Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-16 / 167. szám

Szombat. 19W. Jóiig» n. SSZAKMAOTAROKSZSO 5 Uj módszerek a mezőgazdasági termelésben A kétmenetes gahonabetakarítás A Földes Gimnáziumban régen el- némult már a csengő. A diá­kok pihenni, nyaralni menték. A csá­bító hűvösséget rejtő folyosók■ az ürességtől konganak, alig-alig talál­kozunk valakivel. De mégsem! Az egyik folyosón fel­nőtt emberek cigarettáznak, beszél­getnek, mások benn a termekben figyelmesen hajolnak a könyvek, jegyzetek fölé. . Kik ezek? Miskolc üzemeitől, vállalataitól jöttek ide a propagandista elvtársak, kéthetes továbbképző tanfolyamra. — Mintegy száz ember vesz részt ezen a tanfolyamon — mondja Ko­vács Jolán elvtársnő, a tanfolyam vezetője. — Sokan közülük nyolc— tiz éve propagandisták, mégis szük­ség van a tanfolyamra, hogy Jobban megértsék az időszerű politikai kér­déseket. — Milyen témájú előadásokat hallgatnak? —- Az előadások a következő párt­egy népművelési felügyelővel tizaUincLaiiarorszm -HETI RÁDIÓMŰSORA Kossuth és Petőfi rádió I960, július 18-161 július 24-ig Hétífl, július IS. Reggeli hangver Riportm'lsor. 9.13: Könnyű, xene. s.v>: Lányok, asszonyok.. 10.10: Óvodások műsora. 10.30: Szívesen hall­gattuk ... 13.10: Nótacsokor. 12.30: Ver­sek. 13.00: Operettrészletek. 13.45: Vála­szolunk hallgatóinknak. Heti zenés ka- 15.10: Rapszódia zongorára és 15.30: üttörö-hiradó. 15.50: krádió műsora. 16.10: Szív 15: Tónczene. 17.45: Ifjúsági H): Az Állami Népi Együttes 18.30: Hazai körkép. 11.50: nei Hét megnyitó hangversenye. 0.10: Könnyűzene. Petófl-rádló: 14.15: Az Ifjúsági Rádió műsora. 14.3S: Zenés utazás Jugoszláviá­ban. 15.00: Zenekari dalok. 15.40: Fúvós- 15.55: Igaz történet. 16.15: Hír Sári .........1W1 hangversenye a studió­K Ulpolitikal kalauz. 17.00: Madrigálok. 17.15: Régi diplomák — új technika. 17.30: Amíg Verdi: Trubadúr című operája eljutott a színpadig. 18.15: * * "W: Könnyű dalok. és Veres 9.00: A Gyermekrádió mflsori keljünk együtt. 9.40: Polkák. 10.10: \ leszólunk hallgatóinknak. 10.25: Népi negyedik csigolya. Művek művészegyüttesének énekkara énekel. 17.15: Szív küldi... 18.00: A Rá­dió ipari rovata Jelenti. 18.20: Opera­részletek. 18.40: Könnyű melódiák. 19.00: A Szabó-család. Fftlyuwásos rádiójáték 19.30: Népdalok. 20.30: Mar* * ------ " da pestl 21.10: Versek. 21.» lek Toscanini próbáiról. 23.u: mai szem. mel... 22.25: Tánczene. 23.15: Kamara­zene. 0.10: £J1 zene. Petöfi-rádió: 14.15: A kísérő. Elbeszélés. 15.00: Kórusok. 15.20: A Lipcsei Rádió esztrádzenekara játszik. 15.45: Kamara- Zenés ajándékműsor a a nagyvilágba. 11.15: Tánc- Szabó-család. Folytatásos rádiójáték. 12.10: Operarészletek, 12.50: Kenyér és Kereszt. Könyvismertetés. 13.10: Táncdalok. 13.45: Válaszolunk hall­gatóinknak. 14.00: Népi zene. 14.35: Ma­gyar szerzők kórusművei. 15.10: Fiatalok Zenei Újságja.. 15.35- Az Ifjúsági Rádió műsora. 16.00: Előszóval — muzsikával. 18.00: Fórum. 18.15: Operarészletek. 18.45: A berchtesgadenl sasfészektől a berlini bunkerig. 19.00: Zenei műsor. 19.20: Népi zene. 20.30: Tánczene. 21.00: Gyermekne- ----- •'özvetítés a Magyar Állami J átszik. 23.00: Min< részletek. 0.10: Mahal Petófl-rádló: 14.15: Az Ifjúsági Rádió műsora, 14.35: Operettrészletek. 15.00: Bruckner: VII. szimfónia. 16.15: Hazai kistükör. 16.30: Lengyel Zenei Hét. 17.10: Népi muzsika. 17.45: Ismeretterjesztő előadás. 18.00: Schumann-dalok. 18.15: Nagy íróink életéből. 18.45: A Gyermek- rádió műsora. 