol még csak az idén vezet­egyszerűsitésre, összevonásra vonat­kozó utasításokat A tananyagcsökkentést — a mi­niszteri rendelkezés értelmében - minden tanár fegyelmi felelős­séggel köteles végrehajtani. Nem fordulhat elő, hogy egyes peda­gógusok tantárgyi elfogultság­ból az anyagcsökkentést figyel­men kívül hagyják. A világnézeti nevelés minden ta­nítási óra feladata. A gyakorlati oktatással foglalkozó iskolákban mindenütt meg kell szer­ezni a politechnikai tanácsokat es jondoskodni kell azok tartalmas mü- cödéséről. Nevelési téren az 1960—61-es tanév főfeladata a szocialista is­kola- és osztályközösségek ki­alakítása, illetve továbbfejlesz­tése. \ pedagógusok Ismertessék meg a «ülőkkel a szocialista nevelés eive- t és módszeres eljárásait, elsősor­ban saját gyermekeik konkrét neve- ési problémáival kapcsolatos ta­nácsadás formájában. (MTI) A művelődésügyi miniszter ren­delkezésében szabta meg a középis­kolák I960—61. tanévi legfontosabb feladatait. A rendelkezés bevezető­ben utal arra. hogy rövidesen nyil­vánosságra kerülnek oktatásügyönk további fejlesztésének a párt Köz­ponti Bizottsága és a kormány által jóváhagyott irányelvei. Hangsúlyoz­za ezután: — a kővetkező évek állandó központi feladata lesz az irány­elvekben meghatározott nevelési és oktatási célok fokozatos meg­valósítása. ■ A népgazdaság országos és hely! le­hetőségeinek mogfelelóen Mélesíteni kell a munkaoktatás gimnáziumi és szakközépiskolai formáit. (Az I960— 61-es tanévben előreláthatólag 26 szakközépiskolai első osztály kezdi meg működését általános gimnázi­umokban). . ,. — Alapvető feladat a munkaokta­tás eddigi eredményeinek megszilár­dítása és fejlesztése. Az említett el­méleti órák tanárai ismerjék meg a gyakorlati foglalkozásokat, azok tan­tervi anyagát. Nevelőink törekedjenek arra. hogy felismerjék, megértsék az ifjúság egyre nagyobb részét jel­lemző új vonásokat, erkölcsi jó­tulajdonságaikat és segítsék elő azok továbbfejlesztését. A továbbiakban kiemeli, hogy a minisztérium a tantervek és tan­könyvek hibáiból fakadó túlterhe­lést. az egyes tantárgyak anyagának üj beosztásával lényegesen csökken­ti. A gimnáziumi tananyag uj be­osztása mind az 5 plusz 1-es. mind a hatnapos oktatási formában tanuló osztályokra érvénye*, s tartalmazza a tananyagcsökkentést, valamint az zerv-vér. hogy á vérátömlesztésre szoruló beteg* a nap bárfnely • órájá­ban megkaphassa azt a vérmennyise- get, ami életét vagy gyógyulását jelenti. Ezután ismertette a véradás törté­netét az ókortól. Hipokrates gyógy­módjától kezdve egészen napjainkig. Beszédének további részében pedig a Megyei Véradó Állomás tevékenysé­géről szólott Elmondotta, hogy me­gyénkben la egyre nő a véradók száma. 1955-ben 2200 véradónk volt most már ötezernél is többen tartoz­nak a véradók táborába. Az ünnepség további része is na­gyon bensőséges volt. Sárközi Andor, az Egzakmagyarorezág felelős szer­ünneplő emoerrat nap délelőtt a SZOT székházban. Egyre többen érkeztek a nagyterem- be cs a székeket csakhamar clfoglal- ták az asszonyok, férfiak, fiatalok, idősebbek: az ünneplők, a véradók. Ok gyűltek össze, a Megyei Véradó Állomás véradói, akik a véradó-moz­galom tízéves jubileumát köszöntőt­14 Az elnöki megnyitót dr. Pintér László megyei és városi főorvos tar- tóttá, majd dr. Jovanovics Milos, a Megyei Véradó Állomás vezető fő­orvosa mondta el ünnepi beszédét Beszédének bevezető résiében el­mondotta: ma már természetesnek vesszük, hogy a kórházaikban rendel­kezésünkre állnak a gyógyuláshoz szükséges összes gyógyszerek, és ter­mészetes követelmény az is. hogy a palackokban állandóan készen áll a megfelelő vércsoportú tartalék kon­„Használati utasítás“ a lakásokhoz Miskolcon as utóbbi években több ezer új lakásba költöztek be a dol­gozók. A beköltözők részéről min­den alkalommal megújuló kívánság volt. hogy tanácsot kapjanak helyi­ségeik berendezésébe*. Jó kihaszná­lásához. Ennek az igénynek kielégí­tésére a Kilián Gimnázium környé­kén épülő 420 szövetkezeti lakáshoz „Használati utasítást"-! is mellékel­A* 5. Illetve 6 fő részére szolgáló lakásokat az ÉM. megbízásából or­szágos típustervként a Miskolci Ter­ve» Vállalat készítette. A vállalat készíti el a ..használati utasítást" is. Ebben megmagyarázzák az egyes he­lyiségek rendeltetését, leírást adnak a beépített szekrények felhasznala- aáról. hogy a család egész ruhatá­rát hogyan lehet benne elhelyezni. Ismerietik a főzőfülke, a kamra- szekrény és az étkező-tér célszerű használatát, s a háztartásokban min­denütt összegyűlő különböző haszná­lati tárgyak, takarítószerek raktáro­zásának lehetőségeit. Réazletesen foglalkoznak a szobák bebútorozásá­val. a jó helykihasználás és a laká­lyosság követelményeit . szem előtt tartva. A „leírást" a lakás kulcsá- va! egrűit adták át a lakások tulal- donosslnak. Ex less az első alkalom axr‘V«' ..használati utasítást" mellé­kelnek lakásokhoz is. A nagymama jutott eszembe, mikor meg­láttam Sojókauán. a ta­nácsháza előtt. Nagy­mama, a fehérhajú öregasszony, akinek emléke mindig elérzé­3 t egy kicsit... A pi főgépészéknél mosott, aztán mikor szúrt osan beállítottam hozzá délben, törődött szemét ráemelte a göm­bölyű háziasszonyra, majd lopva rámpillan­tott. A konyhában a gőzölgő ruhák szaga összekeveredett a bab­leves illatával. Ilyenkor mindig együtt osztoz­tunk a mama porció­ján.. . Juli néni is ilyen asz- szony lehetett. Csak ő báró Radvánszky Kál­mánnak mosott. Ott görbült meg a teknő mellett a háta; az 6 ha­jába is ezüst szálakat szőtt a gond. az idő. Mindenki ismeri őt Sa- jókazán, ebben a Ids bányászközségben, ahol valamikor úgy elkülö­nült az élet a kastély és a kis házak lakói kö­zött. A kastély, ma is áll fehéren a nagy kö­rülkerített park egyik sarkában, gyerekek ta­nulják benne a betűve­tést: a százados fák ár­nyékában sétáló párok lépdelnek nesztelenül. Ismerik Juli nénit: 6 a tanácsházán a hiva­talsegéd, vagy ahogy jobban a nyelvükre áll. a „kisbiró". Nyakába akasztja a dobot, magá­hoz veszi a hirdetniva- lókat és körüljárja a falut. Tíz esztendeje már annak, hogy ezt a hivatalt viseli, s most éppen azt rendezgeti gondolatában, hogyan lesz. mint lesz, ha el kell köszönnie a ta­nácstól. ha majd nyug­díjazzák. Mert már csak napok választják el ettől a 63. évét tapo­só Juli nénit, a kisbi- rőt. Itt beszélgetünk a tanácsháza előtt. Ide­látszik a kastély is. amelynek hajdani gaz­dájára 6 mosta az al­sót. egy pengőért he­tenként. Kék szemét a kastélykerten pihenteti, s felszakad belőle az emlékezés. Valdmikor különösen nehéz volt az élete, de amikor fér­jétől tizennyolc évvel ezelőtt örökre meg kel­lett válnia, sokkal ne­hezebbnek, nyomasz­tóbbnak talált mindent. — Honnan lesz a mi kenyerünk? — kínozta a gondolat. Három gyerek maradt, s bi­zony a mosás már elég­gé megviselte. 1950-ben végül özvegy Farkas lstvánné is megnyugo­dott — így hívják csa­ládi nevén. — Megér­tették a melegszívű együttérző emberek az ö élete gondját ét ak­kor lett állami alkal­mazott a tanácsházán. Eleinte szokatlan volt neki az új tisztség, de aztán mindjobban be­letanult. Most, hogy itt állunk a tanácsháza előtt, kedvesen szólítja meg az embereket, iga­zítja útba az ügyeiket intéző községbelieket. A „báró” is eljön néha a községházára. Mert itt lakik, egy kis házban, s időnként neki is akad dolga, de már nem mint a kazal határ na­gyobb részének tulaj­donosaként. — Aztán mit látott Juli néni a kastélyban? «-* Értetlenül tekint rám, csodálkozó arcki­fejezéssel válaszol: — Ah. hát oda ne­kem nem lehetett be­Nem neheztel, s nem Is sajnálja az elhalasz­tott alkalmat, mert hát csak a szíve fájdult vol­na, hiszen tudta 6 úgy­is. hogy mi lehetett ott bent. hogy ott más vi­lág járta. Csak azt az egyet sajnálja most, hogy ha Ittmaradt ez a szép, nagy kastélykert, miért nem hozzák szé­pen rendbe. Egy-két pad, néhány ágyás vi­rág. szívesen idehozna mindenkit. S talán 6 is eljönne majd. mert most már a napokat számolgatja a tanács­házán. Nyugalomba vo­nul. Most már nincs zárva a park kapuja, nem tilos a belépés, A kastély mindenkié. Beszélgetnénk még tovább, de két óra felé jár. s neki még el kell jutnia a postára. Régi szokás szerint kezében tartja szandálját, meg­igazítja fekete kendő­jét, s elindul. Szólítja a kötelesség. Elnézem a kis, hajlotthátú asz- szonyt. t a nagymamá­ra gondolok... Garami Ernő

Next

/
Oldalképek
Tartalom