Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-12 / 163. szám

8 A KOHOK TÖVÉBEN Ózdi pillanatképek Mit tegyünk? Nemsokára itt a mű- trakodltds ideje. S még a jegyzet- 'Uzetünk üres. Hiába, nem könnyű megtalálni valakit ebben a hatalmas nyárban. De ha már Itt vagyunk, ilyen közel a főművezetői irodához, bemegyünk. S ezt a határozatunkat végre is hajtottuk. Kotaj József főművezetőt szeren­csére megtaláltuk. 0 Is sietett. így csak tőmondatokban beszélt az elegytér szerepéről, az elegytért úgynevezett ércfeladá brigádok munkájáról. — 253 ember dolgozik Itt, e ha az elegytéren jöttek keresztül, akkor ta­pasztalhatták, hogy milyen szorgal­masan. — Tapasztaltuk. A gázzal, porral együtt... — Igen. nehéz a munka. Az érc és koksz szállítása a felvonókhoz még vrimiriv módon történik, de a re­konstrukció során az elegytér is gé­pesítve lesz. — Úgy láttuk, sok a cigány dolgo­zó... — Sok. És nagyon jól dolgoznak. mind a harmincán. Egyikük sem szökött meg innét, pedig nem gye­rekjáték a súlyos csillék tologatása Igaz, egy-kettő akad még közöttük, ki a fizetés napján a kelleténél job­ban felönt a garatra, de ez nem olyan veszélyes. A munkában az elsők kö­zött említhetem őket. Egyébként azo­kat, akik a fizetési napon többet isznak a kelleténél, erre a napra szabadságoljuk: szabadnapot kap­nak. amíg maguk is rá nem döbben­nek, hogy meg kell változniuk. — Mikorra gépesítik az elegytéri munkát? A főművezető az órájára pillan­tott, s gyorsan felelt a kérdésre. Mert szaporán nyílt az ajtó, dolga akadt az emberekkel a váltás előtt — Az elegytér gépesítése 1961-ben kezdődik. Már előkészítő talajvizs­gálatokat is végeztek, A vasgyár nagyüzemi pártbizottsá­gán Fejes elvtárs közölte velünk: Vá­mos Gyula brigádja a nagyolvasztó­nál elnyerte a szocialista címet. írja­nak róla, megérdemli ez a brigád ... Elindultunk, hogy megkeressük Vámos Gyula brigádvezetőt. Misem könnyebb ennél, gondoltuk, hiszen a kohókat könnyű megtalálni, messze kimagasodnak a gyár épületet közül. Füstben, porban, gázban és izzasztó melegben haladtunk keresztül a csarnokokon. És... A kohókat megtaláltuk, de Vámos brigádvezetőt nem, pedig dolgozott a délelőttös műszakban. Újra elin­dultunk, de mindhiába. Mindig a ki­indulási pontra jutottunk vissza... Nem árt, ha néha az újságíró Is bevallja: ügyetlen. Így hát önkriti­kát gyakorolunk, és megígérjük Vá­mos brigádvezetönek: legközelebb kísérővel megyünk. Mégiscsak nagy ez az ózdi gyár... ken jutnunk ebből a hatalmas ércportengerböl — határoztuk el a fotóriporterrel. De a .határozatot" nem hajtottuk végre, gondolván: ha már itt járunk a kohók tövében, néz­zünk csak szét, mii is csinálnak ill az emberek. Mit? Nem lehet azt le­írni egykönnyen. Csak csodálni lehel azt a színes képet, mely itt fogadja a látogatót. Ml Is megcsodáltuk az embereket, akik itt serénykednek és bőrük színe már egészen olyan, mint az ércpor, mely rárakódik az izzadt arcra, és egy műszak alatt vörösre festi az embereket. Nehéz a bányá­ban, még akkor is, ha gépek segítik a szénvágókat ...de ill, talán nehe­zebb valamivel. Mert rossz a levegő, és a 12 mázsás, érccel, koksszal ra­kott csilléket nem könnyű tologatni 8 órán keresztül. Megállítottuk az egyik munkást. Beszélgetni akartunk vele. Nem si- kerult. Kerek-perec kijelentette: — Nincs időm ...a kohó várja az adagot... nagyon sietek... — S már indult is a felvonó felé. — Majd hir­telen hátrafordult és utánunk kiál- tóttá: — Ne arra menjenek! Jobbra/ Ke­resztül a tartályok alatt. Ott van a főművezetői iroda... — S a gépesítés mit jelent? — tet­tünk még fel egy kérdést. — Nagy dolog. Most 252 ember dolgozik igen nehéz körülmények között, a gépesítés után csupán 40 emberre lesz szükség. A többi helyett dolgozik majd a gép... Alig mondta ki az utolsó szőt a fő­művezető. megszólalt a gyári sziréna. Az elegytéren pár percre minden el­csendesedett. Megkezdődött a váltás. Úgy hallottuk, hogy az eleoytéren Ronyccz Lajos bácsi a legrégibb munkás. 1922 óta itt dolgozik, most készül nyugdíjba. S ha már Üt já­runk. őt is megkeressük. Nem találtuk, sokáig időztünk a főművezetői irodában. Lajos bácsi addig már kiment a főkapun. Nem baj. legközelebb majd mindenképpen megkeressük, mert úgy hallottuk: Lajos bácsi sok érdekes dolgot tud elbeszélni a vele megtörtént furcsa­ságokról. Jártunk már a martinacélműben. 1áttuk a gigászi munkát, a nagy re­konstrukciót. beszélgettünk az em­berekkel. a kíváncsiság mégis visz- szaparancsolt a martin mellé. Csak­hogy ismét lássuk a nagyszerű mun­kát, mely újjávarázsolja ezt a fontos gyáregységet, miközben hösök szü­letnek ebben a lenyűgözően csodála­tos, de igen nehéz és veszélyes mun­kában. Az egyik hegesztő már régi isme­rősünk. feesélytelenül beszélgettünk Azt mondta: — Kutya nehéz itt a munka. Kép­zeljék el. lebontjuk az egész üzemet, közben a termelés sem állhat meg Nézzék csak! Ott már az alapot ké­szítik az új Már.cz-kemencék alá. emitt bontjuk a régi kemencéket, pár lépéssel arrébb pedig még 1200 fokon „rotyog” az acél Aztán hirtelen elhallgatott. Mi U csak álltunk, s néztük az elénktáruló képet. Ismerősünk — nem tudjuk, mi történt vele és min töprengett hirtelen faképnél hagyott minket. Csak ennyit mondott, amikor már a laposkeverő mellé ért. s visszafordult egy pillanatra: — Hát ide kellene eljönni a Tele­víziónak. Nem megérdemelnénk? Igaza van. Nagy esemény történik most özdon, megfiatalítják az öreg gyárat a szorgalmas, minden ne­hézséggel dacoló munkáskezek. Jó lenne, ha meglátogatná őket a Tele­vízió. De valaki már beszélt erről nekünk. Igen. a pártbizottságon Fe­jes elvtárs. az ágit. prop. titkár. 0 le azt mondta: a Televízióban néha olyan műsort Is adnak, aminek bi­zony nem sok köze van az élethez. Itt özdon új élet kezdődik, miért nem jönnek ide a Televízió munka­társai? Máskor is. legutóbb is hallottuk özdon. hogy még mindig folyik a ..vita" a gyár és a város helyzetéről. Egyesek azt mondják, amikor özdről van sző: — Gyár a városban... így jellemzik özdot. mert a várai és a gyár valóban furcsán lett fel­építve. Nehéz eldönteni, a város van-e a gyárban, vagy a gyár a vá­rosban? Mert egészen összeépült, összenőtt, egymásbaékelődött az évti­zedek során. Kinek van Igaza? Mi sem tudjuk eldönteni. Nem is fontos. Egy a lé­nyeg: fejlődik a város, épülnek az uj bérházak, de már új területen. Nem a gyár mellett, hanem a ióleve- QŐjű bolyoki részen. A gyár pedig *ól dolgozik, s ez a legfontosabb. De azért a vitát is el kell végre dönteni! dományos Akadémiának és ezzel egy­idejűleg levelet Irt Gáliénak, a ber­lini csillagvizsgáló intézet pbszervi- torának (tudományos kutatójának). Ugyanis Galle a halványabb csillago­kat is feltüntető és az akkori időknek megfelelően a legjobb csillagtérkép­pel rendelkezett. Levellier levelében többek között ezeket Irta: ..Irányítsa Ön a teleszkópját a vízöntő csillag­képben az ekliptika 320. hosszúsági : fokára. Ennek közelében, legfeljebb egy fok eltéréssel találni fog egy Jól észrevehető új bolygót, amely egyéb­ként jelentéktelen csillagnak látszik." Galle 1846. szept. 23-án kapta meg Levellier levelét. Ugyanezen a napon éppen megfigyelésre alkalmas, derült idő volt. Galle csillagász este a levél­ben megadott helyre Irányította táv­csövét éo pár percnyi keresés, vizs­gálódás után megtalálta, felfedezte az új bolygót amelyet később Nép- tunusznak neveztek el. A Neptunusz bolygót a csillagászok „tollheggyel felfedezett bolygódnak la hívják, mert íróasztal mellett ma­tematikai számításokkal határostála meg helyét az égbolton. A csillagá­szati tudomány világraszóló diadalá­nak tekinthetjük, mert a számítások alapján a Newton-féle tömegvonzás figyelembevételével fedezték fel. (Azóta már 1830-ban hasonló módon fedezték fel a Neptunusz bolygón túli. úgynevezett Plútó bolygót Is.) A Neptunusz bolygó óriási távol­ságra. 30 csillagászati egységre (egy csillagászati egység Nap—Föld távol­ság. 150 millió km) van a Naptól* Erről a bolygóról a Nap nem korong­nak. hanem csak egy fényes csillag­nak látszik. Napkörüli keringési Ideje Igen hosszú. 164 év. saját tengelye körüli forgása pedig 16 óra körül van. Átmérője négyszer, tömege pe­dig 17-szer nagyobb Földünknél. A bolygó zöldes színűnek látszik. Lég­körében sok a metángáz. POO-szor ke­vesebb hőmennyiséget kap a Napról« mint Földünk, ezért hőmérséklete igen alacsony. —195 C tok. Galle aulaién „““SS lója alkalmából arról Is megemlékez- hetünk, hogy Galle a Neptunusz boly­gó felfedezésén kfvül számos értéke* megfigyeléseket végzett a bolygókra, a meteorokra és az flstókósókre vo­natkozólag. Szabó Gyula tanár, a TIT Uránia Csillagvizsgáló vezetője singhaj tartományban ható évenként kb. 400 000 tonna pa­pír előállításához. Noha három év­vel ezelőtt ebben a fennsíkon elte­rülő tartományban még egyetlen pa­pírgyár sem működött, ma már több mint 30 üzemben állítanak elő kor­szerű és hagyományos eszközökkel különböző minőségű papírt. 50 évvel ezelőtt, meg Potsdamban Galle Johann Gott- fried német csillagász, aki 1840-ban felfedezte a naprendszerünk nyolca­dik bolygóját Az ókori népek történetétől kezdő­dően egészen a XVIII. század végéig, pontosan 1781-ig hat bolygót Ismer­tek. Ezek a szabad szemmel Is lát­ható Merkur. Vénusz, Mars, Jupiter. Szaturnusz bolygók és a ml égites­tünk. a Föld. 1781-ben Herschel csil­lagász sajátkészítésű távcsövével Sze­rencsé* véletlen folytán felfedezte naprendszerünk 7. bolygóját, az Uránusz!. Ez a bolygó szabad szem­mel csak igen jó légköri viszonyok­nál látható. Feltételezhető, hogy az Uránuszt már Herschel előtt Is lát­ták, azonban bolygó mlvoltját Her- sche] mutatta ki. Az Uránusz bolygó felfedezése után hozzáláttak az égi mechanika tör­vényei alapján a bolygó pályaelemei­nek kiszámításához, azonban az Urá­nusz bolygó megfigyeléseinél az elö- reszámltott és a valóságban látott helyei között évröl-évre nagy eltéré­sek mutatkoztak. Ez a Jelenség bizo­nyos mértékben nyugtalanságot Idé­zett elő a csillagászoknál, Már 1821- ben a Jupiter, a Szaturnusz és az Uránusz pályájainak átszámítása köz- ben arra az eredményre Jutottak, hogy míg a Jupiter és a Szaturnusz bolygók szigorúan követik a Newton­féle tömegvonzás tőrvénvdt. addig az Uránusz eltér attól. 1830-ban a szá­mított pálya és a megfigyelés között 20 ívmásodpercnyl. később már 2 ív- percnyl eltérést találtak, ami a csil­lagászatban már jelentős eltérésnek számított. Természetesen e lelenség nem hngyta nyugton a csillagászokat. Okát többen is kutatták. Lev.lll.r francia matematikus Levellier ,345.,^ „ pede­rnek és az ismert bolygók vonzóere­jének figyelembevételével újra pon­tosan kiszámította az Uránusz pályá­ját. Megállapítása szerint az Uránusz 20 fvmásodpercce] hátrább haladt, mint ahogy számítása alapján kellett volna haladnia. Levellier ekkor fel­tételezte, hogy az Uránusz bolygó pályáján túl egy eddig Ismeretlen bolygónak kell lennie és azt vizs­gálta, hogy mekkora a feltételezett bolygó tömegvonzása és melyik irányból okozhatja ezt az eltérést. Számftósslról és elgondolásairól 1846 nyarán jelentést küldött a párizsi Tu­Fejlődik a papíripar C Az észak-nyugat—kfnal Csinghaj tartományban hallatlan ütemben fejlődik a gépi úton történő papír­gyártás, hogy kielégítse a tartomány szükségleteit. A papírgyártáshoz eb­ben a tartományban bőven áll ren­delkezésre nyersanyag. A legclókön termő dús fű kiválóan felhasznál* Emlékezés Galle csillagászra, a Neptunusz bolygó felfedezőjére TUDOMÁNY— TECHNIKA Az amerikai tengerészet „Trieste” nevű mélytengeri merUlógömbje dr. Andreas B. Rechnitzer professzor és Donald Walsh hadnaggyal újból lemerült a Csendes-Óceán fenekére 2380 méter mélységbe, A kutatók két óra hosszat maradtak a tenger mé­lyén, ahol 2,2 Celsius fok hőmér­sékletet mértek, áramlatokra muta­tó rajzokat fedeztek fel a tengerfe­nék homokjában és megállapították, hogy a hanghullámok terjedése ki­tünően mérhrtő. Sanghajban három emeletes kí­sérleti lakóház épült hat család be­fogadására. A ház fala az erőmüvek üzemanyag selejtjéból előállított s*t- llkát-tőmbőkből áll. épületfa he­lyett magnezltot alkalmaztak, a tar­ifákat pedig flvegrostból készült rodakkal helyettesítették. A kísér­leti lakóházban minden család két háló- és egv lakószobából álló lakást kapott Rövidesen hasonló módon készült lakások épülnek Sanghál- ban. amelyek az úl anyagok alkal­mazásával téglát, épületfát és acélt takarítanak meg. Július első napjaiban adták át a forgalomnak Norvégia és egyúttal egész Észak-Európa legnagyobb be- tonhídját. Az 1040 méter hosszú éo 8 méter széles híd. amely 43 mé­terrel emelkedik a tíz színe fölé, a szigeten épült Tromsö városát, „a Jeges-tenger királynőiét" köti össze a norvég szárazfölddel. A Colorado egyelem orvosi kuta­tó Intézetében kísérletek folynak egy olyan oltóanyag előállítására, amely megakad ily orra a kanyaró kitörését. R. C. Henry Kempe. az kájának r esető le szerint az ól vak­cinát valószínűié« még két évig nem hozzák forgalomba, mert ennyi Idő szükséges annak tökéletesítéséhez. Kemoe kijelentette, hogy a Jelenle­gi védőoltások mellett a kanyarónak több gyermek esik áldozatul, mint a «yermekpmralizlsnek. Angliában nagy hiány van képzett ápolószemélyzetben, ezért teljesen gépesített kórházak létesítését ter­vezik. Az étkezéseket melegíthető futószalag segítségé ve! oldják meg. amely az ágyak fejrészénél halad a kórtermen keresztül. Ugyanez a fu­tószalag a konyhába továbbítja a mosatlan edényt. Levelek és újságok szétosztására csőpostát alkalmaznak és a szükséges orvosság Is a csőpos­ta rendszer segítségével Jut el a be­teg ágyához. Az ukrajnai Novo-Kramatorszk-i gépgyárban olyan óriás exkavátort készítetlek, amely óránként több. mint 1800 köbméter föld megmoz­gatására képes. négy óra után nem ad üzemanyagot és ez sokat hátráltat a munkában. Mohiban a jövőt tervezik A meleg vibrál a levegőben. A ha­tárban itt is, ott Is arattak a múlt héten. Beérve a faluba, a szokásos kép fogad. Az épülőfélben lévő kul- t úr háznál egy kocsiból kifogott ló mellett hárman-négyen * tanyáznak. Minden nap más és más család látja el a tűzórséget. Az autónk zúgására szétröppen egy Csapat csirke. A legtöbb embert a határban lehet találni. Elsőntík Kovisánczki Pál is Kasza János kezdett az ősziárpa aratá­sához. De ma már csaknem mindenütt látni keresztbe rakott árpát, búzát S miközben javában halad az aratás, a kaszálás, sokan mér az őszre gon­dolnak. mert már nyíltan beszélnek róla.