Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-17 / 168. szám

esZAKMAGTAROBSZAG 7 A TANÁCSOK TÍZ EVE A BODROGKERESZTURI KISZ-TÁBORBAN Mind kevesebb a panasz... — Halló, Ingatlankezelő Válla­lat? — Igen. — Kérem szépen, elromlott a víz­csap. Szeretnénk, ha mielőbb meg­javítanák. — Azonnal küldjük a szerelőt... MOSOLYOG az olvasó? S talán bosszankodik e sorokat olvasva — hiszen napok óta türelmetlenül várja a tetőfedőt, a kőművest, vagy éppen a vízvezetékszerelőt. Moso­lyog Vásárhelyi Imre elvtárs, a vál­lalat igazgatója is. — Jó lenne, ha már itt tartanánk! — mondja, s gyorsan hozzáteszi: — de ez nem utópia. Aki figyelemmel kiseri vállalatunk életét, meggyő­ződhet róla, hogy évről-évre csök­kennek a panaszok, kevesebb a rek­lamáció, s mindjobban lerövidül az az idő, amely alatt egy-egy bejelen­tett panaszt orvosolni tudunk. Tények, számok beszélnek a vál­lalat fejlődéséről. 1949-ben, amikor megalakult, a mostanihoz képest g> erekcipőben járt. — Könnyű lett volna az akkori ve­zetők dolga — mondja —, ha új, korszerűen berendezett lakásokat vettek volna át, dehát nem így volt. Elhanyagolt, azonnali felújításra szo­ruló helyiségek, háborús károkat szenvedett lakások rendbehozásáról kellett gondoskodni, ami az akkor rendelkezésre álló évi 2—3 millió forinttal, s az alig 25—30 szakmun­kással lehetetlen volt. A bérlők tü­relmetlenkedtek, levelekkel, szemé­lyes bejelentésekkel ostromolták, szidták a vállalatot Akkor, amikor „alig" 4—500 bérlemény tartozott hozzánk, sokkal több volt a panasz, mint most, amikor háromszor any- nyi lakás kezeléséről gondoskodunk. — Nyilván, mert a bérlemények számának növekedésével a vállalat kapacitását is bővítették... — Természetesen. A városi tanács, felismerve a MIK fontosságát, a le­hetőségekhez mérten erősítette, bő­vítette. Növelték az itt dolgozó szakmunkások létszámát, s anyagi­lag is többet fordítottak a vállalat fejlesztésére. Ma már 210 fizikai munkást foglalkoztatunk, az építési, javítási árfyagok elszállításának egy- részét saját teherkocsijainkkal bo­nyolítjuk le és a múlt évben mór 25 millió forintot fordítottunk külön­böző javításokra, tatarozásokra. — Gyakorlati kérdés: hogyan tör­ténik a bejelentések felülbírálása, s milyen esetekben végzi el a MIK a javítást? — MINDENEK ELŐTT azt kell tisztáznunk — mondotta Vásárhelyi elvtárs —, hogy sok bérlő tévesen ítéli meg vállalatunkat. Gyakran ta­lálkozunk olyan kérésekkel, amelyek teljesítése törvénybe ütközne. A ren­delkezésünkre álló összeget — amelynek a lakbérek csak kis há­nyadát képezik — ésszerűen kell fel­használnunk és elsősorban olyan ja­vítások elvégzésére fordítjuk, ame­lyek nem tűrhetnek halasztást. Hosz- szú időn keresztül sok problémát okozott — s ecetenként szabálytalan­ságra is okot adott — a beérkező kérések felülbírálása. Másfél éve azonban gyökeresen megváltozott a helyzet. Minden bérházban egy 3 ré­szes blokktömbbel láttuk el a ház­gondnokot, s a bérlők, ha panaszuk van, ebbe jegyzik be. Az illetékes körzeti házkezelőség 15 napon belül köteles megvizsgálni a bejelentést, s a tömb második részére véleménye­zését, a munka elvégzésére vonat­kozó javaslatét feljegyezni. Ennek kettős haszna van: minden bejelen­tésnek írásbeli nyoma marad, a bérlő abba bármikor betekinthet, s anél­kül, hogy emiatt órákat várakozna valahol, megtudhatja: lakásában mi­kor végzik el a kért javítást, felké­szülhet erre, s a tömb harmadik ré­szén nemcsak a munka elvégzését igazolja, hanem oda jegyezheti véle­ményét, észrevételét is. Nagyobb hi­ba, hogy ezt kevesen teszik ' meg, megelégednek azzal, ha a kért javí­tást elvégeztük, de nem jegyzik be, hogyan vannak* megelégedve, hogy viselkedtek a MIK dolgozói, pedig a bejegyzések tanulmányozásával még tovább tudnánk javítani mun­— Azt többé-kevésbé ismerjük; a bérlők elégedettek-e a MIK-el, de mi a véleménye a vállalatnak a bérlőkről? — Általánosítani nem lehet, hi­szen vannak nagyon lelkiismeretes, pontos, gondos bérlők és vannak — sajnos — felelőtlen, hanyag-emberek is, akik nem vigyáznak eléggé la­kásukra, nem óvják a ház állagát „majd megjavítja a MJK”-elv alap­ján. Csak egy példa: egyszerre nem lehetünk ott mindenütt. Szeles, zi­vataros időjárásban gyakran elő­fordul, hogy leesik egy cserép a te­tőről, észreveszik a lakók, de sem nem jelzik, sem vissza nem rakják. Jön egy tartósa bb esőzés, beázik a mennyezet, rongálódik a gerendá- zat — tetemes kárt okoznak a ha­logatással, a nemtörődömséggel, ___ be szélve az olyan bérlőkről, — mert sajnos, ilyenek is vannak —, akik fát aprítanak a parkettás szobában. Ilyen esetben a lakók kötelessége, hogy egymást figyelmeztessék, s érezzék valóban magukénak a há­zat. törődjenek vele. Államunk támogatásával a városi tanács nagy összegeket fordít a há­zak tatarozására, a szép városkép kialakításáraT Miskolc szépítésére. Még szebb lehetne a város, muta­tósa bbak a házak, ha gondossággal, elővigyázatossággal a lakók maguk is hozzájárulnának ehhez. A válla­lat fejlődésével az utóbbi évben már nagyobb munkák elvégzésére is gondolni lehetett, saját dolgozóik több házat „öltöztettek” tetőtől-tal- pig új ruhába, az ötéves terv végére pedig csaknem valamennyi lakás felújítását tervezik. SZAMOKBAN ezt úgy lehet leg­jobban kifejezni — mondja Vásár­helyi elvtárs —, hogy a mostani 25 millió helyett 40 és félmillió forin­tot fordítunk erre a célra. Tovább korszerűsítjük javító telephelyein­ket, s arra törekszünk, hogy általá­ban mindent saját dolgozóinkkal vé­geztessünk el. Nem dicsekvésként mondom, de tény, hogy már a múlt esztendőben is kevés kielégítetlen jogos kérés maradt, s idén ez még tovább*csokken. Úgy tervezzük, vál­lalatunk megerősödésével minden házkezelőség mellett lesz majd egy- egy bádogos, vízvezetékszerelő, s szinte telefonhívásra jelentkezik, hogy 'elvégezze a' munkát. Boróczki Edith Néhány szó a Miskolci Mélyépítő Vállalatról A városi tanácson gyakran szó ** esik a Miskolci Mélyépítő Vál­lalatról. mint olyan üzemről, amely Önerejéből nagy feladatokat old meg és fejlődésében példaként emleget­hető. A vállalat — egy volt kőműves, Németh Béla igazgatóval az élen — kilenc éve alakult meg. A dolgozók létszáma alig érte el a harmincat. A felszerelés primitív volt, amire aligha érdemes szót vesztegetni. Ma már... különben hadd beszéljen az eredmé­nyektől Németh elvtárs. — Ma már 209-en vagyunk — mondja — és évente több mint 16 millió forint értékű munkát végzünk el. Ebben az évben például Miskolc területén kb. 8—10 kilométer hosszú utat építünk, illetve átépítünk, fel­újítunk. — Például? — Korszerű útépítést végeztünk többek között a tapolcai Zója utcá­ban. Itt többezer köbméter földet kellett megmozgatnunk. 3500 négy­zetméter járdát építettünk a Lévay József utcában. A diósgyőri Avar utcában új bekötőút készül. A munka befejezés előtt áll. A továbbiakban a hejőcsabai He jő utcában 1163 négy­zetméteren. s Görömbölyön a Petőfi utcában — a sáros földút helyett — mintegy 1 millió forint értékben épí­tünk modern utat. — Milyen új módszert alkalmaz­nak az utak építésénél? — Az elmúlt évben új módszert vezettünk be. Az újonnan épített vagy rendbehozott makadám-utat bi­tumennel permetezzük, átitatjuk, s ezáltal pormentes utat kapunk. Ilyen eljárást alkalmaztunk többek között a Huszár, Bartók Béla. Derkovlcs utcában. *— Hogy állnak a gépesítéssel? — Néhány éve többnyire jogos volt a kifogás munkánk minőségét ille­tően. Magunk is láttuk a hibát, de nem tudtunk rajta segíteni. Hadi­lábon álltunk a gépesítéssel. Mind­össze egy gözhenger, egy gépkocsi és egy pár ló állt rendelkezésünkre, hét darab, kézi meghajtású aszfaltozó forgódobunk volt. Hogy lehetett ilyen körülmények között minőségi mun­kát várni. Két évvel ezelőtt aztán kiadtuk a jelszót, gépesíteni, gépesíteni, gépesíteni. Saját erőből építettünk egy modem kavicskotró gépet s ezzel — napi 100—300 köb­méteres teljesítménnyel — nemcsak « magunk kavics- és homokszükség­letét biztosítottuk, hanem mi adtuk az anyagot a kislakásépitkezésekhez is. Ez volt az első lépés. jVfa már van 14 motoros szállítógépünk — dömper, billenős gépkocsi, vontató — a kézi forgódobok helyet pedig két modern aszfaltkeverő gépet állítottunk üzem­be. Rövidesen megkapjuk a harma­dikat is, s kapunk makadámbontó ekét is. Gépekkel jobbminőségü mun­kát végezhetünk és gazdaságosabban. Amig két évvel ezelőtt — mivel szál­lítóeszköz hiányában bérelt lófoga­tokkal kellett dolgoznunk — a fuvar- költség a termelési költség 30 száza­lékát is elérte, ez év első felében már 14 százalékra sikerült leszorí­tani. A gépesítés óta — anélkül, hogy a dolgozók létszámában változás állt volna be — 6 millió helyett több mint 16 milliós munkát végzünk eL Most már teljes egészében ellátjuk a városban az útépítést — nem szük­séges budapesti vállalatok dolgozta­tása, mint eddig — sót más, nem a tanács hatáskörébe tartozó munká­kat is vállalhatunk. így végeztünk többek között a Pamutfonó belterü­letén egy 700 ezer forint értékű út­javítást. — Szeretnénk valamit hallani az emberekről. — Dolgozóink nagy többsége vidék­ről jár be. Többnyire hetenként egy­szer mennek haza. Nagyon érdekesen alakult a keresetük. 1955-ben az át­lagkereset mindössze 894 forint volt és ma — főleg a gépesítés eredmé­nyeként — Í405 forint, tehát csaknem a duplája. Vannak nagyszerű bri­gádjaink. mint a Bacsó, Matolcsi, Máthé kubikos brigád. Ezévben 18 dolgozónk kapott kitüntetést, a vele­járó pénzjutalommal együtt. Közöt­tük van Laib János kövező, nagysze tuen dolgozik, meg is ban az ered­ménye, mert havi keresete két és fél háromezer forint. — Kiss János, Le­lik Imre rakodó, Barabics Imre tech­nikus, Székely Emóné főkönyvelő helyettes és igy tovább. — Mik a további célkitűzések? — Mindenesetre tovább fokozzuk a gépesítést. A jelenlegi gözhengert például átalakítjuk dieselmt hengerré. Gyakran találkozni olyan esettel, hogy az általunk megépített utat hamarosan felbontják csatorná­zás végett, vagy az épített út meg­süllyed. Ezen úgy segítünk, hogy a jövőben csatornázási részleget állí­tunk fel, mi végezzük a csatornázást is, amit összehangolunk az útépítés­sel. Szorosabb kapcsolatot teremtünk a postával és a gázgyárral is jobban Összehangoljuk munkánkat. Ebben az évben a Partizán út sarkán saját erő­ből megépítjük székházunkat és egy modern munkásszállást. A jövő év­ben pedig dolgozóink még jobb el- helyezése végett egy kétemeletes munkásszállót építünk. így élünk — tárja szét karját az x igazgató — szerényen, csend­ben s igyekszünk a magunk területén minél Jobb eredményeket elérni. Csorba Barna Új zöldség-gyümölcsáruház nyílt Rudabányán Mezői! Imre pesti diák vidáman lapátol. Befejeződtek a magyar—mongol gazdasági tárgyalások A rudabányai dolgo­zók és háziasszonyok eddig sokat panasz­kodtak, mert nem volt a lakótelepen egyetlen zöldség-gyümölcs bolt sem. A Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ meghallgatva a ruda- bányaiak kérését, a vasércbánya igazgató­ságának jelentős anya­gi hozzájárulásával új zöldség-gyümölcs áru­házát létesített. Az új bolt mintegy 100.000 forintos költ­séggel készült. Pénte­ken Primusz Zoltán elvtárs, a MÉK főosz­tályvezetője nagy ér­deklődés közepette nyitotta meg az új bol­tot. Köszönetét mon­dott Bics István elv­társnak, a vasércbá­nya igazgatójának és Hantó Endre elvtárs­nak, a bánya beruhá­zási osztálya vezetőjé­nek, akik személyes ügynek tekintették az új zöldség-gyümölcs bolt felépítését. A Szövetkezetek Me­gyei Értékesítő Köz­pontja már az első na­pon is temérdek friss zö!dség-gy ü m öl csá ni­val látta el Borsod megye egyik legkor­szerűbb boltját: a ru- dabányal zöldség-gyü- mölcsboltot E héten Budapesten a magyar és a mongol kereskedelmi kormánykül­döttség az 1961—65. évi hosszúlejá­ratú árucsereforgalmi megállapodás megkötéséről tárgyalt. A teljes meg­értés és barátság szellemében foly­tatott tárgyalások eredményeként szombaton a Külkereskedelmi Mi­nisztériumban aláírták a következő Öt évre vonatkozó hosszúlejáratú árucsereforgalmi és fizetési megálla­podást. Ezzel egyidőben a hosszúle­járatú megállapodás alapján megkö­tött 1961. évi kölcsönös áruszállítás­ra vonatkozó egyezmény jegyzőkönjM vét is aláírták. Végétért a Nemzetközi Építész Szövetség lakásépítési konferenciája A Nemzetközi Építész Szövetség egy hé* óta tartó konferenciája szombaton a siklósi vár lovagtermé­ben tartotta záróülését. A konferencia záróülésén összegez­ték a tanácskozás eredményeit és több határozatot hoztak. Kijelölték azokat a szakembereket, akik a jövő­ben a különböző nemzetköri építés­ügyi szervekkel tartják a kapcsolatot, majd javasolták nemzetközi szakértői bizottság létrehozását a nagyvárosi lakástervezés megoldására, s kutatás* bizottság alakítását a modern építé­szeti elvek széleskörű alkalmazáséra. ÍMTO

Next

/
Oldalképek
Tartalom