19.05: Közvetítés a Madách Színház Kamaraszínházából. Névtelen csillag. Vígjáték három felvonásban. 20.40: Falurádió, 21.55: Két vers. 22.00 Operett- részletek. Larni finn író 11.20: Operettrészletei ytatásokban. Könnyű­Nevetö Ágoston. 13.13: Népi zene. is.vu: A Gyermekrádió műsora. 14.10: Táncmelódiák. 15.10: Az Albán Rá­dió énekkara énekel. 15.23: Az Ifjúsági Rádió riportműsora. 15.45: A Gyermek­rádió műsora. 16.05: fair ' — 17.45: Lengyel ünnepi műso: hői. 23.15: Alomba ringató dal. 0.1< Prokofjev: n. vonósnégyes. 5.00: Verbunkos muzsika. 15.20: A 16.40: Az Ifjúsági Rádió műsora. 17.1 megnyergelt folyók. nuzsika. 19.05: Tiz perc szegedi Ernő zongora hangversenye a stúdióból. 20.25: Csárdások. 20.40: Falu- 21.05: Tánczene. 22.00: Dalok. 22.15: lsir se. 22.25: Kering< •rádió: 8.10: Klasszikus operet- Vldám percek. 9.10: Fúvószene. »•»: opera részi etek. 9.50: A Gyermek- rádó műsora. 10.10: Színes népi 14.20: A* Gyermekrádió műsora. 14.40: Szervánszky Endre: Fúvóstrió. 15.10: Gi­tármuzsika. 15.10: Az Ifjúsági Rádió mű; sora. — Zenés ajándékműsor. 17.15: Szív küldi... 17.50: Lányok, asszonyok ... 18.05: Tlana Lemnitz énekel. 18.25: Versek. 18.40: Lengyel Zenei Hét. 19.08: A Rádió Ipari Rovata Jelenti. 19.20: Zenekart mu­zsika. 20.30: Könnyűzene. 31.30: Professzor úr, ml az igazság? 21.45: Népi zene. 23.20: Közvetítés a Zeneművészeti Főiskola nagy­terméből. Hftndel: Jephta — oratórium. Petőfl-rádió: 14.15: Operettrészletek. moderneskedés. 16.30: Balettzene. 17.15: Tíz perc a bíróságon. 17.25: Román nép- 18£5: Nevető 1.05: Részletek ínyhez. Csokonai Vitéz Mihály verse. 22.25: Tánczene. Szombat, július Kossuth-rádló: 8.10: Lányt 8.23: Kamarazene. 9.00: A Tisza «: Könnyűzene 10.30: Operettrés: csigolya- Martti ...... Író regénye folytatásokban. 11.20: - 12.10: Magyar nóták. Jc? 13.00: Operetthall- gatoimcnaic. u.ao: Könnyűzene. 14.28: Az. Ifjúsági Rádió műsora. 14.40: Kajllng. György --------- -----­Ze nekari Zenés vígjáték, ä.35:’ Tánc­án: Fúvósindul dalcsokor. 18.45: Operarészletek. 17.30: A Láng Gépgyár kulturális életéről. 17.40: Hanglemezgyűjtők húszperce. 18.00: Psota Irén énekel. 18.45j Tudományos híradó. U< 21.05: Láttuk, Vasárnap, Július 24. Kossuth-rádló: 7.19: Egy fa nóta. 7.50: Falusi életképek. 8.1 zene. 8.55: Édes anyanyel " nekari muzsika. 10.10: jó ..................... 1 1.00: Hanglemezparádé. 12.15: Jó ebédhez----------- *‘ 50: Hétvégi Jegyzetek. 13.0* *----"ídfc—­S zív küldi. Külpolitikai' székely lány. Jóreggelt, üdült­d lólexikon. 14.06: ztő postájából. A ritka bélyeg. Rádiójáték. 19.2 .............. Naplómból, R 20.20: Népi z 21.12: Irodalmi est Gábor Andor művel­Petöfi-rádió: 8.00: félórája. 8.30: Orgonamuzslka. küldi. . . 9.45: T * 10.10: Miska bác: Prágai Tavasz, i960. 12.20: Balaton. 12.66: Művészlemezek. 14.14: A kislány, aki a kenyérre lépett. Mesejáték. 15.00: Gazda­szemmel a nagyvilág mezőgnzdnsáoáró'. .............. “ iádé király. A szabad­. 13.30: Pomádé i Háromfelvonásos opera. 18.1 ság és szerelem szonettjeiből. 18.25: Schu­bert: F-dur nyolcas. 19.20: Magyar tájak. 19.50: Könnyűzene. 20.25: Színházi bérle«- hirdetés. 20.45: Zenekari hangverseny. 21.40: Tánczene. 