‘hogy meg lesz a tsz. Kiss Tóth István elvtárs. a tanácstitkár is várja ezt az alkalmat, mert ettől a község gyorsabb fejlődését reméli. Na meg a falu dlcsőségkönyve újabb adattal gyarapodhat. A kis. ötszáz lakosú község talán csak az emléke­zetes történelmi csata alapián él az emberek emlékezetében. AM azon­ban benyit a tanácsházára, belelapoz­na! a dicsőséffkönyvbe. az megismer­kedik a község legújabb történelmi­vel is: mikor, hogyan kezdték a kul- túrház építését mire tellett a község- fejlesztési alanhói. hogy hamarosan megszűnik a dobolás. mert négy mik­rofont szerelnék fel és így tovább. Id^ jegyzik majd fe! azt Is. hogv ekkor és ékkor m közös gazdálkodás útját választották ;.. Sajószógfdcn Is aratnak A falu lakosságán«k 96 százaléka tartozik a tsz-hez. M1-' másutt, itt Is az aratás a legfőbb rr* "ka most. Ta­vasszal kezdték a közös gazdálkodást, de már moat is vannak olyan táblák, ahol géppel aratnak. Mint értesülünk Juhász János elv­társtól. a tanács titkárától, lövőre már még szervezettebben halad majd a munka a t-z-ben. Malakftiák a táb­lákat. biztosítják a vetésforgót t«> tószalogon alapján 19 perc szükséges — eltű­nik előle az asztal és lesüllyed a szék Is. tehát távozni kénytelen. Coales elmondotta, hogy az auto­matizált vendéglő terveit Ameriká­ban már teljes részletességgel ki­dolgozták. Bevezetésének az az aka­dálya. hogy a „maradi" emberek nem Is annyira életszükségletnek, mint inkább szórakozásnak tekintik az étkezést. Aranysárga gabonatáblák hajla­doznak a mczócsáti határban. A ka­lászié jck „várják" a kaszát, de hogy pontosak legyünk, főként a gépeket. Közeledve Mezőcsáthoz, egyre több embert és gépet látni az út mentén. Aratógépek vitlája csapja a gabonát, másutt a kombájnokhoz vágnak utat a tábla szélében. Ezekben a napokban a hivatalban csak ritkán találni szakembert, ve­zetőt. Ha a mczócsáti járási tanácsra két perccel később érünk, jóformán csak az íróasztalokat találtuk volna. Supák János elvtárs. a mezőgazdasági osz­tály vezetője Fodor Istvánnal, a me- zócsáti gépállomás igazgatójával éppen a határba indult Csak úgy „kutyafuttában" sikerült néhány szót váltani és természetesen mi másról, mint az aratásról. Az eddigi tapasz­talatok alapján Jó közepesek a ter­méskilátások. Legtöbb helyen géppel aratnak, mint a tiszakeszi Alkotmány Tsz-ben Is, ahol volt olyan nap, hogy három kombájn és egy aratógép dol­gozott a határban. A tiszatarjáni Al­kotmány Tsz-ben két kombájn és két aratógép, de ugyanígy másutt is. A gépállomásnak minden üzemképes gépét a határban lehet találni, s mire e néhány sor napvilágot lát, az újonnan érkezett két szovjet ga­bonakombájn is a határban lesz ... Igen örülnek a gépállomáson, de a tsz-ekben Is ezeknek a gépeknek, mert gyorsabban végeznek az ara-- lássál. Nagyobb a gépek sebessége, s többet „harap", mint magyar .kollé­gája” az EMÁG-kombájn. Még egyet­len mondatot tudunk csupán felje­gyezni. mert közben dudál a gép­kocsi. várják az elvtársakat — Örömmel újságolhatjuk, hogy a Járásban sokkal jobban halad a munka, mint az elmúlt években — mondják szinte egyszerre. Több he­lyen végeztek már a tarlóhántással is. sőt elvetették a másodnövényt, a silókukoricát és a szudáni füvet. Elbúcsúznánk, mikor még egy gyors megjegyzést tesz a gépállomás Igaz­gatója: — írják meg hogy a helyi A FOR Ebéd a fu J. F. Coales. Anglia egyik legne­vesebb automatizálási szakértője ki­jelentette. hogy rövidesen az ebéd elfogyasztása legfeljebb 19 percet vesz majd igénybe. A vendég leül egy futószalaghoz kötött asztal mel­lé. az elektronikus robot-pincér szol­gálja ki. Mihelyt leült, megérkezik a futószalagon az ebó fogás, és an­nak elfogyasztása után a többi. Ab­ban a pillanatban, ahogy az ebédjét elfogyasztotta, — ehhez a kísérletek Utak mentén a mezőcsáti járásban Aratnak mindenhol

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom