Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-13 / 164. szám

1900. július 13. eSZAKMAGYARORSZAG Tudományos megalapozottságú alkotó~művészi munka Az építész-tervezők sokirányú munkájáról Aurevoir, Chamonix! í Viszontlátásra Chamonix! Vi-( szontlátásra kedves barátaink!.. .f És zúgott a taps, az erős, ütemes ( taps a Bartók Béla Művelődési HáZf kultúrtermében az együttes műsora• után. A francia nép egy hagyomá-. nyokban gazdag csoportjának fcul-í túráját hozták közénk, kedves, já­tékos táncukkal, a nagy hegyeic. visszhangját idéző jó Hízással. Bá-' jossággal, kecsességgel telített, néha mókás fordulatokkal átszőtt tán-' cukkol gyorsan megszerettették ma-* gukat. A Chamonix-i négyes, az' Ördögtánc, a pórul járt legényekf tréfás táncjátéka után, és minden( más tánc végén hosszan zúgott af taps. A diósgyőri munkások meg-\ értették az együttes tolmácsolását :f a népit, az egyszerűt — éppen ezért- — a tisztát, a fenségeset. Egy más. népnek — de a tiszta értelemben/ vett népnek — kultúráját mutatták, meg táncukkal, és a kohók mun-í kásái, a vasgyári emberek meg­érezték benne a rokonságot, a test-í vérit. Szép estét, maradandó élménytí köszönhetünk a francia egiríittes-' nek. Mindig emlékezni fogunk tán-* cukra. \ Olcsóbb kiadású Mikszáth-könyvek Olcsóbb kiadásban is megjelennek Mikszáth művel. Az Akadémiai Ki­adó a kritikai kiadás változatlan for­mában történő folytatása mellett minden egyes kötetet olyan kiadás­ban is megjelentet, amely lényege­sen lerövidített jegyzetanyagot foglal magába. E kiadás egyes köteteinek f$ra a kritikai kiadás 25 forintos kö­teteivel szemben 20 forint lesz. Ki­vitelezése. kötése a kritikai kiadásé­ul teljesen azonos marad. A sorozat legújabb kiadványa Mikszáth: Jókat Mór élete és kora című regénye már ''bben a két változatban kerül a: könyvesboltokba. Film Eichmannról Az izraeli hatóságok megbízták Otto Preminger filmrendezőt, hogy Adolf Eichmannról dokumentumfil­met készítsen. A film az Eichmann- tárgyalás jeleneteivel kezdődnék, visszapillantást adva a *hitleri kor­szakra. Eichmann jugoszláviai, ma­gyarországi. lengyelországi és fran­ciaországi tevékenységére. Egy kis statisztika A statisztika a Franciaországban bemutatott 400 filmben 1 ezer 531 bűnügyet: 624 meg nem engedett üzletet. 405 házasságtörést, 310 gyil­kosságot. 104 fosztogatást. 54 zsaro­lást és 34 gyújtogatást számlált meg. Nagyobb érdeklődést a m A felszabadulás előtti irodalmi és tapasztal ati adatok igazolják, hogy a gyárakban nem volt könyvtár. 1952 óta óriási fejlődésen ment ke­resztül a gyáraknak a könyvtára. Egyedül Kazincbarcikán a Borsodi Yegyikombinát műszaki könyvtára 2500 darab könyvet. 642 dokumen­tációt. 