22.25: Három vers. 22.38 r Daljátékok zenéjéből. oldani, hogy a tulajdonképpeni kom­bájn-munkafázis elé rendrearatást iktattak. Ez a külön beiktatott munkafázis természetesen költséget jelent, de bőven megtérül a kom­bájntól elszállított gabona utókeze­lésének egyszerűsödésében, mert a kombájnszérű költséges és munkaerő­igényes munkája gyakorlatilag meg­takarítható. A gabonabetakarításnak csak egyik része a szem betakarítása. A másik része, a szalmabetakarítás még meg­oldandó kérdés. A Szovjetunióban, kísérlet alatt álló hárommenetes gabonabetakarí- tással kívánják megoldani mind a szem. mind a szalma gazdaságos gé­pesített betakarítását. A három munkamenet: 1. Rendrearatás. mint a kétmene­tes betakarításnál. 2. Rendfelszedő szecskázás és csép- lés. A szecskázott keverékanyag szállítókocsiba való fúvatása. 3. A tábla szélén tisztítógéppel a magot különválasztják és elszállít­ják. A szalmát elszállítják, vagy pneumatikusan kazalba rakják. A gab*?nacséplésre új típusú dobot alakítottak ki. amely egyidejűleg szecskázza és csépeli az anyagot. A hárommenetes betakarítás csak a teljes folyamat gépesítésének meg­oldása után lesz a gyakorlatba beve­zethető- Különösen fontosnak látszik a felszecskázott szalma istállóba jut­tatásának megoldása, ami bármely szalmaszecskázási rendszer alkalma­zásának előfeltétele. Egyelőre a munkaláncnak csak egyes elemei megoldottak, így a hárommenetes gabonabetakarítás rendszerét kísér­letinek kell tekinteni. kiszárad és így nem nehezíti meg a cséplést. Az aratást ezzel a módszerrel a viaszérés végéig be lehet fejezni. Eb­ből kifolyólag az aratásnál nem lép­het fel a túlélésnél tapasztalható nagymértékű szempergés. A renden, a tapasztalat szerint, a természetes szempergés mértéke nem nagy, a felszedőszerkezet pedig gyakorlati­lag pergési veszteséget nem okoz. Végeredményben a pergési veszteség az egész betakarítás során a mini­mális értékben tartható. Ez a té­nyező a hozamot növeli, mert a táb­lán megtermett mennyiség nagyobb része lesz ténylegesen betakarítható. A kétmenetes betakarításnál a gabona száraz állapotban kerül a kombájnba, a gabonatömeggel be­jutó gyomok is szárazak. Ez a kö­rülmény feleslegessé teszi a gabona utólagos szárítását. Megtakarítható a kombájnszérű egyik költséges és munkaigényes művelete. Sőt, a ki- cséplendő anyag kedvező, egyenletes száraz állapotban lehetővé teszi a kombájnon a második tisztítómű re­ális használatát. így kedvező esetben nemcsak az utánszárítás, hanem az utánszárítás külön művelete is meg­takarítható. A betakarítás során a kombájn­ból kereskedelmi tisztaságú árut nyerhetünk. A szalma a kombájnból ugyan­csak száraz állapotban kerül ki. Ez lehetővé teszi a szalmabálázó azon­nali alkalmazását, vagy a szalma azonnali lehúzását és kazalozását, így elkerülhető a kombájnszalma szokásos penészedése, romlása. Hárommenetes gabonabetakarítás A gabona kombájnos betakarítá­sának két menetre történt bontásá­val, a kombájngabona utánszárításá- nak problémáját úgy kívánták meg­A kombájnos gabonabetakarítái bevezetésénél különleges problémák vetődtek fel, amelyek megoldására megfelelő eljárás kidolgozása váll szükségessé. A gabonabetakarítás el­húzódása esetén a lábonálló gaboná­ban biokémiai folyamatok hatására a kalászban lévő szem veszít súlyá­ból, minősége fokozatosan romlik. Ugyanakkor jelentős a túlérésben lévő gabonatermesztés pergési vesz­tesége is. amely egyes fajtáknál el­éri a 10 százalékot. A tavaszi árpá­nál ezenkívül fellép a kalásztörésből eredő veszteség. Továbbá, túlérés idején végzett kombájnolásnál a vágószerkezet vesztesége eléri a 10— 12 százalékot is. A cséplési veszteség viszont az aratás első napjaiban nagy, értéke elérheti a 4—4,5 száza­lékot. A kérdés elemzése során kitűnt, hogy a kombájnaratás kedvező idő­szaka 4—5 napra korlátozódik. Ez időszak előtt a szalma még nedves, a kicsépeletlenségi veszteség magas, sok a nedves anyagból adódó mű­szaki zavar. Az optimális időszak után viszont az előbb említett káros jelenségek, veszteségek lépnek fel, sőt később a fejlődő gyomnövények a kombájnok munkáját lerontják, il­letőleg megnehezítik. A gabona szá­rítása sok gondot okoz, főként az aratás első szakaszában. A felmerülő nehézségek megol­dásaként vezették be a kétme­netes betakarítás módszerét. Az első menetben rendrearatógép- pel levágják a gabonát. Az aratás a rendrevágóval 4—10 nappal koráb­ban kezdhető meg, mint a kombájn­nal. A nagy munkaszélességű rendre- aratógépek gyorsan, nagy területek aratását végzik el. A rend felszedé­sét és kicsépelését. rendfelszedő szerkezettel ellátott kombájnnal vég­zik. Ez a művelet a rendrearatás után mintegy 2—5 nap múlva már megkezdhető. így a kombájn mun­káját általában előbb kezdheti meg, mint az egymenetes munkamódszer A néhány napig rehden fekvő ga­bonaszemek száraz anyagveszteség nélkül érnek be, ugyanakkor a szal- ma nedvességtartalma is csökken. A rendről felszedett anyag tehát ki- cséplés szempontjából kedvező álla­potba jut. Ehhez járul még az is, hogy így a lehető legtökéletesebb „fá- tyolszerü’* etetést biztosítjuk a kom­bájn dobjának: a dob a cséplést a legkedvezőbb körülmények között végzi. Az egyenletesen kiszáradt rend és a fátyolszerű etetés eredménye az. hogy a kombájnok teljesítménye megnő. Rendfelszedésscl a kombájn — egyébként azonos feltételek mel­lett — mintegy másfél, kétszeres te­rületteljesítményt képes elérni. Külö­nösen nagy a jelentősége annak, hogy ezt a nagy teljesítményt az első naptól kezdve a kombájnaratás be­fejezéséig, állandóan el lehet érni. Kedvező a helyzet az aratás utolsó fázisában is. mert a zöld gyom a gabonával együtt levágva a rendben Szikszón, a járási tanácson Mikes Kelemennel, a járás népművelési felügyelőjével beszélgetünk. — A mi járásunkban is befejeződtek az ismeret­terjesztő előadások. Ezeket igen szép számmal látogat­ták. Természetesen nagyon sok függött a témától. Vol­tak olyan előadások, ahol 100—150 ember is megjelent. Tapasztaltuk, hogy az idősebb generáció általában na­gyobb érdeklődést tanúsított az ismeretterjesztés iránt, mint a fiatalabb. Szeretnénk, ha ősszel a fiatalabbak közül is többen vennének részt ezeken az előadásokon. — Lesz-e valami különbség az őszi és az eddigi előadások között? — Jövőre külön témát dolgozunk majd ki a termelő­szövetkezeti és a nem termelőszövetkezeti községeknek. Az ongai, léhi állami gazdaságokhoz, s az alsóvadászi gépállomáshoz külön témával megyünk majd. Eddig csütörtöki napon tartottuk az előadásokat és ez nagyon jól bevált. Ezután is csütörtök lesz majd az Ismeret- terjesztés napja. — Szeretnék szólni a kultúrcsoportok munkájáról is. A mi járásunkban az elmúlt évhez viszonyítva óriási fejlődés tapasztalható a kul túrcsoport oknál. A tánc- és a szinjátszócsoport vezetői továbbképzésen vettek részt Ennek eredménye meglátszott a Felszabadulási Kultu­rális Szemle versenyein is. Helyes a témaválasztás, megszilárdult a csoportok fegyelme és általában min­denütt érezni lehet a helyes változást. Kultúrcsoport- jaink nagy része eddig csak alkalmi jellegű volt. Ami­kor éppen szükségessé vált, akkor szerepeltették őket Most már sok csoportunk állandó jellegű. Azt hiszem ez is bizonyítja azt a nagy változást, amiről az elején beszéltem. Kultúrcsoportjaink sokat fejlődtek, és remé­lem. az elkövetkező időkben még szebb eredményeket tudunk majd elérni. (P) könyvkölcsönzésre is jogosítja az ol­vasót Beiratkozási díj egy naptári évre felnőtteknek 3 forint katonák­nak és tanulóknak (egyetemi hallga­tóknak is) 1 forint. Beiratkozáskor az olvasó köteles személyi igazolványát felmutatni. Az olvasóterem minden hétköz­napon (szombaton is) délelőtt 11 órá­tól este 8 óráig van nyitva, s a tájé­koztató szolgálat is ebben az idő­pontban vehető igénybe. A felnőtt kölcsönző részleg pedig — szombat kivételével — minden hétköznap dél­előtt 11 órától este háromnegyed 7 óráig tart nyitva. Ez idő alatt igény­bevehető a könyvtár szfnműtára is, ahol a látogatók színműveket és szín­játszó csoportok részére alkalmas jeleneteket kölcsönözhetnek 1 hónapi időtartamra. A színműtárba egy nap­tári évre 3 forint a beiratkozási díj, a kölcsönvett színművekért pedig kö­tetenként 1 hónapra 5 forint kölcsön­zési díjat kell fizetni. ; A 14 éven aluli fiatalság a könyv­tár gyermekkölcsönzőjében és olvasó­termében válogathat meséskőnyvek, ifjúsági művek, szépirodalmi és isme­retterjesztő olvasmányok között. Be­iratkozási díj egy naptári évre 1 fo­rint. Kölcsönzési és olvasási Idő: min­iden hétköznap — szombat kivételével délelőtt 10 órától délután 6 óráig. Ugyancsak a gyermekkölcsönző rész­legben kölcsönözhetők egy hétre isme­retterjesztő-, Irodalmi-, valamint mese diafilmek. Beiratkozási díj egy ’naptári évre 3 forint, a filmek köl­csönzési díja pedig darabonként 1 [hétre 1 forint Kölcsönzési idő heten­ként kétszer van: kedden délelőtt 10 ;órától déli 1 óráig és délután 2 órától !6 óráig, valamint szombaton délelőtt ;10 órától déli 1 óráig. A II. Rákóczi Ferenc Könyvtár ér­tesíti az érdeklődő olvasó közönséget, hogy nyilvános olvasóterme július hó 18-án újból megnyílik. Ezzel egyide­jűleg a szünetelő tájékoztató szolgá­lat is megkezdi működését Az olvasóteremben értékes és ritka szakkönyvek, ideológiai és politikai művek, bibliográfiák, lexikonok, to­vábbá hírlapok, hazai és külföldi fo­lyóiratok, szaklapok állanak a láto­gatók rendelkezésére. A tájékoztató szolgálattól az érdeklődök akár köz­vetlenül, akár telefonon, akár pedig írásban kaphatnak felvilágosítást a mindennapi életben, a munkában, a tanulásban, vagy a továbbképzésből, adódó kérdésekre. Az olvasótermet csak a könyvtárba beiratkozott, olvasójeggyel rendel­kező, 14 éven felüliek látogathatják. Az olvasójegy azonban nemcsak az olvasóterem látogatására, hanem A II. Rákóczi Ferenc Könyvtár közleménye oktatási év tematikáját képezik. A nemzetközi helyzetről, a szocializmus építésének kérdéseiről, a szocialista világrendszer egységéről, a szocia­lista hazafiság, proletárnemzetközi­ség kérdéséről és a vallásról tartot­tunk előadásokat. Ezenkívül mód­szertani kérdésekről, nevelésről Is, hiszen a propagandistáknak nevelni kell az embereket. — Mi az iskola „6rarendje?n — Minden témáról három—négy órás előadást tartunk. Az „órarendn következő része az egyéni tanulás, majd pedig a háromórás szeminá­rium. Persze a két hét rövid idő, az anyag pedig nagy. De ilyen rövid idő alatt is sok mindent lehet tanulni, és az elvtársak lelkiismeretesen hasz­nálják fel ezt a két hetet. Reméljük, későbbi munkájukhoz segítséget ad­nak az itt szerzett ismeretek. A folyosó lassan kiürül. A termek­ben mindenki a szemináriumra ké­szülődik ... A nagyobb eszmei tudásért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom