Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-17 / 168. szám
esZAKMAGTAROBSZAG 7 A TANÁCSOK TÍZ EVE A BODROGKERESZTURI KISZ-TÁBORBAN Mind kevesebb a panasz... — Halló, Ingatlankezelő Vállalat? — Igen. — Kérem szépen, elromlott a vízcsap. Szeretnénk, ha mielőbb megjavítanák. — Azonnal küldjük a szerelőt... MOSOLYOG az olvasó? S talán bosszankodik e sorokat olvasva — hiszen napok óta türelmetlenül várja a tetőfedőt, a kőművest, vagy éppen a vízvezetékszerelőt. Mosolyog Vásárhelyi Imre elvtárs, a vállalat igazgatója is. — Jó lenne, ha már itt tartanánk! — mondja, s gyorsan hozzáteszi: — de ez nem utópia. Aki figyelemmel kiseri vállalatunk életét, meggyőződhet róla, hogy évről-évre csökkennek a panaszok, kevesebb a reklamáció, s mindjobban lerövidül az az idő, amely alatt egy-egy bejelentett panaszt orvosolni tudunk. Tények, számok beszélnek a vállalat fejlődéséről. 1949-ben, amikor megalakult, a mostanihoz képest g> erekcipőben járt. — Könnyű lett volna az akkori vezetők dolga — mondja —, ha új, korszerűen berendezett lakásokat vettek volna át, dehát nem így volt. Elhanyagolt, azonnali felújításra szoruló helyiségek, háborús károkat szenvedett lakások rendbehozásáról kellett gondoskodni, ami az akkor rendelkezésre álló évi 2—3 millió forinttal, s az alig 25—30 szakmunkással lehetetlen volt. A bérlők türelmetlenkedtek, levelekkel, személyes bejelentésekkel ostromolták, szidták a vállalatot Akkor, amikor „alig" 4—500 bérlemény tartozott hozzánk, sokkal több volt a panasz, mint most, amikor háromszor any- nyi lakás kezeléséről gondoskodunk. — Nyilván, mert a bérlemények számának növekedésével a vállalat kapacitását is bővítették... — Természetesen. A városi tanács, felismerve a MIK fontosságát, a lehetőségekhez mérten erősítette, bővítette. Növelték az itt dolgozó szakmunkások létszámát, s anyagilag is többet fordítottak a vállalat fejlesztésére. Ma már 210 fizikai munkást foglalkoztatunk, az építési, javítási árfyagok elszállításának egy- részét saját teherkocsijainkkal bonyolítjuk le és a múlt évben mór 25 millió forintot fordítottunk különböző javításokra, tatarozásokra. — Gyakorlati kérdés: hogyan történik a bejelentések felülbírálása, s milyen esetekben végzi el a MIK a javítást? — MINDENEK ELŐTT azt kell tisztáznunk — mondotta Vásárhelyi elvtárs —, hogy sok bérlő tévesen ítéli meg vállalatunkat. Gyakran találkozunk olyan kérésekkel, amelyek teljesítése törvénybe ütközne. A rendelkezésünkre álló összeget — amelynek a lakbérek csak kis hányadát képezik — ésszerűen kell felhasználnunk és elsősorban olyan javítások elvégzésére fordítjuk, amelyek nem tűrhetnek halasztást. Hosz- szú időn keresztül sok problémát okozott — s ecetenként szabálytalanságra is okot adott — a beérkező kérések felülbírálása. Másfél éve azonban gyökeresen megváltozott a helyzet. Minden bérházban egy 3 részes blokktömbbel láttuk el a házgondnokot, s a bérlők, ha panaszuk van, ebbe jegyzik be. Az illetékes körzeti házkezelőség 15 napon belül köteles megvizsgálni a bejelentést, s a tömb második részére véleményezését, a munka elvégzésére vonatkozó javaslatét feljegyezni. Ennek kettős haszna van: minden bejelentésnek írásbeli nyoma marad, a bérlő abba bármikor betekinthet, s anélkül, hogy emiatt órákat várakozna valahol, megtudhatja: lakásában mikor végzik el a kért javítást, felkészülhet erre, s a tömb harmadik részén nemcsak a munka elvégzését igazolja, hanem oda jegyezheti véleményét, észrevételét is. Nagyobb hiba, hogy ezt kevesen teszik ' meg, megelégednek azzal, ha a kért javítást elvégeztük, de nem jegyzik be, hogyan vannak* megelégedve, hogy viselkedtek a MIK dolgozói, pedig a bejegyzések tanulmányozásával még tovább tudnánk javítani mun— Azt többé-kevésbé ismerjük; a bérlők elégedettek-e a MIK-el, de mi a véleménye a vállalatnak a bérlőkről? — Általánosítani nem lehet, hiszen vannak nagyon lelkiismeretes, pontos, gondos bérlők és vannak — sajnos — felelőtlen, hanyag-emberek is, akik nem vigyáznak eléggé lakásukra, nem óvják a ház állagát „majd megjavítja a MJK”-elv alapján. Csak egy példa: egyszerre nem lehetünk ott mindenütt. Szeles, zivataros időjárásban gyakran előfordul, hogy leesik egy cserép a tetőről, észreveszik a lakók, de sem nem jelzik, sem vissza nem rakják. Jön egy tartósa bb esőzés, beázik a mennyezet, rongálódik a gerendá- zat — tetemes kárt okoznak a halogatással, a nemtörődömséggel, ___ be szélve az olyan bérlőkről, — mert sajnos, ilyenek is vannak —, akik fát aprítanak a parkettás szobában. Ilyen esetben a lakók kötelessége, hogy egymást figyelmeztessék, s érezzék valóban magukénak a házat. törődjenek vele. Államunk támogatásával a városi tanács nagy összegeket fordít a házak tatarozására, a szép városkép kialakításáraT Miskolc szépítésére. Még szebb lehetne a város, mutatósa bbak a házak, ha gondossággal, elővigyázatossággal a lakók maguk is hozzájárulnának ehhez. A vállalat fejlődésével az utóbbi évben már nagyobb munkák elvégzésére is gondolni lehetett, saját dolgozóik több házat „öltöztettek” tetőtől-tal- pig új ruhába, az ötéves terv végére pedig csaknem valamennyi lakás felújítását tervezik. SZAMOKBAN ezt úgy lehet legjobban kifejezni — mondja Vásárhelyi elvtárs —, hogy a mostani 25 millió helyett 40 és félmillió forintot fordítunk erre a célra. Tovább korszerűsítjük javító telephelyeinket, s arra törekszünk, hogy általában mindent saját dolgozóinkkal végeztessünk el. Nem dicsekvésként mondom, de tény, hogy már a múlt esztendőben is kevés kielégítetlen jogos kérés maradt, s idén ez még tovább*csokken. Úgy tervezzük, vállalatunk megerősödésével minden házkezelőség mellett lesz majd egy- egy bádogos, vízvezetékszerelő, s szinte telefonhívásra jelentkezik, hogy 'elvégezze a' munkát. Boróczki Edith Néhány szó a Miskolci Mélyépítő Vállalatról A városi tanácson gyakran szó ** esik a Miskolci Mélyépítő Vállalatról. mint olyan üzemről, amely Önerejéből nagy feladatokat old meg és fejlődésében példaként emlegethető. A vállalat — egy volt kőműves, Németh Béla igazgatóval az élen — kilenc éve alakult meg. A dolgozók létszáma alig érte el a harmincat. A felszerelés primitív volt, amire aligha érdemes szót vesztegetni. Ma már... különben hadd beszéljen az eredményektől Németh elvtárs. — Ma már 209-en vagyunk — mondja — és évente több mint 16 millió forint értékű munkát végzünk el. Ebben az évben például Miskolc területén kb. 8—10 kilométer hosszú utat építünk, illetve átépítünk, felújítunk. — Például? — Korszerű útépítést végeztünk többek között a tapolcai Zója utcában. Itt többezer köbméter földet kellett megmozgatnunk. 3500 négyzetméter járdát építettünk a Lévay József utcában. A diósgyőri Avar utcában új bekötőút készül. A munka befejezés előtt áll. A továbbiakban a hejőcsabai He jő utcában 1163 négyzetméteren. s Görömbölyön a Petőfi utcában — a sáros földút helyett — mintegy 1 millió forint értékben építünk modern utat. — Milyen új módszert alkalmaznak az utak építésénél? — Az elmúlt évben új módszert vezettünk be. Az újonnan épített vagy rendbehozott makadám-utat bitumennel permetezzük, átitatjuk, s ezáltal pormentes utat kapunk. Ilyen eljárást alkalmaztunk többek között a Huszár, Bartók Béla. Derkovlcs utcában. *— Hogy állnak a gépesítéssel? — Néhány éve többnyire jogos volt a kifogás munkánk minőségét illetően. Magunk is láttuk a hibát, de nem tudtunk rajta segíteni. Hadilábon álltunk a gépesítéssel. Mindössze egy gözhenger, egy gépkocsi és egy pár ló állt rendelkezésünkre, hét darab, kézi meghajtású aszfaltozó forgódobunk volt. Hogy lehetett ilyen körülmények között minőségi munkát várni. Két évvel ezelőtt aztán kiadtuk a jelszót, gépesíteni, gépesíteni, gépesíteni. Saját erőből építettünk egy modem kavicskotró gépet s ezzel — napi 100—300 köbméteres teljesítménnyel — nemcsak « magunk kavics- és homokszükségletét biztosítottuk, hanem mi adtuk az anyagot a kislakásépitkezésekhez is. Ez volt az első lépés. jVfa már van 14 motoros szállítógépünk — dömper, billenős gépkocsi, vontató — a kézi forgódobok helyet pedig két modern aszfaltkeverő gépet állítottunk üzembe. Rövidesen megkapjuk a harmadikat is, s kapunk makadámbontó ekét is. Gépekkel jobbminőségü munkát végezhetünk és gazdaságosabban. Amig két évvel ezelőtt — mivel szállítóeszköz hiányában bérelt lófogatokkal kellett dolgoznunk — a fuvar- költség a termelési költség 30 százalékát is elérte, ez év első felében már 14 százalékra sikerült leszorítani. A gépesítés óta — anélkül, hogy a dolgozók létszámában változás állt volna be — 6 millió helyett több mint 16 milliós munkát végzünk eL Most már teljes egészében ellátjuk a városban az útépítést — nem szükséges budapesti vállalatok dolgoztatása, mint eddig — sót más, nem a tanács hatáskörébe tartozó munkákat is vállalhatunk. így végeztünk többek között a Pamutfonó belterületén egy 700 ezer forint értékű útjavítást. — Szeretnénk valamit hallani az emberekről. — Dolgozóink nagy többsége vidékről jár be. Többnyire hetenként egyszer mennek haza. Nagyon érdekesen alakult a keresetük. 1955-ben az átlagkereset mindössze 894 forint volt és ma — főleg a gépesítés eredményeként — Í405 forint, tehát csaknem a duplája. Vannak nagyszerű brigádjaink. mint a Bacsó, Matolcsi, Máthé kubikos brigád. Ezévben 18 dolgozónk kapott kitüntetést, a velejáró pénzjutalommal együtt. Közöttük van Laib János kövező, nagysze tuen dolgozik, meg is ban az eredménye, mert havi keresete két és fél háromezer forint. — Kiss János, Lelik Imre rakodó, Barabics Imre technikus, Székely Emóné főkönyvelő helyettes és igy tovább. — Mik a további célkitűzések? — Mindenesetre tovább fokozzuk a gépesítést. A jelenlegi gözhengert például átalakítjuk dieselmt hengerré. Gyakran találkozni olyan esettel, hogy az általunk megépített utat hamarosan felbontják csatornázás végett, vagy az épített út megsüllyed. Ezen úgy segítünk, hogy a jövőben csatornázási részleget állítunk fel, mi végezzük a csatornázást is, amit összehangolunk az útépítéssel. Szorosabb kapcsolatot teremtünk a postával és a gázgyárral is jobban Összehangoljuk munkánkat. Ebben az évben a Partizán út sarkán saját erőből megépítjük székházunkat és egy modern munkásszállást. A jövő évben pedig dolgozóink még jobb el- helyezése végett egy kétemeletes munkásszállót építünk. így élünk — tárja szét karját az x igazgató — szerényen, csendben s igyekszünk a magunk területén minél Jobb eredményeket elérni. Csorba Barna Új zöldség-gyümölcsáruház nyílt Rudabányán Mezői! Imre pesti diák vidáman lapátol. Befejeződtek a magyar—mongol gazdasági tárgyalások A rudabányai dolgozók és háziasszonyok eddig sokat panaszkodtak, mert nem volt a lakótelepen egyetlen zöldség-gyümölcs bolt sem. A Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ meghallgatva a ruda- bányaiak kérését, a vasércbánya igazgatóságának jelentős anyagi hozzájárulásával új zöldség-gyümölcs áruházát létesített. Az új bolt mintegy 100.000 forintos költséggel készült. Pénteken Primusz Zoltán elvtárs, a MÉK főosztályvezetője nagy érdeklődés közepette nyitotta meg az új boltot. Köszönetét mondott Bics István elvtársnak, a vasércbánya igazgatójának és Hantó Endre elvtársnak, a bánya beruházási osztálya vezetőjének, akik személyes ügynek tekintették az új zöldség-gyümölcs bolt felépítését. A Szövetkezetek Megyei Értékesítő Központja már az első napon is temérdek friss zö!dség-gy ü m öl csá nival látta el Borsod megye egyik legkorszerűbb boltját: a ru- dabányal zöldség-gyü- mölcsboltot E héten Budapesten a magyar és a mongol kereskedelmi kormányküldöttség az 1961—65. évi hosszúlejáratú árucsereforgalmi megállapodás megkötéséről tárgyalt. A teljes megértés és barátság szellemében folytatott tárgyalások eredményeként szombaton a Külkereskedelmi Minisztériumban aláírták a következő Öt évre vonatkozó hosszúlejáratú árucsereforgalmi és fizetési megállapodást. Ezzel egyidőben a hosszúlejáratú megállapodás alapján megkötött 1961. évi kölcsönös áruszállításra vonatkozó egyezmény jegyzőkönjM vét is aláírták. Végétért a Nemzetközi Építész Szövetség lakásépítési konferenciája A Nemzetközi Építész Szövetség egy hé* óta tartó konferenciája szombaton a siklósi vár lovagtermében tartotta záróülését. A konferencia záróülésén összegezték a tanácskozás eredményeit és több határozatot hoztak. Kijelölték azokat a szakembereket, akik a jövőben a különböző nemzetköri építésügyi szervekkel tartják a kapcsolatot, majd javasolták nemzetközi szakértői bizottság létrehozását a nagyvárosi lakástervezés megoldására, s kutatás* bizottság alakítását a modern építészeti elvek széleskörű alkalmazáséra. ÍMTO