52 külföldi és hazai folyó­iratot foglal magába. A könyvtár ér- ítéke 300 000 forintra tehető. Ezenkí­vül hazai és külföldi könyvtárakkal könyv- és folyóiratkölcsönzési kap­csolatot tartanak. A könyvtárnak egy függetlenített könyvtárosa, s egy német—orosz fordítója van. A Borsodi Vegyikomblnát nagy össze­geket fordít arra, hogy dolgozóinak lehetőleg minden önképzési, újitási A képek is leh A bécsi műemlékrestauráló Inté­zetben 2—3 évenként „kezelésbe vesznek" egy oltárképet, amelyről első pillantásra senki se mondaná, hogy beteg. Az értékes bibliai tárgyú festmény tüzetes vizsgálatánál azon­ban kiderül, hogy a /esfékrétepen apró kidudorodások láthatók. A kép Uszakl könyvtárak iránt! és kutatási Irodalmi igényét kielé­gítse. Sajnos, még mindig kevesen veszik igénybe a könyvtárnyújtotta lehetőségeket. Kicsi a könyvtár lá­togatottsága. pedig az munkaidő után is nyitva van. Statisztikai adatok azt bizonyít­ják. hogy a könyvtárat a K-labor és a Technológia mérnökein kívül Üze­mi mérnökök csak elvétve látogat­ják. Helyes lenne, ha a BVK. mű­szaki szakemberei élnének a könyv­tárnyújtotta lehetőségekkel és azt tanulmányaikhoz, újításaikhoz segít­ségül vennék. Nem egy példa bizo­nyítja, hogy a könyvtár milyen ko­moly segitséget nyújthat egy-egy újítás kivitelezéséhez. etnek betegek betegsége abból áll. hogy a festék időről-időre felhólyagzik és azt mű- értő kezek bonyolult eljárással min­dig újból lesimitják. Dr. Kortan res­taurátor megállapítása szerint való­színűleg különleges baktériumok okozzák a „kép betegségét A magyar élettani kutatás új eredménye Közelebb jutott a tudomány az izmok működésének megmagyarázásához Az izom energia-felhasználásának az utóbbi évtizedekben sokat vita­tott kérdésére adnak választ az Eötvös Lóránd Tudományegyetem élettani-, életvegytani kísérleti osz­tályának többévi vizsgálatai — je­lenti az MTI. Egy évszázada ismeretes már, hogy az izom a működéséhez szük­séges energiát a benne lévő anyagok vegyi energiájából meríti. Megállapí­tották, hogy ezt az energiát a szén­hidrátok hasítása, majd a keletkező tejsav oxidálása adja, de ezt a fo­lyamatot foszfáttartalmú vegyüle- tek, az adenozintrifoszfát (atp) és a kreatinfoszfát (krp) hasadása előzi meg. így kialakult az a feltevés, hogy az izom működéséhez szüksé­ges energia közvetlenül ezekből sza­badul fel, a kísérleti bizonyítás azonban — ezt Hill professzor, a vi­lág izomkutatóinak szeniora „fan­tasztikusan nehéznek” minősítette —, mindeddig nem sikerült. Pedig ez dönti el, hogy az izomnak már működése kezdetén is szüksége van-e vegyi eredetű energiára, vagy rendelkezésére áll-e valamilyen ti­tokzatos helyzeti — potenciális — energia, amely esetben a vegyi ener­gia csak ennek pótlására kell. Ennek ismerete nélkül viszont az izom összehúzódásának megmagyarázása lehetetlen. Dr. Jendrassik Lóránd professzor és munkatársai, Faiszt József és Bartha Tibor többszáz kísérlettel bebizonyították, hogy a bomlás már az összehúzódás kezdetén, az első tizedmósodpercekben megkezdődik, mégpedig először a krp-ben, majd később mintegy másfél másodperc múlva az atp-ben. Közvetlen mód­szerrel sikerült kimutatniok, hogy a lehasadt foszforsav egy része azon­nal az izomfehérjékhez kötődik — ez eddig csak feltételezés volt — és éppen ez a folyamat árulja el elő­ször a bomlást A feladatot tehát sikerült megol­dani: mindjárt az izommunka kez­detén szükség van a vegyi energiá­ra. Ez az új felismerés most már megadja a lehetőséget az izomössze- húzódás létrejöttének meg magyaré­Örök ifjúaág Az egyik jugoszláv városkában a 101 éves Djura Abramovics és Jula nevű felesége 70. házassági évfor­dulójukat ünnepelték. Az ünnepi ebéden a férj féltékenységi jelene­tet rendezett a ház 97 éves barátjá­nak, aki valaha ifjúkorukban udva­rolt a menyecskének. Óriási vereke­dés támadt, a férjet kórházba kel­lett szállítani. A 101 éves féltékeny férj a kórházból adta be a válópert felesége ellen. Ha valaki megbetegszik, nem tudják időben kór­házba, vagy orvoshoz szállítani. Sokan a vonat­hoz sem tudnak elutazni, mert a busz más idő­pontban közlekedik. Azután: Rudolftelepen van szép kultúrház, szép berendezéssel, 1 millió 200 ezer forintból újjáépítették. A televíziót azonban nem lehet használni az épület rossz fekvése miatt. Jó lenne, ha a szakemberek segítenének! Továbbá: rossz a bekötőút is. Most mondhatná valaki: sok a panasz! Nem. nem erről van szó! Arról, hogy Rudolftelep fontos bányászati centrum, ezért töb­bet is kellene törődni lakóival, dolgozóival. Az igaz, hogy mindent nem lehet megoldani egy- csapásra. — Ezt a rudolftelepiek sem várják, de a jelenlegi égető problémákat egy kis akarattal és jobb hozzáállással meg lehetne oldani. Szóval az út... Rossz a bekötőút. Naponta 70 kocsi szál­lítja a bányászokat. Elképzelhető, hogy ilyen nagy forgalom mellett az út egyhamar tönkremegy, javítani kellene. Nem kellemes, ha a nehéz munka után egészen ház áig rázza a kocsi az em­bereket! Aztán a népbolt-ellátást is javítani kel­lene, úgyszintén a zöldségellátást... Ilyen gondok vannak ma a bányatelepen, ebhez kémek segítséget a bányászok, bányász­asszonyok. Erről is beszélgettünk az üzem mér­nökével. Aztán újra a termelési problémákról tájékoztatott. Problémákról? Nem, nincs itt külö­nösebb baj, a bányában minden jól halad, az em­berek fzig-vérig bányászok, nem kell őket agi­tálni, hogy adjanak több szenet. Tudják ezt ma­guktól Is. A szocialista brigád címért küzdő bá­nyászok napról-napra szép teljesítményekkel bi­zonyítják: érdemesültek a kitüntető címre. Az üzemmérnök elismerően nyilatkozott Kubaszek Imre, Lévai Sándor és Bolló Frigyes acéltámo® frontbrigádok munkájáról, dicsérte Ludva György frontcsapatát és külön megkért: írjuk meg, hoev az új bánya falazásánál igen kimagasló munkát végez Székely Sándor és 15 tagú csapata. A perspektíva pedig biztató! Az új bányába majd PML 5-ös rakodógépet helyeznek; a jelen­legi IV-es akna teljes létszámmal átmegy az új munkahelyre; a lakótelep felújítására most kap­tak 1 millió 187 ezer forintot. — s így tovább. Ezekről a kérdésekről bf^Jg,ua^ , rövid egy óra leforgása alatt S talán nem volt haszontalan. Szegedi László azt jelenti, hogy a rudolftelepiek átmennek ebbe nz új bányába, és jobb feliételek mellett dolgoz­hatnak. — Ügy hallottuk, már megkezdték a munkát. — Igen, 52 méteren már kihajtottuk az egyik részt. Mondhatom, a tröszt területén nincs még egy ilyen bánya ... Mint mondottam, egy ‘régi bányát akarunk felújítani. És teljesen új eljárás­sal, a régi fejtések felett haladunk keresztül. A < Rudolftelepi hétköznapok K ____________ ____________y b ányászok igen szépen készítik elő a falazást, mely a legkorszerűbb biztosítással lesz ellátva — betonidomkövel. Csak... Van egy komoly prob­léma, és éppen jó. hogy itt Járnak ... Elmondotta az üzemmérnök, hogy a be ton- idomkő a legjobb és legbiztonságosabb bánya­biztosító eszköz. A hiba az. hogy jobban meg­felelne a V-30-as jelzésű idomkö, mégis V-40-est kapnak. Ez szükségtelenül nagy Alkitörést kíván, nehezíti a munkát és költségesebb is. A másik probléma: áttértek az elektromos robbantásra, de az elektromos robbantógép pár hét alatt el­romlik. Gyenge a minősége. Most éppen kilenc ilyen gépet küldenek vissza a Budapesti Bánya­villamossági Gyárnak. S ha már a problémákról többiről is. — mert van még egy-kettő. A bányá­ban mozdony vontatja a kocsikat csilléiket kor­szerű a személyszállítás is. Nem így az ország­úton. ahol rosszul oldották meg a buszközlekedést. Ez az egész Szuha-völgyben nagy gondot okoz, még sem történt intézkedés. írtak ugyan felsőbb szervekhez, a minisztériumhoz is. de nem érke­zett kedvező válasz. Ugyanis arról van szó. hogy naponta háromszor indul, illetve érkezik bányász­busz Rudolftelepre, de nem megfelelő időpontban. A vadregényes vidéken jelentős szénbányászattal rendelkező település. . A Mákvölgyi Bánya egyik legnagyobb üzemegy­sége, naponta 78 vagon szenet küldenek a fel­színre a szénvágók. Nagy mennyiség ez, és nem kis nehézségek árán tudják kitermelni. Az újság­író már régen járt ezen a vidéken, különösen Rudolftelepen. S ezt szóvá is tették egy értekez­leten. így jutottunk el Rudolftelepre, s már nz üzemmérnök. Csák Gyula is ezzel fogadott: — Hát most igazán kevés az időm, de rendel­kezésére állok, hiszen nagyon régen jártak ná­lunk .. i — Igaz. S mivel kevés az ideje, egyenesen felteszem a legfontosabb kérdést: hogyan teljesí­tették félévi tervüket? — Egészen pontosan még nem tudom, most összesítjük, de az biztos, hogy 100 százalék felett. Úgy hiszem, harmadszor is elnyerjük az élüzem A párperces beszélgetésből egy egész óra lett. Volt miről beszélnie a fiatal mérnöknek. Dehát hogyan is élnek, . ™£“';“ szók? Igen sok tény mutatja: ezen a bányatelepen Is más az élet, mint évekkel ezelőtt. Fejlődik a bánya, biztonságosabb lett a termelés, összehason­líthatatlanul jobb a kereset. A tűzveszélyes IV-es aknába bevezették az acéltámos frontfejtést, ami azt eredményezte, hogy meggyorsult a vájárok, csillések munkája. Ebben az aknában már „csak” négy évre elegendő szénmennyiség húzódik a föld alatt, de ezzel még nem ér véget a bányászkodás Rudolftelepen. Erről beszélt az üzemmérnök olyan lelkesen, hogy fel is jegyeztem: „Vérbeli bányász-szakember, aki úgy beszél a bánya Jövő­jéről, mint édesapa a gyermekéről.” Azt mondta Csák Gyula mérnök: — Nagy terveket kell megvalósítanunk. A Szuhakálló II-estőI az Edelény felé eső területen egy 70—75 vagonos bányát, új, korszerű bányát nyitunk. Itt van a térkép, nézze csak. Nem is jól mondom, mert itt már működött egyszer szén­bánya, ezt fogjuk most felújítani. — Érdemes? — Hogyne! A számítások szerint 30—35 évre «legendö szén ad itt munkát az embereknek. Ez Borsodot és Miskolcot járva, szinte l&pten-nyomon építke­zésekkel találkozunk. Uj lakóházak, egész lakóház-telepek, üzemépütétek nőnek megállás nélkül a földből. Épül, fejlődik a megye. Ebben az írásban az érdeklődés fénycsóváját azokra akarjuk rávilá­gítani, akik ezeknek az új építmé­nyeknek létrejöttében első fontossá­gú szerepet játszanak. Nem az építő- munkásokról szólunk ez alkalommal, hanem azokról, akik megtervezik, rajzpapirra álmodják az új, szebb Miskolcot és Borsodot, akik élethi­vatásul választották azt, hogy szé­pen tervezett, gazdaságosan felépít­hető, célszerű épületekkel gazdagít­sák városunkat és megyénket. Tíz évvel ezelőtt kezdte meg mű­ködését Miskolcon az E. M. Miskolci Tervező Iroda, majd néhány évvel ezelőtt megváltozott neve É. M. Mis­kolci Tervező Vállalat-ra. A közeli hetekben ünneplik a tízéves jubileu­A tervező vállalatot kerestük fel a minap, hogy elbeszélgessünk munká­jukról, terveikről. Horváth Béla igazgató részletesen tájékoztatott, s közben szinte bű vészi boszorkányság­gal varázsolta elő a különböző kimu­tatásokat, tervrajzokat, térképeket. A hosszúra nyúlt beszélgetés során ki­rajzolódott előttünk a Miskolci Ter­vező Vállalat sokrétű, de igen szép munkája. Mivel is foglalkoznak tulajdonképpen? Miskolc város, Bor­sod megye és Heves megye magas- építési tervezését látják el az orszá­gos jellegű objektumok tervezésének kivételével. Rudabányán mindent ők terveznek, Miskolcon ők a generál- tervezők, és ők látják el a két me­gyében az összes termelőszövetkezeti építkezésekkel kapcsolatos tervezé­seket is. Nehéz volna felsorolni a tízéves működésük eredményeit. Hosszú ol­dalakat tenne ki azoknak az építé­szeti alkotásoknak sora, amelyek az 6 terveik alapján épültek és díszítik városunkat, megyénket, egyszer­smind hasznos hajlékot nyújtanak családoknak, üzemeknek, intézmé­nyeknek. Csak hirtelenjében raga­dunk ki néhány építkezést: a mis­kolci Miklós úti általános iskola épít­kezését, a szerencsi Bocskai István általános gimnáziumot, a szerencsi csokoládégyári építkezést, a rudabá­nyai üzemi fürdőt, a Lenin Kohásza­ti Művek és az ózdi Kohászati Üze­mek üzemi fürdőit, az általuk készí­tett típusterv alapján épített sok-sok iskolát, és mint közismert építkezést említjük a Miskolci Nemzeti Szín­ház átépítését, valamint az új lakó­telepek hosszú sorát. Építészmérnökök, általános mér­nökök. gépészmérnökök, villamos- mérnökök, építész- és gépésztechni­kusok népes hada munkálkodik az É. M. Miskolci Tervező Vállalatnál. Fehérköpenyes tervezőmérnökök tu­catjai számolnak, rajzolnak, tervez­nek a rajzasztalok mellett; Az országban ők tervezték meg el­sőnek azt a típustervet, amelyet a középblokkos épületek építéseinél már országosan is használnak. Min dolgoznak most? lenne felsorolni. Rudabányára lakó­tömböt terveznek, készítik a drót­gyári rekonstrukció terveit, azonkí­vül készül a Miskolci Köztisztasági Vállalat új, sajóparti telepének ter­ve, ugyancsak a Sajópartra készül egy új transzformátor-épület. Terve­zik a Szirmán felépítendő 8 tanter­mes iskolát, Tapolcára és Lillafü­redre zöldvendéglőket, a Kilián lakó­telepre 400 fős építőipari tanulóott­hont. ózdra 10 tantermes iskolát és 300 '' s konyhát. Készül az alsózsol- cal ép^’^telemgyár új lakótelepének terve, n Miskolci Tejüzem és a Hol­Lakások — futószalagon Le Corbusier világhírű svájci épí­tész a Renault-művck mérnökeivel merész tervet dolgozott ki a párizsi lakáshiány megszüntetésére. A Pá­rizstól 80 km-re fekvő Meaux ipar­városban 2000 darab négyszobás la­kást akarnak felépíteni — futósza­lagon. A városban lakás-összeszerelő telep létesül és egy óriási futósza­lag-mű, amelyben 27 percenként egy teljesen felszerelt lakás készül el. A szobákat és mellékhelyiségeket ott szerelik össze, a házat pedig külön­leges darukkal a helyszínen állítják fel. Le Corbusier szerint ezzel az új­fajta eljárással öt hónap alatt öt darab 17 emeletes háztömböt lehet felépíteni lóházi Kerámiagyár rekonstrukció­jának terve. Nagyobb lakóegységet terveznek Sátoraljaújhelyre. Készül az avasi kilátó, a fehérkőlápai mun­kásmozgalmi emlékmű, az ózdi szö­vetkezeti lakótelep terve, továbbá 420 lakást terveznek jelenleg a Kilián gimnázium térségében. Sokirányú az építésztervezők mun­kája. Nehéz lenne eldönteni, mihez áll közelebb: a tudományos műszaki munkához, vagy az alkotó művészet­hez. Azt véljük, mind a kettő egye­sül a tervezők munkájában. Beszélgettünk Miskolc általános rendezési tervéről is, hiszen ez a kérdés nagyon érdekli és érinti a miskolci közönséget. Már elkészült a nagy, új városiérkép, amelynek alap­ján az építésztervezők dolgoznak. Készül a nagy, általános városrende­zési terv, készül a harmadik kerület, Diósgyőr részletes rendezési terve, a Győri-kapu és a belváros rendezési terve, és rövidesen hozzákezdenek a miskolci Béke-tér rendezésének ter­véhez. Ezek a következő év különbö­ző szakaszaiban készülnek el és nem sokkal utána várható a kivitelezésük megkezdése. Fontos feladata a tervező vállalat­nak a műemlékek védelme is. Négy évig tartó munkával felkutatták és feltérképezték Borsod megye műem­lékeit, és most részben az Országos Műemlék Felügyelőség, részben a he­lyi tanácsok megbízásai alapján ké­szülnek az egyes műemlékek rekon­strukciós tervei. Az egyik legjelentő­sebb műemlék rekonstrukciós mun­kálat Tokajban folyik, ahol a főútvo­nalakon lévő műemlék-épületek re­konstrukciójának terveit készítik. A tervek kivitelezése még ebben az év­ben megkezdődik. Nagyon vázlatos zi, de nem is tükrözheti egészében az É. M. Miskolci Tervező Vállalat munkáját. Munkájának eredménye azonban nyilvánvaló a megye és a város lakossága előtt, hisz lépten- nyomon találkozunk munkájuk ered­ményeivel. Gondoljunk csak — akár­csak miskolci viszonylatban is — a Selyemrétre, a Kilián-lakótelepre. és más hatalmas lakótelepekre, s jóné- hány ipari létesítményre, vagy a me­gye sok-sok termelőszövetkezetének impozáns épületeire. A szocialista építés fehér munkaköpenyes katonái első fontosságú munkát végeznek. Munkájuk nyomán szebb lesz, kor­szerűbb lesz á város, a megye. A Miskolcon nemrég megtartott ,.Uj város épül, 1945—1975" című kiállí­tás adott valami ízelítőt munkájuk egészéből. Tíz évi eredményes munka áll mö­göttük, előttük pedig a széles távla­tok, hogy a jő, tudományos műszaki megalapozottságú alkotó-művészi el­képzeléseiket az egész társadalom ja­vára kamatoztassák: még gazdaságo­sabban, még'jobban segítsék munká­jukkal a szocialista építést. Benedek Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom