Észak-Magyarország, 1960. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-25 / 200. szám

3 dályozta, hanem la« it ja a felvá­sárlási terv teljesítését is. minthogy az elcsépelt termények nedvességtar­talma jóval meghaladja a meghatá­rozott 16 százalékos átvételi értéket. Ez a körülmény sok vitára ad okot. Felvásárlóink nem egyszer kényte­lenek a termelőkkel visszaküldeni a terményt, s ez felesleges utat, időpa­zarlást jelent. — Miért fordulhat ez elő? — Sajnos, a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők többsége nem hajtja végre az irányító szervek fel­hívását. hogy már a hordásnál, a keresztek esirás szemet tartalmazó alsó és felsó kévéit válasszák külön és ezek elcsépelését is elkülönítve végezzék. Egyforma érdeke ez mind a népgazdaságnak, mind pedig az egyénnek, hiszen a nedves búza a többi közé keveredve megrontja azt, mégis tapasztaltuk, hogy: egyes termelők nagyon hanyagul gondolkodnak Előfordult, hogy a már tápolókópes, előírt nedvességtartalmú terménybe magas nedvességtartalmú, mond­hatni vizes, vagy már különféle mi­nőségi elváltozást szenvedett ter­ményt kevertek és ezzel elrontották szinte egész évi munkájuk gyümöl­csét. Vonatkozik ez az észrevétel az állam iránti kötelezettség teljesíté­sére is. Neveket nem említek, de többfelől jelezték felvásárlóink, hogy az adóbúza. vagy a cséplörész- kötelezettséget egyes, spekuláns gon­dolkodású emberek magas nedves­ségtartalmú, s olykor ocsuval. Idegen magvakkal kevert búzával akarták leróni. Természetesen minden eset­ben a legszigorúbb vizsgálatnak vet­jük alá a terményeket, s nem for­dulhat elő, hogy akár egyetlen he­lyen is sikerüljön a spekulánsok terve. A kirívó példák miatt azon­ban nem szabad általánosítanunk, hiszen termel őszövetkezeteink és megyénk egyénileg gazdálkodó pa­rasztságának többsége becsületesen, időben igyekszik eleget tenni ál'.am iránti kötelezettségének. Ismételten fH kell hívnunk azonban figyelmü­ket — mondta Zoltán elvtárs — az előírások messzemenő betartására. A megyében a cséplés 30—35 százalékra áll, utóbb is esős napok Jártak, fontos tehát, hogy fokozott figyelmet fordít­sanak az elcsépelt, s magas nedves­ségtartalmú termények szárítására. E célból elsősorban az olcsóbb — s ugyanúgy célravezető — szárítási lehetőségeket (levegős, száraz fapa­dozatú helyiségekben vékonyan kite­rítve és forgatva, kint a napon pony­ván szárítva, rostálva, stb.) kell igénybe venni, de ha a termelőszö­vetkezetekben erre mód nincs, ajánl­hatjuk szárítóberendezéseinket. Mi a magunk részéről mindent elköve­tünk. hogy segítsünk a termelőszö­vetkezeteknek. s bár a gép! szárítás költségesebb, mégis megéri, mert a terménvek eredeti rendeltetési cé­lokra történő felhasználását teszi le­hetővé — fejezte be nyilatkoztát Zoltán József elvtárs. O. M. sát gátolta — kihatott ez a felvásár­lási tervek gyorsütemű teljesítésére is. Mindezek ellenére — mondja Zoltán elvtárs —, ha az aratási munkák a vártnál jobban el is hú­zódnak, biztosítottnak látszik a fel­vásárlás. — Az eddigi tapasztalatok alapján — kérdeztük — milyen az idei termés? — Jó közepes! — volt a felelet — Helyenkint, különösen azokban a termelőszövetkezetekben, ahol jól megművelt földbe, időben vetették el a magot, a vártnál jobb termést takarítottak be. míg más helyeken kevesebbet. Függött ez a talaj ösz- szetételétől, az időjárástól is. Álta­lában megyeszerte elértük a tavalyi átlagot. — Az esőzés persze — mondotta a továbbiakban Zoltán elvtárs — nem­csak a csépié« tervszerűségét aka­Az idei szertelen esőzések nagy gondot okoztak az ara ás ban. Nehe­zen szárad ki a csomó, az aratás fo- lyamatossagat is gátolta a sok eső. Már a bch trdasnal is vigyázni kel’, nehogy nedves legyen a termény és befülledjen az osztag. A beázott ké­véket ki kell száritgatni. A gondos kazalozás ellenére, vagy ha keresztből történik a cséplés, a cséplőgépből sok nedves mag kerül a magtárakba. Ha a megengedett víz­tartalom fölött van a gabonánk, könnyén tönkremehet a szép termés a szakszerűtlen, gondatlan raktározás miatt. Mielőtt a magtárba tárolnánk, előírás szerint ki kell a magtárt ta­karítani és fertőtleníteni 10 százalé­kos DDT permetezőszer 4 százalékos oldatával, a padozatot pedig négyzet­méterenként 2 dkg 10 százalékos DDT porral, amit 24 órai állás után ősszeseprünk. A nedves termény rak­tározásánál a magtan kártevők: a atkák nagyon szaporodnak is nagy kárt tesznek, a termények b«doho­sodnak. megpenészednek. Különös gondossággal tároljuk a sörárpát és a vetőmagnak szánt terményeket. A nedvet terményt p.nyván, szé­rűn. vagy padláson vékony rétegben, gyakori forgatással szárítsuk meg. Szelelőrostával gyorsíthatjuk a szára­dást, ez szapora munka, mert a napi teljesítmény 120—ISO q. A magtár­ban legyen állandó huzat, nedves, párás időben pedig tartsuk az abla­kokat zárva. A nem tökéletesen szá­raz terményt legfeljebb 30 cm vas­tagon terítsük el. fal mellé ne tárol­junk, majd szórólapáttal, nagy ívben szórva forgassuk át gyakran mind­addig, míg teljesen ki nem szárad. A száraz terményt sem tanácsos 60— 80 cm-nél magasabb garmadába tárolni. Növényvédő Állomás A gabonafélék tárolása Halló, itt a központ 1.. Kitüntetett postás dolgozók & Újabb létesítménnyel gazdagodott a Borsodnádasdi Lemezgyár A másik oldalról hogy Budán, a Rózsadombon Is meg­állná helyét. Az 56-os számú háznál megállapodunk. A gazdát. Káli ha­jóst, meg a háziasszonyt keressük, ám az elnök huncutká'an hunyorít, mert csak a gyerekeket találjuk itt­hon. A 12 év körüli Erzsébet most a háziasszony. Bányász is kőműves bátyja nemrég érkezhetett haza mű­szakból, ő foglalatoskodik körülöttük a tálalással. Kéliék kint vannak a dohányföldön. A gyerekek, meg az elnök közös magyarázata alapján csakhamar megtudok, hogy nemrég vették a féligkész házat, tavaly aztán Káliék fejezték be. F.lég dolga akad itt a kíváncsiskodó szemnek. A kony­hában almazöld konyhabútor, az egyik szoba hálónak van berendezve, a másikban pedig modem kombinált bútor kínál kényelmes pihenést. Ál­lítólag csak a szekrény 5600 forintba került. A reknmié, a fotelek, a székek ára 10 ezer /orín*. volt. A fa'ak szé­pen kifestve. A kamrában vagy tíz tábla szalonna lóg. — Jóska, mennyit vágtatok tavaly? — kérdi az elnök. — Azt hiszem, hármat — válaszol az idősebbik fiú. — Hát persze, ahol két ilyen nagy Hú van, ott több kerül a ládafiába is. Az elnök togadólag rázza a fejét. — Amit itt Iái — veszi vissza a szót újból — az a szü'ők KáU*k tehetségéből származik, Pista, a kő­műves még csak az idén szabadult. Tetéznek is venni szándékozik eoy szobabútort, szabó fiának meg ősszel egy varrógépet. Férje bányász, s így az 6 pénzét félre lehet tenni vásárlá­sokra. Beszélgetnénk még tovább, de valaki az asszonyok közül szólítja Cifráknét, s ő elindul a többiek után. A 25 holdnyi sárgászöld dohánytábla eltakarja a fürgeki zü k oc tolókat, csak élénk beszédjük kísér még el bennünket egy darabon. * egy kéo. mely az emberben formálódik, a föld megváltozott életű munkásairól. S ez a változás ma az ember szeme előtt játszódik le. Az Alkotmány ucyanis tavaly új tagokat hódított. Szélesebb, nagyobb lett a tsz határa. A 80 tag helyett már 234 keresi itt boldogulá­sát. Látogassunk el egy új belépőhöz. Mondjuk egy közép-gazdához, aki most próbálja az újat. Túrái Ist­vánoknál nyomjuk le a kilincset. Ok 17 holddal léptek be a szövetkezetbe. Itt csak annyival van több sikerünk, hogy itthon találjuk a háziasszonyt. Éppen a padláson f ghlatoskodik, mert megérkezett a 12 mázsa előleg­búza. s most meg kell forgatni, hogy jól kiszáradjon. A hosszú, nyitott folyosón kötélre akasztva szellőznek a téli ruhák. Takaros tisztaság min­denütt. — Pista oda van — fordul Turainé magyarázólag az elnökhöz. — Min­dig megy. egy szöget is alig üt be itthon. A szobába tessékel bennünket. — Hogy mit tartunk a tsz-ről? Ahogy számolgatjuk a férjemmel, megtaláljuk számításunkat. Nagy tervek előtt van a család, hamarosan Jóska is csak néhány éve dolgozik, mint bányász. Tavait# 0 CJaíád 700 munkaegy- i uvuij aéget uerxtlt etek pénz­ben 42 ezer forintot kaptak. Tavaly előtt is jól kerestek, akkor is több mint 60 forintot ért egy munkaegy­ség. A jólét, a gyarapodás jeleit látni mindenütt. Káliék, az egykori gazdasági cselédek élete megszépült. Igaz, sokat és keményen dolgoztak. Állítólag ma reggel már fél 4 órakor kint voltak a dohányföldön. Nem sajnáljuk a fáradságot, az időtöltést, megkeressük odakmt Ká- liékat. A szó mindjárt a témára tere­lődik. — Mennyiért válnának meg a tsz- tóI? összenéznek, majd az asszony is, ember is elmosolyodik. — A tsz nélkül már el sem tud­nánk képzelni az életünket. Bele­nőttünk ... S aki egy káertt lémért Kellék egy­kori cselidsorsát, az csöppet sem cso­dálkozik beszédükön. más alkotom is ityf'ik KOZben e0y diskurzusra. A dohányt kocsoló asszonyok époen az úthoz érnek, ahol beszélgetünk. Már csak azért is megszóltok má’okat, hogy ne éljen bennem a gyenú. mi­szerint az elnök kiválogatja nekem az embereket. Cifrák Józsefnéra esik a választás, ö árulta el aztán, hogy 5 éve dolgozik az Alkotmányban. — És mit szerzett ez idő alatt? Szégyenlősen elmosolyodik, de aztán hamar rákap a szóra. A 19 éves Erzsinek már meg van a bútora. stafirungja, most a másik lánynak. Hogyan halad megyénkben a termény felvásárlás ? Szalai >11 naiv okleveles ki­váló dolgozó távlrdamunkás beosztásban s sátoraljaújhelyi építő brigádban dolgozik. Pél­damutató. Jó munkáján kívül fiatalabb szaktársai szakmai képzésével, nevelésével Is fog­lalkozik. ASK Tanczik János okleveles ki­váló dolgozó, munkaterületén « megbízható, jó munkát végez. Eredményes munkájával kivív­ta dolgozótársai megbecsülését. Szabó János lavirdamuakás, a kazincbarcikai távbeszélő vonal építő brigád Ifjú dolgoaó- ja. Jó munkájával vívta U a megtisztelő ..kiváló dolgosé" oklevelet. területi alközpontok karban­tartási munkáit Irányítja igen Jó eredménnyel. Fócsoportve- zetoi beosztásában becsülettel helytáll s így az elmúlt napok­ban ..kiváló dolgozó" oklevél­lel tüntették ki. ezer tonna anyagot isgyunssna* — nagymértékben segíti majd a minőség Javítását. Az áj létesít­mény a Jövő héten kezdi mag munkáját és ebben a félévben mint­egy 12 ezer tonna anyagot lágy«. A Borsodnádasdi Lemezgyárban elkészült as áj normálisaié kemen­ce. amelynek építésére csaknem négymillió forintot fordítottak. A kemence — amelyben évente 3# ki kell házasítani egy lányt, majd másik kettőt, aztán a házat is ói kall alakítani egy kicsit, hogy könnyeb­ben férjenek. S ezek a leroek már mind úgy valósullak meg, hogy a család élete egyszer $ mindenkorra összefonódik a szövetkezetével. Azért, mielőtt elválunk, zsörtölő­dik még egy kicsit a háziasszony, mondván, nagyon be van fogva a férje, s igy aztán a 6 süldő, a kőt tehén, meg a két üsző gondja az 6 nyakába szakad ... lg, ism.rt.rn melőszövetkezetet, „másik oldalról", így alakult hát a tegnapi cselédek, sumrnásparasztok s a többiek sorsa, élete. S hogy a jövőben is jó Mr járja majd erről a termelőszövetke­zeiről, annak is megvan a biztosí­téka. Többen dolgoznak, nagyobb a földterület, s most már merészebben tervezhetnek is. Ójabb 10 hold szőlői telepítenek, a tavaszon 22 holdon már elültették a gyümölcsfa cseme­tékéi, az 50 holdas kertészetet 100-ru növelik. 130 új marhát állítanak be egy-két éven belül, újabb gépeket vásárolnak és igy sorolhatnánk to­vább. A zsúfolt cselédbázik emléke már a múlté, nagy üzem benti kötik. amely mind több embernek beara­nyozza majd az életét. Garami Ernő a íz ut- csak kullog — ez régóta M J° mr így járja. Hanem azért van kivétel is. Ta.án ez a helyzet az immár több mint 10 éves edelényi Alkotmány Termelőszövetkezettel is. Jól gazdálkodnak, elégedettek, a ta­goknak és a szövetkezetnek vannak tervet Ez a hír már régóta szárnyon ©on a megyében. Mégis, amikor Calkó Lajos elnökkel találkozunk, furdal a kíváncsiság, hogy közelebb­ről is megismerkedjem mindazzal, ami a jó hír összetevőit adják. A tsz kis irodájában már hegyezi a fü­lét a könyvelő, éppen itt tartózkod­nak a Statisztikai Hivatal emberei is. Szóval adatok miatt itt egy újság­írónak nem fá'hat a feje. Vár ák a szokásos kérdéseket, bár én a szín­falak mögé szeretnék látni. Valami­kor ugyanis sovány kenyér került itt Edelényben a legtöbb ember aez'.a- lára. Jobbára az uraságnak arattak. Ha valaki kevese'te Erényi Manónál a 80 filléres navszámot, annak más­nap azt mondták: fel is út, le is út. Mire mentek azóta ezek a cselédek, hogyan élnek ma? — Nézzünk szét egu kicsit a ragok házalóján, nyis'unk be ejy-két szo­bába — indítványozom az elnö’ n-fc. — Am legyen — simít egyet baju­szán. majd hozzáteszi, hegu lyn dolog-'1 óben kérés embrri l'h't o’t- hon ’ailin', de azért próbálkozunk. i/nn.lépdelünk a s'ma Komótosan bttonióríin^ KH oldalt kertes háza'-, a legtöbb olyan. Az aratás, cséplés megkezdésé­vel egy idő ben megyeszerte megkez­dődött a térményfeivásáriás is. A Borsod megyei Terményforgalmi Vállalat telephelyéin előre felkészül­tek a kenyérnek való újbúza, s más kalászos termények fogadására, járá­si kirendeltségek szervezésével egy­szerűsítették a munkát. Zoltán József elvtárs, a vállalat Igazgatójának tájékoztatása szerint a harmadik negyedévi felvásárlási tervet u múlt hétvégi állapotnak megfelelően mintegy 28 százalékra teljesítették. De ez a százalékos ered­mény — tekintve, hogy a gabona beérése megyénkben idén hamarabb következett be. w korábban kezdő­dött az aratás is. — nem mondható kielégítőnek. Tudott dolog azonban, hogy az utóbbi hetek kedvezőtlen, esós időjárása, s a Sajó-menti terü­leteken az árviz az aratást, a hor­dást, s cséplés tervszerinti beindulá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom