Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-15 / 166. szám

Mntek. 1960. jólius IS. Nemeabikken jól megy az aratás A nemesbikki ÜJ Barázda Ter­melőszövetkezetnek több mint hét­száz hold aratnivalóval kell megbir­kóznia. Felét gépek vágják, jelenleg két kombájn dolgozik a nemesbikki határban, s amint újságolták, nem akárhogy. Július 11-ig a két kom­bájn 150 holdon végzett az aratás­sal, a szovjet kombájn például na­ponta IS holdról takarítja le a ter­mést. A kézi aratás is gyors ütemben halad, s bár 380 hold kalászos levá­Automata műszerekkel látják el a diósgyőri martinkemencéket A Lenin Kohászati Művek acél- művében a martinkemencék gáz-, levegő- és olajellátását jelenleg is kézierővel szabályozzák. A korszerű követelményeknek megfelelően en­nek megszüntetésére megkezdték a kemencék műszerezését. így min­den kemencéhez külön műszerházat építenek s ezekben szovjet gyárt­mányú elektromos vezérlésű auto­matikus berendezéseket szerelnek fel. A kemencék műszerezési mun­kái már a befejezéshez közelednek, így az év második felében a dids- györi martinkemencékben a gőz és levegő keverési arányát, az olaj- mennyiség adagolását, a tüzelés irá­nyítását automatikusan, gépi úton oldják majd meg. Ezzel nemcsak a keníencék működése lesz biztonsá­gosabb, hanem attól mintegy há­rom százalékos termelésnövekedés­re is számítanak. Ez évente több­ezer tonna acéltöbblet termelését biztosítja majd. gása nagy erőpróbát jelent, a tagok egy része azt bizonygatja, hogy a többit se kellett volna gépre szer­ződni, megbirkóztak volna ők is vele. Munkakedv dolgában nincs hiba. Iparkodnak a tsz-tagok, hogy minden szem gabonát megfogjanak a közösségnek, ne vesszen abból kárba semmi, amiért megdolgoztak. A közös nagy igyekvés eredménye­ként — előreláthatólag — szombaton estére befejezik az aratást, s a jövő héten hozzákezdhetnek a nem kisebb erőfeszítéseket igénylő behordáshoz, a csépléshez, mellyel szintén gyor­san akarnak végezni. Korszerűsítik a Miskolci Pamutfoaőt A Miskolci Pamutfonóban meg­kezdek a gyűrűsfonórészleg felújí­tását. A fonógépekre a legkorszerűbb nyújtóműveket szerelik fel. Eddig tíz, az év hátralévő részében pedig to­vábbi 20 gépnél végzik el a felújítást. A korszerűsítésre az idén 2 700 000 forintot költenek. Eredményeiként jobb lesz majd a fonál minősége, a termelékenységnél pedig mintegy há­rom százalékos emelkedésre számi­Lacipecsenye-sütő, félkész­éi készételek BORSOD MEGYÉBEN az aratás idején több mint 15 000 dolgozó pa­rasztasszony segít az idei termés be­takarításában és a tsz-ek kertészeté­ben. A munkában elfoglalt paraszt- asszonyok háztartási gondját,a íöld- művesszövetkezetek segítik megol­dani. A mezőn dolgozók részére 142 büfékocsi járja a határt, elsősorban a nagy községek határában, mint például Szentistvánon. Tiszalúcon, vagy azokon a helyeken, ahol a szántóföldek messzire esnek a köz­ségtől. mint többek között Abauj- szántón. A büfékocsikban üdítő ita­lokon kívül cigarettát, konzerveket árulnak. Számos büfékocsit felszerel­tek lacipecsenye-sütővel is. így a mezőn dolgozók után nem kell az ebédet több kilométer távolságra hor­dani. A földművesszövetkezeti boltokban az idén először árusítanak félkész ételeket, hogy a mezőről hazatérő parasztasszonyok gyorsan elkészít­Vizsgázott juhászok A Borsod—Heves megyei Állami Gazdaságok igazgatóságához tartozó gazdaságok közül tizenhétben foglal­koznak nagyarányú birkatenyésztés­sel, elsősorban az északi hegyvidé­ken, ahol ennek régi hagyományai vannak. A léhi, a gagyvendégi, a szendrői állami gazdaságokban pél­dául többezer állatból álló birkanyá­jat tartanak. A juhászok között nem egy olyan van, aki régi „juhász nem­zetségből” származik, nagyapja és ö maga is, kora gyermekkorától a bir­kák nevelésével foglalkozik, mint például a 60 éves Burkus József. A korszerű tenyésztési elvek el­sajátítására, a gagyvendégi állami Gazdaságban első fzben rendeztek tanfolyamot a juhászoknak, akik a korábban megtartott elméleti vizsga után, most vizsgáznak gyakorlati szakismeretekből. A tanfolyamon 10 juhász vett részt. A legidősebb Hajdú Péter számadó juhász, a leg­fiatalabb pedig Fehér Gyula bojtár volt Mind a tíz juhász „jelesre vizs­gázott” birkanyirás, fürösztés, a fü- rösztőviz elkészítése és más, a juhá­szaiban nélkülözhetetlen gyakorlati „tudományból." A gyakorlati vizsga után mind a tizen megkapták a tanfolyam elvég­zését bizonyító oklevelet, s így most már 10 „vizsgázott juhász” dolgozik a borsodi juhtenyésztő állami gazda­ságokban. hessék a meleg vacsorát. Igen nagy népszerűségnek örvend a készétel is. valamint a tésztaféleségek. Mind­ebből megfelelő mennyiséget tárol­tak. hogy az igényeket kielégíthessék. A boltok nyitvatartási idejét is úgy állapították meg, hogy munka előtt, illetve a mezőről hazatérve tudják megvásárolni a szükséges élelmiszer- és áruféleségeket. A FALUSI ÉLELMEZÉS megválto­zását bizonyítja, hogy míg például tavaly Bükkábrány községben egész nyáron egyetlen készétel sem fogyott idén naponta 60—100 adag Uj géptocsifónökségel létesítenek Mezőkövesden környékén több mint hatvan tehergépkocsi, autóbusz és taxi bonyolítja le a teher- és személyforgalmat. A gépkocsik ke­zelését, javítását eddig átmeneti megoldásokkal biztosították, ezért a miskolci Autóközlekedési Igazgató­ság új gépkocsifőnökség létesítését határozta el. Négy kocsi javítására alkalmas csarnokot, a dolgozók ré­szére mosdót, illetve fürdőt építe­nek. Az új létesítményre több mint három és félmillió forintot költe­nek, amelyet a tervek szerint év vé­gén átadják rendeltetésének. Naponta 100 túristacsoport Borsodban gazdag területén megélénkült idegenforgalom. Több mint tíz nap óta. naponta átlagosan 100 országjáró csoport keresi fel a természeti szép­ségekben gazdag vidéket. Legjobban a Bükk, Aggtelek és Jósvafő kör­nyéke, valamint a Zemplén-hegy- vidék vonzza az ország különböző ré­széből érkezőket. Szegedről, Debre­cenből, Nyíregyházáról csak úgy el­látogatnak Lillafüredre. Bükkszent- keresztre, Tokajba. SárosDatakra, mint Szombathelyről. Pécsről, Győr­ből vagy Csepelről. A Borsod megyei Idegenforgalmi Hivatal az IBUSZ-szal közösen Agg­teleken, Jósvafőn sátortáborokat léte­sített a nagyszámban érkezők elhe­lyezésére. Most készül a hollóstetői sátortábor is, amelyet a terveik sze­rint még az idén átadnak rendelte­tésének. A nagyszámban Borsodba érkező csoportok szakszerű kalauzolására a Borsod megyei Idegenforgalmi Hiva­tal idegenvezető-képző tanfolyamot szervezett. A tanfolyam résztvevői a megye történelmi, néprajzi és termé­szeti nevezetességeivel ismerkednek meg. A tanfolyam hallgatói ,,gyakor­lati órákon” már most is kalauzolják az ideérkezőket ,Az ablakban* Diósgyőrben nem­régiben jólsikerült fényképkiál litást rendeztek. Nagy sikert aratott Hant Gerhardt, a lipcsei Fotofreudeklub tagjának „Az ab­lakban" c. képe. Hejőkeresztúron összefogással segítenek önmagukon Mostanság a legna­gyobb beszédtéma fa­lun, az aratás. Illik is ez a legnagyobb nyári munkához. Erről ér­deklődve toppantuk be a minap, pontosab­ban: július 11-én a hejőkeresztúri Béke Termelőszövetkezet iro­dájába. — Hogy megy az aratás? — kérdeztük az elnököt, Homyák Józsi bácsit, aki éppen friss hírekkel érkezett a határból. — Ha így „nyomjuk” a gombot továbbra is. nem sok aratnivaló marad a jövő hétre. Tudtuk, hogy menni fog nálunk az aratás, de ahogy megy, erre nem számítottunk — az ilyen meglepetéseket szívesen veszi az em­ber. Nálunk a fiatalok sem húzódtak el az aratástól. Július har- madikán a községi sportkör a járási spar- takiádon az első helyet érdemelte ki. Amikor hazajöttek a sportköri tagok, többségükben kiszesek, a tanító, meg a KISZ-titkár mondo­gatni kezdte a fiatalok­nak: — No, fiúk, megáll­tuk a sarat, de vajon az aratással nem mara­dunk-e szégyenben, mert ott is elkelne egu kis versengés. S kiderült, hogy a fiatalok nemcsak a sportra kaphatók. Ti­zenkét tagú KISZ- arató brigádot alakí­tottak a bejáró fiata­lok, kivettek két nap aratási szabadságot, és július 11-én megkezd­ték az aratást. Vállal­ták, hogy aratópáron­ként két holdat vágnak le, de ha a helyzet úgy kívánja, rá is dupláz­nák, nem hagyják cser­ben a tsz-t, lényegében tehát övéiket, hiszen szüleiknek, hozzátarto­zóiknak segítenek vele. A közeli homokbánya dolgozói is „benevez­tek" a nagy aratási munkába. A községi homokbányászok ígére­tet tettek, hogy learat­nak 15 hold gabonát, betakarításában is segédkeznek, továbbá betakarítanak 11 hold TIZENEGY NAP A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN i háromnyelvű Sibiu! Hiába állítottuk meg viccből az óránkat, hiába becsültünk meg min­den percet, az időt nem tudtuk meg­állítani. Pedig sokszor de jó lett volna egy-egy napot mondjuk hónap­nyi hosszúságúra nyújtani! Rohant az idő, s vele — mert a program az program — rohantunk mi is. Fájó szívvel búcsúztunk a történelmi em­lékektől nyüzsgő Álba Iuliától. része- gülten a tengernyi látnivalótól. (Nem a bortól, mert a dorbézoló Bacchus úgy látszik magának tulajdonítaná ki, ami bor a környékén terem. Amit mégis meghagyott, az a mi számunk­ra kissé savanyúnak bizonyult.) Csi­nos szász településeken haladtunk át, elcsodálkozván a teljesen zárt, szinte erődítményszerű épületeiken. Történelmi messzeségben már p középkor, rablólovagjaival együtt, azonban ezek a községek az építkezés stílusában mit sem változtak. Szász­sebesen bementünk az egyik hatal­mas, erős kapuval védett ház udva­rára. (Szerencsére ez az egyetlen kapu nyitva volt. a többi nem. Mert különben kint a határban dolgozott az egész falu.) Az épület csinos- tisztán, udvara gazdagon fogadja a látogatót. Kövezett, sármentes udvar, kétoldalt félemeletes épületek, s az udvar végén hatalmas csűr zárja be a nortát. Ahol nincs épület, ott .több mint két méter magas, erős korai van. hogy még a szomszéd reziden­ciájára sem lehet áttekinteni. És a stílust tekintve nem változnak az újonnan épített lakások sem. Persze maguk az emberek már nem ilyen zárkózottak. Szívélyesek, érdeklődök. Szívesen elbeszélgetnek azzal, áld beszél németül. Az erődítményszerű épüljek falán piros jelzések, ákombákomok ragad­ták meg figyelmünket. Először azt gondoltuk, valami általunk nem is­mert betűk. Azonban közelebbről megnézvén nem hasonlítottak sem ékírásra, sem képírásra. Annál in­kább az egyik lapátra, a másik csák- lyára. Végül is a felvilágosításra mindig kész kísérőnk fejtette meg a rejtélyt, minden erőfeszítés nélkül. Kiderült, hogy a házak falára pingált jelek egy-egy fontos, tűzoltáshoz szükséges szerszámot ábrázolnak. A zárt építkezések ugyanis erősen tűz­veszélyesek. és régebben a tűz által sokszor egész községek pusztultak el. Most minden községben van ugyan tűzoltóság, modern motoros fecsken­dőkkel felszerelve, azonban számíta­nak a lakosság segítségére is. S hogy ne legyen kapkodás, meghatározták ki, milyen szerszámot vigyen magá­val. ha valahol tűz ütne ki. A bizton­ság kedvéért — nehogy zavar történ­jen — e szerszámokat ráfestik a há­zak falára. Koradélután érkeztünk meg a szász települések „fővárosába", Sibiu-ba. Nyugodtan lehet mondani: Sibiu a szép városdk között is a legszebb. Ahogy mondják, a legérdekesebb vá­ros. ieíd évszázados épületeikkel, év­százados fákkal övezett sétaterekkel. A legrégibb és lesszebb része a Sie­ben folyó és az Ivó patak közötti belső város, a híres vár épségben ma­radt falaival, bástyáival és az 1588- ban épült, ma is teljesen ép és szép várostoronnyal. Ottlétünk rövid ideje alatt hányszor megcsodáltuk az épü­leteket alagútszerűen átszelő kis át­járókat! Ezek lényegesen megrövidí­tik az átkelést egyik utcából a má­sikba. A legszívesebben természetesen a romantikus szépségű várfalak mel­letti sétányokon andalogtunk a hűs, nálunk ritkán tapasztalt levegőjű nyári estében. Néhány száz méterrel odébb, zajlott a kivilágított, virág- erdőktől illatos utcákon a vidám esti élet. A több mint száztízezer lakosú Sibiu értékes gyöngye a Román Nép- köztársaságnak. Jelentős részében (70 százalék) szászok lakják. Mintegy tízezerre tehető a magyarnyelvű bennszülöttek száma. Ha megszólít valakit az ember, nemigen tudja, németül, románul vagy magyarul kezdje-e? Mindenesetre, aki itt szü­letik. s itt nő fel, három nyelvet per­fekt megtanul. És ez igen komoly dolog. A városnak egyébként számos közép- és főiskolája van. mindhárom nyelvű tagozatokkal. Meglepő — bár ez általában min­den román városra jellemző — Sibiu belvárosi utcáinak forgalma. Amikor megérkeztünk a hatalmas, modem szálloda elé, azonnal százak és százak álltak meg a gépkocsi körül, hogy alig tudtuk — persze az ő segítségük­kel, mert nagyon szívélyesek, barát­ságosak — beszállítani csomagjain­A festői szépségű városban az egyik legnagyobb élményt a Brucken- thal-palotában lévő múzeum megte­kintése jelentette. Órákig jártuk hű­vös, szőnyeggel borított folyosóit, ter­meit. Gyönyörködtünk a hatalmas, többtízezedkötetes könyvtárban, • méginkább az igen értékes, jól ren­dezett képtárban. Az olasz, holland iskola remekeiben gyönyörködtünk, köztük: Jan van Eyck, Memling, Ti­zian, Van Dyck, Breughel. Teniera, Kupetzky és a régi híres román fes­tők gyönyörű munkáiban. Kár, hogy a hatalmas képtárban sok a másolat, de a legnagyobb kár, hogy nem tölt­hettünk napokat a híres múzeum látogatásával. Igen, már megint eltelt a nap, ■ milyen gyorsan, milyen kegyetlenül. Vissza-visszavágyakozva hagytuk el a szívünkhöz nőtt hatalmas és mégis oly meseszerűen kedves, hangulatos Sibiut. Az erdélyi rész legrégibb vá­rosát. Mert a történetírás szerint a legrégibb. II. Géza alatt a Rajna vi­dékről és Luxemburgból érkezett s2á- szok alapították. Ezerháromszázhet­venhatban már igen fejlett kereske­delemmel rendelkezett. S híre. nagy­sága. neve egyre nőtt. 1442-ben a vá­ros polgárai Hunyadi János csapatai­val egyesülve nyolc napig állták« a hódító török sereg ostromát. Harcok, vész, tűz nem pusztíthatta el. Sőt! Egyre nőtt. A legutóbbi félévszázad alatt lakosainak száma meghárom­szorozódott. A fejlődés, a növekedés ma még rohamosabb. Üj üzemek tízei épülnek, új lakónegyedek nőnek a régi város körül. Az alig több mint másfél évtizede szabaddá lett román nép csodálatos tetteit látván, fejet hnu - 7 évezredes történelemi (Csata—Barcsa) (Folytatjuk) borsót. Az ígéret már nem ígéret — július ll-re végeztek a vál­lalt 15 hold aratásával. A homokbányászok ál­tal végzett munkáért a rendes munkaegységet számolják el, ezt a tsz-tag hozzátartozók javára írják. Hejőkeresztúron a la­kosság széles tömegeit mozgósították az aratás gyors lebonyolítására — s nem is volt ez ne­héz munka. A hejő- keresztúriak, legyenek bár ipari dolgozók, kö­telességüknek tartják, hogy zökkenőmentesen, időben, szemveszteség nélkül letudják az ara­tást. A falu dolga —• mindenki ügye. Tud­ják, megértették, hogy minden megmentett búzaszem, az 6 hasz­nukat növeli. Arról ie gondoskodott a tsz-ve­zetőség, hogy premi­zálja az aratási mun­kákat. Hejőkeresztúron ösz- szefogással segítenek önmagukon. Előrelát­hatólag a jövő hiten befejezik az aratást. (f. m.) kát. Este pedig? Egymást érik a sé­tálók a szó legszorosabb értelmében véve. A főútvonalakon ugyanis dél­után nem közlekedhet gépkocsi. A sétálók teljes szélességében elfoglal­ják az utat s a csinos kis villamos- kocsik is csupán lépésben haladnak át ezeken a szakaszokon. Valahogy megkapó dolog is ez. Bensőségesebbé teszi a délutáni és esti utca, beszél­getés, sétál ga tás légkörét. Ehhez persze hozzájárulnak a szépen meg­világított és ízlésesen rendezett ki­rakatok is. Sibiuban úgy tetszik, ma­gas művészi érzékkel rendelkező ki­rakatrendezők élnek. Nem Is csoda. Ilyen gyönyörű környezetben csak szépet lehet alkotni. Apropó! Ha már Sibiu-nál tartunk, hadd szóljunk néhány szót a Mititél­ről. Valószínűleg kevesen tudják, eszik-e ezt vagy isszák. Nos. elárul­juk: eszik, egész Romániában, nem­zeti eledelként, őszintén szólva a mi esetünkben nem aratott sikert S csupán ez, illetve ennek az illata za­varta a sibiui levegőt Hogy mi az a Mititei? Az íze lehet hogy jó, az illata azonban egyáltalán nem. Ügy mond­ják: erjesztett darált húsból sütik, zsír nélkül, roston vagy inkább drót­hálón. Nagyokat nyelve néztük, ahogy az éttermek és büfék vendégei jóízűen, csemegeként fogyasztották, azonban nem volt merszünk meg­kóstolni. S amikor egyszer ezt kap­tunk előételként vacsorára — egyéb­ként kimondottan jól éltünk —, bi­zony nem tudtuk elfogyasztani. Ér­dekes étel az úgynevezett borcs-leves. Néhányunknak ízlett, azonban volt, aki nem fogyasztotta el, csupán mert savanyú. Állítólag úgy készül, hogy erjesztett dara levéből főzik a levest. Mindenesetre ..borozás után" renóoe- hozza az ember gyomrát, kitűnő ellenszere a „katzenjammer"-nek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom